Évforduló és eseménynaptár 2015

Március

1875. március

140 éve egy veszprémi fiákeres, fogadásból egy óránál hamarabb ért Balatonfüredre.

1945. március

70 évvel ezelőtt a villanytelepet és környékét, valamint a főtranszformátor állomást több bombatalálat érte. A szovjettámadás elakadt a német Margit-vonal előtt, ezért Veszprém a szovjet légierő célpontjává vált.

1990. március 1.

25 évvel ezelőtt a múzeum felvette Laczkó Dezső nevét.

25 éve nyitotta meg kapuit a Helyőrségi Művelődési Otthon a HEMO.

1940. március 2.

75 éve halt meg MIKLOVICZ Dezső (Hódmezővásárhely, 1887. aug. 3.-Balatonfüred, 1940. márc. 2.) orvos. Budapesten 1911-ben szerezte meg orvosi oklevelét. Az 1. világháborúban katonaorvosként teljesített szolgálatot az olasz és az orosz fronton, majd fogságba esett. Hazajövetele után a Pestújhelyi Munkáskórházban volt sebész. Számos háborús kitüntetés tulajdonosa. 1921-től haláláig a Balatonfüredi Erzsébet Szanatórium orvosa volt. Kedvenc időtöltése a fényképezés volt. A korabeli lapokban számtalan általa készített fényképpel találkozhatunk.

1880. március 5.

135 éve született FEKETE Jenő (Veszprém, 1880. márc. 5.-Bp., 1943. márc. 17.) geofizikus. A budapesti tudományegyetemen, az Eötvös Collegium tagjaként, matematika-fizika szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett, ahol először tanársegéd, majd 15 évig Eötvös Lóránd mellett dolgozott. 1915-től kinevezett geofizikus, 1919-től az Eötvös Lóránd Geofizikai Kutatóintézet munkatársa, majd később, 1934-1935-ben vezetője. Mexikóban és Texasban végzett torziós ingás méréseket. Új kutatási módszereket vezetett be a szeizmológia területén. 1941-től az MTA levelező tagja volt. A gravitáció és tehetetlenség arányosságáról és Eötvös Lóránd földmágnesességre vonatkozó vizsgálatairól szóló írásai a Mathematikai és Physikai Lapokban jelentek meg.

1975. március 7.

40 éve hunyt el HALÁSZ András (Munkács, 1890. dec. 17.-Bp., 1975. márc. 7.) bányamérnök. A műszaki tudományok kandidátusa. Selmecbányán kezdett tanulni, de a háború tanulmányait félbeszakította, bányamérnöki oklevelét 1923-ban, Sopronban szerezte meg. 1941-ig Jugoszláviában egy belga érdekeltségű rézbánya főmérnöke, majd 1944-ig Nagybányán dolgozott. A 2. világháború után újjászervezte a hazai alumíniumtermelést. 1950-től a Bányászati Kutató Intézet osztályvezetője, meghívott előadóként ércelőkészítést tanított a Veszprémi Vegyipari Egyetemen is. E témakörből egyetemi jegyzetei és több mint harminc tanulmánya jelent meg a Bányászati és Kohászati Lapokban. Munkásságának egyik fő területe az úrkúti mangánérc-dúsító mű hidrociklonos osztályozáson alapuló rekonstrukciója. Elvégezte az úrkúti mangántartalmú, elfolyó meddőiszap ipari méretű dúsítási kísérleteit. Kidolgozta az eplényi áthalmozott Csorda-hegyi típusú, valamint a gyenge minőségű oxidos nyers-mangánércek dúsítását. Munkásságát 1953-ban Kossuth-díjjal ismerték el.

1770. március 8.

245 éve született PÁPAY Sámuel (Felsőörs, 1770. márc. 8.-Pápa, 1827. máj. 31.) nyelvész, tanár, jogász. Dunántúli református nemesi családban született. Ifjú korában áttért a római katolikus vallásra, Esterházy Károly egri püspök támogatásával tanult. Egerben jogi tanulmányokat végzett, majd ugyanott a magyar nyelv és irodalom tanára volt. 1800-ban Pápán telepedett le, ügyvédként tevékenykedett; irodalommal is foglalkozott. 1801-ben Veszprém vármegyei ügyész, később Esterházy Miklós devecseri uradalmainak ügyésze, majd 1804-ben táblabíró lett. Állandó kapcsolatot tartott Kazinczy Ferenccel, Kisfaludy Sándorral, Péteri Takács Józseffel. Vármegyei megbízásból könyvet írt a hivatalos nyelv magyarosítása érdekében. Az első magyar rendszerező irodalomtörténetünknek is ő a szerzője. Síremléke a pápai Alsóvárosi temetőben van. Felsőörsön, a Fő u. 26. sz. házon tábla őrzi emlékét.

1820. március 8.

195 éve született HUBER Károly (Veszprém, 1820. márc. 8.-Veszprém, 1896. nov. 17.) kántortanító, városi tanácsos. A gimnázium első négy évét Keszthelyen végezte. Az ötödik osztályt Veszprémben kezdte, de anyagi okok miatt a tanítóképzőben folytatta tanulmányait. 1838-tól 1845-ig több helyen (Zalavár, Ősi, Hahót) segédtanító, 1845 után önálló tanító. 1851-től Veszprémben kántortanító. Később városi tanácsnoknak is megválasztották. 1851 és 1890 között a székesegyház kántora. Vizeki Talián Lázár c. püspök személyi titkáraként is dolgozott, akinek temetésén rosszul lett és néhány nap múltán meghalt. A Felsővárosi (ma: Dózsaváros) temetőben, családi sírboltban nyugszik.

1980. március 8.

35 éve hunyt el Fábián Dániel (Köveskál, 1901. jan. 28. – Bp., 1980. márc. 8.) orvos, újságíró, szociológus. Köveskálon, 1901. január 28. született, édesanyja Vörösmarty Mária, a Szózat költőjének egyenes ági leszármazottja.

1975. március 9.

40 éve avatták fel a Házgyárat, amely 1985-ig működött.

2005. március 9.

10 éve hunyt el HARDY Zoltán (Veszprémvarsány, 1926. aug. 19.-Veszprém, 2005. márc. 9.) jogász, tanácstitkár, főiskolai tanár. 1944-ben érettségizett a Pápai Református Kollégium Kereskedelmi Középiskolában, majd 1948-ban Szombathelyen jegyzőtanfolyamot végzett. 1960-ban a budapesti tudományegyetemen jogászi oklevelet szerzett. 1949-ben községi vezető jegyző Magyarpolányban. 1950-1951-ben körjegyző, tanácstitkár Nemesvámoson. 1952-1953-ban a Veszprémi Járási Tanács, 1953 és 1987 között a Veszprém Megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára. Az 1972-1982-es években a VEAB Jogtudományi Bizottságának elnöke. 1970-től 1980-ig az Igazságügyi Minisztérium Jogi Szakvizsgabizottságának, a Magyar Jogász Szövetség elnökségének tagja. 1972 és 1982 között az Államigazgatási Főiskola tanára. Munkatársaival közel 200 államjogi, választójogi jogszabály-módosítási javaslatot kezdeményeztek a kormányzati szerveknél. 1978-tól 1987-ig a Közalkalmazottak Szakszervezete országos vezetőségének tagja. A Veszprémi Vasas, majd a Veszprémi Haladás Sportegyesület vezetőségi tagja. Részt vett az államigazgatási jogszabályok és az államigazgatási gyakorlat korszerűsítésével összefüggő törvénykezési feladatok előkészítésében és megfogalmazásában. Az 1964, 1975, 1987-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Az Állam és Igazgatás c. folyóiratban több tanulmánya jelent meg.

1855. március 10.

160 éve született Liedl Ferenc (Veszprém, 1855. márc. 10.–Bp., 1900. okt. 31.) hegedűművész. Tanulmányait Bécsben végezte. 1870 és 1890 között számos hangversenyt adott az egész országban. 1883-ban triótársaságával (Major J. Gyulával és Willmouth Bódoggal) a pesti Vigadóban mutatkozott be, Liszt Ferenc előtt is muzsikáltak. A Pesti Népszínház karnagya, majd 1885-től 1900-ig az Operaház tagja. Sikerrel hangversenyezett Salzburgban, Belgrádban és Konstantinápolyban is.

1860. március 10.

155 éve született BONTZ József (Bocfölde, 1860. márc. 10.-Veszprém, 1934. júl. 23.) r. k. lelkész, történész. A középiskolát Zalaegerszegen, Szombathelyen és Pannonhalmán végezte. 1886-ban szentelték pappá, később Keszthelyen káplán. 1929-től Veszprémben kanonok. Balatonedericsen új templomot, Cserszegtomajon kápolnát építtetett, a nemesvitait restauráltatta. Megalapította a Balatonvidék című hetilapot, amelyben (a Magyarország c. lap mellett) írásai is megjelentek.

1895. március 10.

120 éve hunyt el BOLGÁR Mihály (Gyerk, 1861. szept. 1.-Veszprém, 1895. márc. 10.) tanár, geológus. Szegeden, majd Veszprémben volt kegyesrendi tanár. Geológiai és hidrográfiai kutatásokkal is foglalkozott. Tanulmányai alapján valósították meg Veszprém város vízvezetékét. Ilyen témákban írt dolgozatokat is, amelyek főként a főgimnázium értesítőiben jelentek meg: Veszprém kútvizeinek elemzése. - A veszprémi talajvizek összefüggése. - A vízkérdés; Veszprém meteorológiai viszonyai és kútvize. Egy munkájában a Sió-zsilip kérdését tárgyalja.

1810. március 12.

205 éve született KRIZSÁN József (Pincéd, 1810. márc. 12.-?) ev. lelkész. Tanulmányait szülőhelyén, Veprovácon (Veprőd) és Palánkán végezte, majd a mezőberényi gimnáziumban és a soproni líceumban tanult. 1829-től Oroszlányban volt ideiglenes segédtanító. 1830-ban Gyúróba került prédikáló tanítónak, ahol négy éven át a szónoklatban gyakorolta magát. 1833. október 23-án Kis János superintendens Sopronban lelkésszé szentelte. Oroszlányba került segédlelkésznek, 1834. október 13-tól Velegen lelkész. 1843-tól 25 évig Tabon lelkész, 1868. december 9-én jött Veszprémbe, ahol előbb helyettes lelkészként, 1870. május 8-ától 1879. május 1-ig lelkészként szolgált. A fővárosba költözött, áttért a r. k. vallásra.

1910. március 12.

105 éve született LÉKAI László József, Lung László (Zalalövő, 1910. márc. 12.-Esztergom, 1986. jún. 30.) r. k. püspök, tanár. A középiskolát Nagykanizsán és Veszprémben, a Kisszemináriumban végezte, 1928-ban érettségizett. Rómában filozófiát és teológiát tanult, 1931-ben filozófiai doktorrá avatták, 1934-ben pappá szentelték. Káplán Ukkon, majd Veszprémben tanulmányi felügyelő a Kisszemináriumban, a dogmatika tanára a Nagyszemináriumban. Püspöki titkár 1944-ben, és még ez évben internálták, előbb Veszprémben, majd 1945. február 22.-ig Sopronkőhidán és Sopronban tartották fogva. 1969-től plébános Badacsonytomajon, később Balatonlellén. Először a Veszprémi Egyházmegye apostoli kormányzójává nevezték ki. 1972. március 16-án szentelték püspökké. Két év múlva esztergomi apostoli kormányzó, 1976-tól bíboros érsek. 1978-ban két pápa, I. és II. János Pál választásán vett részt. Jelmondata: A megnyesett fa kizöldül. Veszprém megyei munkálkodása idején sokat fáradozott templomok, egyházi épületek helyreállításán, szépítésén, korszerűsítésén: Ábrahámhegyen, Badacsonyban, Badacsonyőrsön, Badacsonytomajon. Új templom építését kezdeményezte Balatonfőkajáron

1915. március 12.

100 éve született FEJES TÓTH László (Szeged, 1915. márc. 12.-Bp., 2005. márc. 7.) matematikus, tanszékvezető egyetemi tanár. 1938-ban a budapesti tudományegyetem matematika-fizika szakán szerzett oklevelet. A matematikai tudományok doktora az MTA tagja. 1949 és 1965 között a Veszprémi Vegyipari Egyetem Matematika Tanszékének alapítója,1951-től tanszékvezető egyetemi tanár. 1965-től 1983-ig az MTA Matematikai Kutató Intézet főmunkatársa, majd igazgatója. Vendégprofesszor a Freiburgi Egyetemen, a Wisconsini, Washingtoni, Ohioi Egyetemeken. 1972-től a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. A diszkrét geometriában elért kutatási eredményei világhírűvé tették. Közel kétszáz tudományos publikációja, számos előadása volt a matematikai analízis és a geometria különböző területeiről. 1957-ben Kossuth-díjat, 1973-ban Állami Díjat, 1977-ben Gauss-emlékérmet (Braunschweig), 1997-ben a Veszprémi Egyetem Honoris Causa doktora kitüntetést kapta.

1990. március 13.

25 éve hunyt el BÉKEFI László (Celldömölk, 1927. júl. 30.-Sümeg, 1990. márc. 13.) r. k. prépost. 1952-ben, Veszprémben szentelték pappá. Buzsákon, Bucsuszentlászlón, később Sümegen volt káplán. Veszprémben püspöki helytartó, titkár, majd templomigazgató volt. 1961-től Sümegen plébános, 1973-tól prépost. A város mindkét templomát felújíttatta, a plébániatemplom központi fűtést kapott. A Máltai Lovagrend segítségével munkálkodott a várbeli kápolna felújításán is. Tagja volt a városi Hazafias Népfrontbizottságnak, a Városvédő- és Szépítő Egyesületnek. 1994-ben (posztumusz) Sümeg város díszpolgára címet kapott.

1870. március 14.

145 éve született HOFFER Ármin (Gyöngyös, 1870. márc. 14.-?) rabbi, teológiai író. A budapesti egyetemen filozófiai doktori oklevelet kapott, rabbivá 1896-ban avatták. Először Szentesen tevékenykedett, 1902-ben került Veszprémbe főrabbinak. 1928 után a Budapesti Rabbiképző tanára. Zsidó folyóiratokban számos értekezése jelent meg.

1950. március 14.

65 éve hunyt el NAGY Sándor (Németbánya, 1868. máj. 18.-Gödöllő, 1950. márc. 14.) festőművész, iparművész. Budapesten Székely Bertalannál, azután Rómában, majd Párizsban folytatott tanulmányokat. Hazatérve először Veszprémben, később Gödöllőn dolgozott. Leginkább szimbolikus festményeivel és egyéni stílusú rajzaival keltett feltűnést és gyakorolt hatást a fiatalabb nemzedékre. A fiatalok egész sorát vonzotta Gödöllőre, ahol művésztelepet és szőnyegszövő iskolát teremtett. Sokoldalúan foglalkozott az iparművészeti technikákkal és maga is nagybecsű alkotásokat hozott létre. Fő műve a pesterzsébeti templom freskódísze. Veszprémi alkotásai: a Petőfi Színház épületének külső mozaik képe és a főhomlokzat üvegfestménye. Előbbi a Rege a Csodaszarvasról, utóbbi a Népművészet varázsa címet viseli. Számos ifjúsági könyvet (és Ady Endre költeményeit is) illusztrált. A magyarországi szecesszió jellegzetes képviselője.

1975. március 14.

40 éve új városi zászlót és új városcímert alkotott Veszprém Város Tanácsa.

1915. március 15.

100 éve született DEBRŐCZI Tibor, Debrőci, eredeti neve: Dögl Tibor (Bp., 1915. márc. 15.-Bp., 1975. dec. 20.) orvos. Oklevelét 1938-ban a budapesti tudományegyetemen szerezte meg. 1938 és 1948 között a Fővárosi I. Sz. Belklinika orvosa. A háború idején az Ellenállás c. lap értelmiségi csoportjához tartozott, egy illegális partizáncsoport tagja volt. 1952-től a Balatonfüredi Szívkórház belgyógyász főorvosa, 1955-től haláláig igazgatója. Füreden nagyarányú beruházásokat hajtott végre, az intézmény gyógyító munkája a világ jelentős részén ismertté vált. 1957-től ismét felújította a balatonfüredi orvos-napok hagyományát, irányította a város új rendelőintézetét. Megszervezte a szívbetegek rehabilitációs központját, bevezette a kardiológiai komplex terhelés elvének alkalmazását. Jelentős kardiológiai tevékenységet fejtett ki. Vitorlázó sportemberként 1967-ben a Kék szalag, 1969-ben a Fehér szalag verseny győztese. Sírja a balatonarácsi ref. temetőben van.

1990. március 15.

25 éve halt meg JÁMBOR Lajos (Veszprém, 1919. aug. 24.-Torontó, 1990. márc. 15.) MÁV-főtisztviselő, vállalkozó, cserkészvezető. A 2. világháború végén került Németországba, ahol a dél-németországi magyar cserkészeket szervezte. Kanadába vándorolt ki, és Torontóban telepedett le, ahol kiállítás-tervező és szervező vállalatot alapított. A torontói magyar cserkészetet Ő építette ki és tette erőssé. Több cserkész-csapatnak volt parancsnoka, vezetője. Biztosította a külföldi magyar cserkészek vezetőképzésének anyagi és műszaki feltételeit.

1920. március 16.

95 éve született JÁRMAI Ervin (Mátranovák, 1920. márc. 16-Veszprém, 1999. aug. 9.) bányamérnök, helytörténeti kutató. Egerben járt középiskolába, 1945-ben a budapesti műegyetem soproni bányamérnöki karán, majd 1960-ban a miskolci egyetemen szerzett bányaipari gazdasági mérnöki oklevelet. 1944-től, különböző beosztásokban Dudaron dolgozott. Nevéhez fűződik a dudari szénbánya termelésének indítása és nagyarányú fejlesztése, a Zirc-dudari vasútvonal megépítése. 1983-ig nyugdíjba vonulásáig, vezető főmérnöke volt a Közép-dunántúli Szénbányászati Trösztnek. Irányította a Dudar és Padragkút községek aláfejtésének védelmét. Aktívan részt vett a megye szakmai műszaki közéletében, a Zirci Bakonyi Panteon kialakításában. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Veszprém megyei szervezetének titkára és elnöke is volt. Gyűjtötte a megye bányászatának emlékeit őrző dokumentumokat és tárgyakat. Közel félszáz tanulmánya, írása jelent meg szaklapokban és önálló kötetekben. Szakbibliográfiai munkássága példamutató. Szakmai és közéleti munkásságáért több kitüntetést kapott, köztük a Péch Antal-emlékérmet. A vörösberényi temetőben nyugszik.

1920. március 16.

95 éve született ORBÁN József (Tapolca, 1920. márc. 16.-Sümeg, 1980. dec. 16.) fotóművész, közigazgatási tisztviselő. Fiatalon a szombathelyi árvaházba került, itt fejezte be az elemi iskolai tanulmányokat. Zalaegerszegen a felsőkereskedelmi iskolában érettségizett. A háborús katonaéveket leszámítva 1957-ig a közigazgatásban dolgozott Tapolcán, Badacsonytomajon, Monostorapátiban és Lesencetomajon is. Példamutató pártfogója a helyi hagyományok ápolásának, az Egry-, a Batsányi-, a Bajcsy-Zsilinszky-kultusz méltó kiteljesedésének. Magánszorgalommal megtanulta és művészi szintre tökéletesítette a fényképezést. Fotósorozataival országos elismerést vívott ki. A Magyarország és a Szovjetunió c. lapok címlapfotósa volt. Sírja Tapolcán van.

1950. március 16.

65 éve ezen a napon a minisztertanács 4343/1949. számú rendeletével Tapolcát és járását Zala megyétől Veszprém megyéhez csatolták.

1845. március 17.

170 éve született SZEIBERLING Mátyás (Somberek, 1845. márc. 17.-Veszprém, 1918. jan. 20.) sportoló, tornatanár. Középiskolát Pécsett végezte, ugyanitt szerzett 1864-ben tanítói oklevelet is. Rövid ideig tanított, majd a Magyar Nyugati Vasúthoz került, 1873-ban vasúti tiszti képesítést szerzett. 1876 után a Veszprémi Főgimnáziumban tornatanára. Tanítványai budapesti és területi versenyeken szereztek győzelmet. 1880 után tornaversenyeket rendezett. 1994-ben Szeiberling-kupát alapítottak.

1990. március 18.

25 éve halt meg DANÓCZY Balázs (Szekszárd, 1943. szept. 13.-Veszprém, 1990. márc. 18.) nyomdász. 1961-ben Szekszárdon a Garai János Gimnáziumban érettségizett. Utána ipari tanuló, 1963-ban nyomdász, kéziszedő szakmunkásként végzett. 1969-ben vegyipari-gépészmérnöki diplomát szerzett a Miskolci Nehézvegyipari Műszaki Egyetemen. 1969-től a Szekszárdi Nyomda főmérnöke. Veszprémbe 1977-ben került a Veszprém Megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatóhelyetteseként, az év végétől a vállalat igazgatója. Nevéhez fűződik a nyomda fejlesztésének eredményes menedzselése. 1977. november elején a nyomda új épületbe költözött, itt kezdődött el a gépi rekonstrukció. 1980-ban a vidéki nyomdák közül egyedül nyerte el a kiváló vállalat címet. 1983-ban a vállalat Pannon Nyomdára változtatta nevét. Munkásságához kötődik a Veszprém megyében alkotó Udvardi Erzsébet festőművész képei arany és ezüst színeinek nyomdatechnikai megoldása. Számos veszprémi és Veszprém megyei kiadvány megjelenését támogatta. Munkásságát több állami és helyi kitüntetéssel ismerték el.

1775. március 20.

240 éve született KOLOSSVÁRY Sándor (Pápa, 1775. márc. 20.-Veszprém, 1842. dec. 7.) r. k. apátkanonok, egyházi író. Középiskoláit Pápán, Sopronban és Veszprémben, a teológiát Pozsonyban végezte. Pappá szentelése után, 1798-ban a Veszprémi Papnevelő tanára. 1804-ben Nagykapornakon lelkész és esperes, 1808-tól kanonok, a következő esztendőben Veszprém plébánosa. 1812-től Veszprém vármegye táblabírája. Az 1825. évi országgyűlésen a veszprémi káptalant képviselte. A veszprémi kórház egyik alapítója, a Dávid Árvaház építésének irányítója. Nagyobb pénzadományokkal segítette a népnevelés ügyét és az MTA megalapítását. Jeles hitszónok. Egyházi beszédei SZALAY Imre: Egyházi beszédek gyűjteménye c. munkában jelentek meg. Kéziratban maradt beszédeit unokaöccse KOLOSSVÁRY Ferenc rendezte sajtó alá

1890. március 20.

125 éve született TREIBER Károly (Lőrinte-puszta, 1890. márc. 20.-Ajka, 1969. dec. 29.) bányász. Sokgyermekes cselédemberek családjába született, már fiatalon dolgoznia kellett. Segédmunkás volt az Ajkai Üveggyárban, majd ló-vezető csillés, később vájár lett a szénbányában. 1915-ben katona, 1917-ben a bányászok bérköveteléseit vezette. A Tanácsköztársaság időszakában a munkástanács elnöke volt. A bukás után négy évig befalazva élt testvére bódéi lakásában. 1923-ban egy somlói pincébe menekítették, ahonnét az SZDP segítségével Budapestre ment, később Bécsbe emigrált. 1931-ben hazajött, de már Sopronban elfogták, egyévi börtönre ítélték. Szabadulása után csendőri felügyelet alatt, alkalmi munkákból élt. 1945 után Ajkán a bányafelügyeletet irányította.

1915. március 20.

100 éve született CSERHÁT József (Balsa, 1915. márc. 20.-Románia, 1969. aug. 6.) költő, újságíró. 1928-ban költözött Budapestre, ahol fizikai munkás volt, majd 1938-ban Békésen érettségizett. Az majd tisztviselő volt. A Szabolcs-megyei Balsa-puszta cselédeinek élményvilágát hozta magával. Lírája a népi mozgalom áramában született, ennek hagyományait követte. Első verseit, a néhány számot megért Március, a Magyar Csillag, az Erdélyi Helikon, a Kelet Népe és a Sorsunk, valamint a Testvériesen c. antológia (1939) közölte. A háború után a Kortárs, az Életünk és a helyi újság adott számára megjelenési lehetőséget. 1957 és 1960 között Tapolcán a járási könyvtár igazgatója volt, majd Veszprémben a Napló szerkesztőségében dolgozott. A kilencvenes évek elején a Napló kollektívája Cserhát-díjat alapított, amelyet a március 15.-i sajtónap alkalmával adtak át.

1920. március 21.

95 éve született BAKKY Sándor (Jászberény, 1920. márc. 21.-Bp., 1965. jan. 6.) festőművész, rajztanár. A Képzőművészeti Főiskolát Szőnyi István tanítványaként 1945-ben végezte el. 1958-ig Budapesten volt rajztanár, majd csak a festészetnek élt. Idejének nagyobb részét a Balaton mellett töltötte, a táj megjelenik alkotásaiban.

1945. március 21.

70 évvel ezelőtt a 101. sz. honvéd vadászrepülő-ezred utolsó egységeit is Kenyeribe telepítették.

1915. március 22.

100 éve született SLAMOVICS Zoltán (Alsógalla, 1915. márc. 22.-Veszprém, 2002. szept. 18.) politikus, szerkesztő, rendőrfőkapitány. Az 1930-as évek elején, a nagy világgazdasági válság időszakában került Veszprémbe. Fiatalon az akkori Faárugyárban kapott munkát, amely a háború alatt hadiüzemként működött, így a bevonulástól megvédte dolgozóit. 1945 márciusában a Magyar Kommunista Párt tagja, néhány hónap múltán hivatásos pártmunkás lett. Először alapszervi titkár, majd a veszprémi járás titkára, 1948-tól a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője, egy év múlva a Várpalotai Szénbányák pártszervezetének titkára. 1954-től 1956 őszéig a Veszprémi Népújság főszerkesztője Közben a budapesti tudományegyetemen tanári diplomát szerzett és elvégezte az MKP Politikai Főiskoláját. 1957 és 1962 között ismét a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályát vezette, majd 1972-ig, nyugállományba vonulásáig Veszprém megye rendőrfőkapitánya volt. Tagja volt a megyei pártbizottságnak, és a Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának.

1940. március 22.

75 éve halt meg KÁLI NAGY Dezső (Kraszna, 1888. máj. 17.-Siófok, 1940. márc. 22.) mérnök. A Balatoni Kikötőépítési Felügyelőség vezetője. Nevéhez fűződik a tihanyi, az alsóörsi, a siófoki és más kikötők tervezése és építése, valamint az említett települések partrendezése. Saját találmánya a K. N. D-jelű partvédőmű, amelyet több helyen sikerrel alkalmaztak.

1945. március 22.

70 éve, 1945. március 22-én éjszaka bombatalálat érte a veszprémi Völgyhíd kisívét.

1840. március 23.

175 éve született HERCZEGH Mihály (Hódmezővásárhely, 1840. márc. 23.-Bp., 1926. márc. 24.) tanár. Szegeden, majd a pesti egyetem jogi karán tanult. 1862-ben bírói, 1864-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1863-tól a Pesti Magyar Királyi Ítélőtáblánál joggyakornok. 1865-ben rövid ideig Fejér megye aljegyzője, majd a Pécsi Jogakadémia tanára. 1868-tól a Győri Jogakadémia, 1870-től a pesti egyetem tanára. Számos jogi könyvet, szakcikket és tanulmányt publikált. A 19. század végén több házat vásárolt, 1912-ben pedig saját villát épített Révfülöpön. Nagyterületű erdővel és 28 kat. hold szőlőbirtokkal, jelentős borászattal rendelkezett, fontos szerepeket vállalt a község nyári közéletében, és a Balaton-parti északi vasútvonal megvalósításában. Elnöke volt a Magyar Szőlősgazdák Országos Elnökségének.

1930. március 23.

85 éve született BARANKAY Bertalan (Tornaalja, 1930. márc. 23.-Ajka, 2002. febr. 1.) orvos, sebész szakorvos, kórházigazgató főorvos. 1950-ben a Miskolcon érettségizett, 1956-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett oklevelet. 1956-tól 1970-ig Budapesti Orvostudományi Egyetem II. sebészeti klinikán osztályvezető tanársegéd. 1970 és 1990 között az Ajkai Városi Kórházban igazgató és osztályvezető sebész főorvos. Részt vett az ajkai kórház létrehozásában, a kiváló orvosi és szakdolgozói kollektíva megszervezésében. Vezetése alatt a kórház országosan is elismert intézménnyé vált. 1975-ben a Munka Érdemrend, 1980-ban Veszprém Megyéért arany fokozata kitüntetést kapta.

1945. március 23.

70 éve a szovjet offenzíva elérte Veszprémet, a német páncélos hadosztály elhagyta a várost.

1915. március 24.

100 éve halt meg SZÉPLIGETI Győző, 1870-ig Schönbauer Győző (Zirc, 1855. aug. 21.-Bp., 1915. márc. 24.) tanár, zoológus, entomológus. A budapesti egyetemen 1877-ben szerzett természetrajz-vegytantanári oklevelet. A Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának külső munkatársaként fáradhatatlanul kutatott és publikált. Kedvenc gyűjtőhelye Budapest környéke, ahol több mint másfélszáz fajt írt le, ezeknek zöme hazánk faunáját tekintve újnak bizonyult. A 20. század elején gyűjtőtevékenységét kiterjesztette a határon túlra és Afrika egyes területeire. Kiemelkedő eredményeket ért el a rovarok, különösen a gubacsokozó Braconida és Ichneumonida faunájának kutatásában. Gyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának adományozta. Egy új genuszt és közel 20 új fajt neveztek el róla magyar és külföldi kutatók.

1995. március 24.

20 éve jelent meg a Veszprémi 7 Nap ingyenes hetilap első száma.

1850. március 25.

165 éve született FIÁTH Pál, eörményesi és karánsebesi (Vörösberény, 1850. márc. 25.-Aka, 1935. okt. 22.) főnemes, főispán. 1871-ben a Pozsonyi Jogakadémián ügyvédi oklevelet szerzett. 1874-1878-ig előbb tiszteletbeli aljegyző, majd főjegyző Veszprém vármegyében. 1878-ban részt vett Bosznia és Hercegovina elfoglalásában. 1897 és 1906 között Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja, majd visszavonult a közélettől és birtokán gazdálkodott. A Főrendiháznak és a Felsőháznak is tagja volt.

1965. március 25.

50 éve halt meg NOVÁKY Lajos, Novák Lajos (Rábacsécsény, 1885. júl. 28.-1965. márc. 25.) r. k. plébános. Teológiát Pozsonyban tanult, 1908-ban a kapucinusok rendjében szentelték pappá. 1915-1918 között tábori lelkész, egy sor háborús érdemrend és érdemkereszt tulajdonosa. 1918-ban vették fel a Veszprémi Egyházmegyébe. 1919-ben káplán Felsőiszkázon, a következő évben Rédén. 1927-től plébános Taliándörögdön, 1932-től Felsőiszkázon, 1935-1952 között Devecserben. Kisszőlősön, Alsó- és Felsőiszkázon tataroztatta a templomot. Taliándörögdön átépíttette a paplakot. Devecserben templomi zenekart szervezett, megszüntette a templom körüli piacot, nagyobbíttatta az iskolát, Kolontáron új lelkészi státust kezdeményezett.

1995. március 25.

20 éve halt meg LENGYEL Tamás (Bp., 1931. máj. 16.-Bp., 1995. márc. 25.) vegyészmérnök, egyetemi tanár. A kémiai tudomány kandidátusa. 1953-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetemen vegyészmérnöki oklevelet, 1960-ban műszaki egyetemi doktori címet szerzett. 1965-től oktató majd 1973-tól egyetemi tanár. 1978 és 1995 között a Radiokémia Tanszék vezetője a Veszprémi Egyetemen. Az MTA Izotóptechnikai Munkabizottságának elnöke volt. A Veszprémi Egyetemen több bizottságban dolgozott. Az MTA VEAB számos bizottságában végzett munkát. Az Izotóptechnika folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, a Journal Radioanal. Nucl. Chem c. folyóiratnak társszerkesztője volt. A ritkaföldfémek elválasztása extrakciós ioncserével, valamint a radionuklidok extrakciója sóolvadékból témákat kutatta. A Munka Érdemrend ezüst, majd1986-ban arany fokozata kitüntetéseket kapta. Öt könyve jelent meg, több mint száz tudományos közleményt publikált.

1945. március 26.

70 éve hunyt el NÉMETH Gábor (Tárkány, 1870. nov. 5.-Pula, 1945. márc. 26.) író, lelkész. 1895-ben szentelték pappá. Nagyvázsonyban káplán, 1898-tól, majd 1904-től plébános. 1935-ben vonult nyugalomba. A Zichy-uradalom padlásán talált iratanyag késztette Nagyvázsonyra vonatkozó behatóbb kutatások folytatására.

2005. március 26.

10 éve hunyt el HALÁSZ Béla ifj. (Bp., 1939. okt. 10.- Veszprém, 2005. márc. 26.) könyvtáros, könyvtárigazgató. Középiskolába Veszprémben és Pápán járt. 1971-ben a budapesti tudományegyetem történelem-könyvtár szakán szerzett oklevelet. 1961-ben módszertani könyvtáros a Zirci Járási Könyvtárban. 1962-től a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár módszertani könyvtárosa, 1967-től olvasószolgálati csoportvezető, 1971-től igazgatóhelyettes, 1991-től megbízott igazgató, 1992-től 2003-ig igazgató. 1979-től a VEAB Könyvtártudományi Munkabizottság tagja, 1974 és 1991 között a Veszprém megyei könyvtárosok szakszervezeti titkára. Az olvasáskutatás, könyvtári tájékoztatás és szakmódszertan, valamint a könyvtártervezés kutatásával foglalkozott. Rendszeresen publikált könyvtári szakmai folyóiratokban, ahol közel szár írása jelent meg. 1969, és 1977-ben az Országos Könyvtártudományi Pályázat II., III., 1977-ben a Veszprémi Akadémiai Bizottság III. díját kapta. 1978-ban Kiváló Népművelő, 1988-ban Munka Érdemrend ezüst fokozata, 1999-ben Szinnyei József-díjat és Pro Comitatu kitüntetést kapott.

1915. március 29.

100 éve hunyt el KLEIN Mór (Miskolc, 1842. júl. 7.-Nagybecskerek, 1915. márc. 29.) rabbi. Prágában tanult, ahol 1863-ban bölcsészdoktorrá avatták és megszerezte a rabbi-oklevelet is. 1876 és 1880 között Pápán rabbi, majd Nagybecskereken főrabbi. A zsidó hittudományok jeles művelője, 1880-tól 1915-ig a rabbiképző vezérlőbizottságának tagja. Számos cikke és tanulmánya jelent meg a magyar zsidó folyóiratokban.

1995. március 30.

20 éve hunyt el JÓNÁS Klára, P. Nagy Sándorné (Kiskunfélegyháza, 1926. szept. 23.-Alsóörs, 1995. márc. 30.) vegyész, tanár. A földrajztudományok kandidátusa. Iskoláit Budapesten végezte, 1948-ban ott szerzett vegyészmérnöki oklevelet is. 1959-ben doktorált. 1949-ben részt vett a NEVIKI megszervezésében, majd annak kutatómunkájában. 1954 után a Veszprémi Vegyipari Egyetem Szervetlen Kémiai Tanszékén először tanársegéd, később adjunktus, majd három évtizeden keresztül docensként oktatott és kutatott. Az ásványok kristályának állapota, a rendezett és rendezetlen szerkezetek, az izomorf helyettesítés és a rácshibák vizsgálatával foglalkozott. A bauxitféleségekkel végzett kiterjedt vizsgálatainak eredményeit a timföldgyártásban hasznosították. Aktívan vett részt a szakmai szervezetek munkájában. Tizennyolc esztendeig titkára a MTESZ megyei szervezetének, tíz évig tagja az országos elnökségnek. Nyugdíjasként idegenvezető volt és idegenforgalmi szakembereket oktatott.

1900. március 31.

115 éve született SZABÓ Lőrinc (Miskolc, 1900. márc. 31.-Bp., 1957. okt. 3.) költő, műfordító. Élete utolsó évtizedében balatonozós alkotói életformát alakított ki. Tavasszal és ősszel a Balatonnál pihent, készítette műfordításait és írta verseit. A legendássá vált balatonutazó utakon Baumgarten Sándor igali, Illyés Gyula, Baránszky-Jób László és Böszörményi László tihanyi, Bernáth Aurél kisörsi majd ábrahámhegyi, 1951-től Lipták Gábor balatonfüredi háza volt a leggyakoribb tartózkodási helye. 1948-tól a balatoni táj ihletőn hatott kései lírájára. Utolsó verseskötetében szereplő szonettjei közül sokat Illyésék nyaralójában írt. Itt érte első szívrohama, aminek emlékét a Tücsökzene című kötetében idézte. A füredi kórházban keresett gyógyulást. Emléktábláját a füredi Balatoni Panteonban Borsos Miklós a költőt ábrázoló bronz plakettjével 1964. szeptember 12-én avatta Illyés Gyula. Balatonfüreden utcát neveztek el róla.

Weboldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Önnek.
Ok