Text Size
Generated with MOOJ Proforms Basic Version 1.6

 

 Veszprém megye színházi élete a háború idején

 

(A képek forrása: a képeslapoké saját képeslapgyűjteményünk és internet. Újságcikkek digitalizált helyismereti folyóiratok és https://library.hungaricana.hu/hu/ (Hungaricana digitálisan elérhető folyóirataiból)

 

Veszprémi Nemzeti Színház

 színház és korona szálló

 

1908. szeptember 17-én megnyílt a színház, mely Medgyaszay István tervei alapján épült. Az intézmény a már meglévő Korona Szálló, s Kaszinó épületéhez kapcsolódott. Az új "magyar stílus", a magyarországi szecesszió megnyilvánulása lett a Színház épülete, melyet Nagy Sándor festőművész üvegfestményei díszítettek.

Bár a város kiharcolta saját kőszínházát, önálló társulat működésére még sokáig kellett várni. Vendégtársulatok szolgálták a színházkedvelőket, akik egy-két évente váltották egymást.

 veszprém varmegye 1915 10 11 4 humoros évadkritika Veszprémvármegye, 1915. október 11.

 

 

Balatonfüred színház 1910-es évek

Bfüred gyógyterem-kurszalon

 

 Az 1831-ben elkészült kőszínházat 1878-ban lebontották, helyére a gyógyfürdő került. Ettől kezdve a gyógyszalon – Kurszalon adott helyett a színi előadásoknak. Az első világháború végéig színkör működött Füreden, ahol felléptek többek között: Blaha Lujza, Jászai Mari, Sziklai Emília énekesnő is.

 

Pápai színháza

színház pápa

 1881-ben épült 550 személyes kőszínház várta előadásaival az érdeklődőket. A háború alatt Patek Béla társulata játszott itt. Később Heltai Hugó társulata váltotta őket.

 papai hirlap 1915 02 27 3 Lady Fregoli 

 

 Pápai Hírlap, 1915. február 27.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

papai hirlap 1915 08 29 évadkezdés névsorral 

 

 

 

 

Pápai Hírlap, 1915. augusztus 29.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A vidéki színházak műsorrendje

A 20. század fordulóján alapvető változás történt a vidéki színházak játékrendjében. A Népszínház nemcsak a fővárosban veszítette el szerepét – műfajai: a népszínművek, a francia és az ezt másoló magyar operettek, látványosságok helyett a Magyar Színház és a Király Színház több százszor játszott műsordarabjai terjedtek el országszerte. A Vígszínház bohózatai, a Városligeti Színkör paródiái is beilleszkedtek a szórakoztató műsorba, egyre kisebb teret engedve a „komolyabb” drámai műveknek: a klasszikus tragédiáknak, színműveknek, vígjátékoknak és a nemzeti irodalom alkotásainak.

Bár a népszínmű végig szerepelt a vidéki repertoáron, vonzerejéből sokat veszített. Kialakult az a nézet, amely szerint a népszínmű vasárnap délutáni és ünnepi műfaj, igazi élvezője a karzat közönsége. Az eszményi heti játékrendben a két operett, a két-három dráma és vígjáték mellett egy népszínmű kapott helyet.

A modern európai drámairodalom csak elvétve került a vidéki színpadokra, főleg neves fővárosi művészek vendégjátékának köszönhetően.

A klasszikus magyar művek előadásai és a magyar nemzeti drámák (Madách Imre: Az ember tragédiája, Katona József: Bánk bán és Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde) azonban egyre inkább háttérbe szorultak, már-már csak ünnepi és alkalmi előadásokon kerültek színre.

A vidéki műsort részben színesítette, hogy nemcsak vendégművészek, hanem sokszor egész együttesek szerveztek vendégjátékot.

Az első világháború kitörése miatt a színészeket behívták katonának. Kevesebb lett a játékalkalom. A közönség is megcsappant. 1915-től a megfogyatkozott társulatok csökkenthették az előadásokat: csak heti két-három előadást tartottak a napi két-három helyett.

 

 

 

 

Színészek közül néhányan, akik az első világháború ideje alatt megyénkben, városunkban játszottak

andor zsigmond

 

 

 

 

Andor Zsigmond, Ackermann (Budapest, 1886. okt. 31. - Budapest, 1957. máj. 18.)

 

1915-18 között társulati tag volt a Veszprémi Nemzeti Színházban.

 

 

 

 

 

        

Földes Dezső (Szekszárd, 1886. febr. 25. - Budapest, 1945. jún. 10.) színész, rendező, színigazgató

A Veszprémi Nemzeti Színház megnyitó díszelőadásán 1908. szept. 17-én Szerémy gróf szerepét játszotta Csiky Gergely A nagymama című darabjában. Az első világháború évei alatt Pozsonyban, később Kassán dolgozott.

 

Heltai Hugó, Rottenberg (?, 1885. ápr. 6. - ?, 1960.) színész, színigazgató

Pápán a Jókai Színházban játszott a 1910-es években, majd a tanácsköztársaság idején az ő társulata játszott Pápán.

 

jaszaimari 

 

 

 

Jászai Mari, Krippel (Ászár, 1850. febr. 24. - Bp., 1926. okt. 5.) színésznő, a legnagyobb magyar tragikák egyike

 

Gyakori vendége volt Balatonfürednek, Pápának. A háború évei alatt jótékonysági rendezvényeken vesz részt.

 

 

 

 

 

 

 

papai hirlap 1916 02 12 3 előadás Jászai Mari

 

 

 

 

Pápai Hírlap, 1916. február 12.

 

 

 

 

 

 

 

Presets
BG Color
BG Patterns
Accent Color
Apply
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, továbbá a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.
Adatkezelési tájékoztató Ok