Évforduló és eseménynaptár 2015

 

1895. szeptember

 

120 éve indult el az oktatás a Felsőkereskedelmi Iskolában.

 

1950. szeptember

 

65 évvel ezelőtt Veszprém és Veszprém-külső között megindult az autóbusz közlekedés.

 

1995. szeptember

 

20 éve a Herendi Porcelánmanufaktúra megkapta az ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítványt elsőként a világ porcelánmanufaktúrái közül.

 

1740. szeptember 1.

 

275 éve született CSERNÁK László, Chernac László (Pápa, 1740. szept. 1.-Deventer, Hollandia, 1816. máj. 5.) orvos, fizikus, matematikus. Tanulmányait a debreceni ref. kollégiumban végezte, majd 25 éves korában ösztöndíjjal külföldre ment és nyolcéves tanulmányútja során holland, német, osztrák egyetemeket látogatott. 1759 és 1766 között Debrecenben volt könyvtárőr, preceptor, prézens, ill. a kollégium szeniorja. 1773-ban Groningenben orvos és 1775-ben bölcsészdoktori vizsgát tett. Még ebben az évben meghívták a hollandiai Deventer gimnáziumába a filozófia és a matematika tanárának. 1779-től 1782-ig ugyanitt rektor. 1816-ban ment nyugdíjba. A 70-es évektől kezdve több orvosi és fizikai témájú értekezést publikált. Fizikai műveiben a halmazállapot-változással és a látens hő kérdéskörével foglalkozott. 1811-ben saját költségén adta ki a több mint ezer oldalas Cribrum Arithmeticum címü törzsszámtáblázatot, melyről a kor jeles matematikusa Gauss is elismerő bírálatot írt.

 

1855. szeptember 3.

 

160 éve hunyt el MAÁR János Bonifác (Devecser, 1788. aug. 29.-Balatonfüred, 1855. szept. 3.) tanár, író. A Szent Benedek-rend tagjaként nagyszombati és pozsonyi a gimnáziumban tanított. 1818-ban a Pannonhalmi Könyvtár őre. 1921-től harmincegy éven át a Győri Jogakadémián a magyar- és a világtörténelem tanára. Latin nyelven írt egyetemes története 1853-1854-ben jelent meg, majd magyarra fordítva is kiadta. Verseket is írt. A magyar őstörténetről tartott előadásai hatottak az ifjú Reguly Antalra.

 

1855. szeptember 3.

 

160 éve született SZIGETHY István (Veszprém, 1855. szept. 3.-Sümeg, 1885. ápr. 30.) tanár, író. Az elemi iskola 4 osztályának elvégzése után a Veszprémi Katolikus Algimnáziumban folytatta tanulmányait. A 7-8. osztályt Székesfehérvárott járta, majd a budapesti egyetemen szerzett tanári képesítést magyar nyelv-, irodalomból és bölcseletből. Tanári pályáját az 1879-1880-as tanévben segédtanárként Selmecbányán kezdte. A tanév végén megpályázta a Sümegi Gimnáziumban megüresedett magyartanári állást. Az 1880-as tanévet már a Sümegi Reáliskolában kezdte. Már Selmecbányán bekapcsolódott az irodalmi életbe, részt vett a helyi Magyar Olvasókör munkájában. Arany: Toldi c. költeményének a középső részéről olvasott fel kritikát, melyet a következő évben, sorozatban közölt a Veszprém c. lap. Kritikai munkáját Sümegen is folytatta, ismert a Bessenyei Györgyről írt dolgozata. Részt vett több egyesület munkájában: Zala megyei tanítótestület, testedző egyesület, Vöröskereszt stb. Az iskolában működő felolvasó tanári körnek lelkes tagja, utolsó felolvasását pár hónappal halála előtt tartotta. Magyar nyelvtan c. munkája kéziratban maradt.

 

1915. szeptember 3.

 

100 éve hunyt el VASZARY Kolos Ferenc (Keszthely, 1832. febr. 12.-Balatonfüred, 1915. szept. 3.) r. k. bíboros-érsek, történész. Iparos szülők gyermekeként szülővárosában kezdte tanulmányait. 1847-től a Szent Benedek-rend tagja, 1855-ben szentelték pappá. 1854 és 1869 között tanárként Pápán, Komáromban és Esztergomban dolgozott. 1869-től a győri gimnázium és a rendház főnöke, 1885-től pannonhalmi főapát. Számos egyházi intézményt létesített. 1891-től esztergomi érsek, 1893-tól bíboros és Magyarország hercegprímása. Az egyházpolitikai harcok idején a konzervatív ellenzék vezére, nevéhez fűződik a katolikus politikai szervezetek kiépítése. 1894-től az Akadémia igazgatósági tagja. 1912-ben lemondott méltóságáról és az 1891-ben épített balatonfüredi nyaralójában történettudományi tanulmányokkal foglalkozott. Már pannonhalmi apátként sokat tett a balatonfüredi fürdőtelep fejlesztése érdekében. Megépült a hidegfürdő, bővült a sétány, villany- és vízvezeték létesült. A part menti sétány egy részét róla nevezték el. Keszthelyen temették el, de végső nyughelye 1981-től Esztergomban van. Szülővárosában utcanév őrzi emlékét.

 

1955. szeptember 3.

 

60 éve változott a gyermekmenhely neve, új neve Heim Pál Gyermekkórház lett.

 

1995. szeptember 4.

 

20 éve hunyt el MÁRTON Antal, 1949-ig Maucha Antal (Ősi, 1919. nov. 29.-Hárskút, 1995. szept. 4.) r. k. kanonok, múzeumigazgató. A gimnáziumot Veszprémben végezte, 1939-ben érettségizett. A veszprémi szeminárium növendéke, 1944-ben szentelték pappá. Káplán Felsőörsön, Gyulakeszin és Gógánfán. Internálták 1946-ban, majd egy éven át házi őrizetben tartották Ősiben. Újra káplán Iszkázon. 1948-tól haláláig szolgált az általa szervezett hárskúti plébánián, ahol Vándor Ferenc veszprémi építészmérnök tervei alapján megépíttette a paplakot és a templomot. Márkón felújíttatta a kálváriát. 1973-tól szervezte és vezette az Egyházmegyei Múzeumot. Hatalmas energiát fektetett a gyűjtemény gyarapítására. 1975-től címzetes esperes, 1985-ben tb. majd 1986-ban tényleges kanonok. Az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács tagja. Veszprém város önkormányzata a város anyagi, szellemi és művészeti értékeinek megőrzéséért és bemutatásáért végzett tevékenysége, a Veszprémi Egyházmegyei Múzeum létesítése érdekében kifejtett tevékenységéért Gizella-díjjal tüntette ki. Levéltári kutatásokat végzett Márkó és Hárskút, valamint az egyházmegye múltjára vonatkozóan.

 

1990. szeptember 6.

 

25 éve halt meg BENCZE Ferenc (Nagyvárad, 1924. nov. 4.-Bp., 1990. szept. 6.) színművész. Szabó Ernő felfedezettjeként először, 1945-ben a Nagyváradon kezdte pályafutását. 1958 és 1977 között tagja a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak. Áttelepült Magyarországra, először a Mafilm társulatnál, 1985-től 1988-ig a Veszprémi Petőfi Színháznál dolgozott. Különösen groteszk vonásai jellemszerepekre tették alkalmassá. Drámai jellemábrázoló ereje, eszköztelen játéka és sajátos humora filmszerepekben is érvényesült. 1985-ben Balázs Béla-díjat kapott.

 

1990. szeptember 6.

 

25 éve halt meg LENGYEL Sándor (Bp., 1914. máj. 26.-Bp., 1990. szept. 6.) vegyészmérnök, kémikus. 1936-ban budapesti műszaki egyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. A kémiai tudományok kandidátusa (1956), doktora (1960). 1951-től 1954-ig a Veszprémi Vegyipari Egyetem Vegyészmérnöki Kar Elektrokémiai Iparok Tanszék tanszékvezető egy docense; közben két évig a kar tudományos dékán-helyettese volt. Jelentős szerepet vállalt a magyarországi vegyipar, elsősorban a nehézvegyipar fejlesztési terveinek kidolgozásában, a nagy állami vegyipari vállalatok megszervezésében. Kutatóként az elektrolit-oldatok szerkezetének és egyensúlyi tulajdonságainak vizsgálatával, egy komponensű olvadék-elektrolitok szerkezetének feltárásával foglalkozott.. 1950-ben, Akadémiai Jutalomban részesült.

 

1855. szeptember 9.

 

160 éve született FENYVESSY Ferenc (Eger, 1855. szept. 9.-Veszprém, 1903. jún. 3.) újságíró, főispán, jogász. Elemi és középiskoláit szülővárosában járta, jogi tanulmányokat Bécsben és Budapesten végzett. A jogi diploma megszerzése után Pápára került, az Esterházy családban jogot tanított. Tagja volt a város képviselőtestületének és törvényhatósági bizottságának. Megválasztották Veszprém megye tiszteletbeli ügyészének. 1879 és 1892 között a Pápai Lapokat szerkesztette. 1891-ben több publicistával megalapította a Magyar Újság c. politikai napilapot, és azt megszűnéséig szerkesztette. 1898-tól Veszprém vármegye főispánja. 1881-től 1894-ig az ugodi választókerület, a következő négy esztendőben Pápa város országgyűlési képviselője. Parlamenti beszédeiben sokat foglalkozott az oktatásügy kérdéseivel. Felfigyelt a kivándorlás veszélyeire, és a megyében rendelettel próbálta szabályozni azt. Mikszáth Kálmán politikai karcolatainak egyik kedvelt figurája. 1894-ben Veszprém városától Díszpolgári Oklevelet kapott.

 

1740. szeptember 10.

 

275 éve született PÁLLYA István (Léva, 1740. szept. 10.-Pest, 1802. ápr. 6.) szerzetes tanár, író. 1756-ban Privigyén lett a piarista rend tagja, 1796-tól ugyanott rendfőnök volt. Az ország számos városában tanított, így 1767-1769-ben Veszprémben. Kolozsváron és Vácon rektor, Sopronban a gimnázium igazgatója. 1786-ban Dessewffy József nevelője Pesten. 1796 és 1802 között a rend tartományfőnöke. Veszprémi tanársága idején több színművet dolgozott át németből ízes népies nyelven. Drámái kéziratban maradtak fenn.

 

1875. szeptember 12.

 

140 éve hunyt el RANOLDER János (Pécs, 1806. máj. 16.-Csopak, 1875. szept. 12) r. k. püspök, író, tanár, könyvtáros. Középiskolába szülővárosában járt, a filozófiát és a teológiát a pesti egyetemen tanulta. Végzett teológusként 1828-ban, a püspöki irodában teljesített szolgálatot. 1829-ben szentelték pappá, majd Bécsben tanult, ahol 1830-ban doktorrá avatták. 1831 és 1840 között a szentírástudomány és a keleti nyelvek tanára, püspöki segédkönyvtáros Pécsett. A pesti egyetem hitszónoka és a hittan tanára. 1845-től pécsi kanonok. A Veszprémi Egyházmegye püspökévé 1849. november 10-én nevezték ki, 1850. január 7-én szentelték fel. Valóságos titkos tanácsos, pápai trónálló. 1867. június 8-án megkoronázta Erzsébet királynét. 1872-ben alapította a cseszneki helyi káplánságot, Sármelléken új plébániaházat emeltetett, az alsópáhokit, gógánfait, a sümegit és a sümegcsehit restauráltatta. Különösen a betegápolás és a nőnevelés ügyében tette nevét halhatatlanná. 1854-ben Veszprémbe telepítette az Irgalmas Nővéreket, akiket tanítással és betegápolással bízott meg. Még abban az évben felszentelte a nővérek és a kórház számára épített kápolnát. Tanítás céljából 1864-ben Irgalmas Nővéreket telepített Pápára, 1872-ben Tapolcára. Veszprémbe 1860-ban hívta az Angolkisasszonyokat, tanintézetet és templomot építtetett számukra. Keresztet állíttatott a Badacsony tetejére, a sümegi temetőben pedig Kisfaludy Sándornak síremléket emeltetett. A szabadságharc leverése után igen nehéz időkben foglalta el a püspöki széket. Az osztrák katonai diktatúra kegyetlenül vadászott azokra a papokra, aki részt vettek a szabadságharcban. Ranolder úgy mentette meg papjait a börtönből, hogy berendelte, megdorgálta, majd valamelyik rendházba rejtette őket. A hatóságokat arról tájékoztatta, hogy a keresett személyek büntetésüket töltik. Rendkívül művelt ember és kiváló szónok volt. Beutazta Európát és tapasztalatairól a Religio és Nevelés c. folyóiratban 1843–1844-ben Útivázlatok címen számolt be. Szaktudományát kézikönyvvel gazdagította: Hermeneutica. Pécs, 1834. Ezt a kézikönyvet sok országban, még Amerikában is használták. Rómában három kiadást is megért. A magyar bor hírnevének erősítése érdekében több szőlőt vásárolt Csopakon, Badacsonyban, a Somló-hegyen. Nagy gondot fordított a fajtanemesítésre. E cél érdekében az egyszerű embereknek is nagyszámú szőlővesszőt adományozott. A veszprémi alsóvárosi temetőben lévő családi sírboltból a hamvait 1991. október 10-én áthelyezték a Szent Mihály Székesegyházba. Veszprémben teret neveztek el róla. A város önkormányzata nevelők kitüntetésére Ranolder-díjat alapított.

 

1990. szeptember 12.

 

25 éve halt meg BIRÓ Antal (Pozsony, 1907. ápr. 21.-Székesfehérvár, 1990. szept. 12.) festő, grafikus. Gyermekéveit és hentesinasi tanuló éveit Várpalotán töltötte, majd 15 éves korában világvándorló útra indult. Csak idős korában telepedett meg végleg a franciaországi Mentonban. Közben többször is megjárta Észak-Afrikát, Európa és Amerika nagyobb városait, számtalan helyen dolgozott, tanított és kiállította műveit. Tehetségét Koffán Károly Párizsban fedezte fel és az Ő ajánlására kezdett 1940-től, Szőnyi István és Varga N. Lajos irányításával tanulni a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán. 1944-ben a főiskolások egy avantgárd csoportjával a Gömör megyei Vámosbalogon létrehozott művésztelepen dolgozott. 1946-ban, az Új Holdban jelentek meg rajzai. Festményeinek jellemzői a fény és a szín. Képei sosem veszítik el kapcsolatukat a természettel. Több száz művet adományozott a Várpalotai Képzőművészeti Gyűjteménynek. Sírja a várpalotai r. k. temetőben van.

 

1900. szeptember 14.

 

115 éve született NYAKAS János (Hajdúnánás, 1900. szept. 14.-Veszprém, 1989. júl. 18.) tanár, történész. Édesapja ref. tanító volt Hajdúnánáson. Elemi és középiskolába szülővárosában járt, 1924-ben, Debrecenben szerzett középiskolai tanári oklevelet. Először Miskolcon, majd Pest-Sashalmon a felsőkereskedelmi iskolában tanított. 1929-től Veszprémben középiskolai tanár. Az 1848-as magyar szabadságharc történetét kutatta. Versei és egyéb írásai főként a veszprémi lapokban jelentek meg.

 

1955. szeptember 15.

 

60 éve hunyt el JANKÓ Péter (Pápa, 1907. aug. 20.-Bp., 1955. szept. 15.) bíró. 1930-ban a budapesti egyetemen szerzett jogi diplomát, majd a Budapesti Központi Járásbíróságon, 1941-től a Pestvidéki Törvényszéken dolgozott. 1945 után a Budapesti Népbíróság tagja, később elnöke, 1948-1950-es években a Népbíróságok Országos Tanácsának tanácselnöke. 1950 után haláláig a Legfelsőbb Bíróság másodelnöke, majd meghatározó szerepe egyre csökkent. Tárgyalta több háborús főbűnös, Endre László, Szálasi Ferenc ügyét, nagy koncepciós perekben (pl. a Magyar Közösség elleni perben) tanácselnök. Első fokon tárgyalta a Rajk-pert is. Öngyilkos lett.

 

2005. szeptember 15.

 

10 éve Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Cholnoky- emlékdíjat alapított a lokálpatriotizmus erősítésének elősegítésére.

 

1970. szeptember 16.

 

45 éve hunyt el MÓROTZ Miklós (Várpalota, 1890. aug. 13. –Várpalota, 1970. szept. 16.) festőművész. Az Iparművészeti Főiskolán Újváry Ignác tanítványa. Kivándorolt Amerikába, ahol templomi freskókat restaurált. 1917-ben tért haza, 1923-ban, a Műcsarnokban volt első kiállítása. Ezt követően gyakran szerepelt a Nemzeti Szalonban és másutt rendezett országos tárlatokon, Veszprém megyei kiállításokon. Várpalotán 1965-ben volt gyűjteményes bemutatkozása. 1947 után képzőművészeti szakkörben oktatta az ifjúságot a festészet művészetére. A nagybányai iskola követőjeként kiérlelt táj- és zsánerképeivel több díjat is nyert.

 

1995. szeptember 16.

 

20 éve német katonai sírkertet avattak a vámosi úti temetőben, a 2. világháború során eltemetett német hősi halottakat exhumálás után a Vámosi úti temetőben helyezték el.

 

1960. szeptember 17.

 

55 éve hunyt el SZABÓ Sándor (Vizakna, 1897. okt. 14.-Veszprém, 1960. szept. 17.) építészmérnök. Középiskolába Székesfehérváron járt, kultúrmérnöki diplomát az 1. világháború után szerzett a budapesti műegyetemen. Részt vett a 71. sz. balatoni út építésében, nevéhez fűződik a tihanyi szerpentin, a tihanyi és szántódi kompkikötő, a Balatonfüred-Tihany közötti nyárfasor telepítése. 1944-ben került Veszprémbe az Államépítészeti Hivatalhoz, ahol 1947-ben műszaki főtanácsos, később hivatalvezető. 1950-1952-es években a Veszprém Megyei Tanács építési osztályának vezetője. 1952-ben átszervezés címén elbocsátották, 1960-ig Székesfehérváron a Közúti Főigazgatóság főmérnöke.

 

1900. szeptember 18.

 

115 éve hunyt el NYULASSY (Ignác) Antal (Székesfehérvár, 1820. jan. 19.-Bakonybél, 1900. szept. 18.) bencés szerzetes tanár, költő. A Benedek-rend tagjaként a teológiát Pannonhalmán végezte. 1845-től Pannonhalmán és Sopronban hitszónok volt, majd 1851-től bencés tanár lett több dunántúli városban, így 1862 után Pápán is. 1866-1897 között plébános Bakonybélben, végül 1897-től haláláig a Bakonybéli Apátság perjele volt. Lírai költeményeit először Bajza, majd Czuczor Gergely hatására írta. Tanító szándékú, népies elbeszéléseivel, rajzaival és életképeivel a falu kulturális felemelkedését kívánta szolgálni.

 

1910. szeptember 18.

 

105 éve született HORVÁTH István (Külsővat, 1910. szept. 18.-Tósokberénd, 1957. ápr. 24.) tanító. Iskoláit Külsővaton és Celldömölkön végezte, majd Pápán szerzett tanítói oklevelet. 1935-től Bódén, 1938-tól Tósokberénden tanított és kántorizált. 1946-ban elsők között indította el a 8 osztályos oktatást, esti tagozatot is szervezett. Még az évben igazgatóvá, 1947-ben pedig esperes-kerületi iskola-felügyelővé nevezték ki. A község lakosságának segítségével új általános iskolát építtetett. Elkötelezett pedagógus, igazi népnevelő volt. 1950-től a Devecseri Járási Tanács elnökhelyettese lett. Óvónőképzést, pedagógus továbbképzést kezdeményezett; maga is tanult, tanítói képesítése mellé főiskolai, egyetemi végzettséget szerzett. 1953-ban megteremtette Ajkán a gimnáziumi oktatás feltételeit és haláláig az új középiskola első igazgatója volt.

 

1915. szeptember 18.

 

100 éve hunyt el SOÓKY Karolina (Vadkert, 1840. jan. 1.-Veszprém, 1915. szept. 18.) tanítónő. Édesapja vadkerti földbirtokos, Nógrád és Hont vármegyék táblabírája volt. A vadkerti iskolában és magántanulóként, 1858-ban, Grazban tanult. 1859-1860-ban Pesten az Angolkisasszonyok Intézetében tanítóképző tanfolyamot végzett. 1860-ban belépett a rendbe és Veszprémbe költözött, ahol 1862-ben fogadalmat tett. 1879-ben a Veszprémi Angolkisasszonyok Santa Maria intézetének főnöknőjévé nevezték ki. Irányításával az intézmény tevékenysége jelentősen bővült. Hornig Károly püspök támogatásával 1891-ben polgári leányiskolát, 1894-ben tanítónő-képző tanfolyamot indított.

 

1995. szeptember 18.

 

20 éve avatták fel a West Hungary Nyomdai Centrumot, ahol Veszprém megye napilapját, a Naplót is nyomják.

 

1715. szeptember 19.

 

300 éve született ESTERHÁZY Ferenc, galánthai (1715. szept. 19.-1785. nov. 7.) főkancellár. Esterházy Károly egri püspök bátyja. Részt vett az 1741. évi országgyűlésen, 1760-ban Moson megye főispánja lett. A magyar kancellária élére 1766-ban került, 1783-tól két évig horvát bán is volt. Az ő kormányzása idején hajtották végre hazánkban az úrbér szabályozását és a nagy tanügyi reformokat is. Nagyon művelt és olvasott főúr volt, cseklészi kastélyában szép könyvtárat gyűjtött össze. II. Józseffel szemben a magyar alkotmány, a nemesi és egyházi kiváltságok védelmezőjeként lépett fel. 1763-ban tallósi kastélyában hozták létre az első állami árvaházat. A pápai városi kórház főbejáratának előterében olvasható emléktábla szerint 1757-ben Ő alapította az intézményt.

 

1860. szeptember 20.

 

155 éve született RÁKOSI Viktor, Sipulusz (Ukk, 1860. szept. 20.-Bp., 1923. szept. 15.) író, újságíró, humorista. Kétéves korában elkerült szülőföldjéről, előbb Erdélyben, majd Budapesten élt. 1871-től a piaristáknál tanult, később rövid ideig jogot hallgatott. Először a Nemzeti Hírlap, majd a Pesti Hírlap, 1881-től haláláig a Budapesti Hírlap belső munkatársa volt, de több lapnak is dolgozott. 1894-ben alapította a Kakas Márton c. élclapot. A Kisfaludy Társaság tagja, 1902 és 1918 között Hajdúnánás országgyűlési képviselője. Eleinte Puszpáng és Vasálarc álneveken írt, de elsősorban Sipulusz néven megjelentetett humoros karcolatai, történelmi témájú novellái, regényei tették népszerűvé. Leghatásosabb műve az erdélyi magyarok sorsával foglalkozó Elnémult harangok című regénye, amelyből színdarab, később film is készült.

 

1815. szeptember 21.

 

200 éve született FIÁTH Ferenc, eörményesi és karánsebesi (Aka, 1815. szept. 21.-Veszprém, 1885. febr. 19.) főispán, emlékirat-író. Valóságos belső titkos tanácsos. Iskoláit Győrben, Székesfehérváron és Pesten végezte. Egy évig Veszprém megyében volt aljegyző, 1844-ben Fejér megye alispánja, 1845-ben magyar királyi helytartósági tanácsos. A magyar minisztérium megalakulásakor, a helytartótanács megszűnésekor lemondott és Vörösberénybe vonult vissza, ott gazdálkodott. 1848-ban a horvát csapatok veszprémi betörésekor a nemzetőrség parancsnokává választották. Az 1850-es években Deák Ferenc köréhez tartozott. 1860-ban (rövid ideig) és 1865-től Veszprém megye főispánja, 1874-ben bárói rangot kapott. 1849-ben egy proklamációja és egy cikke a Fővárosi Lapokban jelent meg. Életem és élményeim c., 1878-ban megjelent kétkötetes emlékirata jelentős kortörténeti dokumentum.

 

1970. szeptember 21.

 

40 éve hunyt el HORVÁTH (Gyula) Konstantin (Izabellaföld, 1896. márc. 23.-Veszprém, 1970. szept. 21.) tanár, levéltáros. 1914-től a Ciszterci Rend tagja. Innsbruckban teológiát tanult, 1919-ben pappá szentelték és doktorrá avatták. 1921-től Budapesten teológiai tanár és tanulmányi felügyelő, 1923-1936 között a rend zirci főiskolájának teológiai tanára és házfőnöke. Az Zirci Apátság könyvtárosa és levéltárosa, 1931-1936-os években perjel. 1936 után a Budapesti Bernardinum igazgatója és házfőnöke lett. A német megszállás alatt üldözötteket rejtegetett. 1946-tól 1950-ig ismét Zircen házfőnök és a hittudományi főiskola igazgatója, majd 1950 és 1963 között a veszprémi püspökség levéltárosa.

 

1770. szeptember 22.

 

245 éve született KIS János (Szentandrás, 1770. szept. 22.-Sopron, 1846. febr. 10.) költő, műfordító, ev. szuperintendens. Szülei a Festetics grófok jobbágyai voltak. A Soproni Líceumban, majd külföldi egyetemeken tanult. Hazatérve dunántúli falvakban lelkészkedett, 1799-ben került Kővágóörsre. 1808-tól soproni lelkész. 1822-ben nemességet, 1840-ben királyi tanácsosi címet kapott. 1830-tól a Magyar Tudós Társaság, 1842-től a Kisfaludy Társaság tagja. Visszaemlékezéseiben szemléletes képet rajzol Kővágóörs társadalmáról. 1812-től haláláig a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület szuperintedense. Munkatársa volt számos korabeli lapnak és folyóiratnak. Mintegy hetven önálló műve jelent meg, sokat fordított görög, latin, német és francia klasszikusok műveiből. Élénk levelezést folytatott Kazinczyval, aki tehetséges költőnek tartotta. Berzsenyi meglátogatta Kővágóörsön. Lírájában elsőként állított emléket a Balaton-part szépségeinek. Részt vett a Keszthelyi Helikoni Ünnepségeken, ahol emlékfát ültettek tiszteletére. Verseit 1815-ben Kazinczy, 1846-ban pedig Toldy Ferenc adta ki. Kis János szuperintendens visszaemlékezései életéből c. önéletrajza 1845-1846-ban és 1890-ben jelent meg.

 

1780. szeptember 24.

 

235 éve született HORHY Mihály (Dicske, 1780. szept. 24.-Pest, 1856. febr. 5.) mezőgazdász. A magyar mezőgazdaság gépesítésének egyik úttörője. Iskoláit Nyitrán és Pozsonyban végezte, mezőgazdasági és természettudományi tanulmányokat a bécsi egyetemen folytatott. Itt ismerkedett meg gróf Zichy Istvánnal, aki titkárként alkalmazta, majd 1805-ben a palotai és a csicsói birtokának kormányzásával bízta meg. 1816-ban gróf Esterházy János főispán a Veszprém megyei, 1827-ben valamennyi birtokának irányítását, később végrendeletének végrehajtását rábízta. 1823-ban és 1841-ben Európa több országában tanulmányozta a juhtenyésztést. 1852-ben Angliából arató- és cséplőgépeket hozott be. Várpalotán írta meg a helység növényeiből összeállított, száz lapból álló herbáriumát, a Dréta Antal zirci apátnak kéziratban hátrahagyott, az ötvenes években a Magyar Természettudományi Múzeumba került, ott őrzött Flora Bakonyiensis (Palotae, 1815.) című munkáját. Elnöke volt a Magyar Gazdasági Egyesület két szakosztályának. Mezőgazdasággal kapcsolatos írásai a Magyar Gazda és a Gazdasági Lapok c. folyóiratokban jelentek meg.

 

1790. szeptember 24.

 

225 éve született PAP István (Ságvár, 1790. szept. 24.-Nemesvámos, 1864. júl. 1.) író, lelkész. Pápán és Marburgban tanult, majd rövid ideig főiskolai tanár. 1817-ben tótvázsonyi káplánként barátságot kötött Fábián Józseffel és Somogyi Gedeonnal. Egy évvel később vilonyai lelkészként érdeklődése a kor teológusait foglalkoztató probléma, a különféle egyházak egyesülésének kérdése felé fordult. Veszprémben, 1823-ban megjelent A vallási egyesülés ideája c. művében erre keres választ. Bírálatokat és elutasításokat váltott ki gondolataival. 1829-től nemesvámosi lelkész. Itt az 1841. évi nagy tűzvész után rövid időn belül helyrehozatta a templomot és a parókiát, de a teljesen leégett iskolát csak a következő évben sikerült felújítania. Hosszú ideig Veszprémi Egyházmegyei esperes. Jelentős irodalmi és közéleti tevékenységet folytatott. Filozófiai nézeteiben Kant követője. Cikkeiben pedig előharcosa az akkor országszerte vitatott képviseleti rendszernek. Szózat c. munkáját 1845-ben Pesten több ezer példányban adták ki és terjesztették. Több kötet prédikációja és imádsága jelent meg.

 

1885. szeptember 24.

 

130 éve halt meg ZSOLDOS Ignác (Pápa, 1803. júl. 24.-Veszprém, 1885. szept. 24.) jogász. Bécsben és Pozsonyban jogot hallgatott. 1826-ban ügyvédi vizsgát tett és Veszprém vármegye szolgálatába állt. 1832-ben főszolgabíró, 1834-ben vármegyei főjegyző. Az 1825-1827. évi országgyűlésen a távollévő főrendek, 1843-ban Veszprém vármegye követe. 1843-tól a Pesti Váltótörvényszék bírája, 1848-tól alelnöke. Az 1849. évi függetlenségi nyilatkozatot követően, aulikus érzelmei miatt Bécsbe költözött, ahol semmitőszéki tanácsos, 1867 után a Hétszemélyes Tábla, majd a Kúria tanácselnöke. 1837-től levelező-, 1838 után rendes tagja az MTA-nak. A helyi közigazgatás kérdéseinek egyik első tanulmányozója volt.

 

1920. szeptember 24.

 

95 éve született KÁRPI Kálmán (Veszprém, 1920. szept. 24.-Veszprém, 1997. jún. 8.) szakszervezeti titkár, városi tanácselnök. Az elemi és a polgári iskolát Veszprémben végezte, majd Budapesten vállalt munkát és ott érettségizett. 1950 és 1990 között, 40 évig Veszprémben a Vasas Szakszervezet függetlenített titkára. Közben 1956-1957-ben (a legnehezebb időszakban), fél évre elvállalta Veszprémben a tanácselnöki teendőket. Sírja a Dózsavárosi temetőben van.

 

1960. szeptember 24.

 

55 éve hunyt el BÁN Aladár Károly, 1889-ig Bánwárth Károly Mór (Várpalota, 1871. nov. 3.-Győr, 1960. szept. 24.) költő, műfordító, irodalomtörténész. Veszprémben a piaristáknál kezdte, Pápán a Református Kollégiumban folytatta, és Székesfehérvárott fejezte be a középiskolát. Ciszterci szerzetesnek készült, de kilépett a rendből. 1896-ban a budapesti tudományegyetemen tanári oklevelet és bölcsészdoktori diplomát szerzett. Már diák korában verselgetett, első sikerét Pápán aratta, ahol 1887-ben elnyerte a kollégium legjobb poétája számára kiírt díjat. Az egyetem elvégzése után négy évig Temesváron, 1900 és 1932 között Budapesten gimnáziumi tanár. Főleg a magyarral rokon népek irodalmával és költészetével foglalkozott. 1921 és 1936 között a Turán c. folyóiratot szerkesztette. A finn és az észt irodalom jelentős fordítója, számtalan néprajzi és irodalomtörténeti tanulmány szerzője. Finn- és észtországi útjain népköltészeti gyűjtést is végzett. Várpalotán utca és általános iskola viseli nevét, ahol kőből készült mellszobra (B. Bartha István alkotása) és emléktáblája van. Irodalmi és tudományos hagyatékát 1965 óta a Krúdy Gyula Városi Könyvtár őrzi.

 

2000. szeptember 25.

 

15 éve nyitotta meg kapuit a Tesco hipermarket.

 

1895. szeptember 26.

 

120 éve a Veszprémi Független Hírlap arról tudósított, hogy a Balogtó feltöltése rövidesen befejeződik. (mai Vörösmarty tér)

 

1905. szeptember 28.

 

110 éve született és 25 éve halt meg DARÁNYI József, Darany József (Devecser, 1905. szept. 28.-Veresegyháza, 1990. szept. 28.) állatorvos, atléta. A középiskola első négy osztályát Tatán, a 6-8. osztályokat Pápán, a bencéseknél járta. 1928-ban a Budapesti Állatorvostudományi Főiskolán doktorált, majd Veresegyházán volt körzeti állatorvos. 1921-1922-ben Pápán, majd 1948-ig Budapesten, először a MAC, később az Előre színeiben atletizált. Három olimpián, Amszterdamban, Los Angelesben és Berlinben képviselte hazánkat. Súlylökésben tizenkétszeres országos bajnok, a kétkezes súlylökésben háromszoros világbajnok. A MAC örökös bajnoka.

 

1920. szeptember 28.

 

95 éve született FALUSI Ferenc (Balatonbozsok, 1920, szept. 28.-1998. nov. 2.) kertész, szőlőtermesztési szaktechnikus. 1948-ban az Alsótekeresi Kertészsegédképző Iskolában, 1966-ban a Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban végzett. 1937-1939-ben kertészsegéd Engel Ernő Faiskolájában, Balatonvilágoson, 1940-1941-ben kertész Schrikker Sándor faiskolájában, Alsótekeresen. 1941 és 1945 között katona. Az 1945-1948-as években az Alsótekeresi Faiskolában kertész csoportvezető, 1949-1950-ben a Tótvázsonyi Állami Gazdaságban üzemvezető. 1950-1952-ben a Veszprém Megyei Állami Gazdasági Központban kertészeti előadó, 1953-1955-ben a Veszprém Megyei Tanács mezőgazdasági osztályán kertészeti felügyelő. 1956-tól 1973-ig a balatonvilágosi Petőfi Tsz elnöke, 1974 és 1981 között a Balatonfőkajári Balatonfői Tsz elnökhelyettese. 1981 után nyugdíjas. 1955 és 1994 között a Balatonvilágosi Községi Tanácsnak és végrehajtó bizottságnak tagja. 1962-1966-ban Veszprém Járási Tanács tagja. Díjak és kitüntetések: 1970 Veszprém Megyéért arany. 1974 Munka Érdemrend bronz, 1981 ezüst. 1975-ben 25 éves Tanácsi Munkáért. 1980-ban 30 éves Tanácsi Munkáért. 1950 és 1955 között szakmai cikkeket jelentetett meg a Naplóban

 

1890. szeptember 29.

 

125 éve halt meg ÖRSI CSEKEŐ Gusztáv (Alsóörs, 1835. jún. 16.-Pápa, 1890. szept. 29.) tanár, nótaszerző. 1858-tól több mint húsz évig Latabár Endre társulatának karmestere. Akkor született az Aratók dala című szerzeménye. Rövid ideig a Komló-kertben énekelt. Több nótát írt Blaha Lujza és Tamássy József számára, amelyek közül a Csikós vagyok, tágas puszták királya és a Sajó kutyám, jaj de mélyen aluszol c. aratott tartós sikert.

 

1810. szeptember 30.

 

200 éve született VÁLY Ferenc, Vaáli Ferenc (Magyarsiófok, 1810. szept. 30.-Pápa, 1882. dec. 13.) tanár, tankönyvíró. Losoncon, Pozsonyban, Komáromban és Pápán tanult. 1833-tól Pápán tanító, 1837-től a Komáromi Református Gimnázium igazgatója. 1839-ben feleségül vette Jókai Esztert, Jókai Mór testvérét. A szabadságharcban tüzérként vett részt, 1849 után a Pápai Református Főiskola tanára és a tanítóképző igazgatója. Egy természetrajzi és egy kémiai tankönyve jelent meg. A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik, lakhelyén, a Jókai u. 25. sz. házon tábla őrzi emlékét.

Weboldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Önnek.
Ok