Gondűző, búkergető – A badacsonyi borvidék (Neked írtuk)

 

241 165Badacsonyt az Isten is a szőlőnek teremtette.

Ha Balaton és bor, a legtöbbeteknek talán Badacsony tája jut eszetekbe először – nem véletlenül: Magyarország egyik legnevesebb történelmi borvidékéről beszélünk, amelynek kitűnő borait a múlt században jobban értékelték, mint a tokaji aszút.

„… veszprémi püspök pincéibe a bort Tálya, Csopak, Badacsony és Somlyó termette. A világ leghíresebb és legdrágább borai. Kétszáz holdnyi szőlője volt a négy híres helyen. Csak tokaji aszú-bora hatszáz akó volt rendesen. Mikor meghalt is, ennyit találtak pincéiben. Pedig nem ez volt legjobb és legdrágább bora. Badacsonyi kéknyelű bora és somlyai aszúja kétszer olyan drága volt, mint a legdrágább ötputtonyos tokaji. Mert ötputtonyosnál vékonyabbat nem szűrtek pinczemesterei.” – írta Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című könyvében.

Talán nem is gondolnátok, hogy ebben a körzetben több mint két évezred óta virágzik a szőlőkultúra. Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács és Szigliget – ezek a bazalt, láva és tufa kőzetanyagból felépült vulkanikus hegyek határozzák meg a borvidék jellegét. Ezeken a hegyoldalakon egyrészt hungaricum magyar szőlőfajták – az ősi magyar kéknyelű, a budai zöld, a hárslevelű, az olaszrizling, az irsai olivér, a zeus és a zenit –, másrészt pedig külföld eredetű fajták is teremnek. Bár a szürkebarát (pinot gris) rendkívül hozzánőtt a badacsonyi borok fogalmához, mégsem eredeti badacsonyi, hanem külföldről származó szőlőfajta, akár a rajnai rizling, a honel muskotály, a tramini vagy a chardonnay.

Ezekből a szőlőfajtákból készülnek a savakban gazdag, testes, aroma- és ízgazdag badacsonyi borok. A tüzes nedűkről és a vidám szüretekről még költőink és íróink is megemlékeznek. Kisfaludy Sándor így írt egy badacsonyi szüretről:


„Bő, víg’s népes volt Badacsony
Az akkori szüretben:
Mozgott, hangzott az egész hegy
Fenn és alatt, kint és benn.
Urai és Asszonysági
Veszprím – Somogy – Szalának,
Ifjai és leányai
Mindnyájan ott valának.

Durrogtanak a mozsarak,
Hogy a bércek ropogtak,
Kongtak a még üres hordók,
Az ostorok pattogtak:
Harsogtak a tárogatók,
A hegedűk zengének,
Szólt a duda, tapsolt a tánc
S a sarkanytyúk pengének.”


3129

 

Forrás:
dr. Cey-Bert Róbert Gyula: Balatoni borgasztronómia. Paginarium Kiadó, 2001.
Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül. Révai testvérek, 1905.
Kisfaludy Sándor: Regék a magyar-előidőkből. M. Kir. Universitas Ny., 1807.

Kedvet kaptál a témához?
Részlegünkön számos további olvasnivalót találhatsz, egy kis ízelítő:
Katona József: Magyar borkalauz. Corvina, 1987.
Laposa József: Balatoni borok. Kossuth Kiadó, 2003.
dr. Laposa József – Dékány Tibor: Balatoni tájak, balatoni borok. Aduprint Kiadó, 2004.

 

Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, továbbá a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.
Adatkezelési tájékoztató Ok