• Helyismeret

  • 1

100 éve írták

Talan-telen

A régebbi magyar nyelvtanok tanították, hogy leggyakoribb melléknévi képző az –i. A -talan, -lelen képző ehhez képest subix volt. Ezt a nagy grammatikai megállapítást a háborús idő agyoncáfolja s az utóbbi bizony fejére nőtt az előbbinek. Aki nem hiszi ezt, feleljen: van-e ma balatoni hal, füredi perec, debreczeni kolbász és szalonna, kassai sonka, valódi liptói turó, somlói bab, vámosi lencse, pozsonyi kifli, bécsújhelyi virsli, szegedi paprika, meg szappan, pápai kuba, faddi, verpeléti, rétháti szűz (ha pácolva is) és sok más egyéb jóféle cikk? Ilyeneket ma nem képez sem az i képző, sem más emberfia. Ma már a talan-telené az elsőség. A világ békétlen, a béke beláthatlan, a sors szívtelen, a helyzet áldatlan, ember, gyerek cipőtlen, ruhátlan, étel hústalan, zsirtalan, vajtalan, az éléstár liszttelen, babtalan, íztelen, szivar, dohány (mert nincs) füsttelen, bor, sör (mert drága) ihatatlan, a piaci ár megfizethetetlen, a hatósági sertéshús megfoghatlan, a jegygyártás kifogyhatlan az áruelrejtő botozatlan, az uzsorás felköttetlen, zöldséges bolt egyik hölgye udvariatlan, az állapot türhetlen s a zsebem pénztelen és mindez megfelebbezhetlen! Csak kicsiny bokréta ez a találó szemelvényekből. Még tollhegyre kívánkozott néhány, de ezeket a kímélet offenzivájával egyelőre visszaszorítottuk. Ugy-e bár, kedves olvasónk, ennyi talan-telenen már semmit se ront, hogy aug. 9-től kezdve a péntek s a kedd hústalan és zsirtalan. Hiszen ez a detail beleolvad az en gross-ba, a kivétel az általánosságba. Csak annyi bizonyos, hogy ez a miniszteri intézkedés is ártalmatlan és tartamatlan. Mert amiben hús és zsir nincsen, abban tartalom sincsen.

Veszprémvármegye 1918. augusztus 11., 4. o.

A hosszú beszéd

1848-ban történt. A legnagyobb magyar, gróf Széchényi István az uj hajóhíd megnyitásakor megjelent Balatonkenesén. A híd végén folyik az ünnepség, a falu akkori plébánosa beszél, — Molnár Ágoston. Tüzel, lelkesedik s beszéde olyan hullámokat vet, mint a Balaton. A derék plébános már nem bírja, Széchenyi is türelmetlenkedik s várja a nagy közigazgatásu bejárásu beszéd végét. Végre lankad és fellélegzik Széchényi és csak ennyit mond: Igen szép volt, hosszú volt, de a híd az rövid.

Veszprémvármegye 1918. augusztus 4., 5. o.

Séta a történelmi Veszprémben

seta-a-tortenelmi-vpbenA veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár kiadásában jelent meg ez a csodaszép, háromnyelvű kötet, mely a könyvtár gyűjteményében található régi képeslapok segítségével eleveníti fel Veszprém elmúlt száz esztendejét és vezeti sétánkat e gazdag múlttal rendelkező megyeszékhely belvárosában a Püspökkerttől a Várhegyig. Az 1900-as évek elejétől datálható képes levelezőlapok és a képaláírások együtt kalauzolnak bennünket Veszprém történelmi helyszíneire. A kötet igazi csemege az egész család számára.

 

A kiadvány 3.500.- (a sorszámozott példány 3.700.-) Ft-ért vásárolható meg a megyei könyvtár földszintjén.

Évfordulók 2018-ban

Évforduló és eseménynaptár

1018                           

1000 éve említik először írásban Vörösberényt.
A veszprémvölgyi monostor görög nyelvű alapítólevele Kálmán király átiratában maradt meg. Az adományozott 9 falu: "Szárberény aztán Mama, aztán Sandor, aztán Kenese, aztán Csittény, aztán Szántó, aztán Padrag, aztán Zalészi, aztán Gerencsér."

1093                        

925 éve említették először írásban Aszófőt.
A település első említése a Tihanyi Apátság birtoklevelén Azzofeu néven. A név jelentése „száraz völgy”.

1193

825 éve említették először írásban Inotát.
Inota első írásos említése III. Béla oklevelében, melyben három szőlővel a fehérvári keresztes konventnek adományozza a falut. Az oklevél Inota nevét Iunota formában említi.

1318                              

700 éve említik először írásban Felsőörsöt.
Felsőörs nevének legelső ismert, írott emléke 1318-ból származik, Superior villa Wrs formában.

1443                             

575 éve már a veszprémi püspöknek pénzverési joga volt.
Egy 1443-as keltezésű oklevél szerint a veszprémi püspöknek jogában állt pénzt vereti Bodó Györggyel együtt. Bodó György várban betöltött szerepét az oklevél nem említi. Az év június 1-től azonban testvére, Miklós segédpüspök lett, és a pénzverés joga rá is átszállt. Az oklevél a pénzverési jogot, mint már meglévő kiváltságot említi.

 

 

Bővebben: Évfordulók 2018-ban

Kvízkérdések és érdekességek

Kedves Olvasóink!

Az első világháborúval kapcsolatos érdekességeket olvashatnak hónapról-hónapra, valamint kvízkérdésekre válaszolhatnak. Ismerjék meg a száz évvel ezelőtti háborús hátországot és a frontok könnyebb oldalát.

1. Étkezés a hátországban

2. A front érdekességeiből

3. Az utolsó királynénk koronázásáról érdekességek

4. Divat változása a háborús évek alatt (1. rész - Női ruházkodás)

5. Divat változása a háborús évek alatt (2. rész - Férfiak és gyerekek ruházata)

6. A nők munkába állása az első világháború alatt

7. Veszprém megye színházi élete a háború idején

8. Frontszínház

9. Gyerekek élete

10. A mezőgazdaság változása

11. A közlekedés változása az első világháborúban

12. Városfejlesztés

13. Hírközlés, kommunikáció

14. Veszprém egészségügyi létesítményei

15. - Veszprém egészségügyi viszonyai

Felhívás

16-1Az Első Világháború kitörésének 100. évfordulójához kapcsolódva könyvtárunk kiállítás- sorozat létrehozását tervezi a Nagy Háború Veszprém megyei vonatkozásainak, valamint a hátországi hétköznapok érdekességeinek bemutatásával. Kérjük, akinek az első világháborús évekhez, eseményekhez kapcsolódó bármilyen dokumentuma, emléke van és hozzájárul annak bemutatásához, legyen szíves, hozza be archiválásra a megyei könyvtár helyismereti gyűjteményébe vagy egyeztessen munkatársainkkal. Digitalizálás után az eredeti dokumentumokat minden esetben visszajuttatjuk Önökhöz.

Együttműködésüket, segítségüket köszönjük!

EKMK Veszprém Megyei Helyismereti Gyűjtemény munkatársai

Bővebben: Felhívás