100 éve történt

Dér és fagy. Június 5-re virradó hajnalban határunkban is dér s több helyen fagy volt. A belső/fészekét megkímélte, de annál több kárt okozott a határban. Szeszélyes hullámzással vonult át a hideg áramlás felettünk. Nem tarolt egyetemlegesen, hanem ide-oda kanyarodással majd a laposabb, majd a dombosabb helyen pusztított. Itt sem egyformán, mert akárhány helyen az egyik föld veteménye elpusztult, a másiké ép maradt azonos talajfekvésben. Mégis a lápokon ártott leginkább és pedig babban, tengeriben, paradicsomban, tökben legtöbbet. A burgonyát is nagyon visszavetette. Sok kárt okozott a tisztviselők telepein is. A mutatkozó szép termés kilátása erősen megcsappant. Károkat jelentenek a közeli s messze vidékről egyaránt. A teljes kép majd csak napok múlva alakul ki.

Veszprémi Hírlap, 1918. június 9., 4. o.

Méhészeti tanfolyam. Lapunkban már jeleztük, hogy a papnevelő-intézet növendékei s az érdeklődők számára méhészeti tanfolyamot rendezett a földművelésügyi minisztérium a megyéspüspökkel karöltve. Az előadó Csepy Pál ekecsi plébánost a hallgatóság mindvégig nagy figyelemmel és. érdeklődéssel hallgatta. Megismerték a tanfolyam hallgatói a méh életét és egész bonctanát, a méhcsalád társadalmi berendezkedését, munkafelosztását és szaporodását. Szó volt a méh életfeltételeiről, betegségeiről és ellenségeiről. A méhről szóló ezen előzetes elméleti ismereteken kívül a gyakorlati méhészet szabályai is előadattak. Rész­letesen ismertette a méhész egész évi teendőit és a különböző méhészeti eszközöket. Az utolsó előadáson tájékoztatta a szakelőadó hallgatóit a méhészet irodalmáról, a méhészeti szaklapokról és egyesületekről is. A tanfolyamot június 12-én délután 40 hallgató záróvizsgája fejezte be…

Veszprémi Hírlap, 1918. június 16., 3. o.

100 éve történt

A veszprémi központi szeszfőző vé­géhez közeledik az idei főzési idénynek. Kifőztek eddig 35 vaggon törkölyt. A körzetben legalább 100 vaggon törköly volt, a többi a termelők ke­zén - úgy látszik - elkallódott. Előállitott a szeszfőző körülbelül 120 hektoliter abszolút al­koholnak megfelelő pálinkát. Most kezdik meg a seprő kifőzését. A seprőért is, aki kívánja, pálinkát kap és pedig a seprő szesztartalmának meg­felelő mennyiséget.

Veszprémvármegye, 1918. május 5. 3. o.

A községi bábák biztosítása. A vár­megye alispánja elrendelte, hogy a községi, (városi) bábákat, ha összjavadalmuk a 2400 K-t évente meg nem haladja, betegség esetére a községnek biztosítani kell. Mivel a bábák nem tartoznak azon szerencsés halandók közé, akiknek ekkora fizetése volna: a rendelet annyit jelent, hogy valamennyit biztosítani kell.

Veszprémvármegye, 1918. május 5. 4. o.

Cukor. Az esedékes cukorilletményt máig sem osztották ki, mert a szállítmány késik. A vá­ros a cukorközpontnál az orsz. közélelmezési hiva­talnál, sót a pénzt felvevő hitelbanknál is meg­sürgette a küldeményt. A kedvező eredményt a közeli napokra várják. — Az orsz. közélelmezési hivatal kiutalt Veszprém számira 45 mázsa befő­zési cukrot is. Egyenlőre azonban ez is csak az utalványon szerepel. Pedig már érik a ropogós cse­resznye.

Veszprémi Hírlap, 1918. május 25. 4. o.

Jéggyár. Megírtuk, hogy az Élelmezési r. t. jéggyárat állít föl. Úgy halljuk, hogy a jég­gyárat már szerelik. Lesz tehát jég is. Csak azt kell kitalálni, hogy mit hűtsünk be a jégszekrény­ben! A jégvermek számára azonban találnánk fa­gyasztani valókat. Szeretnek ott nyaraltatni az ár­drágítókat, hogy jégszívük után a lelkűk is meg­dermedjen.

Veszprémi Hírlap, 1918. május 25. 4. o.

100 éve írták

Művészi élet a Bakonyban. Hires-neves Bakonyunknak ritka táji és természeti szép­ségeit nem kell ugyan fölfedeznünk közönsé­günk számára, de annyit mégis érdemesnek tartunk megemlíteni, hogy Metzger Emmy mün­cheni akadémiai festőnő, aki már a háború kitörése óta Zirczen tartózkodik s több tárlatot is rendezett ottan, újabban elhatározta, hogy ugyanott - elsősorban tájképre és csendéletre festőiskolát nyit. Bővebb felvilágosítással őmaga szolgálhat az érdeklődőknek.

Veszprémvármegye, 1918. május 5. 4. o.

 

Gróf Jankovich Bésán Endréné dekorálása. Hírt adtunk már róla, hogy a nemes szívű, jótékonyságáról messze vidéken ismert grófnét őfelsége az I. oszt. polgári hadiérdemkereszttel tüntette ki a háború alatt kifejtett közhasznú és áldásos tevékenységéért.
Ennek a magas kitüntetésnek jelvényét adta át a főispán Veszprém város számos előkelő höl­gyének és közéleti kitűnőségeinek jelenlétében vasárnap a főispáni aulában.
Szépen sikerült kis rögtönzött ünnepély ke­retében folyt le a dekorálás, mely elől - meglepetésszerűsége miatt — a szerénységéről ismert grófné ki nem térhetett. A vendégsereg köréből u. i. egyszerre csak kivált a főispán és pár szel­lemes, kedves, közvetlen bevezető szó után min­denki, aki csak jelen volt, hirtelen azt vette észre, hogy egy lélekemelő kis ünnepély tanújává, egy kis rögtönzött szónoki remekmű átszellemült pub­likumává változott.

Veszprémvármegye, 1918. május 12. 3. o.

100 éve történt

A jó szomszédok. Egy házban laknak Rédén Mrázik Kálmán és Szalay Pál, akiknek épen ezen szomszédi viszonyból kifolyólag támadt nézeteltérésük, amelyet Mrázik ugy intézett el, hogy egy keze ügyébe került vaslapáttal fejbeütötte Szalayt. A biróság Mrázik Kálmánt, erre való tekintettel, hogy a főtárgyaláson beigazolást nyert az, hogy a kezdő Szalay volt, 7 napi fogházra ítélte.

Veszprémvármegye, 1918. április 21. 3. o.

Tüz a moziban. Csütörtökön az esti előadáson kigyulladt a moziban egy elszakadt film csakhamar lángra gyulladt a gépházban levő egész esti műsort képező film s sok kárt okozva teljesen porrá égett. Nagy riadalmat keltett az előadáson részt vett közönség körében a tűz, de az ijedtségen kívül emberben nem történt semmi kár, mint a gépet vezető Kukonya József, aki nem vesztvén el lélekjelenlétét, a kövezett előcsarnokba dobta az égő filmköteget s ettől égési sebeket szenvedett a kezén. Szalay Mór kára az elégett filmekben és a gépen esett sérülésekben mintegy 40.000 korona. A tűzvizsgálatot megtartották pénteken délben s megállapították, hogy szerencsétlen véletlenről van szó, amelyért senkit nem terhelhet felelősség. Egyelőre a mozi előadások a szinházban fognak megtartatni.

Veszprémvármegye, 1918. április 21. 4. o.

Szinházban lesz a mozi. A város bérbe adja a szinházat mozi céljaira Szalai Mórnak évi 15 ezer koronáért. A tanács szabad rendelkezésre fenntartott 100 napot. A bérlő helyi dijak cimén.fizeti a szabályrendeletben megállapított dijak 50 %-át. A szerződés 10 évre szól. A hétezer kor. letétnek fele is a várost illeti s ezenkivül a régi mozihelység rendelkezésre marad. Ha ezt kellőképen értékesitik, a szinházmegváltás 20 ezer korona hasznot hozhat a városnak.

Veszprémi Hírlap, 1918. április 28. 4. o.

100 éve írták

 

A balatoni vasút s az iskolás gyermekek. Furcsa szokás kezd állandósulni a balatoni vasút d. u. ½ 2 órakor induló vonatán. Apró és kevésbé apró fiu- és leánygyermekek, hazafelé utazó iskolások már a városi állomáson sietve elfoglalják a II. osztályu fülkéket s a később felszálló utasoknak, felnőtteknek, sőt egész öreg egyéneknek csak a folyosó jut. Még egy-két gunyos mosoly a korai helyfoglalók részéről, mely ezt látszik mondani: „Ugy-e, öreg, te is leülnél!”

Veszprémi Hírlap, 1918. április 17. 4. o.

A csecsemővédelem könyve. Dr. Bibó Károly alispán megbizásából dr. Cseresnyés József gyermekmenhelyi ig.-főorvos népies nyelven kis füzetet irt a csecsemő gondozásról. A füzeteket az anyakönyvvezetők adják ki, akiknél a gondozásban levő gyermek szülői dijtalanul kapják. A vármegyei tisztiorvos javaslatára a füzetet 3000 példányban nyomatták ki s költségét a törvényhatósági bizottság az elhagyott gyermekek alapjából kiutalta. A füzet szakszerü utasitásaival hathatós tényezője lesz a csecsemővédelemnek.

Veszprémi Hírlap, 1918. április 28. 3. o.

Mikor a pályaőr berug. Horváth György akalii pályaőr nem ellensége a boritalnak, s amikor bort iszik, akkor mindjárt megharagszik, még ha nincsen is igaza. Mutatja ezt Borbély Gyula pályafelvigyázó esete, aki véletlenül épen akkor vizsgálta felül az akalii vaspályát, amikor Horváth György gyakran nézett a pohár fenekére, s ezért, amikor Borbély nem találta rendben a pályát s szólt neki érte, még neki állt feljebb, a amikor a pályafelvigyázó jegyzőkönyvet akart az esetről fölvenni, neki ment s följebbvalóját arcul ütötte. A kir. törvényszék a heves pályaőrt a lefolytatott főtárgyalás adatai alapján ezért a cselekményért 1 hónapi fogházra és 40 kor. pénzbüntetésre itélte. Az elitélt pályaör fellebbezett.

Veszprémvármegye, 1918. április 28. 4. o.

 

100 éve írták

A hálás vendég. Torma János Horgos utcai házába a mult napok egyikén este egy uriasan öltözött egyén állított be azzal, hogy éjjeli szállást keres, mert a vendéglőben nem kapott. A háztu­lajdonos a saját utcai szobáját adta ki az idegen­nek, ki felhasználván az éjjelt, a lakásból minden elvihetőt az ablakon át kipakolt, elhordott és meg­szökött.

Veszprémvármegye, 1918. március 3. 4. o.

A főispánné beszéde. Sajnos, csak a múlt szombati lapzárás után jutottunk ahhoz a szép beszédhez, amelyet dr. Rainprecht Antalné föispánné a nőtisztviselők orsz. egye­sületének megalakítása érdekében febr. 23-án tartott értekezleten mondott. Akik hallották, látták, — irja elragadtatással egy jelenvolt — sohasem felejtik el azt a bájos jelenetet, azt a kedves, művészi előadást, amint a jóságos, szelíd asszony, mint a viharok felett nyugod­tan álló békesség szinte az üdítő balzsam cseppjeivel érintette, csillapította minden sza­vával a lelkeket. Mintha hűsítő lágy, fehér ujakkal simította volna végig a forró homlo­kokat, mindenki feledte egy percre nehéz gondjait. Amig szólt, galambszárnyaknak lágy csattogása, ezüst pataknak zsongitó csörgedezése, szelíden torlódó hullámoknak selymes suhogása töltötte be a terem levegőjét. Mél­tóbban, stílszerübb nyilannyal alig lehetett volna Veszprémben azt a mozgalmat megin­dítani, amely minden gondterhessége mellett is költészet marad, mert azzá teszi, aki maga is az, akiről benne szó van : a nő.

Veszprémmegyei Ujság, 1918. március 7. 3. o.

Az Érdekes Újság husvéti száma ujra szenzációja lesz a könyvpiacnak. Boríté­kait gyönyörű háromszinü mélynyomásban két kiváló magyar festő, Csók István és Vastagh Géza festményei díszítik A húsvéti számnak a gazdag főlapon kivül két külön könyvmelléklete lesz. Nagy Endre "Jönnek a színészek" címmel egy vidám kis könyvet irt, melyet maga illusztrált is. Másik könyv- mellékletként Moly Tamás "Velencei kaland" cimű kötetét adja az Érdekes Ujság hunvéti száma, melyhez mulatságos gyermekjáték is lesz mellékletül. E gazdag husvéti szám ára 2 korona.

Veszprémmegyei Ujság, 1918. március 7. 4. o.

Háztartási cselédek uj könyve. Dr. Török Gyula rendőrkapitány hirdetményben tudatja, hogy a régebben kiállított cselédkönyvek ebben az évben érvényüket vesztik és ezek helyett uj, arcképpel ellátott cselédkönyveket adnak ki. Fel­hívja a város területén levő cselédeket, hogy régi cselédkönyveikkel a rendőrségen minden szerdán és szombaton délelőtt jelentkezzenek. . Hozzanak magukkal egy látogatójegy nagyságu, kartonra fel nem ragasztott arcképet, amelynek hátlapján ille­tőségi községük elöljárósága igazolja, hogy az, kit ábrázol. A kiállításhoz hozni kell egy darab 30 filléres okmánybélyeget is, a kiállításért pedig 1 koronát kell fizetni. Egyuttal figyelmezteti a cseléd­tartókat is, hogy régi cselédkönyvvel többé senkit fölfogadni nem szabad.

Veszprémvármegye, 1918. március 31. 5. o.

100 éve történt

A kenyérsütés dija. Veszprém város tanácsa legutóbb szabályozta a kenyér­sütés diját. És pedig: 2 kilós kenyér 30 f, 2—4 kgr.-ig 30 f., 6—8 kgr-ig 9O f. Ennél nagyobb kenyeret nem köteles a pék meg­sülni. — Ez a tanácsi intézkedés igen üdvös dolog, mert szokásban van Veszprémben, hogy 2 4 kilós kenyerekért 80 filléres sütési dijat is vesznek a pékek.

Veszprémmegyei Ujság, 1918. március 3. 3. o.

Barakkok a szegényeknek. Mivel a hölgybizotttág, amely a szegények cipó- szükséglelének megvizsgálásával foglalkozott, arról értesitette Veszprém város tanácsát, hogy sok helyütt a lakásviszonyok igen rosszak, a tanács elhatározta, hogy felterjesztést intéz az orsz. hadigondozóhoz aziránt, hogy addig is, amíg a tervezett 15 ingyen épületet megépitteti, ideiglenes épületet emeltessen a szegényeknek. Reméljük, hogy ez a szociális szempontból oly fontos javaslat kedvező visszhangra talál.

Veszprémmegyei Ujság, 1918. március 10. 3. o.

A cigaretta. Az is egyik országos háborus jelenség, hogy éretlen kölykek lepik el tömegesen a trafikokat és cigarettát kér­nek. Amit ha — nagyon helyesen — nem ád nekik a trafikos, akkor elönti őket a pulykaméreg és fenyegetőznek, gorombáskodnak. Zirczen be is váltotta a fenyegetését két suhanc, akik a fölötti dühükben, hogy nem kaptak cigarettát, özv. Waldhauser Miksáné szatócsüzlet tulajdonolnak összes abla­kait beverték, amiért a csendőrség tanítja meg őket — pipálni.

Veszprémvármegye, 1918. január 10. 3. o.

Pályázat. A balatonarácsi filiálisban kántortanitóságra pályázat hirdettetik. Javadalmazás: lakás (2 szoba, konyha, kamra, pince) és kert­illetmény természetben, a többi törvényes készpénz. Választás március 15-én délelőtt. Személyes meg­jelenés kívánatos. Kántorpróba lesz. Útiköltség nem téríttetik meg. Kántorságra képes nők is pá­lyázhatnak. Posta és vasútállomás helyben. Okmá­nyok Plébánia Hivatal Paloznak (u. p. Csopak, Zala m.) címre küldendők.

Veszprémvármegye, 1918. március 10. 2. o.

100 éve történt

Halálozások. … Háromnapos temetés volt a Jeruzsálemhegy egyik szerény házából, szerény udvarából. Ingyenes temetés. A kanonokplébánnak s két káplánjának jó szive fizette a stólát nemes cselekedettel – önmaguknak. A Wentzl János halt meg. Őt temették tegnap délután. Ugy-e, hogy ismeretlen a név. A „vak HAnzit” temették, a volt harangozót, az orgonafujtató. Ugy-e ismerős a név? A jó vak Hanzi örökre behunyta napot kereső, pislogó szemeit. Letette markos kezéből az öregbotot, amely azelőtt hajnalonta végigkopogott az utcákon, a váron s óránál pontosabban verte az időt. Ha megvolna az öreg templom minden harangja, mind siratta volna az egykori becéző gondozójukat.

Veszprémi Hírlap, 1918. január 6. 4. o.

 A hóvihar és a vonatok. A szerdai hóvihar, mely éjszakára orkánná erősödött, a közeli vonatokon nem sok késedelmet okozott. A veszprémi vonalon a déli és a csütörtök hajnali vonattal volt baj, de a gyorsan érkezett segités a késedelmet megszüntette. Alsóörs irányában a délután Veszprémből induló vonat Meggyes pusztánál elakadt. Ezt később visszavontatták, a pályát még éjszaka rendbehozták, ugy hogy a hajnali vonatnak nyilt utja volt.

Legnagyobb akadály volt a balatonparti vonalon. A szerdaesti vonat harminc órás késéssel jutott Alsóörsre. A mi környékünk hegyi vonalain tehát sokkal kevesebb volt az akadály, mint a balatonparti sik vonalon. A hajmáskéri állomásnál két embermagasságu hófuvat volt. A Tüskés-féle vendéglő lakóit csütörtök reggel ugy ásták ki a hóból.

Veszprémi Hírlap, 1917. január 13. 4. o.

Mit fogyasztott Veszprém város 1917. évben. A városi fogyasztási adóhivatal összeállitása szerint Veszprém városban levágásra került és bejelentetett: 1117 drb marha, 370 növ. marha, 1603 borju, 2001 kecske és birka, 10 bárány, 2 frisling, 1922 drb sertés és 1209 kg. hus – Elfogyasztatott 2399418 liter bor, 3767 liter must, 212345 liter pálinkanemü ital, 42004 liter édes pálinka féle. A husfogyasztás több volt mint tavaly, italfogyasztás (bor, pálinka) azonban jóval kevesebb.

Veszprémvármegye, 1918. január 6. 6. o.

100 éve írták

Nincs lugkő. Az egész város területén nem lehet lugkövet kapni. A mult hónapban sem lehetett, pedig vasuton csak egy helyre érkezett január 4-én négy métermázsa. Persze a falusiak részére, akik cserélnek s akik az uzsoraárakat nem ütik dobra, van. Csak helybelinek nincs. Jó lenne kutatást tartani egyes helyeken, egyuttal pedig hatósági uton intézkedni, hogy legyen lugkő. Szappan nincs, vagy ha van is, rosz is, kevés is. Akárhány háztartásban szappant főznének, ha lugkőre tudnának szert tenni. Győrött a tisztviselők csoportja is kapott lugkövet s kgrját 1 K-ért mérik, holott boltokban 5-10 K. Talán a veszprémi csoport részére is lehetne kijárni. Próbálja meg a vezetőség, hogy a tisztviselőknek ne kelljen drága ár mellett is egyik „nincs”-et a másik után zsebre vágniok.

Veszprémvármegye, 1918. február 2. 4. o.

Kicsi, nagyon kicsi ez a város, kérem szeretettel. Itt mindenki „kérlek alássan” van egymással, és bizony az embernek kibicsaklik a kalapja széle, míg egyszer végig méri a korzónak csufolt, még jobb időkben uj olvasztásra érdemesült aszfaltot. Itt kérem belenéznek az ember tányérjába, délután kettőkor már pontosan tudják hogy Nemtudomkicsodáék mit ebédeltek, vagy ebédeltek-e egyáltalán; itt kérem a szemek röntgen erejü sugarai szétfeszítik kabátod oldalzsebe fölött az elnyütt posztót, széthasítják szakadozott bőrtárcád fedelét, s pontosan számon tartják a benne szégyenkező nincstelenséget; itt tudják, hogy lyukas a harisnyád, hogy egy hetes a gallérod, tudják, hogy a szabónak, hentesnek, fűszeresnek, és egyébb-nak-nek-nek mennyivel „jössz”; itt a kivácsiság és a pletyka éhség tüzes hazafifogói kicsikarják belőled féltett álmaidat, épugy, mint zsebkendőid és törülközőid számát. Itt megfigyelik, hogy János Zsuzsikával, Piroska Béluskával hányszor „szemez” egy nap, és itt sok ilyenfélét megfigyelnek és elleltároznak, amiket jóízlésű ember, ha mindjárt az arcába robbanóan is orditanak, nem figyel meg.
Szóval itt mindent tudnak, óh jámbor olvasó, sőt egész dekadensül kifejezve MINDENT. Csak azt nem tudják, amit illene tudni, csak azt nem figyelik, ami belezuhan a szemükbe.

Veszprémvármegye, 1918. február 10. 2. o.

A diszeli villanytelep. Praktikus, élelmes emberek a diszeliek. Van egy gyorsfutásu patakjuk s azon malmuk. Ebben a malomban villanyfejlesztő telepet rendeztek be s ma Diszelnek villanyvilágitása van, utcákon is, házakban is. Megtehetik ezt másutt is, ha észreveszik a diszeliek példáját.

Veszprémvármegye, 1918. február 24. 5. o.

100 éve írták

Szép példa. Régen volt, mikor joggal mondogatták magukat a szinészek a nemzet napszámosainak, amikor a szinészet tényleg a nemzeti nyelv és kultura fejlesztésének tényezője volt. Ma a szinművészet nem annyira fejleszti az ízlést, inkább csak szolgai módon szolgálja, sőt egyenesen kihasználja; szinműirás éppugy, mint az előadás. Sokkal több jogon a nemzet napszámosai kivált a falusi tanitók és tanitónők, akik valóban a magyar nyelv és nemzeti kultúra képviselői. Nemcsak nehéz hivatásukat szolgálják hazafias idealizmussal, hanem minden dicséretet megérdemlő ambicióval vállalkoznak sziv- és léleknemesítés egyéb alkalmaira is. Ilyen nemes gondolkodásnak adta tanujelét Molnár Gizella gyulafirátóti tanitónő, mikor kis tanitványaival Jézus születése c. pásztorjátékot, a nagyobb ifjusággal pedig a Szobalány c. vigjátékot rendezte szinre. Buzgó fáradozása a nemes tett erkölcsi tőkéjét még 309 korona tiszta bevétellel gyarapitotta, amivel ismét özvegyek gondján könnyit és szegény árvák könnyeit akarja törölni.

Veszprémi Hírlap, 1918. január 6. 4. o.

Sötétség a városban. Pénteken este Veszprémben a villamos lámpák rövid félórai világitás után fél hat óra körül fölmondták a szolgálatot és teljes sötétség borult a városra. Az üzleteket bezárták s a vak sötétben csak itt-ott világitott ki a házakból egy-egy darab gyertya, vagy egy-egy mindenszenteki mécs pislogó fénye. A gyertya és petróleum hiány miatt a legtöbb ház sötétben maradt. Dr. Komjáthy László polgármester és dr. Horváth Béla polgármester helyettes személyesen siettek ki a villamos telepre s Bokrossy Jenő főmérnökkel megtették a szükséges intézkedéseket, hogy az áramszolgáltatás ujra meginduljon. A háborus viszonyok miatt a fűtőolaj nem elég tiszta, a készletek annyira lefogytak, hogy csak a besürüsödött alja áll rendelkezésre; a gépek e miatt eldugultak s rendbehozataluk hosszabb időt kívánt. Esti fél nyolc óra körül az áramszolgáltatás ujra megindult.

Veszprémvármegye, 1918. január 13. 4. o.

A vizfogyasztás korlátozása. Veszprémben a vizfogyasztás a téli idő dacára óriási mértékü. Naponta 2800-2900 köbméter víz fogy, mig rendes körülmények között a legmelegebb nyári napokban sem kellett több 1800-2000 köbméternél. A gépek elérkeztek a teljesitő képesség szélső határáig. Hogy ez a megokolatlanul nagy vizfogyasztás rendes mederbe tereltessék, a városi tanács akként intézkedett, hogy a vizműtelep személyzete éjjeli razziákat fog tartani, s ahol esti 9 óra után vizfogyasztást észlel, a vezetéket azonnal lezárják. Figyelmezteti ezért a hatóság a város közönségét, hogy esti 9 óra után vizet egyáltalán ne vegyen a vezetékből és gondosan zárjon el minden csapot.

Veszprémvármegye, 1918. január 13. 4. o.

100 éve történt

Halálozások. … Háromnapos temetés volt a Jeruzsálemhegy egyik szerény házából, szerény udvarából. Ingyenes temetés. A kanonokplébánnak s két káplánjának jó szive fizette a stólát nemes cselekedettel – önmaguknak. A Wentzl János halt meg. Őt temették tegnap délután. Ugy-e, hogy ismeretlen a név. A „vak Hanzit” temették, a volt harangozót, az orgonafujtató. Ugy-e ismerős a név? A jó vak Hanzi örökre behunyta napot kereső, pislogó szemeit. Letette markos kezéből az öregbotot, amely azelőtt hajnalonta végigkopogott az utcákon, a váron s óránál pontosabban verte az időt. Ha megvolna az öreg templom minden harangja, mind siratta volna az egykori becéző gondozójukat.

Veszprémi Hírlap, 1918. január 6. 4. o.

A hóvihar és a vonatok. A szerdai hóvihar, mely éjszakára orkánná erősödött, a közeli vonatokon nem sok késedelmet okozott. A veszprémi vonalon a déli és a csütörtök hajnali vonattal volt baj, de a gyorsan érkezett segités a késedelmet megszüntette. Alsóörs irányában a délután Veszprémből induló vonat Meggyes pusztánál elakadt. Ezt később visszavontatták, a pályát még éjszaka rendbehozták, ugy hogy a hajnali vonatnak nyilt utja volt.

Legnagyobb akadály volt a balatonparti vonalon. A szerdaesti vonat harminc órás késéssel jutott Alsóörsre. A mi környékünk hegyi vonalain tehát sokkal kevesebb volt az akadály, mint a balatonparti sik vonalon. A hajmáskéri állomásnál két embermagasságu hófuvat volt. A Tüskés-féle vendéglő lakóit csütörtök reggel ugy ásták ki a hóból.

Veszprémi Hírlap, 1917. január 13. 4. o.

Mit fogyasztott Veszprém város 1917. évben. A városi fogyasztási adóhivatal összeállitása szerint Veszprém városban levágásra került és bejelentetett: 1117 drb marha, 370 növ. marha, 1603 borju, 2001 kecske és birka, 10 bárány, 2 frisling, 1922 drb sertés és 1209 kg. hus – Elfogyasztatott 2399418 liter bor, 3767 liter must, 212345 liter pálinkanemü ital, 42004 liter édes pálinka féle. A husfogyasztás több volt mint tavaly, italfogyasztás (bor, pálinka) azonban jóval kevesebb.

Veszprémvármegye, 1918. január 6. 6. o.

100 éve történt

Kicserélik a fürdőkályhák rézhengerét. A honvédelmi miniszter rendeletével hadicélokra igénybevett fürdőkályha rézhengereket, amelyeknek természetben pótlását a tulajdonos kérte, a közeljövőben kicserélik. Mindenki köteles a megbizott szerelőt a szükséges méretek felvétele és a kicserélés végrehajtása céljából lakásába beengedni. A rézhenger leszerelését egyidőben minél gyorsabban és kár okozása nélkül kell végrehajtani. A kicserélés kifogástalan teljesítését a kicserélő szerelő irásban tartozik a kályha-tulajdonossal elismertetni, ennek megtagadása esetén a hatóság fogja a tényállást megállapítani és az igazolást a tényleges viszonyokhoz képest teljesiteni.

Veszprémi Hírlap, 1917. december 2. 4. o.

Nem ég a villanylámpa. Szegény özv. Tuliné hidegfürdőt vett emiatt mult vasárnap este a Müller-féle malomhidnál. A nyöszörgésre hozzásiettek, kihuzták. A híd mellé lépett a sötétség miatt, mert az ott lévő lámpa nem ég. Nem és a láncoshídnál sem. Pedig az ilyen veszedelmes helyek nem lehetnek világosság nélkül. Ajánljuk ezt a villamos igazgatóság becses figyelmébe. Azt is, hogy a sok villanyduc nagyon rozoga. A tövük rohadt s félő, hogy egy erősebb bakonyi szél valamelyiket a járkálókra dönti a nappali áram halálos veszedelmével együtt.

Veszprémi Hírlap, 1917. december 8. 4. o.

Befagyott a Balaton. Ritkaságok közé tartozik, hogy a Balaton egy éjjelen át befagyott. Kedden délután még csónakázni lehetett, szerdán reggel pedig már olyan vastag jégréteg boritotta a Balaton felszinét, hogy vigan lehet korcsolyázni. A korcsolyázó sportkedvelők ki is fogják használni ezt a jó alkalmat és kiveszik a nemes és testedző sportból a részüket. A Korcsolyázó Egylet pedig azt mondja: szabad a jég, tessék korcsolyázni, a vendéglősök pedig már megkezdhetik a nyárra való jég hordását. Legritkább esetek közé tartozik, hogy a Balaton már december elején befagyjon.

Keszthelyi Hírlap, 1917. december 9. 4. o.

100 éve írták

Hadsegélyező olvasójelek. Kedves és hasznos dologgal lepte meg a Hadsegélyező Hivatal a magyar olvasóközönséget: a háboru kiemelkedőbb epizódjaival illusztrált olvasójeleket adott ki. Az illusztrációkat: Heyer Artur, Juszkó Béla, Éder Gyula, Helbing Ferenc, Dudits Andor és Tornai Gyula festőművészek rajzolták. Az olvasójelek nemcsak mint az olvasás hasznos és nélkülözhetetlen eszközei birnak értékkel, de művészi nivójuknál fogva maradandó becsü háborus dokumentumok is. Az olvasójelek, melyeket a hadsegélyező Hivatal az árvák és özvegyek javára darabonkint 20 f.-t árusit, kaphatók a Hadsegélyező Hivatalban V., Akadémia-utca 17., valamint az ország valamennyi jobb papír- és könyvkereskedéseiben.

Veszprémi Hírlap, 1917. december 2. 4. o.

Egy hires professzor kitüntetése. A király vörösberényi dr. Ángyán Béla udv. tanácsos, egyetemi nyilvános rendkivüli tanárnak, a székesfővárosi dunabalparti közkórházak igazgatójának nyugalomba vonulása alkalmából sok évi kiváló működése elismeréséül a Ferenc József-rend középkeresztjét adományozta. – A legfelsőbb helyről jött kitüntetés őszinte és osztatlan örömmel kelt vármegyénk széles társadalmi rétegeiben, ahol nemcsak számos tisztelője van a kiváló professzornak, hanem igen nagy a száma azoknak is, akik hálás szeretettel emlékeznek a jeles belgyógyászra, saját vagy hozzátartozóik egészségének, nem egy esetben életének megmentőjére. De büszkék vagyunk most még inkább, mint eddig Ángyán Bélára, mint földinkre is, mert vármegyénk Mezőszentgyörgy községének szülötte ő és innét emelte őt nagy tudása, kiváló szorgalma és páratlan lelkiismeretessége arra a méltán megérdemelt diszes polcra, amelyben most a fejedelmi kegy reátalált. Dr. Ángyán Bélát kitüntetése alkalmából igen sokan keresték fel gratulációikkal ismerősei és barátai, családja tagjai pedig, köztük Iklódy-Szabó János, nagyvázsonyi képviselő, a veje, meleg szeretettel ünnepelték.

Veszprém Megyei Újság, 1917. december 2. 2. o.

Dr. Rott Nándor megyéspüspök úr Őméltóságát – engedelmével – otthonában lefényképeztem. Értesitem a ftdő Papságot és mindazokat, akiket érdekel, hogy a fevételekről készült, művészien sikerült fényképek műtermemben kaphatók, estleg posta utján megküldhetők. Özv. dr. Lax Jenőné, művészi fényképész.

Veszprémi Hírlap, 1917. december 8. 4. o.

Az egészségügy érdekében. A vallás és közoktatásügyi miniszter az anya, csecsemő és gyermekvédelmi kérdéseknek minden tagozatu iskolákban való oktatását elrendelte a folyó tanév második felétől. Ettől kezdve az iskolai fokozatok szerint ezeket az ismereteket a helyi tantervekbe be kell illeszteni és egyes tantárgyakkal kapcsolatban tanitani. A felsőbb iskolákban pedig külön óraszámokban is tanitani kell. A miniszter kötelességévé teszi a tanfelügyelőknek, hogy iskolai látogatásaik alkalmával behatóan és szigoruan kérjék számon az e tárgyban elért eredményt. Az elemi iskolákra nézve pedig meghagyta, hogy a tanév végén tartandó vizsgálatok alkalmával összefoglalásként minden tanuló feleljen e tárgyból.

Veszprémi Hírlap, 1917. december 8. 4. o.

100 éve írták

 

A pápai gróf és a polgármester. A pápai polgármester ellen a sajtóban vádak hangzottak el. Megirtuk, hogy a polgármester emiatt fegyelmit kért maga ellen s egyuttal nyugdijazását kérte. A városi közgyűlés a polgármesternek bizalmat szavazott. Ugyanekkor Esterházy Jenő gróf meleg hangú levélben kérte a polgármester, hogy lemondását vonja vissza. Ennek a levélnek nagy része van abban, hogy Mészáros Károly még ma is érdemes polgármestere Pápa városának.

Keszthelyi Hírlap, 1917. november 5. 3. o.

Hidak. A városi költségvetés kiadási tételei közt olvassuk: utcák, terek stb. tisztogatása és gondozása. A t. városi hatóság a cimsorozatból kihagyta a hidakat. Pedig ezek közt egy-néhány annyira rossz, hogy készakarva se lehetne a rájuk fordított gondozást dicsérni. Állandóan gondozatlan a piaristák kertjénél átvezető gyaloghid s közveszélyessége miatt elzárva unatkozik a Benedek-téri, kocsiközlekedésre is használt fahid. Hát hiszen drága most a cement is, a vas is. De annyi bizonyos, hogy az eddigi haszontalan tatarozás költségei már jórészben fedezték volna a betonhíd költségét.

Veszprémi Hírlap, 1917. november 11. 4. o.

Káposzta. A vármegye részére kiutalt 25 vaggon káposztából Veszprémnek 8 vaggon jutott. A kiosztás módozatait majd tudatja a hatóság. A tisztviselők beszerzési csoportja részére kiutalt 1½ vaggon káposztát pénteken osztották ki. Ugyanebből a 25 vaggon káposztából Pápa város 3, devecseri járás 4, az enyingi járás 5, a pápai járás 3, a veszprémi járásnak 3  vaggonnyit utaltak ki. A zirci járás nem kapott, mert nem jelentette be igényét. – Érkezett még 2 vaggon sárgarépa is. Ebből Veszprém és Pápa városok szükségletét fedezik majd.

Veszprémi Hírlap, 1917. november 11. 4. o.

A vasúti menetrend. A tanács felirt a vármegyei közigazgatási bizottsághoz a balatoni vicinális menetrendjének javítása ügyében. Az egy órai vonat beszüntetése miatt a balatonvidéki mindkét nembeli tanulóifjúság itt szorul esti öt óráig. Ekkor vagy későbben világitatlan kocsikban utaznak egészen Balatonfüredig. Nem helyes dolog ez. Tanulmányi, főképpen pedig erkölcsi szempontból kifogásolható. Jól tette a tanács, hogy változtatni óhajt ezen. A közig. bizottság e felterjesztésnek helyt adott s elhatározta, hogy a küldöttség utján kéri fel a vasúti igazgatóságot kedvezőbb menetrend: vagyis a kora délutáni vonat visszaállítása érdekében. A küldöttség tagjai dr. Rainprecht Antal főispán, dr. Óvári Ferenc orsz. képviselő s dr. Komjáthy László polgármester.

Veszprémi Hírlap, 1917. november 18. 4. o.

 

100 éve történt

A tűztorony harangja. A tűztoronyban két harangocska volt: egyik szives, a másik szivetlen. Az előbbit tűzvészjelzésre is használták. AZ óra kalapácsa ezeken verte ki az időt és pedig a szivesen az órákat, a szivtelenen pedig a negyedeket. Az uj harangrekviráláskor az egyik harangot levették. Elég baj, hogy rosszul vették le. Levették a vészjelzőt, az egész órákat verőt s meghagyták, amelyiknek nincs nyelve, azaz, hogy szive s amelyik csak a negyedórákat tudatja. Amazt kellett volna fennhagyni, amelyikkel órákat is és ha szomoru eshetőség kívánja, tűzvészt is lehet jelezni.

Veszprémi Hírlap, 1917. november 4. 3. o.

 Szive lett a harangnak. A tűztorony szivetlen harangján megkönyörültek. Szivet kapott, hogy megszólaljon, ha – mentsen Isten tőle – ránk találna szakadni a vész. Tóth Árpád harangöntő már fel is szerelte, át is helyezte s így most már csak az órás gondja, hogy az óra ne a negyedeket, hanem az egész órákat üsse.

Keszthelyi Hírlap, 1917. november 18. 4. o.

Elite hangverseny Veszprémben. A veszprémi Nemzeti Színház nov. 7-én esti 8 órakor magas szinvonalu művészhangversenynek lesz szinhelye. Hermann László zeneszerző és hegedűművészt, a székesfehérvári zenede kiváló igazgatója rendezi ezen estén hangversenyét B. Liszt Mária, az előnyösen ismert opera- és dalénekesnő és Waldmann Rózsi zongoraművésznő, a székesfehérvári zenede tanárnője közreműködésével. – Jegyek válthatók Fodor Ferencz könyvkereskedésében.

Veszprémi Hírlap, 1917. november 11. 3. o.

100 éve történt

Zalahalápi csirkék ügye a Kurián. Zalapáka községben a mult év julius 5-én este a kutnál találkozott Kiss Gizella tanitónő Csordás Mihályné földművesasszonnyal és megkérdezte tőle, hogy van-e eladó csirkéje. Csordásné fellelte: - Én magam megeszem a csirkét, ha az urak éhen döglenek is, akkor sem adom azokat el a megállapitott áron. Állapitsák meg a ruha és csizma árát és azután a paraszt áruját. Majd meglátjuk, ki birja ki tovább a paraszt a jólétet, vagy az urak a koplalást. A zalaegerszegi törvényszék osztály elleni izgatás büntette miatt Csordásnét három hónapi fogházra itélte ezt az ítéletet a győri tábla helybenhagyta és a Kuria is foglalkozott az üggyel, mely a rátartós parasztasszony védője által benyujtott semmisségi panaszokat elutasitva, szintén helybenhagyta a zalaegerszegi törvényszék itéletét.

Keszthelyi Hírlap, 1917. október 7. 4. o.

Meglepetés vár ma a közönségre az „Urániában” a sok aktualitások után elsősorban egy nagyhatásu drámát mutatnak be, melynek cime „Sellők királynője” ebben a drámában a világrekordot elért, moziszinésznő Rita Sachetto játsza a főszerepet. Befejezésül „Dárius kalapja” vigjátékot adnak. A mai rendkivül érdekes műsort ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Keszthelyi Hírlap, 1917. október 14. 4. o.

Pótvásár. Mult csütörtökön tartották meg a keszthelyi pótvásárt. Ezt is elmosta az eső, mint ahogy elmosta a napjára esett vásárt. Már kora reggeli órákban megkezdődött az eső és felváltva szitált egész a déli órákig. Az eső elverte ugy az eladókat, mint a vevőket, ugy, hogy most ismét kérhetünk egy pótvásárt.

Keszthelyi Hírlap, 1917. október 21. 4. o.

Tolvaj cseléd. A devecseri állomáson bécsi lány szolgált. Szereti a változatosságot, mert sűrűn cserélt gazdát. Erről a helyről is távozni akart e héten, de észrevétlenül. Magával vitt azonban vagy kétezer korona értékű női ruhaneműt. Szerencsére a szökést hamar észrevették s még az állomás közelségében elfogták. Ma már a veszprémi ügyészségi fogházban csücsül.

Veszprémi Hírlap, 1917. október 28. 4. o.