Text Size
Generated with MOOJ Proforms Basic Version 1.6

 

Jó szórakozást kívánunk!

 

 

 

A nők munkába állása az első világháborúban

 

(A képek forrása: a fényképeké www.fortepan.hu és https://adtplus.arcanum.hu/hu/ (Arcanum Digitális Tudománytár digitálisan elérhető folyóirataiból - Tolnai Világlapja)

 

A házas nők többsége a háború előtt a család ellátásával, a gyerekek nevelésével foglalkozott. A háború első egy-két évében a feladataik főként adománygyűjtésre, jótékonysági munkára, sapka-, zokni- és kötszerkészítésre korlátozódtak, de egyre több férfi indult a frontra, óriási hiány lépett fel a munkavállalók között, a nők kénytelenek voltak átvenni a szerepüket.

 

 

Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatal  image008

 

 

A női munkavállalók teljesítményét nem becsülték, értéktelennek, fél annyira hasznosnak tartották. A nők ugyanazért a munka elvégzéséért átlagosan fele annyi bért kaptak, mint a férfiak.

Telefonközpontokban, a postákon, a mezőgazdaságban, a szolgáltatóiparban – kávéházakban, szállodákban, üzletekben és bankokban, tanítóként, hadianyag- és élelmiszergyárakban, a vasútnál, a bányákban, buszvezetőként, tűzoltóként, utcaseprőként, vagonrakodóként vették át a bevonult férfiaktól a munkát.

 

 

image006 kep43

 

 

A legtöbb lány és asszony azonban ápolónőként (hivatásos vagy önkéntesként) vállalt szerepet a háborúban. Sokan azért vállalva ezt a nem könnyű munkát, hogy közel lehessen szeretett családtagjához, férjéhez, vagy elvesztve élete társát így próbált segíteni a front sebesültjein.

A harctér közelében a nők hihetetlen bátorságról is tanúbizonyságot tettek, életüket kockáztatva vezettek mentőkocsikat vagy nyújtottak elsősegélyt, olykor ellenséges tűz alatt.

 

 

ápolóné ápolónő

 

A nők munkába állása miatt a családok élete megváltozott. Ahol kisgyermekek voltak csak ott leginkább a nagyszülők, ahol nem volt erre lehetőség szomszédok, rokonok, nagyobb gyermekek felügyelték a kicsiket. Sok esetben vitték magukkal a munkahelyükre is a karon ülő csecsemőket. Hogy csendesek legyenek a babák sok esetben ópiummal, mákkal kábították őket. Ettől a gyermekek étvágytalanná, beteggé váltak, visszamaradtak a fejlődésben, akár meg is haltak. A háborús évek alatt növelte a csecsemőhalandóságot olyan tényező is, amely a nem megfelelő táplálék adása okozott. Mivel az anyák munkába álltak, nem tudták a csecsemőiket szoptatni, hamar  rászoktatták a babákat az egyéb élelmiszerekre, amelyek a nem megfelelő higiénés tárolás, kezelés miatt sok esetben betegségeket terjesztettek (például: a tejben a szarvasmarha tbc, a szalmonella jelenléte).

 

 

680x0 vh1 1

 

A kisgyerekekre is nagyobb veszélyek vártak amiatt is, hogy kevesebb figyelem hárult rájuk. Sok balesetről lehet olvasni a helyi lapokban, ami a kisgyerekeket érte.

A nagyobb, iskolás gyerekeket már befogták a háztartás, a ház körüli teendők elvégzésébe.

 

Tolnai Világlapja 4- 1916-03-16

 

Ha az anya hazaért munkahelyéről még várta a házimunka elvégzése, a főzés is. Háztartási gépek hiányában ez is sokkal több időt emésztett fel, mint manapság. A bevásárlás is egész embert kívánt volna, főként a háború második felétől, amikor a hiánygazdaság miatt sokkal nehezebben szerezhették be a nyersanyagokat.

Az asszonyok így akár napjában 20 órát is dolgozhattak összesen. Ha szerencsések voltak, a vasárnap volt a pihenőnapjuk, akkor kellett még azokat a házimunkákat is pótolni, amire a hét többi napján nem volt idejük.

 

Képek a Tolnai Világlapjából, ahol férfias munkát végző nőket mutattak be:

 

Tolnai Világlapja1 - 1915-08-05

 

 

 

 

 

 

 

Női sírásó a galíciai harctéren készült fényképen

 

 

Tolnai Világlapja, 1915. augusztus 5.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tolnai Világlapja2 - 1917-07-05

 

 

 

 

 

 

Önkéntes női rendőr Németországban.

Csempész nők átkutatását, útipogyász vizsgálatot végeztek.

 

 

Tolnai Világlapja, 1917. július 5.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tolnai Világlapja 3- 1917-07-05-építő

 

Az első magyar női építőmester-jelöltek

 

Képaláírás:

Lassankint minálunk Magyarországon is tért hódit a nők fő- és felsőiskolai képesítésének a férfiakéval egyenlő jogú szabadsága.

Most az állami felső építőiskola nyitotta meg kapuit a nők előtt. Az iskolának már van is hat női növendédke, akik - mint képünkön látható - buzgó igyekezettel tanulják az építkezés művészetének elemeit. (Fabinyi Lilly felvétele)

 

Tolnai Világlapja, 1917. július 5.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Presets
BG Color
BG Patterns
Accent Color
Apply
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, továbbá a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.
Adatkezelési tájékoztató Ok