100 éve történt

 

Tűzrendészeti vizsgálat a moziban

Török Gyula dr. a múlt napokban tűzrendészed vizsgálatot tartott a régi moziban, mivel a szerződés a várossal nem jött létre. A kapitány a kiküldött bizottsággal a mozi tűzbiztonságára szigorú szabályzatot adott ki. Eszerint a bizottság elrendelte, hogy s vetítő kamrát kőből építsék, a vetítő nyitását gyorsan elzárható vastolóval lássák el; a vetitő kamrában a filmeket vasládában tartsák, azokat vetités közben tekerni vagy javítani nem szabad; egy méter pokrócot, továbbá egy nagyobb kanna homokot és vizet állandóan készenlétben keli tartani; a vetitőkamrában az üzemvezetőn és gépészen kívül másnak tartózkodni tilos; a villamos világitásnak úgy a kamrából mint a nézőtérről ki- és bekapcsolhatónak kell lenni; 3 vetítő kamrában semmiféle gyúlékony anyagot tartani nem szabad, úgyszintén tilos a kamrában több filmet tartani, mint amennyi a bemutatáshoz épen szükséges; az áramerősitő készüléket, valamint a vezetéket mindig jókarban és tűzbiztos állapotban kell tartani. Elrendelte továbbá a bizottság, hogy a nézőtér belső és külső oldalán székek helyett a rendőrkapitány által megjelölt helyen 3–3 kőből készült páholy állittassék fel. A nézőtérről a színház kertjébe kivezető kijárati ajtókhoz 1–1 vészlámpát kell elhelyezni és azoknak az előadások alatt égniük kell. Az ajtókat a vetítés idején zárva tartani nem szabad. Örülünk a rendőrség emez intézkedésének, mellyel a mozit látogató közönséget így megnyugtatja, hogy a múltkorihoz hasonló kellemetlen meglepetés emberileg számítva nem fordul elő.

Veszprémi Hírlap 1918. augusztus 11, 3. o.

Modern csaló

A veszprémi m. kir. postafőnökségtől a következő hirdetményt kaptuk:
Egy ügynök egyesektől azon a címen, hogy Oroszországban hadifogságban lévő hozzátartozó­itól hirt szerez drótnélküli táviró utján, pénzt csalt ki. Legutóbb egy katonatiszttel is elhitette, hogy orosz hadifogoly fiától a pozsonyi drótnélküli táviró utján értesítést fog kapni. Eltekintve attól, hogy a legközelebbi drótnélküli táviró állomás nem Pozsonyban, hanem egészen más helyen áll fenn, ezen ügynöknek, jobban mondva csalónak nem áll módjában ígéretének eleget tenni tehát egyedüli célja csakis a közönség megkárosítása által csalárd pénzszerzés.

Veszprémvármegye 1918. augusztus 4., 3. o.

Búcsúszó

Abból az alkalomból, hogy az általam bérelt Korona szálloda, vendéglő és kávéház bérletétől megváltam, mindazon kedves vendégeimnek, akik nagyrabecsült támogatásukban részesítettek, egyéb mód hiányában ezúton mondok köszönetet.

Veszprém, 1918. évi aug. 1. napján.

Haranghi György.

Veszprémvármegye 1918. augusztus 4., 5. o.

 

100 éve írták

Nem öntöznek — nem söpörnek

Hajdanában egy kicsiny vármegye kijelentette, hogy nem koronáz. Hajdanában (a gyengébbek kedvéért jelezzük, hogy ez uj szó s közeli időt jelent) a városi köztisztasági hivatal azt jelenti ki: hogy nem öntöz s nem söpör. Sokat töprengtünk e csökönyösségen, míg megtaláltuk az okot. Hogy Pápa és Veszprém riválisok, a népdalirodalom is följegyezte Egyik adata szerint: „Söprik a pápai utcát, masíroznak a katonák”. Másik adata Veszprémről szól: „Gidres-gödrös város, a közepe sáros”. Nos, mi azt hisszük, hogy városunk pora és szennye ebből a realitásból ered. Söprik a pápai utcát? - kérdezik a köztisztasági hivatalban, — akkor bizony mi nem söprünk. Mi Pápa után nem kullogunk. Aztán meg minek öntözzünk, ha a nóta szerint városunk közepe úgy is sáros? Ha sáros, akkor nedves, ha nedves, akkor nem poros. Ha pedig nem poros, akkor minek a söprés, ha nedves, minek az öntözés. A külső utcákkal pedig minek törődjünk? Ma a belterjesség a gazdálkodás vezérelve. Miért legyen akkor a tisztaság hivatala külterjes? Hogy a külső területek adófizetése nagyon elősegíti a gazdasági belterjességet magyarán mondva: a város belső fejlesztését; arra senki sem gondol. Mi a magunk jó szántából igazán nem ömledeznénk erről a tisztasági hivatal szerint hiába való dologról ebben az elég savanyu uborkaszezonban. Hanem ránk parancsolt egy illusztris társaság, melynek hölgy- és férfitagjai péntek délután a polgármesteri szobában gyűlésre vártak. Kérték, hogy írjunk ismételten a bel- és külváros tisztasága s a főutak öntözése érdekében. Íme, megtettük s kérjük a vezetőséget, hogy ne nyaraltassa hűs sarkokban, félszerekben a lajtokat, seprűket, hanem vétesse elő azokat s végeztessen egyszer már hetenkint rendes munkát a tisztaság érdekében. A szemetes ládák már készen vannak a tűzoltószertár előtt. A szemét is készen van s igy semmi akadálya sincs, hogy az utóbbi az előbbi öblös kebelébe temetkezzék.

Veszprémi Hírlap 1918. július 14. 4. o.

A zöldbab konzerválásának leghelyesebb módja: a zöldbabot 2–3 százalékos sós vízben való megfőzés után üvegfedeles befőző üvegekben 100 fokos forró vízben 2–3-szor ismétlődő egy-egy óráig tartó párolással konzerválják. Az egyes párolások között legalább egy napi időközt kell hagynunk. Ha a zöldbabot ecetes vízben tetszők el, elég 70-80 fokos meleg vízben való párolás is Az ecetes vízben való konzerválásnak azonban nagy hátránya, hogy az így eltett zöldbab fás lesz, ellentétben az előbb említett, sós vízben való konzerválással, melynél a zöldhab friss marad és természetes ízét bosszú időn át megtartja.

Veszprémi Hírlap 1918. július 14. 4. o.

100 éve történt

Dér és fagy. Június 5-re virradó hajnalban határunkban is dér s több helyen fagy volt. A belső/fészekét megkímélte, de annál több kárt okozott a határban. Szeszélyes hullámzással vonult át a hideg áramlás felettünk. Nem tarolt egyetemlegesen, hanem ide-oda kanyarodással majd a laposabb, majd a dombosabb helyen pusztított. Itt sem egyformán, mert akárhány helyen az egyik föld veteménye elpusztult, a másiké ép maradt azonos talajfekvésben. Mégis a lápokon ártott leginkább és pedig babban, tengeriben, paradicsomban, tökben legtöbbet. A burgonyát is nagyon visszavetette. Sok kárt okozott a tisztviselők telepein is. A mutatkozó szép termés kilátása erősen megcsappant. Károkat jelentenek a közeli s messze vidékről egyaránt. A teljes kép majd csak napok múlva alakul ki.

Veszprémi Hírlap, 1918. június 9., 4. o.

Méhészeti tanfolyam. Lapunkban már jeleztük, hogy a papnevelő-intézet növendékei s az érdeklődők számára méhészeti tanfolyamot rendezett a földművelésügyi minisztérium a megyéspüspökkel karöltve. Az előadó Csepy Pál ekecsi plébánost a hallgatóság mindvégig nagy figyelemmel és. érdeklődéssel hallgatta. Megismerték a tanfolyam hallgatói a méh életét és egész bonctanát, a méhcsalád társadalmi berendezkedését, munkafelosztását és szaporodását. Szó volt a méh életfeltételeiről, betegségeiről és ellenségeiről. A méhről szóló ezen előzetes elméleti ismereteken kívül a gyakorlati méhészet szabályai is előadattak. Rész­letesen ismertette a méhész egész évi teendőit és a különböző méhészeti eszközöket. Az utolsó előadáson tájékoztatta a szakelőadó hallgatóit a méhészet irodalmáról, a méhészeti szaklapokról és egyesületekről is. A tanfolyamot június 12-én délután 40 hallgató záróvizsgája fejezte be…

Veszprémi Hírlap, 1918. június 16., 3. o.

100 éve történt

Kertünnepély

A honvédnapok egyik programmját képezte a vasárnap délután 4 órakor megtartott kertünnepély is. A leleményesség és szorgos kezek munkája igazi nagyszabású vurstlivá varázsolta a Plosszer-sétányt. Volt ott mindenféle jó étel, ital, virág, confetti- s szerpentincsata és ezer meg ezer jókedvű néző és élvező ember. Nagy keletje volt mindennek, de nem is csoda, hogy még a zöld gályák is elfogytak, hisz annyi szép asszony és leány buzgólkodott, fáradozott friss jókedvvel, hogy mindenki jól érezze magát. Minden sarkon egy-egy banda húzta a szivvidámitó nótákat s a szebbnél-szebb melódiák hatása alatt nemcsak a szívek olvadoztak, hanem az erszények is. Mintha csak Karnevál hercege jelent volna meg, olyan tarka-barka tömeg hullámzott fel és alá a liget aljain. Vásároltak, ettek, ittak, sétáltak, tok sok fillért, koronát gyűjtöttek, adakoztak a szegény árváknak. Igazán nagy elismerés illeti meg a hölgyeket, akik megértő lelkesedéssel vállalt feladatukat mindenki nagy megelégedésére végezték.

Veszprémi Hírlap 1918. július 7., 3. o.

Nagyméltóságu Miniszterelnök Úr!

Kegyelmes Urunk!

Mi Veszprémvármegye törvényhatósági bizottságának tagjai, mint a vármegye közönségének, népének képviselői, a mai napon rendkívüli közgyűlésre sereglettünk össze székvárosunkban abból a célból, hogy állást foglaljunk ünnepélyes alakban is az ádáz elleneink országaiból eredő ama nemtelen törekvések ellen, melyek viszályt volnának hivatva támasztani koronás Királyunk fölkent Személye, felséges Királynénk angyali egyénisége, a közszeretettel körülvett királyi család és a magyar nemzet között.

Azok a mérhetetlen gonoszság és elvetemültség szülte undok rágalmak, melyek a tündöklő fegyvereinken emelt fővel diadalmaskodni nem biró ellenségeink aknamunkájának eredményekép vetődtek felszínre, nem téveszthetik meg ugyan egy pillanatra sem a józanul gondolkodókat, de mélyen sértik képtelenségük dacára is azokat a meggyőződésben megizmosodott és lelkűnkben csorbítatlanul élő érzelmeinket, melyekkel apostoli Királyunk és felséges családja iránt viseltetünk.

Midőn ezért e hazug vádak, gálád rágalmak s az ezeket kísérő együgyü híresztelések felett méltó megütközésünknek, mélységes megvetésünknek és megbotránkozásunknak kifejezést adunk, egyszersmint ez alkalmat is arra használjuk fel, hogy a felséges királyi család iránt táplált alattvalói hódolattal biztosítjuk szeretett Uralkodónk Szent István ősi koronájának érintése által magyar hazafiui szivünkben glóriával övezett Hitvesét, nemzetünkkelérzéseiben is egybeforrott Nagyasszonyunkat törhetlen hűségünkről önfeláldozásra kész ragaszkodásunkról és igaz szeretetünkről.

Kegyelmes Urunk!

Minden őszinte érzelmeinket rövid szavakban akként összefoglalva azzal a tiszteletteljes ké­relemmel fordulunk Nagyméltóságodhoz, hogy azok hódolatteljes kifejezését a legmagasabb trón zsámolyához eljuttatni méltóztassék.

Kelt Veszprémvármegye törvényhatósági bizottságának 1918. évi julius hó 22. napján tartott rendkívüli közgyűléséből.

Veszprémvármegye közönségének képviseletében és nevében:

Dr Bibó Károly alispán.

Veszprémvármegye 1918. július 28., 2. o.

100 éve írták

Csendélet Hárságyon. A folyó év tavaszán történt, hogy Knolmayer Antal és Ircsik János erdőőr együtt beszélgettek a korcsmában, amikor belépett oda egy szerb fogoly s a korcsmában ülőkkel sorban kezet fogott. Ircsik azonban nem fogadta el a feléje nyújtott kezet, mert ő ellenségei kezet nem fog. Hiába beszéltek neki a többiek, hogy a fogoly már nem ellenség, Ircsik megmaradt álláspontja mellett, sőt hozzátette, hogy az is gazember, aki az ellenséget pártolja. Knolmayer Antal, aki szintén szót emelt a fogoly érdekében egy koccintással akarta lecsillapítani az öreg Ircsik haragját, akit azonban Knolmayer barátságos közeledést még dühösebbé tett, s ennek jeléül pofon is vágta Knolmayert, aki erre az asztal alá szorította támadóját. Ircsik nem azért volt erdőőr, hogy puskáját otthon hagyja, s most is vele volt az, s utána is nyúlt, de Knolmayer gyorsabb volt s egy mozdulattal elkapta a fegyvert s amikor Ircsik utána kapkodott, a puska tusával kezére ütött s Ircsik karját eltörte. — A veszprémi kir. törvényszék büntető tanácsa a hétfőn megtartott főtárgyaláson tárgyalta az esetet s Knolmayert, aki önvédelemmel védekezett, bünösnek mondták ki sulyos testi sértés vétségében s ezért 1 hónapi fogházra ítélték. Az elitélt fellebbezett.

Veszprémi Hírlap, 1918. június 2. 5. o.

A hölgyvilág becses figyelmébe. Van szerencsém a nagyérdemü közönséget tisztelettel értesíteni, hogy körutazásom alkalmával rövid ideig helyben, Szabadság tér 2. sz. alatt hírneves Koch-féle női ruha szabászati nagy tanfolyamot junius 3-án nyitok. Tandíj személyenkint 25 K. Tőlem biztos sikerrel bárki is elsajátíthatja a női ruhaszabászat minden ágát, mert nemcsak a sima szabásminták kirajzolását tanítom, de ép ugy a ruha mintázását, valamint díszítését és összeállítását is, teljes terjedelmében. Ha csak egy kis akarata van, ugy a ruhavarrás tanulása is oktatásom által fölösleges. Hogy minden kételyt eltüntessek állításom valódiságáról, kijelentem, hogy a tandijat nem kell előre fizetni, mig meg nem győződik szabásom célszerűségéről.

Veszprémi Hírlap, 1918. június 2. 5. o.