100 éve történt

Megértés. Jankovich-Bésán Endre gróf giczi földbirtokos szép tanujelét adta a kort megértő gondolkozásnak. Minden nála szolgálatban lévő nős családjának, akár harctéren voltak, akár itthon végezték munkájukat, - öt hold földet ad ingyen. A nőtlen katonák szülei szintén ugyanennyi földet kapnak. A gróf hasonlóképpen gondoskodik azokról a rokkant katonákról, akik nála végezték el a földmíves gazdasági iskolát. A lehetőség szerint ezek is nála kapnak alkalmazást.

Veszprémi Hírlap, 1918. 12. 1., 3. p.

A spanyolnátha járvány a járásban. Ugy értesülünk, hogy a spanyoljárvány a veszprémi járásban ujra fellépett. Egyik-másik községben sok a megbetegedettek száma. A hatóság maga részéről megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a baj tovaterjedésének utját állja.

Veszprémi Hírlap, 1918. 12. 1., 4. p.

Villanyszerelés. A városi hatóság tudomása szerint Szalai Mór elektronikusnál nagyobb mennyiségű villanyszerelési cikk van raktáron. Ha bárki az ott vásárolt anyaggal lakását villanyvilágitásra felszerelteti, a villamostelep igazgatósága a bekapcsolást engedélyezi. Itt említjük meg, hogy a város egy tartály nyersolajat kapott s így a világitás a mostani korlátozás mellett egyelőre biztosítva van. A város ujabb rendelést tett április hóig elégséges olajra.

Veszprémi Hírlap, 1918. 12. 1., 4. p.

100 éve írták

A Dalegyesület a hősöknek. A Veszprémi Dalegyesület a még uralkodó járvány miatt a megszokott ünnepélyes keretben nem róhatta le mélységes és hálás kegyeletét a mi temetőinkben nyugvó hősök emléke iránt. Mégis jelét adta nem muló dicsőitésének s a kegyelet napján vezetőségének képviseletével koszorut helyezett el a porladó vitézek virágos sirjára. Fohászunk benső, égigszárnyaló volt a csendesen suttogó lélek imádkozó ajakáról s bizakodó hittel rebegte a nemzet reményét: Az nem lehet, hogy annyi sziv hiába onta vért. S még bensőbb, forróbb volt a könyörgés, átérezve a nemzet szíve-vágyát is: ne jöjjenek reánk hazafias szíveket szaggató fájdalmak, keservek…

Veszprémi Hírlap, 1918. 11. 03., 3. p.

A pánik születése. Ezekben a komoly időkben igazán nem keressük a humoros témákat. Mégis, ha elibénk vágódik, különösen aktuális vonatkozásban, nem hagyjuk szó nélkül. Ellenőrizhetlen hirek, mint augusztusi ég csillagraja, ugy röpködnek közöttünk. A vidékről egyik idegrázó hir a másikat kergeti ellenőrzés nélkül. Később kiderül, hogy a hirelefánt mégis csak szunyog képében döngicsél.
A napokban is beigazolódott, hogy a homályos visszhangból is pánik születik. Egyik külvárosi szórakozóban együtt ültek többen hadikávé-zsuron. Mert más italt nem adtak. Ugy kilenc óra felé egyik tag azzal a hirrel tér vissza a szabadból, hogy a városban orosztömegek énekelnek. A megállapítás azonban nem volt egyhangu, mert némelyek sodronyzugásnak minősítették. Félórával későbben a zugás monoton, egy magasságú tónusban fokozódott. Egy-két lövés is hangzott. A megállapitás még mindig bizonytalan volt, de már érett az a felfogás, hogy a hajmáskéri oroszok törhettek be s azok énekelnek. Az ének ugyan nem veszedelmes, de lehet rosszabb fordulata is, tehát a kávézó tagok fizettek s hazasiettek családmentésre. Alig haladtak pár száz lépést – a hang erősödik, de egyuttal tisztul is és kiderült, hogy az orosz ének a favágó villanyfürésznek a ködös estben messze terjedő zugása volt. A tagok összenéztek, derüsen felkacagtak s a megfeszült idegek lecsillapitására uniszono mondják: gyerünk vissza egy pohár – szódavizre. Ime, igy is születik a pánik.

Veszprémi Hírlap, 1918. 11. 10., 4. p.

 

Panasz az új pénz miatt. A pénzügyminiszter uj 25 és 200 koronás bankjegyeket hozott forgalomba. Az erre vonatkozó szükségrendelet a hivatalos lap okt. 31-iki számában megjelent. Az uj pénzt a veszprémi áll. adóhivatalban ennek dacára még nov. 13-án sem fogadták el a felektől, holott nálunk akkor már nemcsak pénzintézetekben, hanem magánemberek közt is forgalomban volt. Az adóhivatalra nem kötelező a rendelet? S ha kötelező, miért késedelmeznek a gyakorlattal, holott két hét csak elég a rendelet megismerésére! Ha az uj pénzt az állampénztár nem fogadja el, hogyan kivánhatjuk, hogy a falusi nép elfogadja. B. M.

Veszprémi Hírlap, 1918. 11. 17., 4. p.

100 éve történt

Jönnek a 31-esek. Értesülésünk szerint háziezredünk, a 31-es honvédek uton vannak hazafelé. A legénység Klagenfurton át jön s egy része, ha valami közbe nem jő, a legközelebbi napokban itthon lesz. A trénje, ugy halljuk, Grácon át jön haza. Csak néhány nap és viszontlátjuk őket. Tegnap azt a hírt terjesztették, hogy honvédeink megérkeztek. Illetékes helyen érdeklődtünk, ott azonban nem igazolták. A pótzászlóalj parancsnoksága szombat délutánra, vagy a mai nap folyamán várja érkezésüket.

Veszprémi Hírlap, 1918. 11. 17., 3. p.

Megjöttek a 31-esek! Jöttek már napokon keresztül tömegesen az olasz frontról. Különösen Klagenfurtból oszoltak szét, míg a tisztikar egy része az ezred maradványával együtt maradt Pallaghy Dezső ezredes, ezredparancsnok vezetése alatt. A fegyverletétel előtt, megkezdvén a visszavonulást, napokon keresztül harcban álltak az olasszal. Ezekben a harcokban az ezred is egyre fogyott, amig elérkezett Gemonába, ahol megtörtént a fegyverletétel. Innen gyalogszerrel indultak a trénnel együtt s Klagenfurton és Gracon keresztül vagy 20 napi gyaloglás, 600 kilométer megjárása után jutottak el Szentgotthárdra. Itt jutottak vonathoz. A határt a vesztes hadsereg lélekrázó jelenetei dacára is boldog érzéssel lépték át. A város adta ezüst kürtön felhangzott az ima szózata, az ezredes hazafias beszéde nyomában pedig a Himnusz s a csekélyre olvadt ezred fáradt, lerongyolódott vitézei felé szeretettel áradt az édes otthonnak melegsége. Utjuk fárasztó volt, de nem rosszabbitotta idegen nép gyülölete. Kikerülték a délszlávok országait s amerre jártak, telhető jó érzéssel fogadták őket.

Veszprémi Hírlap, 1918. 11. 24., 3. p.

Gimnazisták a hazatérő katonák szolgálatában. A f. hó 19-én hazaérkezett 41. honvéd tüzérezredhez teljes felszereléssel hozzácsatlakozott az 51. honvéd mérőszakasz. Megérkezve, a legénység csakhamar elszéledt s a veszprémi kiwaggonirozáskor csupán a tisztikar volt meg. Erről értesülve a helybeli főgimnázium felsőbb osztályainak néhány tanulója, önként fölajánlotta segítségét s a 20 derék ifju segitségével csakhamar teljes rendben leszerelhetett a mérőszakasz a jutasi út melletti barakkokban. A mai uj kor mindenkitől becsületes, komoly munkát követel. Örülünk, hogy ifjuságunk kellő komolysággal az elsőknek fogta fel az uj kor hivo szavát. Derék gimnazistáinknak ez uton is hálás köszönetet mond a mérőszakasz nevében a 7. honvéd pótüteg.

Veszprémi Hírlap, 1918. 11. 24., 4. p.

100 éve történt

Október 6. A kegyeletes nemzeti érzés a háborús idő élet- és értéktépő zivatarában sem felejtkezik meg a hősökről, akik az áldozatos hazaszeretet szent becsületében egész a halálig kitartottak a magyar szabadság ragyogó ideálja: mellett. Mi, akik bizva-bizunk, hogy a békekilátások — bár ma még válságos és kétségekkel leli — napjaiban a Gondviselés kegyes gonddal őrködik a magyar nép ama szép reménysége fölött, hogy a teljes magyar szabadság édes valóság legyen: emlékezzünk magasztaló érzéssel az aradi dicsőséges szabadság-vértanukról. A szokásos gyászmise f. hó 7-én reggel 8 órakor lesz a szentferenciek templomában.

Veszprémi Hírlap 1918. október 6. 3. o.

 

A közegészségügy érdeke. Mikor fejűnk felelt ég a ház, aljkor kiáltunk tüzet. Mikor a város tele van beteggel, akkor sürgetjük a tisztaságot. Újságunk a nyár folyamán sűrűn emlegette, hogy sepertessük, öntöztessük az utcákat. A rendőrhatóság, nem is egyszer, hasonló átiratban kívánta ugyanezt s a háziszemét gyakoribb kihordását. A városházán azonban jótékony esőt várlak, amely a várost megtisztítja. 20—30 orosz foglyot etetett a város nap-nap után. Hogy ezekből nem került volna a nagyobb tisztaság fenntartására, senki sem hiszi el. A háziszemetet se hordják rendesen. Kétheti időköz is eltelik egy-egy forduló között. A pénzt beszedik, a szemét a háznál bűzlik, mert városi fogat ilyenre nem ér rá. Most azután polgármester is, egészségügyi bizottság is gyakori szemétkihordást sürget. Eddig azonban rendőrhatósági sürgetést is, a fránya újságok buzdításait is mellőzték.

Veszprémi Hírlap 1918. október 6. 3. o.

Csendes. Négyen valának a zöld terítékű kerek asztal mellett. Ők aktivitásban voltak: ferbliztek. Körülöttük eleven gyürü lélekzett akárhányszor visszafojtottam vagy mint kártya-nyelven mondják: szorítva. Ök a passzívok, vagyis a gibicek voltak, akik közé a tartalék is elhelyezkedett. Vagyis azok a várományosok, akik lesve-lesik, hogy mikor üti meg valamelyik játékos erszényét a lapos guta. Mert akkor ők is beülhetnek az aktív körbe. Csendben valának, rémítő nagy csendben, különösen azon a tájon, ahol a harmadik felsőre, talán a hős svejcira: Teli Vilmosra várakoztak. „Csak lassan!” — lehelte az első számú gibic. „Csak a tetejét!” — olvadozott a második. „Na ... na . . . beüt . . , mindjárt beüt .... sápogott meredt szemekkel a harmadik szám. S csakugyan beütött, de nem a három felső, hanem dr. Török Gyula rendőrkapitány erélyes hangjában a szörnyű nagy meglepetés. Mint a kánikulai istennyila, ugy vágott közéjük a szózat: „A törvény nevében!” Az, akit a három felső cserben hagyott ijedten indítványozta: „Passz!“ De a rendőrkapitány nem czupasszolt, hanem elvitte a bankot s a hozzátartozó alaptőkéket. Kerek szám 396 koronát. A gusztálókat pedig majd a bíróság is meghívja arra a tanácsadásra, hogy jövőre valami lármásat játszanak, ne pedig „csendeset”.

Veszprémi Hírlap 1918. október 13. 4. o.

100 éve írták

— Udvariasságot! A pipái h.-rendőrkapitány felhívást intézett hivatali es szolgálati alárendeltjeihez. A felhívásból idézzük az alábbiakat: Idegzetünk megviselt, kedélyünk nyomott. Ez azonban kizárólag a mi magánügyünk. A velünk hivatalos érintkezést kereső közönségnek nem róható terhére, ezzel nem éreztethető. A nagyközönség védelemre, oltalomra, tanácsra szorul. Ilyeneken Joggal és méltán fordul a rendőrkapitányt hivatalhoz. Sajnos nem egy panasz jutott el füleimhez ideges viselkedés, fennhéjázó modor, pökhendi magatartás és érdes hangnem miatt. Ezt a jövőben el nem türöm. Minden hivatalban ülő embernek tudnia kell, tudnia illik, hogy ő van a közönségért a helyén, nem pedig a közönség Ö érette. Tiltakozom hogy a jövőben panaszok a vezetésem alatt álló rendőrkapitányi hivatalban annak bármely tisztviselöje, alkalmazottja vagy közege ellen elöfordulhassanak és felhívom a rendőrkapitányi hivatal tiszt viselői karát, kezelő és segédszemélyzetét, valamint rendörlegénységét, hogy a közönséggel szemben minden néven nevezendő idegeskedéstől, fennhéjazástól és érdes modorban való bánásmódtól tartózkodjék. Azzal aki hozzá fordul, minden személyválogatás nélkül előzékeny, udvarias legyen. Türelem mindenkivel szemben. Ez a legkedvesebb, amellyel a város közönségének mindnyájan tartozunk.

Veszprémi Hírlap 1918. október 6., 4. oldal

— Beszélget a szemétdomb. Két hét elött még én is, társaim is künn hömpölyögtünk a dinnyeföldön. „Jaj de szép görögdinnyék!” — szóltak az ut mellett járók. Különösen nekem kurizáltak, mert a kertész reám tétováim szerelmese „Böske” nevét. Napsugár, pacsirtaszó, esti harmat volt a mi gyönyörüségünk. Egy hét előtt mar a dinnyésboltba kerültem s nézegettek, kopogtatlak, hogy jó vagyok-e? Szép szavu kongásom igenlő választ adott s nyomban felkoncoltak. Igy járt még néhány társam is. Kiszedték piros húsomat s szép, haragos zöld köpönyegemet kilóditották az aszfaltra. Ott voltam szombat délelőttig sokad-magammal a sportolók örömére, mert néhányan - megcsúszván rajtunk - akkorát ugrottak, mint a dijbirkózók. Végre lekerültünk a folyókába s innen meg összekotorva az utszélre, jó csomóba. Azon a helyen, ahol a Kossuth Lajos-utca bele nyílik a Szabadi-utcába. Itt unjuk magunkat napok óta. Még tegnapelőtt is ott voltunk. Áztunk, fáztunk, piszkosak lettünk, oszlásnak indultunk, de azért sértetlen halmazban maradtunk, nehogy megbolygatásunkkal járványt okozzunk. Úgy látszik, itt ezen a forgalmas szép helyen kell végképen elpusztulnunk, ahelyett, hogy megérdemelten pihenhetnénk a jól megérdemelt szemétgödörben …

Veszprémi Hírlap 1918. október 13., 4. oldal

Weboldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Önnek.
Ok