• Helyismeret

  • 1

100 éve írták

Csatatér, mint zarándokhely. A hadvezetőség már is gondoskodik arról, hogy a csatatereket a harc után megnyissa a közönség számára és hozzáférhetővé tegye azoknak, kiket emlékek fűznek oda. A földművelésügyi minisztérium a napokban több jeles tudóst bízott meg hogy erre a célra tanulmányozza a különböző terepeket és még a háború befejezése előtt készítsék el a tervezeteket. A legérdekesebb az, hogy a munkálatoknak 1918. márciusáig be kell fejeződniök. Akkorra, ugy látszik, már a közönség rendelkezésére akarják bocsátani a harctereket. Nyilvánvalóan a hadvezetőség is bízik abban, hogy ennél az időpontnál nem nyúlik tovább a háború

Veszprémi Hírlap, 1917. június 03. 4. o.

Kőbánya az Aranyosvölgyben. Veszprém Vármegye az Aranyosvölgyben kőbányát óhajt létesíteni. A termelt kőmennyiség elszállítására keskeny vágányú iparvasutat akarnak építeni a jutasi állomáshoz, ahonnan a vármegyei utakra fogják szállítani. Az iparvasút a termelést olcsóbbá teszi a fuvarozás is simább. Az építkezéssel járó hatósági eljárást most van folyamatban.  A szükséges követ sűritett levegővel hajtott kézifurókkal fogják a bányából kifejteni, utána egy naponként 20 köbméter teljesítményű kőtörővel megtörik. Az évi termelés egyenlőre évi hatezer köbméter lesz, ami ezer vagonnak felel meg. A bányát idővel nagyobbitani fogják.

Veszprémi Hírlap, 1917. június 10. 4. o.

Népfürdőt Veszprémnek. Ezekben a kánikulai, forró napokban jelentkezik nagy szüksége egy modern alkotásu, nyilvános, szabad városi uszodának. Elsőrendü érdekek parancsolják, hogy ez a kérdés felszinre kerüljön. A fürdőházi bazén kicsiny és zárt. A város szükségletét ki nem elégítheti. Arról se hallunk, hogy a hosszuutcai uszoda használható állapotban van. Egyébként ez is kicsiny s akkor sem volt kifogások nélkül való, amikor használhatták. Majd mindenütt a városok tartják fönn a népfürdőket s így leghelyesebb, ha Veszprémben is erre az álláspontra helyezkedünk. A katonaságnak se kellene óraszámra a piactéren álldogálni, fürdőzésre várakozva, ha elég tágas nyári fürdőhelyünk volna. Polgármesterünk már sok jó szemét megvalósitott. Fogja pártul a városi szabad fürdő megalkotásának gondolatát is akár tisztitott Séd-vízzel, akár vizvezetéki vizzel. Az előbbi persze azon a tájon lenne alkalmas helyen, ahol még nem piszkítja a csatornák szennyvize. A Betekincs táján vagy a kallómalom mögött elterülő Sédszigeten, vagy itt valamelyik kertnél szép, alkalmas, napsütéses hely kinálkozik. De legyen bárhol is, csak fürödhessünk benne, hiszen nem járhat mindenki a Balatonra.

Veszprémi Hírlap, 1917. június 17. 3. o.

Méhészeti hir. Kránitz József, a méhészeti egyesület titkára a helybeli lábadozó osztagnál a parancsnokság felkérésére méhészeti előadásokat tart. Hallgatóit már két alkalommal meghivta az egyesület méhesébe, ahol gyakorlati előadást tartott s a jelenlévőket mézzel vendégelte meg. Az előadások körül Lukácsi Sándor, az egyesületi méhes kezelője nagy buzgósággal működik.

Veszprémi Hírlap, 1917. június 24. 4. o.

„A mi fiaink”

A veszprémi háziezredek (31. honvéd gyalogezred, 7. honvéd tábori ágyús ezred) szerepe a X. Isonzói csatában

1917. május 13-án az olasz hadsereg tüzérségi támadásával megkezdődött a X. Isonzói csata. Ebben az időszakban Veszprém két „háziezrede”, a 31. honvéd gyalogezred és 7. ágyús ezred az olasz fronton, Kostanjevica közelében teljesített frontszolgálatot, így ebben a csatában ők is részt vettek.

A 31. honvéd gyalogezred május 23. és 25. között 48 óra alatt összesen 17 ellenséges rohamot vert vissza. A X. Isonzói csata az olasz hadsereg vereségével ért véget. Mindkét ezred, és az alakulatok több katonája is kitüntetésekben részesült ezen napok emlékére.

Többet szeretnék tudni

Kvíz

Kvíz feladat megoldási segédlet
Az azonos számok egy-egy kvízen belül azonos betűket jelentenek. 
Megfejtésként beküldendő az idézet szövege az e-mail címre.

 

Kvízkérdések és érdekességek

Kedves Olvasóink!

Az első világháborúval kapcsolatos érdekességeket olvashatnak hónapról-hónapra, valamint kvízkérdésekre válaszolhatnak. Ismerjék meg a száz évvel ezelőtti háborús hátországot és a frontok könnyebb oldalát.

1. Étkezés a hátországban

2. A front érdekességeiből

3. Az utolsó királynénk koronázásáról érdekességek

4. Divat változása a háborús évek alatt (1. rész - Női ruházkodás)

5. Divat változása a háborús évek alatt (2. rész - Férfiak és gyerekek ruházata)

6. A nők munkába állása az első világháború alatt

7. Veszprém megye színházi élete a háború idején

8. Frontszínház

9. Gyerekek élete

10. A mezőgazdaság változása

2016. évi rendezvények az Eötvös 100 évforduló kapcsán

Eötvös

Január 12.

 

Programegyeztető értekezlet

 

Március 4 – 11

 

Eötvös – napok rendezvényei 

  • Veszprémi Szemle 40. számának bemutatója 
  • Petőfi-tábla koszorúzása
  • Sziklay János: Veszprém város az irodalomban és művészetben c. reprint könyvbemutató
  • Megemlékezés és koszorúzás Eötvös Károly sírjánál az Alsóvárosi temetőben, Veszprémben. Beszédet mondott: Hebling Zsolt, Énekelt: Veresné Petrőcz Mária
  • Részt vettünk Mezőszentgyörgyön az Eötvös szobor koszorúzásán. Beszédet mondott: dr. Praznovszky Mihály
  • és az emlékszoba átadásán, ahol Kállai Szilárd és felesége tartott előadást

Bővebben: 2016. évi rendezvények az Eötvös 100 évforduló kapcsán

Évfordulók 2017-ben

Évforduló és eseménynaptár

 

1217 – 800 éve

– II. Endre adománylevelében először jelenik meg önálló birtokosként a veszprémi káptalan.

találkozott II. Endre királlyal Veszprémben RÓBERT, Rupert, Rudbert (Lüttich [Belgium?] – 1239. nov. 2.) r. k. püspök. A 13. században élt veszprémi püspökök sorából magasan kiemelkedett. Róbert püspöknek jelentős része lehetett abban, hogy II. Endre fogadalmát teljesítve 1217-ben a Szentföldre sereget vezetett. A király seregével a tenger felé vonulva Veszprémben a püspök vendége volt, aki a hadjárat költségeinek fedezésére átadta egyháza legértékesebb kincseit: köztük Gizella királynénak drága kövekkel kirakott és legtisztább aranyból készült, tizenkét márka súlyú koronáját. A koronát 1217-ig a veszprémi székesegyház kincstárában őrizték.

halt meg TURUL (? – 1217) ispán. Tapolca első név szerint ismert tulajdonosa. 1217 előtt II. Endre király híveként szolgálatai fejében birtokadományként kapta a települést. A mai Szent György-hegy (a középkorban: Hegymagas) környékén a Veszprémi Káptalan rovására hatalmaskodással gyarapította birtokait. Részt vett a király 1217. évben kezdődött keresztes hadjáratában és onnét hazatért.

 

Bővebben: Évfordulók 2017-ben

Felhívás

16-1Az Első Világháború kitörésének 100. évfordulójához kapcsolódva könyvtárunk kiállítás- sorozat létrehozását tervezi a Nagy Háború Veszprém megyei vonatkozásainak, valamint a hátországi hétköznapok érdekességeinek bemutatásával. Kérjük, akinek az első világháborús évekhez, eseményekhez kapcsolódó bármilyen dokumentuma, emléke van és hozzájárul annak bemutatásához, legyen szíves, hozza be archiválásra a megyei könyvtár helyismereti gyűjteményébe vagy egyeztessen munkatársainkkal. Digitalizálás után az eredeti dokumentumokat minden esetben visszajuttatjuk Önökhöz.

Együttműködésüket, segítségüket köszönjük!

EKMK Veszprém Megyei Helyismereti Gyűjtemény munkatársai

Bővebben: Felhívás