Évfordulók 2017-ben

Tartalomjegyzék

 

November

 

1842. november

175 éve, 1842 novemberében Pápáról Veszprémen, és feltételezhetően Várpalotán keresztül utazott Székesfehérvárra Petőfi Sándor, amiről Vadonban c. verse is tanúskodik.

1892. november 3.

125 éve a 17. honvéd gyalogezred 3. zászlóalja elfoglalja új otthonát a laktanyává alakított Kopácsy-házban. A ház 1926-ig működik laktanyaként.

1992. november 3.

25 éve hunyt el ISPÁNKI József, Ispánky (Budapest, 1906. márc. 16. – Budapest, 1992. nov. 3.) szobrászművész. Gyermekkora Kaposvárhoz köthető. Az Iparművészeti Főiskolán Mátrai Lajos, a Képzőművészeti Főiskolán Szentgyörgy István növendéke. 1931 és 1933 között Rómában ösztöndíjas, 1933–1935-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanársegéde. Az 1937. évi Párizsi Világkiállításon arany- és ezüstérmet kapott. Köztéri szobrászként, portrékészítőként és éremművészként egyaránt számottevő életművet hagyott hátra. Budapesten több mint egy tucat szobra áll, de az ország minden jelentősebb városában találkozunk köztéri alkotásaival, épületplasztikáival. Veszprém város pályázatára 1938-ban készítette a Vár kilátóteraszán álló, Istvánt és Gizellát ábrázoló szobrokat. Sírja a Rákoskeresztúri temetőben van.

1892. november 5.

125 éve halt meg BÉNYEI Gábor, Erdőbényei Bényey (Damak, 1837. szept. 7. – Veszprém, 1892. nov. 5.) ref. lelkész, költő, újságíró. Baloldali érzelmű ref. lelkész. Sárospatakon tanult. Dunamelléken káplánkodott a Moldva-oláhországi misszióban, majd a tolnai egyházmegyében és Szentgyörgyvölgyén lelkész. 1886-tól haláláig a veszprémi gyülekezet lelkésze. 1870-től a Körmös Ferkó c. élclap és az Országos balpárti naptár, 1890-ben a veszprémi Protestáns Népújság szerkesztője. Verseiben Petőfi stílusát követte. Sárospataki tanuló korában írta A hódosi bíró leánya c. ismert románcát, egy bordalával pályadíjat nyert. 1859-től 1871-ig a következő lapokba dolgozott: Napkelet, Nefelejts, Divatcsarnok, Gombostű, Népújság, Vasárnapi Újság, Hölgyfutár, Népszava, Fővárosi Lapok, Protestáns Pap. Több ismert népies műdal szövegének szerzője: Sír a kislány a Balaton partján (1886), Úgy fáj nékem, oly szomorú az élet (1888), amelynek dallamát Körmendi József szerezte.

1992. november 5.

25 éve hunyt el ÉLŐ Árpád Imre, Elo (Egyházaskesző, 1903. aug. 25. – Brookfield [USA], 1992. nov. 5.) sakkozó, fizikus, üzletember. Apja: Élő Ferenc földműves napszámos. 1913-ban szüleivel kivándorolt az USA-ba, ahol 1926 után egyetemi tanárként dolgozott. Az Amerikai Sakkszövetséget 1939-ben alapította meg. 1959-ben kidolgozta, a sakkozók játékerejét kifejező, un Élő-pontszámokat, amelyeket a Nemzetközi Sakkszövetség 1970-től hivatalosan is elfogad és alkalmaz.

1842. november 8.

175 éve született BOGNÁR Endre (Felpéc, 1842. nov. 8. – Pápa, 1919. aug. 8.) ev. lelkész, író. Győrben és Sopronban is tanult, majd Bécsben is hallgatott teológiát. Néhány hónapig vadosfai káplán, majd egy évig őrszigeti lelkész. Életének nagy részében (1918-ban történt nyugdíjazásáig) Lovászpatonán teljesített lelkészi szolgálatot. A Dunántúli Evangélikus Egyházkerületnek főjegyzője volt. Huszonhat évig szerkesztette a Gyámintézet c. időszaki lapot. 1880-tól évkönyveket adott ki egyházközségéről, és az első évfolyamban közölte annak történetét is.

1842. november 10.

175 éve született LÉVAY Imre (Makó, 1842. nov. 10. – Budapest, 1895. máj. 20.) piarista rendfőnök, újságíró. 1861-ben lépett a piarista rendbe, 1867-ben szentelték pappá. 1871-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. Tanított Vácott és Budapesten. 1875-től Veszprémben házfőnök és a gimnázium igazgatója. Igazgatása alatt fejlődött az iskola főgimnáziummá. 1877–1884 között (megszakítással) szerkesztője a Veszprém c. lapnak. 1884-ben megindította a Veszprémi Közlönyt, amelyet 1891-ig kiadó-tulajdonosként és felelős szerkesztőként irányított. 1887-től gimnáziumi igazgató Budapesten, 1891-ben rendfőnökké választották. Sok tanügyi cikket írt. Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben van.

1792. november 11.

225 éve született MÓROCZA Dániel, vámosi (Alsóörs, 1792. nov. 11. – Felsőörs, 1864. máj. 15.) táblabíró. A gimnáziumot és a teológiát a Pápai Ref. Főiskolán végezte. Két évig tanító Pápán, majd Pozsonyba ment jogot tanulni. Pesten királyi táblai titkár, később Batthyány Fülöp herceg uradalmi ügyvédje. A Körmendi Levéltár őre, utána uradalmi kormányzó. A 1840-es években több megye táblabírája, a Veszprémi Ref. Egyházmegye segédgondnoka és a Dunántúli Ref. Egyházkerület tanácsbírája. 1842–1843- ban a Dunántúli Ref. Egyházkerület levéltárosa, a Veszprémi Gazdasági Egyesület elnöke. Gazdasági és történelmi tárgyú írásai jelentek meg.

1842. november 12.

175 éve született RÁKOSI Jenő, 1867-ig Kremsner (Acsád, 1842. nov. 12. – Budapest, 1929. febr. 8.) író, újságíró. Rákosi Szidi és Viktor testvére. Sopronban járt középiskolába. Három évig gazdasági gyakornok Somogyban, majd 1863-ban Pesten érettségizett, később beiratkozott a jogi egyetemre. Első színműve az V. László tragédia, első színpadi sikere 1866-ban az Aesopus c. dráma, amelyet a Nemzeti Színház tűzött műsorára. Évtizedekig a fővárosi politikai, szellemi és társadalmi élet egyik vezetője, kiadó-újságíró volt. Közel fél évszázadra családjának befolyása alá kerültek a fővárosi színházak. Színházigazgatóként a népszínműveket pártolta, ennek hanyatlásakor helyébe az operettet léptette. Irt, szerkesztett, fordított és rendezett, szinte minden műfajban próbálkozott. Gyakran járt a Balaton mellett, ragaszkodott a Dunántúlhoz, ahonnét származott. Az 1893. április 13–14-i veszprémi tűzvész áldozatai számára a Budapesti Hírlapban országos gyűjtést szervezett. 1920-ban Veszprém város díszpolgárai közé sorolta.

1967. november 12.

50 éve halt meg HÁMORY Imre, Maucka, majd Hámori (Bakonytamási, 1909. jún. 9. – Budapest, 1967. nov. 12.) operaénekes. Apja: Maucka Imre mészáros és vendéglős. A tanítóképzőt Kalocsán végezte, majd néhány évig egyik fővárosi iskolában tanított. Közben két évig énekelni tanult. 1933-ban a Fráter Lóránd Társaság nótaolimpiáján ezüstkoszorút nyert. Megszakított énektanulmányait a Zeneakadémián Székelyhidy Ferenc tanítványaként fejezte be. Az Operaháznál Radnai Miklós előbb ösztöndíjasként, majd magánénekesként szerződtette. A budapesti Mátyás Templom magánénekese volt. 1938-ban, a Margitszigeti Színpadon játszotta a János Vitéz c. daljáték címszerepét, még az évben jelentős filmszerepeket is kapott. Beérkezett művészként sem lett hűtlen a nótaéneklés műfajához. Hanglemezek és rádiófelvételek őrzik emlékét.

1892. november 15.

125 éve született VIRÁGH Teofil István (Devecser, 1892. nov. 15. – Pannonhalma, 1987. jan. 7.) bencés szerzetes, tanár. 1916–1917-ben bencés tanár, az 1930–1933-as években igazgató-helyettes, 1933 és 1938 között iskolaigazgató Győrben. 1936 után a tankerület történelem szakfelügyelője, a törvényhatósági bizottság tagja volt.

2007. november 15.

10 éve halt meg KOSÁRY Domokos (Selmecbánya, [Szlovákia], 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) történész, tanár. Szülei: Kosáry János tanár, zeneművész, Réz Lola írónő.. A történettudomány kandidátusa (1955), doktora (1977). 1982-től az MTA levelező-, 1985-től rendes tagja. 1931-ben a Budapesti Trefort utcai Gimnáziumban érettségizett. 1936-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett egyetemei oklevelet és doktori címet. Tanulmányúton Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban járt. 1946-ban egyetemi magántanár. 1937-től 1949-ig az Eötvös Kollégiumban tanár, ezzel párhuzamosan 1941–1945-ben Teleki Pál Történettudományi Intézetben osztályigazgató, 1945 és 1949 között igazgató. 1946–1949-ben a Budapesti Tudományegyetem újkori magyar történelem tanszékvezető tanára. 1949-ben állásától megfosztották. 1952–1954-ben az Agrártudományi Egyetemen könyvtáros, 1954–1957-es években igazgató. 1956-ban a Magyar Történészek Forradalmi Bizottságának elnöke. 1957-ben letartóztatták, 1960-ban szabadult. 1960-tól 1968-ig a Pest Megyei Levéltárban levéltáros. 1968 és 1989 között az MTA Történettudományi Intézetében főmunkatárs, tudományos tanácsadó. 1989-től nyugdíjas. 1985 és 1990 között az MTA Történettudományi Bizottsága, 1990-től az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa, 1990-től a Magyar Külügyi Társaság, a rendszerváltás után 1990-től 1996-ig az MTA, 1992-től a Teleki László Alapítvány Kuratóriuma, 1996 és 1998 között az Európai Akadémiák Szövetsége, 1999-től a Magyar Történelmi Társulat elnöke. 1992-től a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémia örökös védnöke. Tagja 1985-től Tudományos és Művészeti Akadémia (Zágráb), 1990-től Academia Europaea (London), 1991-től Académie Européenne (Párizs), British Academy (London), Academia Scientiarum et Artium Europaea (Salzburg), 1996-tól Tudományos Akadémia (Bukarest). Az ELTE címzetes egyetemi tanára. 1941-ben kidolgozta a Teleki Intézet által létrehozott Történettudományi Intézet szervezeti felépítését és programját. A Balaton-felvidéken, Dörgicsén volt nyaralója. Kutatásainak területe: újabb kori magyar és európai történelem.

1817. november 17.

200 éve született DOMANOVSZKY Endre (Tótkomlós, 1817. nov. 17. – Budapest, 1895. ápr. 18.) tanár, filozófiai író. Az MTA levelező tagja volt. Pozsonyban teológiát, 1842–1843-ban Pápán jogot tanult, Halléban bölcseleti előadásokat hallgatott. 1846-ban tért haza, néhány évig nevelősködött. Előbb Szarvason, később Sopronban, majd a nagyszebeni jogakadémián filozófiát tanított.

1942. november 21.

75 éve halt meg JAKOBOVITS Dániel (Fenyőháza, 1879. szept. 9. – Budapest, 1942. nov. 21.) villamosmérnök, szakíró. 1901-ben a budapesti műegyetemen szerezte villamosmérnöki oklevelét. Pályafutását a Ganz Villamossági Rt. erőmű-tervezési osztályán kezdte. 1909 és 1913 között az Elektrotechnika szerkesztője, 1918-ig a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára, 1922-ig alelnöke. Nagy szerepe volt az úrkúti mangánérc-bányászat megszervezésében és az Unió Lignitbánya Rt. tanácsadó mérnökeként a várpalotai, fűzfői és pétfürdői energiaellátás kiépítésében. Tanulmányai különböző hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. A budapesti Farkasréti temetőben nyugszik.

1967. november 23.

50 éve hunyt el SZÜGYI Zoltán (Huszt, 1896. febr. 8. – Budapest, 1967. nov. 23.) katonatiszt, tábornok. A Szent László hadosztály parancsnoka. Az I. világháborúban önkéntes, főhadnagy, majd a Várpalotai Lövésziskola tanára. A Kolozsvári Hadtestparancsnokságon szolgált, később Pápán az ejtőernyős-zászlóalj parancsnoka. Ezredparancsnokként részt vett a Don menti, 1944-ben pedig a Garam melletti harcokban és a visszavonulásban. A Népbíróság háborús bűnösként ítélte el, 1956-ban szabadult, majd munkásként dolgozott.

2007. november 24.

10 éve halt meg PUKLICS József ( Sióagárd, 1934. január 1. – Veszprém, 2007. november 24. ) tanár, iskolaigazgató. 1957-ben Szegeden, a József Attila Tudományegyetem biológia–kémia szakán szerzett oklevelet. Az 1957–1960-as években a sümegi Kisfaludy Sándor Gimnáziumban tanár. 1960-tól 1974-ig tanulmányi felügyelő, az 1974–1977-es években középiskolai csoportvezető a Veszprém Megyei Tanács művelődési osztályán. 1977 és 1995 között igazgató a veszprémi Kállai Éva Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában. 1960-tól 1985-ig polgári védelem vegyvédelmi szolgálat tagja. 1969-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, 1973-ban és 1978-ban a Honvédelmi Érdemérem, 1975-ben Tanácsi Munkáért bronzérem, 1977-ben Veszprém Megyéért és a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata, 1995-ben Pedagógus Szolgálati Emlékérem kitüntetésekkel ismerték el munkásságát. A veszprémi Vámosi úti temetőben nyugszik.

1997. november 26.

20 éve halt meg PATAKY László Magyaratád, 1905. november 9. – Győr, 1997. november 26.) ref. lelkész, tanár.Apja: Pataky Géza tanító. A gimnáziumot és a teológia első két évfolyamát Pápán végezte, majd a Genfi egyetemen tanult. Körmendi és szalafői segédlelkészi szolgálat után, 1930 őszétől Párizsban tanult és az Észak-Franciaországba kivándorolt magyarok lelkésze volt. Hazatérve Balassagyarmaton segédlelkész, Padragon helyettes, 1932 és 1954 között Kercán lelkész. A háborús években tábori lelkészi szolgálatot látott el. 1947-től 1951-ig, a Pápai Teológiai Akadémia megszüntetéséig az egyháztörténeti tanszéken is tanított. 1954 és 1980 között a győri ref. egyház igazgató lelkésze. 1938-tól 1945-ig szerkesztette az Őrség című, havonta megjelenő egyházi lapot. Sírja Kercaszomor temetőjében.

1867. november 30.

50 éve született VASZARY János Miklós (Kaposvár, 1867. nov. 30. – Budapest, 1939. ápr. 19.) festőművész, grafikus. Nagybátyja Vaszary Kolos esztergomi érsek, testvére Vaszary Béla veszprémi iskolaigazgató volt. A Mintarajziskolában Székely Bertalannál és Greguss Jánosnál kezdte tanulmányait. 1887 után előbb Münchenben, majd Párizsba tanult. Nagy hatással voltak rá Hollósy Simon és a körülötte csoportosuló Nagybányai Művésztelep festői. Az I. világháború alatt drámai hatású képeket festett a frontokról. 1920-tól tíz éven át a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1924-ben a KÚT egyik alapító tagja. 1926-ban a Tihanyi Biológiai Intézettől kapott megrendelést falképek festésére. Az Estlapok számára grafikákat és illusztrációkat készített. Korai művei a szecesszióhoz közelítő gobelinek magyar népművészeti motívumokkal. A 19–20. század. fordulóján és a 20. század első harmadában a képzőművészet európai irányait behatóan alkalmazta festészetében, grafikáin, gobelin munkáin. Összességében leginkább a francia posztimpresszionizmust és a nagybányait lelhetjük fel alkotásaiban. Nagybátyja anyagilag is támogatta, egyházi megrendelésekhez juttatta. A balatonfüredi Kerek-templom egyik képét (Krisztus a kereszten) ő festette. Többször járt Veszprémben, meglátogatta testvérét, vázlatokat készített a város vadregényes környékéről. Már húszéves kora előtt kiállító művész volt a Nemzeti Szalonban, később a hazai és európai tárlatokon rendszeresen láthatóak voltak alkotásai.

 

Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, továbbá a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.
Adatkezelési tájékoztató Ok