Évfordulók 2017-ben

Tartalomjegyzék

 

Május

 

1867. május 1.

150 éve született RÁCZ Kálmán (Mád, 1867. máj. 1. – Pápa, 1941. okt. 3.) ref. lelkész, tanár, egyháztörténész. Mádon kezdett tanulni. A gimnáziumot és a teológiát Sárospatakon végezte, ahol két évig teológiai segédtanár és kollégiumi könyvtáros. 1892-től külföldi egyetemeken tanult, hazatérése után egy évig nevelősködött, majd Nyíregyházán káplán, 1896-tól Balsán lelkész. Pápán 1900 őszétől gimnáziumi vallástanár. 1917-ben teológiai magántanári képesítést nyert Sárospatakon, 1931-ben nyugalomba vonult. Cikkei, dolgozatai és fordításai a protestáns lapokban jelentek meg. Sokáig volt a Szövétnek c. újság szerkesztője.

1767. május 2.

250 éve született ZSOLDOS János (Köveskál, 1767. máj. 2. – Pápa, 1832. máj. 12.) orvos, író. Elemi iskolába Alsóöcsön, középiskolába Sopronban és Debrecenben járt. 1790–1792-es években Halason tanított, majd Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott, 1795-ben kapott diplomát. 1796-tól Pápán orvos, végül Veszprém vármegye főorvosa. Pápán női kórházat létesített. Az első hazai egészségügyi jogszabálygyűjtemény és nőgyógyászati könyv szerzője. Tevékenyen részt vett a nyelvújítási mozgalomban, egészségügyi népszerűsítő munkákat is írt. A Frantziák Pápán c. művében az 1809. évi nemesi felkelés pápai emlékeit írta meg. Gazdag könyvtára a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba került.

1942. május 2.

75 éve született BORBÉLY László (Budapest, 1942. máj. 2. – Veszprém, 1989. jan. 27.) technikus, amatőr versmondó. A Veszprémi II. Sz. Általános Fiúiskolában tanult, majd 1960-ban a székesfehérvári Ságvári Endre Általános Gépipari Technikumban érettségizett. 1960 és 1968 között az akkori Fémfeldolgozó Vállalatnál szerszámszerkesztő, 1974-ig a MEDOSZ kultúrfelelőse, majd két évig a MEZŐGÉP (ROBIX) kulturális és igazgatási osztályának vezetője. Az MSZMP városi bizottságán kulturális és propagandaügyekkel foglalkozott, a SÉD Filmszínház megnyitása után az új intézmény vezetője. Élete utolsó éveiben, 19851988 között könyvesboltot vezetett és a Népszava könyvesbolt-hálózat megyei igazgatójaként dolgozott. A költészet iránti szeretete már középiskolás korában megmutatkozott, gyakran vállalt nyilvános szereplést. Alapítója és három évtizeden át aktív tagja volt a Váci Mihály Irodalmi Színpadnak. Elsősorban Radnóti Miklós, József Attila és Váci Mihály verseit mondta szívesen és nagy átéléssel. Szavalóversenyeket nyert, 1965-ben megnyerte a Magyar Televízió Ki mit tud? tehetségkutató versenyének versmondó kategóriáját. 19611962-ben a Népművelési Intézet tanfolyamán népitánc-oktatói képesítést szerzett. Már fiatalemberként táncolt a Bakony Táncegyüttesben, később a Szabadságpusztai Állami Gazdaság tánccsoportjának művészeti vezetője volt. Munkásságát 1965-ben Veszprémért Érdeméremmel, 1979-ben Veszprém Megyéért arany fokozatával, 1988-ban az irodalmi színpad 30 éves fennállásának alkalmából TIT Aranykoszorús Emlékplakettel ismerték el. Halála óta egykori színpada minden év januárjában a Versbarátok Találkozója rendezvénnyel ápolja emlékét. A veszprémi Vámosi úti temetőben nyugszik.

1997. május 2.

20 éve halt meg BAKA József (Bajta [Szlovákia], 1924. szeptember 13. – Bajta [Szlovákia], 1997. május 2.) tanár.A Komáromi Bencés Gimnáziumban tanult és az esztergomi Vitéz János Érseki Tanítóképzőben, majd a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet. Tizenhat évig tanított Kemenesszentpéteren. Több tanulmánya található a Bakonyi Múzeum néprajzi adattárában, amelyek a falu múltjával, hagyományaival, az emberek szokásaival foglalkoznak.

1967. május 4.

50 éve halt meg KOLTAI Vilmos (Budapest, 1908. jan. 12. – Budapest, 1967. máj. 4.) orvos. Politikai üldözöttként 1927-ben Párizsba emigrált, ahol elvégezte az orvosi egyetemet. Tagja volt a Francia Kommunista Pártnak és aktív résztvevője az ellenállási mozgalomnak. 1946-ban költözött haza és tüdőgyógyász szakorvosként néhány évig Budapesten dolgozott. Egészségi okok miatt 1954-ben a fővárosból Veszprémbe a megyei tüdőgondozóhoz jött. 1957. június 1-jétől felkérésre vállalta el a kórházigazgatói megbízást, amelyről 1960. május 15-én, egészségének romlása miatt lemondott, 1965-ben történt nyugdíjaztatásáig a tüdőgondozóban dolgozott. Budapestre költözött és ott halt meg. Sírja a rákoskeresztúri temetőben van.

1942. május 5.

75 éve született BUJTOR István, Frenreisz (Budapest, 1942. máj. 5. – Budapest, 2009. szept. 25.) színművész, színházigazgató. Három évig a Budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol 1966-ban szerzett diplomát. Utána a Győri Kisfaludy Színházhoz, 1968-ban a fővárosi József Attila Színházhoz került. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, 1976-tól a Budapesti Vígszínház, 1989-től a Székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja. 2007 végén megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává. Négy évtizedig tartó pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek) c. darabokban, amelyek egy részét később meg is rendezte. Filmekben is gyakran szerepelt. Az általa rendezett filmek többsége a Balatonnál játszódik. Fiatal korában kosarazott, az ifjúsági válogatottal országos bajnokságot is nyert. Teniszezett, a vitorlázásban hatszoros magyar bajnok volt, többször megnyerte a Kék Szalag versenyt. 1979-ben Balázs Béla-díjat, még abban az évben a filmkritikusok díját kapta. – Balatonszemesen temették. – 2010-től a Latinovits Zoltán Játékszín felvette ~ nevét is, a Petőfi Színház főépületének falán tábla, Albert András ötvösművész alkotása őrzi nevét. Balatonfüreden 2013. május 5-én avatták fel ~ szobrát, Farkas Ádám szobrászművész alkotását.

1992. május 7. 

25 éve először adják át a Gizella-díjakat, május 7-24 között először rendezik meg a Gizella-napi ünnepségsorozatot.

1667. május 8.

350 éve halt meg PÁPAI PÁRIZ Imre, Páriz-Pápai (Pápa, 1618 – Gyulafehérvár, 1667. máj. 8.) ref. lelkész, író. Pápai Páriz Ferenc apja. Pápai kereskedőcsalád fia, aki fiatalon Erdélybe került, itt négy évig Apafy Mihály, a későbbi fejedelem nevelője, majd II. Rákóczi György udvari papja. Közben két évig külföldi egyetemeken (Franeker, Leiden) tanult. Hazatérve Désen lelkész, 1649-től esperes. Nemességet is kapott. A török pusztítás elől menekülve több városban megfordult, 1664-től Gyulafehérváron prédikátor és az egyházmegye esperese. Egyházi témájú írásai népszerűek voltak.

1817. május 10.

200 éve született BEZERÉDJ Kristóf (Győr, 1817. máj. 10. – Budapest, 1889) főispáni helytartó. A hírneves Bezerédj család a Lőrinte nemzetségből veszi eredetét. A család a 17. században két ágra szakadt. A vámoscsaládi ágból származott Bezerédj Imre kuruc brigadéros, a szerdahelyi ágból pedig Bezerédj Kristóf, a Devecseri járás főszolgabírója, aki 1848-ban kapitányként a Devecserben szervezett nemzetőrzászlóalj parancsnoka Tósokberénden. Földet vásárolt magának Bódén, így vált Lőrinte után bódéi birtokossá is. Amikor az 1848-as törvényeket kihirdette, a népnek azt mondta, „ezentúl mindenének oly szabados ura, mint akármelyik úr; azzal azt teheti, amit akar”. A fegyverletételt követő önkényuralom idején Veszprém vármegye főispáni helytartója. Kristóf és felmenői is közvetlen kapcsolatban álltak Lőrintével, sokan közülük ott is temetkeztek.

1942. május 10.

75 éve született REDNIK András (Budapest, 1942. máj. 10. – Veszprém, 2011. dec. 31.) belgyógyász szakorvos, osztályvezető főorvos. Szülei.: Rednik Tibor orvos, Gáspár Klára fogtechnikus. Felesége, Gladits Zsuzsanna középiskolai tanár. A Szegedi Orvostudományi Egyetem 1967-ben orvosi, 1973-ban belgyógyász szakorvosi oklevelet szerzett. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen 1967–1969-ben a Kórbonctani Intézetben, 1970-től 1976-ig II. Számú Belklinikán, 1976 és 1982 között a Központi Intenzív Osztályon dolgozott. A Csolnoky Ferenc Megyei Kórházban 1982 februárjától az I. Belgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa, 2007-től a sürgősségi betegellátó osztály vezetője. 1983-tól Veszprém megye vezető belgyógyásza, 1988 és 1994 között Megyei Vöröskereszt elnöke, 1994-től Veszprém város önkormányzati képviselője. 1997-től a VEAB Kulturális Egyesület vezetőségi tagja, 1999-től a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Veszprém Városi Szervezetének elnöke. 1968-tól a Magyar Pathológusok Társasága tagja, 1976-tól a Belgyógyász Társaság vezetőségének, 1995-től Európai Belgyógyász Társaság, 1996-tól Sürgősségi Betegellátó Egyesület, 1997-től Magyar Egészségügyi Felsőoktatási Társaság tagja. Díjak, kitüntetések: 1974 Oktatásügy Kiváló Dolgozója. 2006 Pro Sanitate-díj. 2011 Pro Urbe (Veszprém). Magyar Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztje. 1999-ben Veszprém Megyei Bencés Diákszövetség lapjának szerkesztőbizottsági elnöke. 1997 és 2005 között a Bakony–balatoni kalendárium írója, 1995-től a Napló Orvosi Tanácsok” rovatának szerzője. 1970 és 1999 között 18 orvosi közleménye jelent meg: Acta Med. Acad.Sc.H., Kísérletes Orvostudomány, Orvosi Hetilap, Belorvosi Archivum, Cor et Vasa, Medicor News, European J. Med, Orvostovábbképző Szemle, Zeitschrift f. Gastroent, J.Neprh c. szakmai kiadványokban

1917. május 11.

100 éve halt meg REISSMANN Károly Miksa (Neustadt [Németország], 1856. júl. 14. – Budapest, 1917. máj. 11.) festő-, grafikusművész. Tanulmányait Coburg, Lipcse, München, Bécs után a Berlini Iparművészeti Főiskolán folytatta. Tanulmányúton volt Egyiptomban, Palesztinában és Görögországban. Romantikus szemléletű, finoman részletező pasztell-, tempera- és olajfestményeket készített. 1892-ben telepedett le Budapesten, 1909-ben magyar állampolgárságot kapott. Számos nagyszabású középület, templom, palota belsejének dekoratív festését végezte. Aprólékos gonddal készített, a régi Tihanyt ábrázoló akvarell-sorozata különösen figyelemre méltó magyarországi tájképei közül. Több művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum is, ahol 1966-ban műveiből emlékkiállítást rendeztek.

1942. május 11.

75 éve született és 20 éve halt meg FONYÓ István Róbert (Óbuda, 1942. máj. 11. – Tihany, 1997. márc. 18.) költő. Pécsett töltötte gyermekéveit, Budapesten tanult. 1967-ben Ausztriába, majd Svédországba utazott és formálisan hosszabb időre ott telepedett le. Közben a világ minden jelentősebb országában és városában megfordult, Ázsia és a Távol-Kelet kulturális kincseiből felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt hozott létre. 1990-ben hazatért, gazdag könyv- és tárgyi gyűjteményéből múzeum létesítésének tervével Tihanyban élt. A nyolcvanas évek közepétől nyolc verseskötete jelent meg.

1992. május 11 – 1993. június 16.

25 éve minden hétköznap megjelent a Veszprém Megyei Új Hírek

1992. május 13.

25 éve hunyt el NAGY Attila (Pácin, 1933. febr. 12. – Budapest, 1992. máj. 13.) színművész, rendező. A színiakadémia elvégzése után, 1955-ben a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött. 1956-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkástanács elnöke, ezért börtönbüntetésre ítélték. 1961-ben szabadult, 1962-től a Veszprémi Petőfi Színházban színész, rendező. 1964 és 1986 között a Thália Színház tagja. Közben két évig (1969–1971) a szegedi színházban dolgozott. 1986-tól a Kecskeméti Katona József Színház színész-rendezője, 1988-tól művészeti vezetője. 1990-től az MSZP országgyűlési képviselője. Sokat szerepelt a televízióban és a rádióban, versmondóként is jól érvényesült szép orgánuma. 1966-ban és 1975-ben Jászai Mari-díjat, 1983-ban Érdemes Művész kitüntetést kapott.

1867. május 14.

150 éve született WERNER Adolf Vilmos (Tiszafüred, 1867. máj. 14. – Zirc, 1939. febr. 5.) zirci apát, tanár, irodalomtörténész. 1883-ban lépett a ciszterek közé, a zirci rendházban tanult, 1890-ben pappá szentelték. 1890-től 1895-ig Székesfehérvárott, majd 1904-ig Egerben tanár. 1904 és 1917 között házfőnök és igazgató Baján, 1924-ig Egerben a rend gimnáziumának igazgatója. 1924-től zirci apát. Kormányzása idején az apátság anyagilag megerősödött, ez lehetővé tette, hogy a középiskolájukat új és modern tanintézetté fejlesszék. A változások, a tanító és nevelőmunka megbecsülést szerzett a rendnek. A Gárdonyi Géza Társaság egyik alapítója. Irodalomtörténeti tanulmányokat írt Gvadányiról, Kisfaludy Sándorról és Vörösmartyról.

1917. május 14.

100 éve halt meg VETTER Károly Pál (? 1856. – Miskolc, 1917. máj. 14.) szőlészeti felügyelő. Gyermek és ifjúkora ismeretlen. Az 1890-es években a soproni városi szőlőtelep igazgatója volt. 1896-ban nevezték ki szőlészeti és borászati felügyelőnek. 1898-tól a Pozsonyi, 1908-tól a Tapolcai Vincellériskolában tanított. A betegeskedő Tus Antal mellett a szőlészet elméleti ismeretein túl a gyümölcstermesztés fogásait is tanította. Szakirodalmi munkásságát jelentősnek tartották. Több szakkönyvet írt. 1897–1908-ban kiadta a Westunga-rische Weinbergsbote c. szaklapot. Saját lapján kívül a Borászati Lapok, Köztelek, Pozsonyi Gazda, Soproni Hírlap és a Tapolczai Lapok közölte szakcikkeit. Miskolcon, a Mindszenti temetőben nyugszik.

2007. május 15.

10 éve halt meg ÉZSELY Ferenc (Bágyog [Bágyogszovát], 1940. április 29. – Tapolca, 2007. május 15.) sebész, kórházigazgató főorvos. Apja: Ézsely János földműves. Az általános iskolát szülőfalujában végezte. 1958-ban a soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1966-ban szerzett általános orvosi oklevelet, 1970-ben sebész szakorvosi vizsgát tett. 1966-tól 1982-ig itt tanársegéd, majd egyetemi adjunktus. Közben érsebészeti továbbképzésen vett részt, a vastagbél sebészeti eljárásokat tanulmányozza Budapesten, Wroclawban és Rostockban. Ez időben 25 tudományos közleménye jelent meg, 46 előadást tartott, ebből négyet külföldön. Az I. Sz. Sebészeti Klinika érsebészeti profiljának megszervezésében vállalt fontos szerepet. 1982. június 1.-től Tapolcán a városi kórház osztályvezető sebész főorvosa, 1992-től 2004-ig a városi kórház igazgatója. Több új, korszerű műtéti eljárást honosítottak meg Tapolcán. Segítségével települt meg Tapolcán a Pannon Reprodukciós Intézet, mellyel példás együttműködést alakított ki. 1987-ben Veszprém Megyéért kitüntetés arany fokozatát kapta, 2000.-ben Tapolca Városért kitüntetést kapott.

1892. május 17.

125 éve született ROZSNOKY Antal (Pápa, 1892. május 17. – ?) vitéz, tanár, a kisdedóvók felügyelője. Alighogy a tanítóképzőt elvégezte, kitört az első világháború, és ő a harctérre került. A háború végére századosi rangot kapott. A háború után Budapesten az óvónőképző intézet tanára lett, és ott működött 18 éven át. 1837-ben a Belügyminisztérium gyermekvédelmi osztályára rendelték be. 1933-tól a Kisdednevelő c. lap szerkesztője volt. Az egész ország óvodáit felügyelte.

1892. május 18.

125 éve született MÁNYOKI Vilma, mányoki (Köveskál, 1892. máj. 18. – ?) tanár, nyelvész, író. Apja: Mányoki Gyula ügyvéd. A budapesti tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet, Oxfordban is tanult. Fővárosi középiskolákban tanított. Több irodalmi egyesületnek volt aktív tagja (La Fontaine Társaság, Pen Club). A magyar-finn irodalmi egyesület női szakosztályának volt hosszú időn át alelnöke. Tevékeny szerepet vitt a magyar Mickiewicz-társaság és a Turáni társaság életében. Ady Endrével sok levelet váltott. Az egyesült női tábor és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége egyesületek vidéki szervezeteinek munkáját segítette. 1946-tól 1949-ig férjével együtt Ábrahámhegyen, húga présházában éltek. Első írása a Tolna Megyei Közlönyben jelent meg, később a Tapolczai Lapok és fővárosi folyóiratok is közölték cikkeit és értekezéseit. Egyik kezdeményezője volt a magyar–finn barátság két háború közötti megerősítésének. A Lolla Svärd című lap külföldi tudósítójának kérte fel.

1992. május 18.

25 éve hunyt el SZALAY László (Pápa, 1928. máj. 2. – Pápa, 1992. máj. 18.) festőművész, tanár. 1949-ben, a Pápai Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet, majd 1955-ben a Pécsi Pedagógiai Főiskola földrajz – rajz szakán, 1965-ben a szegedi egyetem földrajz szakán tanári diplomát kapott. Művésztanárai Bíró Károly, Cziráki Lajos, Budai Lajos, Platthy György voltak. Tanított Mezőszilas-Tótipusztán, 1956 és 1970 között népművelő Zircen, majd igazgató Nyárádon és a Pápai Textiles Művelődési Házban. Járási szakfelügyelő (1970–1973) és rajztanár a Kilián György Általános Iskolában (1973–1975). 1975 után rajztanár a Türr István Gimnázium és Óvónőképző szaktanára és a városi képzőművészeti kör vezetője, csoportos kiállítások szervezője. Alkotásaival helyi és megyei tárlatokon vett részt. Rajzait a megyei újság és pedagógiai szaklapok közölték. Írásaival a rajztanítás módszertani kérdéseivel foglalkozott, megírta a Pápai Képzőművészeti Kör 40 éves történetét. 1988-ban Pápa város emlékplakettjével ismerték el sokoldalú tevékenységét. 1993-ban tiszteletére emlékkiállítást rendeztek a városban. A pápai Kálvária temetőben nyugszik.

2007. május 19.

10 éve halt meg LISZIÁK Elek, LEXY-Lisziák képzőművészi, Alexio del Fabro színművészi művészneve, szignói: xi, Lexi (Pécs, 1939. december 30. – Budapest, 2007. május 19.) képzőművész, filmrendező. Szülei: Lisziák Elek főszolgabíró, Gera Edit htb. 1958-ban a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. 1960-ban Pécsett a Színiakadémián (Németh Antal), 1981-ben Budapesten a MLEE esztétika–filozófia szakán végzett. 1961-től ügyelő a Magyar Televíziónál, ill. kiállítás rendező, grafikus a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatnál. 1970 és 1997 között tervező, majd rendező a Pannónia Filmstúdiónál. 1993-tól a Tallér és Társa Stúdió és a „Lexy” Művészeti Stúdió művészeti vezetője Budapesten. 1961-től fest, rajzol, 1965-től önálló kiállításokat rendez, és csoportos kiállításokon vesz részt. 1970-től filmrendezéssel is foglalkozott. Képei, illusztrációi folyóiratokban és könyvekben jelentek meg. Nyarait Révfülöpön töltötte, ahol több kiállítása is látható volt.

1892. május 30.

125 éve született LUKCSICS Pál (Kerta, 1892. máj. 30. – Budapest, 1936. nov. 16.) tanár, művelődéstörténész. A veszprémi gimnáziumban tanult, később Eötvös-kollégistaként tanári képesítést szerzett. 1914–18-as években katona. 1920 után tanár az Eötvös-kollégiumban, majd a Római Magyar Intézetben kutatott. Elsősorban a 14–16. századi okleveles anyagok iránt érdeklődött. Sírja a Rákoskeresztúri temetőben van.

 

Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, továbbá a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.
Adatkezelési tájékoztató Ok