Évfordulók 2017-ben

 

Április

 

1892. április

125 éve hunyt el HALÁSZ Péter (Mohács, 1817. jún. 29. – Veszprém, 1892. ápr.) tanító. A gimnáziumot szülővárosában, a tanítóképzőt 1835-ben Pécsett végezte, majd Zircen segédtanító. 1837-ben Tihanyban megválasztották kántortanítónak, egyben a községi jegyzői teendőket is ellátta. 1851-től negyven évig Veszprémben tanított. Írt imákat és énekeket. Pályájáról és munkájáról visszaemlékezéseket közölt a Pedagógiai Szemle 1883. évi számában.

1942. április

75 éve 1942. áprilisában veszprémi csapatokat vittek a szovjet frontra

1992. április 1. 

25 éve  megkezdik a Dózsavárosi temetőben a II. világháború során eltemetett német katonák exhumálását.

1892. április 4.

125 éve halt meg ZÁDOR Gyula (Pápa, 1835. – Nagyvárad, 1892. ápr. 4.) jogász, hivatalnok. A középiskola után Bécsben jogot tanult, majd 1857-ben állami szolgálatba lépett. 1860-ban az udvari kancelláriánál hivatalnok, 1865-ben udvari fogalmazó. Rövid idő múlva az Igazságügyi Minisztériumban elnöki titkár, később osztálytanácsos, majd osztályvezető. Több törvényjavaslat kidolgozása fűződik nevéhez. A minisztérium fegyelmi bizottságának elnöke, a Rabsegélyező Egylet egyik alapítója és több évig elnöke. A Királyi Tábla elnökeként halt meg. Művei közül elsősorban édesapjáról, Zádor Györgyről írt tanulmányát kell megemlíteni. Jogtudományi tanulmányok és közlemények mellett írt szépirodalmi műveket is. A Lipót-rend Lovagja és a németalföldi Oroszlán-rend Középkeresztjének tulajdonosa. Budapesten, a Kerepesi úti temetőben nyugszik.

 1917. április 7.

100 éve született RÁCZ István (Kisláng, 1917. ápr. 7. – Pápa, 1991. jún. 28.) tanár, történész. 1936-ban érettségizett a Pápai Ref. Gimnáziumban. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen folytatta, és 1941-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. Közben 1939 nyarán az Eötvös Kollégium ösztöndíjasaként doktori értekezésén Münchenben dolgozott, 1943-ban doktorrá avatták. 1941 szeptemberétől 1952-ig, az intézmény államosításáig egykori iskolájában tanár. 1952-ben orosz nyelvből is általános iskolai tanári oklevelet szerzett. 1952 után a pápai Petőfi Sándor Gimnáziumban tanár, 1953-tól 1974-ig, nyugdíjazásáig igazgató-helyettes. A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik.

1542. április 8.

475 éve halt meg STATILEO János, Statilius (15. sz. vége – Gyulafehérvár, 1542. ápr. 8.) r. k. püspök. A dalmát származású magyar főpap 1513-ban veszprémi kanonok és felsőörsi prépost, majd budai prépost volt. 1515-ben a török elleni harcokban részt vevő Beriszló Péter püspök helyetteseként vezette a veszprémi zsinatot. 1521-ben II. Lajos király Velencébe küldte, hogy segítséget kérjen a török ellen. Mohács után János királyhoz pártolt, aki őt erdélyi püspökké tette. 1527 márciusában János király szószólója volt az olmützi tanácskozásban; 1528. októberben I. Ferenc francia királynál járt és vele szövetséget hozott létre. Nagy része volt az 1538. évi váradi békében is, később hathatósan védte Izabella királyné érdekeit. Nevéhez fűződik az első anyakönyvezés elrendelése is.

1892. április 10.

125 éve halt meg PAGET János, John Paget (Loughborough [Anglia], 1808. ápr. 18. – Aranyosgyéres, 1892. ápr. 10.) orvos, író, útleíró. Bőrgyógyásznak készült. Az edinburghi egyetemen orvosi diplomát szerzett, majd Párizsba és Itáliába utazott. Ott megismerkedett özv. báró Bánffy Lászlónéval, Wesselényi Polyxena írónővel, akivel összeházasodott. Gyéresen telepedett le és ott gazdálkodott. 1835–1836-ban beutazta Erdélyt és Magyarországot, az út tanulságairól könyvet írt. Nagy lelkesedéssel szólt a Balaton szépségéről és csodálkozott, hogy egy hajót sem látott a tavon. Először ő írta le angolul a híres balatonfüredi Anna-báli eseményeket. Megismerkedett Széchenyi Istvánnal és Wesselényi Miklóssal. A szabadságharcban Bem egyik szárnysegéde, a fegyverletétel után Angliába menekült. Nagyenyedi huszárbravúrját Jókai Mór: Egy az Isten című regényében örökítette meg. 1855-ben visszatért és birtokán korszerű módszerekkel mintagazdaságot szervezett. Alapító tagja az Erdélyi Egyletnek. Különösen sokat tett a szőlészet és borászat fejlesztése érdekében. Több magyar művet fordított angolra. 1868-ban a Magyarországról írt munkája alapján a Magyar Történelmi Társaság tagjai közé választották. Balatonfüreden a Balatoni Panteonban és angliai szülőfaluja templomában tábla őrzi emlékét. A magyar szabadságharc hőseként a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik.

1992. április 10.

25 éve halt meg SZABADHEGŶ Szabolcs (Biharillye [Románia], 1914. nov. 18. – Pápa, 1992. ápr. 10.) r. k. plébános. Apja: Szabó Ernő gépészmérnök, földbirtokos. Ősei Nagydémről kerültek Erdélybe. Kalocsán érettségizett, a teológiát külföldi egyetemeken végezte. 1939. április 8-án pappá szentelték. Egy éves kőröshegyi káplánság után püspöki udvari káplán, majd szertartó Veszprémben. 1948 és 1988 között plébános Külsővaton. 1988-ban nyugalomba vonult. Nevéhez fűződik Külsővaton a plébániatemplom ismételt külső tatarozása és belső kifestése, a tüskevári pálos templomból származó padok rendbehozatala, ugyan innen eredő faragványokból a szembemiséző oltár, piszkei márványból a keresztkút készítése, a paplak tatarozása és korszerűsítése, a Szent Anna kápolna ismételt restaurálása, Adorjánházán kápolna kialakítása egy félig kész parasztházból. Apjától örökölt gyógytea keverékeivel nagyon sok emberen segített. Összeállította Külsővat község plébániájának rövid történetét.

1917. április 16.

100 éve született PARDY István (Börvely [Románia], 1917. ápr. 16. – Sümeg, 2000. okt. 29.) tanár, feketekerámia-készítő. 1936-ban a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1942-ben a Ferenc József Tudományegyetem Államtudományi Karán, 1948-ban a szegedi egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet. 1950 és 1974 között a szentesi Beregháti Általános Iskola és Horváth Mihály Gimnázium tanára. 1947–1948-ban Szentesen tanulta a keramikusmesterséget. Különösen a népi fazekasság formavilága ragadta meg. Foglalkozott múzeumi, római és görög cserépedények másolásával. 1978-tól Aszófőn élt, ahol fekete kerámiatárgyakat készített. Nyaranta a lakásán önálló kiállításokat, tárlatokat tartott. Balatonfüreden a Köztemetőben nyugszik.

1917. április 19.

100 éve halt meg THURY Etele (Zánka, 1861. okt. 14. – Pápa, 1917. ápr. 19.) ref. lelkész, tanár, író. Középiskolai és teológiai tanulmányait 1882-ben Pápán végezte. Ekkor Ácsra ment akadémikus rektornak, 1884-ben Zánkán segédlelkész, később Balatonarácson, 1892-től Nemesvámoson lelkész. 1896-tól a Veszprémi Ref. Egyházmegye főjegyzője, 1897-től a Dunántúli Ref. Egyházkerület aljegyzője. 1900-tól haláláig Pápán ref. teológiai tanár. Egyházi és vallásos tárgyú, valamint egyháztörténeti jellegű írásai a protestáns lapokban jelentek meg. Jelentős munkái közé tartozik többek között A veszprémi református egyház története. Írói álnevei: Tímár Elek, Kéri Pál.

1892. április 20.

125 éve született GÁSPÁR Iván (Székesfehérvár, 1892. ápr. 20. – Balatonaliga, 1938. márc. 28.) színész. 1918-ban tűnt fel az Intim Kabaréban.  1919-től a Népopera ösztöndíjasa. Rendszeres színpadi pályája 1920-ban kezdődött: 1923-ban Pécsett, 1924–1925-ben Nagyváradon kabarékban lépett fel, többnyire magyar népdalokat énekelt. 1926-tól Polgár Károly ruszinszkói társulatánál játszott. Néhány évig Brazíliában kísérletezett a magyar színjátszás megteremtésével. 1938-ban ismét itthon, Patay József társulatában játszott.

1917. április 20.

100 éve született TÓVÁRI Lajos (Bécs, 1917. ápr. 20. – Ajka, 2008. jan. 6.) általános iskolai tanár, igazgató. Apja: Teiger Géza hivatásos katona (főfegyvermester), majd lakatos és mérlegkészítő kisiparos. Kőszegen 1931-ben a Állami Polgári Iskolában, 1936-ban az Állami Tanítóképzőben végzett. 1954-ben a budapesti Apáczai Csere János Tanárképző Főiskola földrajz-biológia szakán szerzett oklevelet. Az 1939–1941-es években kisegítő tanító Kőszegen, 1941 és 1977 között Városlődön a R. K. Népiskola majd Általános Iskola tanítója, tanára, 1948-tól igazgatója. Közben 1941-ben fél évig helyettes tanító Erdélyben, Backamadarason az Állami Elemi Iskolában. 1946-ban megalakította a Városlődi Sportkört, amelynek 1992-ig elnöke, adminisztrátora, edzője (labdarúgás, atlétika, asztalitenisz stb.). Sakkcsapatuk az 1950-es évek elején a II. osztályú bajnokságban az első helyen végzett. 1947–1950-ben r. k. kántor. 1950 és 1977 között községi tanácstag, végrehajtó- bizottsági tag. 1965-ben megalakította a Városlődi Vegyeskart, amelynek a kezdetektől karnagya. Vezetésével az énekkar már 1966-ban elnyerte az aranykoszorús címet. Díjak, kitüntetések: a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója. A Sport Érdemérem ezüst fokozata. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. A Szocialista Kultúráért. Veszprém Megyéért, ezüst., arany. 1995 Városlőd Község Díszpolgára. 1998 Für hevorragende Verdienste um die ungarn-deutsche Singkultur (A magyarországi német énekkari kultúra terén végzett munkásságáért).

1942. április 24. 

75 éve  a soproni gyalogezred veszprémi 4/III. zászlóalja elindul a keleti frontra.

1917. április 26.

100 éve hunyt el HUNKÁR Dénes, heidenzi (Szolgagyőr, 1852. szept. 4. – Veszprém, 1917. ápr. 26.) főispán. Atyja Hunkár Sándor, 1861-ben a vármegye alispánja. A Hunkár-ősök Győr-megyéből erednek, az 1809-iki nemesi fölkelésben már Veszprém megyei nemesekként vettek részt. Veszprém vármegyei földbirtokosként az 1900-as években lótenyésztési elnök, majd 1907-től haláláig a vármegye főispánja. Főispánsága alatt lépett be a Nemzeti Munkapártba. Írásai jelentek meg a Köztelek (1903), valamint a Vadász- és Versenylap (1903/04, 1906) című lapokban.

1867. április 28.

150 éve született DEZSŐ József (Lesencetomaj, 1867. ápr. 28. – Budapest, 1915. máj. 14.) színművész, színházi író. A színiakadémia elvégzése (1889) után huzamosabb ideig Pécsett, majd Temesváron, Győrben és Sopronban játszott. 1895-ben külföldi tanulmányúton járt. 1891-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek haláláig tagja maradt. Bonviván és szerelmes szerepeket játszott. Szerkesztette a Műkedvelő c. kötetet (1904), a Műkedvelők Színműtára (1909–1912) és a Kabaré Könyvtár c. sorozatokat, számos darabot és monológot írt.

1892. április 28.

125 éve született EISENBERGER Géza (Batrovce [Szlavónia], 1892. ápr. 28. – Mauthausen, 1944?) rabbi, író. 1919-ben a Budapesti Rabbiképzőben végzett, majd óraadó vallástanár a fővárosban. 1920-tól Szegeden, 1921–1926 között Tapolcán rabbi, majd Gödöllőn főrabbi. Számos egyházi vonatkozású szakcikket publikált. Előszót írt Réti Ferencné: Chanukai álom c. művéhez.

1867. április 30.

150 éve született VESZELEI Károly (Veszprém, 1867. ápr. 30. – Dombóvár, 1902. ápr. 11.) költő. A család Morvaországból került Magyarországba. Apja Wessel Antal veszprémi posztó gyáros. Középiskolás korában súlyos tüdőbajt kapott. Később Nagykondán, majd Dombóvár melletti bérletén gazdálkodott. Erősen pesszimista hangulatú versei a belső nyugtalanság, vívódás kifejezése mellett az egyre forrongóbb irodalmi korszak jegyeit is magukon viselik. Versei legutóbb 1959-ben, a VÉGH György által összeállított Századvégi költők c. antológiában jelentek meg. A dombóvári izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra.

1997. április 30.

20 éve halt meg GÁCSER Imre József, (Álneve: Europaeus) (Örvényes, 1915. május 30. – Sao Paolo [Brazilia], 1997. április 30.) bencés szerzetes, tanár, újságíró. A Szent Benedek Rendbe 1934 augusztusában Pannonhalmán öltözött be, 1940-ben szentelték pappá, majd a rend győri gimnáziumába került tanárnak. A második világháború után Németországban a Menekültek Vatikáni Delegációjának tagja. 1946 és 1960 között Párizsban magyar lelkipásztor és a Magyar Menekültügyi Iroda vezetője. Részt vett a cserkészet munkájában és a nemzetközi kereszténydemokrata mozgalomban. Rendje 1960 februárjában Brazíliába, a Sao Paulo-i kolostorba küldte. 1968-tól a bencés kolostor alperjele, a Szent Imre Kollégium tanára, egy éven át a Katolikus Egyetemen tanított, a Szent Placid Szemináriumban tanár. 1960–1966-ban a Délamerikai Magyar Hírlap főszerkesztője és kiadója. 1970-től a Buenos Aires-i Magyar Hírlap főmunkatársa. 1970-től 1990-ig a Sao Paulo-i Könyves Kálmán Szabadegyetem rektora.

 

Weboldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Önnek.
Ok