Text Size
Generated with MOOJ Proforms Basic Version 1.6

 

 

 

A gyerekek élete a háború évei alatt

 

(A képek forrása:  www.fortepan.hu)

 

 9161

 

A gyermekek, akár fiúk, akár lányok, egészen korán besegítettek otthon, ha nem volt földjük, akkor a házimunkában, a kisebb testvérek felügyeletével, takarítással, mosásban való segédkezéssel. Ha kert, szántóföld, vetemény és haszonállat is volt a család tulajdonában, akkor öt-hat éves koruktól kezdve ott is helyt kellett állniuk. Iskolába faluhelyen maximum négy évet jártak. Inkább a városokra volt jellemző az elemi után még a polgárit is kijárni, majd szakmát szerezni, tanonciskolába járni.

 

A leányok általában tanítónőnek, óvónőnek, ápolónőnek tanulhattak tovább. 

 

 

 

 

kislány - öntöző

 

 

10 éves kortól a gyerekek szinte nélkülözhetetlenekké váltak otthon és a földeken. Leginkább a háború második évétől kezdve, amikor a család idősebb férfitagjai már a fronton harcoltak. A háború elején a katonák, akik igazolni tudták, hogy földterülettel rendelkeztek, vagy mezőgazdasági munkások, azokhazamehettek a munkák elvégzésére szabadságra (aratási, vetési, szüreti szabadság). Később már minden emberre szükség volt a fronton, így az otthon maradt asszonyok, idős, nem besorozható férfiak, gyerekek végezték el a mezőgazdasági munkákat. Sok esetben igavonó állatok nélkül is – hiszen azok is a fronton szolgáltak, vagy már be kellett szolgáltatni kényszervágásra.  

 

 

 

 

 

 

Az alábbi kép Erdélyben készülhetett.  

 

31830

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VH 1916 04 02 6 gyerekek mezőgazdasűgi munkán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Veszprémi Hírlap, 1916. április 2.

 

 

 

 

19936

 

 

 

 

 

A lányok elsősorban az anyjuk mellett dolgoztak, ha az anya munkába kényszerült, akkor helyette is megpróbálták elvégezni a napi teendőket: a bevásárlást, a főzést, takarítást, a kicsikre való felügyelést, a testvérek ellátását és sok esetben a mosást is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VH 1916 03 05 4 tanoncok iksolalátogatása

 

 

 

 

 

Nagyobb gyerekek, akik iparos- kereskedőtanoncnak tanultak, sok esetben nem tudtak iskolába járni, mert a bevonultak helyét a tanonchelyükön át kellett venniük és dolgozniuk kellett.

 

 

Az újságcikkben erről olvashatunk.

 

 

 

 

 

 

 

Veszprémi Hírlap, 1916, március 5.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyermekmenhelyek, árvaotthonok

 

Azok a gyermekek akiknek szüleik meghaltak, vagy az életben maradt szülő nem tudta a gyermek nevelését vállalni anyagi okok miatt, azok menhelyre kerültek. Ezek az otthonok állami segélyeket kaptak a működésükhöz. Sok gyermek nevelőszülőhöz tudott kerülni. A veszprémi Gyermekmenhelyen a háborús évek alatt előfordult, hogy egy ágyban akár 3-5 gyermek feküdt. 1916-ban a veszprémi menhelyre és 13 telephelyére felvett gyermekek száma meghaladta a 2000-et is.

 

 

 

VH 1915 08 01 4 menhelyek a megyébenHa elárvultak, elveszítették egyik szülőjüket, s a menhely nem fogadta őket, akkor a családjuknál maradtak, segítségként, segélyként ruhát, cipőt (a cipő természetesen fatalpú vagy papírtalpú volt, bőr helyett), élelmiszerjegyet kaptak.

A háború éveiben további menhelyeket, napközi otthonokat, óvodákat állítottak fel, hogy így segítsék a családokat.

 

 

 

Veszprémi Hírlap, 1915. augusztus 1.

 

 

 

Evangélikus Líceum - Sopron

 

 

Iskolák

 

 

A háborús évek alatt sok esetben azért nem tudtak iskolába járni a gyerekek, mert nem volt cipőjük, vagy az időjárásnak megfelelő ruhájuk. Előfordult, hogy egy pár cipőt három-négy gyerek is hordott.

 

 

falusi osztálykép

 

Koedukált osztályok csak a falusi, tanyasi iskolákban voltak, ahol egy-két tanteremben tanították a vegyes korosztályú gyerekeket.

 

Elemi iskolát a gyerekek a hatodik életévüket betöltve kezdhették el. Az elemi iskola elsődlegesen négy évig tartott, majd ha szülők tudták fizetni, folytathatták tanulmányaikat a polgári iskolában.

 

 

Érdemjegyek magyarázata:

Magaviselet: példás, dicséretes, szabályszerű

Szorgalom: ernyedetlen, kitartó, csekély, semmi

Tantárgyak: 1=kitűnő, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges, 5=elégtelen

Írásbeli dolgozatok külső alakja: 1=csinos, 2=tiszta, 3=rendes, 4=tűrhető, 5=rendetlen

 

lányosztály

 

 1913-14-es és 14-15-ös tanév tanítási ideje és a szünetek

Szeptember első napjaiban kezdődött az iskola, a háború évei alatt szeptember közepén, végén.

 

Október 3-tól 6-ig szüreti szünet

December 21-ától január 2-áig téli szünet (1914-ben városi járvány miatt január 16-ig tartott)

Március 15-én iskolai nemzeti ünnep

Április 4-14 húsvéti szünet

Május 5-től 22-ig járványszünet

Évzáró vizsgák: Június 10-étől

 

 

Tantárgyak az elemi iskolában: erkölcsi viselet, szorgalom, hittan, olvasás, számtan, írás, tornászat, ének.

 

 

 

 

 

VH 1917-04-01 - évzáró vizsgák

 

 

 

 

Veszprémi Hírlap, 1917. április 1.

 

 

 

 

 

 

 

A gyerekjátékok megváltozása a háború hatására

 

A '14-15-ös esztendőben a gyerekek, elsősorban a fiúk, de még a kislányok is előszeretettel játszottak katonásdit. A csoportjátékokban is, amiket az óvodákban és iskolákban is játszottak, elsődlegesen a háború, a csata volt a fő elem. Ekkor még az ország telve volt lelkesedéssel, hittek a győzelemben.  

 

kisfiú -- 1917-fortepan kislány - katonaruhában

lány kürttel

 

 

Két év elteltével talán nem maradt olyan család, ahol ne történt volna haláleset. A veszteségek, az élelemhiány, a megszorítások, a reménytelenség érzése a gyerekek játékain is érződött. Eltűntek a háborút, csatát imitáló játékok. Már nem a puska, a pisztoly, a tőr volt a kisfiúk kedvence. Ismét a békésebb csoportos és egyéni játékok voltak népszerűek.

 

 

59012 kislányok kutyával 9746

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Presets
BG Color
BG Patterns
Accent Color
Apply
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, továbbá a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.
Adatkezelési tájékoztató Ok