Évforduló és eseménynaptár 2015

 

Január

1810. január

205 éve földrengés volt a városban.

1885. január

130 éve Veszprém iparosai döntöttek az ipartestület létrehozásáról.

1950. január

65 éve 1950 januárjában Budapestről Veszprémbe költözött a Szervetlen Vegyipari Kutató Intézet, mely a Nehézvegyipari Kutató Intézet ( NEVIKI ) jogelődje volt.

1960. január

55 éve az Egyetemi Könyvtár új épületbe költözött. A fotólaboratóriummal, sokszorosító és könyvkötő műhellyel összevonva könyvtári és dokumentációs osztállyá alakult át.

1840. január 1.

175 éve született SOÓKY Karolina (Vadkert, 1840. jan. 1.-Veszprém, 1915. szept. 18.) tanítónő. Édesapja vadkerti földbirtokos, Nógrád és Hont vármegyék táblabírája volt. A vadkerti iskolában és magántanulóként, 1858-ban, Grazban tanult. 1859-1860-ban Pesten az Angolkisasszonyok Intézetében tanítóképző tanfolyamot végzett. 1860-ban belépett a rendbe és Veszprémbe költözött, ahol 1862-ben fogadalmat tett. 1879-ben a Veszprémi Angolkisasszonyok Santa Maria intézetének főnöknőjévé nevezték ki. Irányításával az intézmény tevékenysége jelentősen bővült. Hornig Károly püspök támogatásával 1891-ben polgári leányiskolát, 1894-ben tanítónő-képző tanfolyamot indított.

1890. január 1.

125 éve, a Pápai út elején, (a volt zeneművészeti szakközépiskola helyén) 45 férőhellyel megnyílt a szegényház, mely 1950-ig működött. Létrehozásában jelentős szerepe volt ifj. Csolnoky Ferencnek.

1920. január 3.

95 éve született MAJER Antal (Sárhatvan, 1920. jan. 3.-Szombathely, 1995. dec. 29.) erdészmérnök, tanár. 1961 és 1985 között a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem tanára volt. Az erdőművelési tanszék vezetőjeként a Bakony erdőségeinek lelkes kutatója, avatott ismerője. A helyi sajtóban és az országos szaklapokban több mint háromszáz tanulmányt és cikket publikált. Zircen, a Bakonyi Panteonban tábla őrzi emlékét. Munkásságáért a Pro Natura-díjat kapott.

1875. január 4.

140 éve Veszprém rendezett tanácsú város címet kapott, mely véglegesen rendezte a település irányításának ügyét.

1960. január 4.

55 éve hunyt el MÁTIS Kálmán (Nagyvázsony, 1903. júl. 14.-Kecskemét, 1960. jan. 4.) festő-, grafikusművész, tanár. Tehetséges és vállalkozó szellemű lakatosmester fia, aki szüleivel fiatalon kivándorolt az Egyesült Államokba. Onnét Bécsbe, majd Nagyvázsonyba költöztek haza. Középiskolába Sopronban és Veszprémben járt. A Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. A Kecskeméti Művésztelepen Révész Imre tanítványa. 1936-ban egy rajzfilmjével díjat nyert a londoni nemzetközi filmfesztiválon. A háború végén rövid időre ismét Nagyvázsony adott otthont számára. 1946-tól a Kecskeméti Iparostanuló-iskola rajztanára és 1950-től a város képzőművészeti szabadiskolájának vezetője. A Nemzeti Szalonban 1929-től, a Műcsarnokban 1932 után állított ki. Rajzfilmeket is készített, folyóiratokban karikatúrái jelentek meg.

1630. január 5.

385 éve ezen a napon állította vissza – királyi felhatalmazás alapján – a veszprémi székeskáptalant, Sennyei István veszprémi püspök. A veszprémi káptalan majd nyolcvanévi szünetelés után kezdte meg újra működését. A hanyatláshoz és pusztuláshoz a Mohács utáni belharcok és a török háborúk vezettek.

1965. január 6.

50 éve hunyt el BAKKY Sándor (Jászberény, 1920. márc. 21.-Bp., 1965. jan. 6.) festőművész, rajztanár. A Képzőművészeti Főiskolát Szőnyi István tanítványaként 1945-ben végezte el. 1958-ig Budapesten volt rajztanár, majd csak a festészetnek élt. Idejének nagyobb részét a Balaton mellett töltötte, a táj megjelenik alkotásaiban.

1965. január 6.

50 éve halt meg RÓNA Sándor, Rothauser Sándor (Veszprém, 1904. nov. 22.-Veszprém, 1965. jan. 6.) bankszakember. Apja Rothauser Lipót takarékpénztári igazgató volt Veszprémben. Iskoláit is szülővárosában végezte, 1923-ban, a Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett. A Szurdics-Petrozsi Fakitermelő Vállalatnál erdőkezelő, majd Veszprémben banktisztviselő, később magánzó fatermelő. A háború alatt munkaszolgálatos. Családjának tagjai a haláltáborokban elpusztultak. A háború után, 1948-ig az FKgP egyik helyi vezetője és a városi takarékpénztár ügyvezető igazgatója. 1949-től a Magyar Nemzeti Bank veszprémi fiókjának igazgatója. 1952-ben, az államosított bankrendszer átszervezésekor a Magyar Nemzeti Bank területi (Veszprém és Zala megyékre kiterjedő) irodájának vezetőjévé nevezték ki. 1956-os forradalom időszakában a FKgP helyi újjászervezésén munkálkodott, ezért a bukás után meghurcolták. A munkakörében meghagyták, sőt az újabb bankátszervezések időszakában kinevezték a Magyar Nemzeti Bank Veszprém Megyei Igazgatósága vezetőjének. Pártonkívüliként a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagjaként tevékenykedett. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el.

1985. január 7.

30 éve halt meg KAKAS Aladár János (Magyarbél, 1900. máj. 13.-Székesfehérvár, 1985. jan. 7.) r. k. plébános. 1919-ben, Pozsonyban érettségizett, 1923-ban pappá szentelték. 1928-ban Ajkára helyezték, ahol a reformáció óta az első lelkész. 1942-től Pápateszéren és Mesztegnyőn esperes-tanfelügyelőként dolgozott. Babócsán kultúrházat, óvodát, szövetkezeti boltot, Ajkán a lelkészség megszervezése után 1933-1934-ben plébániatemplomot, majd plébániaházat, kultúrházat építtetett. Ajkacsingervölgyben lelkészséget, tanítói állást szervezett. Bakonytamásiban a templomépítést, Mesztegnyőn a plébániát, az apácazárdát és az iskolát fejezte be. Az ajkai temetőben nyugszik.

1825. január 8.

190 éve halt meg MAKAY Antal, makai és geleji (Rozsnyó, 1756. febr. 24.-Sümeg, 1825. jan. 8.) r. k. püspök, tanár, levéltáros. A középiskolát Rozsnyón végezte, filozófiát és teológiát Egerben tanult. Pappá szentelése után a foglárintézet helyettes felügyelője, a gimnáziumban a latin nyelv tanára. Püspöki levéltáros, majd irodaigazgató, 1792-től kanonok. 1805-től székesegyházi esperes, 1809-ben egervári prépost. Besztercebánya püspökévé 1818-ban nevezték ki. A Veszprémi Egyházmegye kormányzását 1823. március 7-én vette át. A magyar királyné kancellárja is volt. Sümegen halt meg és a veszprémi székesegyházban temették el. Nagyobb alkotásra nem volt ideje. 1824-ben rézlemezekkel fedette be a veszprémi székesegyházat.

1915. január 8.

100 éve született VOLLMUTH Frigyesné, Keszey Klára (Ajka, 1915. jan. 8.-Badacsonytördemic, 1997. jan. 13.) tanító. Sopronban érettségizett, 1935-ben ott szerzett tanítónői oklevelet is. Első munkahelye 1938-ban a Badacsonyi Kőbánya, ahol bérelszámoló volt. 1939 és 1950 között fél tucatnál több településen tanított, köztük Bakonypölöske, Mezőkeresztes, Badacsonytomaj és Polgárdi községekben és Tapolca városában. 1950-től 1977-ig Badacsonytödemicen tanított. Sokat foglalkozott olvasászavarokkal küszködő gyermekekkel, e témában, szaklapokban számtalan cikke jelent meg. Tapasztalataim az olvasástanítás körében c. kötetben, 1974-ben adta közre megfigyeléseit. Évtizedekig a település kulturális közéletének irányítója, könyvtáros, nyelvtanár, kirándulások és színházi előadások szervezője volt. Írásai jelentek meg a Könyvtárosban, a Nők Lapjában, a Köznevelésben és más folyóiratokban.

1815. január 10.

200 éve született DUNST Ferenc (Bp., 1815. jan. 10.-Veszprém, 1883. febr. 10.) bőrkereskedő, polgármester. Pesten tanult, a középiskola után a tímármesterséget sajátította el. Katonai idő után tímársegédként beutazta Németországot. Hazatérve Pesten a Stofenberger cég bőrgyárának, majd bőrkereskedésének vezetője. 1843-ban Veszprémbe házasodott és költözött, átvette apósa, Hermann János bőrkereskedő üzletét. 1848-1949-ben a város kapitánya lett. 1854-től a város első tanácsosa, 1861-ben városbíró. 1862-ben polgármesternek választották. 1865-ben lemondott, de 1869-ben (a rendezett tanácsú városi jog ismételt elnyerésekor) ismét őt választották polgármesternek. Háromszori megújítás után haláláig viselte e tisztséget. Közben 1872-ben Veszprém országgyűlési képviselőjének is megválasztották. Sírját az Alsóvárosi temetőből 1982-ben áthelyezték a Vámosi úti temetőbe.

1890. január 11.

125 éve született RÁDAY Sebestyén (Szeged, 1890. jan. 11.-Bakonygyepes, 1968. dec. 31.) tanár, premontrei kanonok. Iskolái elvégzése után lépett a Premontrei-rendbe, 1912-ben szentelték pappá. Csornán a rend magisztere. 1927-ben, Külsővaton (50 év után) újjáélesztette a magyar női premontrei (Boldogasszony lányai) rendet. 1935 elején püspöki biztos, néhány hónap múltán a teológia tanára lett. 1938-tól Jászón (Kassa mellett) plébános, 1945-ben kiutasították Csehszlovákiából. 1950-től Bakonygyepes első plébánosa volt. Az ötvenes években néhány évig csak harangozóként dolgozhatott. 1956-ban Ajkarendekre helyezték, de két év múltán ismét Bakonygyepesen szolgált. Nevéhez fűződik a rend bakonygyepesi megtelepedése és 1966-1967-ben a falu templomának tataroztatása.

1980. január 11.

35 éve hunyt el KOTSIS István (Arad, 1889. dec. 15.-Bp. 1980. jan. 11.) építész. Az MTA tagja. A budapesti műegyetemen 1911-ben építészmérnöki, 1918-ban műszaki doktori oklevelet szerzett Tanulmányutat tett Ausztriában, Németországban és Olaszországban. 1915-1917-ben mérnök hadnagyként vett részt a Kárpátokban folyó harcokban. 1920-tól a budapesti műegyetem tanára. 1950 és 1966 között a Középülettervező Vállalatnál építész, majd 1977-ig nyugdíjasként munkatárs. A húszas évek után modern, funkcionalista stílusban alkotott. Tihanyban az ő tervei alapján épült 1924-1925-ben a Főhercegi nyaraló, 1925-1927-ben a Biológiai Kutató Intézet.

1890. január 12. 

125 éve született RÉDEY István (Köveskál, 1856. okt. 8.-Köveskál, 1890. jan. 12.) jogász, költő. Veszprémben, Felsőlövőn és Sümegen tanult, majd 1876 és 1882 között Balatonfüreden, ügyvédi irodában dolgozott. Szembetegsége miatt hazament Köveskálra és birtokán gazdálkodott. 1877-ben a Balaton és Vidéke c. lap munkatársa, költeményeket, társadalmi cikkeket jelentetett meg. Itt közölték a Füredi tündér c. novelláját is. A következő években a Magyarország és a Nagyvilág c. lapokban, valamint a Keszthely c. újságban közölt verseket. Később fővárosi, zalai és veszprémi lapokban jelentek meg költeményei és novellái. Többek között A sümegi katakombák c. humoros írása is. Kéziratban maradt egy kötetnyi verse.

1915. január 12.

100 éve halt meg STETINA Vince (Malomsok, 1821. jan. 22.-Somlószőlős, 1915. jan. 12.) földmérnök, honvédtiszt. Lipót és Ferenc testvére. Felsőfokú iskolát végzett, a forradalom kitörése idején Győr megyében földmérő mérnökként dolgozott. Önkéntes közhonvédként tüzér, majd a feldunai hadseregben őrmesterként harcolt. A világosi fegyverletételkor hadnagy. Somlószőlősön telepedett le, mint középbirtokos gazdálkodott, és Veszprém megye területén földmérőként dolgozott. Térképészeti munkái jelenleg is ismertek és használatosak.

1890. január 13.

125 éve hunyt el STERN Simon (Veszprém, 1858.-Bp., 1890. jan. 13.) tanító. A korai szocialista mozgalom résztvevője. A süketnémák fővárosi intézetében tanított, majd 1882-ben kivándorolt az USA-ba és dohánygyárban dolgozott. 1885-ben hazatért és egy biztosítási cégnél kapott állást, de csakhamar elbocsátották. A Magyarországi Általános Munkáspárt radikális ellenzékéhez csatlakozott. Több írása jelent meg az osztrák és német munkáslapokban. 1889-ben pár hónapig szerkesztette az Arbeiter Wochen Chronik c. lapot.

1915. január 14.

100 éve született ISTENES-ISCSEREKOV András (Vothinszkijzavod, [Oroszország] 1915. jan. 14.-Mezőlak, 1947. júl. 25.) festőművész, rajztanár. 1928 és 1936 között Pápán a Református Kollégiumban tanult, majd a városban élt. A Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár és Aba Novák Vilmos tanítványa volt. Pápára visszatérve 1943-tól geometriát tanított a Református Gimnáziumban. Festői pályája sikeresnek indult, már főiskolásként pályázatokat nyert. 1941 után több budapesti és vidéki tárlaton szerepelt. Pápán 1967-ben és 1996-ban emlékkiállítást rendeztek munkáiból. Művei közül légiesen könnyed, érzékeny színvilágú akvarelljei emelkednek ki. A Bakony és a Balaton természeti szépségeinek megörökítésével, tájképeket, virágcsendéleteket festett. Részt vett a mohácsi művésztelep munkájában. József Attilát tekintette szellemi példaképének, a költő verseihez fametszet-illusztrációkat készített. Életkörülményeinek és egészségének romlása miatt vonat alá vetette magát.

1855. január 15.

160 éve született Patthy Károly (Nemestördemic, 1855. jan. 15.–Bp., 1930. júl. 3.) irodalomtörténész, műfordító, tanár. Tanári oklevelet 1879-ben szerzett, majd 1909-ig a Budapesti Főreáliskola tanáraként dolgozott. Mint irodalmár Péterfy Jenő baráti köréhez tartozott. Nyugalomba vonulása után főként Rómában élt. Jelentős Ibsen Peer Gynt fordítása. Sokat foglalkozott a latin irodalom magyar vonatkozásaival.

2005. január 15.

10 évvel ezelőtt avatták fel az Endrődi lakótelepen Endrődi Sándor költő szobrát, mely Raffai Béla alkotása.

1835. január 16.

180 éve hunyt el HORVÁTH János (Csicsó, 1769. nov. 4.-Pozsony, 1835. jan. 16.) r. k. püspök, író. Veszprémben és Pápán járt középiskolába, Pozsonyban filozófiát és teológiát tanult. 1792-ben szentelték pappá. Veszprémben káplán, majd Szőlősgyörkön, 1801 és 1808 között (Festetics György meghívására) Keszthelyen plébános. 1808-tól Veszprémben kanonok és egyben a káptalan könyvtárosa, 1822-től pápai esperes. 1815-ben Veszprém megye táblabírájává választották. 1822-ben és 1825-ben részt vett a pozsonyi nemzeti zsinaton és az országgyűlésen, először az egyházmegye, majd a Veszprémi Káptalan követeként. 1830-tól székesfehérvári püspök. Két év múlva az MTA tiszteletbeli taggá választotta, a király pedig valóságos titkos tanácsosnak nevezte ki. Korának egyik legműveltebb papja, tízezer kötetes könyvtárat gyűjtött össze. Jelentős szerepet játszott Keszthelyen, a Festetics Györgyöt körülvevő szellemi életben. Részt vett a nyelvújítási harcban, szoros barátságot tartott kora íróival. Kapcsolatban állt Verseghy Ferenccel, 1825-ben kiadta hátrahagyott kéziratait. 1820-ban indította az Egyházi Értekezések és Tudósítások c., első magyar nyelvű katolikus folyóiratot. Prédikációi és temetési beszédei révén vált híressé. Pozsonyban az országgyűlésen megbetegedett és ott is halt meg. Székesfehérváron a székesegyház sírboltjába temették el.

1850. január 16.

165 éve született ENDRŐDI Sándor, 1916-ig Kupricz Sándor (Veszprém, 1850. jan. 16.-Bp., 1920. nov. 7.) költő, tanár, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait Nagyszombatban kezdte, Veszprémben a piaristáknál, majd Kecskeméten, Székesfehérváron és Pozsonyban folytatta, a Pápai Református Gimnáziumban érettségizett. Pesten rövid ideig jogot és filozófiát tanult, majd újságíró lett. Munkatársa volt a Baloldal, majd a Fővárosi Lapok című folyóiratoknak. 1880-ban a kolozsvári egyetemen kapott tanári diplomát. Ezután a Nagyváradi Főreáliskolán magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1902 és 1919 között Budapesten a képviselőház Naplójának szerkesztője volt. A Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak is tagja volt. Szerkesztette a Petőfi Könyvtár a Petőfi Album, valamint a Magyar Hölgyek Életrajza c. 20 kötetes sorozatokat. A Magyar Remekírók sorozatban szerkesztette a Magyar népdalok és Magyar népballadák, valamint a Magyar költészet kincsesháza c. köteteket. Alsóőrsön nyaralója és szőlője volt, ahol nyaranta sok időt töltött. Az 1870-1880-as években gyakran járt Balatonfüreden, jó barátság fűzte Jókai Mórhoz és feleségéhez, Némethy Ernőhöz és Mihálkovics Tivadarhoz. A versek mellett irodalmi tanulmányokkal, prózai munkákkal és műfordításokkal vált ismertté. A Balatoni ég alatt c. elbeszéléskötete (Bp., 1884.) tóparti emlékeit dolgozza fel. Balatonfüreden utca, Alsóörsön utca, park és iskola vette fel nevét, az alsóörsi parkban emlékműve, az iskolában emléktáblája is van. Veszprémben a szülőháza helyén, a Szabadság tér 15. sz. épületen 1996-ban helyeztek el emléktáblát.

1950. január 16.

65 éve született ERDŐS András (Szolnok, 1950. jan. 16. -Bp., 2003. aug. 25.) közgazdász, vezérigazgató. 1968-ban a budapesti József Attila Gimnáziumban érettségizett. 1973-ban a Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett oklevelet. 1973-tól 1976-ig rendszerszervező-programozó az ÉDÁSZ-nál, Győrött. 1976 és 1984 között főelőadó a Veszprém Megyei Tanács pénzügyi osztályán. 1984-től 1991-ig a Veszprém Megyei Illetményhivatal (majd TÁKISZ) hivatalvezetője. Az 1991-1994-es években a Capital Investment Privatizációs Tanácsadó Kft., ügyvezető-helyettese Bp.-en. 1994-1995-ben a Pannon Napló Újság Kft. ügyvezetője, 1995-1996-ban a VIDEOTON Audió Kft. gazdasági igazgatója, 1996 után Veszprémi Nyomda Rt. vezérigazgatója.

1970. január 17.

45 éve halt meg KOVÁTS Zsigmond (Pölöskefő, 1901- Veszprém, 1970. jan. 17.) tanító. Nagykanizsán, a piarista gimnáziumban kezdte tanulmányait, majd Csáktornyán az állami tanítóképzőben folytatta. 1919-ben Csurgón kapott tanítói oklevelet. Alkalmi segítőként, ingyen dolgozhatott, Babócsán, majd Jutas-pusztán, a káptalani uradalmi iskolában. Ellátta a kántori teendőket is. 1942-től a Szent István és a Szent László iskolákban is tanított, az iparostanonc-iskolában óraadóként dolgozott. 1945-ben iskolaigazgatónak, 1947-ben a várpalotai esperesi kerület iskola-felügyelőjének nevezték ki. 1952-től 1963-ig, nyugállományba vonulásáig a Veszprémi Járási Tanács művelődési osztályán a gazdasági felügyelői feladatokat látta el. Munkájának elismeréseként 1964-ben a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta.

1920. január 18.

95 éve született KUTASI KOVÁCS Lajos (Veszprém, 1920. jan. 18.-London, 1995. nov. 2.) író, újságíró, néprajzkutató. A középiskolát Budapesten végezte. Első szépirodalmi munkája 1941-ben jelent meg. 1942-ben kezdte az újságírói munkát, a Veszprémi Hírlapnál, ahol két évig segédszerkesztő. A háború után néhány évig a Német Szövetségi Köztársaságban élt, majd 1949-ben kivándorolt Dél-Amerikába. Húsz éven keresztül magyar lapszerkesztő Brazíliában. 1950 és 1967 között a Délamerikai Magyar Hírlap szerkesztője Sao Pauloban, majd 1970-ig a Délamerikai Magyar Újság brazíliai szerkesztője. 1963-tól 1968-ig az Internacional Feature Service nemzetközi sajtóiroda brazíliai igazgatója és húsz évig a Sao Paulói Könyves Kálmán Szabadegyetem dékánja. 1970-ben, Londonban telepedett le. Külső munkatársa volt a Szabad Európa Rádiónak és londoni BBC-nek. Tudományos igényességgel kutatta az amerikai indiánok életét. 1972 óta rendszeresen jelentek meg könyvei, tanulmányai és egyéb írásai Magyarországon, sokat publikált az Új Horizont c. folyóiratban. Élete utolsó két évében az Angliai Magyar Tükör szerkesztője volt. A Magyar Földrajzi Társaság 1995-ben az útirajz-irodalomban kifejtett kimagasló munkásságáért neki ítélte a Teleki Sámuel Érmet. Néprajzi gyűjteménye az érdi Magyar Földrajzi Múzeumot gazdagítja, kéziratai és egyéb irodalmi dokumentumai pedig a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba kerültek.

2000. január 18.

15 éve hunyt el R. KISS Lenke, Rábai Györgyné (Illye Clumeghiu, Románia, 1926. máj. 13.-Veszprém, 2000. jan. 18.) szobrászművész. 1951-1957 között a Budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jenő, Mikus Sándor és Pátzay Pál tanítványa. 1964 óta Veszprémben élt és dolgozott. Szobrászata figuratív, realista szellemiségű. Kisplasztikákat és megrendelésre monumentális kompozíciókat alkotott. Műveinek anyaga elsősorban a bronz és a kő, de gyakran alkalmazta az agyagok ötvözését is (bronz-kő, bronz-fa). Köznapi és mitológiai témákat, alakokat megjelenítő alkotásait expresszív formarend árnyalja. 1967-ben és 1977-ben Egry József-díjat, 1998-ban Gizella-díjat (Veszprém város) kapott. Sírja a veszprémi Vámosi úti temetőben van. 

2005. január 18.

10 éve hunyt el VAJNA József (Hajdúszoboszló, 1926. dec. 15. -Veszprém, 2005. jan. 18.) tanár, igazgatóhelyettes. 1947-ben a Pápai Állami Tanítóképzőben, 1952-ben a Budapesti Állami Pedagógiai Főiskola magyar-történelem szakán végzett. 1947 és 1954 között tanító, tanár a Veszprémi 2. Sz. Általános Iskolában. Majd 1955-ig tanulmányi felügyelő a Veszprémi Járási Tanácson, 1955 és 1977 között osztályvezető a Veszprémi Városi Tanácson. 1977-től 1982-ig a Veszprém Megyei Továbbképzési és Nevelési Tanácsadó Központ vezetője. 1982 és 1987 között igazgatóhelyettes a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézetben. 1982 és 1996 között a Megyei Pedagógiai Körkép szerkesztőségének tagja. Írásai jelentek meg a Veszprém Megyei Művelődésügyi Szemle, Megyei Pedagógiai Körkép c periodikákban. 1967-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, 1974-ben a Vajda Péter-díj, 1981-ben a Kiváló Munkáért kitüntetéseket kapta meg.

1820. január 19.

195 éve született NYULASSY (Ignác) Antal (Székesfehérvár, 1820. jan. 19.-Bakonybél, 1900. szept. 18.) bencés szerzetes tanár, költő. A Benedek-rend tagjaként a teológiát Pannonhalmán végezte. 1845-től Pannonhalmán és Sopronban hitszónok, majd 1851-től bencés tanár több dunántúli városban, így Pápán is. 1866-1897 között plébános Bakonybélben, végül 1897-től haláláig a Bakonybéli Apátság perjele. Lírai költeményeit először Bajza, majd Czuczor Gergely hatására írta. Tanító szándékú, népies elbeszéléseivel, rajzaival és életképeivel a falu kulturális felemelkedését kívánta szolgálni.

1490. január 20.

525 éve a fehérvári káptalan részére kiállított oklevélben jelenik meg először a Szent Iván, mint településrész elnevezés (Szent Iván-szeg).

1680. január 20.

335 éve halt meg SZEMPTSEY Ferenc (1610-Berhida, 1680. jan. 20.) várkapitány. A nagyvázsonyi őrség 1680. január 30-án Berhidánál csatát vívott egy rabló török csapattal. A harcban esett el a 70 esztendős Szemptsey Ferenc, vázsonyi vicekapitány. Ács Mihály a nagyvázsonyi őrsereg ev. prédikátora temette február 12-én a veszprémi végház melletti Benedek-hegyen. A temetési beszéd és a halotti búcsúztató kéziratban fennmaradt. Ez az egyetlen megemlékezés a berhidai harcról. A verses búcsúztatót a Győri Közlöny 1868. április 2.-i számában tette közzé Papp Dénes veszprémi ügyvéd.

1890. január 20.

125 éve halt meg NAGY Áron (1854-Balatonfüred, 1890. jan. 20.) pedagógus. Erdélyből került Balatonfüredre. Az 1870-ben alakult Szeretetház szegénynevelői tanfolyamának sikeres elvégzése után 1873-ban az intézet családtanítójának választották. Az első igazgató, Wéber Ede távozása után, 1876. augusztus 1-jétől haláláig igazgatta az iskolát. Cikkei jelentek meg a Néptanítók Lapjában és a Vasárnapi Újságban. A balatonarácsi református temetőben nyugszik.

1900. január 20.

115 éve született KESERŰ Béla (Gamásza-puszta, 1900. jan. 20.-Balatonfüred, 1960. máj. 2.) orvos. Középiskoláit a Székesfehérvári Ciszterci Főgimnáziumban végezte. Orvosi képesítését 1923-ban a budapesti tudományegyetemen szerezte. 1928 végéig a Budapesti 1. Sz. Nőgyógyászati Klinikán dolgozott. 1929-től megbízták a Balatonfüredi járás tisztiorvosi teendőivel, melyet 1936 szeptemberéig végzett. Ezzel párhuzamosan 1929 és 1959 között a rendelőintézet körzeti orvosa is. A 2. világháborúban katonaorvos volt. A járási egészségügyi szolgálatban 1957-ig rendszeresen részt vett. Több üdülőben ellátta az orvosi teendőket. A Szívkórház 1949-ben történt államosítása után ott is nőgyógyászati szakrendelést vezetett. A balatonarácsi róm. kat. temetőben nyugszik.

1610. január 22.

405 éve hunyt el WATHAY Ferenc, felsővattai (Nagyvág, 1568. szept. 24.-1610. január 22.) költő, író, várkapitány. Apja Wathay Lőrinc, Csesznek várának kapitánya. Németújváron és Sopronban tanult. Katonáskodását 1584-ben, Tihanyban kezdte, 1585-től Csesznek várában szolgált, innen Győrbe került. 1601-ben részt vett Székesfehérvár visszafoglalásában. 1602-ben Székesfehérvár vicekapitányaként török fogságba esett, majd Belgrádban megszökött, de a következő esztendőben ismét elfogták. 1605-ben, Konstantinápolyban, a Héttoronyban írta meg életrajzát és énekeskönyvét. Naplója Várpalota, Veszprém, Nagyvázsony, Tihany körüli harcokról számol be. Kézirata, amelyet maga illusztrált a MTA könyvtárában van. 1606-ban kiszabadult, először Győr várában szolgált, 1609 márciusában cseszneki várkapitánynak nevezték ki. A várban az utókor emléktáblával tiszteleg személyének.

1710. január 22.

305 éve halt meg BABOCSAY Ferenc ifj. (17. század második fele-1710. jan. 22.) várkapitány. 1696-ban már Veszprém alkapitánya, apja halála után főkapitánya. 1704. május 31-én Heister császári csapatai felgyújtották és kirabolták Veszprémet. Babocsay és az őrség elmenekült a császári csapatok elől, Babocsay II. Rákóczi Ferenc fejedelem táborát választotta. 1710-ben a romhányi csatában, a császári csapatok ellen harcolva esett el.

1900. január 25.

115 éve született FEKETE István (Gölle, 1900. jan. 25.-Bp., 1970. jún. 23.) író. 1928-ban került Ajkára, és 1941-ig dolgozott a Nirnsee-család gazdatisztjeként. Később a Földművelésügyi Minisztériumban vadászati előadó, 1950-től pedig a Mezőgazdasági Múzeumban tudományos kutató. 1952-1955 között a Halászmester-képző tanára. Az ajkai évekből merítette több műve ismeretanyagát. Sokat tartózkodott a Balaton-partján, Dalányi József szentkirályszabadjai tanárnál. 1960-ban József Attila-díjat kapott. Ajkán nagy tisztelettel, szeretettel őrzik emlékét. A Fekete István Emlékszobában, Z. Soós István szobrászművésznek az írót ábrázoló gipsz mellszobra található. A városligeti Csónakázó-tó szigetén bronz mellszobra látható, mely Borsos Miklós alkotása, kedvenc állatfiguráiból álló szoborpark, Samu Katalin alkotásai. A város különböző pontjain három emléktáblája van: a Fő u. 1. sz. ház előtt, ahol egykor a családi házban élt és dolgozott; a Városi Múzeum falán; és a róla elnevezett általános iskola falán látható alumínium dombormű, mely Sashegyi József alkotása. Ajka város díszpolgára. 

1905. január 25.

110 éve született BODA József (Kajdacs, 1905. jan. 25.-Szekszárd, 1981. jan. 22.) ref. lelkész. Teológiát Pápán és külföldi tanintézetekben tanult. 1930-ban Körmenden, 1931 és 1962 között (néhány háborús évet leszámítva) Veszprémben volt lelkész. Négy évig Decsiben, 1966 után Szekszárdon szolgált. Írásai egyházi és helyi lapokban jelentek meg. Veszprémben kiadta és szerkesztette a Jeruzsálemi Harangszó c. gyülekezeti lapot, megszervezte a Bakony-Balatonvidéki Református Népfőiskolát és szerkesztette annak értesítőjét. A népfőiskola 1940. évi záróünnepélyén részt vett Móricz Zsigmond és lelkes beszámolót írt arról a Kelet Népében.

1890. január 26.

125 éve született VARGA Lajos (Désakna, 1890. jan. 26.-Sopron, 1963. máj. 10.) tanár, zoológus, hidrobiológus. Elemi iskolába és gimnáziumba Désen járt, 1908-ban érettségizett. A Kolozsvári Egyetemen 1913-ban tanári, 1914-ben doktori oklevelet szerzett. Az 1. világháborúban katona, majd a soproni Honvédelmi Főreáliskola tanára volt. 1929-ben a szegedi egyetemen hidrobiológiából magántanárrá habilitálták. 1938-ban címzetes, nyilvános rendkívüli egyetemi tanár lett, 1940-től az MTA levelező tagja. 1941-től a Honvédelmi Minisztérium tanulmányi felügyelője volt, 1943 után nyugdíjas. Nyaranta rendszeresen dolgozott a Révfülöpi Biológiai Állomáson, majd annak utódjában, a Tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézetben. A Balaton-kutatásban végzett tevékenysége alapvető. Másfélszáz nyomtatásban megjelent publikációjából 12 a Balatonnal és környékével foglalkozik.

1990. január 27.

25 éve hunyt el BORSOS Miklós (Nagyszeben, 1906. aug. 13.-Bp., 1990. jan. 27.) szobrászművész. Festőnek készült. Olaszországi és franciaországi tanulmányútjai után évekig Győrben élt. Szobrait kőbe, bazaltba vagy márványba faragta, nevezetes domborításait vörösrézből készítette. 1943 óta a nyarakat Tihanyban töltötte, ez a környezet jelentős befolyással volt művészetére, rajzainak, szobrainak hangulatára, sőt a szobrok anyagának megválasztására is. Stilizáló törekvések után művészete az ötvenes években fordult erőteljesebben a valóságos formák felé. Foglalkozott éremművészettel is, megörökítve a nevezetes kortársakat és elődöket. Rajzain néhány vonallal teremtett káprázatos világot. Jelentősek voltak a Tihanyi Múzeumban rendezett kiállításai. Veszprém megyében több alkotása látható. Számos művét őrzik a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. 1972-ben kapcsolatba került Ajka városával, ahol önálló tárlaton is bemutatkozott. Kiállításainak anyagát a városnak ajándékozta. Az ajkai Városi Múzeumban Borsos-terem (állandó kiállítással), a városban több szobor és a nevét viselő park őrzi emlékét. Ajka város díszpolgára. 1988-ban tervezte Várpalota Városért érmet. Munkásságáért Kossuth-díjat és Munkácsy-díjat is kapott.

1820. január 28.

195 éve hunyt el PÁLÓCZI HORVÁTH Ádám, Horváth Ádám, pálóczi (Kömlőd, 1760. máj. 11.-Nagybajom, 1820. jan. 28.) költő, jogász, mérnök. Református papi családból származott. A debreceni kollégiumban tanult, de 1780-ban kimaradt a kollégiumból és még abban az évben ügyvédi és mérnöki vizsgát tett. Somogy és Zala megyében gazdálkodott, majd Pápán telepedett le, ahol mérnökként dolgozott. Keresett földmérő volt, akit tagjai közé fogadott a városban élő, irodalmi érdeklődésű társaság, a Pápai Pindus. Verssel köszöntötte a Református Kollégium újjáépülését, köszöntők és búcsúztatók írására kérték fel. 1782-ben megnősült, feleségül vette Oroszi Pál tótvázsonyi birtokos Julianna nevű lányát. Feleségének birtoka volt Balatonfüreden, hamarosan ide költöztek. 1785-ben elkészítette Füred első részletes térképét, amelyen már szerepel saját háza is. Műveivel népszerűvé tette a Balatont az irodalomban. Kapcsolatai folytán Balatonfüred irodalmi központtá vált. A Holmi c. kötete számos versében énekelte meg a Balatont, amelyet Ő nevezett először Magyar Tengernek. Rokonszenvezett a nyelvújítás ortológus irányzatával, mert féltette a nyelvet a romlástól. Magyar asszonyok prókátora c. röpiratában a nők egyenjogúságát követeli.1814-ben németellenes versei miatt feljelentették és csak nehezen menekült meg a börtönbüntetéstől. Célja a nemzeti hagyományok és a népköltészeti értékek megmentése volt. Rendszeresen részt vett a keszthelyi helikoni ünnepségeken. Balatonfüreden emléktáblája látható a református templom és a zeneiskola (általa tervezett és építtetett épület) falán, valamint a Balatoni Panteonban. Utcanév is őrzi emlékét.

1920. január 28.

95 éve hunyt el GONDOS-GRÜNBAUM Miksa, Grünbaum Miksa (Kapolcs, 1840. febr. 8.-Bp., 1920. jan. 28.) gyorsírási szakíró, tanár. A középiskola elvégzése után Párizsba, majd Marokkóba került, 1869-ben Budapestre költözött, ahol a Ganz-gyár levelezője volt. 1880-ban szerzett gyorsírástanítói oklevelet. Tanított Párizsban és Marokkóban, valamint a budapesti műegyetemen. Dolgozott a világnak szinte minden jelentős gyorsírási lapjába. Tanulmányozta a világ összes gyorsírási rendszerét, a Gabelsberger-rendszert átültette héberre és franciára, elkészítette a török gyorsírást is.

1955. január 28.

60 éve hunyt el CSILLAG Miklós (Pápa, 1888. júl. 3. – Bp., 1955 jan. 28.) újságíró, birkózó. Az 1910-es években a birkózó sportág egyik legjelentősebb magyar képviselője. Az első magyar súlyemelő, aki könnyűsúlyú létére lökésben 100 kilót teljesített. 1925 és 1929 között a Magyar Birkózószövetségnek, 1926-tól a Nemzetközi Birkózószövetségnek volt főtitkára. Jelentős szerepet játszott a modern birkózósport verseny- és szabályrendszerének kidolgozásában. A sportággal foglalkozó publicisztikai tevékenysége is jelentős. A Sporthírlap rovatvezetője, a Vasárnapi Sport felelős szerkesztője, 1919-től 1927-ig az Újság, a Budapesti Napló és a Magyar Szó tudósítója volt.

1870. január 29.

145 éve született JUTASSY Ödön, Tandler Ödön (Veszprém, 1870. jan. 29.-Bp., 1945. ápr. 17.) újságíró, szerkesztő. Apja, Jutassy Sándor részt vett a szabadságharcban, Damjanich seregében szolgált. 1887-ben, Veszprémben érettségizett. Újságíróként dolgozott, 1894-ben megalapította a Molnárok Lapját. Lapjában teret kapott a gépészet, a villamosságtan, a malmok kereskedelmi és közgazdasági életének minden híre. A kor legjobb szakembereinek írásait közölte. 1903-ban Lipinszky Lipóttal nyomdát indított. Később malomipari szakmunkákat és évkönyveket is kiadott. Kezdeményezte a Malomipari Szakkönyvtár sorozat megjelentetését. Évekig harcolt a molnárok iskolájáért. 1938 decemberében az első zsidótörvény alapján megvonták a lapengedélyét.

1950. január 29.

65 éve halt meg KENESSEY Pongrác, kenesei (Veszprém, 1882. jan. 18.-Bp., 1950. jan. 29.) főispán, politikus. 1905-ben a budapesti egyetemen jogtudományi és államtudományi doktori oklevelet szerzett. Veszprém vármegye szolgálatába lépett, s hamarosan szolgabíró, 1910-től főszolgabíró, 1920 után az enyingi járás főszolgabírója volt. 1931 és 1935 között Veszprém vármegye főispánja lett. Nyugdíjazták és haláláig a fővárosban élt. A harmincas évek elejétől aggodalommal figyelte a magyarországi politikai események alakulását. A német megszállás után otthonában rejtette Szakasits Árpádot. 1944 októberében a lakásán alakult meg a Magyar Front Intézőbizottsága, amelynek a magyar protestáns egyházak képviseletében tagja volt. Az ő lakásán tárgyaltak a Magyar Front képviselői Horthy Miklós megbízottjával, Vörös János vezérkari főnökkel. Érdemei elismeréseként a földosztáskor 300 hold birtoka maradhatott. 1945-től 1947-ig (nyugdíjazásáig) a Közigazgatási Bíróság elnökhelyettese volt.

1915. január 31.

100 éve született NÉMETH Zoltán (Csáktornya, 1915. jan. 31.-Várpalota, 1994. okt. 15.) ev. lelkész, bányász. Nagykanizsán járt középiskolába, majd a soproni tudományegyetem hittudományi karán végzett. 1940 és 1962 között lelkész volt Várpalotán, Pápán és Tésen. A fronton tábori lelkész, majd hadifogoly. Hazatérve a hitoktatásért való kiállása miatt meghurcolták, börtönben is ült. 1962 után Várpalotán a szénbányáknál csillés, majd aknaírnok, később irodai dolgozó lett. Életének értelmet adott a várpalotai véradó mozgalom szervezése. Több tanulmányt készített a véradás szervezéséről és eredményeiről. Munkásságáért megkapta a Pro Sanitate-díjat.