Vers

httpwww.izraelitatemetok.huindex.phpveszprem-1

Szokolay Frigyes: Halottak napján

 

Meggyújtjuk lelkünk hamvadt mécsesét
Hozzátok szállunk egy pillanatra.
Szívünk fehér virágkoszoruját
Letesszük egy csendes néma hantra.

 

Valami szent, nagy együttartozás
Melengeti megtörődött lelkünk,
Mert mindnyájunknak van szeretettje,
Akit egyszer sírva eltemettünk.

 

A harang kondul, halottak napja van,
Mindnyájunknak fáj egy régi emlék,
Gyásznap. Amikor minden reményünk
A bús sírgödörbe betemették.

 

Könnyel és virágos áldozattal
A viszontlátásig elbúcsúzunk
Hisz’ olyan rövid a földi élet
Elmúlunk és ujra találkozunk.

 

Meggyújtjuk lelkünk hamvadt mécsesét,
A temetőkertben az ősz suhan,
Borzongva sír az elmúlás szele
Harang kondul… halottak napja van.

 

(Veszprémi Hírlap 1930. november 1. 1. o.)

Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, továbbá a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.
Adatkezelési tájékoztató Ok