Gondűző, búkergető – A somlói borvidék (Neked írtuk)

494 3

A somlói bor mindenkor gyógyhatású

A borvidékek bemutatásában végül, de nem utolsó sorban legyen szó az alvóvulkán területéről, a mindössze 500 hektárnyi somlóiról. Az egykor tűzhányóként működő hegy legkisebb borvidékünk. „Erre mondják a szőlőikre büszke somlóiak, hogy az oroszlán, mikor szemére vetették, hogy nem szapora állat, azt mondta: »Igaz, hogy egy évben csak egy kölyköm van, de az oroszlán« – írja a Magyar borkalauz.
Bár a borvidék jelene kevésbé, múltja annál inkább híres: régen a somlói bort a tokajival egyenrangúnak tartották, jellege hasonló is volt a tokaji száraz szamorodnihoz. Történelmünk során tehát a somlói borokat mindig az ország legjobb borai közé sorolták – IV. László királyunk kedvenc boráról Bél Mátyás a 18. század közepén így írt:

„Különösen a Somlyó hegyen termett bort nemcsak a balatoniak, hanem a legtöbb magyar borfajtának is elébe helyezik.”
A somlóin a Tokaj-hegyaljai borvidékhez hasonlóan a Hungaricum magyar szőlőfajták uralkodnak: a furmint, a juhfark, a hárslevelű és az olaszrizling. A vidék szőlőfajtáiról egy filoxéravész előtti rigmus is ír:

„Szép a sárfehér és a juhfarkú,
Nem fér hozzá semmi alku,
Hogy a furmint ős zamatját
Ezen fajták somlyósítsák.”

A robosztus savakkal, nagy alkoholtartalommal rendelkező bort nemcsak íze, hanem pozitív gyógyító miatt is érdemes fogyasztani – ezt a funkcióját a múlt századokban bölcsen ki is használták. A régi gyógyszeres könyvekben gyakran emelték ki: „Vinum Somlaianum Omni Tempore Sanum”, azaz a somlói bor mindenkor gyógyhatású. Jótékony hatását egy 1845-ös régi rigmus is megörökítette:
„Mondják ismét jön a Cholera
S félnek, hogy sokakból kireppen a szusz.
Bizvást jöhetnek ijesztő kínjai,
Elkergeti egy jó pohár somlói.”

242 368

 

Bővebben: Gondűző, búkergető – A somlói borvidék (Neked írtuk)

Gondűző, búkergető – A balaton-felvidéki borvidék (Neked írtuk)

242 271

Már a kelták is szőlőt műveltek ezen a vidéken

Ezúttal a Balaton-felvidék vidékére utazunk – a három nagyobb körzetből álló borvidék történelméről, emlékeiről és gyümölcsillatú borairól híres.

A vidék egyik, legjobb adottságokkal rendelkező körzete a káli, amely a Káli-medence nyugati és északi része. Az itt termő szőlőkből tüzes, kemény, gyümölcsillatú és -zamatú, testes, bazalt ízű borok termelhetők, amelyek hosszan eltarthatóak. A körzet hegyeinek talaja egészen hasonlít a Somló-hegyére, így boraik is szoros rokonságban vannak egymással.

Gondoltad volna, hogy a Káli-medencében már az Árpád-házi királyok idején is virágzó bortermelés volt? Bár a vidék hét szőlőtermelő Kál nevű községét annak idején minden adó alól felmentették, felelősségük emellett nem volt kicsi: a királyi asztalra ugyanis ők voltak kötelesek bort szolgáltatni.
Ehhez hasonló zamatú és illatú borok készülnek a borvidék második, a balatonedericsi-lesencei körzetében. Ezek az élénk, harmonikus borok a káli-medenceiekkel együtt egykor számos aranyérmet elnyertek.
A Balaton-felvidék harmadik vidéke pedig a cserszegi, amelynek borait inkább fűszeres, intenzív zamatok, élénk savak jellemzik. A körzet érdekessége, hogy főleg itt kerültek elő kelta bortermelésre utaló tárgyi emlékek. A leletanyagok – köztük a Cserszegtomajon talált kelta ivóedény – és az írásos emlékek mind arra utalnak, hogy a Balaton körüli szőlőtermesztésről szóló tudásunk már a Kr. előtti századokig nyúlnak vissza.
A balaton-felvidéki borvidék egészén ugyanúgy megtalálhatók a hungaricum magyar és a külföldi eredetű szőlőfajták is: az itteni borok a magyar olaszrizlingből, juhfarkból és zenitből, továbbá a külföldi szürkebarát (pinot gris), zöld veltelini, tramini, chardonnay, sauvignon blanc, és az ottonel muskotály szőlőfajtákból készülnek.
247 68

Bővebben: Gondűző, búkergető – A balaton-felvidéki borvidék (Neked írtuk)

Gondűző, búkergető – A balatonfüred-csopaki borvidék (Neked írtuk)

239 369Itt lelt hazájára az olaszrizling

Legutóbb a badacsonyi borvidékről olvashattatok, most következzen a hozzá egészen hasonló balatonfüred-csopaki borvidék! A Balatonalmáditól Zánkáig húzódó vidék földtani felépítése eléggé összetett: a pala alapkőzetet fedő mész- és homokkövet, pannon homokot tartalmazó talajt vasoxidok festik vörösre. Mindez többségünk számára ugyan aligha mond bármit is, egy hozzáértő viszont ebből már gyanítja, hogy itt különleges borok teremhetnek. Nem csupán a talaj adja a vidék minőségét, hanem hozzájárul még a Balaton által a domboldalakra visszavert fény és a kiegyenlített hőmérséklet is.
A borok természeti adottságban, jellegben hasonlítanak a badacsonyihoz: testes, tüzes, kitűnő minőségű, finom illatú, zamatú, harmonikus összetételű borok. Sőt a csopaki borok emellett még rendkívül elegánsak is lehetnek, hiszen összetett finom savakkal rendelkeznek.
A borvidék hungaricum magyar szőlőfajtáihoz tartozik az olaszrizling, a zenit, a juhfark – amely nevét a juhfarkra emlékeztető hosszú, hengeres fürtje miatt kapta, a kékfrankos (csak a Tihanyi-félszigeten) és a kékoportó. Emellett itt is vannak külföldi eredetű fajták, úgymint a rajnai rizling, a tramini, a chardonnay, a semillon, a sauvignon blanc, a pinot gris (szürkebarát), az ottonel muskotály, vagy a Tihanyi-félszigeten a merlot, a cabernet franc és a zweigelt.
Mindezek közül a balatonfüredi-csopaki borvidék főfajtája az olaszrizling. Két legjellemzőbb képviselői közé tartozik a lágyabb, simább balatonfüredi, illetve az élénkebb savakkal rendelkező csopaki olaszrizling. A jó minőségű olaszrizling bor illata a rezedára emlékeztet – egyes szakértők szerint.
„Ez a minőségi szőlőfajta az egész országban elterjedt, de talán itt lelt igazán hazájára, itt mutatja meg leginkább, mire képes” – írja a Magyar borkalauz.


bfured-baricska-csarda



Bővebben: Gondűző, búkergető – A balatonfüred-csopaki borvidék (Neked írtuk)

Gondűző, búkergető – A badacsonyi borvidék (Neked írtuk)

 

241 165Badacsonyt az Isten is a szőlőnek teremtette.

Ha Balaton és bor, a legtöbbeteknek talán Badacsony tája jut eszetekbe először – nem véletlenül: Magyarország egyik legnevesebb történelmi borvidékéről beszélünk, amelynek kitűnő borait a múlt században jobban értékelték, mint a tokaji aszút.

„… veszprémi püspök pincéibe a bort Tálya, Csopak, Badacsony és Somlyó termette. A világ leghíresebb és legdrágább borai. Kétszáz holdnyi szőlője volt a négy híres helyen. Csak tokaji aszú-bora hatszáz akó volt rendesen. Mikor meghalt is, ennyit találtak pincéiben. Pedig nem ez volt legjobb és legdrágább bora. Badacsonyi kéknyelű bora és somlyai aszúja kétszer olyan drága volt, mint a legdrágább ötputtonyos tokaji. Mert ötputtonyosnál vékonyabbat nem szűrtek pinczemesterei.” – írta Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című könyvében.

Talán nem is gondolnátok, hogy ebben a körzetben több mint két évezred óta virágzik a szőlőkultúra. Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács és Szigliget – ezek a bazalt, láva és tufa kőzetanyagból felépült vulkanikus hegyek határozzák meg a borvidék jellegét. Ezeken a hegyoldalakon egyrészt hungaricum magyar szőlőfajták – az ősi magyar kéknyelű, a budai zöld, a hárslevelű, az olaszrizling, az irsai olivér, a zeus és a zenit –, másrészt pedig külföld eredetű fajták is teremnek. Bár a szürkebarát (pinot gris) rendkívül hozzánőtt a badacsonyi borok fogalmához, mégsem eredeti badacsonyi, hanem külföldről származó szőlőfajta, akár a rajnai rizling, a honel muskotály, a tramini vagy a chardonnay.

Ezekből a szőlőfajtákból készülnek a savakban gazdag, testes, aroma- és ízgazdag badacsonyi borok. A tüzes nedűkről és a vidám szüretekről még költőink és íróink is megemlékeznek. Kisfaludy Sándor így írt egy badacsonyi szüretről:


„Bő, víg’s népes volt Badacsony
Az akkori szüretben:
Mozgott, hangzott az egész hegy
Fenn és alatt, kint és benn.
Urai és Asszonysági
Veszprím – Somogy – Szalának,
Ifjai és leányai
Mindnyájan ott valának.

Durrogtanak a mozsarak,
Hogy a bércek ropogtak,
Kongtak a még üres hordók,
Az ostorok pattogtak:
Harsogtak a tárogatók,
A hegedűk zengének,
Szólt a duda, tapsolt a tánc
S a sarkanytyúk pengének.”


3129

 

Bővebben: Gondűző, búkergető – A badacsonyi borvidék (Neked írtuk)

Neked írtuk

HashtagTalán nem kell olyan sokatoknak bemutatni könyvtárunk Helyismereti Gyűjteményét, ahol jobbnál jobb részleteket tudhattok meg megyénkről – keresgélésetekben bármilyen téma esetén segítségetekre lehetünk, legyen szó egy helytörténeti kutatómunkáról, szakdolgozathoz való gyűjtőmunkáról, vagy ha csak egyszerűen környékbeli szerzők szépirodalmi műveit szeretnétek olvasgatni.

Induló blog-sorozatunkban számos érdekes témába nyerhettek betekintést, amelyekről részletesebben részlegünk Páldy Róbert kutatószobájában olvashattok utána. Minden bejegyzésünket az itt található könyvek felhasználásával írjuk meg, és minden alkalommal kaptok majd egy irodalomjegyzéket a legérdekesebb könyvekről az adott témában.

Miről fognak szólni ezek a bejegyzések? Indulásként olvashattok a balatoni – ezen belül főként a Veszprém megyei – borokról. Ugyanis nemcsak Tokaj szőlővesszei, hanem a magyar tenger partja is csepegtet nektárt. Milyen szőlőfajtákat, borvidékeket és borokat rejt megyénk? Mennyi idővel nyúlik vissza a történelemben, és milyen emlékeink maradtak fenn a régi korok bortermeléséről? Végül azt is megtudhatjátok, hogy ezeket a nedűket mely ételekhez érdemes fogyasztani.

Ismerjétek meg ti is a balatoni borok jellegzetességeit, hogy teljes mértékben élvezni tudjátok a nyári fesztiválok adta választékot!

A továbbiakban pedig megyénk néhány nyári fesztiváljáról is tudhattok meg érdekességeket, majd gasztronómiai különlegességekről is olvashattok. Ha már nyár és szórakozás, pillantsatok rá ti is régi kisnyomtatványokból álló kis válogatásunkba oldalunkon!

Kövessetek minket figyelemmel!

 

Alkategóriák

Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, továbbá a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.
Adatkezelési tájékoztató Ok