Évfordulók 2017-ben

 

Március

 

1767. március 1.

250 éve született KISS Ferenc, farádi (Veszprém, 1767. márc. 1. – Veszprém, 1825. febr. 27.) r. k. nagyprépost, káptalani helynök. 1784-ben vették fel a Veszprémi Szemináriumba, filozófiát Győrben, teológiát Pozsonyban tanult. 1790-ben szentelték pappá. A pesti egyetemen 1796-tól a dogmatika, később az erkölcstan tanára. 1806-tól veszprémi kanonok, majd olvasókanonok. 1822-től (Kurbély György püspök, illetve Hornyik János kanonok halála után) káptalani helynök és püspöki helynök. 1824-től nagyprépost, rövid idő múltán ismét káptalani helynök. Az Egyházi Értekezések és Tudósítások c. folyóirat támogatója és cenzora. A veszprémi székesegyház sírboltjában nyugszik

1792. március 1.

225 éve született OSZTERHUEBER József (Sümeg, 1792. márc. 1. – Pusztaszentlászló, 1869. jan. 10.) jogász, alispán, gazdálkodó. 1810-ben Festetics György ösztöndíjasaként Pesten jogot végzett, majd pusztaszentlászlói birtokán gazdálkodott. 1830-tól Zala vármegye táblabírája. A család 1841-ben kapott címeres nemesi levelet. Deák Ferenc sógora, Zala megye legtekintélyesebb táblabírái, és Magyarország legjelesebb gazdászai között tartották számon. Hű barátja és támasza volt Deák Ferencnek, 1842-től ő vezette a család gazdálkodását. 1848-ban néhány hónapig helyettes alispán is volt. 1865–1867 között pusztaszentlászlói kúriáján készítette elő Deák és köre a kiegyezést.

1917. március 1.

100 éve született KOLTAI Jenő, Ruip (Pápa, 1917. márc. 1. – Budapest, 2004. dec. 29.) testnevelő tanár. Szülei: Ruip Jenő gazdálkodó, országgyűlési képviselő (1945–1947), Szabó Julianna. Felesége: Péter Magdolna. 1936-ban a Pápai Bencés Gimnáziumban érettségizett. 1941-ben a Magyar Testnevelési Főiskolán kapott testnevelő tanári oklevelet. 1942–1943-ban testnevelő tanár a komáromi bencés gimnáziumban. Az 1943–1945-ös években tanársegéd a Magyar Testnevelési Főiskolán, 1945–1946-ban testnevelő tanár a Pápai Állami Tanítóképzőben. 1947-től oktató, 1951-től 1963-ig docens, 1954 és 1957, 1968 és 1976 között tanszékvezető, az 1963–1975-ös években főiskolai tanár, 1973 és 1975 között főigazgató, 1975-től 1978-ig egyetemi tanár és rektor a Testnevelési Főiskolán. Középiskolás és egyetemi-főiskolai országos gerelyhajító-bajnok. Edzőként 1941-től 1971-ig dolgozott, az 50-es évek elejétől a MASZ válogatott dobóinak felkészülését vezette. 1965–1966-ban a MASZ szövetségi kapitánya, 1967–1968-ban vezetőedzője. A TFSE tanárelnöke 1947–1948-ban, és 1973 és 1978 között. A Testnevelési Főiskola Módszertani Bizottságának tagja, majd elnöke 1962-től 1972-ig, a főiskolai-egyetemi tanács elnöke 1973–1978 között, a MASZ elnökségének tagja 1965-től, tiszteletbeli tagja 1980-tól. A Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja 1974 és 1980 között, majd tiszteletbeli tagja. 1969-től 1991-ig az Atlétaedzők Világszövetsége elnökségének tagja. Számos főiskolai, egyetemi jegyzetet írt az atlétika oktatásának témakörében, szakcikkeinek száma több tucat, amelyek magyar és külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg. Díjak, kitüntetések: 1955, 1964 Magyar Népköztársaság Sportérdemérem. 1959 testnevelés és sport kiváló dolgozója. 1966 az oktatásügy kiváló dolgozója. 1968, 1975 Munka Érdemrend. 1979 Magyar Atlétikáért arany díszplakett. 1987 Hepp Ferenc-emlékérem. 1990 Pro Universitate. 1991 Olimpiai Érdemrend. 1992 Matolay-emlékérem. 1992 Magyar Köztársasági Sportdíj. 1997 Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje.

1842. március 2.

175 éve hunyt el ROHONTZY János, felsőpulyai (Pápa, 1775. nov. 9. – Veszprém, 1842. márc. 2.) Veszprém vármegye alispánja, 1825–1827-ben konzervatív országgyűlési követe. Az 1824-ben alakult Veszprémi Zenetársaság elnöke. Vallásos és jogi értekezéseket, verseket is írt. Lakóházát halála után szeretetháznak építették át.

1717. március 3.

300 éve született KRACKER, Johann Lucas (Bécs, 1717. márc. 3. – Eger, 1779. dec. 1.) festőművész. Élete nagy részét Magyarországon töltötte, munkássága hatott a hazai barokk festészet alakulására. 1738 és 1749 között a bécsi akadémián tanult. Az ötvenes években, Morvaországban és Csehországban dolgozott. Itteni legnagyobb méretű munkája a prágai Szent Miklós-templom boltozatának freskója. Magyarországon 1757-től a pálosok részére festett oltárképeket. 1762-től Esterházy Károly egri püspök szolgálatába állt. Számos oltárképet, freskót készített az egri egyházmegye területén. 1778-ban készült el magyarországi fő műve az Egri Líceum könyvtárának a tridenti zsinatot ábrázoló freskója. 1779-ben a devecseri templom Szent Antal-oltárképét festette meg. Tárgyalt a pápai plébániatemplom kifestéséről is, de annak kivitelezése előtt meghalt.

1892. március 4.

125 éve született GRÓF József (Tapolca, 1892. márc. 4. – Mauthausen, 1944) grafikus, belsőépítész. Az iparművészeti főiskolát 1913-ban végezte. A modern magyar iparművészet egyik megteremtője, számos külföldi pályázatot nyert. 1920-ban Faragó Sándorral lakberendező vállalatot alapított. Intarziával díszített és lakkcsiszolt bútorait nemcsak tervezte, hanem saját műhelyben készítette. A bútortervezésnek európai értelemben egyik első művésze. Jelentősek bélyegtervei. Munkáit a magyar művészeti folyóiratok, a Magyar Iparművészet, a Magyar Grafika és a Stúdió mutatták be, de külföldön is jelentek meg könyvillusztrációi. 1920-tól könyvdíszítéssel is foglalkozott. Kós Károlyhoz hasonlóan klasszikus és nemzeti nyomokon indult. Fametszésű könyvdíszeket készített, rajzolt címlapokat is. Részt vett a lipcsei nemzetközi kiállításon és a barcelonai világkiállításon. Kiadatlanok maradtak Goethe Faustjához és Ady válogatott verseihez készült címlapjai. Jelentősebb könyvillusztrációi: Berzsenyi Dániel. Budapest, 1920. – Pick Dame. Budapest, 1920. – Bánk Bán. Budapest, 1921.

1967. március 9.

50 éve halt meg LÁSZLÓ Ferenc (Pápa, 1897. dec. 11. – Budapest, 1967. márc. 9.) állatorvos. Az állatorvos-tudományok kandidátusa. Tanulmányait Budapesten végezte. 1921 és 1926 között honvéd állatorvos, majd a Győri Közvágóhídon dolgozott, amelynek 1959-ig igazgatója volt. Munkássága főleg az állatbetegségek kórbonctana és kórszövettana terén kiemelkedő. E tárgykörből 1936-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett. A belső elválasztású mirigyek kórbonctanára vonatkozó kutatásai nemzetközi jelentőségűek. Foglalkozott az állatorvostudomány történetével is. A budapesti Farkasréti temetőben nyugszik.

1842. március 11.

175 éve született EÖTVÖS Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. márc. 11. – Budapest, 1916. ápr. 13.) író, újságíró, ügyvéd, politikus. Az akkor Veszprém megyéhez tartozó Mezőszentgyörgyön született, középiskoláit a Pápai Ref. Kollégiumban végezte. 1860 és 1862 között a Pápai Jogakadémián végzett tanulmányokat, majd 1866-ban, Kerkápoly Károly meghívására pár hónapig a városban dolgozott. Erre az időre esnek első irodalmi próbálkozásai. A jogi államvizsgát már Pesten tette le. Veszprémben megyei aljegyző, majd királyi ügyész. 1866-ban Veszprém címmel megindította a város első hetilapját. 1872-ben a veszprémi választókerület országgyűlési képviselőjének választották. A Deák-párthoz csatlakozott és a Pesti Naplóba írta cikkeit. 1878-ban Budapesten ügyvédi irodát nyitott, sokat publikált. A magyar közélet egyik meghatározó egyénisége lett, amikor vállalta és sikerrel védte a tiszaeszlári zsidóellenes vérvádper gyanúsítottjait. A per anyagát 1904-ben, három kötetben jelentette meg. (Új kiadása: 1968-ban.) Regényei, novellái közül azok a legsikerültebbek, amelyekben közvetlen személyes élményeit vagy a szabadságharc eseményeit elevenítik fel. Kiváló jellemrajzokat írt Táncsics Mihályról és Madarász Józsefről. Kiemelkedő alkotása az Utazás a Balaton körül. E munkában jelentős kultúrtörténeti, és néprajzi kincsekkel gazdagította az utókort. 1968-ban a Veszprémi Megyei Könyvtár és az Alsóörsi Művelődési Ház vette fel a nevét. Két mellszobra van a megyében: egyik Zsákodi Csiszér János alkotása Balatonfüreden, a Gyógy-téren; a másik Borsos Miklós alkotása Veszprémben, a megyei könyvtár bejáratához vezető lépcsők fölött található. Balatonfüreden utcanév, 2008-tól tábla is őrzi emlékét. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben van. 

2007. március 12.

10 éve halt meg VARGA Béla (Veszprém, 1930. január 23. – Pápa, 2007. március 12.) igazgató-tanító. Apja: Varga Mihály MÁV váltókezelő. 1951-ben a Pápai Állami Tanítóképzőben, 1964-ben az MSZMP Budapesti Pártfőiskoláján végzett. 1951-ben tanító Badacsonytomajon, 1952-ben Nagyesztergáron. 1953-tól iskolaigazgató Nyárádon, 1957-től Ugodon. 1990-től nyugalomban. 1954 és 1990 között a községi tanács és a községi pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja. Díjak, kitüntetések: 1958., és 1977 Oktatásügy Kiváló dolgozója. 1970 Veszprém Megyéért arany fokozata. 1974 Kiváló Úttörő Vezető. 1980 Kiváló Pedagógus. 1983 Honvédelmi Érdemérem. 1990 Szolgálati Emlékérem.

1842. március 15.

175 éve született RŐTHY Mihály, 1864-ig Reiter (Szombathely, 1842. márc. 15.–Szombathely, 1925. nov. 7.) r. k. esperes plébános. Apja: Reiter Mihály szűcsmester. A gimnáziumot Szombathelyen, a papi szemináriumot Veszprémben végezte, 1864. július 26-án szentelték pappá. Később karkáplán Veszprémben, 1874-től pedig (nyugalomba vonulásáig), 1915-ig plébános Kislődön. Közben 1891-től a veszprémi kerület tanfelügyelője, 1896-tól esperes, 1901-től tb kanonok, 1912-től a városlődi kerület esperese. Működése alatt Kislődön 1877-ben renováltatta és kifestette a templomot, 1886-ban iskolát, a következő esztendőben kálváriát, 1905-ben pedig óvodát építtetett. Takarékszövetkezetet, segélyegyletet alapított. Kislőd legnagyobb jótevője, minden jövedelmét a községre költötte. Az 1950-es évekig (és a 90-es évektől újra) a fő tér, és a Markója László esperesplébános által alapított egyháztörténeti gyűjtemény őrzi a nevét. Kislődi plébánosként Ajkán is ő építtette fel a település első katolikus iskoláját.

1667. március 17.

350 éve halt meg PÁZMÁNY Miklós, panaszi (1623? – Brünn [Brno, Csehország], 1667. márc. 17.) főkapitány, író. Pázmány Péter unokaöccse. Neveléséről nagybátyja gondoskodott, morva honosságot, grófi címet szerzett neki. A jezsuitáknál az 1636–1639-es években előbb Bécsben, majd Olmützben tanult. 1639-ben európai körutazást tett, járt Rómában is, majd évekig élt Párizsban. 1646-ban részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Katonai pályára lépett, 1646-ban pápai, 1648–1650-ben veszprémi főkapitány. Az 1650-es években pohárnok, tíz évvel később tanácsosi címet kapott. Zrínyi Miklóst dicsőítő verse az Adriai tengernek Syrenaia 1651. évi kiadásának példányába írva maradt meg. A versen Zrínyi Miklós elmélkedésének hatása érződik. 

1942. március 17.

75 éve hunyt el BOZZAY Margit, Horváth, Bozzay Boldizsárné (Kemenesszentpéter, 1893. jan. 3. – Budapest, 1942. márc. 17.) író, költő. 1939-ig a Pesti Napló asszonyrovatát vezette, majd a Kincses Újság főmunkatársa volt. Versei, kissé erotikus színezetű regényei a harmincas években népszerűek voltak. Sírja a Kerepesi úti temetőben van.

1767. március 18.

250 éve született PÉTERI TAKÁTS József, Takáts (Keszthely, 1767. márc. 18. – Győr, 1821. máj. 3.) író, költő. A középiskolát Győrben és Keszthelyen végezte, Győrben és Pozsonyban volt papnövendék. Elhagyva a papi pályát 1791-től Festetics György fiának nevelője, eleinte Keszthelyen, majd Bécsben élt. Később Veszprémben telepedett le, káptalani ügyészként dolgozott. 1808-tól Téten földbirtokos, 1816-tól Győr vármegye főjegyzője. Kezdeményezte a Magyar Minerva c. sorozat kiadását, amely a magyar irodalmi összefogás első kísérlete. Kiadta Kisfaludy Sándor Kesergő szerelem és a Boldog szerelem c. alkotásait, 1801 és 1807-ben.

2007. március 18

10 éve halt meg SÁGI Sándor (Csongrád, 1917. december 17. – Budapest, 2007. március 18.) festőművész. Apja: Sági Sándor bányász. 1932–1934-ben Koszta József festőművésznél tanult Szentesen, 1947–1948-ban a Szegedi Gimnáziumban 2 évig Vinkler László a tanára, 1953 és 1956 között Boldizsár István tanárnál tanult, Budapesten. Festett Csongrádon, Makón, Szegeden, Budapesten és Balatonalmádiban. A felsorolt helységekben műteremmel rendelkezett. 1970 után Balatonalmádiban élt és alkotott. Több mint 60 kiállítása volt.

1767. március 20.

250 éve született VARGA Márton (Monostorapáti, 1767. márc. 20. – Nagyvenyim, 1818. ápr. 5.) természettudós. Középiskolába Szombathelyen és Székesfehérvárott járt. Filozófiai tanulmányait a Győri Akadémián végezte. Komáromban középiskolai tanár, majd a Nagyváradi, 1890-től a Győri Akadémián a fizika, a természettan és a mezőgazdaságtan tanára. Élete végén a Zirci Apátság uradalmának igazgatója Nagyvenyimben. 1808–1809-ben megjelent háromkötetes tan- és kézikönyve a 18. századi természettudományos eredmények magas színvonalú, magyar nyelvű összefoglalása. Nyelvművelőként a természettudományok szakmai magyar nyelvének kialakulását segítette elő. Tagja volt az erdélyi nyelvművelő társaságnak.

1892. március 21.

125 éve halt meg DIÓSY Márton, 1845-ig Neussbaum (Szilágynagyfalu [Románia], 1818 – London, 1892. márc. 21.) újságíró, borkereskedő. Veszprémben tanított, majd Pesten élt. 1848 előtt a Honderű és a Pesti Divatlap c. lapokban jelentek meg különböző témájú írásai. A szabadságharc idején Kossuth Lajos titkára volt. A bukás után külföldre menekült, Londonban telepedett le, ahol borászati szaküzletet működtetett. Angol lapokban jelentek meg cikkei, az 1860-as években hazai lapok is közölték gazdasági témájú tudósításait. Magyarra fordította Dumanoir-Dennery: Don Caesar de Bazan c. drámáját, amelyet a Pesti Nemzeti Színház 1882-ben bemutatott. Szerkesztette az első magyar zsidó naptárt (évkönyvet), amely 1848-ban jelent meg Pesten. 

1997. március 25.

20 éve halt meg FRECH Miklós, Füzes-Frech (írói neve: Füzes) (Battonya, 1931. november 17. – Keszthely, 1997. március 25.) archeobotanikus. 1955-ben a szegedi tudományegyetemen biológia–kémia szakos tanári oklevelet szerzett. 1977-ben, a fenékpusztai növényleletekről írt disszertációját a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen védte meg. Egyetemistaként, külső munkatársként részt vett a szegedi botanikai intézet munkájában, szoros kapcsolatot tartott a Móra Ferenc Múzeummal is. 1955–1958-ban a kiskunmajsai gimnáziumban tanított, 1959-től a Keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársa, 1983 és 1991 között a Helikon Könyvtár vezetője, a kastélypark rekonstrukciójának irányítója. 1971-ben, Tihanyban Mezőgazdaságunk története címmel nagyszabású kiállítást rendezett. Részt vett a fenékpusztai ásatásokon, majd bekapcsolódott a Keszthely, Sümeg és Devecser környéki, jutasi és ösküi népvándorlás kori régészeti feltárásokba. Közreműködött a Magyarország Régészeti Topográfiája 1. A keszthelyi és a tapolcai járás c. kötet anyagának munkáiban. Lefektette a hazai régészeti növénytan alapjait, kutatta a növénytani anyag konzerválódásának okait. Tanulmányainak többsége a keszthelyi, a tapolcai és a veszprémi múzeumok évkönyveiben jelente meg. 

2007. március 25.

10 éve halt meg KINCSES Gyula (Paks, 1921. augusztus 2. – Veszprém, 2007. március 25.) vegyészmérnök. 1939-ben a makói reálgimnáziumban érettségizett. 1943-ban a budapesti műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1943–1944-ben üzemvezető a Kodak gyárban, Vácott. 1944 és 1948 között hadifogoly a Szovjetunióban. 1949–1950-ben laborvezető a Müller Testvérek Vegyi Üzemében, Budapesten. 1950-től 1961-ig a NEVIKI tudományos főmunkatársa Veszprémben. 1961-től főtechnológus, 1964-től főmérnök, majd vezérigazgató-helyettes a Péti Nitrogénművekben. 1984 után nyugdíjas. 1984-ig a MKE péti csoportjának, 1984 és 1990 között a Vegyipari Vállalatok Biztonságtechnikai Szervezetének elnöke. A VVE (ahol korábban többször előadott) címzetes docense. Tudományos érdeklődése a szervetlen kémia, műtrágya- és nitrogénipari kutatás. 1950-től a NEVIKI kiadványaiban és a VVE közleményeiben közel két tucat tanulmánya jelent meg, 18 találmány kidolgozásának volt részese. Kiváló Feltaláló, 1975-ben a Munka Érdemrend bronz, 1981-ben arany fokozata kitüntetést kapta. A veszprémi Vámosi úti temetőben nyugszik.

1942. március 26.

75 éve született LITKEY Benedek, Litkey Bence (Ócsa, 1942. márc. 26. – Alsóörs, 2011. jún. 18.) vitorlázó, edző, festőművész. Apja: Litkey György festőművész, édesanyja: Bruckler Gizella varrónő. 1964-ben a budapesti Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett, 1982-ben a Testnevelési Főiskolán szerzett oklevelet. Gyerekkora óta festett, rajzolt. 1957-től 1963-ig fiatalkori tanulmányutak: Olaszország, Ausztria, Svájc, Belgium, Németország. Felnőttkori tanulmányutak: 1965-ben és 1969-ben Olaszország, 1966-ban Franciaország, 1984-ben Ausztria, 1990-ben Amerika. 1984 és 1992 között Bécsben élt, 1986-tól az Osztrák Képzőművészeti Szövetség tagja. 1992-től 1999-ig soproni lakos, 1999-től Balatonfüreden élt.

1892. március 27.

125 éve halt meg SZABÓ István (Bakonyszentkirály, 1801. júl. 4. – Kazár, 1892. márc. 27.) r. k. lelkész, író, műfordító. 1842-ben az MTA levelező-, a Kisfaludy Társaság pedig rendes tagjává választotta. Parasztcsalád gyermekeként a tanulmányait Pápán kezdte. 1826-ban Rozsnyón szentelték pappá. Pilisen, Kazáron és más felvidéki helységekben szolgált. Elsősorban a görög klasszikusok műveinek fordításai figyelemreméltók.

1842. március 29.

175 éve született ENTZ Géza id., 1915-től mezőkomáromi (Mezőkomárom, 1842. márc. 29. – Budapest, 1919. dec. 4.) orvos, tanár, zoológus. Az MTA-nak 1883-tól levelező-, 1890-től rendes tagja. Entz Ferenc orvos fia. Egyetemi tanulmányait Pesten végezte, 1867-ben orvosdoktorrá avatták. 1867-től a pesti egyetem élettani tanszékén tanársegéd, 1869 után a Kolozsmonostori Gazdasági Akadémia tanára. 1873-tól a kolozsvári egyetemen, 1889 után a budapesti műegyetem állattani tanszékén, 1901 és 1914 között a budapesti egyetem orvoskarán tanított. 1879-től szerkesztette a kolozsvári Orvos-természettudományi Értesítőt, 1890-től társszerkesztője a Természet-tudományi Közlönynek. Elsők között ismertette Magyarországon Darwin A fajok eredete c. munkáját, de később antidarwinista nézeteket képviselt, 1914-ben teljesen elvetette a Darwinizmust. Legintenzívebben művelt témája az egysejtűek világa volt, ezeket nevezte el véglényeknek. Mint ázalékállatokat nagy számban vizsgálta már Kolozsváron a környező vizekből, később a Duna kitöréseiből és főleg a Balatonból. A Magyar Biológiai Társaság Entz Géza-díjat alapított, amelyet először 1980-ban adományoztak.

1892. március 29.

125 éve született MINDSZENTY József, Pehm (Csehimindszent, 1892. márc. 29. – Bécs, 1975. máj. 6.) r. k. érsek-bíboros, író, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait és a teológiát Szombathelyen végezte. 1915-ben pappá szentelték. Káplán Felsőpatyon, majd hittanár a Zalaegerszegi Állami Gimnáziumban. 1919-ben két hónapra internálták, később Zalaegerszegen plébános, kerületi esperes, 1937-től pápai prelátus. A veszprémi egyházmegye püspökévé 1944. március 25-én szentelték fel. Több dunántúli főpásztor nevében a nyilasoktól azt kérte, hogy a Dunántúlt ne tegyék a harcok színterévé, a Szent Koronát ne vigyék külföldre. 1944. november 27-én 26 papjával együtt a veszprémi börtönbe hurcolták, onnét Sopronkőhidára majd Sopronba kerültek. 1945 októberében XII. Pius pápa esztergomi érsekké nevezte ki, 1946-ban pedig bíborosi rangra emelte. Az esztergomi egyházmegyét 1948. december 26-ig kormányozta, amikor koholt vádak alapján életfogytiglani börtönre ítélték. Egészségi állapota miatt egy idő után a felsőpetényi (Nógrád megye) püspöki nyaralóban őrizték. az 1956. évi forradalom idején kiszabadították, november 4-én az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségére menekült. A magyar állam és a római szentszék közötti tárgyalások már 1963-ban megkezdődtek ügyében, de csak 1971-ben jártak eredménnyel, amikor szeptember 28-án végleg elhagyta az országot és Bécsben telepedett le. Veszprémi püspöksége idején a megyében önálló lelkészségeket szervezett: Ajka-Csingervölgy, Balatonederics, Mezőlak, Pénzeskút, Bódé, Gic, Alsóörs, Borsodpuszta, Hegymagas, Nemesszalók, Padrag, Bakonypölöske, Köveskál és Nemesgulács községekben. Plébániarangra emelte Pétfürdő, Csesznek, Hárságy egyházait. Plébániát alapított Veszprémben (Szent Margit), Nemesgulácson. Új iskolát nyitott vagy tanítói állást szervezett Adorjánháza, Alsóörs és Nagyalásony községekben. Szerkesztette a Zalamegye c. lapot és a Zalamegyei Újságot. Pontos és teljes kimutatást készített az egyházmegyét ért háborús károkról. A tapasztaltakat körlevélben tárta a papság elé: ...megszakításokkal 20 napon át bejártam a pusztulás mezejét: a Mezőséget, majd Somogyot, a Balatonvidéket, Zalát és Palota táját.
Írásai, cikkei jelentek meg az Egyházi Lapokban, a Jézus Szíve Naptárban, a Magyar Kultúrában. Veszprémben a Cholnoky-lakótelepen épült új templom felvette nevét. A templomban, valamint a r. k. érsekségen bronz mellszobra látható, Yrsa von Leistner és Sámbokréti Pálné alkotása. Nemesgulácson teret neveztek el róla. Máriazellben temették el. Hamvait 1994-ben hazahozták és Esztergomban helyezték örök nyugalomba.

2007. március 29.

10 éve halt meg KOVÁCS Imre (Alsópáhok, 1924. december 20. – Tapolca, 2007. március 29.) pénzügyi osztályvezető, helytörténész. Elemi iskolába szülőfalujában járt. 1948-ban a Keszthelyi Premontrei Rendi Gimnáziumban érettségizett. 1978-ban a Pénzügyminisztériumban felsőfokú szakvizsgát tett. 1943–1949-ben Alsópáhok Körjegyzőség munkatársa, 1949–1950-ben Alsópáhokon községi adóhivatal-vezető, 1950-ben tanácselnök. 1951–1952-ben a keszthelyi Községi Tanácson előadó. 1952–1953-ban a tapolcai 1953-tól 1966-ig a Sümegi Járási Tanácsnál, 1966 és 1984 között a Tapolcai Városi Tanácsnál pénzügyi osztályvezető. Nyugdíjba vonulása után helytörténeti kutatással foglalkozott. Kéziratban olvasható tucatnyi munkája Tapolca és környéke történetének fontos forrásanyaga, a Városi Könyvtárban megtalálható. 1984 és 1994 között a Tapolcai Városszépítő Egyesület pénztárosa. Díjak, kitüntetések: 1960 Kiváló Pénzügyi Dolgozó. 1963 Községfejlesztésért arany. 1970 Tanácsi Munkáért ezüst, 1969., 1975 arany. 1970., 1975 Veszprém Megyéért arany. 1970 Honvédelmi Érdemérem bronz. 1974 Munka Érdemrend bronz. 1975 Honvédelmi Érdemérem. 1975-ben 25 éves Tanácsi Munkáért. 1977 Kiváló Népi Ellenőr. 1977 Tanács Kiváló Dolgozója. 1996 Tapolca Város Díszpolgára.

 

Weboldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Önnek.
Ok