Évfordulók 2017-ben

Évforduló és eseménynaptár

 

1217 – 800 éve

– II. Endre adománylevelében először jelenik meg önálló birtokosként a veszprémi káptalan.

találkozott II. Endre királlyal Veszprémben RÓBERT, Rupert, Rudbert (Lüttich [Belgium?] – 1239. nov. 2.) r. k. püspök. A 13. században élt veszprémi püspökök sorából magasan kiemelkedett. Róbert püspöknek jelentős része lehetett abban, hogy II. Endre fogadalmát teljesítve 1217-ben a Szentföldre sereget vezetett. A király seregével a tenger felé vonulva Veszprémben a püspök vendége volt, aki a hadjárat költségeinek fedezésére átadta egyháza legértékesebb kincseit: köztük Gizella királynénak drága kövekkel kirakott és legtisztább aranyból készült, tizenkét márka súlyú koronáját. A koronát 1217-ig a veszprémi székesegyház kincstárában őrizték.

halt meg TURUL (? – 1217) ispán. Tapolca első név szerint ismert tulajdonosa. 1217 előtt II. Endre király híveként szolgálatai fejében birtokadományként kapta a települést. A mai Szent György-hegy (a középkorban: Hegymagas) környékén a Veszprémi Káptalan rovására hatalmaskodással gyarapította birtokait. Részt vett a király 1217. évben kezdődött keresztes hadjáratában és onnét hazatért.

 

 

1392 – 625 éve

Zsigmond király megerősíti a az ispánság jogkörének a püspökre való átruházását. Maternus püspöknek és utódainak örökös főispáni jogkört adományozott, melyet 1773-ig gyakoroltak.

 

1492 –525 éve

– a budai országgyűlés nádorrá választotta SZAPOLYAI István (? – Pápa, 1499. dec. 23.) nádort. Ő volt Szapolyai Imre testvére, György és I. János apja. 1474 és 1481 között Szilézia kormányzója, 1487-től Szepes vármegye örökös főispánja. 1489-90-ben a Mátyás király által elfoglalt osztrák tartományok kormányzója. Döntő szerepet játszott II. Ulászló királlyá választásában. 1496-ban szétverte Korvin János hadait. Gazdagságát mutatja, hogy 72 vára és uradalma volt. Pápán végrendelkezett.

– oklevelek már említik a Jutasi-utcát

 

1592 – 425 éve

született SZÉCHÉNYI György, gróf (Kisszéchény, 1592 – Pozsony, 1695. febr. 18.) r. k. püspök. Lehet, hogy a középiskola elvégzése után katonáskodott. Nagyszombatban, 1625-ben a bécsi egyetemen tanult, ahol 1631-ben filozófiai doktorátust és teológiai babérkoszorús címet szerzett. 1631-ben, Bécsben szentelték pappá. 1632-ben esztergomi kanonok és a Nagyszombati Szeminárium rektora. 1638-ban a nagyszombati zsinaton vágújhelyi prépostként, 1648-ban választott veszprémi püspökként vett részt. 1644-ben a kancellária vezetője, 1648. április 18-án veszprémi püspökké nevezték ki és csak 1654. szeptember 27-én, Sümegen szentelték fel. 1658-ban a győri püspökségre helyezték át. Kalocsai érsek 1668-tól, esztergomi érsekké 1685-ben, 93 éves korában nevezték ki. 1671-ben tagja volt a protestáns prédikátorok ellen életre hívott pozsonyi vésztörvényszéknek. A Wesselényi összesküvés idején az elítéltek ügyében eredménytelenül járt el a királynál. Hosszú élete során óriási vagyont gyűjtött és ebből bőkezűen adakozott. A veszprémi egyházmegyének kevés jutott, de javíttatta a veszprémi székesegyházat és a sümegi várat. 1649- ben megalapította a sümegi ferences rendházat. 1652-ben, a veszprémi várban megvásárolta Kun Ádám özvegyének házát, ahol iskolát és tanítói lakást alakíttatott ki. Mint veszprémi püspök serege élén részt vett Zrínyi Miklós költő hadjárataiban. A püspökök közül utolsóként harcolt a török ellen. 103 éves korában halt meg. Olaj, vászon arcképe az Ágoston-rendiek brucki (Ausztria) rendházában található. Pozsonyban, a főtemplomba temették.

 

1692 – 325 éve

hunyt el BÁTORKESZI István (Bátorkeszi [Szlovákia], 1640 k. – Nápoly? 1692. november előtt) ref. lelkész, költő. Tanulmányairól annyit tudunk, hogy 1661-ben a Sárospataki Ref. Kollégiumban tanult. Feltehetőleg ott végezte középiskolai tanulmányait is. Itt ismerkedett meg Csúzi Cseh Jakabbal, a későbbi pápai ref. püspökkel. Első munkahelyén a pápai ref. iskolában 1663-tól 1666-ig tanított, 1669 és 1674 között Veszprémben ref. lelkész. 1674. március 5-én a pozsonyi törvényszék a Wesselényi-féle összeesküvés ürügyével, egyik vádlottként őt is először fővesztésre, majd gályarabságra ítélte. Először Berencs (ma Branc) várában raboskodott, majd 1675. március 10. után Nápolyban került gályára. Nemzetközi (főként holland) nyomásra a fogoly lelkészek csoportjával együtt 1676. február 12-én szabadult. A veszprémiek nem töltötték be helyét, több alkalommal is folyamodtak érte, pénzzel is segítették rabságában. Hazatérve, 1678 és 1680 között Veszprémben lehetett lelkipásztor, de helyét 1680-ban már Hodosi Sámuel foglalta el. Más adatok szerint Tihanyban volt lelkipásztor és 1692 novemberében már nem élt. Triesztben, két rabtársával együtt írta a Gályarabságra hurcolt prédikátorok éneke (Cantio Elegans) című hosszabb költeményt, amelynek 26. és 27. versszaka szerint így búcsúzik városától és híveitől: „Vitéz Veszprém vára, magyarok végvára. / Nagyobb részül pedig az Krisztusnak nyájja, / Bátorkeszi István, ki valék pásztora, / Mostan elbúcsúzom tületek én sírva. / Fizesse meg Isten az ti hűségteket, / Sokszor rabságomban küldött pénzeteket, / Nem szolgálok immár többé benneteket, / Írja fel az Isten mennyben neveteket.” A vers teljes szövegét a Szentsei daloskönyv őrizte meg. (42. sorszámú.) Új Kiadása: Szentsei György daloskönyve. Budapest, 1977. – Veszprémben a ref. templom falán (Dózsa György u. 24.) vörös márványtábla, valamint a templom körüli kis park neve őrzi emlékét. A tábla felirata: Az Úrnak 1926-ik esztendejében a magyar gályarab lelkipásztorok kiszabadításának 250-ik évfordulója alkalmával a veszprémi református szent gyülekezet 1674. március 5-étől 1676. február 12-ig gályarabságot szenvedett hitvalló lelkipásztora Bátorkeszi István emlékezetére. „Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mert övék a mennyeknek országa.” (Máté v: 10) Veszprémben cserkészcsapat viseli nevét

– már céhszervezetben dolgoztak a tímárok és írásos emlékek bizonyítják a lakatos céh létezését

 

1717 – 300 éve

született NIGL József (Győrsziget, 1717 k. – Győr, 1790. jan. 23.) ötvösművész. Győr-szigeti lakos volt. 1758-ban kérte felvételét a város polgárai közé, az ötvös céh 1759-ben fogadta tagjai sorába. Műhelyében öt tanulót (köztük egyetlen fiát) nevelt. Főleg egyházi megrendelésre dolgozott. Több jelentős munkáját azonosították. 1760 táján készítette a veszprémi székesegyház monstranciáját. Az 1750-es évekből Sümegre került egy Bíró Márton püspök címerével díszített kehely és paténa, 1756-ból Gencsapátiba egy kehely paténával. Munkái közül a Pannonhalmi Apátság gyertyatartót és tálcát, a győri Újvárosi Plébánia két kelyhet őriz. Fia Temesvárra vándorolt, ott apja mesterségét folytatta.

született BAUMGARTNER, Johann (Braun Norbert) (Bécs, 1717 k. – Bécs, 1773. szept. 30.) kapucinus szerzetes, festő. Az 1770-es évek elején oltárképeket festett, többek között Máriabesnyő, Mór és Ugod temploma számára is. Pécsett Klimó püspök megrendelésére dolgozott.

 

1742 – 275 éve

született ZSOLNAY Dávid (Jánosháza, 1742. – Veszprém, 1810. aug. 26.) r. k. püspök. Iskoláit Kőszegen és Sopronban járta, filozófiát Nagyszombatban, teológiát Bécsben tanult. Pappá szentelték 1766-ban. 1777-től veszprémi kanonok, a káptalan követe az országgyűlésben, 1801-től nagyprépost, dulmai c. püspök, 1802 után káptalani helynök, 1806-ban tinini püspökké szentelték Veszprémben. 1800-ban alapította a róla elnevezett Davidikum árvaházát, amely közel másfél évszázadon át sok szegény tanulónak adott otthont a továbbtanuláshoz. Támogatta Révai Miklós: Elaboratio grammatica hungarica c. művének megjelenését, kinyomatta Hajas István szentbeszédeit és megküldte az egyházmegye minden papjának. 1788-ban Veszprémben a Szentbenedekhegy déli sarkán, a Vár felé fordított Szent Flórián- szobrot állíttatott. Nagyprépostsága idején a veszprémi kanonokok számát a Szentszék 12 főre emelte, a káptalan nagykáptalan címet kapott, egyik kanonok mindig Veszprém város plébánosa. A veszprémi székesegyházban temették.

 

1767 – 250 éve

halt meg HINGELLER János (Augsburg [Németország], 1712 – Sopronbánfalva, 1767) pálos szerzetes, fafaragó művész. 1733-ban lépett a pálos rendbe, 1738-ban tett fogadalmat. Sajólábodon működött, majd 1752-ben került Tüskevárra. Itt művészi fafaragású templomi berendezések készítésével foglalkozott. 1754–1758-as években Somlóvásárhely temploma számára sekrestyeszekrényt faragott, a kézmosó és a stallum is az ő munkája. Dombormű formájában hasonló témát dolgozott fel a pápai bencés templom padjain. Idegen metszetminták után dolgozott.

épült a Tummler-féle vízvezeték.

– kezdeményezte a csatári búcsújárásokat Hilarion ferences remete. Ebben az évben épül fel a Csatár-hegyi kápolna.

– kevés módosítással felépült REIND Antal (Zirc, 18. század második fele) kőművesmester tervei alapján a kistállyai templom. „Zirci kőművesmester”, így írta alá a kistállyai r.k. templomhoz készített tervét. A konkávkonvex elemekből alakított dinamikus homlokzat és a négyzetesre táguló belső tér a magyarországi barokk emlékanyagban a „legszebb falusi templom” elnevezést érdemli.

– Tummler Henrik felállította a vár vízellátását szolgáló hidraulikus vízvezetékének kútját.

– II. József császár, még trónörökös korában naplójában kifogásolta a Veszprém környéki erdőségek irtását.

 

1792 – 225 éve

koronázta meg Bajzáth József veszprémi püspök Mária Teréziát, I. Ferenc király feleségét.

– kezdte meg a Pósa-ház építését a zirci ciszterci rend.

halt meg ESTERHÁZY Imre, galántai gróf (1726 – 1792) főispán, tábornok. Esterházy János fia, egy huszárezred tulajdonosa. 16 éves korában lépett a huszárok közé, előbb őrnagy, 1749-ben alezredes, 1756-ban ezredes, 1763-ban altábornagy. 1770-ben a lengyel határra küldött sereget vezette, 1772-ben ő szállta meg Lemberget. 1787-ben Veszprém megye főispánja, királyi és császári kamarás, belső titkos tanácsos. Réde község plébániatemplomában van sírja.

Hajas István esperes összeíratta Veszprém város lakóit. 1792-ben Veszprémnek 7338 lakosa volt. Ezek közül 5246 r. kath., 27 görög-keleti, 265 lutheránus, 1700 kálvinista és 160 zsidó vallású.

 

1817 – 200 éve

született KUN Sándor (Gyepes, 1817. – Gyepes, 1906. szept. 3.) földbirtokos, megyei aljegyző, nemzetőr kapitány. 1843 és 1848 között Veszprém vármegyei másodaljegyző, 1847-től első aljegyző. 1848-ban a polányi nemzetőrség kapitány. 1849. június 11-étől a somlóvásárhelyi kerület országgyűlési képviselője. Az 1840-es években több fővárosi lapban, így az Életképekben is publikált. 1848-ban a kormánylapnak, a Közlönynek volt hivatalos tudósítója. Alapító tagja a Veszprémi Nemzeti Kaszinónak. Gyepesen temették.

– készült el a (18131817) Rosos-, a Balassa-Cseresnyés-, és a Kopácsy-kúria.

– készült el Tummler Henrik tervei alapján a Tűztorony. A Tűztorony alapja IV. Béla idejéből származik, akkor őrtoronynak szánták, és egészen a török idők végéig védelmi célokat szolgált. Az 1801-es földrengés után újjáépítették a tornyot, mely 48 méteres magasságával lehetővé tette a tűz állandó figyelését. A biztonság érdekében az akkori polgárok állandó toronyőrt is alkalmaztak, akinek éjjel-nappal vigyáznia kellett a várost. A tűztorony átépítési tervét Tummler Henrik készítette, ennek alapján készült el a mai formája 1811. és 1817. között.

Tummler Henrik meghosszabbította a vízvezetéket a vártól a piactérig, megoldva a belváros egy részének akut vízellátási gondját is. Kisebb javításoktól eltekintve a Tummler-féle vízvezeték több mint 100 évig működött, míg 1896-ban a város kiépítette új vízvezeték- és csatornarendszerét.

– megtörtént az első magyar nyelvű hivatásos színi bemutató Pápán: Balog István „Magyar Szín Jádzó Társasága” előadja a Kővári Sándor c. érzékenyjátékot.

született PROSZT János (1817 – 1883) zongoratanító, zeneszerző. Pápán Mittmayer Józseftől és Stassik Ferenctől, Győrben Richter Antaltól tanult. Segédtanító Feketevárosban, Sümegen és Székesfehérvárott. 1840 és 1849 között a Pápai Zeneegyleti Iskola zongoratanítója, annak megszűnése után Várpalotán kántortanító. Szerzője 1848-ban a Pápai Nemzetőrség indulójának. Várpalotán 30 tagból álló férfikart szervezett. 1859-től Körmenden kántortanító, két év múltán újból Pápára ment, ahol zongorát tanított és városi közgyámként dolgozott.

halt meg TORKOS Jakab ifj. (Pápa? 1749. márc. 28. – Pápa, 1817) ref. püspök. Torkos Jakab (1711–1785) unokaöccse. Csöglei lelkész is volt, Pápán 1785-től 1817-ig szolgált. 1795 és 1813 között a Dunántúli Ref. Egyházkerület püspöke. A Torkos család telkén, 1785-től 1794-ig épült fel a Pápai Ref. Kollégium.

Berkeny János Sámuel tollrajzokat készített Veszprémről.

 

1842 – 175 éve

született és 125 éve halt meg DARÁZS Mihály (Várpalota, 1842 – Pécs, 1892) cigányprímás, nótaszerző. A Dunántúl kedvenc muzsikusa volt. A 19. század hatvanas éveiben tűnt fel, már 17 éves korában saját zenekara élén játszott. 1876-ban, Párizsban, majd Liszabonban, Monte Carlóban és Nizzában szerepelt. Érik a, érik a búzakalász c. szerzeménye ma is egyik legkedveltebb nótánk.

– megszerveződött a Polgári Kaszinó

Pápáról Veszprémen, és feltételezhetően Várpalotán keresztül utazott Székesfehérvárra Petőfi Sándor, amiről Vadonban c. verse is tanúskodik.

 

1867 – 150 éve

született DEÁK Jenő (Magyarkanizsa, 1867 – Tapolca, 1931. dec. 23.) igazgató főorvos. Középiskolába Szabadkán járt, 1893-ban Budapesten szerzett orvosi oklevelet. Egy ideig a fővárosban a Szent István Kórházban dolgozott, majd három évig magánpraxist folytatott. 1897-től 1900-ig Badacsonyban körorvos, azután a Tapolcai járás tisztiorvosa, 1910-ben vármegyei főorvos. 1914 és 1928 között a Tapolcai Városi Kórház igazgató főorvosa. Az intézmény bejáratánál lévő parkban emlékműve van, amit 1930. szeptember 25-én avattak. A díszpadon Csiszár Imre szobrászművész bronzplakettje Deák Jenőt ábrázolja. Sírja a tapolcai temetőben van.

– két éves munka után OSZTERHUEBER József (Sümeg, 1792. márc. 1. – Pusztaszentlászló, 1869.jan. 10.) pusztaszentlászlói kúriáján készítette elő Deák és köre a kiegyezést.

– Ramazetter Károly kölcsönkönyvtárat nyitott a városban.

– hegedűsként és orgonistaként érkezett Veszprémbe MÁTRAI László 1884-ig Matuschek László (Arad, 1848 – Veszprém, 1908. jan. 18.) zeneszerző, karnagy, az első veszprémi dalárda alapítója. Tizennyolc éves korában már egy színtársulat karmestere. 1885-től a székesegyházi ének és zenekar karnagya. Alkalmi jelleggel, együttesével fellépett a Korona Vendéglő nagytermében. 1893-ban a Zenekedvelő Egyesület karnagya. 1887-ben hangversenyt adtak az új megyeháza előadótermében, szerepeltek vidéken is. Korának ismert zeneszerzője volt. Egy operettjét Fiuméban adták elő. Az Amerikai vőlegény című, Matkovich Tivadar szövegére írt operettje közbejött halála miatt nem kerülhetett színre.

1884-1892 – 125 éve

– 8 évi munkával épült fel a Piarista Rendház utcai szárnya.

 

1892 – 125 éve

– 125 éve Neumann Bernát az ajkai üveggyár alapítója és felvirágoztatója a nehéz körülmények miatt eladta a gyárat és Budapestre költözött.

– megnyitották Veszprémben a római katolikus Püspöki Óvodát.

 

1917 – 100 éve

Úrkúton MEINHARDT Vilmos fedezte fel a nagykiterjedésű mangánércelőfordulást, ezzel megteremtette az ottani ércbányászat alapját.

 

1941-42 – 75 éve

– felépül a kádártai katonai lőtér, melyet a Veszprémben felállított munkaszolgálatos század épített fel.

1942 – 75 éve

– hivatalos sportegyesületként működik a veszprémi leventeszervezet is.

 

196750 éve

– megkezdték az új városközpont kialakítását.

– megalakul a veszprémi Vegyész Sport Club (Vegyész SC).

– felavatják a Hotel Veszprém nevű szállodát.

 

1992 – 25 éve

NÁDI Ferenc (Sárszentmiklós, 1924. jún. 18. – Csór, 2008. jan. 6.) r. k. plébános, teológus szorgalmazására megépül az új római katolikus templom Inotán, a készenléti lakótelepen.

– műhelyét Balatonfüredről Városlődre költöztette, itt indította újra a kerámiagyártást PÁZMÁNY József. A Balaton-felvidék és a Bakony fazekas hagyományainak megújítását tekintette legfőbb feladatának. Elsősorban a sümegi, a tapolcai és a városlődi forma- és mintakincs megőrzésére, valamint ezeknek korszerű ajándék- és dísztárgyakban történő megjelenítésére törekedett.

– Franco Cajani olasz költő felvetette egy, a Salvatore Quasimodo emlékére rendezendő nemzetközi költőverseny gondolatát. A balatonfüredi önkormányzat, illetve az általa létrehozott Quasimodo Alapítvány emlékdíjat alapított, amelyet évente hirdet meg a magyarul verselő költők számára. A legjobbnak ítélt alkotás szerzője elnyeri az ösztöndíjjal járó emlékdíjat, s mellé Borbás Tibor alkotását, a Quasimodot ábrázoló bronz plakettet. A beérkezett pályázatokból minden évben az emlékdíjas, valamint a különdíjas verseket olasz nyelvre is lefordítják.

– létrejött a Rádio Jam.

– megnyílt a Villa Medici Hotel és Étterem a Völgyhíd lábánál.

– Hegyeshalmi László megalapította a Mestermű Galériát.

– a Dózsa TSZ átalakult Mezőgazdasági és Ipari Részvénytársasággá.

– megnyílt az Éltes Mátyás Fogyatékosok Nappali Intézménye és Gondozóháza.

– a Bakony Művek részvénytársasággá alakul, új neve: Bakony Művek Autóalkatrészgyártó Részvénytársaság. A vállalat 2007-ben jogutód nélkül megszűnt.

– a Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Speciális Szakiskola átköltözött a jelenlegi épületébe.

– „Kék Madár” személyközpontú és személyiségfejlesztő program indult a Báthory István Általános iskolában.

 

1997 – 20 éve

– kezdte meg működését a Szociális Gondozási Központ utcai szolgálata.

Pro Meritis-díjat alapított a város.

– Megalakult a Lokálpatrióták Egyesülete.

– Újból megnyílt a Betekints Hotel és Étterem.

 

2007 – 10 éve

– jogutód nélkül megszűnt a Bakony Művek.

 

Weboldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Önnek.
Ok