Gondűző, búkergető – A balaton-felvidéki borvidék (Neked írtuk)

242 271

Már a kelták is szőlőt műveltek ezen a vidéken

Ezúttal a Balaton-felvidék vidékére utazunk – a három nagyobb körzetből álló borvidék történelméről, emlékeiről és gyümölcsillatú borairól híres.

A vidék egyik, legjobb adottságokkal rendelkező körzete a káli, amely a Káli-medence nyugati és északi része. Az itt termő szőlőkből tüzes, kemény, gyümölcsillatú és -zamatú, testes, bazalt ízű borok termelhetők, amelyek hosszan eltarthatóak. A körzet hegyeinek talaja egészen hasonlít a Somló-hegyére, így boraik is szoros rokonságban vannak egymással.

Gondoltad volna, hogy a Káli-medencében már az Árpád-házi királyok idején is virágzó bortermelés volt? Bár a vidék hét szőlőtermelő Kál nevű községét annak idején minden adó alól felmentették, felelősségük emellett nem volt kicsi: a királyi asztalra ugyanis ők voltak kötelesek bort szolgáltatni.
Ehhez hasonló zamatú és illatú borok készülnek a borvidék második, a balatonedericsi-lesencei körzetében. Ezek az élénk, harmonikus borok a káli-medenceiekkel együtt egykor számos aranyérmet elnyertek.
A Balaton-felvidék harmadik vidéke pedig a cserszegi, amelynek borait inkább fűszeres, intenzív zamatok, élénk savak jellemzik. A körzet érdekessége, hogy főleg itt kerültek elő kelta bortermelésre utaló tárgyi emlékek. A leletanyagok – köztük a Cserszegtomajon talált kelta ivóedény – és az írásos emlékek mind arra utalnak, hogy a Balaton körüli szőlőtermesztésről szóló tudásunk már a Kr. előtti századokig nyúlnak vissza.
A balaton-felvidéki borvidék egészén ugyanúgy megtalálhatók a hungaricum magyar és a külföldi eredetű szőlőfajták is: az itteni borok a magyar olaszrizlingből, juhfarkból és zenitből, továbbá a külföldi szürkebarát (pinot gris), zöld veltelini, tramini, chardonnay, sauvignon blanc, és az ottonel muskotály szőlőfajtákból készülnek.
247 68

Forrás:
dr. Cey-Bert Róbert Gyula: Balatoni borgasztronómia. Paginarium Kiadó, 2001.
Laposa József: Balatoni borok. Kossuth Kiadó, 2003.

Kedvet kaptál a témához? Részlegünkön számos további olvasnivalót találhatsz, egy kis ízelítő:
dr. Laposa József – Dékány Tibor: Balatoni tájak, balatoni borok. Aduprint Kiadó, 2004.
Katona József: Magyar borkalauz. Corvina, 1987.
Praznovszky Mihály szerk.: Reformkori magyar irodalmunk és a gondűző borocska. Magyar irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Csoportja: Laczkó Dezső Múzeum, 1991.
Szigethy Gábor: Balatonfüred-Csopak. Kortárs, 2016.

 

Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, továbbá a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.
Adatkezelési tájékoztató Ok