• Helyismeret

  • 1

100 éve írták

A Dalegyesület a hősöknek. A Veszprémi Dalegyesület a még uralkodó járvány miatt a megszokott ünnepélyes keretben nem róhatta le mélységes és hálás kegyeletét a mi temetőinkben nyugvó hősök emléke iránt. Mégis jelét adta nem muló dicsőitésének s a kegyelet napján vezetőségének képviseletével koszorut helyezett el a porladó vitézek virágos sirjára. Fohászunk benső, égigszárnyaló volt a csendesen suttogó lélek imádkozó ajakáról s bizakodó hittel rebegte a nemzet reményét: Az nem lehet, hogy annyi sziv hiába onta vért. S még bensőbb, forróbb volt a könyörgés, átérezve a nemzet szíve-vágyát is: ne jöjjenek reánk hazafias szíveket szaggató fájdalmak, keservek…

Veszprémi Hírlap, 1918. 11. 03., 3. p.

A pánik születése. Ezekben a komoly időkben igazán nem keressük a humoros témákat. Mégis, ha elibénk vágódik, különösen aktuális vonatkozásban, nem hagyjuk szó nélkül. Ellenőrizhetlen hirek, mint augusztusi ég csillagraja, ugy röpködnek közöttünk. A vidékről egyik idegrázó hir a másikat kergeti ellenőrzés nélkül. Később kiderül, hogy a hirelefánt mégis csak szunyog képében döngicsél.
A napokban is beigazolódott, hogy a homályos visszhangból is pánik születik. Egyik külvárosi szórakozóban együtt ültek többen hadikávé-zsuron. Mert más italt nem adtak. Ugy kilenc óra felé egyik tag azzal a hirrel tér vissza a szabadból, hogy a városban orosztömegek énekelnek. A megállapítás azonban nem volt egyhangu, mert némelyek sodronyzugásnak minősítették. Félórával későbben a zugás monoton, egy magasságú tónusban fokozódott. Egy-két lövés is hangzott. A megállapitás még mindig bizonytalan volt, de már érett az a felfogás, hogy a hajmáskéri oroszok törhettek be s azok énekelnek. Az ének ugyan nem veszedelmes, de lehet rosszabb fordulata is, tehát a kávézó tagok fizettek s hazasiettek családmentésre. Alig haladtak pár száz lépést – a hang erősödik, de egyuttal tisztul is és kiderült, hogy az orosz ének a favágó villanyfürésznek a ködös estben messze terjedő zugása volt. A tagok összenéztek, derüsen felkacagtak s a megfeszült idegek lecsillapitására uniszono mondják: gyerünk vissza egy pohár – szódavizre. Ime, igy is születik a pánik.

Veszprémi Hírlap, 1918. 11. 10., 4. p.

 

Panasz az új pénz miatt. A pénzügyminiszter uj 25 és 200 koronás bankjegyeket hozott forgalomba. Az erre vonatkozó szükségrendelet a hivatalos lap okt. 31-iki számában megjelent. Az uj pénzt a veszprémi áll. adóhivatalban ennek dacára még nov. 13-án sem fogadták el a felektől, holott nálunk akkor már nemcsak pénzintézetekben, hanem magánemberek közt is forgalomban volt. Az adóhivatalra nem kötelező a rendelet? S ha kötelező, miért késedelmeznek a gyakorlattal, holott két hét csak elég a rendelet megismerésére! Ha az uj pénzt az állampénztár nem fogadja el, hogyan kivánhatjuk, hogy a falusi nép elfogadja. B. M.

Veszprémi Hírlap, 1918. 11. 17., 4. p.

Séta a történelmi Veszprémben

seta-a-tortenelmi-vpbenA veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár kiadásában jelent meg ez a csodaszép, háromnyelvű kötet, mely a könyvtár gyűjteményében található régi képeslapok segítségével eleveníti fel Veszprém elmúlt száz esztendejét és vezeti sétánkat e gazdag múlttal rendelkező megyeszékhely belvárosában a Püspökkerttől a Várhegyig. Az 1900-as évek elejétől datálható képes levelezőlapok és a képaláírások együtt kalauzolnak bennünket Veszprém történelmi helyszíneire. A kötet igazi csemege az egész család számára.

 

A kiadvány 3.500.- (a sorszámozott példány 3.700.-) Ft-ért vásárolható meg a megyei könyvtár földszintjén.

Évfordulók 2018-ban

Évforduló és eseménynaptár

1018                           

1000 éve említik először írásban Vörösberényt.
A veszprémvölgyi monostor görög nyelvű alapítólevele Kálmán király átiratában maradt meg. Az adományozott 9 falu: "Szárberény aztán Mama, aztán Sandor, aztán Kenese, aztán Csittény, aztán Szántó, aztán Padrag, aztán Zalészi, aztán Gerencsér."

1093                        

925 éve említették először írásban Aszófőt.
A település első említése a Tihanyi Apátság birtoklevelén Azzofeu néven. A név jelentése „száraz völgy”.

1193

825 éve említették először írásban Inotát.
Inota első írásos említése III. Béla oklevelében, melyben három szőlővel a fehérvári keresztes konventnek adományozza a falut. Az oklevél Inota nevét Iunota formában említi.

1318                              

700 éve említik először írásban Felsőörsöt.
Felsőörs nevének legelső ismert, írott emléke 1318-ból származik, Superior villa Wrs formában.

1443                             

575 éve már a veszprémi püspöknek pénzverési joga volt.
Egy 1443-as keltezésű oklevél szerint a veszprémi püspöknek jogában állt pénzt vereti Bodó Györggyel együtt. Bodó György várban betöltött szerepét az oklevél nem említi. Az év június 1-től azonban testvére, Miklós segédpüspök lett, és a pénzverés joga rá is átszállt. Az oklevél a pénzverési jogot, mint már meglévő kiváltságot említi.

 

 

Bővebben: Évfordulók 2018-ban

Kvízkérdések és érdekességek

Kedves Olvasóink!

Az első világháborúval kapcsolatos érdekességeket olvashatnak hónapról-hónapra, valamint kvízkérdésekre válaszolhatnak. Ismerjék meg a száz évvel ezelőtti háborús hátországot és a frontok könnyebb oldalát.

1. Étkezés a hátországban

2. A front érdekességeiből

3. Az utolsó királynénk koronázásáról érdekességek

4. Divat változása a háborús évek alatt (1. rész - Női ruházkodás)

5. Divat változása a háborús évek alatt (2. rész - Férfiak és gyerekek ruházata)

6. A nők munkába állása az első világháború alatt

7. Veszprém megye színházi élete a háború idején

8. Frontszínház

9. Gyerekek élete

10. A mezőgazdaság változása

11. A közlekedés változása az első világháborúban

12. Városfejlesztés

13. Hírközlés, kommunikáció

14. Veszprém egészségügyi létesítményei

15. - Veszprém egészségügyi viszonyai

Weboldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Önnek.
Ok