Text Size
Generated with MOOJ Proforms Basic Version 1.6

 

 

 

Veszprém egészségügyi viszonyai

 

- fertőző betegségek a háborúban

  

(A képek forrása a Veszprém megyei helyismereti gyűjteményben
megtalálható digitalizált folyóiratok valamint a képek alatt lévő hivatkozásokban olvashatóak.
)

 

 

A háborús években a rossz életkörülmények, a hiányos táplálkozás egyre több betegséget eredményezett. A frontról hazaérkező sérült, legyengült katonák sok esetben fertőző betegségektől is szenvedtek. Azok is elkaphattak különböző fertőzéseket, akik szeretteiket látogatták meg a frontvonalakon, vagy ápolóként, orvosként kezelték a fertőzötteket. A hadifogolytáborokban is naponta emelkedett a fertőző betegek száma. A hátország elszegényedésével, rossz higiéniai körülmények miatt emelkedtek a kolerás, vérhasos, tífuszos esetek. 

 

VH 1915 04 04 9 intézkedések

 Veszprémi Hírlap, 1915. április 4. 9. old.

 

 

 

 

 

 Fertozesek 02 large

 

 

Kép forrása: http://nagyhaboru.blog.hu/2012/03/21/fertozeses_megbetegedesek_az_osztrak_magyar_hadseregben_az_i_vilaghaboru_idejen

 

 

 

  

 

Kolera

1914 júliusában–augusztusában az orosz harctéren megjelent egy rövid lefolyású, sokszor halálos kimenetelű betegség: a kolera vagy hányszékelés.

A kolera okozóját, a kolerabacilust 1883-ban fedezte fel Robert Koch. A bacilus szennyezett vízzel, táplálékkal jut az ember tápcsatornájába, a bélben gyorsan szaporodva, erősen mérgező anyagcseretermékeivel súlyos betegséget okozhat. A lappangási időszak 1-5 napig terjed. A beteget erős hasmenés, hányás, sokszor levertség, szédülés gyötri. Szerencsés esetben a beteg pár nap alatt meggyógyul, súlyos esetben a görcsös fájdalmak, az állandósult hasmenés, illetve hányás miatt néhány óra alatt összeesik.

A kolera csak a világháború első három évében jelentkezett érezhető mértékben, elsősorban az északi és a szerb harctéren. Az ezekről a frontokról érkező szabadságos, illetve sebesült katonák közvetítésével került a hátországba, de a betegség a hátországot veszélyes mértékben egyszer sem fenyegette. Magyarország területén először 1914. szeptember 15-én, a békéscsabai közkórházba szállított sebesültek köréből jelentették az első megbetegedést. Decemberben már az egész ország területéről összesen 3285 esetet regisztráltak, ebből 1186 fő polgári személy volt. Köszönhetően a megfelelő védekezésnek (higiénia szigorítása, megfigyelő állomások hálózatának kiépítése, védőoltás), 1914. december végére csökkent a fertőzöttek száma, és 1918 nyarára a harctérről érkező jelentések lapjairól is teljesen eltűnt a betegség neve.

 

VH 1915 01 10 4 kolera oltás

Veszprémi Hírlap, 1915. január 10. 4. old.

VH 1915 06 27 5 Nagytó lecsapolása

 

Veszprémi Hírlap, 1915. június 27. 5. old. 

 

 VH 1915 06 27 4 védekezés kolera ellen

Veszprémi Hírlap, 1915. június 27. 4. old. 

 

 

Malária

 

malaria-disease

 

 

Malária szúnyog

 

 

 

 

A világháború utolsó három, illetve két évében jelentkezett súlyos mértékben a malária, amelyet váltóláznak, hideglelésnek, posványláznak vagy mocsárláznak is neveznek. Jellemző esetben szabályosan, 3-4 naponként, súlyos esetben rendszertelen időközökben, ismétlődő lázrohamokkal jelentkezik. A megbetegedés a mocsaras vidékeken volt jellemző. A rohamok néhány napos gyöngeség, levertség, emésztési zavarok, végtagfájdalmak után indulnak, amelyek fejfájással, hidegrázással kezdődnek, majd ezt követi a bizonytalan ideig tartó, végül bő izzadással járó lázroham.

 

Az osztrák–magyar haderő maláriában szenvedőinek a száma 1914-ben és 1915-ben még nagyon alacsony volt. 1916-ban azonban emelkedni kezdett, ez év decemberében 47108 beteget regisztráltak főként az Albániában állomásozó csapatoknál. Itt már a pocsolyák „petróleumos kezelése” elégtelennek bizonyult, ezért 1917-ben a legfelsőbb szinten is foglalkoztak a betegséggel, amely elterjedése központi óvintézkedések megtételét tette szükségessé.

 

A malária elterjedése alapján feltérképezték az egész Monarchia területét:

„Ausztriában a malária a partvidéken, Sziléziában, Galíciában és Dalmáciában endemikusan, továbbá a Bécsi-medencében, a dunai területeken, a Muraközben pedig sporadikusan lép fel, Magyarországon endemikusan, illetve sporadikusan különösen Horvátországban és a Duna–Tisza vidékén lép fel, Boszniában a Száva vidékén és az egyes mellékfolyók torkolatának vidékén uralkodik, Hercegovinában a Neretva alsó folyása, valamint mellékfolyóinak a Krupa és Bregava mentén, illetve Mostar mellett.”

Az osztrák–magyar haderőben 1914 és 1917 között 338.000 maláriás beteget kezeltek.

 

 

malária

 

Kép forrása: http://nagyhaboru.blog.hu/2012/03/21/fertozeses_megbetegedesek_az_osztrak_magyar_hadseregben_az_i_vilaghaboru_idejen

 

 

 

 

Kiütéses tífusz

 

 

ruhatetű - a kiütéses tífusz kórokozójaA ruhatetűben élősködő parazita terjeszti a betegséget. Elsősorban túlzsúfolt közösségekben fordul(t) elő járványos formában.

Ruhatetű – a kiütéses tífusz kórokozójának hordozója

 

Tünetei a fertőződés után 1-2 héttel kezdődnek. Hirtelen kialakuló magas lázzal, hidegrázással, fejfájással, izomfájdalommal jelentkezik. Néhány nap múlva apró kiütések jelentkeznek a törzsön és a testhajlatokban.

Több millióan haltak meg az első világháború keleti frontján kiütéses tífuszfertőzésben, hogy hányan voltak ebből magyar katonák, arról nincsenek adatok. 

 

 

 

 

 

VH 1915 02 28 5 tifusz megbetegedés

Veszprémi Hírlap, 1915. február 28. 5. old.

 

 

 

 

 

 

cssernell jeno

 

 

A kiütéses tifusz bacillusának feltalálója

 

 

Egy fiatal magyar tudós, dr. Csernell Jenő orvos korszakos felfedezéssel lepte meg a világot: hosszas kisérletezés révén megtalálta a kiütéses, másként küteges tifusz bacillusát. A magyar orvostudós felfedezése lehetővé teszi, hogy védőoltás utján a pusztitó betegség fellépését megakadályozhassuk. Csernell doktor, aki Budapesten bakteriologus, már számos eredményes oltást végzett.

Először rovarokon próbálta ki a védőoltást, majd pedig malacokon. A tudós orvos már embereken is kipróbálta kiütéses tifusz szérumát és pedig teljes sikerrel. Az oltás minden egyes esetben eredményes volt. A Szent Gellért kórház egész személyzetét beoltotta már.

 

Tolnai Világlapja, 1916. szeptember 21.

 

 

 

http://www.huszadikszazad.hu/1916-szeptember/tudomany/a-kiuteses-tifusz-bacillusanak-feltalaloja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Presets
BG Color
BG Patterns
Accent Color
Apply
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, továbbá a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.
Adatkezelési tájékoztató Ok