100 éve történt

 

Tűzrendészeti vizsgálat a moziban

Török Gyula dr. a múlt napokban tűzrendészed vizsgálatot tartott a régi moziban, mivel a szerződés a várossal nem jött létre. A kapitány a kiküldött bizottsággal a mozi tűzbiztonságára szigorú szabályzatot adott ki. Eszerint a bizottság elrendelte, hogy s vetítő kamrát kőből építsék, a vetítő nyitását gyorsan elzárható vastolóval lássák el; a vetitő kamrában a filmeket vasládában tartsák, azokat vetités közben tekerni vagy javítani nem szabad; egy méter pokrócot, továbbá egy nagyobb kanna homokot és vizet állandóan készenlétben keli tartani; a vetitőkamrában az üzemvezetőn és gépészen kívül másnak tartózkodni tilos; a villamos világitásnak úgy a kamrából mint a nézőtérről ki- és bekapcsolhatónak kell lenni; 3 vetítő kamrában semmiféle gyúlékony anyagot tartani nem szabad, úgyszintén tilos a kamrában több filmet tartani, mint amennyi a bemutatáshoz épen szükséges; az áramerősitő készüléket, valamint a vezetéket mindig jókarban és tűzbiztos állapotban kell tartani. Elrendelte továbbá a bizottság, hogy a nézőtér belső és külső oldalán székek helyett a rendőrkapitány által megjelölt helyen 3–3 kőből készült páholy állittassék fel. A nézőtérről a színház kertjébe kivezető kijárati ajtókhoz 1–1 vészlámpát kell elhelyezni és azoknak az előadások alatt égniük kell. Az ajtókat a vetítés idején zárva tartani nem szabad. Örülünk a rendőrség emez intézkedésének, mellyel a mozit látogató közönséget így megnyugtatja, hogy a múltkorihoz hasonló kellemetlen meglepetés emberileg számítva nem fordul elő.

Veszprémi Hírlap 1918. augusztus 11, 3. o.

Modern csaló

A veszprémi m. kir. postafőnökségtől a következő hirdetményt kaptuk:
Egy ügynök egyesektől azon a címen, hogy Oroszországban hadifogságban lévő hozzátartozó­itól hirt szerez drótnélküli táviró utján, pénzt csalt ki. Legutóbb egy katonatiszttel is elhitette, hogy orosz hadifogoly fiától a pozsonyi drótnélküli táviró utján értesítést fog kapni. Eltekintve attól, hogy a legközelebbi drótnélküli táviró állomás nem Pozsonyban, hanem egészen más helyen áll fenn, ezen ügynöknek, jobban mondva csalónak nem áll módjában ígéretének eleget tenni tehát egyedüli célja csakis a közönség megkárosítása által csalárd pénzszerzés.

Veszprémvármegye 1918. augusztus 4., 3. o.

Búcsúszó

Abból az alkalomból, hogy az általam bérelt Korona szálloda, vendéglő és kávéház bérletétől megváltam, mindazon kedves vendégeimnek, akik nagyrabecsült támogatásukban részesítettek, egyéb mód hiányában ezúton mondok köszönetet.

Veszprém, 1918. évi aug. 1. napján.

Haranghi György.

Veszprémvármegye 1918. augusztus 4., 5. o.

 

100 éve írták

Nem öntöznek — nem söpörnek

Hajdanában egy kicsiny vármegye kijelentette, hogy nem koronáz. Hajdanában (a gyengébbek kedvéért jelezzük, hogy ez uj szó s közeli időt jelent) a városi köztisztasági hivatal azt jelenti ki: hogy nem öntöz s nem söpör. Sokat töprengtünk e csökönyösségen, míg megtaláltuk az okot. Hogy Pápa és Veszprém riválisok, a népdalirodalom is följegyezte Egyik adata szerint: „Söprik a pápai utcát, masíroznak a katonák”. Másik adata Veszprémről szól: „Gidres-gödrös város, a közepe sáros”. Nos, mi azt hisszük, hogy városunk pora és szennye ebből a realitásból ered. Söprik a pápai utcát? - kérdezik a köztisztasági hivatalban, — akkor bizony mi nem söprünk. Mi Pápa után nem kullogunk. Aztán meg minek öntözzünk, ha a nóta szerint városunk közepe úgy is sáros? Ha sáros, akkor nedves, ha nedves, akkor nem poros. Ha pedig nem poros, akkor minek a söprés, ha nedves, minek az öntözés. A külső utcákkal pedig minek törődjünk? Ma a belterjesség a gazdálkodás vezérelve. Miért legyen akkor a tisztaság hivatala külterjes? Hogy a külső területek adófizetése nagyon elősegíti a gazdasági belterjességet magyarán mondva: a város belső fejlesztését; arra senki sem gondol. Mi a magunk jó szántából igazán nem ömledeznénk erről a tisztasági hivatal szerint hiába való dologról ebben az elég savanyu uborkaszezonban. Hanem ránk parancsolt egy illusztris társaság, melynek hölgy- és férfitagjai péntek délután a polgármesteri szobában gyűlésre vártak. Kérték, hogy írjunk ismételten a bel- és külváros tisztasága s a főutak öntözése érdekében. Íme, megtettük s kérjük a vezetőséget, hogy ne nyaraltassa hűs sarkokban, félszerekben a lajtokat, seprűket, hanem vétesse elő azokat s végeztessen egyszer már hetenkint rendes munkát a tisztaság érdekében. A szemetes ládák már készen vannak a tűzoltószertár előtt. A szemét is készen van s igy semmi akadálya sincs, hogy az utóbbi az előbbi öblös kebelébe temetkezzék.

Veszprémi Hírlap 1918. július 14. 4. o.

A zöldbab konzerválásának leghelyesebb módja: a zöldbabot 2–3 százalékos sós vízben való megfőzés után üvegfedeles befőző üvegekben 100 fokos forró vízben 2–3-szor ismétlődő egy-egy óráig tartó párolással konzerválják. Az egyes párolások között legalább egy napi időközt kell hagynunk. Ha a zöldbabot ecetes vízben tetszők el, elég 70-80 fokos meleg vízben való párolás is Az ecetes vízben való konzerválásnak azonban nagy hátránya, hogy az így eltett zöldbab fás lesz, ellentétben az előbb említett, sós vízben való konzerválással, melynél a zöldhab friss marad és természetes ízét bosszú időn át megtartja.

Veszprémi Hírlap 1918. július 14. 4. o.

100 éve történt

Kertünnepély

A honvédnapok egyik programmját képezte a vasárnap délután 4 órakor megtartott kertünnepély is. A leleményesség és szorgos kezek munkája igazi nagyszabású vurstlivá varázsolta a Plosszer-sétányt. Volt ott mindenféle jó étel, ital, virág, confetti- s szerpentincsata és ezer meg ezer jókedvű néző és élvező ember. Nagy keletje volt mindennek, de nem is csoda, hogy még a zöld gályák is elfogytak, hisz annyi szép asszony és leány buzgólkodott, fáradozott friss jókedvvel, hogy mindenki jól érezze magát. Minden sarkon egy-egy banda húzta a szivvidámitó nótákat s a szebbnél-szebb melódiák hatása alatt nemcsak a szívek olvadoztak, hanem az erszények is. Mintha csak Karnevál hercege jelent volna meg, olyan tarka-barka tömeg hullámzott fel és alá a liget aljain. Vásároltak, ettek, ittak, sétáltak, tok sok fillért, koronát gyűjtöttek, adakoztak a szegény árváknak. Igazán nagy elismerés illeti meg a hölgyeket, akik megértő lelkesedéssel vállalt feladatukat mindenki nagy megelégedésére végezték.

Veszprémi Hírlap 1918. július 7., 3. o.

Nagyméltóságu Miniszterelnök Úr!

Kegyelmes Urunk!

Mi Veszprémvármegye törvényhatósági bizottságának tagjai, mint a vármegye közönségének, népének képviselői, a mai napon rendkívüli közgyűlésre sereglettünk össze székvárosunkban abból a célból, hogy állást foglaljunk ünnepélyes alakban is az ádáz elleneink országaiból eredő ama nemtelen törekvések ellen, melyek viszályt volnának hivatva támasztani koronás Királyunk fölkent Személye, felséges Királynénk angyali egyénisége, a közszeretettel körülvett királyi család és a magyar nemzet között.

Azok a mérhetetlen gonoszság és elvetemültség szülte undok rágalmak, melyek a tündöklő fegyvereinken emelt fővel diadalmaskodni nem biró ellenségeink aknamunkájának eredményekép vetődtek felszínre, nem téveszthetik meg ugyan egy pillanatra sem a józanul gondolkodókat, de mélyen sértik képtelenségük dacára is azokat a meggyőződésben megizmosodott és lelkűnkben csorbítatlanul élő érzelmeinket, melyekkel apostoli Királyunk és felséges családja iránt viseltetünk.

Midőn ezért e hazug vádak, gálád rágalmak s az ezeket kísérő együgyü híresztelések felett méltó megütközésünknek, mélységes megvetésünknek és megbotránkozásunknak kifejezést adunk, egyszersmint ez alkalmat is arra használjuk fel, hogy a felséges királyi család iránt táplált alattvalói hódolattal biztosítjuk szeretett Uralkodónk Szent István ősi koronájának érintése által magyar hazafiui szivünkben glóriával övezett Hitvesét, nemzetünkkelérzéseiben is egybeforrott Nagyasszonyunkat törhetlen hűségünkről önfeláldozásra kész ragaszkodásunkról és igaz szeretetünkről.

Kegyelmes Urunk!

Minden őszinte érzelmeinket rövid szavakban akként összefoglalva azzal a tiszteletteljes ké­relemmel fordulunk Nagyméltóságodhoz, hogy azok hódolatteljes kifejezését a legmagasabb trón zsámolyához eljuttatni méltóztassék.

Kelt Veszprémvármegye törvényhatósági bizottságának 1918. évi julius hó 22. napján tartott rendkívüli közgyűléséből.

Veszprémvármegye közönségének képviseletében és nevében:

Dr Bibó Károly alispán.

Veszprémvármegye 1918. július 28., 2. o.

100 éve történt

Dér és fagy. Június 5-re virradó hajnalban határunkban is dér s több helyen fagy volt. A belső/fészekét megkímélte, de annál több kárt okozott a határban. Szeszélyes hullámzással vonult át a hideg áramlás felettünk. Nem tarolt egyetemlegesen, hanem ide-oda kanyarodással majd a laposabb, majd a dombosabb helyen pusztított. Itt sem egyformán, mert akárhány helyen az egyik föld veteménye elpusztult, a másiké ép maradt azonos talajfekvésben. Mégis a lápokon ártott leginkább és pedig babban, tengeriben, paradicsomban, tökben legtöbbet. A burgonyát is nagyon visszavetette. Sok kárt okozott a tisztviselők telepein is. A mutatkozó szép termés kilátása erősen megcsappant. Károkat jelentenek a közeli s messze vidékről egyaránt. A teljes kép majd csak napok múlva alakul ki.

Veszprémi Hírlap, 1918. június 9., 4. o.

Méhészeti tanfolyam. Lapunkban már jeleztük, hogy a papnevelő-intézet növendékei s az érdeklődők számára méhészeti tanfolyamot rendezett a földművelésügyi minisztérium a megyéspüspökkel karöltve. Az előadó Csepy Pál ekecsi plébánost a hallgatóság mindvégig nagy figyelemmel és. érdeklődéssel hallgatta. Megismerték a tanfolyam hallgatói a méh életét és egész bonctanát, a méhcsalád társadalmi berendezkedését, munkafelosztását és szaporodását. Szó volt a méh életfeltételeiről, betegségeiről és ellenségeiről. A méhről szóló ezen előzetes elméleti ismereteken kívül a gyakorlati méhészet szabályai is előadattak. Rész­letesen ismertette a méhész egész évi teendőit és a különböző méhészeti eszközöket. Az utolsó előadáson tájékoztatta a szakelőadó hallgatóit a méhészet irodalmáról, a méhészeti szaklapokról és egyesületekről is. A tanfolyamot június 12-én délután 40 hallgató záróvizsgája fejezte be…

Veszprémi Hírlap, 1918. június 16., 3. o.

100 éve írták

Csendélet Hárságyon. A folyó év tavaszán történt, hogy Knolmayer Antal és Ircsik János erdőőr együtt beszélgettek a korcsmában, amikor belépett oda egy szerb fogoly s a korcsmában ülőkkel sorban kezet fogott. Ircsik azonban nem fogadta el a feléje nyújtott kezet, mert ő ellenségei kezet nem fog. Hiába beszéltek neki a többiek, hogy a fogoly már nem ellenség, Ircsik megmaradt álláspontja mellett, sőt hozzátette, hogy az is gazember, aki az ellenséget pártolja. Knolmayer Antal, aki szintén szót emelt a fogoly érdekében egy koccintással akarta lecsillapítani az öreg Ircsik haragját, akit azonban Knolmayer barátságos közeledést még dühösebbé tett, s ennek jeléül pofon is vágta Knolmayert, aki erre az asztal alá szorította támadóját. Ircsik nem azért volt erdőőr, hogy puskáját otthon hagyja, s most is vele volt az, s utána is nyúlt, de Knolmayer gyorsabb volt s egy mozdulattal elkapta a fegyvert s amikor Ircsik utána kapkodott, a puska tusával kezére ütött s Ircsik karját eltörte. — A veszprémi kir. törvényszék büntető tanácsa a hétfőn megtartott főtárgyaláson tárgyalta az esetet s Knolmayert, aki önvédelemmel védekezett, bünösnek mondták ki sulyos testi sértés vétségében s ezért 1 hónapi fogházra ítélték. Az elitélt fellebbezett.

Veszprémi Hírlap, 1918. június 2. 5. o.

A hölgyvilág becses figyelmébe. Van szerencsém a nagyérdemü közönséget tisztelettel értesíteni, hogy körutazásom alkalmával rövid ideig helyben, Szabadság tér 2. sz. alatt hírneves Koch-féle női ruha szabászati nagy tanfolyamot junius 3-án nyitok. Tandíj személyenkint 25 K. Tőlem biztos sikerrel bárki is elsajátíthatja a női ruhaszabászat minden ágát, mert nemcsak a sima szabásminták kirajzolását tanítom, de ép ugy a ruha mintázását, valamint díszítését és összeállítását is, teljes terjedelmében. Ha csak egy kis akarata van, ugy a ruhavarrás tanulása is oktatásom által fölösleges. Hogy minden kételyt eltüntessek állításom valódiságáról, kijelentem, hogy a tandijat nem kell előre fizetni, mig meg nem győződik szabásom célszerűségéről.

Veszprémi Hírlap, 1918. június 2. 5. o.

100 éve történt

A veszprémi központi szeszfőző vé­géhez közeledik az idei főzési idénynek. Kifőztek eddig 35 vaggon törkölyt. A körzetben legalább 100 vaggon törköly volt, a többi a termelők ke­zén - úgy látszik - elkallódott. Előállitott a szeszfőző körülbelül 120 hektoliter abszolút al­koholnak megfelelő pálinkát. Most kezdik meg a seprő kifőzését. A seprőért is, aki kívánja, pálinkát kap és pedig a seprő szesztartalmának meg­felelő mennyiséget.

Veszprémvármegye, 1918. május 5. 3. o.

A községi bábák biztosítása. A vár­megye alispánja elrendelte, hogy a községi, (városi) bábákat, ha összjavadalmuk a 2400 K-t évente meg nem haladja, betegség esetére a községnek biztosítani kell. Mivel a bábák nem tartoznak azon szerencsés halandók közé, akiknek ekkora fizetése volna: a rendelet annyit jelent, hogy valamennyit biztosítani kell.

Veszprémvármegye, 1918. május 5. 4. o.

Cukor. Az esedékes cukorilletményt máig sem osztották ki, mert a szállítmány késik. A vá­ros a cukorközpontnál az orsz. közélelmezési hiva­talnál, sót a pénzt felvevő hitelbanknál is meg­sürgette a küldeményt. A kedvező eredményt a közeli napokra várják. — Az orsz. közélelmezési hivatal kiutalt Veszprém számira 45 mázsa befő­zési cukrot is. Egyenlőre azonban ez is csak az utalványon szerepel. Pedig már érik a ropogós cse­resznye.

Veszprémi Hírlap, 1918. május 25. 4. o.

Jéggyár. Megírtuk, hogy az Élelmezési r. t. jéggyárat állít föl. Úgy halljuk, hogy a jég­gyárat már szerelik. Lesz tehát jég is. Csak azt kell kitalálni, hogy mit hűtsünk be a jégszekrény­ben! A jégvermek számára azonban találnánk fa­gyasztani valókat. Szeretnek ott nyaraltatni az ár­drágítókat, hogy jégszívük után a lelkűk is meg­dermedjen.

Veszprémi Hírlap, 1918. május 25. 4. o.

100 éve írták

Művészi élet a Bakonyban. Hires-neves Bakonyunknak ritka táji és természeti szép­ségeit nem kell ugyan fölfedeznünk közönsé­günk számára, de annyit mégis érdemesnek tartunk megemlíteni, hogy Metzger Emmy mün­cheni akadémiai festőnő, aki már a háború kitörése óta Zirczen tartózkodik s több tárlatot is rendezett ottan, újabban elhatározta, hogy ugyanott - elsősorban tájképre és csendéletre festőiskolát nyit. Bővebb felvilágosítással őmaga szolgálhat az érdeklődőknek.

Veszprémvármegye, 1918. május 5. 4. o.

 

Gróf Jankovich Bésán Endréné dekorálása. Hírt adtunk már róla, hogy a nemes szívű, jótékonyságáról messze vidéken ismert grófnét őfelsége az I. oszt. polgári hadiérdemkereszttel tüntette ki a háború alatt kifejtett közhasznú és áldásos tevékenységéért.
Ennek a magas kitüntetésnek jelvényét adta át a főispán Veszprém város számos előkelő höl­gyének és közéleti kitűnőségeinek jelenlétében vasárnap a főispáni aulában.
Szépen sikerült kis rögtönzött ünnepély ke­retében folyt le a dekorálás, mely elől - meglepetésszerűsége miatt — a szerénységéről ismert grófné ki nem térhetett. A vendégsereg köréből u. i. egyszerre csak kivált a főispán és pár szel­lemes, kedves, közvetlen bevezető szó után min­denki, aki csak jelen volt, hirtelen azt vette észre, hogy egy lélekemelő kis ünnepély tanújává, egy kis rögtönzött szónoki remekmű átszellemült pub­likumává változott.

Veszprémvármegye, 1918. május 12. 3. o.

100 éve történt

A jó szomszédok. Egy házban laknak Rédén Mrázik Kálmán és Szalay Pál, akiknek épen ezen szomszédi viszonyból kifolyólag támadt nézeteltérésük, amelyet Mrázik ugy intézett el, hogy egy keze ügyébe került vaslapáttal fejbeütötte Szalayt. A biróság Mrázik Kálmánt, erre való tekintettel, hogy a főtárgyaláson beigazolást nyert az, hogy a kezdő Szalay volt, 7 napi fogházra ítélte.

Veszprémvármegye, 1918. április 21. 3. o.

Tüz a moziban. Csütörtökön az esti előadáson kigyulladt a moziban egy elszakadt film csakhamar lángra gyulladt a gépházban levő egész esti műsort képező film s sok kárt okozva teljesen porrá égett. Nagy riadalmat keltett az előadáson részt vett közönség körében a tűz, de az ijedtségen kívül emberben nem történt semmi kár, mint a gépet vezető Kukonya József, aki nem vesztvén el lélekjelenlétét, a kövezett előcsarnokba dobta az égő filmköteget s ettől égési sebeket szenvedett a kezén. Szalay Mór kára az elégett filmekben és a gépen esett sérülésekben mintegy 40.000 korona. A tűzvizsgálatot megtartották pénteken délben s megállapították, hogy szerencsétlen véletlenről van szó, amelyért senkit nem terhelhet felelősség. Egyelőre a mozi előadások a szinházban fognak megtartatni.

Veszprémvármegye, 1918. április 21. 4. o.

Szinházban lesz a mozi. A város bérbe adja a szinházat mozi céljaira Szalai Mórnak évi 15 ezer koronáért. A tanács szabad rendelkezésre fenntartott 100 napot. A bérlő helyi dijak cimén.fizeti a szabályrendeletben megállapított dijak 50 %-át. A szerződés 10 évre szól. A hétezer kor. letétnek fele is a várost illeti s ezenkivül a régi mozihelység rendelkezésre marad. Ha ezt kellőképen értékesitik, a szinházmegváltás 20 ezer korona hasznot hozhat a városnak.

Veszprémi Hírlap, 1918. április 28. 4. o.

100 éve írták

 

A balatoni vasút s az iskolás gyermekek. Furcsa szokás kezd állandósulni a balatoni vasút d. u. ½ 2 órakor induló vonatán. Apró és kevésbé apró fiu- és leánygyermekek, hazafelé utazó iskolások már a városi állomáson sietve elfoglalják a II. osztályu fülkéket s a később felszálló utasoknak, felnőtteknek, sőt egész öreg egyéneknek csak a folyosó jut. Még egy-két gunyos mosoly a korai helyfoglalók részéről, mely ezt látszik mondani: „Ugy-e, öreg, te is leülnél!”

Veszprémi Hírlap, 1918. április 17. 4. o.

A csecsemővédelem könyve. Dr. Bibó Károly alispán megbizásából dr. Cseresnyés József gyermekmenhelyi ig.-főorvos népies nyelven kis füzetet irt a csecsemő gondozásról. A füzeteket az anyakönyvvezetők adják ki, akiknél a gondozásban levő gyermek szülői dijtalanul kapják. A vármegyei tisztiorvos javaslatára a füzetet 3000 példányban nyomatták ki s költségét a törvényhatósági bizottság az elhagyott gyermekek alapjából kiutalta. A füzet szakszerü utasitásaival hathatós tényezője lesz a csecsemővédelemnek.

Veszprémi Hírlap, 1918. április 28. 3. o.

Mikor a pályaőr berug. Horváth György akalii pályaőr nem ellensége a boritalnak, s amikor bort iszik, akkor mindjárt megharagszik, még ha nincsen is igaza. Mutatja ezt Borbély Gyula pályafelvigyázó esete, aki véletlenül épen akkor vizsgálta felül az akalii vaspályát, amikor Horváth György gyakran nézett a pohár fenekére, s ezért, amikor Borbély nem találta rendben a pályát s szólt neki érte, még neki állt feljebb, a amikor a pályafelvigyázó jegyzőkönyvet akart az esetről fölvenni, neki ment s följebbvalóját arcul ütötte. A kir. törvényszék a heves pályaőrt a lefolytatott főtárgyalás adatai alapján ezért a cselekményért 1 hónapi fogházra és 40 kor. pénzbüntetésre itélte. Az elitélt pályaör fellebbezett.

Veszprémvármegye, 1918. április 28. 4. o.

 

100 éve írták

A hálás vendég. Torma János Horgos utcai házába a mult napok egyikén este egy uriasan öltözött egyén állított be azzal, hogy éjjeli szállást keres, mert a vendéglőben nem kapott. A háztu­lajdonos a saját utcai szobáját adta ki az idegen­nek, ki felhasználván az éjjelt, a lakásból minden elvihetőt az ablakon át kipakolt, elhordott és meg­szökött.

Veszprémvármegye, 1918. március 3. 4. o.

A főispánné beszéde. Sajnos, csak a múlt szombati lapzárás után jutottunk ahhoz a szép beszédhez, amelyet dr. Rainprecht Antalné föispánné a nőtisztviselők orsz. egye­sületének megalakítása érdekében febr. 23-án tartott értekezleten mondott. Akik hallották, látták, — irja elragadtatással egy jelenvolt — sohasem felejtik el azt a bájos jelenetet, azt a kedves, művészi előadást, amint a jóságos, szelíd asszony, mint a viharok felett nyugod­tan álló békesség szinte az üdítő balzsam cseppjeivel érintette, csillapította minden sza­vával a lelkeket. Mintha hűsítő lágy, fehér ujakkal simította volna végig a forró homlo­kokat, mindenki feledte egy percre nehéz gondjait. Amig szólt, galambszárnyaknak lágy csattogása, ezüst pataknak zsongitó csörgedezése, szelíden torlódó hullámoknak selymes suhogása töltötte be a terem levegőjét. Mél­tóbban, stílszerübb nyilannyal alig lehetett volna Veszprémben azt a mozgalmat megin­dítani, amely minden gondterhessége mellett is költészet marad, mert azzá teszi, aki maga is az, akiről benne szó van : a nő.

Veszprémmegyei Ujság, 1918. március 7. 3. o.

Az Érdekes Újság husvéti száma ujra szenzációja lesz a könyvpiacnak. Boríté­kait gyönyörű háromszinü mélynyomásban két kiváló magyar festő, Csók István és Vastagh Géza festményei díszítik A húsvéti számnak a gazdag főlapon kivül két külön könyvmelléklete lesz. Nagy Endre "Jönnek a színészek" címmel egy vidám kis könyvet irt, melyet maga illusztrált is. Másik könyv- mellékletként Moly Tamás "Velencei kaland" cimű kötetét adja az Érdekes Ujság hunvéti száma, melyhez mulatságos gyermekjáték is lesz mellékletül. E gazdag husvéti szám ára 2 korona.

Veszprémmegyei Ujság, 1918. március 7. 4. o.

Háztartási cselédek uj könyve. Dr. Török Gyula rendőrkapitány hirdetményben tudatja, hogy a régebben kiállított cselédkönyvek ebben az évben érvényüket vesztik és ezek helyett uj, arcképpel ellátott cselédkönyveket adnak ki. Fel­hívja a város területén levő cselédeket, hogy régi cselédkönyveikkel a rendőrségen minden szerdán és szombaton délelőtt jelentkezzenek. . Hozzanak magukkal egy látogatójegy nagyságu, kartonra fel nem ragasztott arcképet, amelynek hátlapján ille­tőségi községük elöljárósága igazolja, hogy az, kit ábrázol. A kiállításhoz hozni kell egy darab 30 filléres okmánybélyeget is, a kiállításért pedig 1 koronát kell fizetni. Egyuttal figyelmezteti a cseléd­tartókat is, hogy régi cselédkönyvvel többé senkit fölfogadni nem szabad.

Veszprémvármegye, 1918. március 31. 5. o.

100 éve történt

A kenyérsütés dija. Veszprém város tanácsa legutóbb szabályozta a kenyér­sütés diját. És pedig: 2 kilós kenyér 30 f, 2—4 kgr.-ig 30 f., 6—8 kgr-ig 9O f. Ennél nagyobb kenyeret nem köteles a pék meg­sülni. — Ez a tanácsi intézkedés igen üdvös dolog, mert szokásban van Veszprémben, hogy 2 4 kilós kenyerekért 80 filléres sütési dijat is vesznek a pékek.

Veszprémmegyei Ujság, 1918. március 3. 3. o.

Barakkok a szegényeknek. Mivel a hölgybizotttág, amely a szegények cipó- szükséglelének megvizsgálásával foglalkozott, arról értesitette Veszprém város tanácsát, hogy sok helyütt a lakásviszonyok igen rosszak, a tanács elhatározta, hogy felterjesztést intéz az orsz. hadigondozóhoz aziránt, hogy addig is, amíg a tervezett 15 ingyen épületet megépitteti, ideiglenes épületet emeltessen a szegényeknek. Reméljük, hogy ez a szociális szempontból oly fontos javaslat kedvező visszhangra talál.

Veszprémmegyei Ujság, 1918. március 10. 3. o.

A cigaretta. Az is egyik országos háborus jelenség, hogy éretlen kölykek lepik el tömegesen a trafikokat és cigarettát kér­nek. Amit ha — nagyon helyesen — nem ád nekik a trafikos, akkor elönti őket a pulykaméreg és fenyegetőznek, gorombáskodnak. Zirczen be is váltotta a fenyegetését két suhanc, akik a fölötti dühükben, hogy nem kaptak cigarettát, özv. Waldhauser Miksáné szatócsüzlet tulajdonolnak összes abla­kait beverték, amiért a csendőrség tanítja meg őket — pipálni.

Veszprémvármegye, 1918. január 10. 3. o.

Pályázat. A balatonarácsi filiálisban kántortanitóságra pályázat hirdettetik. Javadalmazás: lakás (2 szoba, konyha, kamra, pince) és kert­illetmény természetben, a többi törvényes készpénz. Választás március 15-én délelőtt. Személyes meg­jelenés kívánatos. Kántorpróba lesz. Útiköltség nem téríttetik meg. Kántorságra képes nők is pá­lyázhatnak. Posta és vasútállomás helyben. Okmá­nyok Plébánia Hivatal Paloznak (u. p. Csopak, Zala m.) címre küldendők.

Veszprémvármegye, 1918. március 10. 2. o.

100 éve történt

Halálozások. … Háromnapos temetés volt a Jeruzsálemhegy egyik szerény házából, szerény udvarából. Ingyenes temetés. A kanonokplébánnak s két káplánjának jó szive fizette a stólát nemes cselekedettel – önmaguknak. A Wentzl János halt meg. Őt temették tegnap délután. Ugy-e, hogy ismeretlen a név. A „vak HAnzit” temették, a volt harangozót, az orgonafujtató. Ugy-e ismerős a név? A jó vak Hanzi örökre behunyta napot kereső, pislogó szemeit. Letette markos kezéből az öregbotot, amely azelőtt hajnalonta végigkopogott az utcákon, a váron s óránál pontosabban verte az időt. Ha megvolna az öreg templom minden harangja, mind siratta volna az egykori becéző gondozójukat.

Veszprémi Hírlap, 1918. január 6. 4. o.

 A hóvihar és a vonatok. A szerdai hóvihar, mely éjszakára orkánná erősödött, a közeli vonatokon nem sok késedelmet okozott. A veszprémi vonalon a déli és a csütörtök hajnali vonattal volt baj, de a gyorsan érkezett segités a késedelmet megszüntette. Alsóörs irányában a délután Veszprémből induló vonat Meggyes pusztánál elakadt. Ezt később visszavontatták, a pályát még éjszaka rendbehozták, ugy hogy a hajnali vonatnak nyilt utja volt.

Legnagyobb akadály volt a balatonparti vonalon. A szerdaesti vonat harminc órás késéssel jutott Alsóörsre. A mi környékünk hegyi vonalain tehát sokkal kevesebb volt az akadály, mint a balatonparti sik vonalon. A hajmáskéri állomásnál két embermagasságu hófuvat volt. A Tüskés-féle vendéglő lakóit csütörtök reggel ugy ásták ki a hóból.

Veszprémi Hírlap, 1917. január 13. 4. o.

Mit fogyasztott Veszprém város 1917. évben. A városi fogyasztási adóhivatal összeállitása szerint Veszprém városban levágásra került és bejelentetett: 1117 drb marha, 370 növ. marha, 1603 borju, 2001 kecske és birka, 10 bárány, 2 frisling, 1922 drb sertés és 1209 kg. hus – Elfogyasztatott 2399418 liter bor, 3767 liter must, 212345 liter pálinkanemü ital, 42004 liter édes pálinka féle. A husfogyasztás több volt mint tavaly, italfogyasztás (bor, pálinka) azonban jóval kevesebb.

Veszprémvármegye, 1918. január 6. 6. o.

100 éve írták

Nincs lugkő. Az egész város területén nem lehet lugkövet kapni. A mult hónapban sem lehetett, pedig vasuton csak egy helyre érkezett január 4-én négy métermázsa. Persze a falusiak részére, akik cserélnek s akik az uzsoraárakat nem ütik dobra, van. Csak helybelinek nincs. Jó lenne kutatást tartani egyes helyeken, egyuttal pedig hatósági uton intézkedni, hogy legyen lugkő. Szappan nincs, vagy ha van is, rosz is, kevés is. Akárhány háztartásban szappant főznének, ha lugkőre tudnának szert tenni. Győrött a tisztviselők csoportja is kapott lugkövet s kgrját 1 K-ért mérik, holott boltokban 5-10 K. Talán a veszprémi csoport részére is lehetne kijárni. Próbálja meg a vezetőség, hogy a tisztviselőknek ne kelljen drága ár mellett is egyik „nincs”-et a másik után zsebre vágniok.

Veszprémvármegye, 1918. február 2. 4. o.

Kicsi, nagyon kicsi ez a város, kérem szeretettel. Itt mindenki „kérlek alássan” van egymással, és bizony az embernek kibicsaklik a kalapja széle, míg egyszer végig méri a korzónak csufolt, még jobb időkben uj olvasztásra érdemesült aszfaltot. Itt kérem belenéznek az ember tányérjába, délután kettőkor már pontosan tudják hogy Nemtudomkicsodáék mit ebédeltek, vagy ebédeltek-e egyáltalán; itt kérem a szemek röntgen erejü sugarai szétfeszítik kabátod oldalzsebe fölött az elnyütt posztót, széthasítják szakadozott bőrtárcád fedelét, s pontosan számon tartják a benne szégyenkező nincstelenséget; itt tudják, hogy lyukas a harisnyád, hogy egy hetes a gallérod, tudják, hogy a szabónak, hentesnek, fűszeresnek, és egyébb-nak-nek-nek mennyivel „jössz”; itt a kivácsiság és a pletyka éhség tüzes hazafifogói kicsikarják belőled féltett álmaidat, épugy, mint zsebkendőid és törülközőid számát. Itt megfigyelik, hogy János Zsuzsikával, Piroska Béluskával hányszor „szemez” egy nap, és itt sok ilyenfélét megfigyelnek és elleltároznak, amiket jóízlésű ember, ha mindjárt az arcába robbanóan is orditanak, nem figyel meg.
Szóval itt mindent tudnak, óh jámbor olvasó, sőt egész dekadensül kifejezve MINDENT. Csak azt nem tudják, amit illene tudni, csak azt nem figyelik, ami belezuhan a szemükbe.

Veszprémvármegye, 1918. február 10. 2. o.

A diszeli villanytelep. Praktikus, élelmes emberek a diszeliek. Van egy gyorsfutásu patakjuk s azon malmuk. Ebben a malomban villanyfejlesztő telepet rendeztek be s ma Diszelnek villanyvilágitása van, utcákon is, házakban is. Megtehetik ezt másutt is, ha észreveszik a diszeliek példáját.

Veszprémvármegye, 1918. február 24. 5. o.

100 éve történt

Halálozások. … Háromnapos temetés volt a Jeruzsálemhegy egyik szerény házából, szerény udvarából. Ingyenes temetés. A kanonokplébánnak s két káplánjának jó szive fizette a stólát nemes cselekedettel – önmaguknak. A Wentzl János halt meg. Őt temették tegnap délután. Ugy-e, hogy ismeretlen a név. A „vak Hanzit” temették, a volt harangozót, az orgonafujtató. Ugy-e ismerős a név? A jó vak Hanzi örökre behunyta napot kereső, pislogó szemeit. Letette markos kezéből az öregbotot, amely azelőtt hajnalonta végigkopogott az utcákon, a váron s óránál pontosabban verte az időt. Ha megvolna az öreg templom minden harangja, mind siratta volna az egykori becéző gondozójukat.

Veszprémi Hírlap, 1918. január 6. 4. o.

A hóvihar és a vonatok. A szerdai hóvihar, mely éjszakára orkánná erősödött, a közeli vonatokon nem sok késedelmet okozott. A veszprémi vonalon a déli és a csütörtök hajnali vonattal volt baj, de a gyorsan érkezett segités a késedelmet megszüntette. Alsóörs irányában a délután Veszprémből induló vonat Meggyes pusztánál elakadt. Ezt később visszavontatták, a pályát még éjszaka rendbehozták, ugy hogy a hajnali vonatnak nyilt utja volt.

Legnagyobb akadály volt a balatonparti vonalon. A szerdaesti vonat harminc órás késéssel jutott Alsóörsre. A mi környékünk hegyi vonalain tehát sokkal kevesebb volt az akadály, mint a balatonparti sik vonalon. A hajmáskéri állomásnál két embermagasságu hófuvat volt. A Tüskés-féle vendéglő lakóit csütörtök reggel ugy ásták ki a hóból.

Veszprémi Hírlap, 1917. január 13. 4. o.

Mit fogyasztott Veszprém város 1917. évben. A városi fogyasztási adóhivatal összeállitása szerint Veszprém városban levágásra került és bejelentetett: 1117 drb marha, 370 növ. marha, 1603 borju, 2001 kecske és birka, 10 bárány, 2 frisling, 1922 drb sertés és 1209 kg. hus – Elfogyasztatott 2399418 liter bor, 3767 liter must, 212345 liter pálinkanemü ital, 42004 liter édes pálinka féle. A husfogyasztás több volt mint tavaly, italfogyasztás (bor, pálinka) azonban jóval kevesebb.

Veszprémvármegye, 1918. január 6. 6. o.

100 éve írták

Szép példa. Régen volt, mikor joggal mondogatták magukat a szinészek a nemzet napszámosainak, amikor a szinészet tényleg a nemzeti nyelv és kultura fejlesztésének tényezője volt. Ma a szinművészet nem annyira fejleszti az ízlést, inkább csak szolgai módon szolgálja, sőt egyenesen kihasználja; szinműirás éppugy, mint az előadás. Sokkal több jogon a nemzet napszámosai kivált a falusi tanitók és tanitónők, akik valóban a magyar nyelv és nemzeti kultúra képviselői. Nemcsak nehéz hivatásukat szolgálják hazafias idealizmussal, hanem minden dicséretet megérdemlő ambicióval vállalkoznak sziv- és léleknemesítés egyéb alkalmaira is. Ilyen nemes gondolkodásnak adta tanujelét Molnár Gizella gyulafirátóti tanitónő, mikor kis tanitványaival Jézus születése c. pásztorjátékot, a nagyobb ifjusággal pedig a Szobalány c. vigjátékot rendezte szinre. Buzgó fáradozása a nemes tett erkölcsi tőkéjét még 309 korona tiszta bevétellel gyarapitotta, amivel ismét özvegyek gondján könnyit és szegény árvák könnyeit akarja törölni.

Veszprémi Hírlap, 1918. január 6. 4. o.

Sötétség a városban. Pénteken este Veszprémben a villamos lámpák rövid félórai világitás után fél hat óra körül fölmondták a szolgálatot és teljes sötétség borult a városra. Az üzleteket bezárták s a vak sötétben csak itt-ott világitott ki a házakból egy-egy darab gyertya, vagy egy-egy mindenszenteki mécs pislogó fénye. A gyertya és petróleum hiány miatt a legtöbb ház sötétben maradt. Dr. Komjáthy László polgármester és dr. Horváth Béla polgármester helyettes személyesen siettek ki a villamos telepre s Bokrossy Jenő főmérnökkel megtették a szükséges intézkedéseket, hogy az áramszolgáltatás ujra meginduljon. A háborus viszonyok miatt a fűtőolaj nem elég tiszta, a készletek annyira lefogytak, hogy csak a besürüsödött alja áll rendelkezésre; a gépek e miatt eldugultak s rendbehozataluk hosszabb időt kívánt. Esti fél nyolc óra körül az áramszolgáltatás ujra megindult.

Veszprémvármegye, 1918. január 13. 4. o.

A vizfogyasztás korlátozása. Veszprémben a vizfogyasztás a téli idő dacára óriási mértékü. Naponta 2800-2900 köbméter víz fogy, mig rendes körülmények között a legmelegebb nyári napokban sem kellett több 1800-2000 köbméternél. A gépek elérkeztek a teljesitő képesség szélső határáig. Hogy ez a megokolatlanul nagy vizfogyasztás rendes mederbe tereltessék, a városi tanács akként intézkedett, hogy a vizműtelep személyzete éjjeli razziákat fog tartani, s ahol esti 9 óra után vizfogyasztást észlel, a vezetéket azonnal lezárják. Figyelmezteti ezért a hatóság a város közönségét, hogy esti 9 óra után vizet egyáltalán ne vegyen a vezetékből és gondosan zárjon el minden csapot.

Veszprémvármegye, 1918. január 13. 4. o.

100 éve történt

Kicserélik a fürdőkályhák rézhengerét. A honvédelmi miniszter rendeletével hadicélokra igénybevett fürdőkályha rézhengereket, amelyeknek természetben pótlását a tulajdonos kérte, a közeljövőben kicserélik. Mindenki köteles a megbizott szerelőt a szükséges méretek felvétele és a kicserélés végrehajtása céljából lakásába beengedni. A rézhenger leszerelését egyidőben minél gyorsabban és kár okozása nélkül kell végrehajtani. A kicserélés kifogástalan teljesítését a kicserélő szerelő irásban tartozik a kályha-tulajdonossal elismertetni, ennek megtagadása esetén a hatóság fogja a tényállást megállapítani és az igazolást a tényleges viszonyokhoz képest teljesiteni.

Veszprémi Hírlap, 1917. december 2. 4. o.

Nem ég a villanylámpa. Szegény özv. Tuliné hidegfürdőt vett emiatt mult vasárnap este a Müller-féle malomhidnál. A nyöszörgésre hozzásiettek, kihuzták. A híd mellé lépett a sötétség miatt, mert az ott lévő lámpa nem ég. Nem és a láncoshídnál sem. Pedig az ilyen veszedelmes helyek nem lehetnek világosság nélkül. Ajánljuk ezt a villamos igazgatóság becses figyelmébe. Azt is, hogy a sok villanyduc nagyon rozoga. A tövük rohadt s félő, hogy egy erősebb bakonyi szél valamelyiket a járkálókra dönti a nappali áram halálos veszedelmével együtt.

Veszprémi Hírlap, 1917. december 8. 4. o.

Befagyott a Balaton. Ritkaságok közé tartozik, hogy a Balaton egy éjjelen át befagyott. Kedden délután még csónakázni lehetett, szerdán reggel pedig már olyan vastag jégréteg boritotta a Balaton felszinét, hogy vigan lehet korcsolyázni. A korcsolyázó sportkedvelők ki is fogják használni ezt a jó alkalmat és kiveszik a nemes és testedző sportból a részüket. A Korcsolyázó Egylet pedig azt mondja: szabad a jég, tessék korcsolyázni, a vendéglősök pedig már megkezdhetik a nyárra való jég hordását. Legritkább esetek közé tartozik, hogy a Balaton már december elején befagyjon.

Keszthelyi Hírlap, 1917. december 9. 4. o.