Generated with MOOJ Proforms Basic Version 1.6

 

 

 

A közlekedés fejlődése a háború alatt

 

(A képek forrása:  www.fortepan.huhttps://adtplus.arcanum.hu/hu/ digitalizált folyóirataiból, helyismereti gyűjteményben megtalálható digitalizált képeslapokból és folyóiratokból internet)

 

 

 

Magyarországon jelentős, több közlekedési módot magában foglaló városi /tömeg/közlekedésről egy ideig csak Budapesten beszélhettünk. Megfelelő fejlesztések után az I. világháború idején elindított autóbuszjáratokkal érhette el az utazóközönség a szomszédos, vagy távolabbi településeket. Az elővárosokhoz kapcsolódva egyre több helyi érdekű vasútvonal nyílt meg.

 

 

austro daimler-autóbusz autóbusz - 1915-Arad - fortepan

 

Közlekedés automobillal

 

 

A fogatolt járművekre és földutakra alapozott közúti közlekedés az utak burkolásának és a gépjárművek elterjedésének hatására alakult át a mai modern közúti közlekedéssé. A közúti közlekedés fejlődése akkor lendült meg, amikor megalkották a kis tömegű motorral rendelkező, könnyen kezelhető és biztonságosan üzemeltethető gépjárműveket. A közúthálózat fejlesztése már az I. világháború előtt szükségessé vált.

VH_1917_04_15_2_utállapotok.jpg

Veszprémi Hírlap, 1917. április 15.

 

 

Az országban lévő közutak állapotát jellemezte, hogy az első világháború után is még csak az úthálózat 54%-a vizes makadám- és kavicsút, 42%-a pedig teljesen kiépítetlen volt.

A 19. században és a 20. század elején a közút még a vasúthálózatot szolgálja ki (kiszolgáló szerepet töltött be), az első világháború alatt azonban kiderült sokoldalú használhatósága. Elkezdődik a gépjárművek számára alkalmas vonalvezetésű és burkolatú aszfalt- és betonutak kiépítése, megjelennek a gyorsforgalmi utak.

 

1914-auto-fortepan automobil - 1914 -fortepan
autóbusz - 1915-budapest teherautó-1916-fortepan

 

 

 

A gépjárművek rohamosan növekvő száma és sebessége következtében egyre nehezebbé válik a forgalmi rend fenntartása. A régi, kezdetleges forgalmi előírásokat újabb hatósági előírások váltották fel. A gépjárművek üzemben tartását, vezetését engedélyhez kötötték, és már az első világháború előtt megjelentek az első forgalmi szabályzatok, aláírták a jelzési rendszer egységesítésére az első nemzetközi megállapodást is. A közúti jelzőtáblák az első világháború idején terjedtek el, ezt követően megjelent a városokban a forgalmi jelzőlámpás irányítás.

 

 

 

 

 Vasút

 

TolnaiVilaglapja 1914 01  pages656-656 1

Tolnai Világlapja, 1914. évi számából

 

A vasút legfontosabb feladata kezdetben nem a személyszállítás, hanem az áruszállítás volt. Az osztrák kormányzat magyarországi vasútépítési politikáját a birodalmi érdekek határozták meg. Az országot bekapcsolták a Bécs-központú vasúti hálózatba, ami egyrészt a centralizációt és a katonai érdekeket szolgálta, másrészt lehetővé tette a magyar élelmiszerek és ipari nyersanyagok nagy tömegű és gyors szállítását a birodalom többi részébe.

 

 

VH 1915 05 09 4 vasútközlekedés a Balatonra

 

Veszprémi Hírlap, 1915. május 9.

VH 1915 08 29 4 győr kisbér kasút

 

Veszprémi Hírlap, 1915. augusztus 8.



  MÁV 301 gyorvonati mozdony 1911-1914

Máv gyorsvonati mozdony (1911-től közlekedett a vonalakon)

 

1570 bfuredvasut 1927.preview

terkep1914 kicsi

 

Magyarország vasúti hálózatának térképe 1914-ben (a térkép kattintással nagyítható)

 

VH 1915 04 18 6 vasúthálózat a monarchiában

Veszprémi Hírlap, 1915. április 18.

 

 

 

 

 

Hajózás

 

A tengerhajózásban a gőzhajó az első világháború idején szorította ki a vitorlást. A gyors hadihajók és személyhajók gőzturbinái már olajtüzelésű kazánokkal üzemeltek.

 

csikos-romboló 1915

A Csikós nevet kapta ez a tengeri hadi gőzös (1915.)

 

 

Hazánkban a dunai hajózásban sokáig a Duna-gőzhajózási Társaság volt meghatározó. Ez lehetővé tette a magyar folyami hajózás, személy- és áruszállítás fellendülését. A fiumei kikötő kiépítésével, annak bázisán, az első világháborúig a magyar tengerhajózás is jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolított le több, mint 120 hajóval. Ez a flotta és vele a forgalom Trianon után majdnem teljesen megszűnt.

 

Balatoni gőzhajózás

 

 

A balatoni gőzhajók száma 1888 után szaporodott meg látványosan, amikor létrejött a Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság.

 

VH 1915 04 18 6 balatoni hajózás

Veszprémi Hírlap, 1915. április 18.

VH 1915 05 02 5 balatoni gőzhajó menetrend

Veszprémi Hírlap, 1915. május 5.

 

A tavon a háború idején közlekedő gőzhajók:

Kisfaludy – lapátkerekes gőzhajó(a motorja Londonból érkezett, a hajó alkatrészeit Füreden szerelték össze)

Helka és Kelén – az ikergőzösök (jachtorrú fekete színű kecses hajók sétafedélzettel és két-két árboccal rendelkeztek)

Baross

320 31 235 133

 

 

 

Légi közlekedés

 

A korábbi, félig sikerült próbálkozások után Zeppelin megépíti az első kormányozható léghajót 1898-ban, s 1901-ben az amerikai Whitehead benzinmotoros repülőgépével hajt végre sikeres repülést, bár az még nem volt biztonságosan kormányozható. Ezt a hiányosságot küszöböli ki Wright-fivérek (USA) motoros repülése (1903), s 1909-ben a francia Bleriot már átrepüli a La Manche csatornát. (Az Atlanti óceán részbeni átrepülésére Új-Foundland és Írország között 1919-ben került sor.) Az első menetrendszerű utasszállító repülőjárat az USA-ban 1914-ben indult meg.

 

 

zeppelin

VH 1917 04 01 5 léghajó

 

Veszprémi Hírlap, 1917. április 1.

 

 

Magyarországon ebben az időszakban csak katonai- és sport-jellegű kísérleti repülések történtek (először 1909-ben Adorján János és Dedics Ferenc), a repülésnek közlekedési jelentősége még nem volt. Az első világháborúig számos repülőgép-típust és motort gyártottak, de Trianon után ez a tevékenység – és a katonai repülés is – kényszerűen megszűnt.

 

Ad5

 

 

 

 1778