Évforduló és eseménynaptár 2015

1990. november

25 éve halt meg DAJKA Ferenc (1924. szept. 27.-1990. nov.) politikus, szakszervezeti vezető. 1944-től 1949-ig a Szabolcsi Olajmag-feldolgozó Vállalat géplakatosa, az üzemi bizottság elnöke. 1949-1953-as években a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár Megyei Tanácsának munkatársa, később elnöke. 1953 és 1964 között a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, majd 1971-ig az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. 1971-től 1988-ig a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, a Vegyipari, Kőolajipari Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének elnöke. 1980 és 1985 között Várpalota és környékének országgyűlési képviselője.

1855. november 2.

160 éve született KAUZLI Dezső (Káptalanfa, 1855. nov. 2.-Veszprém, 1942. febr. 1.) r. k. nagyprépost. Apja kántortanító. A gimnáziumot Veszprémben, Pécsett és Nagykanizsán, a teológiát Veszprémben és Budapesten végezte. 1879-ben szentelték pappá. 1879-ben házi káplán Iharoson, három év múlva megkapta az ottani plébániát. 1887-től teológiai tanár Veszprémben, 1893 után szemináriumi igazgató. Ezen tisztsége idején, 1928-ban létesült a Kisszeminárium, 1933-ban bővítették a harmadik emelettel a Nagyszemináriumot. Összeállította az egyházmegye Szertartáskönyvét, amit XIII. Leó pápa jóváhagyott. 1901-től veszprémi kanonok, c. apát, 1907-től esperes, 1914 után pápai prelátus, 1934-től apostoli protonotarius. 1935 után nagyprépost, általános helynök. Életének fő műve az inkei templom és paplak felépítése. Kivette részét Veszprém szociális, karitatív és gazdasági életéből is.

1905. november 2.

110 éve halt meg KEMENES Ferenc, Csácsinovits Ferenc (Bögöte, 1829. szept. 20.-Veszprém, 1905. nov. 2.) r. k. kanonok, költő. A gimnázium első négy osztályát Kőszegen végezte, majd 1845-ben felvették a Piarista Rendbe. A szabadságharcban honvédként szolgált és súlyosan megsebesült. A bukás után folytatta tanulmányait és 1851-ben a veszprémi kispapok közé lépett. A teológiát Pesten végezte, 1855-ben szentelték pappá. 1855-ben káplán Szentbékállán, egy évvel később Kaposvárott. Még ez évben püspöki levéltáros és iktató, majd titkár, később irodaigazgató. 1859-től szentszéki jegyző. 1870-től veszprémi kanonok, 1896-tól püspöki helynök, két év múlva nagyprépost. A Veszprémi Káptalan uradalmait mintagazdaságokká fejlesztette. Létrehozta az Alapítványi Hivatalt. 1860-ban Kemenes költeményei címmel verses kötete jelent meg. A mű első bírálója Arany János volt. Nyelvészként is figyelemre méltó munkásságot fejtett ki: éveken keresztül tanulmányozta a magyar nyelv életét és gazdag szókincset gyűjtött össze. Veszprémben, az Alsóvárosi temetőben nyugszik.

1995. november 2.

20 éve hunyt el KUTASI KOVÁCS Lajos (Veszprém, 1920. jan. 18.-London, 1995. nov. 2.) író, újságíró, néprajzkutató. A középiskolát Budapesten végezte. Első szépirodalmi munkája 1941-ben jelent meg. 1942-ben kezdte az újságírói munkát, a Veszprémi Hírlapnál, ahol két évig segédszerkesztő. A háború után néhány évig a Német Szövetségi Köztársaságban élt, majd 1949-ben kivándorolt Dél-Amerikába. Húsz éven keresztül magyar lapszerkesztő Brazíliában. 1950 és 1967 között a Délamerikai Magyar Hírlap szerkesztője Sao Pauloban, majd 1970-ig a Délamerikai Magyar Újság brazíliai szerkesztője. 1963-tól 1968-ig az Internacional Feature Service nemzetközi sajtóiroda brazíliai igazgatója és húsz évig a Sao Paulói Könyves Kálmán Szabadegyetem dékánja. 1970-ben, Londonban telepedett le. Külső munkatársa volt a Szabad Európa Rádiónak és londoni BBC-nek. Tudományos igényességgel kutatta az amerikai indiánok életét. 1972 óta rendszeresen jelentek meg könyvei, tanulmányai és egyéb írásai Magyarországon, sokat publikált az Új Horizont c. folyóiratban. Élete utolsó két évében az Angliai Magyar Tükör szerkesztője volt. A Magyar Földrajzi Társaság 1995-ben az útirajz-irodalomban kifejtett kimagasló munkásságáért neki ítélte a Teleki Sámuel Érmet. Néprajzi gyűjteménye az érdi Magyar Földrajzi Múzeumot gazdagítja, kéziratai és egyéb irodalmi dokumentumai pedig a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba kerültek.

1895. november 3.

120 éve született NEUMAYER Károly (Kecskemét, 1895. nov. 3.-Veszprém, 1967. febr. 7.) r. k. lelkész, tanár. Apja kádár volt. A gimnáziumot Gyöngyösön végezte. A teológiát Veszprémben kezdte, majd Budapesten folytatta, szentírástudományból szigorlatozott. 1918-ban szentelték pappá. Csóton, majd 4 éven át Siófokon volt káplán. 1922 és 1943 között hitoktató Veszprémben az Angolkisasszonyoknál, az irgalmas-nővéreknél, az állami fiú polgári- és kereskedelmi iskolában. 1943 után hittudományi főiskolai tanár, a káptalani könyvtár és levéltár vezetője, egyben középiskolai hittanár is. 1966-ban tb. kanonok. Nyári szabadságai idején beutazta szinte egész Európát. Ezekről az utakról részletes beszámolókat írt a Veszprémi Hírlapban. Az Irgalmas Nővérek kriptájába temették. M.: Elsüllyedt világok, kihalt emberfajok, eltűnt birodalmak. (Kéziratban maradt fenn az Érseki Levéltárban).

1915. november 3.

100 éve halt meg MADARÁSZ (Géza) Flóris (Nádasdladány, 1872. júl. 16.-Zirc, 1915. nov. 3.) irodalomtörténész, tanár. 1889-ben a ciszterciek közé lépett, 1895-ben szentelték pappá. Székesfehérvárott, Baján és 1915-ig Egerben tanított. Utolsó évét Zircen töltötte, itt is halt meg. Számos irodalomtörténeti tanulmányon kívül színműveket és tankönyveket is írt. Sok verse és cikke jelent meg újságokban és folyóiratokban. Kiadta Mindszenti Gedeon és Verseghy Ferenc költeményeit.

1915. november 4.

100 éve hunyt el VASZARY Béla (Lábod, 1861. ápr. 23.-Veszprém, 1915. nov. 4.) tanár, költő. 1895-től tanított a polgári fiúiskolában, 1908 után az állami felső kereskedelmi és polgári fiúiskola igazgatója volt. Külső munkatársa volt a Veszprémi Hírlapnak, alkalmi versei és prózai írásai a helyi lapokban jelentek meg.

1900. november 5.

115 éve született NAGY Károly (Tapolca, 1900. nov. 5.-Tapolca, 1987. aug. 30.) nyomdász, papírkereskedő. Tapolcán polgárit végzett és lakatosmesterséget tanult. Az 1. világháborúban az olasz fronton harcolt, betegen tért haza. 1921-ig lakatossegéd, egy évig ismét katona, majd Budapesten, később Európa különböző országaiban vállalt munkát. 1927-ben hazatérve testvére tapolcai nyomdájában kitanulta ezt a szakmát is. 1932-től (testvére halála után) működtette a Hungária Nyomda és Papírkereskedést. 1936-1939 között szerkesztőbizottsági tagként kiadta a Tapolcai Újságot, 1939 és 1944 között szerkesztője és kiadója a Tapolca és Vidéke c. hetilapnak. 1949-ben államosították és megsemmisítették a nyomdát. 1950-től 1963-ig a Tapolca és Vidéke Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója volt.

1915. november 5.

100 éve hunyt el MAKARA Lajos (Pápa, 1862. márc. 20.-Kolozsvár, 1915. nov. 5.) orvos, tanár. Édesapja, Makara György, a Pápai járás orvosa, Veszprém megye tiszteletbeli főorvosa volt. A középiskola 1-4. osztályát Pápán, a bencéseknél végezte, Sopronban érettségizett. Orvosi tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott. Előbb az Anatómiai Intézetben, majd Kovács József sebészeti klinikáján dolgozott. 1898-ban egyetemi magántanári minősítést nyert. 1903-tól 1905-ig a budapesti Szent Margit Kórház osztályvezető főorvosa. 1905-től Kolozsvárott a sebészet tanára és a Sebészeti Klinika igazgatója. Az 1. világháború első két évében főtörzsorvosként szolgált. Főként a sebészeti anatómia terén és a preparatív műtéti technika kidolgozásában ért el jelentős eredményeket. Tanulmányai főként szakmai folyóiratokban jelentek meg.

1930. november 5.

85 éve született KESZLER József (Alsóhernád, 1930. nov. 5.-Veszprém, 1999. febr. 11.). műszaki igazgatóhelyettes, gépészmérnök. 1950-ben a Székesfehérvári Gépipari Technikumban érettségizett. 1954-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen mérnöki oklevelet, 1971-ben a Veszprémi Vegyipari Egyetemen egyetemi doktori címet szerzett. A műszaki tudományok kandidátusa (1970). 1954-1956-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanársegéde. 1956 és 1973 között gépészeti főosztályvezető az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohónál. Közben 1958-tól 1973-ig a Nehézipari Minisztérium biztonságtechnikai szakértője. Az 1973-1990-es években műszaki igazgatóhelyettes a NEVIKI-ben, Veszprémben. A Veszprémi Vegyipari Egyetem címzetes egyetemi docense, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság műszaki szakbizottságának titkára, a Tudományos Minősítő Bizottság gépész-kohász szakbizottságának és a kandidátusi értekezések bírálóbizottságának tagja. Az erősen viszkózus tapadós anyagok kiválasztása, határfelületei folyamatos üzemű ülepítése centrifugában c. témák voltak kutatómunkája területei. 1959-ben és 1977-ben Nehézipar Kiváló Dolgozója, 1963-ban Munka Érdemérem, 1970-ben Veszprém Megyéért arany fokozata, 1985-ben Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapott.

1665. november 7.

350 éve született VOLKRA János (Bécs, 1665. nov. 7.-Pozsony, 1720. dec. 19.) r. k. püspök. Bécsben és Pármában tanult. 1688 tavaszán alszerpappá, júniusban szerpappá szentelték, decemberben I. Lipót császár jelenlétében tartotta első miséjét. 1698-ban pozsonyi préposttá nevezték ki, két év múlva Kolonics pozsonyi bíboros általános helynökévé tette. Veszprémi püspöknek 1710. november 30-án szentelték fel. Első gondja a veszprémi plébánia volt, amit a ferencesekre bízott. A felszentelése évében elűzte Veszprémből Hódosi Sámuel református szuperintendenst. 1711-ben a városba hozta a piaristákat, rájuk bízta az iskolát és az általa létesített szemináriumban a teológia tanítását. Kedvelte a piaristákat, az 1715. évi országgyűlés az ő javaslatára honosította meg a rendet. Megvásárolta számukra Vojnovics József feleségének házát a várban, majd 1717. január 1-jén, királyi rendelet alapján, földesúri jogait érvényesítve lefoglalta a reformátusok templomát, paplakát és iskoláját. Megszüntette a protestáns vallásgyakorlást, az épületeket átadta a piaristáknak. Határozottan törekedett, hogy az idegen kézbe került plébániákat visszaszerezze, a halódókat pedig támogassa. Három szobor felállításával, Sümegen, Veszprémben és Szentgyörgyön terjesztette Nepomuki Szent János kultuszát. 1714-ben a királyhoz és a pozsonyi rendekhez intézett beadványában követelte a veszprémi püspök királyné koronázási jogának visszaállítását. Kollányi szerint III. Károly feleségét 1714. október 18-án Ő koronázta meg. A pápai reformátusok 1719-ben erősen kikeltek ellene a Kancelláriánál a földesúri jog védelmében tanúsított magatartása miatt. Győri házában, 1718. július 15-én elégtek a veszprémi püspökség és káptalan jogait és javait érintő levelek és okiratok, amelyeket másolás vagy átírás céljából helyezett el ott.

1915. november 7.

100 éve született NÉMETH István (Káptalanfa, 1915. nov. 7.-Ajka, 1983. márc. 19.) üvegfúvó, költő, üzemtörténet kutató. A káptalanfai elemi iskola elvégzése után Ajkán üveggyári munkás. 1937 óta írt verset. 1940-ben kötete jelent meg, a Rádió Újság pályázatán dicsérő oklevelet nyert, szerepelt az Őstehetségek c. lírai antológiában. 1941-ben a Múzsa országos irodalmi és zenei pályázatán kitüntetésben részesítették. Később a Vörös Szikrák című Veszprém megyei antológiában is közölték írását. Közben elvégezte az általános iskola 7-8. osztályát. Az 50-es évek második felétől tudósítója a Veszprém megyei újságnak, amely nemcsak riportjait, hanem verseit is rendszeresen közölte. Nyugdíjazása után üzemtörténet-kutatással, írással foglalkozott.

1920. november 7.

95 éve hunyt el ENDRŐDI Sándor, 1916-ig Kupricz Sándor (Veszprém, 1850. jan. 16.-Bp., 1920. nov. 7.) költő, tanár, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait Nagyszombatban kezdte, Veszprémben a piaristáknál, majd Kecskeméten, Székesfehérváron és Pozsonyban folytatta, a Pápai Református Gimnáziumban érettségizett. Pesten rövid ideig jogot és filozófiát tanult, majd újságíró lett. Munkatársa volt a Baloldal, majd a Fővárosi Lapok című folyóiratoknak. 1880-ban a kolozsvári egyetemen kapott tanári diplomát. Ezután a Nagyváradi Főreáliskolán magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1902 és 1919 között Budapesten a képviselőház Naplójának szerkesztője volt. A Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak is tagja volt. Szerkesztette a Petőfi Könyvtár a Petőfi Album, valamint a Magyar Hölgyek Életrajza c. 20 kötetes sorozatokat. A Magyar Remekírók sorozatban szerkesztette a Magyar népdalok és Magyar népballadák, valamint a Magyar költészet kincsesháza c. köteteket. Alsóőrsön nyaralója és szőlője volt, ahol nyaranta sok időt töltött. Az 1870-1880-as években gyakran járt Balatonfüreden, jó barátság fűzte Jókai Mórhoz és feleségéhez, Némethy Ernőhöz és Mihálkovics Tivadarhoz. A versek mellett irodalmi tanulmányokkal, prózai munkákkal és műfordításokkal vált ismertté. A Balatoni ég alatt c. elbeszéléskötete (Bp., 1884.) tóparti emlékeit dolgozza fel. Balatonfüreden utca, Alsóörsön utca, park és iskola vette fel nevét, az alsóörsi parkban emlékműve, az iskolában emléktáblája is van. Veszprémben a szülőháza helyén, a Szabadság tér 15. sz. épületen 1996-ban helyeztek el emléktáblát

1925. november 7.

90 éve hunyt el RŐTHY Mihály, 1864-ig Reiter Mihály (Szombathely, 1842. márc. 15.-Szombathely, 1925. nov. 7.) r. k. esperes plébános. A gimnáziumot Szombathelyen, a papi szemináriumot Veszprémben végezte, 1864-ben szentelték pappá. Később karkáplán Veszprémben, 1874-től pedig (nyugalomba vonulásáig), 1915-ig plébános Kislődön. Közben 1891-től a veszprémi kerület tanfelügyelője, 1896-tól esperes, 1901-től tb. kanonok, 1912-től a városlődi kerület esperese. Működése alatt Kislődön 1877-ben renováltatta és kifestette a templomot, 1886-ban iskolát, a következő esztendőben kálváriát, 1905-ben pedig óvodát építtetett. Takarékszövetkezetet, segélyegyletet alapított. Kislőd legnagyobb jótevője, minden jövedelmét a községre költötte. Az 1950-es évekig (és a 90-es évektől újra) a fő tér, és a Markója László esperesplébános által alapított egyháztörténeti gyűjtemény őrzi a nevét. Kislődi plébánosként Ajkán is ő építtette fel a település első katolikus iskoláját.

1975. november 7.

40 éve adták át a 14. sz. Napközi otthonos Óvodát a mai Egry úti körzeti óvodát.

2005. november 7.

10 éve hunyt el KÖRMENDY József (Külsővat, 1911. dec. 12.–Veszprém, 2005. nov. 7.) r. k. lelkipásztor, c. prépost. A Pápai Bencés, majd a Veszprémi Piarista Gimnáziumban tanult. 1930-ban a Veszprémi Hittudományi Főiskolán, 1937-ban a Pázmány Péter Tudomány Egyetem jogi karán, 1938-ban kánonjogi doktori oklevelet szerzett. Pappá szentelték: Veszprémben 1935. jún. 23-án Káplán, hitoktató 1943-tól plébános Nyárádon. 1946-ban a pápai esperesi kerület helyettes esperese és tanfelügyelője.1961-től 1991-ig plébános Felsőörsön. 1972-től püspöki könyvtáros és levéltáros, 1974 és 1996 között a püspöki levéltár igazgatója, 1986 után az egyháztörténeti bizottság vezetője. 1991-től nyugdíjas. 1996-tól a főegyház-megyei levéltár tudományos munkatársa és a könyvtár megbízott igazgatója. 1978-tól tb. kanonok, 1980-tól a felsőörsi Szent Mária–Magdolna-templom c. prépostja. 1945-ben tataroztatta a nyárádi templomot, bővíttette az iskolát. 1951-ben, a hívek segítségével 22 változatú orgonát, valamint 160 és 500 kg-os harangot szerzett. 1955–1957-ben Mihályházán, 1961-ben Borsosgyőrött létesített kápolnát. 1963–1972 között, az Országos Műemlékei Felügyelőség segítségével restauráltatta a felsőörsi templomot, 1975–1976-ban az államosított préposti kúriában lakrészt biztosított a paplak részére. Egyháztörténeti, művészettörténeti, néprajzi kutatásokkal foglalkozott. 1992-ben Magyar Műemlékvédelemért díjat, 1993-ban Veszprém várostól Gizella-díjat kapott. Kutatói és levéltári munkáját Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Kodály Zoltán-díjával ismerték el.

1775. november 9.

240 éve született ROHONTZY János, felsőpulyai (Pápa, 1775. nov. 9.-Veszprém, 1842. márc. 2.) Veszprém vármegye alispánja, 1825-1827-ben konzervatív országgyűlési követe. Az 1824-ben alakult Veszprémi Zenetársaság elnöke. Vallásos és jogi értekezéseket, verseket is írt.

1940. november 10.

75 éve született FACSAR Sándor (Siklós, 1940. nov. 10.-2000. szeptember 7.) r. k. lelkész. 1965-ben a Győri Hittudományi Főiskolán végzett, 1965-ben szentelték pappá Kaposvárott. 1965 és 1968 között Kéthelyen, 1968-1970-ben Sümegen volt káplán. Plébános az 1970-1973-as években Kétújfalun, 1973 és 1979 között Vaszaron, 1979-től 1983-ig Siófokon, 1983-tól 1985-ig Mosdóson. 1985-től Balatonszepezd, 1998-tól haláláig Révfülöp plébánosa, és a tapolcai esperesi kerület helyettes esperese. A révfülöpi Szent László Cserkészcsapat megalapításának kezdeményezője és támogatója. Működése során öt új plébánia felépítését érte el.

1840. november 11.

175 éve született KÁRPÁTI Endre (Győr, 1840. nov. 11.-Győr, 1931.) rajztanár. Iskoláit Győrben végezte, 1856-ban ott szerzett tanítói oklevelet. Rábapatonán, Gyirmóton és Tapolcán tanított. Később rajztanári oklevelet szerzett, Besztercebányán és Lőcsén dolgozott 1889-ig. Betegség miatt nyugdíjba ment és visszaköltözött szülővárosába. Sokoldalú tevékenységet folytatott: lapot szerkesztett és országos kiadványok munkatársaként elbeszéléseket, verseket is írt.

1865. november 12.

150 éve született MÁZY Engelbert (Bakonypéterd, 1865. nov. 12.-Tihany, 1933. febr. 28.) tanár, bencés apát. A Szent István Akadémia tagja. Tanulmányait a pannonhalmai és a budapesti teológiai és tanárképző intézetekben végezte. 1889 és 1899 között a Pannonhalmai Tanárképzőben tanított. A kőszegi és a kassai bencés gimnáziumok igazgatója, 1920-1924-es években a miskolci tankerület főigazgatója volt. 1924 és 1927 között a bencés középiskolák főigazgatója. 1927-től haláláig tihanyi apát. Széleskörű papi és irodalmi tevékenységet fejtett ki. Megalapítója és első elnöke volt az Országos Katolikus Tanáregyesületnek, tagja volt az Aquinói Szent Tamás Társaságnak és a Magyar Pedagógiai Társaságnak is.

1935. november 12.

80 éve született CZAUN Ferenc (Vöröstó, 1935. nov. 12.- Veszprém, 2004. máj. 6.) jogász, jegyző. 1954-ben a Veszprémi Közgazdasági Technikumban érettségizett. 1991-ben az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán szerzett jogi végzettséget. 1954-től 1962-ig tanácstitkár volt Pulán, az 1962-1965-ös években Nemesvámoson, 1965-ben Csopakon. 1965 és 1970 között tanácstitkár, majd tanácselnök Alsóörsön. 1970-1976 Ajkán a városi tanács titkára, az 1977-1983-as években a járási hivatal vezetője, 1983-tól 1990-ig tanácstitkár 1990 és 1998 között jegyző Veszprémben. 1973-tól az Ajka Városi Népfront Bizottságának tagja, 1999-től a Megyei Horgász Szövetség felügyelő-bizottságának elnöke volt. Írásai, tanulmányai jelentek meg a Napló és az Állam és Igazgatás c. lapokban. Munkássága elismeréseként 1977-ben Veszprém Megyéért, 1980-ban a Munka Érdemrend arany fokozata, 1999-ben Pro Urbe Veszprém kitüntetéseket kapta.

1910. november 13.

105 éve szentelték fel az evangélikus templom vasbetonból épült tornyát és a harangokat.

1840. november 14.

175 éve született CSERNA Vince, Udvardy Vince (Székesfehérvár, 1840. nov. 14.-Debrecen, 1896. febr. 9.) jogász, író. A jogi végzettség megszerzése után először Fehérvármegye szolgálatában állt, majd az ügyészi kar tagja lett. Ilyen munkakörben dolgozott Pápán és Veszprémben. 1887-ben budapesti főügyész-helyettes, 1891-től Debrecenben főügyész. Elsősorban jogi művei jelentek meg, de fiatal korában, Udvardy Vince néven írt elbeszéléseket is.

1940. november 14.

75 éve halt meg KISS Arnold, 1902-ig Klein Arnold (Ungvár, 1869. nov. 2.-Bp., 1940. nov. 14.) főrabbi, költő. A középiskolát Nagybecskereken végezte, egyetemi tanulmányokat Budapesten folytatott, ahol 1891-ben doktorrá avatták. 1894-ben kapott oklevelet. Rövid ideig Zsolnán, majd öt évig Veszprémben volt rabbi. Nevéhez fűződik a Veszprémi Izraelita Elemi Iskola megalapítása, amelynek első igazgatója lett. Közben Szabadkán megválasztották rabbinak, de Veszprémben maradt. 1901-ben került Budapestre, ahol először budai, majd vezető főrabbi. Számos műfordítása és verse, valamint egy költői imakönyve látott napvilágot. Tudományos munkáit folyóiratok közölték.

1270. november 15.

745 éve halt meg ILONA, Magyar Ilona, Boldog Ilona (1225-Veszprém, 1270. nov. 15.) apáca. A Domokos-rendi szerzetesek patrónusa. 1252-ig Szent Margit nevelője volt Veszprémben. A hagyomány szerint Krisztus sebeit (stigmák) viselte magán, számos gyógyulás történt sírjánál, amely a török időkben megsemmisült. Személyével kapcsolatban több középkori legenda keletkezett. A dominikánus apácák fekete-fehér ruhájában, liliommal ábrázolják.

1745. november 15.

270 éve jelent meg Bíró Márton püspök rendelete a tűzoltás rendjéről és a tűzoltók jutalmazásáról.

1930. november 16.

85 éve ezen a napon szentelték fel Balatonalmádi új római katolikus templomát a Szent Imre plébánia templomot.

1840. november 17.

175 éve született VÁLY Mari, Peti Józsefné (Komárom, 1840. nov. 17.-Pápa, 1915. máj. 17.) emlékiratíró. Jókai Mór húgának, Eszternek és Váli Ferenc pápai, majd komáromi tanárnak lánya. Férjének és gyermekének korai halála után Jókaiékhoz költözött, háztartásuk vezetésében segédkezett. Nagybátyja életét terjedelmes emlékiratban örökítette meg, amely szemelvényes kiadásban jelent meg: Emlékeim Jókai Mórról címmel. A kézirat az Országos Széchenyi Könyvtárban található.

1865. november 17.

150 éve hunyt el FARKAS Gergely László (Felsőireg, 1811. jan. 22.-Ugod, 1865. nov. 17.) lelkész, tanár. 1832-ben lépett a ciszterci rendbe és 1836-ban szentelték pappá. 1833-tól gimnáziumi tanár Pécsen, 1840-től hitszónok ugyanott. 1844-től nagyesztergári, 1845-től magyarpolányi, 1850-től lókúti lelkész. 1851-től gimnáziumi tanár Egerben. 1859-től nagyteveli, 1865-ben bakonykoppányi lelkész.

1900. november 19.

115 éve született BOROS Ádám (Bp., 1900. nov. 19.-Bp., 1973. jan. 2.) botanikus, biológus. Elemi és középiskolai tanulmányainak elvégzése után 1918-ban iratkozott be a budapesti tudományegyetem tanári szakára. A diploma megszerzése után 1922-ben a Budapesti Gyógynövény-kísérleti Állomás volt az első munkahelye. Innen áthelyezték az Országos Fajtaminősítő Intézethez, majd később az Országos Agrobotanikai Intézet osztályvezetője volt. Az oktatásban végzett tevékenysége is jelentős. Az agrobotanika művelése mellett a legkiemelkedőbb eredményeket a mohakutatásban érte el. Élete fő műve Magyarország moháit tárgyalja (Bryogeografie und Bryoflora Ungarns. 1968). A Bakony növényvilágának kutatásával már régóta foglalkozott. A Bakony természeti képe programhoz hivatalosan 1963-ban csatlakozott. Legjelentősebb munkái a Bakony dolomit-, mészkő- és bazalthegyeinek, forráslápjainak, lápos tavainak és rétjeinek mohaföldrajzi tanulmányozásából születtek Mintegy félszázra tehető azoknak a tudományos szakcikkeknek és egyéb írásainak száma, melyekben, kisebb-nagyobb mértékben a Bakonyt is érintik.

1910. november 19.

105 éve született RADICS Ferenc (Győr, 1910. nov. 19.-Bp., 1989. szept. 10.) tanár, természettudós. 1910-ben Ajkára költöztek, így e települést tekintette szülőhelyének, itt élte gyermek- és ifjúkorát. Ajkán, Kőszegen, Pápán tanult, majd a budapesti tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. Szakdolgozatát Ajka és környéke földtörténetéből és növényvilágának ismertetéséből készíttette. Dolgozott igazgatóként a budapesti Szt. László Gimnáziumban, tanszékvezetőként a Pedagógiai Szemináriumban, később a Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese lett. Közben kutatott és publikált. A platánokról szóló tanulmányáért nemzetközi díszdoktori címet kapott.

1910. november 19.

105 éve született SÜMEGI TÓTH Tivadar (Sümeg, 1910. nov. 19.-Sümeg, 1942. aug. 15.) költő. Középiskolai tanulmányok után sok mindennel próbálkozott, sokáig Budapesten volt tisztviselő. Hányatott sorsáról népies ízű, fanyar hangulatú versei tanúskodnak. A Magyar Élet és a Kelet Népe közölte költeményeit. Versei terjesztésének különleges módját választotta. Előbb kézírással, majd indigós gépeléssel 5-6 versét adta közre pár oldalas kis füzetekben. A felsorolt művei ezek közé tartoznak, amelyeket a vele foglalkozó lexikonok (tévesen) önálló kötetként tartanak számon. Verseinek gyűjteményes kötete 1995-ben jelent meg Életért kiáltok címmel a Sümegi írások sorozatban A sümegi Városi temetőben nyugszik. A városban utca viseli nevét, a Cseh László utcában lévő szülőházán tábla őrzi emlékét.

1875. november 20.

140 éve hunyt el VERMES Illés (1806-Bp., 1875. nov. 20.) jogász, alispán. Jogi tanulmányainak elvégzése után a pápai Esterházy-uradalom főügyésze. Aktív tagja volt Veszprém megyei közéletének, 1847-ben a Veszprémi Casinó tagja. 1848. március 26-án Pápa város nemzetőrségének főkapitányává választották. Az áprilisi törvények végrehajtása után is a pápai nemzetőrség kapitánya volt. Júniusban a városi képviselőtestület tagjává és országgyűlési követté választották. Debrecenbe nem követte az országgyűlést, ezért 1849. március 24.-től mandátumáról lemondottnak tekintették. 1849. októberétől a Veszprémi járás főszolgabírója, 1851-ben királyi járásbírósági elnök. 1856 után Veszprémben ügyvéd, 1872-től haláláig Veszprém vármegye alispánja. Veszprémben, az Alsóvárosi temetőben temették el.

1930. november 22.

85 éve ezen a napon az elkészült várpalotai vízvezeték hivatalos felülvizsgálatát követően megtörtént a Vízmű Várpalota város tulajdonába adása.

1760. november 23.

255 éve született MÁNDI MÁRTON István, Márton István (Iszkaszentgyörgy, 1760. nov. 23.-Pápa, 1831. szept. 21.) nyelvész, tanár, filozófus. 1771-1774-es években Szentkirályszabadján, később Kecskeméten tanult, teológiát Debrecenben és külföldön hallgatott. Három évig Hajdúnánáson akadémikus rektor, majd 1786-tól 1789-ig Göttingenben tanult. 1790-től a Pápai Református Gimnázium rektor-professzora. Nevéhez fűződik az iskola új fellendülése. Törekvéseit siker koronázta, létrejött a kollégium. 1797-ig a pápai református egyház, majd a Dunántúli Református Egyházkerület tartotta fenn a Pápai Református Kollégiumot. Az Egyetemes Református Egyház 1804-ben a pápai iskolát a debrecenivel és a sárospatakival egyenrangúnak nyilvánította. Kidolgozta az iskola tantervét. Tankönyveket íratott. Görög, latin és német nyelvkönyvet írt. Az elemi iskolák számára is készített egy Magyar Ábécét. Pápán az Alsóvárosi temetőben nyugszik, ott van vörös márvány sírköve. A református könyvtártban márvány mellszobra, Izsó Miklós alkotása látható. A városban utcanév, az Ókollégium - Petőfi S. u. 13. - falán tábla őrzi emlékét.

1920. november 23.

95 éve született LŐCSEI Béla (Miskolc, 1920. nov. 23.-Bp., 1981. okt. 14.) vegyészmérnök. A kémiai tudományok kandidátusa. 1943-ban a budapesti műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet, majd néhány éven belül, rövid ideig több munkahelyen dolgozott. 1949-től a Nehézvegyipari Kutatóintézet alosztályvezetője, 1953 után a Szilikátipari Központ Kutató és Tervező Intézetében főosztályvezető. 1956-tól a Veszprémi Vegyipari Egyetem szilikátkémiai tanszékén előadásokat tartott, 1966-ban egyetemi tanári kinevezést kapott. 1975-1981 között az Üvegipari Művek Kutatóintézetének igazgatója. Tudományos munkássága a szilikátkémia területén volt jelentős. Közel kétszáz tanulmánya jelent meg és ötvennél több szabadalmát fogadták el. 1970-ben a Kiváló Feltaláló Aranyérmet kapta

1915. november 24.

100 éve született LŐRINCZE Lajos (Szentgál, 1915. nov. 24.-Bp., 1993 okt. 11.) nyelvész, tanár. A Pápai Református Kollégium diákja, a Képzőtársaság aktív tagja. Első írásai az iskola évkönyveiben és a Kollégiumi Lapokban jelenek meg. A budapesti tudományegyetemen Eötvös-kollégistaként szerzett tanári oklevelet. Két évig, 1943-1945-ben Pápán tanított. Szentgál határnevei adtak indítékot doktori értekezéséhez (Földrajzi neveink élete) is. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1954-től a Magyar Nyelvőr felelős szerkesztője volt. Ebben a munkában a veszprémi születésű Simonyi Zsigmond utóda. 1952-től az Édes Anyanyelvünk műsor szerkesztője a rádióban, 1979 után a szerkesztőbizottság elnöke lett . 1963-tól hasonló műsora volt a televízióban is. Előadásainak nagy szerepe volt a nyelvi műveltség és az anyanyelvi ismeretek terjesztésében. Felbecsülhetetlen értékű az a munka, amelyet a Magyarok Világszövetségében az anyanyelvi konferenciák szervezésével, a határon kívül élő magyarok összefogásáért, nemzettudatuk ápolásáért, nyelvi ízlésük nemesítéséért végzett. Szentgálon az általános iskola falán emléktábla, a lépcsőházban bronz dombormű, Domokos Béla alkotása őrzi emlékét. Munkássága elismeréseként 1970-ben Állami-díjat, 1981-ben Apáczai-díjat, 1992-ben Pais Dezső-díjat, 1992-ben Kosztolányi-díjat kapott.

1865. november 25.

150 éve született HORVÁTH Cyrill (József) (Veszprém, 1865. nov. 25.-Balatonalmádi, 1941. júl. 19.) irodalomtörténész, tanár. Az MTA rendes tagja 1925-től. A ciszterci rend tagjaként, 1882-től többek között Zircen folytatott teológiai tanulmányokat. 1889-ben bölcsészdoktori, 1890-ben magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett a budapesti egyetemen. 1889-ben szentelték pappá. 1890 és 1896 között a bajai, az egri és a székesfehérvári gimnáziumokban tanított. 1896-ban kilépett a rendből, áttért a református hitre. Budapesti és sárospataki ref. felsőfokú tanintézetekben tanított. Nyugdíjazása, 1934 után visszatért a r. k. egyházba. A Sárospataki Kollégium tanáraként a Sárospataki Füzetekben jelentette meg Bessenyei egyik kéziratát. Veszprémi tartózkodása idején szerkesztette a Veszprémi Közlönyt. A középkori magyar irodalom jelentős kutatója volt.

1945. november 27.

70 éve hunyt el SZIKLAY János, 1895-ig Frömmel János (Veszprém, 1857. ápr. 2.-Bp., 1945. nov. 27.) író, újságíró. Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Székesfehérváron és Pozsonyban folytatta. Az egyetemet Budapesten végezte és 1884-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Később újságíró lett Pozsonyban majd Budapesten jelentős fővárosi lapok munkatársa, több hírlapírói egylet vezető tisztségviselője volt. 1878-1879-ben a Felvidék szerkesztője. 1884-től színházi tudósító. Közel harminc szépirodalmi mű szerzője és számottevő műfordítói munkássága is. Részt vett a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat, valamint a Révai Nagy Lexikona szerkesztésében, mindkettőnek szócikk írója is. Szerkesztette a Katolikus Magyarország c. reprezentatív kötetet, Kiss Jánossal együtt Ő az egyháztörténeti rész szerzője. A Balaton kultuszának fáradhatatlan harcosa, a Balaton Egylet egyik alapítója, 1883 és 1893 között titkára. 1893-ban a nagy veszprémi tűzvész alkalmából országos segítő akciót kezdeményezett. E célból szerkesztette a Május c. albumot is. Megírta a magyar népszínmű történetét. Szépirodalmi alkotásai között több veszprémi vonatkozású rajza, elbeszélése és egy regénye: A testvérek, említésre méltó. Életművéből elsősorban a művelődéstörténeti vonatkozásúak a jelentősek. Veszprém és Zala megyék művelődéstörténetét bemutató alkotásai további kutatások jelentős forrásai. Budapesten a Farkasréti temetőben díszsírhelyen nyugszik. 1925-ben, szülővárosában utcát neveztek el róla, tábla őrzi emlékét.

1820. november 28.

195 éve született SZOLDATITS Ferenc (Vörösberény, 1820. nov. 28.-Róma, 1916. jan. 25.) festőművész. Veszprémből származó festőnek tekintik, mivel édesanyja a városban élt és fia sok idejét töltötte itt. Bécsben a Képzőművészeti Akadémián tanult, majd viszonylag fiatalon Rómában telepedett le. A nazarénus festők követője lett és ezzel hatott a későbbi gödöllői iskola művészeire is. Olaszországban és itthon számos templom számára festett madonnákat, oltárképeket és freskókat. Fő műve az egri székesegyház Mária-kápolnájának falképei (1881). A veszprémi püspöki palota kápolnájában is látható képe: Magyarország védasszonya Szent Imrével és Margittal. Megfestette IX. Pius és XIII. Leo pápa arcképét is.

1840. november 28.

175 éve született VÉGHELY Dezső, szentkirályszabadjai (Veszprém, 1840. nov. 28.-Abbázia, 1897. ápr. 2.) író, történész, jogász, alispán. Apja Véghely Imre 1867-1872-es években Veszprém vármegye alispánja. A középiskolát a Pápai Református Kollégiumban, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1875-ben ügyvédi oklevelet szerzett, majd Veszprémben ügyvédi irodát nyitott. A Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben megjelent írásaival hívta fel magára a figyelmet. 1875-ben Veszprém városa, 1878-tól Veszprém vármegye főjegyzője, 1881-ben alispánná választották, ez utóbbi funkciót haláláig töltötte be. Megbízást kapott Veszprém megye monográfiájának megírására, de betegsége miatt a nagy munkát nem tudta elvégezni. Nagy mennyiségű forrásanyagot, számos oklevelet gyűjtött a monográfiához, ezt Ő és utódai veszprémi lakásán tárolták. Az épület a második világháborúban bombatalálatot kapott és az értékes gyűjtemény megsemmisült. Más források szerint a forrásanyag nagyobb részét a család a századfordulón eladta a Nemzeti Múzeumnak. A megmaradt iratanyag a 2. világháború idején a balatonalmádi villában semmisült meg. 1884 után sok szállal kötődött Balatonalmádihoz. Háza, szőlője, a Balaton iránti vonzalma mellett aktívan részt vett a település közéletében és fejlesztésének előmozdításában. Tudományos folyóiratokban számos tanulmánya jelent meg. Több oklevélgyűjtemény kiadásában vett részt. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik, Balatonalmádiban kőből készült emlékpad (Bődy Henrik alkotása) hívogatja pihenésre az Öreg-park látogatóit.

1930. november 28.

85éve hunyt el KÁLNOKI Izidor, 1881-ig Kaufmann Izor (Sümeg, 1863. nov. 10.-Bp., 1930. nov. 28.) író, újságíró. A középiskolát és a műegyetemet Budapesten végezte, 1885-ben mérnöki oklevelet szerzett, majd újságírással kezdett foglalkozni. Előbb a Pesti Napló helyettes szerkesztője, majd az Újság főmunkatársa lett. Verus és főleg Vulpes néven számos más lapnak is dolgozott. Közben 1896-tól az ezredéves kiállítás sajtóosztályának vezetője volt. Több regénye és elbeszélése jelent meg. Derűs és érdekes elbeszéléseiben szociális problémákat ábrázolt. Cikkeiben a millenniumi évek polgári világának visszásságait írta meg. Elsőnek fordította magyarra Gorkij: Éjjeli menedékhely c. művét.

1855. november 29.

160 éve született BEZERÉDJ Viktor (Veszprém, 1855. nov. 29.-Bp., 1913. nov. 2.) államtitkár, szakíró. Bezerédj Gyula alispán fia. 1880-ban Veszprém vármegye aljegyzője, 1885-től a veszprémi kerület országgyűlési képviselője. 1889-ben háznagynak választották, de a következő esztendőtől már a belügyminisztériumban dolgozott különféle beosztásokban. Volt államtitkár is. 1907-ben elnyerte Veszprém város díszpolgára címet. Közigazgatási és közgazdasági cikkeket, tanulmányokat írt, amelyek többek között a Nemzetgazdasági Szemlében és veszprémi lapokban jelentek meg.

1975. november 29.

40 éve hunyt el KORACH Mór (Miskolc, 1888. febr. 8.-Bp., 1975. nov. 29.) vegyészmérnök, tanár. 1911-ben a budapesti egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. A baloldali értelmiségiekhez kapcsolódott, a Gallilei Körnek három évig alelnöke volt. 1912-ben politikai okokból kivándorolt Olaszországba, itt először a Páduai Egyetemen tanársegéd, később a Faenzai Torricelli-liceum tanáraként a kerámiaművészeti szakiskola egyik alapítója, tanára és kutatólaboratóriumának igazgatója lett. 1938-ig több itáliai egyetemen tanított és Marcello Cora néven szépirodalmi alkotásai jelentek meg. Belépett az Olasz Kommunista Pártba és részt vett az ellenállási mozgalomban. 1952-ben tért haza, 1957-ig az Építőanyag-ipari Központi Kutató Intézet igazgatója, majd 1956-tól tanított a budapesti műegyetemen, 1957-től a kémiai-technológiai tanszék vezetője lett. 1960 és 1968 között Veszprémben a Műszaki Kémiai Kutatóintézet (MÜKKI) igazgatója, majd tudományos tanácsadója volt. Főleg kerámiai kutatásokkal foglalkozott. Faenzában tervezte meg az első kerámiai elektromos kemencét. Új eljárást és módszert dolgozott ki a szigetelő anyagok gyártására. Közel kétszáz szakközleménye mellett politikai, esztétikai és szépirodalmi munkái is megjelentek. 1966-ban Kardos István portréfilmet készített róla. Az MTA-nak 1956-tól levelező-, 1958-tól rendes tagja volt.

1990. november 29.

25 éve hunyt el KOVÁCS István (Nyírbátor, 1921. szept. 21.-Bp., 1990. nov. 29.) jogász, tanár, alispán. Az állam és jogtudományok doktora, az MTA-nak 1965-től levelező, 1976 után rendes tagja. 1943-ban a debreceni egyetem állam- és jogtudományi karán szerzett oklevelet. Egyik szervezője, majd vezetője az egyetemen alakult demokratikus diákszervezetnek. Az Ideiglenes Nemzeti Kormányban miniszteri titkár, 1947-1948-ban Veszprém megye alispánja volt. Egy évig a belügyminisztériumban tanulmányi osztályvezető, 1950-től a szegedi egyetem tanára, egyben az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgató helyettese. Támogatta az alkotmányos reformtörekvéseket, részt vett az MTA megújításában is.

1990. november 29.

25 éve halt meg SZALAI József (Kővágóörs, 1892. dec. 18.-Bp., 1990. nov. 29.) sportoló, sportvezető. A budapesti tudományegyetemen jogi doktorátust szerzett, majd 1915-től a székesfővárosnál dolgozott. Kerületi elöljáró, 1949-től az V. kerületi tanács elnöke, majd a Fővárosi Sportlétesítmények Vállalat igazgatója, a Magyar Tornaszövetség elnöke és a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. Tízszeres magyar tornászbajnok, 1912-ben és 1928-ban részt vett a stockholmi és az amszterdami olimpián. 1984-ben Olimpiai Érdemérmet kapott.

1835. november 30.

180 éve született GYŐRFFY Gyula (Veszprém, 1835. nov. 30.-Bp., 1885. okt. 6.) jogász, író. Pesti jogászként, Garay János támogatásával munkatársa lett több szépirodalmi lapnak. 1855-ben Nagyváradon folytatta jogi tanulmányait, 1860-ban Bihar megye aljegyzőjévé választották, de még az évben (otthagyva állását) ügyvédi irodát nyitott és megalapította a Bihar c. szabadelvű napilapot. Az abszolutista kormányzat vádlottak padjára ültette és a budai fellebbviteli katonai törvényszék három hónapi elzárásra, valamint magas pénzbüntetésre ítélte. 1869-ben országgyűlési képviselőnek választották. Irt verseket és elbeszéléseket, de önálló kötete nem jelent meg.

1865. november 30.

150 éve született ZSIGMOND János (Szekszárd, 1865. nov. 30.-Veszprém, 1936. ápr. 12.) művelődéstörténész, író, szerzetes tanár. 1882-től a Piarista-rend tagja. Nyitrán teológiát tanult, tanári diplomát 1889-ben Kolozsvárott szerzett, ahol pappá szentelték. Több város piarista gimnáziumában tanított, Veszprémben 29 évig volt tanár. A Veszprém Vármegyei Közművelődési Egyesület elnöke volt, és szerkesztette ennek naptárát. Sokat foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel, amelyről önálló műve is megjelent. Bejárta Afrika északi partvidékét és majdnem egész Európát. Főként földrajzi, néprajzi és társadalmi vonatkozásokban értékes útleírásainak jelentős része elsőként a Veszprémi Hírlapban látott napvilágot.  

Weboldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Önnek.
Ok