Évfordulók 2018-ban

Évforduló és eseménynaptár

1018                           

1000 éve említik először írásban Vörösberényt.
A veszprémvölgyi monostor görög nyelvű alapítólevele Kálmán király átiratában maradt meg. Az adományozott 9 falu: "Szárberény aztán Mama, aztán Sandor, aztán Kenese, aztán Csittény, aztán Szántó, aztán Padrag, aztán Zalészi, aztán Gerencsér."

1093                        

925 éve említették először írásban Aszófőt.
A település első említése a Tihanyi Apátság birtoklevelén Azzofeu néven. A név jelentése „száraz völgy”.

1193

825 éve említették először írásban Inotát.
Inota első írásos említése III. Béla oklevelében, melyben három szőlővel a fehérvári keresztes konventnek adományozza a falut. Az oklevél Inota nevét Iunota formában említi.

1318                              

700 éve említik először írásban Felsőörsöt.
Felsőörs nevének legelső ismert, írott emléke 1318-ból származik, Superior villa Wrs formában.

1443                             

575 éve már a veszprémi püspöknek pénzverési joga volt.
Egy 1443-as keltezésű oklevél szerint a veszprémi püspöknek jogában állt pénzt vereti Bodó Györggyel együtt. Bodó György várban betöltött szerepét az oklevél nem említi. Az év június 1-től azonban testvére, Miklós segédpüspök lett, és a pénzverés joga rá is átszállt. Az oklevél a pénzverési jogot, mint már meglévő kiváltságot említi.

 

 


1493

 

 

525 éve említik először írásban Balatonalmádit.
A település első említése egy szőlő adás-vételről szóló okmányban. („in promontorio possesionis Zarbereny in loco Almadi vote sitam” formában ("Szárberény helység szőlőhegyén az Almádinak nevezett helyen")

1618

400 éve halt meg BELENY Zsigmond (Egerszalók, 1587. augusztus 10. - Devecser, 1618. ?. ?.) műfordító.

1606-tól különféle vármegyei tisztségeket töltött be. 1617–1618-ban alispán Abaúj vármegyében. 1604-ben összeállította családjának genealógiáját. 1616-ban lefordította Girolamo Savonarola Expositio in psalmis LXXX. et LXXIX és Expositio Orationis Dominicae c. könyveit.             

400 éve született PÁPAI PÁRIZ Imre (Pápa, 1618. ?. ?. - Gyulafehérvár, 1667. május 8.) református lelkész, író.
Pápai Páriz Ferenc apja. Pápai kereskedőcsalád fia, aki fiatalon Erdélybe került, itt négy évig Apafy Mihály, a későbbi fejedelem nevelője, majd II. Rákóczi György udvari papja. Közben két évig külföldi egyetemeken (Franeker, Leiden) tanult. Hazatérve Désen lelkész, 1649-től esperes. Nemességet is kapott. A török pusztítás elől menekülve több városban megfordult, 1664-től Gyulafehérváron prédikátor és az egyházmegye esperese. Egyházi témájú írásai népszerűek voltak. 

1668                             

350 éve halt meg GÁL István (?, 1621. ? ?. - Németújvár, 1668. ? ?. ) református püspök.
Gál Imre fia. Veszprémben járt iskolába. Apja példája nyomán maga is lelkésznek tanult. A veszprémi reformátusok 1655-ben választották meg lelkészüknek, 1663-tól a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke volt. Prédikációin kívül voltak más írásai is, amelyek halála után elvesztek. A németújvári templomba temették. 

1693                              

325 éve született SZENTILONAY József (Pápa, 1693. ? ?. - Nagyszombat, 1769. április 30.) római katolikus püspök.
Nagyszombatban tanult bölcseletet és teológiát, 1720-ban magister lett. Pappá szentelték 1722. szeptember 19-én. 1723-ban Felsőludány plébánosa, 1741-ben pozsonyi, majd 1743-ban esztergomi kanonok. 1746-ban Nagyszombat város plébánosa. 1749-ben nógrádi főesperes, 1760-tól szenttamási prépost. Arbei felszentelt püspökként érseki, majd káptalani helynök, 1765-ben a főegyházmegye adminisztrátora. Pápán 1756-ban kórházat, 24 ember részére szegényházat alapított, a városban utcanév őrzi emlékét.

Kerta 

325 éve Kertán már működött iskola.
1693-ban Kertán már iskola működik. Egy örökösödési oklevél szerint az iskolamester neve Sipos Miklós. Ekkortól a falu iskolamesterinek névsora már nyomon követhető.

1768                          

250 éve született FODOR István (Tarcal, 1768. ? ?. - Pálfa, 1837. ? ?.) református lelkész, költő.
Tanulmányait szülővárosában kezdte, Sárospatakon fejezte be. 1792-ben Balatonfőkajáron tanító, 1796-ban Bécsbe ment, innét 1797-ben jött haza és Veszprémben káplán volt. Móron, majd 1807-ben Ősiben választották meg lelkésznek; ahonnét Pálfára ment. 1805-ben néhány beszéde jelent meg a Prédikátori Tárház című folyóiratban. 

1793

225 éve született OLÁH János (Papkeszi, 1793. ? ?. - Nagypécsely, 1867. szeptember 10.) evangélikus, református lelkész, író.
1817-ben Pápán végezte tanulmányait. 1821-ig Szentgálon, majd 1822-ben Szentantalfán volt lelkész. Több helyen is dolgozott, 1842-től haláláig Pécselyen evangélikus református. lelkész. Már fiatal korában munkatársa volt a Tudományos Gyűjteménynek. Itt jelent meg 1834-ben Pécselyről az első ismert leírás. A természettudományokat kedvelte, erre vonatkozó írásai kéziratban maradtak. 

225 éve épült a Kapuváry-ház
A copf stílusú, emeletes házat 1793-ban Kapuváry Antal veszprémi kanonok építtette. 1885-től 1993-ig ez a  Városháza, az egykori nagy szalon volt a tanácsterem, melyben 120 képviselő ülésezett. A ház mai is látható a Szabadság tér sarkán, a homlokzaton a Kapuváry család címerével.

1818                         

200 éve született ÁRVAY István (Iszkáz, 1818. ? ?. - Zalaegerszeg, 1889. június 17. ) jogász, gyorsíró. 
A gimnáziumot Veszprémben és Szombathelyen végezte, jogot Győrött tanult. Zala megye gyorsírójaként 1840-ben telepedett le Zalaegerszegen. 1846-tól a Pesti Hírlap tudósítója volt és gyorsíróként részt vett az 1847-1848-as országgyűlésen is. 1850 után Zalaegerszeg jegyzőjeként, majd uradalmi ügyészként dolgozott. Később a Zala megyei Gazdasági Egyesület és az ügyvédi kamara elnöke. Foglalkozott a Balaton-felvidéki bortermelés problémáival.

200 éve született DIÓSY Márton (Szilágynagyfalu [Románia], 1818. ? ?. - London, 1892. március 21.) újságíró, borkereskedő.
Veszprémben tanított, majd Pesten élt. 1848 előtt a Honderű és a Pesti Divatlap c. lapokban jelentek meg különböző témájú írásai. A szabadságharc idején Kossuth Lajos titkára volt. A bukás után külföldre menekült, Londonban telepedett le, ahol borászati szaküzletet működtetett. Angol lapokban jelentek meg cikkei, az 1860-as években hazai lapok is közölték gazdasági témájú tudósításait. Magyarra fordította Dumanoir-Dennery: Don Caesar de Bazan c. drámáját, amelyet a Pesti Nemzeti Színház 1882-ben bemutatott. Szerkesztette az első magyar zsidó naptárt (évkönyvet), amely 1848-ban jelent meg Pesten. 

200 éve született SZIGETHY Dániel (Vászoly, 1818. ? ?. - Budapest, 1901. január 30.) ev. lelkész, író. 
Az elemi és a középiskola után teológiát végzett. Ev. lelkészként került Malomsokra, ahol az 1853–1855-ös években segédlelkész, majd nyugdíjazásáig, 1899-ig lelkészként szolgált. Budapestre költözött. foglalkozott irodalommal, cikkeket és vallási tanulmányokat írt. Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben. 

200 éve született ULLRICH Ágoston (Tés, 1818. ? ?. - Budapest, 1888. április 18.) honvédtiszt.
Kereskedelmi tanfolyamot végzett. 1835-től közvitéz, 1847-től tűzmester (őrmester) az 5. tüzérezrednél Budán. A szabadságharcban hadnagy az 1. Honvédgyalog-ütegnél, október közepétől százados és lőszergyártási felügyelő Budán. 1849 januárjában Nagyváradon őrnagyként szolgált, júliustól alezredes és a Szeged-aradi tartalék hadtest tüzérparancsnoka. Világos után magánhivatalnok, 1867-től a Pesti Honvédegylet tagja. 


Veszprém        
200 éve Veszprémről készített színes tollrajzokat Berkeny János Sámuel rézmetsző.
A Bécsben tanult művész elsősorban térképeket készített. A veszprémi származására mindig büszke művész – munkáit „Nemes Berkeny János Veszprém Fi”-ként szignálta. Ezek a várost kelet, illetve dél felől, valamint a Jeruzsálemhegyről a Tizenháromváros felé tekintve, vagyis a települést mintegy körképszerűen ábrázolják. Veszprémről készült rajzait a Laczkó Dezső Múzeum őrzi.

1868                           

150 éve született RÓNAI-RÓTH Kálmán (Veszprém, 1868. ? ?. - London, 1933. ? ?.) hegedűművész. 
Auer Lipót unokaöccse. Szülővárosában első tanára Raczek Frigyes volt. 1881-ben szerepelt először nyilvános hangversenyen szülővárosa gimnáziumában és a várpalotai Zichy-kastélyban. 1882-től Bécsben, majd Berlinben folytatta tanulmányait. 1888 után a Budapesti Operaház tagja, Veszprémben és Székesfehérvárott adott hangversenyeket. Később tanárként Londonban telepedett le. 

1893                   

125 éve halt meg PAP NEPOMUKI János (?, 1807. ? ?. - Pápa, 1893. ? ?. ) jogász, királyi politikai biztos.
A jogi végzettség megszerzése után, 1834-ben alszolgabíró, 1837-től a Pápai járás főszolgabírója. 1843-tól Veszprémben megyei főügyész, 1848-ban főjegyző. 1848 májusától az iszkázi nemzetőrség kapitánya, júniustól a somlóvásárhelyi választókerület országgyűlési képviselője. Nem követte a nemzetgyűlést Debrecenbe, hanem Pesten a Habsburgok szolgálatába állt. Mandátumát üresnek tekintették, helyére Kun Sándort választották. 1949. október 3-án Veszprém vármegye polgári biztosának, 1850. augusztus 1-jén megyefőnöknek nevezték ki. Tevékeny részese volt a neoabszolutizmus kiépítésének, ezért királyi tanácsosi címet kapott. 1865-ben ismét a somlóvásárhelyi kerület országgyűlési képviselőjének választották, de a választási panaszok miatt a mandátumát megsemmisítették. A somlóvásárhelyi alapítványi uradalom tisztjeként tevékenykedett. A kiegyezés után Pápára költözött, ügyvédként dolgozott. Iszkázon temették. 

 

Várpalota        
125 éve létrejön Várpalotán az Iparostanonc Iskola.
II. József rendelete értelmében Várpalotán is megnyílik az Iparostanonc Iskola 98 tanulóval a római katolikus fiúiskola épületében. Első igazgatója Winkler Márton.
A megalakulás évében 150 iparos élt a községben. Inasaik közül többen látogatták a vasárnapi iskolát, de a környékbeli falvakból idejárók között olyan is akadt, aki írni-olvasni sem tudott. Mivel sem külön épülete, sem tanterme nem volt az iskolának, a felekezeti iskolák fenntartói kölcsönözték tantermeiket a tanonciskola számára a késő délutáni órákra. A felszerelések költségeit a város ifjúsága előző évben rendezett jótékony célú előadásának bevételéből fedezték.

Veszprém        
125 éve készült el Bolgár Mihály „Veszprém meteorológiai viszonyai és kútvizei” című tanulmánya.
Bolgár Mihály (1861-1895) piarista tanár tanulmányában 116 forrás nevez meg és vegyelemzi vizüket. Ezzel alapozza meg a város vízközművesítését, ami – szaktanácsai alapján - 1896-ra el is készül.

1918    

Veszprém        
100 éve nyílt meg az Angolkisasszonyok Női Felsőkereskedelmi Leányközépiskolája.
A veszprémi Angolkisasszonyok „Sancta Maria” Intézetének alapítása Ranolder János (1806-1875) megyés püspök nevéhez fűződik. Az épületet 1860. szeptember 16-án szentelték fel, és ekkor kezdődött meg az elemi iskolai tanítás.
Az intézmény folyamatosan bővült újabb osztályokkal, majd 1894-ben tanítóképző is nyílt.
A felsőkereskedelmi képzés 1918-ban Rott Nándor (1869-1939) püspök és M. Ghimessy Mária főnöknő közreműködésével kezdődött meg. Az intézetet 1948-ban államosították. (Az Angolkisasszonyok Rendje 1950-ben feloszlott Veszprémben.) Közben az oktatás az állami keretek között folyt tovább, és az iskolát 1956 szeptemberében egyesítették az 1895-ben alapult Veszprémi Felső Kereskedelmi Fiúiskolával. Jelenleg az iskola a Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma nevet viseli.

Veszprém
100 éve a Korona Szálló épülete Veszprém város tulajdonába került.
A Korona Szálló a 19. század elején épült, klasszicista stílusban.  1948-ban Petőfi is megszállt benne. A színház megépülte előtt itt, a nagyteremben tartották a színi előadásokat. 1907-ben vált sarokházzá, amikor új utcát nyitottak mellette (Óvári Ferenc utca), s ekkor emeletet is építettek rá, majd 1908-ban felépült mellette a Petőfi Színház, amikor a két épületet „egybekomponálták”. 
A Korona Szálloda 1918-ig a csanádi püspökség tulajdona volt. A város tulajdonában 1929-ben ismét átépítették, és elvesztette eredeti jellegzetességeit. Nagytermében továbbra is sok jelentős rendezvényt tartottak. A II. Világháborúban több találat is érte, 1948-ban építették újjá.
Jelenleg társasházként üzemel, benne kapott helyet a Mackó cukrászda. 2012-ben felújították, és ekkor visszanyerte eredeti hangulatát.

1928                              

90 éve született KOCZOR Miklós (Pápa, 1928. 0 0. - , 2012. 0 0.) gépészmérnök, nagyvasúti szakmérnök, ny. tervező, osztályvezető.
1951 gépészmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 
A MÁV gépészeti külszolgálatában kezdte munkáját. 1953-tól a budapesti Vasútgépészeti Technikumban tanár, majd az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen tanársegéd. 1957-től politikai okok miatt fegyelmi büntetését ismét MÁV külszolgálati munkahelyen töltötte. 1963–1964-ben az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen elvégzett szakmérnöki tanulmányai után nagyvasúti diesel- és villamos-vontatási szakmérnök lett. 1964-től a MÁV Tervező Intézetben tervezőként, majd osztályvezetőként dolgozott. 
Szakmai munkássága mellett szolgálatokat végzett a Magyarországi Evangélikus Egyházban. Igehirdetéseket tartott a Buda-hegyvidéki evangélikus gyülekezetben. 1985–1986-ban részt vett a „Testvéri szó a Magyarországi Evangélikus Egyház minden tagjához” című irat kimunkálásában, és 1986 márciusában a 19 aláíró között szerepelt. Ennek, az evangélikus egyház életének radikális megújulását szorgalmazó, majd munkáló iratnak az 1991-ben összehívott Evangélikus Zsinatig egyik terjesztője, szorgalmazója volt. Az 1991 és 1997 között ülésező zsinat zsinati gazdának választotta. Így az 1997. június 6-án hatályba lépő „A Magyarországi Evangélikus Egyház Törvényei”-nek egyik formába öntője.

1938   

Veszprém        
80 éve létesült a Magyar Lőszerművek Rt.
1938-ban a Csererdő egy részét (100 hold) felajánlják a Magyar Lőszerművek Rt. számára, hadiüzem építésére. Az épülő üzemben a gyalogsági lőszergyártás 1939 nyarán indult, a gyár teljes kapacitással 1940 tavaszától termelt. 1944 szeptemberéig több mint 100 millió darab lőszert állítottak elő, zömmel puskákhoz, kisebb részben gép- pisztolyokhoz. A gyárat a németek 1945 elején leszerelték, és a gépek nagy részét elszállították. A háború befejezése után a termelés újraindítását 50 fővel kezdték, eleinte a szovjet hadsereg részére harckocsi javítással foglalkoztak, később kisipari készítményeket, háztartási eszközöket állítottak elő. 1948 első felében a gyárat államosították, és Veszprémi Fémfeldolgozó Nemzeti Vállalat néven működött tovább. 1968 elejétől a gyár nevét Bakony Fém- és Elektromoskészülék Művekre változtatták. Az üzemet végül 2007-ben számolták fel.

80 éve Szent István-emlékévet tartottak.
A Szent István-emlékév országos rendezvénysorozat volt, melynek keretében többek között a Szent Jobb országlására is sor került az Aranyvonaton.
Veszprémben ekkor avatták fel Szent István és Gizella szobrát a vár végében, felépül a Margit-templom, az 1937-ben átadott Viadukt felvette a Szent István-völgyhíd nevet.

80 éve épült fel a Szent István Elemi Népiskola.
A Dózsa György Általános Iskola épületét a római katolikus egyház építette 1939-ben. Ekkor Rozsos Károly volt a város polgármestere, akinek nevéhez számos egyéb fejlesztés is fűződik. Az iskola azóta három épülettel és négy tornateremmel bővült, és 1957/58-as tanévben vette fel a Dózsa György Általános iskola nevet.

Városlőd
80 éve épült fel az első városlődi völgyhíd.
A völgyhíd építésének időszakában Magyarországon az utak és hidak ügye a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe tartozott, ahol a 8. sz. főút és a völgyhíd tervezését Haviár Győző műszaki főtanácsos irányította. A hidat 1973-ban elbontották, helyébe újat építettek.

Veszprém
80 éve készült el a tűztorony harangjátéka.
A Tűztorony, korábbi nevén „Vigyázó torony”, 48 méter magas, a veszprémi vár déli végében található. Mivel a város szeles, s vízzel szűkösen ellátott volt, mindig nagy szerepe volt a toronynak a tűz elleni védekezésben, ezért a vár 1703-as lerombolásakor is megkímélték. Egy földrengés 1810-ben mégis majdnem a vesztét okozta, de ekkor is újjáépítették. Az  1938-ban elkészült harangjáték egy magyar biedermeyer dalt és hat verbunkost játszott. A torony egy ideig nem zenélt, majd 1988-óta újra halhattuk.
A zeneszerkezetet 2015-ben korszerűsítették, és most már százféle zeneszámot képes lejátszani. Alapesetben továbbra is Csermák Antal művét játssza, de lehetőség van ünnepnapokon, és egyéb eseményeken egyéb művek megszólaltatására is.

1943

75 éve védett természeti értékek.
A szentgáli Tisztavíz-forrást, a padragi sziklákat, az akarattyai Rákóczi-szilfát és a diszeli Emberkő-sziklát védett természeti értékké nyilvánítják.

1948                              
70 éve halt meg HIRSCHLER Ignác
 (Pusztamiske, 1873. november 11. - Budapest, 1948. ?. ?.) rabbi, író.
1891 és 1901 között a Budapesti Rabbiképzőben tanult, közben egy évig Berlinben is képezte magát. Bölcsészdoktorrá 1901-ben, rabbivá 1902-ben avatták. Vasváron majd Szegeden rabbi, 1920-tól a fővárosban vallástanár. Jelentékeny irodalmi munkásságot fejtett ki, művei főként az egyházi lapokban jelentek meg. 

70 éve halt meg TENZLINGER József (Tolna, 1880. október 6. - Pápa, 1948. ?. ?.) jogász, polgármester.
A középiskola után jogot tanult, 1904-től joggyakornok Veszprémben. Később a zalaegerszegi törvényszéken dolgozott, az 1908–1913-as években a Bitlédi Járásbíróságon jegyző. 1913 után Veszprémben albíró, alügyész, 1915-től királyi ügyész. 1918 és 1933 között Pápa város polgármestere. Működése időszakában a város megszabadult adósságaitól és fejlődésnek indult. Támogatta a kulturális-, szociális- és sportegyesületeket. Kezdeményezte egy száz ágyas szeretetház és egészségvédő intézet létrehozását. 

70 éve indult meg az államosítás.
1945-ben a megyében még a 323 népiskolából 284 egyházi fenntartású volt (az országos átlaghoz képest sokkal több).
1948. június 16-án az országgyűlés megszavazta a nem állami iskolák és a hozzájuk tartozó felszerelések államosításáról szóló törvényt.
A törvény következtében a volt Piarista Gimnázium (Kegyestanítórendi Római Katolikus Gimnázium) Állami Gimnáziumként működik tovább (1953-tól Lovassy László Gimnázium). A piarista szerzetes tanárok nem vállalhattak tanítást. Megszűnik az Angolkisasszonyok Sancta Maria Intézete, az általános iskolai rész I.sz. Általános Iskola lesz (később Szilágyi Erzsébet Általános Iskola). Itt is csak a világi tanárok munkaviszonya marad meg.
Az Irgalmas Nővérek által működtetett Béke téri (volt Szent Anna-téri) épületben 1948-ban létrejött a II. sz. Állami Általános Leányiskola,(később 3. sz. Általános Iskola, majd Zrínyi Ilona Általános Iskola, mely jogutód nélkül szűnt meg).  A Szeglethy utca nőipariskolája az 1948/49. tanévben Állami Nőipariskola néven működött, majd az 1949/50. tanévben felváltotta a 17. sz. Ipari Gimnázium Vegyipari Tagozata.
Pápán a bencések által vezetett Szent Mór Gimnáziumot is államosítják, a neve innentől Türr István Gimnázium.
Az Angolkisasszonyok temploma augusztus 1-vel plébániatemplom lett (Regina Mundi Plébánia).
A megyében egyedül a Pápai Református Kollégium kerülte el az államosítást, de ez az intézmény is csak 1952-ig.)
1993-ban indulhatott újra Veszprém városában egyházi fenntartású iskola, Padányi Biró Márton Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium néven.

1958

Alsóörs            
60 éve nyílt meg az állami óvoda Alsóörsön.
Megnyílik az állami óvoda Alsóörsön, abban a Keipert házban, ahol korábban Keipert Lászlóné 1934-1944-ig magánóvodát működtetett. Egy évvel később az óvoda másik épületbe költözött.

Balatonfűzfő   
60 éve létrejött Balatonfűzfő község.
Balatonfűzfő területe már a római korban is lakott volt, a honfoglalás körül pedig egy Máma nevű falu terült el itt. A Fűzfő (a Fűz patak forrásterülete), mint dűlőnév szerepel először. A terület sokáig puszta volt.
Az 1920-as években lőporgyár (később Nitrokémia Ipartelepek Rt), majd papírgyár létesült itt.
A Budapest-Tapolca vasútvonal és a 71-es főút megépülése után már nyaralótelkek is épültek a területen, a lakosság száma nőtt és közintézmények is létesültek. Balatonfűzfő és Fűzfőgyártelep közigazgatásilag Vörösberényhez tartozott.
1958-ban minőségi változás következett be Balatonfűzfő életében: közigazgatásilag is önálló település lett, és saját Községi Tanácsot hoztak létre. A község területét négy szomszédos község: Vörösberény, Papkeszi, Királyszentistván és Balatonkenese területeiből képezték ki.

Veszprém       
60 éve nyílt meg a Vidámpark a Betekints völgyben.

Megjelenik a Panoráma könyvkiadó 10 kötetes balatoni sorozata, a háború utáni első igényes útikönyvsorozat. (1965-ben újra kiadták.)

60 éve jelent meg a "Balatoni mindentudó"
 "Balatoni mindentudó" címen megjelenik a balatoni nyaralók, üdülők, kirándulók és hajókázni vágyók számára összeállított igényes tájékoztató térképekkel és rövid településismertetésekkel. A kiadvány mindössze 16x12 cm, és 126 oldal, azaz nagyjából zsebkönyv méretű.

1968

50 éve zárt be a Csomay-strand.
A városi strandfürdő és uszoda 1933-ban nyílt meg, a Csomay család (apa és fia) építette. A két világháború között országos hírű létesítmény volt. Két-háromezer vendéget tudott fogadni egyszerre, és rendszeresen tartottak itt koncerteket és bált is.
Elavultságára hivatkozva zárták be, és a két medencét építési törmelékkel feltöltötték. A terület sokáig elhanyagolt volt. 2011-ben aztán a „Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében” című beruházás keretében megszépült, és most már népszerű kirándulóhely.

Pápa-Tapolcafő      
A Tapolca-patak forrásai a bakonyi bányászat, ill. a vele kapcsolatos vízkiemelés következtében teljesen elapadnak. (A víz 2010-ben tért vissza.)

Veszprém megye   
Megjelenik a Veszprém megyei Művelődési Szemle 1. Száma. (1975-ig még 7 száma jelenik meg.)

Várpalota        
A Magyar Vegyészeti Múzeum megnyitása.

Veszprém        
A Lovassy Gimnázium elfoglalja újonnan elkészült épületét.

Megalakul a Veszprémi Vegyész Sport Club (Vegyész SC) kosárlabda csapata bekerül az NBI-be.

Az Állami Közgazdasági Technikum beköltözik a Vár u. 10-be.

1978   
Veszprém megye
A Keszthelyi-járás és Keszthely város átcsatolása Zala megyéhez.

Veszprém        
A megyei levéltár kiadásában megjelenik Gutheil Jenő Az Árpád-kori Veszprém című műve, amely a valóban korszerű várostörténeti monográfia első kötetének tekinthető. (A könyvben a kiadás éveként 1977 áll.)

A honismereti mozgalom keretébe meghirdetik a megye emlékhelyeinek, emlékhelyeinek összeírását, lefényképezését.

Bakonyoszlop 
A megyei tanács szervezésében több évig tartó nyári honismereti diáktábor-sorozat kezdődik Bakonyoszlop-Sövénykúton.

1978   

Veszprém        
40 éve épült meg  a 16. Sz. Napköziotthonos Óvoda
Az óvoda a Jutasi lakótelep északi részén található. Az intézmény 1991-ben felvette a Bóbita Körzeti Óvoda nevet. A 2000. évi körzetesítéskor hozzácsatolták a lakótelepen működő Hársfa Óvodát. Óvodai programjuk neve „Játékos Bóbiták”, egyaránt vannak homogén és vegyes életkorú csoportjaik is

40 éve nyílt meg a Kastélykert Óvoda.
Az óvoda az 1778-ban épített préposti kastély műemlék jellegű épületében kapott helyet. Az intézményben a néphagyományőrzés átsző minden gyermeki tevékenységet, a hagyományok ápolása áthatja az óvodai tevékenység egész folyamatát. Több ehhez kapcsolódó rendezvényük van az évben (Mihály napi vásár, Teréz napi vígasság - ovis szüret, Márton napi lámpás készítés, Farsangolás, stb.).

Elkészül a várost elkerülő déli körút 5 km-es szakasza.

1988   

Veszprém
A város labdarúgó csapata az NB I-ben játszik.

Megalapítják az Alternatív Általános Iskolát. Célja, hogy a tanulásban akadályozott túlkoros tanulók a felnőttképzésből visszakerüljenek a nappali képzésbe. 2008-ban Várpalotán bezárják.

Sümeg              
30 éve alakult meg Sümegen a Városvédő- és Szépítő Egyesület.
Az egyesület munkájának gyümölcse Szent Flórián szobrának helyreállítása és másolatának elhelyezése a városközpontban, Sümeg város címerének és zászlajának felkutatása és elkészíttetése, a világháborús emlékmű, a temetői panteon, a zenepavilon, az évente meghirdetett virágosítási versenyek, az örökségvédő táborok, a térségi domb.
Emléktáblákat helyeznek el, és megemlékeznek a város neves szülötteiről más formákban is.

Veszprém        
A városi tanács kiadásában megjelenik "A veszprémi Völgyhíd ötvenéves" című kötet, szerk.: Kiss Tamás.

Nemzetközi szintű BMX pálya nyílik a Jutasi lakótelep ÉK-i szélén

1993   

Csesznek
25 került sor az első Cseszneki Nyár nevű fesztivál megrendezése.
Az XIII. században épült gótikus Lovagváráról is nevezetes Cseszneken 1993 óta rendezünk különböző nagyszabású szabadtéri programokat a „Cseszneki Nyár” fesztivál keretében.

Révfülöp         
25 éve rendezték meg az első „Villa Filip Napok”-at Révfülöpön.
1993-ban ünnepelte a Révfülöp önálló településsé válásának 50. évfordulóját. Ekkortól minden évben megtartják ezt a rendezvénysorozatot, amelynek keretében gyermekelőadásokkal, musical csoporttal, különböző táncegyüttesek programjaival, folklór programokkal, könnyűzenei rendezvényekkel, színházi előadással, utcabállal várjuk a helyi lakosokat és az egyre nagyobb számú, településünket nyaralóhelynek választó közönséget.

Veszprém        
Átalakítások, korszerűsítések után a volt Egyházmegyei Alapítványi Hivatal épületébe költözik a városi Önkormányzat.

Megjelent a Veszprémi Szemle várostörténeti folyóirat első száma.

25 éves a Virágos Veszprémért mozgalom.

1993-ban Veszprém város önkormányzata csatlakozott az "Európai Virágos Városok és Falvak" versenyébe és meghirdette a Virágos Veszprémért mozgalmat.
1990-ben az Európai Közösségek Idegenforgalmi Bizottsága támogatásával az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyének (Entente Florale Europe) Nemzetközi Bizottsága megkeresett több közép-kelet-európai országot, hogy csatlakozzon a versenyhez. A megkeresettek közül, akkor, egyedül csak Magyarország jelentkezett, s jelentkezését el is fogadták. A nemzetközi versenyben részt vevő országok: Ausztria, Belgium, Hollandia, Írország, Magyarország, Németország, Szlovénia, Csehország és Olaszország.
Veszprém 2014-ben nyerte el a fődíjat az országos versenyben.

1998                              

20 éve rendezték meg Bakonyszentlászlón az első Soós-famíliatalálkozót.
A nagycsaládi találkozók a honismereti mozgalom új hajtását jelentik.
Horváth István, 1998-ban Soós famíliatalálkozót szervezett Bakonyszentlászlón. Közel százan vettek részt az eseményen. A rokonság itt elhatározta, hogy ötévenként megrendezi a találkozókat. A második találkozót 2003-ban Dr. Oláh Béla és felesége Gubicza Borbála szervezték meg Barnagon, míg a harmadikra ismét Bakonyszentlászlón került sor 2008-ban Körmendi István szervezésében.

20 éve jelent meg a Veszprém megyei életrajzi lexikon.
A megyei önkormányzat kiadásában megjelenik a Veszprém megyei életrajzi lexikon. (Párja, az élő személyiségeknek szánt kortárslexikon 2001-ben jött ki.) A két lexikon anyaga az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti részlegének honlapján is megtalálható, folyton frissül.