Évfordulók 2019-ben

Évforduló és eseménynaptár

1219

A Gyulaffy család felemelkedése
A Rátót nembéli Gyula királyi udvarbíró, az ő leszármazottai a Gyulaffy család.

1244

Tihany hiteleshely
Ekkori keltezésű a tihanyi hiteleshely első megmaradt oklevele, melyben egy pécselyi malomhely adásvételét rögzítik.

1244

Gátépítés az Ördögároknál
Az Ördögárkon északi irányban lezúduló csapadékvíz feltartóztatására keresztgátat építettek. Gátfő - Gatfew (Mai Gátfő utca.)

1319

Attyapuszta település első írásos említése.

Gecse település első írásos említése.

 

1469

A Székesegyház új orgonája
Új orgonát építenek a székesegyháznak. Vetési Albert püspök új orgonát rendelt Széchenyi Miklós mestertől, aki az ország legkiválóbb orgona építője volt akkoriban. (A város török megszállásakor az orgona elpusztult.)

1494

Zsinat Veszprémben
Vitéz János a veszprémi Szent Mihály Székesegyházban zsinatot tartott.

1569

Ábrázolások a várról
Fennmaradt Giulio Turco rajza a várról, mely igazolja a várkút meglétét, és szerepel rajta a Tűztorony is.

1669

Bátorkeszi István lelkész lesz
Bátorkeszi István (1640-1675) Veszprémbe érkezik, és lelkész lesz. Pár év múlva a Wesselényi-féle összeesküvéssel kapcsolatban megvádolják, és gályarabságba vetik, melyben két évet tölt. Egy időre még visszatér Veszprémbe lelkésznek, majd Tihanyban folytatja pályáját.

1719

Tihany újjáépítése
A frissen kinevezett főapát Grasso Vilibald a tihanyi templom helyén csak az 1055-ben épített királyi kriptát találta, s minden más omladozó rom volt. Megkezdte a templom és a szerzetesi rendház újjáépítését.

1744

Bakonyszentiván újratelepítése
Bakonyszentiván a 13. századtól kezdve templomos hely. A török időkben elnéptelenedik. 1744-ben az Esterházyak katolikus bajorokkal újratelepíttetik a települést.

1794

Felépült Bakonyszentiván temploma
Esterházy Károly Pauly Mihály uradalmi építész tervei szerint felépítteti a falu templomát, mely ma is áll.

Felépül a káptalanfai híd
1794-ben elkészült a Szent János híd, mely a falu legrégebbi építészeti emléke. Ma is áll, műemlék.

Újraindul a gimnázium
Az 1638-ban alapított és 1786-ban megszűnt gimnázium újra működik.

1844

Elkészül a káptalanfa plébániatemplom főoltára
A plébániatemplom 1746 és 1750 között épült, a szeplőtlenül fogantatott boldogságos Szűz tiszteletére szentelték. A jelenlegi főoltárt 1844-ben készítették a földesúr hozzájárulásával. Egy Freizperger nevű pápai asztalosmester faragta az oltárokat és hozzá az angyalokat. A főoltár Mária szobra egyetlen fatörzsből kifaragott értékes alkotás. Mária jobbja felől Szent Vendel szobra látható, balról Szent Flórián alakját találjuk. Az oltár ma is áll.

Temetkezési egylet alakult Veszprémben
Az Egylet létezéséről egy 1880-s összeírásból tudunk, mely szerint az 1844-ben alakult I. Temetkezési egyletnek hatszáz tagja volt.

1869

Új bérlő a Ramazetter nyomda élén
Ramazetter Károly Pécsre költözött, nyomdáját és egyéb üzleteit egykori munkásának, Knauer Andornak adta bérbe, aki 1870 májusától már tulajdonos.

Az oktatás helyzete Veszprém megyében
Az első állami népiskolai tanterv megjelenése. (1868. Évi 38. Törvény folyományaként, mely az elemi iskolahálózatról rendelkezett.) Ekkor a megyében 267 iskolában (mind egyházi fenntartású), 367 tanító 23267 gyermeket tanított, a tankötelesek 66,28%-át.

1894

A Szammer család új nyomdája
A Szammer család újra nyomdát nyit Veszprémben ifj. Szammer Imre vezetésével a Horgos utcában, a Halasi féle házban. Még létesítése évében a megyés püspök megvette az egyház részére.

1929

Eplényben mangánérc-bánya nyílik.
Eplényben 1929-ben mangánérc-bányát nyitnak, mely felgyorsítja a település fejlődését. 1933-ig magántársaság működtette a bányát, majd a Rimamurányi-Salgótarjáni Rt. tulajdonában volt, melyet 1948-ban államosítottak. 1967-ben a Budapesti Ércfeltáró Vállalat működtetésében 120 embernek adott munkát. Készletei mára kimerültek.

Új kankalinfaj a Bakonyban
1929-ben fedezte fel Rédl Dezső a medvefül- vagy cifra kankalin (Primula auricula ssp. hungarica) fajt Hárskút határában.

Gazdát cserél a pápai vár
Esterházy Miklós nádor, mint Nyári Krisztina férje megszerzi a Pápai vár tulajdonjogát, és rögtön zálogba adta Csáky László későbbi országbírónak.

Megalakult a Bányász Fúvószenekar
Várpalotán tizenhat taggal megalakul a Bányász Fúvószenekar. A zenekar több elismerést is kapott az évtizedek folyamán.  80 éves születésnapjukat 2009-ben A Várpalotai Bányász Fúvószenekar története 1929 – 2009 című könyvvel ünnepelték.

Új iskola Veszprémben

Elkészült az Irgalmas Nővérek új iskolaépülete, melyet a polgári iskola foglalt el (Szeglethy utca).

Újjáalakul a Veszprémi Vívó Klub.

A Veszprémi Vívóklub 1895. április 28-án alakult meg egylet formájában, mely 1929-ben újjáalakult két (kar és tőr) fegyvernemben.

1944

Megszűnik a Magyar Turista Egylet Bakonyi Osztálya

Magyar Turista Egylet Bakonyi Osztályának iratai egy iratégetés során megsemmisülnek. A tagok egy része már korábban külföldre menekül, vagy a frontra kerül. Az egyesület működése megszűnik, és csak 1952-ben indul újra.

1949

Megalakul az „Ipari”
Megalakul a 17. sz. Ipari Gimnázium Vegyipari Tagozat. (Ipari) Megalakul a Vegyipari Technikum, később Ipari Szakközépiskola

1959

Megépült a Református Újtemplom orgonája. 

A pápai Református Újtemplomot 1941. október 31-én szentelték fel. Eleinte a régi templom orgonáját használták benne, de ez nem volt képes muzsikával megtölteni a jóval nagyobb teret, így megkezdték a gyűjtést egy új orgonára. Az új orgona építése 1950-ben kezdődött el, Ákom Lajos tervei alapján a váci Cecília Orgonagyárban, Schäfer Ákos keze nyomán, és 1959-re készült el.

Felavatták a Lenin szobrot a Megyeház (Puskin) téren
Az alkotást 1959-ben állították fel a Megyei Tanács (ma Megyeháza) előtti területen. A posztamensen álló, kezében sapkát markoló Vlagyimir Iljics Lenin egész alakos bronz szobrát Kocsis András szobrászművész készítette.
Az alkotás a rendszerváltás után lebontásra került. Hosszas raktárban való pihenés után Brüsszelbe szállították, ott állították ki az egykori keleti tömb "művészetének" szemléltetésére. 2013-ban visszakerült Veszprémbe.
A Lenin-szobor helyén 2008 óta Brusznyai Árpád emlékműve áll.

1969

Emléktáblát avattak Radnóti Miklós tiszteletére

Radnóti Miklós Szentkirályszabadján írta utolsó versét 1944. október 31-én. Az emlékművet 1969-ben állították a vers írásának 25 éves évfordulóján a veszprémi Vegyipari Technikum diákjai és a helyi tanács. Ekkor egy emléktáblát helyeztek itt el, mely a verset tartalmazza.

1994

Felavatják Csikász Imre mellszobrát
A mészkő talapzatra emelt, bronz portrészobor Raffay Béla alkotása, a fiatalon elhunyt szobrászművésznek állít emléket, és a Veszprémi Pantheonban állították fel.

1999

Létrehozták a Porceláneumot.

A Herendi Porcelánmanufaktúra 199-ben létrehozta a Porcelanium Látogatóközpontot. A Minimanufaktúrában a porcelánkészítés rejtelmeibe pillanthat be a látogató.

Új iskola jön létre.
A Bem József Általános Iskola és a Széchenyi István Általános Iskola összevonásából létrejön a Deák Ferenc Általános Iskola.

Új tó létesült Zirc mellett
A Mayer tó a XVIII. századi, Zirc környéki papi halastavak egyikének helyén létesült 1999-ben. Kedvelt horgászhely.

 


Január

1969

Filmforgatás a Balatonon.

50 éve, 1969 januárjában Rózsa János Bűbájosok című filmjének egyes jeleneteit forgatták a Balaton jegén.

 

Január 1.

1949

70 éve halt meg Kalmár Gusztáv József

(Jánosháza, 1892. február 25. - Pápa, 1949. január 1.) bencés tanár, geográfus, író.

1911-ben belépett a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe, 1918-ban pappá szentelték. A budapesti egyetemen bölcsészdoktori és történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. Lelkész Zalaváron, 1937-től Veszprémvarsányban. 1918-tól gimnáziumi tanár volt Győrben, 1926 és 1930 között főiskolán tanított Pannonhalmán, 1939-től 1948-ig Pápán a bencéseknél tanár. Főként földrajzi kérdésekkel foglalkozott, tankönyveket és monográfiákat, valamint népszerűsítő ifjúsági olvasmányokat írt. 

1969

Új község jött létre.

50 éve, 1969. január 1-én Zalagalsa, Veszprémpinkóc, Hosztót, Szentimrefalva és Zalaszegvár egyesüléséből létrejött Veszprémgalsa. Az új településnek az egyesülés után körülbelül 1600 lakosa volt. 1977-ben összevonták Csabrendekkel is, de 1990-ben újra különvált.

1979

40 éve csatolták vissza a Keszthelyi-járást és Keszthely városát Zala megyéhez.

1979. január 1-én történt a Keszthelyi-járás és Keszthely város átcsatolása Zala megyéhez (akkor 28 község és egy város). A terület eredetileg is ide tartozott, de az 1950-es megyerendezéskor Veszprém megyéhez csatolták át.

1989

30 éve Szendi József püspök megalakította a Magyarok Nagyasszonya plébániát.

A veszprémi plébániatemplom eredetileg egy, az Ady Endre utca 71/A négyemeletes ház földszintjén kialakított 200 férőhelyes kápolna volt. Ezt áldotta meg 1988. október 8-án a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére Szendi József, aki 1983 és 1993 között volt Veszprém püspöke.

Veszprém önkormányzata ajándékozta azt a területet, ahol 1991-ben elkezdődhetett a templom építése, melyet végül 1994. március 4-én szentelt fel Szendi József.

 

Január 3.

1844

175 éve született Ádám Iván

(Nagymarton, 1844. január 3. - Veszprém, 1928. március 27.) római katolikus kanonok, tanár, történész.

A középiskolát a soproni bencéseknél végezte, a veszprémi szemináriumba 1863-ban vették fel. 1867-ben pappá szentelték. Először Noszlopon, és még az évben Sümegen káplán, tanár, majd iskolaigazgató, 1888. szeptember 26-án nyugdíjba vonult. Később lelkész Akán és a cseszneki kerület tanfelügyelője. 1894-től plébános Pápakovácsiban, ugyanakkor a pápai középiskolák püspöki biztosa. 1902-től veszprémi kanonok, később segesdi, majd pápai, 1908-tól somogyi főesperes, 1924-től pápai prelátus. Foglalkozott a pálos templomépítés történetével, hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg írásai. Elsőként rajzolta le és így örökítette meg a tüskevári kolostort. Nevéhez fűződik a veszprémi Szent Vince Egylet megszervezése. Felkarolta a régészetet, festegetett és rajzpedagógiával is foglalkozott. A Sümeg környéki Berki-malomnál feltárta a római castrum és ókeresztény bazilika alapjait. Műtörténeti ismereteinek gazdagítására sokat utazott. A veszprémi székesegyház restaurálásakor a templom stílusadatait a Veszprémi Hírlapban írta meg 1912-ben. E műve A veszprémi székesegyház címen önálló kötetben is megjelent. Pápakovácsi plébánossága idején Kupon, Nórápon és Kéttornyúlakon iskolát, tanítói lakást építtetett. Veszprémben utcanév őrzi emlékét. 1924-ben Veszprém Város Díszpolgára címet kapott. Sümegen utcanév és tábla őrzi emlékét. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik. 

1869

150 éve jelent meg a Veszprémvármegyei Közlöny hetilap.

Veszprém városában több próbálkozás is történt rendszeres, hetente megjelenő újság kiadására, ez csak egy közülük. Az első nem sokkal korábban indult (1865. május 24.), de nem lett sikeres, pedig szerkesztője Eötvös Károly volt, és a vármegye hivatalos lapjának ismerte el. Az 1969. január 3-án induló újabb nekifutás is csak pár számot élt meg. A következő, az 1875. június 6-án először megjelent Veszprém című hetilap már tartósabbnak bizonyult.

1944

75 éve született Pákozdy János László

(Budapest, 1944. január 4. - Veszprém, 2013. május 6.) orvos, traumatológus, kórházigazgató.

1968-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett oklevelet. 1968-tól a Veszprém Megyei Kórház baleseti sebészeti segédorvosa, 1974-től alorvosa. 1983-tól adjunktus, majd mb. osztályvezető főorvos, 1984-től kinevezett osztályvezető főorvos. 1992-től 2006-ig a Csolnoky Ferenc Megyei Kórház igazgatója. Külföldi szakmai tanulmányutak: 1974 és 1982 Német Szövetségi Köztársaság; 1979 Ausztria; 1987 Svájc. Menedzserképző tanfolyamokon vett részt az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon. Tagja volt a Magyar Traumatológus Társaságnak, a Magyar Ortopédiai Társaságnak, a Magyar Kórház Szövetség vezetőségének és az Osztrák Baleseti Sebészeti Társaságnak. Díjak, kitüntetések:1980 Kiváló Ifjúsági Vezető. 1982 Kiváló Munkáért.2010 Veszprém Megye Érdemrendje. 2012 Pro Sanitate-díj. A veszprémi Vámosi úti temetőben van sírja. 

 

Január 4.

1969

50 éve halt meg Luksz Sándor

(Bélaháza, Pozsony vm., 1896. március 11. - Balatonfüred, 1969. január 4.) orvos.

Pozsonyban járt középiskolába, 1920-ban a budapesti tudományegyetemen szerezte orvosi diplomáját. Verebély Tibor klinikáján kezdett dolgozni, majd Cegléden magánszanatóriumot épített. 1932-től tisztiorvos Zircen. Saját felszerelésével és asszisztenciájával operációkat végzett a város kórházában, amely akkor a veszprémi gyermekmenhely kihelyezett részlege volt. 1936 után a kórház igazgatója. Az ágyszámot 33-ról 110-re növelte, kialakította a sebészeti, belgyógyászati, szülészeti és fertőző osztályokat. Tüdőgondozót és modern kisegítő egységeket hozott létre. A ciszterci rendnek is háziorvosa volt. 1960 után (nyugdíjasként) Balatonfüreden saját rendelőt nyitott és vállalta a település sebész-szakorvosi ellátását. Zircen utca viseli nevét, 1994-ben pedig (posztumusz) a város díszpolgárává választották. Balatonarácson a r. k. temetőben nyugszik. 

1994

25 éve halt meg Rapp Gábor

(Mohács, 1957. október 25. - Szombathely, 1994. január 4.) könyvtáros.

Középiskolát Mohácson végezte, 1977-től a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán tanult, később egyetemi oklevelet is szerzett. 1981-től az Ajkai Városi Könyvtárban az újonnan létrehozott médiatár vezetője. Írásai a könyvtári szaksajtóban és az Ajkai Szó c. lapban jelentek meg. A tósokberéndi temetőben nyugszik. 

1999

20 éve halt meg Ortutay Tivadar

(Hegygombás [Szlovákia], 1898. november 6. - Veszprém, 1999. január 4.) számvevőségi főtanácsos, idegenvezető.

A gimnáziumi érettségi után az 1. világháborúban az orosz és az olasz fronton harcolt. A két háború közötti időszakban Magyarországon, Németországban és Csehszlovákiában élt. A 2. világháborúban több szláv nyelv kitűnő ismerőjeként, magasabb katonai egységeknél tolmácsként szolgált. Horthy István kormányzó-helyettes, repülőfőhadnagy mellett, annak haláláig személyi tolmács és segédtiszt volt. A háború végén polgári alkalmazottként került Veszprémbe, ahol tisztviselőként, tolmácsként és idegenvezetőként dolgozott. Születésének századik évfordulóján tartalékos alezredesi címet és több kitüntetést kapott. Levélben köszöntötte Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke. A hosszú és rendkívül gazdag életutat a Két világháború sodrában és a Menekülés című önálló köteteiből ismerhetjük meg. 

2009

10 éve halt meg Sisak Csaba

(Szombathely, 1949. május 31. - Szombathely, 2009. január 4.) vegyészmérnök, kutatómérnök.

A kémia tudományok kandidátusa (1994). 1968-ban a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1973-ban a nehézvegyipari szakon oklevelet, 1978-ban műszaki egyetemi doktori címet szerzett. 1973-tól 1994-ig tudományos segédmunkatárs, 1991–1992-ben tudományos csoportvezető, 1992-től tudományos osztályvezető (1997-ig MTA MÜKKI Veszprém, 1997–1999 Pannon Agrártudományi Egyetem MÜKKI Veszprém,) Kaposvári Egyetem MÜKKI Veszprém. 1988-tól a MKE Veszprém Megyei Csoportja vezetőségi tagja. 1989-től az MTA Biomérnöki Munkabizottság tagja. 1990–1997 a VEAB Ipari Biotechnológiai Munkabizottsága titkára, 1997-től elnöke. 1996-tól az MKE Membrántechnikai Szakosztály vezetőségi tagja. 1996-tól az MTA Poliszaharidkémiai Munkabizottsága, az European Federation of Biotechnology Section on Biochemical Engineering Science tagja. Kutatási tevékenysége biotechnológai célt szolgáló berendezések műveleti tanulmányozására, fejlesztésére irányul. (bioreaktorok áramlástana; anyagátvitel bioreaktorokban, rögzített enzimekkel ill. élő sejtekkel működő reaktorok; integrált termékkinyerés biokonverzióknál). Több hazai és nemzetközi kutatási projekt témavezetője. A Veszprémi Egyetem meghívott előadója, a Kaposvári Egyetemen új szakok indításában működik közre. Kutatásainak területe: műszaki kémia és műszaki biokémia. Három szabadalom társfeltalálója.

 

Január 5.

1894

125 éve született Farkas Géza

(Budapest, 1894. január 5. - Nagygyimót, 1966. május 5.) tanár, festőművész.

A Pápai Református Kollégiumban tanult, majd 1913-ban a tanítóképzőben szerzett oklevelet. Az 1. világháborúban megsebesült, 1919-től Pápa környéki községekben, 1949-ig Nagygyimóton tanított. Szakfelügyelő, a tanító egyesület tagja, az egyházmegyei művészeti bizottság képviselője volt. Sokoldalú tehetségét a tanításban, zenélésben és fafaragásban kamatoztatta. A harmincas évektől kezdett festeni. Munkáit fővárosi galériák vásárolták meg. Több képe került köztulajdonba. Pápán rendezett kiállításokat, 1994-ben Nagygyimóton jelentős tárlat szervezésével tisztelegtek emléke előtt. 

1919

100 éve halt meg Sörös Pongrác Pál

(Komárom, 1873. augusztus 24. - Győr, 1919. január 5.) bencés szerzetes, tanár, történész.

Az MTA levelező tagja (1909). Gyermekéveit Soroksáron, Győrben és Komáromban töltötte. Középiskoláit Komáromban, Budapesten és Esztergomban végezte. 1890-ben lépett a Szent Benedek Rendbe, 1896-ban szentelték pappá. 1898-ban Budapesten tanári diplomát szerzett. Előbb Pápán, majd Pannonhalmán tanár, 1905-től levéltár- és könyvtárőr. Kutatásokat végzett magyar és nyugat-európai levéltárakban. A pannonhalmi főapátságról készült sorozat egyik szerkesztője és a Bakonybéli Apátságról írt művek szerzője. 

 

Január 6.

1929

90 éve halt meg Borosay Dávid Lajos

(Újkér, 1854. november 21. - Tihany, 1929. január 6.) bencés tanár, tankönyvíró.

1873-ban lépett a bencés rendbe, 1880-ban szentelték pappá. 1881-ben a budapesti egyetemen tanári képesítést nyert. Bencés gimnáziumi tanár Pápán 1881 és 1885 között. Később Pannonhalmán és Esztergomban tanított, majd Sopronban gimnáziumi igazgató. Nyugdíjasként Tihanyban élt. Számos középiskolai, matematikai, algebrai és geometriai tankönyvet írt. 

2009

10 éve halt meg Nagy István

(Sopron, 1946. április 24. - Márkó, 2009. január 6.) újságíró, író.

1964-ben a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban érettségizett. 1970-ig az AKÖV forgalmi előadója, 1976-ig Videoton Gyár műszerésze, 1991-ig Videoton Híradónál újságíró, 1992-ben a Fejér Megyei Kurír szerkesztője Székesfehérvárott. Veszprémben az Új Hírek újságírója, a Gyerkőc és a Lurkó magazinok szerkesztője, 1997-től Veszprémi 7 Nap újságírója. 1982 után rendszeresen fényképezett a Videoton Híradó c. újság számára. Képei 18 hazai és 2 külföldi kiállításon szerepeltek. 1984-től a Magyar Újságíró Szövetség tagja. Díjai: 1983 Üzemi Lapok szakosztálya III. Országos Fotópályázat 2. díj. 1983 X. „Termő ékes ág…” Országos fotópályázat: Népművelési Intézet díja. 1984 Országos Közlekedésbiztonsági Tanács nívódíja. 1975-től rendszeresen publikált a Fejér Megyei Hírlap, a Nimród, az MHSZ Élet, valamint különböző megyei és országos lapokban. 

 

Január 7.

1919

100 éve született Hervay Ferenc Levente

(Pozsony, 1919. január 7. - Zirc, 2016. február 8.) ciszterci rendi főiskolai tanár.

1937-ben Pécsett, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Reálgimnáziumában érettségizett. 1944ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsész Karán, valamint Ciszterci Rend Szent Bernát Hittudományi Főiskoláján kapott oklevelet. 1944. május 16-án szentelték pappá. 1944–1946-ban segédlelkész, házgondnok, gazdasági vezető a Zirci Apátságnál. 1946–1948-as években az egri ciszterci Szent Bernát Kollégiumban általános iskolai és gimnáziumi tanár, diákotthon vezető, segédlelkész. 1948-tól 1952-ig az egri ciszterci rendházban és plébánián lelkész. 1953-tól 1955-ig segédmunkás az Állami Erdőrendezési Intézet 11. sz. kirendeltségénél, 1955-től 1959-ig a Nyugat-bükki Állami Erdőgazdaságban, (Eger, Bélapátfalva), 1959-ben Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalatnál, Mezőkeresztesen. 1959–1960-ban könyvtáros az Egri Érsekségen. 1960–1961-ben segédmunkás, raktáros az Erdőgazdasági Szállító és Gépjavító Vállalatnál Miskolcon. 1961–1963-ban a márianosztrai és a Budapest–kőbányai börtön foglya. 1963-tól 1969-ig részfoglalkozású tudományos munkatárs az Országos Széchenyi Könyvtárban, 1970 és 1976 között az ELTE-en. 1976-tól 1981-ig az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos főmunkatársa. 1981 és 1989 között nyugdíjban. 1990-től 1994-ig házgondnok a Zirci Apátságnál, 1993-tól főiskolai tanár a Szent Bernát Hittudományi Főiskolán. 1998-tól könyvtáros, alperjel a Zirci Apátságnál. 1983-tól 1991-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Egyháztörténeti Bizottságának ügyvezetője és titkára. 1991 és 2000 között a zirci, 452. sz., Szent Bernát cserkészcsapat parancsnoka. Kutatómunkájának területei: a ciszterci rendnek és összes apátságának története. Magyarországi középkori szerzetesrendek és kolostorok története. Zirc és a zirci apátság története. 1989-1991 között a Vezetők Lapja című, cserkészszövetségi lap főszerkesztője. Több mint 40 publikációja jelent meg 1965-től kezdve nyomdászat, könyvtörténet, könyvnyomtatás, régi magyarországi nyomtatványok és kéziratok, történelem, földrajz, a magyar rendtartomány monostorai, a magyar középkori kolostorok, a magyar katolikus egyháztörténeti kronológiája, ciszteri lelkiség (filológia, történelem és honismeret) témakörökben a Magyar Könyvszemle, Teológia, Történelem és Honismeret c. folyóiratokban. Könyvismertetései megjelentek a Magyar Könyvszemle, Irodalomtörténeti Közlemények, Citeaux c lapokban, 168 szócikke főleg a Magyar Katolikus Lexikon I-V. kötetében a szerzetesrendekről és magyarországi kolostoraikról. 2001-ben Frailmos-díjat; 2011-ben Széchényi Ferenc-díjat kapott. Zircen a ciszterci sírkertben temették. 

1929

90 éve született Garai Gábor

(Budapest, 1929. január 7. - Budapest, 1987. szeptember 9.) költő, műfordító.

Apja Marconnay Tibor költő. Gimnáziumi érettségi után közgazdasági

tanulmányokba kezdett, de apjának politikai múltja miatt eltávolították az egyetemről. 1950 után a MÁV pénzügyi előadója, közben levelező tagozaton tanult a budapesti egyetemen, ahol 1960-ban végzett. 1958-tól az Európa Könyvkiadó lektora, majd az Élet és Irodalom belső munkatársa, 1968-tól főszerkesztő-helyettese. A hetvenes évektől az írószövetségben is magas pozíciókat töltött be. Felesége veszprémi származású, így alakult ki közvetlen kapcsolata a várossal és annak lakóival. Veszprémi képeslapok c. versének színhelye a Séd-patak sétánya. Jelentős és gazdag volt műfordítói munkássága is. 1965-ben Kossuth-díjat, 1973-ban SZOT-díjat, három alkalommal (1959., 1963., 1979) József Attila-díjat kapott.  

1999

20 éve halt meg Benke László

(Nagyatád-Bodvica, 1914. augusztus 22. - Budapest, 1999. január 7.) tanár, helytörténeti kutató.

A négy polgárit Nagyatádon, a tanítóképzőt 1928 és 1933 között Csurgón végezte. Először kishivatalnokként takarékpénztárban dolgozott. 1938-tól a nagykállói r. k. iskolában kisegítő tanító, majd igazgató. 1951-ben került Révfülöpre tanárnak. 1953–1954-ben biológia–földrajz szakos megyei szakfelügyelőként dolgozott, majd nyugdíjazásáig Révfülöpön iskolaigazgató. Évtizedekig gyűjtötte, rendszerezte és feldolgozta a Balaton-felvidéki település történetével, a községhez kötődő jelentős családok és személyek életével, munkásságával kapcsolatos dokumentumokat, relikviákat. Az értékes gyűjteményt Révfülöpre hagyományozta, ezzel megteremtette a helytörténeti kutatás alapjait. Pedagógiai és helyismereti írásai a megyei és helyi lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg. Pedagógusi, helyismereti gyűjtői és kutatói munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. A révfülöpi helytörténeti gyűjtemény felvette nevét, így is őrzi emlékét. A hévízi temetőben nyugszik. 

 

Január 8.

1969

50 éve halt meg Papp Ferenc

(Budapest, 1901. július 31. - Budapest, 1969. január 8.) geológus, hidrogeológus.

A föld- és ásványtani tudományok kandidátusa. A budapesti tudományegyetemen tanári, majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1924-től az egyetemen tanársegéd, később adjunktus, 1960-tól tanszékvezető tanár, éveken át dékán. 1934-től szerkesztette a Hidrológiai Közlönyt, 1937-ben újra megindította a Földtani Értesítőt. A Magyarhoni Földtani Társaságnak éveken át titkára, a Barlangtani Társaságnak egy ideig elnöke. A hidrológiában neve összeforrott a forráskutatással. 1955-től részt vett a karsztkutatás szervezésében. Feltérképezte Kékkút, Balatonfüred, Várpalota, Pétfürdő és Inota ásványos és gyógyvizeit, valamint Veszprém megye területén lévő egyéb forrásokat. Több tanulmánya jelent meg a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet kiadványaiban: Tihany geológiai reambulációja. – A Balaton környékének földtani felépítéséről. 

 2009

10 éve halt meg Földes Jenő

(Pécs, 1931. október 4. - Balatonalmádi, 2009. január 8.) tanár.

1950-ben a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. A Pécsi Tanárképző Főiskolán 1959-ben tanári, 1962-ben technika szakon végzett. 1952–1954-ben tanár Hegykő községben, 1954-től 1967-ig a Nevelőotthonban, 1967 és 1992 között a Györgyi Dénes Általános Iskolában, Balatonalmádiban. 1963-tól 1968-ig a Káptalanfüredi Törpevízmű Társulat szervezője és elnöke. 1969–1974-es években a Pedagógus Szakszervezet nagyközségi bizottságának titkára, 1984 és 1991 között Munkaügyi Döntőbizottságának elnöke. 1970-től 1979-ig a Veszprémi Járási Általános Iskolai Sportbizottság elnöke. 1985 és 1990 között tanácstag és végrehajtó bizottsági-tag, 1990–1991-ben önkormányzati képviselő. 1997-től Csatornatársulat szervezője. Balatonalmádi SE atlétikai szakosztályát, futóiskoláját vezette 15 évig, szervezője és koordinátora a május 1-i sportünnepélyeknek. 1967–1969-ben a dolgozók iskoláját, nyugdíjazásáig a tanárok területi, technikai oktatásának munkaközösségét vezette. Kezdeményezte, hogy az 1. sz. Általános Iskola vegye fel tervezőjének, a lokálpatrióta építész Györgyi Dénesnek nevét.

 

Január 9. 

1919

100 éve született Bulányi György

(Budapest, 1919. január 9. - Budapest, 2010. június 6.) római katolikus lelkész, középiskolai tanár.

A Budapesti Piarista Teológiai Főiskolán, majd 1943-ban Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Fakultásán végzett. 1943-tól 1948-ig piarista gimnáziumi tanár Sátoraljaújhelyen, Tatán, Debrecenben. 1948-ban egyetemi lelkész Debrecenben. 1952 és 1960 között letartóztatásban, 1961-től 1969-ig segédmunkás. 1970–1978-as években plébániai adminisztrátor. 1979-től nyugdíjas. 1982 tavaszán a püspöki kar megvonta tőle a nyilvános papi működés jogát. Helyet keresve, ahol nem nyilvánosan tudja papi működését folytatni, akadt Óbudavárra, ott felépítette azt a kisházat, amelyben télen-nyáron tudott bentlakásos lelkigyakorlatokat tartani a Bokor közösségeinek. A nyári hónapokat nagyobbára itt töltötte. A faluban csak 1990-ben tudták meg a TV-ből, rádióból, újságokból, hogy „piarista atya”, addig – a hozzá jövő fiatalok szóhasználata szerint – csak Gyurka bácsi volt a falu fiataljainak-vénjeinek. Amikor az egyház 1997-ben visszahelyezte jogaiba, az óbudavári templomban is mondott hálaadó szentmisét, azután amikor a faluban volt naponként misézett a templomban. Az Isten Országának keresése elméletben (könyvei) és gyakorlatban (a kisközösségek, a Bokor mozgalom): erről olyan terjedelmű beszámolót készített, amilyent kívántak. A Bokor szamizdat köteteiben „Karácsonyi ajándék” néven 1971–1988 között 159 kötet jelent meg. A Bokor folyóirataiban: „Érted vagyok” 1990-től, Tájék 1990-től, Koinónia 1994-től. Díjai: Sebők Nagydíj. Demény Pál-emlékérem. Pro Humanitate et libertate, Piarista Diákszövetség aranyjelvény. Politikai Elítéltek Közösségének Érdemkeresztje zöld szalagon. a BOKOR arany nagydíja Kalazanci Szent József emlékére. Sírja Budapesten, a Belvárosi Ferences-templomban. 

1999

20 éve halt meg Juhász Jácint

(Mogyoród, 1943. május 13. - Budapest, 1999. január 9.) színművész.

1965-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. A KISZ Központi Művész Együttesének tagja, 1965–1967-es években a Veszprémi Petőfi Színház művésze volt. 1967 után a Madách Színház tagja. Pályája kezdetén gyakran játszott zenés darabokban, később klasszikus drámák szerepeiben bizonyította jellemábrázoló tehetségét. Egyszerű eszközeivel, kimunkált színpadi beszédével, szuggesztív megjelenésével emlékezetes alakításokat nyújtott. Több kiemelkedő színházi, televíziós és filmművészeti alakítás fűződik nevéhez. 1984-ben Jászai Mari-díjat, 1996-ban Vándor Pufi-díjat kapott. Fontosabb filmszerepei: Szegénylegények (1965), Csillagosok, katonák (1967), Fényes szelek (1968), Még kér a nép (1971), A halhatatlan légiós (1971), Makra (1972), Nincs idő (1972), Kakuk Marci (1973), Autó (1974), Hajdúk (1974), Ballagó idő (1975), Az idő kezdetén (1975), Két pont között a legrövidebb görbe (1975), K. O. (1977), 80 huszár (1978), Az erőd (1978), Fábián Bálint találkozása Istennel (1980), István s király (1984), Juliánus barát (1991), Visszatérés (Kicsi, de nagyon erős II. 1998). Mogyoród község temetőjében nyugszik. 

 

Január 10.

1869

150 éve halt meg Oszterhueber József

(Sümeg, 1792. március 1. - Pusztaszentlászló, 1869. január 10.) jogász, alispán, gazdálkodó.

1810-ben Festetics György ösztöndíjasaként Pesten jogot végzett, majd pusztaszentlászlói birtokán gazdálkodott. 1830-tól Zala vármegye táblabírája. A család 1841-ben kapott címeres nemesi levelet. Deák Ferenc sógora, fizető hivatalt soha nem viselt, mégis Zala megye legtekintélyesebb táblabírái, és Magyarország legjelesebb gazdászai között tartották számon. Hű barátja és támasza volt Deák Ferencnek, 1842-től ő vezette a család gazdálkodását. 1848-ban néhány hónapig helyettes alispán is volt. 1865–1867 között pusztaszentlászlói kúriáján készítette elő Deák és köre a kiegyezést. 

1929

90 éve született Sütő István

(Körmend, 1929. január 10. - ?, 2017. augusztus 31.) tanár, nyugalmazott iskolaigazgató.

1948-ban végzett a veszprémi Tanítóképző Intézetben, majd 1964-ben Tanárképző Főiskolán, Pécsen.

1948-tól Balogunyomban fizetés nélküli, 1949-től Rimánymajorban helyettes tanító. 1950 és 1954 között az Ispánki Általános Iskolában tanít, 1954-től 1964-ig a halastói iskola igazgatója. Itt mint technika szakos tanár bemutató gyakorlókertet létesít, amely megyei báziskert lett. 1964-től 1966-ig a katafai, 1966–1974-es években a kővágóörsi, 1974 és 1989 között a révfülöpi iskola igazgatója. 1989-től nyugdíjas. Elkötelezett népművelőként több tánccsoport és színjátszó kör vezetője, melyekkel számos társadalmi eseményen, körzeti, járási, megyei versenyen szerepeltek eredményesen. 

1959

60 éve halt meg Tárkány János

(Csesznek, 1886. november 1. - Csesznek, 1959. január 10.) földműves, országgyűlési képviselő.

Módosabb paraszti családból származott, hat elemit végzett. 1920-tól 1948-ig tagja volt a községi elöljáróságnak, 1930–1934 között községi bíró. 1932-től tagja a FKgP-nek. Politikai meggyőződése miatt éles ellentétben állt a főjegyzővel és a szolgabíróval. 1947-ben csak pótképviselőnek választották, de lemondások miatt 1947 februárjától a parlament tagja. Két hónapig volt országgyűlési képviselő, betegség miatt lemondott. Kuláklistára került és 1952-ben a közellátás veszélyeztetése miatt internálták, de betegsége miatt négy hónap után hazaengedték. 

 

Január 11.

1894

125 éve halt meg Festetics Béla

(Pest, 1825. szeptember 23. - Abbázia, 1894. január 11.) katonatiszt.

Édesapjával együtt költözött 1843-ban Dákára, amikor Nádasdy Tamástól megvásárolták a kastélyt és a hozzátartozó birtokot. Egy alkalommal, 1846. október 6–8-án a család vendége volt Liszt Ferenc zeneszerző. A szabadságharc kitörése után apa és fia nemzetőrnek jelentkezett és 1848. május 22-én, Nórápon a 39. számú nemzetőr-kapitányság kapitányává választották meg. Az őszi újoncozás alkalmával besorozták közhonvédnak, majd 1848. december 1-jén főhadnagyi rangot kapott. A család 1858-ban elköltözött Dákáról. Festetics Béla később a Déli Vasút-igazgatóság tanácsában vállalt szerepet. 

 

Január 13.

1929

90 éve született Bakos Miklós

(Kiskörös, 1929. január 13. - Várpalota, 1991. július 27.) pártalkalmazott, helytörténeti kutató.

Iskolai tanulmányait Kiskörösön kezdte, majd Budapesten a Fáy András Gimnáziumban érettségizett. Jogi tanulmányait anyagi okok miatt kellett abbahagynia, munkát vállalt a Budapesti Tejért Vállalatnál. Katonaság után a Balatonkenesei Honvéd Üdülő polgári alkalmazottja. 1957–1965 között a Várpalotai Bányaüzemnél munkaügyi vezető, majd az MSZMP Városi Bizottságának kulturális ügyekkel foglalkozó munkatársa. Beosztásának lehetőségeit kihasználva ösztönözte és segítette a városban a helytörténeti kutatómunkát, részt is vállalt abban. Mindenekelőtt a várpalotai bányászat múltjával, a bányászsorsok alakulásával foglalkozott. Közreműködött KISS Tamás: A várpalotai szénbányászat története (Vp., 1990.) c. kötet létrejöttében. 

 

Január 14.

1979

40 éve halt meg Kakas Magdolna

(Gárdony, 1935. augusztus 31. - Várpalota, 1979. január 14.) tanár, költő.

Az általános iskolát Várpalotán, a középiskolát Székesfehérvárott végezte. Tanítóképző után egy évig Perkátán tanított, majd Várpalotára költözött, ahol haláláig több általános iskolában is dolgozott. Közben Pécsett, a Tanárképző Főiskolán magyar–ének szakos diplomát szerzett. Gyermekkorától írt verseket, amelyek önálló kötetben 1997-ben jelentek meg. 

1999

20 éve halt meg Mátyus Ferenc

(Pápa, 1920. március 28. - Budapest, 1999. január 14.) tanár, népművelő.

1938-ban a Pápai Állami Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. 1938–1940-ben Döbrönte községben tanító. 1940 és 1948 között katona és hadifogoly. Hazakerülve két évig kereskedő, majd újabb 2–2 évig Pápasalamon és Vaszar községekben tanított. 1952-től nyugdíjba vonulásáig a Pápai Városi Tanács művelődési osztályán dolgozott: először gazdasági ügyintézőként, később népművelési előadóként. Nyugdíjasként 1981-től 1991-ig a Pápa és Vidéke ÁFÉSZ kultúrfelelőse. Évtizedekig meghatározó egyénisége volt a város közéletének. Kulturális rendezvényeket, vetélkedőket, művészeti kollégiumokat szervezett. Kiemelkedően szép basszushanggal énekelt a pedagógusok kórusában, az amatőr színjátszók előadásain és a Szent Anna-templomban. A Pedagógus Művelődési Ház igazgatójaként, 1952 és 1981 között számtalan program szervezője, színjátékoknak rendezője, elismert és megbecsült művésze volt a városban. Munkássága elismeréseként (többek között) 1980-ban a Szocialista Kultúráért, 1998-ban a Pro Comitatu (Veszprém megyéért) kitüntetést kapta A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik. 

 

Január 15.

1929

90 éve született Ponyi Jenő

(Kistelek, 1929. január 15. - ?, 2014. július 21.) zoológus, hidrobiológus, Balaton-kutató.

A biológiai tudomány kandidátusa (1961), doktora (1986). Középiskolai tanulmányait Kisteleken, Kiskunfélegyházán és Szegeden végezte. 1949–1950-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem biológia–kémia szakán, 1950–1951-ben a Szegedi Tudományegyetemen, majd 1951–1953-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutató szakán, 1954-ben zoológus, 1959-ben egyetemi doktor oklevelet és címet kapott. 1954-ben a Magyar Természettudományi Múzeumban Anthozoa- (virágállat) vizsgálatokat végzett, s ez év szeptemberétől az ELTE Állattani Tanszékén Dudich Endre aspiránsa. 1957-től dolgozott az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében (Tihany) tudományos segédmunkatársként, 1960-tól tudományos. munkatársként, 1971-től tudományos főmunkatársként, 1987-től tudományos tanácsadóként. Kutatóként, közel 30 évig vett részt a felsőoktatásban, a graduális és posztgraduális képzésben. 1970-ben. Tihanyban hidrobiológiai gyakorlatok speciálkollégiumot vezetett, 1973 és 1983 között Tihanyban és Kaposvárott a hidrobiológia alapjai tárgykörben vezetett szakkollégiumot. 1967–1968-ban, Tihanyban részt vállalt biológia szakos pedagógusok továbbképzésében. 1979-ben meghívott előadóként a Waterloo-i Egyetem Biológia Tanszékén (Ontario, Kanada) tartott kurzust. Pályája során számos nemzetközi konferencián és tanulmányúton vett részt: Ausztria (1959., 1986), Bulgária (1974), Csehszlovákia (1959., 1969., 1989), Lengyelország (1968., 1970., 1975), NDK (1965), NSZK (1969), Románia (1975., 1976., 1977), Szovjetunió (1960., 1971., 1987). 1991-től a hidrobiológia és az alkalmazott hidrobiológia tárgyakat oktatja a Pannon Agrártudományi Egyetemen, Keszthelyen. 1980-tól címzetes főiskolai tanár. 1993-tól címzetes egyetemi tanár a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetemen. Kt.: hidrozoológiai munkássága igen széles körű, kiterjedt az alföldi szikes tavak, kisvízfolyások, tavak (Balaton, Velencei-tó), tározók (Kis-Balaton), hévizek (Hévizi-tó), halastavak, barlangi vizek gerinctelen állatvilágának feltárására. Tudományos tevékenysége döntően a planktonikus- és iszaplakó rákokra irányult. Számos tanulmányában foglalkozott a Balaton meiobentoszának rák-tagjaival. A különböző jellegű vizekben számos új elterjedésű, vagy a hazai faunára új gerinctelen fajt írt le. P Zánkai Nórával közösen végzett kísérletes kutatásai a rákok táplálkozásbiológiáját tekintve úttörő jellegűek, a Balaton biológiai működésével kapcsolatban új felismerésekhez vezettek. Szakmai munkássága hazai és nemzetközi téren egyaránt elismert. Közleményeinek száma 170 fölötti. Díjak, kitüntetések: 1986 Akadémia Díj (a Balaton kutatásáért). 1989 a Magyar Hidrológiai Társaság „Pro Aqua” kitüntetése. Tihany község temetőjében nyugszik. 

1989

30 éve halt meg Gergely István

(Pécs, 1926. április 24. - Budapest, 1989. január 15.) díszlet- és jelmeztervező.
Pályáját 1944-ben színészként a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte. 1949 és 1960 között a kaposvári, a kecskeméti és a Veszprémi Petőfi Színház tagja. 1960-tól 1964-ig a pécsi, majd a miskolci színház díszlettervezője. Plakátokat, díszleteket tervezett a veszprémi mellett a győri, a szolnoki, az egri, a szegedi, a debreceni színházaknak, valamint az Állami Déryné Színháznak is. 

 

Január 17.

1919

100 éve született Koppányi István

(Bakonyszentiván, 1919. január 17. - Ajka, 2000. december 11.) tanár, iskolaigazgató.

1953-ban a Budapesti Pedagógiai Főiskolán szerzett oklevelet. 1947 és 1977 között igazgatóhelyettes, 1977-től 1982-ig igazgató a Városlődi Általános Iskolában. Városlőd történetét és néprajzát kutatta. 1984-ben Nívódíjat kapott. 

1969

Ősbemutató a Petőfi Színházban

1969. január 17-én tartották Németh László: Apácai című művének ősbemutatóját a veszprémi Petőfi Színházban.

 

Január 18.

1894

125 éve halt meg Rapos József

(Pápa, 1814. március 13. - Budapest, 1894. január 18.) pedagógus.

A magyar kisdedóvás egyik élharcosa. 1852-ben Székesfehérvárott magánóvodát nyitott, majd intézetét Egerbe tette át. Innen Pestre ment, ahol 1870-ig az országos kisdedóvóképző és a hozzá tartozó óvoda igazgatója. Szerkesztette Az alapnevelők évkönyvét.(1869). 

1969

50 éve halt meg Hoss József

(Újnéppuszta [Magyarszerdahely], 1881. szeptember 22. - Somogyszentpál, 1969. január 18.) római katolikus nagyprépost, káptalani helynök.

Nagykanizsán járt gimnáziumba, a teológiát Veszprémben kezdte, Budapesten fejezte be. 1906. június 30-án szentelték pappá. Káplán Zalaszántón, majd Bécsben tanult. 1908-ban megszerezte a teológia doktora címet. 1908 után Veszprémben a dogmatika tanára, hittanár az Angolkisasszonyok Intézeténél és a Tanítóképzőben. 1923-tól plébános Kaposvárott, egy év múlva jásdi címzetes apát. 1935-től veszprémi egyházmegyei kanonok, a következő esztendőben az Egyházmegyei Hivatal igazgatója, 1938-tól országgyűlési képviselő. 1942-től őrkanonok, 1943-tól nagyprépost, püspöki helynök. 1948-tól káptalani helynök, 1949-től ismét püspöki helynök. 1951-ben Somogyszentpálra költözött és ott halt meg. A kaposvári keleti temetőben nyugszik. 

 

Január 19.

1919

100 éve a Veszprémi Újság beleolvadt a Veszprémi Hírlapba.

A Veszprémi Újság (később Veszprémmegyei Újság) 1910-ben indult, ifj. Matkovich László és Matkovich Tivadar szerkesztette, és Szigethy Ákos nyomdája jelentette meg. Hetente kétszer jelent meg.

A Veszprémi Hírlap már patinás újságnak számított, 1897-től jelent meg folyamatosan hetente, vasárnap. Még 1938-ig működött tovább.

 

Január 20.

1969

50 éve halt meg Cságoly Sándor

(Zalaszentjakab, 1890. április 4. - Kaposvár, 1969. január 20.) orvos.

Alsó- és középfokú iskolákba Kaposváron, egyetemre Budapesten járt, ahol 1914-ben kapott orvosi diplomát. Az 1. világháborúban különböző frontokon látott el orvosi szolgálatot. A veszprémi gyermekmenhely igazgató főorvosának 1933-ban nevezték ki. 1940–1948 között Munkácson volt a gyermekmenhely igazgatója, majd hazatelepült és Budapesten osztályvezető főorvosként dolgozott. Gyermek-gyógyászattal kapcsolatos tanulmányainak száma megközelíti a negyvenet. Kaposváron temették el. 

1979

40 éve halt meg Folly Gyula

(Pécs, 1911. július 13. - Szombathely, 1979. január 20.) közgazdász, takarékpénztári igazgató.

Keszthelyen a premontreieknél tanult és érettségizett. Budapesten, a Közgazdaságtudományi Egyetem Külügyi Karán végzett, majd 1937-ben doktori címet szerzett. 1934-ben tisztviselő a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnél, majd a Tapolcai Takarékpénztár Rt. igazgatója. 1942-ben családjával Tapolcára költözött, 1945 júniusától a tapolcai sportklub társelnöke. A Tapolcai Takarékpénztár 1948-évi államosításával elveszítette állását, családjával Badacsonyörsön éltek.1964-től Szombathelyen, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságon dolgozott. Az 1949–1964 közötti években fenyőgyűjteményét gyarapította, kapcsolatokat épített ki hazai és külföldi szakemberekkel és szervezetekkel. A fenyőgyűjteményt ez időtől kezdték Folly Arborétumnak nevezni. Munkája elismeréseképpen tagja lett a Nemzetközi Dendrológiai Társaságnak. Élete utolsó évtizedében az arborétum ügyeit fokozatosan adta át fiának, Folly Gyula agrármérnöknek. Sírja a badacsonyörsi temetőben található. 

 

Január 21.

1944

75 éve halt meg Szentkirályi István

(Bakonyszentlászló, 1872. augusztus 18. - Pécs, 1944. január 21.) tanár, lelkész, könyvtáros.

Középiskolában Csurgón és Pécsett járt, a pécsi kisszeminárium növendékeként 1891-ben érettségizett. Hittudományi tanulmányait az innsbrucki egyetemen végezte, 1895-ben szentelték pappá. Hazatérve több településen volt káplán, 1898-tól Pécsett teológiai tanár. 1913-ban szentszéki bíró, a következő évben kanonok, 1927-től a püspöki könyvtár kezelője. Foglalkozott Pécs és a pécsi püspökség történetével. Írásai jelentek meg a pécsi lapokban.  

1994

A Veszprémi Szénbányák felszámolásának újabb üteme
1994. január 21-én a felszámolás alatt álló Veszprémi Szénbányák balinkai bányaüzeme a Bakonyi Erőmű Rt-be integrálódott.

Az oktatás átalakítása Veszprémben
A veszprémi közgyűlés 1994. január 21-i döntése szerint három-három általános és szakközépiskolában a következő tanévtől 9. osztályok indultak, a Vetési Gimnázium pedig megkezdte nyolcosztályos gimnáziumi képzését. A Lovassy Gimnázium 1995-ben indította a hatosztályos gimnáziumot.

 

Január 22. 

1869

150 éve halt meg Pál József

(?, 1808. ? ?. - Nemesvámos, 1869. január 22.) tanító.

Pápán szerezte tanítói képesítését. 1831-től 1836-ig Tótvázsonyban, 1836 és 1848 között Nemesvámoson tanító. 1848 tavaszán a vámosi nemzetőrség hadnagya, később a veszprémi önkéntes nemzetőri zászlóaljban Jellasics ellen harcolt. A 70. honvédzászlóalj főhadnagyaként a komáromi várőrségben szolgált, ahol később százados. A forradalom alatti magatartásáért az osztrák haditörvényszék teljes vagyonelkobzásra ítélte. Ez alól csak Ferenc József 1856-ban kiadott kegyelmi rendelete mentesítette. Nemesvámoson halt meg, síremléke a református temetőben található. 

2009

10 éve halt meg Szalai Antal

(Pápa, 1924. július 25. - Pápa, 2009. január 22.) helytörténész.

1940-ben a pápai bencés gimnáziumban érettségizett. 1967-ben a jogtudományi egyetemen szerzett oklevelet. Pápán 1947-től az Országos Társadalombiztosítási Igazgatáságnál (OTI) dolgozott, 1948-ban a Dohánygyár osztályvezetője, 1949-ben a Járási Tanács elnökhelyettes, 1951-től a Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, 1971-től 1984-ig, nyugdíjba vonulásáig a Városgazdálkodási vállalat igazgatási osztályának vezetője. A Városi Tanácsnak tagja volt 1990-ig, a tanácsok megszűnéséig. Nyugdíjazása után Pápa város múltjának feltárásával foglalkozott. Önálló munkái elsősorban a Pápai Füzetek sorozatban jelentek meg. Rendszeresen tartott helytörténeti előadásokat középiskolásoknak és felnőtteknek, segített a várostörténettel foglalkozó szakdolgozatok elkészítésében.

 

Január 23.

1929

90 éve halt meg Bakó József

(Balatonkenese, 1861. június 23. - Nagykörös, 1929. január 23.) református lelkész, politikus.

1886-ban a Pápai Református Teológiai Akadémián végzett, 1888-tól Szentkirályszabadján, később Balatonkenesén segédlelkész. 1892-től Sáregresen, 1899 és 1907 között Balatonkenesén, 1907-től 1929-ig Nagykőrösön lelkész. A Függetlenségi és 48-as Párt országgyűlési képviselője, 1901 és 1910 között az enyingi, 1910-től 1918-ig a nagykőrösi választókerületben. Írásai és versei elsősorban az Alföldi Híradóban, a Magyar Szóban, a Mezőföldi Lapokban, a Nagykőrösi Lapokban és a Pápai Lapokban jelentek meg.  

1929

90 éve született Birkás Béla

(Pápa, 1929. január 23. - Párizs, 1973. augusztus 3.) festőművész.

Édesapja ismert zenész volt. Iskolába több helyen, leghosszabb ideig a Pápai Református Kollégiumba járt, ahol Bíró Károly és A. Tóth Sándor voltak művésztanárai. A szegedi főiskolán szerzett biológiatanári diplomával először Baján, majd Pápa környékén rajztanárként kezdett tanítani. Az ötvenes években más pápai művészekkel (Csehi Ottó, Orbán István, Virág Mihály) együtt többször részt vett a bajai szabadegyetemen, ahol Rudnai Gyulával is találkozott. A Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Domanovszky Endre és Barcsay Jenő tanítványa volt. 1956-ban elhagyta az országot és az Egyesült Államokban először az Ohio állambeli Kent State Universityn, majd a bostoni Museum of Fine Arts Schoolon képezte magát. 1961-ben, első önálló bemutatkozása után számos csoportos kiállításra kapott meghívást. Párizsba költözött, Brüsszelben, Dunkergue-ben, Lilleben, Milánóban és más nagyvárosokban olyan művészekkel állíthatott ki, mint Georg Grosz, Moholy-Nagy László. A hatvanas években gyakran hazalátogatott, Budapesten 1965-ben és 1969-ben is bemutatkozhatott. Akvarelljein és olajképein (Bikaviadal, Évszakok, Mexikói Tánc, Felszabaduló Afrika, Virágszedők) a fény és árnyék, öröm és bánat, vadság és finomság, a kék és a vörös árnyalatai jelennek meg. 

 

Január 26.

1999

20 éve halt meg Bárczy János

(Budapest, 1917. január 23. - Miskolc, 1999. január 26.) köztisztviselő, író.

Középiskolai tanulmányokat Budapesten folytatott, majd 1939-ben a Ludovika Akadémián avatták katonatisztté. 1939 és 1950 között hivatásos katona. Elvégezte a Számviteli Főiskolát, ahol 1952-ben mérlegképes könyvelői oklevelet kapott. 1954-től 1985-ig a Magyar Beruházási Bank beruházási tanácsadója. 1943-ban súlyosan megsebesült, ennek következtében 1954-ben elveszítette a látását. A Vádindítvány című regénye hatvankét éves korában jelent meg. A kötet a pápai ejtőernyősök 1941-ben, Veszprém közelében történt légi-katasztrófa eseményeit tárgyalja. A Zuhanás c. életrajzi regényében nagy teret szentel annak a kornak, amikor Pápán főhadnagyként az ejtőernyős alakulatban szolgált. 

 

Január 27.

1919

100 éve halt meg Ady Endre

(Érmindszent, 1877. november 22. - Budapest, 1919. január 27.) költő.

A balatonfüredi Balatoni Panteonban lévő emléktábla szerint 1912-1917 között évente keresett pihenést a fürdőhelyen, 1917-ben pedig feleségével, Csinszkával Balatonfüreden, a szanatóriumban gyógykezeltette magát. Gyógyulásáról öccsének, Ady Lajosnak levelet írt. A szanatórium orvosa, Schmidt Ferenc június 10-ig kezelte. Az 1917. június 8-án készült fénykép az egykori Szántó-vendéglő (régi Balaton vendéglő) teraszán örökíti meg Csinszka, Ady Lajos és Ady Lajosné társaságában. Berhidán és Sümegen általános iskolát neveztek el a költőről, mindkét intézmény falán tábla őrzi emlékét. 

1944

75 éve született Hegedüs Árpád

(Sopron, 1944. január 27. - Pápa, 2002. november 30.) agrármérnök, szövetkezeti elnök.

1962-ben a pápai Türr István Gimnáziumban érettségizett. 1965-ben a Zsámbéki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban végzett. 1976-ban a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen szerzett oklevelet. Az1965–1972-es években agrármérnök a tapolcafői Kossuth Tsz-ben, 1973-tól 1991-ig ágazatvezető a Kupi Egyenlőség Tsz-ben, 1991-től a tapolafői Forrásfő Tsz főmérnöke, majd szövetkezeti elnök. 1979-ben Veszprém Megyéért arany fokozata, 1981-ben Kiváló Munkáért, 1998-ben Szövetkezet Emlékérem kitüntetésekkel ismerték el munkáját.  

1989

30 éve halt meg Borbély László

(Budapest, 1942. május 2. - Veszprém, 1989. január 27.) technikus, amatőr versmondó.

A Veszprémi II. Sz. Általános Fiúiskolában tanult, majd 1960-ban a székesfehérvári Ságvári Endre Általános Gépipari Technikumban érettségizett. 1960 és 1968 között az akkori Fémfeldolgozó Vállalatnál szerszámszerkesztő, 1974-ig a MEDOSZ kultúrfelelőse, majd két évig a MEZŐGÉP (ROBIX) kulturális és igazgatási osztályának vezetője. Az MSZMP városi bizottságán kulturális és propagandaügyekkel foglalkozott, a SÉD Filmszínház megnyitása után az új intézmény vezetője. Élete utolsó éveiben, 1985–1988 között könyvesboltot vezetett és a Népszava könyvesbolt-hálózat megyei igazgatójaként dolgozott. A költészet iránti szeretete már középiskolás korában megmutatkozott, gyakran vállalt nyilvános szereplést. Alapítója és három évtizeden át aktív tagja volt a Váci Mihály Irodalmi Színpadnak. Elsősorban Radnóti Miklós, József Attila és Váci Mihály verseit mondta szívesen és nagy átéléssel. Szavalóversenyeket nyert, 1965-ben megnyerte a Magyar Televízió Ki mit tud? tehetségkutató versenyének versmondó kategóriáját. 1961–1962-ben a Népművelési Intézet tanfolyamán népitánc-oktatói képesítést szerzett. Már fiatalemberként táncolt a Bakony Táncegyüttesben, később a Szabadságpusztai Állami Gazdaság tánccsoportjának művészeti vezetője volt. Munkásságát 1965-ben Veszprémért Érdeméremmel, 1979-ben Veszprém Megyéért arany fokozatával, 1988-ban az irodalmi színpad 30 éves fennállásának alkalmából TIT Aranykoszorús Emlékplakettel ismerték el. Halála óta egykori színpada minden év januárjában a Versbarátok Találkozója rendezvénnyel ápolja emlékét. A veszprémi Vámosi úti temetőben nyugszik.

30 éve halt meg Seregély Pál

(Celldömölk, 1920. június 30. - Veszprém, 1989. január 30.) orvos.

Alsó fokú iskolát szülővárosában, a gimnáziumot Pápán végezte. A háborús események miatt csak 1950-ben kapott Budapesten általános orvosi oklevelet. Szombathelyen kezdett dolgozni, 1953-tól Veszprémben a Megyei Kórház központi laboratóriumának vezetője. 1974. március 16-ától 1975. október 31.-ig az intézmény mb. igazgatója. A celldömölki köztemetőben nyugszik. 

 


 

Február

1919

100 éve alakult meg a Veszprémi Kamarazenei Társaság

1919 februárjában Misányi Lajos kegyesrendi tanár szervezésében megalakult a Veszprémi Kamarazenei Társaság. Első hangversenyüket 1919. március 30-án tartották.

 

Február 1. 

1929

90 éve született Vágvölgyi József

(Bazsi, 1929. február 1. - Pápa, 2001. július 25.) üzemmérnök, szövetkezeti elnök.

1962-ben a Jókai Mór Közgazdasági Technikumban, 1967-ben a Fertődi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban végzett. 1946–1948-ban körjegyzőségi előadó Bazsiban. 1948-tól 1956-ig hivatásos katona, az 1957–1960-as években szövő a Pápa Textilgyárban. Csóton 1960–1962-ben üzemgazdász, 1963 és 1967 között főagronómus a Gépállomáson, 1962–1963-ban kerületvezető a Vörös Hajnal Tsz-ben. 1967-től 1976-ig a kupi Egyenlőség Tsz elnöke. 1976–1980-as években értékesítő-átadó a Tsz Szövetségnél, Veszprémben, 1980 és 1989 között a TSZKER-nél, Balatonalmádiban. 1967-ben és 1969-ben Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, 1972-ben Veszprém Megyéért Érdemérem arany fokozata kitüntetést kapta. 

1994

25 éve halt meg Kessler Hubert

(Nagyszeben, 1907. november 3. - Budapest, 1994. február 1.) karszthidrológus, barlangkutató.

A Budapesti Műegyetem Általános Mérnöki Karán tanult 1926–1931 között. Ezután 1931-től 1935-ig a Pázmány Péter Tudományegyetemen a geológia–földrajz–őslénytan szakokat végezte el. Számos barlangot fedezett fel és írt le. Egyik legnagyobb sikere a budapesti Szemlőhegyi barlang felfedezése volt. Tanácsára kezdték meg a hazai gyógybarlang-kísérleteket. Az 1932–1935-ös években az Aggteleki- barlang igazgatója. Itt búvárúszással bebizonyította a Domnicai-barlangal való összefüggését. 1948 és 1965 között a Vízrajzi Intézet karsztvíz-kutatási osztályának vezetője. 1965-től 1972-ig a dunántúli bauxitbányák főhidrológusa. 1972-től nyugdíjasként ellátta a Természetvédelmi Hivatal és az Állami Földtani Intézet szakmai tanácsadását. Munkássága elismeréseként a Magyar Karszt és Barlangkutató Társaság tiszteletbeli elnökévé választották. A Nemzetközi Barlangtani Unió Barlangterápiai Szakbizottságának főtitkára volt 1969 és 1989 között. Több mint kétszáz tanulmányt publikált a hazai és külföldi szaklapokban. Az 1930-as évektől rendszeresen látogatta és kutatta a tapolcai barlangrendszert. Tanácsokat és szakvéleményt adott a kórház alatti barlang biztonságos feltárására és feltérképezte a Tavas-barlang víz alatti járatainak egy részét. 1938-ban a végzett munkájáról írt jelentését és a kutatás dokumentációját átadta Tapolca képviselő testületének. Az 1950-es években folytatta kutatásait, aminek eredményeként újabb víz alatti járatokat fedezett fel. 

2009

10 éve halt meg Mádai Péter

(Kassa, 1939. július 11. - Ajka, 2009. február 1.) gépésztechnikus, országgyűlési képviselő.

1958-ban a Madách Gimnáziumban érettségizett. 1967-ben a salgótarjáni Stromfeld Gépipari Technikumban kapott technikusi oklevelet. Az 1959–1964-es években marós a Budapesti Felvonógyárban. 1964-től 1971-ig Salgótarjánban, a Nógrádi Szénbányák Vállalatnál művezető, főművezető, részlegvezető. Az 1972–1982-es években az Ajkai Szénbányánál művezető, anyaggazdálkodási vezető. 1982 és 1990 között a Veszprémi Szénbányák Vállalat osztályvezető-helyettes. 1990-től országgyűlési képviselő, a Szabad Demokraták Szövetségének tagja, listás, egyéni, listás képviselője. 1992-ben, majd 1997–1998-ban országos ügyvivő, 1991-től az Országos Tanács tagja. 1990 és 1999 között a Parlament Honvédelmi Bizottságának tagja, 1999-től az Országgyűlés jegyzője. Kulturális televíziós vetélkedők győztese, pl. Irodalmi Klub; Elmebajnokság; Várjátékok (Veszprém csapatával); Szó, zene, kép; Mindent vagy semmit! stb. 

 

Február 2. 

1919

100 éve halt meg Tölcséry Ferenc

(Kunszentmiklós, 1859. augusztus 21. - Veszprém, 1919. február 2.) piarista szerzetes, tanár, író, szerkesztő.

A gimnázium első négy osztályát Szegeden járta, 1875-ben Vácott a piaristák közé lépett és a középiskolát Kecskeméten fejezte be. A teológiát Nyitrán hallgatta, tanári oklevelet a budapesti egyetemen szerzett. 1882-ben szentelték pappá. 1884-től a Veszprémi Főgimnázium tanára. A r. k. legényegyletek alakításában szerzett érdemeiért Hornig Károly püspök a legényegyletek főfelügyelőjévé és szentszéki tanácsossá nevezte ki. Irodalmi munkásságát a Veszprémi Közlönyben kezdte, amelynek 1887 és 1892 között szerkesztője. 1903-ban indította az egyházmegyei legényegyletek Évkönyvét, amelyben több tanulmánya is megjelent.

2009

10 éve halt meg Gáncs Lajos

(Pápa, 1938. július 7. - Pápa, 2009. február 2.) agrármérnök, igazgató.

1956-ban a pápai Türr István Gimnáziumban érettségizett. 1961-ben a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán, 1976-ban a Budapesti Politikai Főiskola agrárpolitika szakán oklevelet, 1975-ben a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen doktori címet szerzett. 1961–1962-ben gyakornok a Petőfi Tsz-ben, Takácsiban, 1962-ben a Malomsoki Szebb Jövő Tsz-ben. Az 1962–1965-ös években főmezőgazdász a Csikvándi Szabad Nép Tsz-ben. 1965 és 1976 között a Pápai Járási Pártbizottság munkatársa, osztályvezetője. 1976-tól 1989-ig a Veszprém Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmiszeripari, 1990–1991-ben termelésellátási és piacfelügyeleti osztályának vezetője, 1991–1992-ben a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal főmunkatársa. 1992 és 1995 között az Autotechnikai Vállalat somlóvásárhelyi üdülőjének vezetője. 1996-tól 1999-ig a veszprémi Királykert Rt. vezérigazgatója, 1998–1999-ben a Városlődi Hajnal Kft. és Forráskút Kft. ügyvezető igazgatója. Számos szakmai és közéleti egyesület, alapítvány tagja, alapítója, vezetője volt. Kutatási területei: agrárigazgatás, agrártörténelem, agrárpolitika, mezőgazdasági üzemek működése, szervezetei. Írásai agrárszakmai és lokális periodikákban jelentek meg. Díjak, kitüntetések: 1977 MAE Aranykoszorús Jelvény. 1979 Veszprém Megyéért arany. 1979 Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért. 1981 Kiváló Társadalmi Munkáért. 1982 Kiváló Munkáért. 1984 Ifjúságért Érdemérem. 1985, 1995 Pro Re Rustica Promovenda (MAE). 1986 Eredményes Fásításért Emlékérem. 1988 Tűzbiztonsági Érem arany. 1989 Honvédelmi Érdemérem. 1989 TIT Aranykoszorús Jelvény. 1979., 1987 Munka Érdemrend ezüst, arany. 1986 Szocialista Kultúráért. A Magyar Atlétikáért ezüst. 1995 Esterházy Miksa-emlékplakett. 2000 Pápa Millenniumi Emlékérme. A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik.

 

Ferbuár 5.

1939

80 éve kezdődött a Bakony-Balatonvidéki Református Népfőiskola szervezése
1939. február 5-én Boda József református lelkipásztor javaslatot tett egy népfőiskola megszervezésére, melyet a presbitériumi ülés egyhangúlag elfogadott.

80 éve halt meg Werner Adolf Vilmos

(Tiszafüred, 1867. május 14. - Zirc, 1939. február 5.) zirci apát, tanár, irodalomtörténész.

1883-ban lépett a ciszterek közé, a zirci rendházban tanult, 1890-ben pappá szentelték. 1890-től 1895-ig Székesfehérvárott, majd 1904-ig Egerben tanár. 1904 és 1917 között házfőnök és igazgató Baján, 1924-ig Egerben a rend gimnáziumának igazgatója. 1924-től zirci apát. Kormányzása idején az apátság anyagilag megerősödött, ez lehetővé tette, hogy a középiskolájukat új és modern tanintézetté fejlesszék. A változások, a tanító és nevelőmunka megbecsülést szerzett a rendnek. A Gárdonyi Géza Társaság egyik alapítója. Irodalomtörténeti tanulmányokat írt Gvadányiról, Kisfaludy Sándorról és Vörösmartyról. 

 

Február 6.

1929

90 éve született Péterfay Endre

(Székesfehérvár, 1929. február 6. - Hajmáskér, 2008. március 16.) fotóriporter.

Az elemi, majd a polgári fiúiskolát Tapolcán végezte. Dolgozott itt a vasútnál és a Szigethy-féle gyógyszertárban. Már gyermekkorától fényképezett, de főként a rajz és festészet érdekelte. Húsz évesen dekoratőr lett, kirakatrendezőként dolgozott. 1959 októberétől a Napló és a jogelőd megyei újságok fotóriportere. Trabantjával „száguldozva” mindig ott volt, ahol történt valami érdemleges. Fényképei igazi kordokumentumok, megtalálhatók a vezető megyei közgyűjteményekben és a tapolcai könyvtár helyismereti archívumában is. Tizenhét üzemi lapnak is fotózott és huszonegy könyvet illusztrált. Legendává nemesülő anekdoták övezték mindig mosolygó, sajátos, sokszor harsány humorú személyét. Nyugdíjasként Hajmáskéren élt. 

 

Február 8.

1929

90 éve halt meg Rákosi Jenő

(Acsád, 1842. november 12. - Budapest, 1929. február 8.) író, újságíró.

Rákosi Szidi és Viktor testvére. Sopronban járt középiskolába. Három évig gazdasági gyakornok Somogyban, majd 1863-ban Pesten érettségizett, később beiratkozott a jogi egyetemre. Első színműve az V. László tragédia, első színpadi sikere 1866-ban az Aesopus c. dráma, amelyet a Nemzeti Színház tűzött műsorára. Évtizedekig a fővárosi politikai, szellemi és társadalmi élet egyik vezető alakja, nagyhatalmú kiadó-újságíró volt. Közel fél évszázadra családjának befolyása alá kerültek a fővárosi színházak. Színházigazgatóként a népszínműveket pártolta, ennek hanyatlásakor helyébe az operettet léptette. Irt, szerkesztett, fordított és rendezett, szinte minden műfajban próbálkozott. Gyakran járt a Balaton mellett, ragaszkodott a Dunántúlhoz, ahonnét származott. Az 1893. április 13-14-i veszprémi tűzvész áldozatai számára a Budapesti Hírlapban országos gyűjtést szervezett. 1920-ban Veszprém város díszpolgárai közé sorolta. 

1994

25 éve halt meg Bogyay Tamás

(Kőszeg, 1909. április 8. - München, 1994. február 8.) tanár, művészettörténész.

Bogyay Lajosnak és Pauler Gyulának leszármazottja. Elemi és középiskolába Nagykanizsán járt. Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen 1932-ben szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Az egyetemen gyakornok, 1935-től a Zala vármegyei tanfelügyelőségen, 1940 után a Kultuszminisztériumban dolgozott. 1945-től Németországban, 1952 után Münchenben élt. Kőszegi Ákos néven a Szabad Európa Rádió munkatársa, 1963 és 1968 között a Müncheni Magyar Intézet igazgatója. 1953-tól 1956-ig szerkesztette az Új Magyar Út c. folyóiratot. Főként művészettörténettel és középkori magyar történelemmel foglalkozott. Magyar, német és francia nyelven jelentek meg munkái a magyarok eredetéről, a Szent Koronáról, István királyról és középkori művészetünkről. Badacsonyi kötődései révén mindig ezt a tájat tekintette szűkebb hazájának. A Balaton-felvidék építészetével is foglalkozott. Kívánságának megfelelően hamvait a badacsonyi Szent Donát-kápolnában helyezték el. 

2009

10 éve halt meg Marian Cozma

(Bukarest, 1982. szeptember 8. - Veszprém, 2009. február 8.) kézilabdázó.

A román származású kézilabdázó 2002 és 2006 között a Bukaresti Dinamó, majd a Veszprém KC férfikézilabda-csapat tagjaként 60 alkalommal volt tagja a (román és a magyar) nemzet válogatottnak, a veszprémi együttes tagjaként 72 mérkőzésen 228 gólt szerzett. Veszprémi éjszakai szórakozóhelyen meggyilkolták. Halála utáni elismerések: Veszprém város tiszteletbeli polgára; a Sport Kiváló Mestere Romániában; Segesváron kézilabdaközpont, Bukarestben iskolai tornacsarnok vette fel nevét. Kálomista Gábor Szíven szúrt ország címmel filmet forgatott róla. A Veszprém Aréna mellett 2010. február 6-án, Debreczenyi János polgármester és Dejan Perics, az MKB Veszprém KC kézilabdacsapat kapitánya felavatták ~ emlékművét, Mihály Gábor szobrászművész és a Minya Gábor kőfaragómester alkotását. 2014 februárjában közadakozásból emlékjelet helyeztek el a Virág Benedek utcában. 

 

Február 10.

1929

90 éve született Horváth Ernő

(Aszód, 1929. február 10. - Zemplén, 1990. május 24.) muzeológus, paleobotanikus

Aszódon végezte az általános és középiskolát. A budapesti tudományegyetemen szerzett biológia–földrajz szakos középiskolai tanári diplomát. Pályáját segédmuzeológusként a Budapesti Természettudományi Múzeum Növénytárában kezdte. Hamarosan a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztályára került, majd 1953-ban a Szombathelyi Savaria Múzeumban helyezkedett el, ahol élete végéig dolgozott. A múzeum természettudományi osztályának vezetése mellett az 1960-as évek közepétől megyei múzeumigazgató-helyettes, közben rövidebb-hosszabb ideig mb. megyei igazgató. Sokoldalú érdeklődésű, szenvedélyes gyűjtő, aktív természetvédő, fáradhatatlan ismeretterjesztő volt. Szűkebb szakmai tevékenysége az ősnövénytan (paleobotanika). A Bakony természeti képe program egyik alapító tagja. A Bakony-kutatás mintájára 1976-ban megszervezte Az Alpokalja természeti képe programot. A Bakony hegységben az ősnövény-maradványok közül elsősorban a kovásodott fatörzseket gyűjtötte. Tudományos és ismeretterjesztő írásainak száma meghaladja a százat, amely főként a szakmai folyóiratokban és évkönyvekben, valamint a Vas megyei lapokban jelentek meg. A Bakonyban végzett kutatásainak összegezését tartalmazó csaknem kész tanulmányának publikálásában váratlan halála akadályozta meg.

1944 

75 éve született Fodor Béla László

(Dombóvár, 1944. február 10. - Farkasgyepű, 2002. április 28.) agrármérnök, polgármester.

A dombóvári Gimnáziumban tanult, majd 1966-ban a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen szerzett oklevelet. 1966–1968-ban telepvezető Előszálláson, 1968-tól 1973-ig fő-állattenyésztő Dégen, 1973 és 1990 között telepvezető Ugodon a helyi tsz-ben. 1990-től a Sága Foods telepvezetője Nagytevelen. 1990-től társadalmi megbízatású polgármester Ugodon. 1992–1993-ban hulladéklerakót és járdát építtetett, 1993-ban tejcsarnok, 1995-ben telefonhálózat-bővítés, 1997-ben sportpálya, 1998-ban kábel-tv, 2000-ben millenniumi park létesült Ugodon. 2000-től Csót és Béb községekkel összefogva szennyvízcsatornát építettek. 

1969

Enyhe földrengés a Bakonyban
1969. február 10-ére virradó éjszaka fölrengést észleltek a Bakonyban. Az epicentrum Veszprémvarsány alatt 5-10 kilométer mélységben volt, nagyjából 4,5-es erősséggel.

Beat fesztivál a Petőfi Színházban
Beat fesztivál zajlott a Petőfi Színházban, a IV. Országos Amatőr Könnyűzenei Fesztivál elődöntőjeként. A veszprémi és Veszprém környéki együttesek 15 perces műsort adtak, melyet Komjáthy György elnökletével zsűri értékelt.
Az aranydiplomával távozó együttesek (a POKERS, az Esővárók, és a Fekete Zsuzsa – Atádi Anikó duó) a keszthelyi megyei döntőre jutottak tovább.

1999

20 éve halt meg Szentmártoni Ferenc

(Budapest, 1940. november 30. - Budapest, 1999. február 10.) építészmérnök.

1964-ben a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. 1967-ig a Veszprém Megyei Tanácsi Tervező Vállalat, majd a Budapesti Várostervező Vállalat tervezőépítésze. Részt vett a lakótelepi építkezések, a szociális és kulturális létesítmények tervezésében. Az újpesti uszoda tervezőjeként 1975-ben (megosztott) Ybl Miklós-díjat kapott. 

 

Február 11.

1999

20 éve halt meg Keszler József

(Alsóhernád, 1930. november 5. - Veszprém, 1999. február 11.) gépészmérnök, műszaki igazgatóhelyettes.

A műszaki tudományok kandidátusa (1970). 1950-ben a Székesfehérvári Gépipari Technikumban érettségizett. 1954-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen mérnöki oklevelet, 1971-ben a Veszprémi Vegyipari Egyetemen egyetemi doktori címet szerzett. 1954–1956-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanársegéde. 1956 és 1973 között gépészeti főosztályvezető az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohónál. Közben 1958-tól 1973-ig a Nehézipari Minisztérium biztonságtechnikai szakértője. Az 1973–1990-es években műszaki igazgatóhelyettes a NEVIKI-ben, Veszprémben. A Veszprémi Vegyipari Egyetem címzetes egyetemi docense, az MTA VEAB műszaki szakbizottságának titkára, a Tudományos Minősítő Bizottság gépész–kohász szakbizottságának és a kandidátusi értekezések bírálóbizottságának tagja. Az erősen viszkózus tapadós anyagok kiválasztása, határfelületei folyamatos üzemű ülepítése centrifugában c. témák voltak kutatómunkája területei. 1959-ben és 1977-ben Nehézipar Kiváló Dolgozója, 1963-ban Munka Érdemérem, 1970-ben Veszprém Megyéért arany fokozata, 1985-ben Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapott. 

2009

10 éve halt meg Somogyi Lajos

(Celldömölk, 1919. október 23. - Ajka, 2009. február 11.) népművelő.

1939-ben a Pápai Református Gimnáziumban érettségizett. 1969-ben a Debreceni Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozata, népművelés–könyvtár szakán, Budapesten szerzett diplomát. 1943 és 1956 között könyvelő az Ajkai Hőerőműben. 1956-tól 1972-ig igazgató a Vasas Művelődési Központban, az 1972–1980-as években a Városi Művelődési Központban, Ajkán. 1980 után nyugdíjban.

 

Február 12.

1819

200 éve született Horváth Pius Sándor

(Szombathely, 1819. február 12. - Budapest, 1901. május 3.) piarista tanár, lelkész, tankönyvíró.

Kegyesrendi áldozópap, 1836-tól a Piarista Rend tagja. Teológiai tanulmányok után 1844-ben, Nyitrán szentelték pappá. Az 1845–1849-es években, Veszprémben tanított. 1848-ban a veszprémi nemzetőrök tábori lelkésze. 1851-től Kolozsvárott hittanár, majd a gimnázium igazgatója, 1861–1862-ben a piarista rendház főnöke, a gimnázium igazgatója, hittanár és hitszónok. 1863-tól Mernyén jószágkormányzó. 1867 után Pesten, Tatán, Vácott, Temesváron tanított. Költeményei, pedagógiai, földrajzi és történelmi vonatkozású írásai főként egyházi folyóiratokban jelentek meg. Ő írta az első magyar nyelvű földrajzi tankönyvet. Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben van. 

 

Február 13.

1989

30 éve halt meg Károly Gyula

(Keszthely, 1910. január 22. - Keszthely, 1989. február 13.) festőművész.

Szülővárosában járt gimnáziumba. Szerzetesnek készült, de a festészet iránti szenvedélye miatt 1933-ban beiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára, ahol festő szakon 1939-ben szerzett diplomát. Egy ideig a fővárosban arcképfestésből tartotta el magát, 1944-ben hazatért Keszthelyre és haláláig ott élt. Munkásságában mély vallásossága a meghatározó, a római iskolát, a vallásos alapokra épülő klasszicizáló, historizáló, tiszta formai megoldásokra törekvő irányzatát követte. Első templomi freskóit még főiskolás korában készítette. 1944–1954 között elsősorban restaurálással foglalkozott, oltárképeket és faragványokat javított. 1954-ben kapott megbízást a szentkúti búcsújáró kápolna, majd a jásdi plébániatemplom freskóira. Számtalan freskó, oltárkép, vászonra festett nagyméretű kompozíció került ki keze alól. A hetvenes évek elejétől elsősorban műtermében dolgozott. Hagyományos polgári műfaj darabjai: portrék, csendéletek, tájképek, zsánerek, néhány templomi munka vázlata maradt az utókorra. Tájképei elsősorban a Balatonhoz kapcsolódnak, arcképei főleg karakter-portrék. Budapesten (Magyar Nemzeti Galéria, 1991.) és Keszthelyen (Mosóház Galéria, 2004.) volt kiállítása.  

1989

30 éve halt meg László Mihály

(Budapest, 1911. november 7. - Budapest, 1989. február 13.) piarista szerzetes, tanár.

Apja László Gábor (1878–1960) agrogeológus. 1930-ban Vácott lépett a piarista rendbe, 1934-ben ünnepélyes fogadalmat tett, 1936-ban pappá szentelték. 1936-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen hittudományi, földrajz–természetrajz, 1939-ben kémia szakos tanári oklevelet, 1979-ben az OSZK szaktanfolyamán középfokú könyvtárosi szakképesítést szerzett. 1937–1939-ben a debreceni, két évig (1939–1941) a veszprémi, újabb két esztendeig a mosonmagyaróvári, 1943–1944-ben a szegedi, majd ismét a debreceni piarista gimnázium rendes tanára. 1945–1946-ban a debreceni, majd 1947-ben a kecskeméti, azután egy évig a szegedi piarista gimnázium igazgatója. 1949 és 1951 között Deszken káplán, 1952-től 1965-ig a kecskeméti, 1966 és 1972 között a budapesti piarista gimnázium tanára. Az 1975–1989 közötti években a Budapesti Kegyesrendi Központ Könyvtárának nyugdíjas vezetője. Régi nyomtatványok gondozásával, piarista vonatkozású kiadványok feltárásával foglalkozott, kialakította a kegyesrendi nyomtatványok külön gyűjteményét. Magyarországon elsőként készítette el az 1601 előtt nyomtatott kiadványok bibliográfiáját és példányleírását. 

1999

20 éve halt meg (Somlai) Szabó József

(Nagyalásony, 1921. április 10. - Budapest, 1999. február 13.) író.

Pápán érettségizett, majd katona volt. Az ELTE történelem szakán szerzett oklevelet. 1950-ben rövid ideig a Veszprémi Körzeti Könyvtár munkatársaként, 1951 és 1981 között Magyar Rádió irodalmi szerkesztőjeként dolgozott. 

 

Február 14.

1794

225 éve született (Kocsi) Sebestyén Gábor

(Debrecen, 1794. február 14. - Pest, 1864. április 4.) költő, jogász.

Jogot Debrecenben végzett. 1819-ben ügyvédi vizsgát tett, Veszprém megyébe költözött és 23 évig állt a vármegye szolgálatában. 1827-től alügyész, 1837-től főügyész. Megismerkedett a kor jeles muzsikusaival, Biharival, Csermákkal és Ruzitska Ignáccal. Zenetársaságot alapított a megyei nóták kiadására, az 1823–1832-es években 15 füzetet jelentetett meg Veszprémvármegyei nóták címmel, köztük Rózsavölgyi Márk zeneműveit. 1843-ban és 1847-ben a vármegye országgyűlési követe. 1850 és 1862 között a Soproni Főtörvényszék ülnöke. Palóczy László barátja, haláláig leveleztek. Irt költeményeket és számos tudományos cikke is napvilágot látott. A Balaton-Füredi Naplóban írása jelent meg a Veszprém vármegyei zenetársaságról. A Balaton nevének eredetéről is jelent meg munkája. Irt színműveket is. Olvasottságáért polihisztornak, szójátékaiért magyar Demokritosznak nevezték. 

2009

10 éve halt meg Géczy Jenő

(Szil, 1936. május 6. - Veszprém, 2009. február 14.) villamosmérnök.

Iparoscsalád kilencedik gyermekeként indult. Budapesten 1954-ben villamosipari technikusi képzettséget, 1966-ban a műegyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett. Az ÉDÁSZ Vállalatnál (ÉDÁSZ) 1954-től az Győri Üzemvezetőségénél technikus, 1966-tól osztályvezető helyettes, 1975-ben osztályvezető, 1976-tól a vállalat Veszprémi Üzemigazgatóságának vezetője, 1988-tól a vállalat vezérigazgatója, Győrben. Azokban az években volt irányítója Veszprém város és vonzáskörzete (beleértve a Balaton-part) áramellátásával összefüggő fejlesztéseknek és korszerűsítéseknek, amikor a gazdasági és ipari bővítések mellett a városokban nagyméretű új lakóterületek épültek, valamint az idegenforgalomban is gyorsütemű fejlődés volt. Tagja volt a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek, vezetője a VEAB Energetikai Munkabizottságának. 1992-ben nyugállományba vonult. Veszprémben üzemigazgatóként, majd 1992-től nyugdíjasként részt vett a város tudományos egyesületi, sport, szociális és nyugdíjas közéletében. Munkássága elismeréseként számos iparági kitüntetést, 1987-ben MTESZ-díjat, 2000-ben Veszprémben Pro Meritis érmet és MEE Centenáriumi Életpálya-díjat kapott. A Vámosi úti temetőben nyugszik. 

 

Február 15.

1894

125 éve született Bálint Andor

(Cegléd, 1894. február 15. - Tapolca, 1933. július 22.) erdőmérnök.

Alap és középiskoláit szülővárosában végezte, 1914-ben érettségizett. Erdőmérnöki iskolát Selmecbányán végzett. A trianoni döntés következményeként Sopronba áttelepült Erdészeti Kar tanársegédként alkalmazta. 1927 őszén került a tapolcai erdőhivatal élére. Tevékeny tagja volt a Magyar Turista Egyesület Balaton Osztályának. A ceglédi Kossuth Gimnázium önképzőköri érdemkönyve több szép versét örökítette meg. Egykori ceglédi diáktársai a 39 évesen elhunyt ~ emlékét ápolva 40 versét egy kis kötetben kiadták. A tapolcai régi köztemetőben nyugszik. 

1994

25 éve halt meg Gyarmathy Zsigmond

(Tapolca, 1930. szeptember 29. - Nyíregyháza, 1994. február 15.) tanár, levéltáros.

Gyermekkorában szüleivel Kisnaményba költözött. Debrecenben érettségizett, majd tanítói képesítést szerzett. Budapesten magyar–történelem–filozófia szakon végzett, 1966-ban az ELTE-en bölcsészdoktori vizsgát tett. Pályáját a Vásárosnaményi Járási Tanács Sportbizottságában kezdte, majd tanárként, később a járási tanácsnál népművelési felügyelőként dolgozott. 1967-től a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tanított. Ez időben bekapcsolódott a honismereti mozgalomba és annak egyik megyei vezetője volt. 1975-től, 1993-évi nyugdíjba vonulásáig a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár igazgatója. Levéltárosként sokat tett a megye történetének feltárásáért, sokat kutatott és publikált. Elsősorban a beregi területek múltja érdekelte. Speciális kutatási területe volt az 1944–1950 közötti közigazgatás története. Kutatói és ismeretterjesztői tevékenységét 1989-ben Szabó Ervin Emlékéremmel ismerték el. 

 

Február 16.

1919

100 éve született Pilter Pál

(Somlóvásárhely, 1919. február 16. - Érd, 1968. március 3.) kohómérnök.

Édesapja pékmester volt. Veszprémben a piaristáknál érettségizett, mérnöki oklevelét 1942-ben Sopronban szerezte. 1942-től az Ózdi Nagyolvasztóban üzemmérnök, majd gyárrészlegvezető. 1952-től a Lenin Kohászati Művek új nagyolvasztójának üzembe helyezését vezette, 1955 és 1964 között a Dunai Vasmű főmérnöke, műszaki igazgatója, később a Vasipari Kutató Intézet igazgató-helyettese. A hazai és nemzetközi szakmai testületek tagja. Kutatásainak témája: a kis mangántartalmú nyersvasgyártás, a savanyú kohósítás. Szaklapokban és évkönyvekben számos tanulmánya jelent meg. 

1929

90 éve született Ertl János

(Tósokberénd, 1929. február 16. - Ajka, 1993. június 23.) tanár.

Elemi és polgári iskolába szülőfalujában és Devecserben járt, 1949-ben Pápán szerzett tanítói oklevelet. Először Nagyesztergáron, majd Zircen és Tésen tanított. Ajkára igazgatóhelyettesnek került, 1957-től mb. igazgató. 1959-től nyugdíjazásáig Tósokberénden iskolaigazgató. Közben 1954-ben testnevelő tanári képesítést szerzett, 1960–1962 között tanácsi osztályvezetőként a város művelődésügyét irányította. Tósokberéndi igazgatóként (a település lakóinak sokoldalú támogatásával) 16 tantermes, korszerű iskolát építtetett. Szülőfaluja temetőjében nyugszik. 

 

Február 17.

1989

Ősbemutató a Petőfi Színházban
1989. február 17-én tartották Dragomir Jancar: A nagy briliáns valcer című művének ősbemutatóját a veszprémi Petőfi Színházban.

 

Február 19

1994

25 éve halt meg Szathmáry Lajos

(Budapest, 1903. január 12. - Budapest, 1994. február 19.) tanár, pedagógiai író.

A fővárosban érettségizett, 1927-ben ott szerzett tanári képesítést. Először Sárospatakon, 1931-től Hódmezővásárhelyen, az 1941–1945-ös években a Pápai Református Kollégiumban tanított. A háború után minisztériumi osztályvezető, 1949-től 1968-ig, nyugdíjazásáig Budapesten középiskolai tanár. Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gábor Gimnáziumban a népi írók eszméit terjesztette, Móricz Zsigmond és Németh László látogatását megszervezte. 1938-ban megalapította a tanyai tanulók otthonát, a Cseresznyést. 

 

Február 21.

1819

200 éve született Heiszler József

(Nagykároly, Románia, 1819. február 21. - Dombrád, 1901. október 15.) református lelkész, tanár, író.

A piarista rend tagjaként 1843-ban pappá szentelték, a pesti egyetemen nyert tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Több évig tanított a pesti piarista gimnáziumban. Önkéntesként részt vett a Jellasics elleni hadjáratban. 1849-ben áttért a református vallásra és először Pécselyen káplán, a következő évben Pápán, később a Sárospataki Főiskolán a teológia tanára. 1869-től Dombrádon református lelkész. Az egyházi irodalom területén fejtette ki tevékenységét, egyháztörténeti és dogmatikai kérdésekkel foglalkozott, de szépirodalmi és filozófiai műveket is írt. Hegel követői közé tartozott.

1994

25 éve halt meg Bartos Sándor

(Encs, 1911. ?. 18. - Várpalota, 1994. február 21.) tanár, helytörténész.

1930-ban a miskolci evangélikus tanítóképzőben szerzett oklevelet. Három évig házitanító, majd sorkatona, később hivatásos katona. 1941-től a pápai ejtőernyős műszaki század parancsnoka, 1945 januárjában megsebesült, 1947-ig hadifogoly. Hazatérve először Ősiben, 1950-től Várpalotán tanított, később a kisegítő iskola igazgatója. Aktív szerepet vállalt a városban a Múzeumbarátok Köre és a Helytörténeti Múzeum létrehozásában. Részt vett a város környékén folytatott régészeti kutatásokban, ennek során számos országos hírű leletanyagok kerültek elő, amelyek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban találhatók. 1993-ban Várpalota Város Díszpolgára címét kapta. 

 

Február 22.

1994

25 éve halt meg Pap János

(Kaposvár, 1925. december 23. - Budapest, 1994. február 22.) megyei párttitkár, miniszter.

Technikusi szakképzettséget szerzett, majd 1952–1954-ben pártfőiskolát végzett. Az 1946–1949-es években az Ajkai Erőmű vegyésztechnikusa, 1956-ig az MDP Veszprém Megyei Bizottságának osztályvezetője. Az MSZMP megyei bizottságának első titkára 1956. október–1961, majd 1965 és 1985 között. Közben 1961 és 1965 között két évig belügyminiszter, majd újabb két évig miniszterelnök-helyettes. 1958-tól 1985-ig országgyűlési képviselő, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke. 1959-től 1985-ig az MSZMP Központi Bizottságának is tagja volt. Részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni konszolidációban és politikai-jogi megtorlásban. Személyes közbenjárására ítélte halálra másodfokon a Legfelsőbb Bíróság Brusznyai Árpádot, a Veszprém Megyei Nemzeti Bizottság volt elnökét. Az 1960-as évektől jelentős szerepe volt a megye termelői és más gazdasági ágazatainak (ipari, mezőgazdasági, idegenforgalmi), valamint ezek újonnan kiemelt települési központjainak (Ajka, Tapolca, Várpalota) nagy ütemű fejlődésében, Veszprémben a városközpontot érintő és azt megváltoztató beruházások alakításában, a házgyári épületek alkalmazásával kialakuló lakótelepek megteremtésében, a város közlekedésrendjének megváltoztatásában, a balatoni vasútközlekedés megszüntetésében, az országban első városkörüli teljes körgyűrű megteremtésében. Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben. 

 

Február 23. 

1994

25 éve halt meg Morvay Péter

(Szatmárnémeti, 1909. április 13. - Budapest, 1994. február 23.) néprajzkutató.

A budapesti tudományegyetemen Györgyffy István és Gombocz Zoltán tanítványaként végzett és szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1934 és 1970 között, különböző beosztásokban a Budapesti Néprajzi Múzeum, az 1938–1940-es években a veszprémi múzeum munkatársa volt. Az Ecsedi-láp és környéke gazdálkodásával, valamint tánckutatással foglalkozott. Jelentős szerepet vállalt a Hazafias Népfront által irányított honismereti mozgalom tevékenységében. Legfontosabb tevékenységi területe az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtés kérdőíves szervezése, pályázati rendszerré fejlesztése. 1952 és 1963 között szerkesztette az Adattári Értesítő című periodikát. Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben. 

 

Február 24.

1939

80 éve született Molnár Jánosné

(Veszprém, 1939. február 24. - Budapest, 2014. január 8.) általános iskolai tanár, helytörténeti kutató.

1957-ben a Veszprémi Tanítóképzőben, 1966-ban a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar–történelem szakán szerzett oklevelet. 1979-ben a, veszprémi EKMK könyvtárkezelői tanfolyamán végzett. 1957-től 1963-ig Gyulafirátóton, 1963–1964-ben a veszprémi Dózsa György Általános Iskolában tanító, 1964 és 1994 között tanár és könyvtáros a 4. sz. (később Kiss Lajos, majd Simonyi Zsigmond) Általános Iskolában, Veszprémben. 1980–1991 között általános iskolai könyvtáros szakfelügyelő. Sokat tett Simonyi Zsigmond kultuszának megteremtéséért (iskolai névadás, előadások, írások.), Erzsébet királyné emlékének felelevenítéséért. Elsőként dolgozta fel Veszprém város harcát a szabad királyi város jogállásért. Gyakran tartott ismeretterjesztő előadásokat, rendezett helytörténeti kiállításokat. Pedagógiai pályafutása alatt elsősorban könyvtárpedagógiai dolgozatokat írt. Kutatásainak témája: a 19–20. századi Veszprém megye és Veszprém város kiemelkedő eseményei, jeles személyiségei. Írásai jelentek meg a Megyei Pedagógiai Híradó, a Megyei Pedagógiai Körkép, a Módszertani Közlemények és a Történelemtanítás, a Napló, a Comitatus, a Megyeházi Tudósítások, a Veszprémi Szemle és a Veszprémi 7 Nap c. periodikákban. Díjak, kitüntetések: 1977 Oktatásügy Kiváló Dolgozója. 1993 Ranolder-díj. 2000 Gizella-díj. A veszprémi Vámosi úti temetőben nyugszik. 

1999

20 éve halt meg Somogyi József

(Bazsi, Mária-major, 1936. május 7. - Tapolca, 1999. február 24.) belgyógyász orvos.

Az általános iskolát Bazsiban, középiskoláit 1957-ben Sümegen a Kisfaludy Sándor Gimnáziumban végezte. Az érettségi megszerzése után a Pécsi Orvostudományi Egyetemre jelentkezett. Az orvosi diploma megszerzése után 1963-ban a Tapolcai Városi Kórház 35 ágyas belgyógyászati osztályán kapott állást. Munkája során felfigyelt a kórház alatti barlang levegőjének jótékony hatására az asztmás betegeknél. Több éven keresztül a város támogatásával, de társadalmi munkában több ezer beteget kezelt A betegség javulását igazoló méréseinek eredményeit hazai és külföldi szimpóziumokon tartott előadásokkal és publikációival tette ismertté. Elsőnek bizonyította a gyógybarlangi minősítés indokoltságát. A kórház alatti barlangot felszerelte mindazon berendezésekkel, amelyek szükségesek voltak a gyógyítás megindításához. 1977-től a sümegi kórház főorvosa, majd a krónikus osztály osztályvezető főorvosa. Itt 1987-ben megalapította a gastroenteroliogiai laboratóriumot, idős emberek ápolására 1998-ban létrehozta a Gondviselés Alapítványt. Sírja a tapolcai temetőben van.  

2009

10 éve halt meg Kiss Ervin

(Fót, 1935. december 6. - Révfülöp, 2009. február 24.) kertészmérnök, szőlőnemesítő.

1946–1950-ben az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban, 1950–1952-ben a Budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban, 1952–1954-ben Könyves Kálmán Gimnáziumban, 1954–1959-ben a Kertészeti Egyetemen tanult. 1958-ban a Tokajhegyaljai Állami Gazdaságban (Tarcal) gyakornok, 1959–1960-ban a Móri Szőlészeti Kutató Intézetnél gyakornok, segédmunkás. 1960-től tudományos segédmunkatárs, 1963-tól tudományos munkatárs, 1972-től főmunkatárs a Badacsonyi Kutató Állomáson. 1982-től a Badacsonyi Állami Gazdaság Kutató Állomásán főmunkatárs, 1983-tól állomásvezető. 1995 után nyugdíjas. Számos szakmai és tudományos szervezetnek volt tagja. Tizenegy szőlőfajta előállítása, 70 tudományos publikáció, több szabadalom, konferencián való szereplés fűződik nevéhez. Tanulmányai szakfolyóiratokban jelentek meg. Munkásságát díjak, oklevelek sorával és kitüntetésekkel ismerték el. 

 

Február 25. 

1949

70 éve halt meg Erdélyi Gyula

(Nagyganna, 1892. február 16. - Budapest, 1949. február 25.) tanár, hadtörténész, katonatiszt.

A gimnáziumot Veszprémben, az egyetemet Budapesten végezte, ahol 1914-ben a filozófiai tudományok doktorává avatták. Az első világháború alatt tényleges katonai szolgálatot vállalt. A Tanácsköztársaság idején egy hónapi börtönre ítélték. 1919 és 1931 között katonai középiskolákban, majd két évig a Ludovika Akadémián tanított. 1932-ben Szegeden magántanári képesítést szerzett. 1936-ban őrnaggyá, 1942-ben ezredessé léptették elő. A háború alatt a Hadilevéltár könyvtárának vezetője, a felszabadulás után a Hadimúzeum és Levéltár parancsnoka. A közép- és újkori magyar hadtörténettel foglalkozó tanulmányai jelentek meg Veszprém megyei hírlapokban és szakmai folyóiratokban. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van. 

 

Február 26.

1894

125 éve halt meg Zámory Kálmán

(?, 1826. ? ?. - Budapest, 1894. február 26.) jogász, országgyűlési követ.

A jogakadémia elvégzése után, 1844-ben Pesten, Szerencsy személynöknél gyakornokoskodott, majd Giczy ügyvédnél, Komáromban dolgozott. 1849. június 11-én, a zirci választókerületben, Ányos István lemondása révén megüresedett képviselői székbe választották. Lókuti birtokán rejtőzködtek Kossuth gyermekei, míg le nem tartóztatták őket. A szabadságharc bukása után néhány évig közéleti szerepet sem vállalt, majd 25 évig képviselte a Komárom megyei Nemescsó választókerületét. Parlamenti beszédeit könyvben is kiadta. Sírja Alsó-Káld temetőjében. 

 

Február 27.

2009

Emléktábla avatás a Lovassy László Gimnáziumban
2009. február 27-én emléktáblát avattak a II. Világháború valamint a nácizmus és a kommunizmus veszprémi piarista diák- és tanáráldozatainak emlékére.

 

Február 28.

1969

50 éve halt meg Bohuniczky Szefi

(Nagypécsely, 1894. március 19. - Budapest, 1969. február 28.) író.

Veszprémben tanult. Álnéven írt elbeszéléseket és bírálatokat a Független Szemlében. Első novelláit és első regényét, A kisbojtárt a Nyugat 1926-ban közölte. Babits Mihály és köre befogadta. Noha szerény körülmények között élt (férjét a Tanácsköztársaság bukása után nyugdíjazták), irodalmi szalont tartott fenn, ahol hetente összejöttek a Nyugat köréhez tartozó írók. Munkái érdekes életrajzokkal tűnnek ki, és két témakörben mozognak: írt leánykora környezetéről, a vidéki gazdatisztek és szegényparasztok világáról, másrészt a városi középosztálybeli nők nyugtalan, céltalan életéről. 1945 után már alig publikált regényeket, de irodalomtörténeti visszaemlékezéseket közölt íróbarátairól. 1938-ban és 1942-ben Baumgarten-díjat kapott. 

1994

Pályázati eredményhirdetés
A helyi közcélú távbeszélő-szolgáltatás végzésére kiírt koncessziós pályázaton Veszprém megyében a nyertesek: Pápa - Pápatel Rt., Veszprém - UTS Bakonytel.

 


 

Március

 

1969

Megkezdődött a Veszprém-Külső pályaudvar felújítása
1969. márciusában megkezdődött a Veszprém-Külső pályaudvar rekonstrukciója. A tervek szerint a felújítás és bővítés során először elhordták az épülettel szemben lévő dombot, hogy helyet adjanak az új vágányoknak.

 

Március 1.

1944

Szünetelt a tanítás az Iparostanonc Iskolában
Az épületet bombatalálat érte, megsérült, a berendezése pedig teljesen megsemmisült. A tanítás május 1-én indulhatott újra.

 

Március 2.

1939

80 éve halt meg Hankóczy Jenő (kohányi és hankóczy )

(Zsejkepuszta, 1879. február 24. - Budapest, 1939. március 2.) gabonakutató.

1900-ban a mosonmagyaróvári akadémián szerzett oklevelet és 1904-től foglalkozott a búza és a liszt minőségi vizsgálatával. Először az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás adjunktusa, 1924-től az Országos Kémiai Intézet igazgatója, majd 1928-tól az általa szervezett Gabona- és Lisztkísérleti Állomás igazgatója. A liszt sikértartalmára vonatkozó vizsgálatai, annak módszerei és találmánya az egész világon elterjedtek. 1905-ben készítette azt a műszert (farinométer), amellyel a tészta, ill. a sikér nyújthatóságát lehet megállapítani. 1912-ben megalkotta a lisztvizsgáló és a minősítő műszert (farinograf). Kezdeményezésére indult meg az országos búzakataszter felvétele és a minőségi búzatermesztés elterjesztése. Csopakon a Felső temetőben nyugszik.  

1979

40 éve halt meg Szalai Imre

(Kővágóörs, 1894. június 1. - Budapest, 1979. március 2.) író, művészettörténész, építész.

Tanulmányait Budapesten kezdte, de baloldali elkötelezettsége miatt az 1. világháború után nem vették vissza az egyetemre, az építészmérnöki diplomát Brünnben szerezte meg. 1930-ban Párizsba emigrált, ahol kirakatrendezéssel, reklámgrafikával, tájképfestéssel foglalkozott. 1935-ben hazatért és a Szőke építőipari cégnél dolgozott. Tagja volt a Gallilei Körnek, aktív közreműködője a balatoni társadalompolitikai megmozdulásoknak, a tókörnyék irodalmi és művészeti életének. Írásait főként a Nyugat közölte, de más lapokban is megjelentek versei és elbeszélései. Baráti kapcsolat kötötte Radnóti Miklóshoz, aki 1935. augusztus 15-én, kővágóörsi búcsú alkalmából feleségével több napot töltött nála. Együtt dolgoztak a két háború közötti Kortárs c. folyóirat szerkesztésén, annak megszűntéig. Gyakran látogatott szülőfalujába s meghitt kapcsolatot tartott az itt élő emberekkel. Segítette Lakatos Péter Pál írói kibontakozását. 1945 után a Lakóépület-tervező Vállalat főmérnökeként irányította Dunaújváros és Inota beruházásait. A műemlékeinkről készült sorozatban többek között Balatonfüredről írt ismeretterjesztő füzetet. 

 

Március 3.

1939

80 éve halt meg Rott Nándor

(Bodenstadt [Morvaország], 1869. december 23. - Veszprém, 1939. március 3.) római katolikus püspök, tanár.

A középiskolát Budapesten a piaristáknál és Esztergomban a bencéseknél végezte. Filozófiai és teológiai tanulmányokat Rómában folytatott, mindkettőből doktorátust szerzett. 1896-ban Rómában szentelték pappá. Hazatérve az Esztergomi Szeminárium tanáraként filozófiát és pedagógiát tanított. 1904-től császári és királyi udvari káplán, 1908-tól esztergomi kanonok. Számos más egyházi tisztség és méltóság tulajdonosa: a budapesti egyetem hittudományi karának doktora, a Budapesti Központi Szeminárium rektora. Veszprémi püspökké 1917. május 16-án, a hadszíntéren nevezték ki. Nevéhez szervezeti változások és építészeti alkotások egész sora fűződik. Renováltatta a veszprémi székesegyház külsejét. Irsy László somlójenői származású, budapesti építészmérnök tervei alapján felépíttette a veszprémi Szent Margit-templomot. A munkában részt vett Linczmajer György veszprémi építészmérnök. A templomot 1938. szeptember 8-án szentelték fel. Kívül-belül tataroztatta a veszprémi és a sümegi püspöki palotát, rendbe hozatta mindkettő kápolnáját és azok festményeit. Pellicioli Mór bergamoi mesterrel felújíttatta a sümegi plébániatemplom Maulbertsch-freskóit. Fejlesztette Veszprémben az egyházmegyei könyvkereskedést és a nyomdát, amely új és nagyobb székházat is kapott. (A 2. világháború végén mindkettő tűzvész áldozata lett.) Mintaszerűen rendeztette a püspöki levéltárat és könyvtárat, ez utóbbit 10 ezer kötettel gyarapította is. Püspöki bizottságot állított fel többek között Balatonfüreden. Új lelkészségeket szervezett a megyében: 1918-ban Balatonfüreden, 1919-ben Herenden, 1928-ban Ajkán, 1931-ben Balatonakalin és Úrkúton, 1934-ben, Balatonalmádiban, 1935-ben Fűzfőgyártelepen, 1936-ban Balatonszepezden, Kertán, Kolontáron. Premontrei apácákat telepített Külsővaton és Somlóvásárhelyen, karmelitákat Berhidán, szegénygondozó apácákat Veszprémben. Egyházi folyóiratokban jelentek meg értekezései és szentbeszédei. Olaj, vászon arcképe a veszprémi érdeki palotában. 1927-ben Veszprém városa díszpolgárává választotta. Veszprémben a Szent Margit-templomban helyezték örök nyugalomra. 

 

Március 4.

1994

Templomszentelés Veszprémben. Szendi József érsek felszentelte a Magyarok Nagyasszonya templomot (Mindszenthy-emléktemplom) a Cholnoky lakótelepen. Tervezője Ruttkay Gyula építészmérnök.

 

Március 5. 

1929

90 éve született Éri István

(Pécs, 1929. március 5. - Budapest, 2009. november 7.) muzeológus, régész.

A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban 1947-ben érettségizett. 1952-ben a budapesti tudományegyetem régész–történelem szakán szerzett oklevelet. 1949 és 1952 között vegyipari szakmunkás a Budapesti Kénsavgyárban. 1952-től 1958-ig a Nemzeti Múzeum középkori régésze, 1959–1960-ban az Országos Múzeumi Felügyelőség régésze, 1961 és 1973 között a veszprémi Bakonyi Múzeum, majd a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatója. Az 1974–1980 közötti években a Múzeumi Módszertani és Restaurátor Központ igazgatója, 1981-től 1989-ig a Központi Múzeumi Igazgatóság, igazgatóhelyettese, 1989-től a Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület ügyvezető elnöke Budapesten. 1972 és 1996 között a VEAB tagja, a Történettudományi Szakbizottság elnöke. 1996–1998-ban a Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület elnöke. Kutatásának területei: közép- és újkori magyar művelődéstörténet, régészet, műemlékvédelem. Félszáznál több tanulmány szerzője, melyek szakfolyóiratokban és a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiben jelentek meg. 1955-ben a Móra Ferenc-díj, 1999-ben Magyar Műemlékvédelemért aranyérem kitüntetéseket, 2004-ben Pulszky Ferenc-díjat kapta. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban 2014-től tábla, Szőnyi Endre szobrászművész alkotása őrzi emlékét. A Kerepesi úti temető parcellájában elszórták hamvait. 

90 éve született Mészáros István

(Abony, 1929. március 5. - Csabrendek, 2017. május 18.) kórházigazgató főorvos.

Az orvostudomány kandidátusa (1978A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1953-ban általános orvosi diplomát kapott, 1957-ben belgyógyászati, 1969-ben radiológiai, 1976-ban társadalom-orvostani szakorvosi, 1976-ban (Ph.D) vizsgát tett. 1953-tól 1959-ig orvos a Veszprém Megyei Kórházban, közben 1954–1955-ben körzeti orvos Bazsi–Dabronc községekben. 1959-től 1997-ig osztályvezető belgyógyász főorvos, 1975 és 1992 között igazgató főorvos a sümegi Városi Kórháznál, majd Tapolca–Sümeg Egyesített Egészségügyi. Intézménynél. 1979 International Society on Toxinology. Negyven éven keresztül a klinikai belgyógyászat gyakorlati és tudományos művelése, kb. 300 előadás, 1959 óta a sümegi és tapolcai kórházak intézményfejlesztő munkája. Veszprém megye ideg-elme fekvőbeteg ellátása koncepciójának kidolgozása és megvalósítása Sümeg–Doba, Kórháztörténet. Több mint száz munkája jelent meg nyomtatásban. Díjak, kitüntetések: 1979 Munkaérdemrend ezüst. 1989 Munkaérdemrend arany. 1987 Sümeg Városért plakett. Sümeg város (1994) és Bazsi község (2007) díszpolgára. Sírja Bazsi Köztemetőjében. 

1989

30 éve halt meg Jászai József

(Rábatamási, 1898. december 13. - Pápa, 1989. március 5.) tanár, múzeumalapító, helytörténész.

Kántortanító család gyermeke volt. Tanítói oklevelét a Pápai Állami Tanítóképző Intézetben szerezte. Polgári iskolai tanári oklevelét Budapesten a Tanítóképző Intézetben kapta. Diplomája megszerzése után Pápán a Római Katolikus Polgári Fiúiskolában tanított évtizedekig. 1945 után a Kertvárosi Általános Iskola igazgatója, innen ment nyugdíjba. Honismereti szakkört szervezett, a gyermekek szüleik segítségével elkezdték Pápán és környékén a helytörténeti néprajzi jellegű muzeális tárgyak gyűjtését, mely alapja a pápai Városi Múzeumnak. Fiatal tanítóként legényegyletet vezetett, cserkészparancsnok volt. Kórust dirigált, számos diákot tanított meg különböző hangszereken játszani. Egyik alapítója volt a Pápai Pedagógus Színjátszó Csoportnak. Pápán, a Kálvária temetőben nyugszik. 

 

Március 6.

1894

125 éve halt meg Abday Asztrik Sándor

(Győr, 1842. február 13. - Bakonybél, 1894. március 6.) bencés szerzetes, tanár.

Középiskolába Győrben járt, 1862 és 1866 között a pesti egyetemen teológiai tanulmányokat folytatott. 1859-ben lépett a Szent Benedek-rend tagjai közé, 1866-ban pappá szentelték. Először a pannonhalmi székesegyház hitszónoka, majd az esztergomi gimnáziumban tanított. 1872-től Győrben középiskolai, később jogakadémiai tanár. 1879 után Pannonhalmán főiskolai tanár, 1885-1887-ben Kőszegen gimnáziumigazgató és rendházfőnök. 1891-1892-ben Pápán tanított, két évig (nyugdíjasként) Bakonybélben élt. Szabadidejében beutazta Európa nagy részét, műkincseket és régészeti leleteket tanulmányozott. 

 

Március 9.

1844

175 éve született Herz Dávid

(Adony, 1844. március 9. - Budapest, 1931. július 7. ) festőművész.

1861-től a Bécsi Művészeti Akadémián tanult, majd 22 éves korától fél évszázadon át Pápán a Református Kollégiumban és az Állami Polgári Leányiskolában rajztanárként dolgozott. 1895 és 1909 között az Ipariskola igazgatója. A századelő egyik legjelentősebb arcképfestőként ismerték, de számos oltárképet, szentképet, tájképet, csendéletet is festett, 1881-ben díszleteket és függönyöket tervezett a Pápai Színház számára. A pápai bencés templom mennyezetképei is alkotásai közé tartozik. Számos freskója díszítette a régi zsidótemető ravatalozóját, de ezek a 2. világháború során elpusztultak. 1885-től a fővárosi tárlatokon is részt vett (Nagymama Olvas c. képével a Műcsarnokban). Jelentősebb portréképei: Beöthy Zsolt, Bocsor István, Esterházy Móric, Esterházy Pál, Fenyvessy Ferenc, Hegedűs Sándor, Ihász Lajos, Jókay Károly, Osváth Dániel, Széll Kálmán, Tisza István. A pápai Esterházy Károly Múzeumban Önarcképét, Kluge Ferencné, Mészáros Károly polgármester, gróf Esterházy Móric portréját, az Evangélikus Egyház gyűjteményében Gyurátz Ferencné, Lazányi Béla 48-as honvéd, a Református Egyházkerületi Gyűjteményben Görzsönyi Varga Kálmán arcmását őrzik. Sírja a Farkasréti zsidótemetőben van. 

1969

50 éve halt meg Sárdy János

(Nagykónyi, 1907. július 27. - Budapest, 1969. március 9.) színművész, operaénekes.

Tízéves korában szüleivel Karmacsra, majd Zalaszántóra költözött. A polgári iskolát Tapolcán végezte. Pápán tanítói oklevelet szerzett, majd Dunaföldváron tanított és műkedvelő operett-előadásokon vett részt. Palotay Árpádnál képezte hangját és 1936-ban lépett fel először az Operaházban, Erkel Bánk Bánjának Ottó szerepében. 1938 és 1958 között az Operaház tagja, főleg tenor szerepeket alakított. Az Operettszínházban, 1942-ben lépett fel először Huszka Jenő: Mária főhadnagy c. operettjében. 1958-ban szerződött az Operettszínházhoz, ahol élete végéig játszott. 1963-ban Érdemes művész címet kapott. 

1994

25 éve halt meg Pázmány József

(Városlőd, 1920. december 15. - Balatonfüred, 1994. március 9.) keramikus, népi iparművész.

Veszprémben és Budapesten tanult. A kerámiaipari szakmát a Városlődi Majolika Üzemben, a pécsi Zsolnai Porcelángyárban és a Budapesti Váza Kerámia Üzemben sajátította el. 1954-ben Balatonfüreden telepedett le, itt alapított műhelyt. A Balaton-felvidék és a Bakony fazekas hagyományainak megújítását tekintette legfőbb feladatának. Elsősorban a sümegi, a tapolcai és a városlődi forma- és mintakincs megőrzésére, valamint ezeknek korszerű ajándék- és dísztárgyakban történő megjelenítésére törekedett. Indira Ghandi balatonfüredi látogatásakor a város ajándékaként az általa készített, a Szívkórház látképével díszített tálat kapta. 1992 elején a műhelyét Városlődre költöztette, itt indította újra a kerámiagyártást. 1993-ban Balatonfüred várostól Pro Urbe Kitüntetést kapott. A balatonarácsi r. k. temetőben nyugszik. 

 

Március 12.

1939

80 éve halt meg Esterházy Ferenc

(Devecser, 1896. január 28. - Stockholm, 1939. március 12.) zeneszerző.

Bécsben Loewénél végezte tanulmányait, és hosszabb tatai tartózkodás után ott telepedett le. A New York-i College of Musicon szerzett doktorátust. A tatai parkban több szabadtéri zenei előadást rendezett. A szerelmes levél c. vígjátékát a Budapesti Operaházban 1933-ban bemutatták. 1935-ben Ausztria zene- és színészetügyi kormánybiztosa. 

1959

60 éve halt meg Pettkó Zsigmond

(Veszprém, 1881. január 7. - Veszprém, 1959. március 12.) festőművész, rajztanár.

Veszprémben járt középiskolába, majd a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1905-től a Veszprémi Főgimnázium rajztanára. Közben a festészetnek majdnem minden ágával foglalkozott: festett arcképeket, tájképeket, csendéletet és oltárképeket. Egész sorozat képen örökítette meg a Balatont. A művészet népszerűsítése érdekében előadásokat tartott és hírlapi cikkeket írt. Okleveleket és albumokat tervezett, nők számára iparművészeti tanfolyamokat szervezett és vezetett. 1922-től részt vett a város építészeti és szépészeti bizottságának munkájában. 1940-ben történt nyugdíjazása után néhány évvel a balatonfüredi Tamás-hegyi házába költözött. 

 

Március 13.

1979

40 éve halt meg Verzár Frigyes

(Budapest, 1886. szeptember 18. - Arlesheim [Svájc], 1979. március 13.) fiziológus, orvos.

Oklevelét 1908-ban Budapesten szerezte. 1918 után a debreceni egyetem orvosi karán a kórtani és az élettani intézet vezetője, majd a kar dékánja, később az egyetem rektora. Megszervezte a Tihanyi Biológiai Kutatóintézetet, amelyet 1926-tól vezetett. 1930-tól a bázeli egyetemen dolgozott, 1938-ig onnan irányította a tihanyi intézet általános biológiai osztályát. A háború után nyugdíjasként részt vett az Egészségügyi Világszervezet munkájában. Fő kutatási területe az izomfiziológia, a bélből történő felszívódás, a hormonok és a vitaminok közötti kapcsolatok, az endokrin mirigyek működése. Emléktáblája, Csontos László alkotása a tihanyi intézet falán látható. 

1989

A Várpalotai Városi Televízió első adása. 
1989. március 13-án sugárzott először adást a Várpalotai Városi Televízió. A műsor közel 250 perces volt, több riporttal és stúdióbeszélgetéssel.

 

Március 14. 

1929

90 éve született Gyekiczki Vilmos

(Százd [Szlovákia], 1929. március 14. - Szombathely, 2003. július 3.) mezőgazdasági mérnök, igazgató.

1949-ben a soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. 1953-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett mezőgazdasági mérnöki oklevelet. 1954–1955-ben állomásvezető a Szombathelyi Állattenyésztő Állomáson. Az 1955–1957-es években főállattenyésztő a bakonypölöskei, 1957-től 1964-ig igazgató-helyettes a Lovászpatonai Állami Gazdaságban. 1964–1967 főagronómus a nagyalásonyi Táncsics Tsz-ben. 1967-től 1976-ig a TESZÖV titkára Pápán. 1976 és 1989 között igazgató a Csepregi Állami Gazdaságban. 1964-től 1976-ig az Agrártudományi Egyesület elnökségének, 1968–1974-es években az MSZMP pápai, 1978 és 1989 között a Szombathelyi járási bizottságának, 1982-től 1989-ig az Állami Gazdaságok igazgatóságának és felügyelő-bizottságának tagja.

1949

70 éve halt meg Fülöp Elemér

(Szatmárnémeti, 1882. március 8. - Balatonarács, 1949. március 14. ) szobrász.

Középiskolai tanulmányainak elvégzése után az Iparművészeti Főiskola növendéke, majd Telcs Edénél magántanulóként képezte tovább magát. 1919-ben a Tatatóvárosi Hősi Emlékművel elnyerte a Hadviselt Képzőművészek díját. 1920-tól a Székesfővárosi Iparrajziskola tanára. 1922-ben, a Műcsarnokban kiállított Női tanulmány című szobrát Ráth György-díjjal jutalmazták. 1926-ban tagja volt Balatonfüreden alakult Balatoni Művészkolónia Egyesületnek. 1928-ban kisplasztikai munkásságáért kapott elismerést. A Kerepesi Temetőben lévő Blaha Lujza-síremlék is az ő műve. A londoni Stúdió több alkotásáról megemlékezett. Az 1929-ben meghirdetett szoborpályázaton elnyert megbízás alapján elkészítette Prohászka püspök szobrát, amelyet Székesfehérváron állítottak fel. A szobrot 1950-es években lerombolták, de a Pannonhalmi Apátság által megmentett főalakot később visszahelyezték. A Szombathelyi Premontrei Gimnáziumban a Diák Hősi Emlékmű című alkotását 1930 körül állították fel. Művészetét a tiszta forma jellemzi. Főleg szobrokat és kisplasztikai munkákat készített. Néhány emlékérme is van. Balatonfüreden nyaralója volt. Az általa készített Hajdú Tibor emléktáblát a Balatonfüredi Szívkórház falán először 1943-ban, majd 1993-ban helyezték el. Sírja Balatonarácson, a római katolikus temetőben van. 

 

Március 15.

1944

Országzászló avatás Veszprémben
1944. március 15-én a mai Óváros téren felavatják az Országzászlót, melyet a 60-as években elbontottak. A kovácsoltvas kerítést a MÉH-telepre vitték, ahonnan Lohn János nyugalmazott repülő-őrnagy magához vette, és megőrizte az utókornak.

Országzászló avatás Balatonfűzfőn
1994. március 15-én Balatonfűzfőn országzászlót avattak.

 

Március 16.

1949

70 éve született Lajosfalvi József

(Vörösberény, 1949. március 16. - Veszprém, 2007. október 8.) polgármester.

Édesapja Lajosfalvi József villanyszerelő. 1967-ben a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a Budapesti Műszaki Főiskolán szerzett oklevelet. 1970–1971-ben villanyszerelő a Fűzfőgyártelepi Nitrokémia Ipartelepeknél, 1971 és 1982 között villanyszerelő, szállítási diszpécser, művezető, vállalati versenytitkár, szociálpolitikai osztályvezető a Peremartoni Vegyipari Vállalatnál. 1983-tól tanácselnök, 1990-től polgármester Berhidán. 1990-től 1994-ig a Veszprém Megyei Önkormányzati Közgyűlés tagja. 1979 és 1984 között a Peremartoni Sport Club elnöke, 1993-tól a helyi polgárőrség vezetője. Hat választási ciklusban állt Berhida élén. Az 1985. augusztus 15-i földrengés okozta károk helyreállítását irányította. Megjelentette a település monográfiája, a Berhidai Napok rendezvénysorozatai a kistáji egység meghatározó eseményei. 1982-ben Kiváló Sportmunkáért; 1987-ben a Munka Érdemrend, 1989-ben a Tanácsi Munkáért ezüst fokozata kitüntetést kapta. 2000 Berhidáért, Veszprém Megyei Mozgássérültekért. 

1969

50 éve halt meg Halász Gyula

(Csetény, 1871. szeptember 17. - Brassó, 1969. március 16. ) író, újságíró.

Halász Ignác testvéröccse. Tésen töltötte gyermekéveit. A középiskolát Székesfehérvárott végezte, egyetemi diplomát Budapesten szerzett. Tizenhat éves korában gyalog bejárta Erdélyt, tapasztalatairól a fővárosi lapokban számolt be. A kilencvenes években már a fővárosban, a Pesti Naplónál és a Pesti Hírlapnál dolgozott. Többször járt Párizsban. Párizsból és Velencéből tudósította a Magyarországot és más lapokat. Hazatérve a Szabad Szó helyettes főszerkesztője. 1888-ban a Székesfehérvár és Vidéke, valamint a Szabadság c. lapokban több költeménye és tárcája megjelent.1896-tól negyven éven át Brassóban középiskolai tanár. A Brassói Hírlap (később Brassói Szemle) megalapítója, a lap megszűnése után 1919-től a Brassói Lapok munkatársa 1933-ig, amikor Brassói Napló címmel új lapot alapított és szerkesztett 1936-ig. Vezércikkeiben a munkásság érdekeit szólaltatja meg. A Nagykőhavas turistaszálló újjáépítéséért kifejtett buzgalma elismeréseként a természetjárók e hegység főútvonalát ~ útjának nevezték el. Budapesten már 1894-ben verseskötete jelent meg. 

1989

30 éve halt meg Balázs János

(Nagyalásony, 1914. november 4. - Budapest, 1989. március 16.) nyelvész, tanár, műfordító.

A nyelvészeti tudományok kandidátusa (1956), doktora (1965). Szülei: Badics János bognármester, Csöngei Lídia. Pápán volt középiskolai diák. Budapesten és külföldön végzett egyetemi tanulmányokat, 1939-ben doktori diplomát kapott. Tagja, 1940–1942-ben seniorja az Eötvös Kollégiumnak. Először tanár, a háború utáni években a Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében dolgozott, részt vett a hétkötetes Magyar nyelv értelmező szótára szerkesztésében. 1965 után Rómában, majd Budapesten tanszékvezető egyetemi tanár. Az európai és a magyar kultúra érintkezési pontjait kutatta. 1958-ban Akadémiai Nagyjutalmat, 1963-ban Akadémiai Díjat, 1985-ben Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapott. 2007-ben a Pápai Református Kollégium Gimnáziumában Balázs János Nyelvészkör jött létre. 

 

Március 18.

2009

10 éve halt meg Adorján Géza

(Zalagyömörő, 1946. november 28. - Tapolca, 2009. március 18.) tanár, iskolaigazgató.

1969-ben a Pécsi Tanárképző Főiskola matematika-ének szakán tanári, 1973-ban a Népművelési Intézetben karnagyi oklevelet kapott. Az 1969-1977-es években tanár az Ady Endre Általános Iskolában, 1977-től 1984-ig igazgatóhelyettes a Ramassetter Vince Általános Iskolában, 1984-ben osztályvezető a Városi Tanács Művelődési Osztályán, 1984-1985-ben igazgatóhelyettes, 1985 után igazgató, Ramassetter Vince Általános Iskolában, Sümegen. Énekkarok és a Városi Fúvószenekar vezetője. Több tanulmánya jelent meg pedagógiai szakmai folyóiratokban.

 

Március 19.

1894

Megkezdődött a milleniumi ünnepségek előkészítése
Megalakult a kereskedelmi kamara milleniumi ünnepeket előkészítő bizottságának helyi bizottsága. Elnöke Balogh Károly, az Ipartestület elnöke, helyettes polgármester, alelnök Benkő István, pénztáros Szilágyi Mihály, jegyzők Hegedűs János és Pfilf Andor. Tagjai: Véghely Dezső, Brenner Lőrinc, Szigeti Imre, Várkonyi Dezső, Czollstein Ferenc, Fülöp Mihály, Gémesy Dániel, Pósch Endre, Berleg József, Fata Ferenc, Fischer Miksa, Krausz József. A bizottsághoz tartozott a veszprémi, enyigni, zirci és devecseri járás.

125 éve született Bohuniczky Szefi

(Nagypécsely, 1894. március 19. - Budapest, 1969. február 28.) író.

Veszprémben tanult. Álnéven írt elbeszéléseket és bírálatokat a Független Szemlében. Első novelláit és első regényét, A kisbojtárt a Nyugat 1926-ban közölte. Babits Mihály és köre befogadta. Noha szerény körülmények között élt (férjét a Tanácsköztársaság bukása után nyugdíjazták), irodalmi szalont tartott fenn, ahol hetente összejöttek a Nyugat köréhez tartozó írók. Munkái érdekes életrajzokkal tűnnek ki, és két témakörben mozognak: írt leánykora környezetéről, a vidéki gazdatisztek és szegényparasztok világáról, másrészt a városi középosztálybeli nők nyugtalan, céltalan életéről. 1945 után már alig publikált regényeket, de irodalomtörténeti visszaemlékezéseket közölt íróbarátairól. 1938-ban és 1942-ben Baumgarten-díjat kapott. 

1919

100 éve született Kungl József

(Veszprém, 1919. március 19. - Veszprém, 2009. október 22. ) orvos, sportorvos.

1937-ben a Veszprémi Kegyes Tanítórendi Gimnáziumban érettségizett. 1943-ban a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen szerzett oklevelet. 1943-ban, a veszprémi kórházban segédorvos. 1943–1945-ben katonai szolgálat a Székesfehérvári Honvéd Kórházban. 1944–1945-ben 7 hónapig hadifogoly. 1946-tól MÁV orvos. 1949-től körzeti orvos, 1955 és 1991 között megyei rendelőintézeti felülvizsgáló főorvos Veszprémben. 1951-től 1979-ig másodállásban rendelőintézeti sportorvos, majd sportfőorvos. Nyugdíjazása, 1991 után a megyei kórház, ill. a Testnevelési és Sportintézet keretében sportorvos. Negyven évig volt a Veszprémi Torna Club (VTC), majd a Vasas labdarugók és a veszprémi női kézilabdacsapat orvosa. Megszervezte a megyei sportorvosi hálózatot.

1944

Veszprém német megszállása
1944. március 19-én a Veszprémet megszállták a német csapatok. Ekkortól 1944. március 22-ig az Ipartanoda 1912-ben épült épületében 707. Sz. katonai parancsnokság működött. Parancsnok Siems őrnagy.

 

Március 20.

1894

125 éve halt meg Kossuth Lajos

(Monok, 1802. szeptember 19. - Torino, 1894. március 20.) politikus, újságíró.

1842-ben Balatonfüreden a Nagy vendéglőben szállt meg. Az általa szerkesztett Pesti Hírlap júliusi számában megjelent fürdőlevelében leírta a szobájából eléje táruló szép kilátást, ugyanakkor bírálta a Balaton környék elmaradottságát, a társadalmi elkülönülést, szorgalmazta a balatoni gőzhajózás megindítását. Cikke névtelenül jelent meg. Az eredeti kéziratot Lukács Károly kutatta fel és publikálta 1848-ban. Kossuth készítette el 1846-ban a Balatoni Gőzhajózási Társaság alapszabály-tervezetét, amelyet a társaság alakuló közgyűlésén hagytak jóvá. Ennek alapján kezdődhetett a balatoni hajózás megszervezése. Javasolta: az első gőzhajó Kisfaludy nevét viselje. A Gyógy-téri savanyúvíz-kutat 1952-ben nevezték el Kossuthról. Veszprém városa 1889-ben díszpolgárává választotta, utca-, iskola- és laktanya neve, a Városháza nagyterme, 2002-től tábla őrzi emlékét. A városban két bronzból készült mellszobra van: az egyiket, Petermanné Baranyai Stefánia alkotását a laktanya emlékparkjában 2002. március 14-én, a ~ Iskola előtt lévőt, Csikász Imre 1907-ben készült alkotását 2002. szeptember 19-én leplezték le.

1959

90 éve született Zólyomi Erzsébet

(Szentgál, 1929. március 20. - Budapest, 1959. július 2.) költő.
Szegény bányászcsalád gyermeke, aki születésekor elveszítette szeme világát. A Vakok Intézetében, majd a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban tanult. Az ELTE-n magyar szakos tanári diplomát szerzett, majd haláláig a Magyar Rádió munkatársaként dolgozott. Verseivel 1950-ben tűnt fel, szerepelt az Új termés c., 1952-ben megjelent antológiában. Szentgálon, a Gombás-pusztai temetőben van sírja. 

1989

30 éve halt meg Molnár Lajos

(Kislédec [Sopron vm.], 1913. március 15. - Ajka, 1989. március 20.) római katolikus plébános.

A polgári iskolát és a gimnáziumot Sopronban, a teológiát Veszprémben végezte. 1939. június 18-án szentelték pappá. Káplán Zalaszegváron, majd Halimbán. 1944-től haláláig Padrag és Csékút első plébánosa. 1962-ben egyházmegyei tanácsossá léptették elő. Halimbán iskolát és tanítói lakást, Padragon, a szénbánya terjeszkedése miatt elbontott templom helyett 1968–l969-ben, és Csékúton is új templomot építtetett. 2013. szeptember 1-től tábla őrzi emlékét a csékúti katolikus templomnál. 

 

Március 21.

1929

90 éve született Borsodi Imre

(Osli, 1929. március 21. - Veszprém, 2014. április 29.) erdőmérnök, igazgató.

1949-ben a soproni Fáy András Kereskedelmi Középiskolában érettségizett. 1954-ben a Soproni Erdőmérnöki Egyetemen kapott erdőmérnöki oklevelet. 1955–1957-ben a Zirci Erdőgazdaságnál erdészetvezető helyettes, 1957 és 1966 között a Balatonfelvidéki Erdőgazdaság zirci erdészeténél erdészetvezető. 1966–1967-ben főmérnök a Nyírségi Erdőgazdaságnál, Nyíregyházán. 1967-től 1991-ig a Veszprémi Erdőgazdaság igazgatója. 1991-től nyugdíjas. 1974 és 1982 között Veszprémben városi tanácstag, 1977-től 1985-ig az Országos Erdészeti Egyesület elnökségének tagja. Díjak, kitüntetések: 1958., 1968., 1976., 1984 Erdészet kiváló dolgozója. 1964 Munka Érdemrend Bronz. 1972 Munka Érdemrend Arany. 1970., 1975., 1980 A Haza Szolgálatáért Arany. 1976., 1986 Veszprém Megyéért Arany. 1987 Kiváló munkáért kitüntetés. 1989 ápr. 4. Érdemrend. Sírja a veszprémi Szent Margit-templomban. 

1969

Ősbemutató a Petőfi Színházban.
1969. március 21-én tartották Thurzó Gábor: Az ürügy című művének ősbemutatóját a veszprémi Petőfi Színházban.

 

Március 23.

1919

Megválasztották a Veszprém Megyei Direktóriumot.

A háromtagú direktóriumban Beőthy Dezső százados, a helyi katonatanács elnöke, Jankovics Lajos vasmunkás és Roland Ferenc cipész kapott helyet. E napon jelölték ki a forradalmi tanács tagjait is. A tagok vagy nem voltak feltétlen hívei a Tanácsköztársaságnak, vagy kellő hozzáértéssel nem rendelkeztek, ezért eleinte túl sok változás nem történt. Erre válaszlépésként a budapesti központból kirendelték Lusztig Arnoldot március 29-én. Ekkor kezdődött meg ténylegesen a proletárdiktatúra a városban. Ő egy nem Veszprémiekből álló osztagot hozott létre saját védelmére, akik április 3-án megjelenve fosztogatni kezdtek, és terrorizálták a várost és a környéket pár héttel későbbi feloszlatásukig. 

 

Március 24. 

1894

125 éve született Cseh-Szombathy László

(Pápa, 1894. március 24. - Budapest, 1968. január 11.) orvos, politikus, államtitkár.

A középiskolát a Pápai Református Gimnáziumban végezte. Az 1. világháborúban fél lábát elveszítette, 1920-ban szerzett orvosi diplomát. 1925 és 1950 között a Budapesti Bethesda Diakonissza-kórház belgyógyász főorvosa, azután nyugdíjaztatásáig a Csengery-utcai Kisegítő Kórház főorvosa. A húszas évek végén kapcsolatba került a Gresham-kör tagjaival, köztük Egry Józseffel. 1930-tól a FKgP tagja, 1935-ben országgyűlési képviselője. A párt balszárnyához tartozott, szoros szálak fűzték Tildy Zoltánhoz és környezetéhez, de jó kapcsolatai voltak a párt kisparaszti származású vezetőivel, így többek között Dobi Istvánnal. 1945-ben a Budapesti Nemzeti Bizottság tagja, a fővárosi törvényhatósági bizottság elnöke. Tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek és 1948-ig az országgyűlésnek. 1945 júniusától 1947 szeptemberéig a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. 1948-ban visszavonult a közélettől, de 1963-ig Budapesten a Csengery-utcai Kisegítő Kórház főorvosa maradt.

1919

100 éve született Varga Gusztáv

(Petrozsény [Románia], 1919. március 24. - Veszprém, 1957. március 26.) bányamérnök.

Gyermekként szüleivel Magyarországra menekült, Sopronban bányamérnöki oklevelet szerzett, majd visszaköltözött Erdélybe. 1945 után először a Borsod-megyei Ormosbányán üzemvezető, majd az ajkai bánya főmérnöke. A karhatalmisták ismeretlen ok miatt 1957. március 12-én, Ajkán és Devecserben is többször megverték, majd Veszprémbe szállították, ahol a kórházban belehalt sérüléseibe. A verésben részt vettek ellen a Győri Katonai Bíróság eljárást indított, ahol a legsúlyosabb ítélet 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtön volt. Özvegyétől és három gyermekétől még azt is megkövetelték, hogy ne sírjanak a temetésen. Sírhelyét a veszprémi Alsóvárosi temetőben jelölték ki. 

 

Március 25.

1794

225 éve született Hoffner József

(Veszprém, 1794. március 25. - Pest, 1841. február 16.) állatorvos, tanár.

1832-től az MTA tagja. A gimnáziumot Veszprémben végezte, 1810-től a győri püspökség uradalmi írnoka, majd Pesten és Bécsben filozófiát és orvostudományt hallgatott. 1822-ben megszerezte az orvosi, később az állatorvosi diplomát. 1823-tól a Bécsi Állatorvosi Intézetben állatsebészetet és állategészségügyi törvénytant adott elő, 1826-ban a Pesti Állatorvosi Intézet igazgatója. 1835-től egyetemi tanár az orvostudományi karon. Munkatársa az Orvosi Tárnak. Részt vett az MTA műszótára anyagának összegyűjtésében. Több szakkönyvet fordított magyarra. 

1844

175 éve született Heykal Ede

(Teynka[Csehország], 1844. március 25. - Pápa, 1929. április 26.) kertész.

A Prágai Pomológiai Intézetben botanikai tanfolyamot végzett. Morvaországban töltötte segédéveit. Először Bécsben, az udvari kertészetben dolgozott, majd a Burggarten téli kertjének első kertésze. 1867-ben került Pápára, ahol 20 évig Esterházy Pál 200 holdas kertészetét vezette. Létesítője a pápai várkert neves díszkertjének. 1877-ben a kollégium egyik tanárával megalakították a Pápai Kertészeti Társulatot. 1887-ben Pápán saját kertészetet alapított. 1892 és 1913 között a Debreceni Református Kollégium főkertésze. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület alapító választmányi, a Bécsi Kertészeti Társaság, valamint más magyar és német egyesületek tagja. Hazai és bécsi kertészeti kiállításokon számos aranyérmet nyert. Szakirodalmi tevékenységet is folytatott, számos cikket publikált a Kert és a Kertészeti Lapok c. folyóiratokban. – Nyugdíjasként Pápán telepedett le és ott halt meg. 

1949

A Jeruzsálemhegyi Petőfi Kör megszűnése
A Veszprémi Jeruzsálemhegyi Petőfi Körre vonatkozó 1949. március 25-én kelt polgármesteri hivatali jegyzőkönyv szerint a kört az államvédelem az év januárjában feloszlatta.

 

Március 30.

1989

30 éve hunyt el Győri Varga György

(Győr, 1949. szeptember 3. - Balatonfüred, 1989. március 30.) újságíró.

1968-ban Sopronban, a Széchenyi István Gimnázium idegenforgalmi tagozatán érettségizett. 1980-ban a MUOSZ újságíró iskola gazdaságpolitikai szakán szerzett oklevelet. Győrben idegenvezetőként dolgozott. 1973-től újságíró-gyakornok a Veszprém Megyei Napló gazdaságpolitikai rovatánál, 1975-től a Tolna Megyei Népújság munkatársa. 1981-től újra a Naplónál, a belpolitikai rovatnál dolgozott. Gyakran írt a Balatonról, Balatonfüred város eseményeiről, idegenforgalmáról. Alapítója és kijelölt főszerkesztője volt a Rege c. Közép-Dunántúli Közéleti Hetilapnak. 1987-től családjával Balatonfüreden élt. Újságírói munkáját Budapesten, a Képes Újságnál folytatta. 1988-tól tagja a Magyar Demokrata Fórumnak, szervezője és alapítója a párt helyi szervezete lapjának, a Szabadkikötőnek. (1988.) A Magyar Nemzet Veszprém megyei tudósítója, a Reform Rt. Budapest kinevezett lapigazgatójaként küldte tudósításait helyi eseményekről és országos változásokról. A balatonfüredi Bajcsy-Zsilinszky utcai temetőben kopjafa őrzi emlékét. 

 


 

Április

 

1944

Elrendelték a zsidó polgári lakosság elkülönített lakóhelyeken való összpontosítását, a gettók felállítását.

A Veszprém-jutasi repülőtéren 3 repülőszázaddal megalakult az 1. honi vadászrepülő osztály Heppes Aladár repülő őrnagy parancsnokságával, és felvette a PUMA nevet. Az alakulat később ezreddé bővült.

 

Április 1.

1999

20 éve halt meg Császár István

(Vasszentmihály, 1936. augusztus 20. - Veszprém, 1999. április 1.) rendőr alezredes.

1955-ben a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium érettségizett. 1970-ben a Rendőrtiszti Akadémián, 1977-ben a Rendőrtiszti Főiskolán végzett. 1955-től 1962-ig szolgálatvezető a MÁV Szombathelyi Igazgatóságán. 1962 és 1982 között Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányságon járőr, őrsparancsnok, közlekedési és közbiztonsági osztályvezető. 1982-től 1991-ig Veszprém város rendőrkapitánya. 1975-ben Veszprém Megyéért Érdemérem arany fokozata, 1986-ban Vörös Csillag Érdemrend, 1987-ben Szolgálati Érdemérem, 1989-ben Kiváló Rendőr, 1989-ben és 1991-ben Belügyminiszteri Dicséret kitüntetéseket kapott. 

 

Április 2.

1794

225 éve született Vidovics Ágoston

(Dunapentele [Dunaújváros], 1794. április 2. - Pápakovácsi, 1858. január 5.) római katolikus lelkész, író, nyelvész.

Veszprémben végzett teológiát és közben Péteri Takács József családjánál nevelősködött. Itt kezdett foglalkozni nyelvészettel és a nyelvújítással. 1819–1826 között Pápán dolgozott, ahol megismerkedett Zsoldos Jánossal, Veszprém megye első tisztiorvosával. 1826-tól 1858-ig Pápakovácsiban plébános. A mérsékelt nyelvújítók köréhez tartozott. Bírálta Kazinczy és köre nyelvújítási túlzásait. A pápakovácsi plébánia könyvtára 14 kéziratos művét őrzi. Közülük csak egy jelent meg. 

1819

200 éve halt meg Festetics György

(Ság [Sáros vm.], 1755. január 1. - Keszthely, 1819. április 2.) földbirtokos, irodalompártoló.

Tizennyolc évi szolgálat után, 1790-ben hazafias szellemű beadványa miatt eltávolították a hadseregből. Ettől kezdve Keszthelyen gazdasági és kulturális alkotásoknak szentelte életét. Tetteit az irodalmi közvélemény a nemzeti reform első vívmányaiként tartotta számon. 1797-ben a Phoenix nevű gálya Balatonra bocsátását a dunántúli költők dalnokversennyel ünnepelték. Batsányi János: A keszthelyi hajóra c. verse is ez alkalomra íródott. Nagy visszhangra talált 1798 után a Georgikon és a Keszthelyi Helikon ünnepségek megrendezése. Berzsenyi, Kisfaludy, Csokonai s később Kazinczy is ódákkal köszöntötte azt. Anyagilag is támogatta a magyar írókat. Keszthelyi kastélyában ma az általa alapított Helikon Könyvtár, és a múzeum is működik.  

1969

50 éve adták át a felújított Szívkórházat
A felújítás hat évig tartott, miközben a kórház folyamatosan működött. A széntüzelésű kazánokat olajkazánokra cserélték, az ágyszám 630-ra emelkedett, és új diagnosztikai gépek is beszerelésre kerültek.

1979

 Új általános iskolát avattak Tihanyban.

Tihanyban 1703-ból való az első említés iskolai képzésről, egész pontosan tanítói lakás építéséről. Ekkortól folyamatosan volt valamiféle oktatás a településen, de az 1902-ben épült iskolaépület már egy jó ideje nem volt elég a gyerekek ellátására, főleg mivel 1971-től a szomszédos települések (Aszófő, Örvényes, Balatonudvari, Balatonakali) diákjai is ide járnak.  Az iskola építési munkálatai 1974-ben kezdődtek el, és 8 tanterem épült.
Az iskola 1997-ben felvette Illyés Gyula nevét, majd zenetagozatos általános iskola lett. 2012. szeptembere óta az intézmény a korábbi önkormányzati fenntartásból a Tihanyi Bencés Apátság fenntartásába került, így egyházi iskolaként működik tovább. Az iskola neve Bencés Apátság Illyés Gyula Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája.

Új gyógyszertár Veszprém belvárosában
A patika egy felújított, régi épületben kapott helyet (Kossuth utca 9.), 360 négyzetméteren, és a tőle nem messze lévő „elavult patika” feladatait vette át a Napló cikke szerint.
Az a bizonyos elavult épület sem az az épület (Kossuth utca 23.) volt, ahol a Páduai Szent Antal Gyógyszertár 1907-ben eredetileg megnyitott, ugyanis az az épület a 2. világháború alatt súlyosan megrongálódott, az 1945-ös újjáépítés után pedig húsboltot nyitottak benne, a gyógyszertár pedig a Kossuth utca 21-be költözött. De ez az épület szűkösnek bizonyult, és ekkor döntöttek az újabb költözés mellett. A patika az Arany Oroszlán nevet vette fel.

 

Április 3.

1939

 80 éve született Csikos Gábor

(Szeged, 1939. április 3. - Szeged, 1996. december 29.) színművész.

1962-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. 1962-től 1966-ig a Szegedi Nemzeti Színház, az 1966–1970-es években a Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1970–1974-ben a Thália Színház, 1974 és 1977 között a Huszonötödik Színház, 1977-től 1980-ig a Pécsi Nemzeti Színház, 1980 és 1983 között a Veszprémi Petőfi Színház, 1983-ban a Szolnoki Szigligeti Színház, 1984-től 1991-ig a Radnóti Miklós Színpad, majd a Nemzeti Színház tagja. Drámai főszerepeket, karakterszerepeket alakított. Tíznél több film kisebb szerepeit keltette életre. 

1994

 25 éve halt meg Kiss László

(Pápa, 1909. november 14. - Dudar, 1994. április 3.) tanító, szakfelügyelő.

Pápán a Református Kollégium elvégzése után 1930-ban szerzett kántortanítói oklevelet. Még ebben az évben, Csetényben református kántortanító. 1946 és 1949 között Mezőlakon tanított, majd visszatért a Bakonyba; Dudar községbe, ahol 1949-től 1958-ig az általános iskola igazgatója. Levelező úton az Egri Tanárképző Főiskola magyar–történelem szakán szerzett tanári diplomát. Tanári, igazgatói munkája mellett a régi iskola bővítését és a gyarapodó gyermeklétszám miatt egy új iskola építését szorgalmazta. Iskolaépítési törekvései sikerrel jártak. A szabadművelődésnek is meghatározó személyisége volt. Százfős vegyes kart szervezett, amelyben a nagyszülő együtt énekelt az unokával. Ezüstkalászos gazdatanfolyamot indított, amely folyamatosan működött. Sokrétű, eredményes munkája ellenére igaztalan vádak alapján igazgatói beosztásától megfosztották. Bizonyos rehabilitációt jelentett számára, hogy 1963-ban kinevezték a Zirci járásban és Várpalota városban a magyar- és a történelem-tanítás szakfelügyelőjének.

 

Április 4.

1919

100 éve halt meg Óváry Lipót

(Veszprém, 1833. december 31. - Budapest, 1919. április 4.) író, történész, levéltáros.

1892-től az MTA levelező tagja. Veszprémben és Pápán végezte középiskolai tanulmányait. 1849-ben, a szabadságharcban honvédtüzér, 1850-től Bécsben tanult. 1856 után Pesten újságíró, a Délibáb munkatársa. Rövid ideig egy vidéki családnál nevelő, 1859-ben az Aradi Híradót szerkesztette. A zaklatások elől Olaszországba ment, ahol beállt Garibaldi seregébe. A harcok után Nápolyban levéltári kutatásokat folytatott, felfedezte azt a kódexet, amely a Margit-legendát tartalmazta. Hazatérve az Országos Levéltárban kapott állást, ahol a magyar–olasz történelmi kapcsolatokat kutatta. Írt elbeszéléseket is. 

1999

20 éve halt meg Harmath Imre

(Kéthely, 1915. december 10. - Budapest, 1999. április 4.) hitoktató, kiskereskedő, tanár.

1934-ben, a Piarista Gimnáziumban érettségizett, 1939-ben Veszprémben a Hittudományi Főiskolán végzett. Az 1939–1946-os években hitoktató Pápán, Kaposvárott, Nagykanizsám. 1946 és 1953 között a Fővárosi Tanácsnál előadó. 1953-tól 1957-ig segédmunkás több helyen. 1958 és 1981 között Tihanyban kiskereskedő. Az 1981–1992-es években nyugdíjas. 1992-től 1996-ig a budapesti Bárdos Lajos Gimnáziumban tanár. 1953 és 1992 között klerikális neveltetése és felfogása miatt nem helyezkedhetett el értelmiségi pályán, verseit sem adták ki. Versei és novellái jelentek meg a Veszprémi Hírlap, Pápa és Vidéke, Dunántúli Szemle, Vigília, Somogyi Újság, Zalai Közlöny és más lapokban. 

 

Április 5.

1744

275 éve született Novák Krizosztom József

(Zalabér, 1744. április 5. - Pannonhalma, 1828. október 20.) bencés főapát, történész, levéltáros.

Középiskolába Sopronban járt, 1761-ben került Pannonhalmára, két évig külföldön is tanult. Pannonhalmán avatták bölcseleti és teológiai doktorrá, főiskolai tanár és levéltáros lett. 1781-től bakonybéli apát. A bencés rend feloszlatása után zalaszentgróti jószágára vonult vissza. 1791-ben az országgyűlés által kiküldött tanulmányi bizottság tagja, 1793-ban a pécsi tanulmányi kerület főigazgatója. A rend visszaállítása után 1802-től pannonhalmi főapát. Jelentős szerepe volt a rend újjászervezésében és a bencés gimnáziumok létrehozásában. Történeti témájú, latin nyelvű munkái maradtak meg. Nagy könyvtári gyűjteményét rendjének adományozta. Leveleit és kéziratait a pannonhalmi levéltár őrzi.

1919

100 éve halt meg Kolossváry Dezső

(Veszprém, 1854. május 1. - Budapest, 1919. április 5.) miniszter, tábornok.

Kolossváry Endre testvére. 1903-tól valóságos belső titkos tanácsos. A bécsi műszaki és hadiakadémia elvégzése után a 10. huszárezred hadnagya. 1903-ban a Budapesti 2. Huszárdandár parancsnoka, vezérőrnagy. Még ez évben néhány hónapig honvédelmi miniszter, majd 1904-től ismét vezérkari tiszt, hadtestparancsnok. 1912–1914 között lembergi vezénylő tábornok, egyben a 14. huszárezred ezredtulajdonosa. 1914-ben nyugdíjazták. 

 

Április 6.

1919

 100 éve született Komjáthy Aladár

(Nemesócsa [Szlovákia], 1919. április 6. - Budapest, 2004. február 1.) református esperes.

1938-ban a Losonci Teológiai Szemináriumban, 1942-ben a Pápai Református Teológiai Akadémián végzett, ahol 1944-ben lelkészi oklevelet kapott. 1942–1943-ban segédlelkész Adorjánházán, Veszprémben, Nemesszalókon. 1943 és 1950 között segédlelkész és népfőiskolai tanár Veszprémben. 1950–1952-ben lelkipásztor Kádártán, 1952-től 1955-ig Bárándon, az 1955–1968-as években Egerben. 1955 és 1968 között esperes a Hevesi Református Egyházmegyében. 1968-tól 1992-ig lelkész a Budapest-budai gyülekezetben. 1968 és 1989 között esperes a Budapest-déli Református Egyházmegyében. 1992. december 1-jén nyugalomba vonult. 1971 után a Budapesti I. Kerületi Tanács és a Hazafias Népfront bizottságának tagja. 1975–1985 között országgyűlési képviselő (Heves megye 8-as sz. körzet). 1973-ban a Békemozgalom Kitüntető Jelvénye, 1974-ben Magyar Népköztársaság Zászlórendje III. fokozata, 1984-ben Budapestért Kitüntető Jelvény és a Hazafias Népfront Kitüntető Jelvénye, 1989-ben a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetéseket kapta. 

1979

40 éve halt meg Galli László

(Léva, 1904. június 3. - Budapest, 1979. április 6.) építészmérnök.

1928-ben a budapesti műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. 1935-ig Budapesten kisebb vállaltoknál, 1935–1937-ben a Veszprémi Államépítészeti Hivatalnál dolgozott. Két évig a budapesti műegyetemen tanársegéd, 1939-től magánmérnök. Az 1949. évi államosítások után építési és tervező vállalatoknál töltött be vezető beosztásokat. Elsősorban a vízépítési műszaki földtan különböző kérdéseivel foglalkozott. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van. 

2009

10 éve halt meg Jokesz István

(Kolontár, 1944. november 30. - Ajka, 2009. április 6.) polgármester.

1963-ban a pápai Jókai Mór Közgazdasági Technikumban érettségizett. 1963-tól 1967-ig utókalkulátor az Ajkai Hőerőmű Vállalatnál. 1968–1982-es években főelőadó az Ajkai Városi Tanácsnál. 1982-től 1987-ig tanácselnök Kislődön. 1987 és 1990 között tanácselnök, 1990-től polgármester Devecserben. Ajkán temették. 

 

Április 8.

1894

125 éve született Kiss István

 (Gombospuszta, 1894. április 8. - Balatonszepezd, 1967. február 10.)  altábornagy.

A Ludovika Akadémiát 1915-ben végezte el. Az 1. világháborúban 26 hónapi frontszolgálat után százados, majd a vezérkarhoz került. A felvidéki bevonuláskor a miskolci vegyes dandár vezérkari főnöke. 1942 tavaszán a 2. hadseregnél vezérőrnagy, hadosztályparancsnok. 1943-ban, a miskolci 7. hadtest, 1944-ben a székesfehérvári 2. hadtest parancsnoka. 1944. október 15-étől, a háború végéig katonai közigazgatási feladatokat látott el. Nyugdíj nélkül, a legnagyobb szegénységben hunyt el Balatonszepezden.

1919

100 éve halt meg Eötvös Loránd

(Buda, 1848. július 27. - Budapest, 1919. április 8. ) elméleti fizikus.

Eötvös József fia. Egyetemi tanulmányait 1870-ben Heidelbergben végezte. A magyar tudományos élet egyik legnagyobb egyénisége, aki kutatásaival és kísérleteivel, valamint azok eredményeinek összegezésével hosszú időre meghatározta a tudományos kutatómunka irányait és céljait. Tizenhat évig volt az MTA elnöke, rövid ideig vallás- és közoktatásügyi miniszter, országgyűlési képviselő. 1895-ben létrehozta az édesapjáról elnevezett Eötvös-kollégiumot. Első elnöke volt az 1888-ban alakult Magyar Kárpát Egyesületnek. A Föld belső rétegeinek gravitációs vizsgálatára használatos kettős ingáját 1901–1903-as években a Balaton jegén Balatonfüred és Tihany között próbálta ki és hitelesítette. Műszerét 1906-ban mutatta be először a nemzetközi közvéleménynek. Módszere az egész világon elterjedt. Balatonfüreden és Ajkán általános iskola vette fel a nevét, Füreden, az intézmény udvarán bronz mellszobra (Borbás Tibor alkotása), a Balatoni Panteonban tábla, az ajkai iskola falán dombormű őrzi emlékét. 

1949

70 éve halt meg Fülöp József

 (Kup, 1864. október 7. - Körmend, 1949. április 8.) református esperes.

A gimnáziumot 1885-ben, a teológiát 1889-ben Pápán végezte. 1892 októberében körmendi lelkész. Az őrségi egyházmegye 1929-ben esperessé választotta. Számos cikket írt a Dunántúli Protestáns Lapba. 

 

Április 10.

1894

125 éve halt meg Szabó József

 (Kalocsa, 1822. március 14. - Budapest, 1894. április 10.) bányamérnök, geológus, mineralógus, tanár.

Tagja volt a MTA-nak. A kőzetkutatás világhírű szaktekintélye. Filozófiát és jogot hallgatott, majd a Selmecbányai Bányászati Akadémián tanult. A szabadságharc idején a puskaporgyártásnál segédkezett. Tanított a Budai Főreáliskolában és a Pesti Kereskedelmi Akadémián. 1862-től a pesti egyetem ásvány-földtani tanszékének tanára, majd rektora. Tudományos munkásságának fő területe Magyarország harmadkori vulkánosságának tanulmányozása; a tudományos kőzettanban a trachitrendszer kifejtése. Értékes adatokat szolgáltatott az ajkai széntelep kifejlődésének megismeréséhez. 1871-ben közre adta több ajkacsingervölgyi kutatóakna és fúrólyuk szelvényét, elkészítette Az ajkai kőszéntelep keresztmetszete című ábrázolást is. Szénkőzettani és elemzési eredményeket is közölt.

 

Április 11.

1894

125 éve indult a Köves- és Boros Nyomda

A veszprémi iparlajstromba való bejegyzéssel megkezdte működését a Köves- és Boros Nyomda. A tulajdonos Köves Béla jogász volt, a munkákat Boros János Jakab irányította.

 

Április 12.

1959

60 éve halt meg Fodor Ödön

(Budapest, 1895. április 17. - Várpalota, 1959. április 12.) tanító, költő, dalszerző.

Iskoláit Esztergomban végezte, 1916-ban itt szerzett tanítói oklevelet. Katonaság és háborús sebesülés után a tanítói pályát Anna-völgyön kezdte, közben kántori képesítést is szerzett. 1923-tól Várpalotán a r. k. fiúiskolában tanított és segédkántorként is működött. 1937-ben címzetes igazgatói kinevezést kapott. Tanított még az Iparostanonc Iskolában, melynek egy ideig igazgatója is volt. Több irodalmi lap közölte verseit, novelláit és színdarabjait, dalszövegeket írt és zenésített meg. Pedagógiai tárgyú közleményei szaklapokban jelentek meg. Rövid ideig a bányászoknál, majd tíz évig a legényegyletnél karnagy. 

 

Április 13.

1944

75 éve született Kapcsándy Sándor

(Dáka, 1944. április 13. - Farkasgyepű, 2014. június 24.) katona, költő.

Édesapja Kapcsándy Sándor (1898-1971) földműves, parasztköltő. Díjak: novellapályázaton 1998-ban I. hely. 1998 verspályázat (Pápai Kristály) II. hely. 1999 Cserhát Művészkör nagydíja. 1999 portugál versfordítói pályázat. 

 

Április 14.

1869

150 éve született Dombi Márk János

 (Nagyatád, 1869. április 14. - Zirc, 1943. augusztus 30.) ciszterci szerzetes, alperjel, tanár.

1887-től 1894-ig Egerben, Zircen és Budapesten teológiát tanult, 1896-ban doktori címet, 1898-ban magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1887-ben lépett a ciszterciek közé, 1894-ben szentelték pappá. Súlyos betegsége teológus korától élete végéig elkísérte. Zircen, Baján, Egerben és a budapesti Bernardinumban tanított. Két évig a rend székesfehérvári gimnáziumának igazgatója, házfőnöke. 1927-től 16 éven át volt Zircen lelki vezető, majd alperjel és noviciusmester. A Ciszterci Rend történetével, hitéletével foglalkozó verseket, esztétikai, irodalomtörténeti dolgozatokat is írt. Több lelki könyvet fordított magyarra. Zircen temették. 

150 éve született Magyarász Ferenc János

(Nagyatád, 1869. április 14. - Zirc, 1943. augusztus 30.) ciszterci szerzetes, író, szerkesztő.

1894-ben lépett a ciszterciek közé, 1900-ban szentelték pappá. 1900 és 1925 között rendi plébániákon, Zircen, Előszálláson, Harcegfalván, Porván és Nagyesztergáron hitoktatóként és lelkészként működött. 1925 után Bakonykoppány plébánosa, a Cistercienser Chronik munkatársa, a Zirc és Vidéke c. hetilap szerkesztője. Francia és német nyelven is jelentek meg írásai.

 

Április 15.

1959

60 éve halt meg Futó Dezső

(Gecse, 1891. május 25. - Lengyeltóti, 1959. április 15.) római katolikus esperes, szerkesztő.

A teológiát Veszprémben végezte, 1915. június 14-én szentelték pappá. Somogysámsonban káplán, majd Felső-Iszkázon, Vaszaron, Zalaszentgróton, Kaposváron, 1930 után Lengyeltótiban lelkész. 1932-től a somogyvári kerület tanfelügyelője, 1940 után esperese. 1925 és 1930 között szerkesztette a Kaposvári Katolikus Értesítő c. lapot.  

1994

25 éve halt meg Csányi László

(Tapolca, 1922. június 9. - Szekszárd, 1994. április 15.) költő, irodalomtörténész.

Elemi iskolába szülővárosában járt, Győrben érettségizett, Pécsett végezte az egyetemet. 1940-ig Tapolcán élt. Első írásai a Tapolcai Lapokban, később a Sorsunk c. folyóiratban láttak napvilágot. A folyóiratnak megszűnéséig munkatársa volt. Két verseskötete még a negyvenes évek elején jelent meg. 1946-ban a pécsi Független Nép c. lapnál indult újságírói pályája, ott dolgozott 1949-ig. Kaposvárra, majd a Délvidéki Hírlaphoz Szegedre került. A lap megszűnése után rövid ideig munkanélküliként Révfülöpön élt. 1952-től Szekszárdon az MTI tudósítója, a Tolna Megyei Népújság munkatársa. 1978-tól haláláig a Dunatáj c. folyóirat szerkesztője. 1946-ban sajtó alá rendezte Batsányi műveit. Aktív résztvevője volt Veszprém megye irodalmi életének. A felvilágosodás korának dunántúli irodalmi mozgalmait ismertető, Előjáték a reformkorhoz c. kézirata a veszprémi megyei könyvtár állományában van. Figyelemre méltó műfordítása: Hans Sachs: Farsangi komédia. 1956. Írásai az Életünkben és a Jelenkorban jelentek meg. Az 1970-es évektől főként a Kortársban és az Élet és Irodalomban publikált. 

 

Április 17.

1989

30 éve halt meg Hillinger János

(Budapest, 1912. december 20. - Budapest, 1989. április 17.) orvos.

Egyetem orvosi fakultásán végzett, rendszeresen sportolt, eredményesen atletizált. Első orvosi rendelője Kálozon volt. 1942-ben csatlakozott az SZDP-hez, 1943-tól behívták hazai munkaszolgálatra, majd Németországba vitték. 1945. április 15-től a kapuvári közkórház fertőző osztályán teljesített munkaszolgálatot. Korábbi lakóhelyére, Kislángra tért vissza, ahol orvosi praktizálás mellett az SZDP helyi szervezetének elnöke. 1946-tól Székesfehérvár városi majd járási tisztiorvosa és az SZDP Fejér megyei elnöke. Később városi és járási Törvényhatósági Bizottság és s Megyei Nemzeti Bizottság, valamint a Megyei Tervbizottság tagja, a Megyei Földrendező Bizottság elnöke. A „kékcédulás” választások után visszavonult a politikától. 1951-től a tapolcai kórház tüdőosztályának vezető főorvosaként dolgozott. 1956. október 26-án a Városi Forradalmi Tanács elnökévé választották. 1956 novemberében állásából elbocsátották, majd kitiltották Tapolcáról. Zalaszentgyörgy körzeti orvosa lett. 1957 őszén letartóztatták és a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés bűntette miatt 4 év börtönre és vagyona felének elkobzására ítélték. 1959. november 8-án történt szabadulása után Biharugrán körzeti orvos. Nyugdíjasként Budapesten családi házat vásárolt, ott 1977-től 1983-ig újra orvosként dolgozott. 1989 márciusában belépett az újraalakuló MSZDP-be. 1990. január 9-én a Győri Katonai Bíróság egykori ítéletét semmissé nyilvánította. 1991-ben megkapta az 1956-os emlékérmet és emléklapot. 

 

Április 19.

1939

80 éve halt meg Vaszary János Miklós

(Kaposvár, 1867. november 30. - Budapest, 1939. április 19.) festőművész, grafikus.

Nagybátyja Vaszary Kolos esztergomi érsek, testvére Vaszary Béla veszprémi iskolaigazgató volt. A Mintarajziskolában Székely Bertalannál és Greguss Jánosnál kezdte tanulmányait. 1887 után előbb Münchenben, majd Párizsba tanult. Nagy hatással voltak rá Hollósy Simon és a körülötte csoportosuló Nagybányai Művésztelep festői. Az 1. világháború alatt drámai hatású képeket festett a frontokról. 1920-tól tíz éven át a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1924-ben a KÚT egyik (alapító) tagja. 1926-ban a Tihanyi Biológiai Intézettől kapott megrendelést falképek festésére. Az Est-lapok számára grafikákat és illusztrációkat készített. Korai művei a szecesszióhoz közelítő gobelinek magyar népművészeti motívumokkal. A 19–20. század. fordulóján és a 20. század első harmadában a képzőművészet európai irányait behatóan alkalmazta festészetében, grafikáin, gobelin munkáin. Összességében leginkább a francia posztimpresszionizmust és a nagybányait lelhetjük fel alkotásaiban. Nagybátyja anyagilag is támogatta, egyházi megrendelésekhez juttatta. A balatonfüredi Kerek-templom egyik képét (Krisztus a kereszten) ő festette. Többször járt Veszprémben, meglátogatta testvérét, vázlatokat készített a város vadregényes környékéről. Már húszéves kora előtt kiállító művész volt a Nemzeti Szalonban, később a hazai és európai tárlatokon rendszeresen láthatóak voltak alkotásai. 

 

1969

VEN 50 éve

1969. április 19-20-án került megrendezésre a Veszprémi Egyetemi Napok. A Napló cikke szerint még nem volt szó diákrektor választásról, csak sport és zenei vetélkedő, filmvetítés és tábortűz volt a programban.

  

Április 20.

1919

100 éve született Belák Sándor

(Enying, 1919. április 20. - Keszthely, 1978. december 24.) agrármérnök, egyetemi tanár.

1970-től az MTA levelező tagja. Elemi- és középiskolás éveit szülőhelyén, illetve Veszprémben töltötte. 1941-ben egyetemi oklevelet, nem sokkal később doktori címet szerzett. Első munkahelye a Minőségi Magtermeltető Nemzeti Vállalat volt, majd 1951-től a Keszthelyi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa, később igazgatója. 1960-tól tanított a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen, illetve jogelődjén, amelynek több alkalommal volt igazgatója és rektora. Nevéhez fűződik az intézet egyetemmé történő szervezése. 1970-től elnöke a VEAB-nak, 1962 után társadalmi munkában alelnöke a Veszprém Megyei Tanácsnak. A Balaton ügyeivel foglalkozó szervezetek és testületek meghatározó személyisége. 1963-tól haláláig a Keszthelyi járás országgyűlési képviselője. Jelentős eredményeket ért el a láptalajok javítása, a talajok termelékenysége növelésében. Egy önálló és két társszerzős kötete, valamint száznál több tudományos közleménye jelent meg. Munkásságáért és közéleti tevékenységéért több magas kitüntetést kapott. Sírja Keszthelyen, a Szent Miklós temetőben van.  

1949

70 éve halt meg Bánáss László

(Pozsony, 1888. október 14. - Budapest, 1949. április 20.) római katolikus püspök.

Budapesten a piaristáknál érettségizett, majd Innsbruckban és Rómában tanult. Jogi doktor volt, aki diplomatának készült. Nagyváradon 1912-ben szentelték pappá. Tábori lelkész, 1919-től 14 éven át Nagyváradon az orsolyita apácák lelkésze és iskolájuk igazgatója. Pápai titkos kamarás, 1925-től egyházmegyei tanfelügyelő, 1926-tól karnagy. A harmincas évek elején az Erdélyi Lapok kiadói bizottságának tagja. Főként zenei tárgyú cikkeket írt romániai magyar lapokba. 1944 decemberében tagja a Debreceni Nemzeti Bizottságnak, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. 1945. augusztus 16-ától veszprémi apostoli kormányzó, 1946. szeptember 4-étől püspök. Kihelyezett káplánságot létesített Dákán, Nagyacsádon és Gézaháza-pusztán. Lelkészséget hozott létre Nagygyimóton és Pápán, plébániát állított fel Veszprémben a Világ Királynője-templomnál. Átszervezte a pápai egyházkerületet. Az Ő idejében premontrei apácák telepedtek le Bakonyoszlopon és Nyárádon. A vallásközi béke megteremtésén fáradozott. Olaj, vászon arcképe, Komáromi-Kacz Endre alkotása a veszprémi érseki palotában látható. A veszprémi székesegyház altemplomában nyugszik. 

1959

60 éve halt meg Csősz Gyula

(Péterréve [Szerbia], 1878. december 17. - Budapest, 1959. április 20.) állatorvos.

Állatorvosi tanulmányait Budapesten végezte. 1910-1921 között járási állatorvos Zircen, majd törvényhatósági, ill. városi állatorvos Győrött. Értékes munkásságot fejtett ki az állatorvosi szaknyelv ápolása, az állatorvosi tájszók és műszók összegyűjtése és feldolgozása terén. Kéziratban maradt török–magyar olvasó- és nyelvkönyve. 

 

Április 21.

1929

90 éve halt meg Cholnoky László

(Veszprém, 1879. július 11. - Budapest, 1929. április 21.) jogász, író, újságíró.

Cholnoky Viktor és Jenő öccse. Gimnáziumi tanulmányai után rövid ideig a budapesti Kereskedelmi Akadémia hallgatója, majd titkár a MÁV-nál. Állásáról lemondva újságíróként harminchárom (főként fővárosi) lapnak dolgozott. A 20-as évek után csak szépirodalommal foglalkozott. Két kötet novellája és hat regénye jelent meg. Novelláiban gyakran visszaálmodta magát gyermek- és ifjúkora tájaira. Regényei közül több életrajzi jellegű. Irt verseket és kritikákat is. Anyagi gondjai elől öngyilkosságba menekült. 

 

Április 22.

1959

A Lenin-szobor felavatása

1959. április 22-én állították fel a Megyei Tanács (ma Megyeháza) előtti területen Kocsis András szobrászművész alkotását.
A szobor a rendszerváltás után lebontásra került. Hosszas raktárban való pihenés után Brüsszelbe szállították, ott állították ki az egykori keleti tömb "művészetének" szemléltetésére. 2013-ban visszakerült Veszprémbe.

 

Április 23.

1949

70 éve alakult meg a NEVIKI
A 3.600/1949/86/Korm. sz. rendelet alapján megalapul a Szervetlen Vegyipari Kutató Intézet. Az intézet tevékenységi körét hamarosan kiterjesztették a szánfeldolgozó vegyiparra és a szilikátkémiai iparokra is, és nevét Nehézvegyipari Kutató Intézetre változtatták.
Az intézet egy ideig a Veszprémi Vegyipari Egyetem helységiben működött, majd 1952-ben saját székházába költözött, mely aztán megszűnése után (1996) az egyetem „N” épülete lett.

 

Április 24.

1919

Túszejtés Veszprémben
Lusztig Arnold Veszprém megye politikai biztosa parancsára Veszprémi polgárokat kísértek be a fogházba, akiket 27 napig tartottak túszként fogva.

1929

90 éve született Boksai György

(Pápa, 1929. április 24. - Veszprém, 1999. december 3.) idegenforgalmi szakember, tolmács–fordító.

1947-ben a Pannonhalmi Szent Benedek-rendi Gimnáziumban érettségizett. 1947–1950-ben az ELTE olasz–angol szakán öt félévet hallgatott. 1964–1966-ban a Közgazdasági Egyetem Idegenforgalmi Szaktanfolyamán, 1960-ban az Országos Idegenforgalmi Tanács Idegenvezető Képző tanfolyamán végzett. 1957–1958-ban Révfülöpön bolti eladó. 1958-tól 1970-ig a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal Balatonfüredi Kirendeltségén előadó, főelőadó, csoportvezető. 1970–1972-ben a Balatonfüredi Cooptourist irodavezetője. 1972 és 1989 között a Balatonfüredi Hajógyárban műszaki fordító, tolmács, műszaki ellenőr. 1989-től nyugdíjas. 1950-ben illegálisan elhagyta az országot. Ausztriából Ausztráliába megy, ahol tökéletesíti olasz, angol és német nyelvtudását. 1957-ben tér vissza. Munkája mellett idegenvezetőket oktat. 1966-ban tevékenyen részt vesz a Nemzetközi Camping és Karavánkocsi Szövetség XXVII., magyarországi találkozójának előkészítésében és lebonyolításában. 1961-ben Salvatore Quasimodo balatonfüredi emléktáblájának szövegét fordította. Az 1970-es évektől hat éven át a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban idegenforgalmi órákat tart. Az 1980–as televíziós Jókai-vetélkedő egyik erőssége. 1985-től a Bencés Diákszövetség tagja. A csopaki Kaláris néptánc-együttes (vezetője Boksay Györgyné 1967–1990) külföldi útjait javarészt Ő szervezte, levelezte és tolmácsolta. 1995–1999 között a Garda–Balaton Társaság elnöke. Hosszú évekig volt tanácstag Csopakon. Díjai és kitüntetései: 1961 Munka Érdemérem. 1974 Kiváló Dolgozó. 1980, 1983 Igazgatói Dicséret. Többszörös Kiváló Brigád. 1981 Alkotói Díj I. fokozat. két olasz emlékplakett: 1988 Mantova, 1990 San Martino–Solferino. Csopak község temetőjében van sírja. 

 

Április 25. 

1969

Ősbemutató a Petőfi Színházban
1969. április 25-én tartották Scarmacci-Tarabusi: Kaviár és lencse című művének ősbemutatóját a veszprémi Petőfi Színházban.

 

Április 26.

1794

225 éve született Villax Antal

(Pápa, 1794. április 26. - Pápa, 1875. február 5.) tímármester, polgármester.

Villax Ferdinánd zirci apát testvére. Iparoscsaládból származott. Már atyja is vállalt köztisztséget. 1834-től a fegyveres polgárság őrnagya, városi tanácsos. 1846-tól 1848-ig Pápa város bírája. 1848 márciusában a nemzetőrség parancsnoka, június 16-ától a város első polgármestere. 1849 júliusában önként jelentkezett túsznak a bevonuló osztrák csapatoknál. Az önkényuralom időszakában, 1856-ban történt lemondásáig városbíróként szolgált. Pápán, az Alsóvárosi temetőben nyugszik. 

1929

90 éve halt meg Heykal Ede

(Teynka [Csehország], 1844. március 25. - Pápa, 1929. április 26.) kertész.

Ifj. Heykal Ede édesapja. A Prágai Pomológiai Intézetben botanikai tanfolyamot végzett. Morvaországban töltötte segédéveit. Először Bécsben, az udvari kertészetben dolgozott, majd a Burggarten téli kertjének első kertésze. 1867-ben került Pápára, ahol 20 évig Esterházy Pál 200 holdas kertészetét vezette. Létesítője a pápai várkert neves díszkertjének. 1877-ben a kollégium egyik tanárával megalakították a Pápai Kertészeti Társulatot. 1887-ben Pápán saját kertészetet alapított. 1892 és 1913 között a Debreceni Református Kollégium főkertésze. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület alapító választmányi, a Bécsi Kertészeti Társaság, valamint más magyar és német egyesületek tagja. Hazai és bécsi kertészeti kiállításokon számos aranyérmet nyert. Szakirodalmi tevékenységet is folytatott, számos cikket publikált a Kert és a Kertészeti Lapok c. folyóiratokban. – Nyugdíjasként Pápán telepedett le és ott halt meg. 

1979

40 éve halt meg Bakos Lajos

(Kisbér, 1905. december 27. - Balatonfüred, 1979. április 26.) református püspök, tanár.

Az elemi iskolát szülőfalujában, a gimnáziumot és a teológiát Pápán végezte, majd 1930–1932-ben külföldi egyetemeken (Utrecht, Halle, Wittenberg) tanult. 1929-ben és 1930-ban lelkészképző vizsgát tett, 1933-ban Veszprémben szentelték pappá. 1932-től Balatonarácson, 1964 után Veszprémben lelkipásztor. 1943-ban Debrecenben a teológia doktora fokozatot kapott. Az 1949–1951-es években a pápai akadémián tanított. A Dunántúli Református Egyházkerület 1963-ban főjegyzővé, 1964-ben püspökké választotta. 1970 és 1975 között a Budapesti Református Teológiai Akadémián dogmatikát tanított. Cikkei és tanulmányai egyházi lapokban jelentek meg. Kitüntetései: Magyar Népköztársaság Zászlórendje; Munkaérdemrend; Veszprém Megyéért Érdemérem arany fokozata; Népfront munka és Békemozgalom jelvénye. Veszprémben a Vámosi úti temetőben nyugszik.  

1999

20 éve halt meg Fonay Tibor

(Fonyód, 1911. március 13. - Sümeg, 1999. április 26.) tanár, pedagógiai közíró, helytörténeti kutató.

Fonyódon és Kaposváron járt általános- és középiskolába, 1930-ban, Pécsett tanítói oklevelet szerzett. Kővágóörsön kezdett tanítani, és fiatal pedagógusként irányította a falu kulturális tevékenységét, szervezte a közéletet. 1941-ben a Balatonfüredi járás iskola-felügyelőjének választották, de még abban az évben a Kolozsvári Tanítóképzőhöz kapott kinevezést. A háború szele visszasodorta a Dunántúlra, az 1943–1946-os években a Pápai Tanítóképzőben tanított, 1946-ban végképp megtelepedett Révfülöpön. Itt iskolát alapított, gazdaképzőt, népfőiskolát, ezüstkalászos tanfolyamot, szabadművelődési akadémiát szervezett. 1947-ben még községi bírónak is megválasztották. 1947-től előbb Zalában, majd Veszprém megyében volt tanulmányi felügyelő, 1967-től, a járási közigazgatás megszűnéséig tanácsi osztályvezetőként a tapolcai járás iskolaügyét irányította. Közben magyar-történelem szakon tanári diplomát, pedagógia szakon egyetemi oklevelet szerzett. Hivatalos pályáját a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet kiadványszerkesztőjeként, pszicho-pedagógusként, 1975-ben fejezte be. Több tucat önálló kötete, félezernél több írása jelent meg, főként pedagógiai szaklapokban és Veszprém megyei periodikákban. 1967 és 1992 között az újjászervezett Magyar Pedagógiai Társaság országos titkára, a megyei tagozat első elnöke. Szervezője és vezetője volt az Egry József Emlékmúzeum baráti körének. Munkatársa volt az MTA Népzenetár c. sorozat 1–4. kötetének. Írásaiban főként pedagógiai, nevelési kérdésekkel foglalkozott, de jelentősek a Balaton-felvidékhez kötődő írók és művészek életével, munkásságukkal foglalkozó tanulmányai is. A Vajda Péter-díj, a Veszprém megyei érdemérmek, és sok más kitüntetés mellett 1970-ben Állami Díjat kapott. 1998-ban megkapta Tapolca Város Tiszteletbeli Polgára kitüntető címet. A révfülöpi temetőben nyugszik. 

2008

10 éve halt meg Kuntech Etelka

(Zombor, 1911. március 13. - Verőce, 2009. április 26.) óvónő.

1929-ben Szarajevóban, 1946-ban Budapesten végzett óvóképzőben. 1937-ben a szarajevói zárdában apáca. 1938–1945 óvónő a muraközi horvát–magyar óvodában. 1946-tól 1952-ig a nagyesztergári templom kántora, majd földalatti munkát végzett a Dudari Szénbányában. 1952 és 1961 között óvónő Olaszfaluban. 1961 után rokkantnyugdíjas. A Holocaust idején saját élete kockáztatásával mentett meg üldözött zsidó embereket. Olaszfalu első óvónője volt; 1945-ben vetődött fel egy állandó óvoda létrehozásának igénye, ekkor hívták a faluba. A faluban a „kisded óvó” alapítójaként tisztelik a derűs, kiegyensúlyozott egyéniségű „Tarsitia” nővért. Ünnepség keretében az óvoda udvarán felavatták az óvodaalapító Kuntich Etelka bronz emlékművét, Raffay Béla alkotását. 

 

Április 28.

1969

50 éve halt meg Süle Antal

(Veszprém, 1884. december 20. - Budapest, 1969. április 28.) újságíró, szerkesztő.

Jogi tanulmányokat Budapesten végzett, majd újságíró lett. A Budapesti Hírlap munkatársa, 1920-tól a Szózat című napilap szerkesztője, 1924 után a Pesti Hírlap főmunkatársa. Részt vett újságírói intézmények vezetésében. Szerkesztette a Tolnai Műveltség Könyvtára sorozatot és a Pesti Hírlap több képes kiadványát. Elsősorban külpolitikai tárgyú írásai jelentek meg. Az Óbudai temetőben nyugszik. 

 

Április 29. 

1944

75 éve halt meg Martos István

(Mezőpéterd, 1886. július 6. - Balatonfüred, 1944. április 29.) orvos.
Budapesten végezte az orvosi egyetemet, 1910-ben már a Szent-István Kórházban dolgozott. 1920-ban került Balatonfüredre, ahol a szanatórium osztályvezető főorvosa, egyben a diagnosztikai laboratórium és elektroterápiás intézet vezetője. Kitűnően képzett orvosként ismerték. A németek 1944. évi bevonulás után munkaviszonyát, zsidó származása miatt megszüntették. Az embertelen rendelkezések hatására feleségével (és anyósával: dr. Köves Jenőnével) együtt öngyilkosok lettek. Feleségével a balatonarácsi katolikus temetőben nyugszanak. 

1959

60 éve halt meg Medgyaszay István

(Budapest, 1877. augusztus 23. - Budapest, 1959. április 29.) építész, szakíró.

Egyetemi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, majd Franciaországban tanult. A század eleji, sajátosan magyaros stílustörekvések egyik számottevő, formavilágában eredeti, gazdag képzeletvilágú egyénisége. Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet formakincseit használta fel mértéktartó módon. 1906-ban a milánói nemzetközi kiállítás magyar termének megtervezéséért a kiállítás aranyérmét kapta. 1908-ban, Veszprémben építette az első magyarországi vasbeton-szerkezetű színházépületet. 1909-ben átépítette a soproni színházat, a Nemzeti Színház tervpályázatán pedig 1913-ban első díjat nyert. Budapesten és vidéken bérházakat, szállodákat és templomokat tervezett. 1938-ban az ő tervei alapján épült a Somló tetején a Szent Istvánról elnevezett kilátó. Indiai tanulmányútja során színházat és fejedelmi palotát tervezett Bombayban. Művein korszerű építészeti elemeket is alkalmazott. A magyar népi építkezésről több tanulmánya jelent meg. 1997-ben a Veszprémi Tetőfedő Iskola felvette nevét. 

 

Április 30. 

1769

250 éve halt meg Szentilonay József

(Pápa, 1693. ? ?. - Nagyszombat, 1769. április 30.) római katolikus püspök.

Nagyszombatban tanult bölcseletet és teológiát, 1720-ban magister lett. Pappá szentelték 1722. szeptember 19-én. 1723-ban Felsőludány plébánosa, 1741-ben pozsonyi, majd 1743-ban esztergomi kanonok. 1746-ban Nagyszombat város plébánosa. 1749-ben nógrádi főesperes, 1760-tól szenttamási prépost. Arbei felszentelt püspökként érseki, majd káptalani helynök, 1765-ben a főegyházmegye adminisztrátora. Pápán 1756-ban kórházat, 24 ember részére szegényházat alapított, a városban utcanév őrzi emlékét.

1919

100 éve született Kovárczy István

(Pápa, 1919. április 30. - Malmő [Svédország], 1992. ?. ?.) szerkesztő.

1938-ban, a Pápai Tanítóképzőben szerzett kántortanítói oklevelet. 1956-ban Svédországba emigrált, ahol 1957-től szerkesztette és kiadta az Északi Vártán című periodikát. Orvosi segédeszközöket gyártó műhely tulajdonosa volt. Több önálló kötete jelent meg. Egyéb írásai az Északi Vártán c. lapban és Az első Magyar Őstörténeti Találkozó előadásai és iratai (Zürich, 1991.) c. kötetben jelentek meg. 

1929

90 éve született Fejes Imre

(Balatonarács, 1929. április 30. - Veszprém, 1996. augusztus 3.) tanácsi tisztviselő, helytörténeti kutató.

A balatonfüredi polgári iskolában végzett, majd alkalmi segédmunkásként dolgozott. 1949-ben a budafoki Középítési Nemzeti Vállalatnál helyezkedett el, ahol 1950 elején kőműves szakmunkás-vizsgát tett. A tanácsok megalakulása után, 1950 októberében a Veszprém Megyei Tanács ipari osztályára előadónak nevezték ki. Három év múltán a személyzeti osztályra helyezték át, és néhány év kivételével (amikor a munkaügyi osztály munkatársa volt) 1968 és 1985 között, nyugdíjba vonulásáig osztályvezetőként itt dolgozott. Közben az 1958–1960-as években elvégezte a tanácsakadémiát, 1966-ban pedig a budapesti tudományegyetem jogtudományi karán diplomát szerzett. A hetvenes évek második felében Veszprém megye tanácsai tevékenységének és történetének kutatásával foglalkozott. Sírja a veszprémi Vámosi úti temetőben van. 

1939

80 éve halt meg Erdélyi Dezső

(Pápa, 1868. február 6. - Budapest, 1939. április 30.) zenész.

1892-ben, a Magyar Zeneiskolában, zeneszerzés szakon szerzett oklevelet. A fővárosban, a III. kerületben államilag is elismert zeneiskolát alapított, tanára volt a Magyar Zenedének, a Ludovika Akadémiának, a Budai Zeneakadémiának is. Cimbalomművészként tűnt ki, sok hangverseny adott. Sok dalt, és cimbalomiskolai alkotásokat szerzett. 

1944

75 éve halt meg König György 

(Budapest, 1883. június 27. - Balatonfüred, 1944. április 30.) irodalomtörténész, műfordító.

Kőnig Gyula matematikus fia. Az egyetemen jogot végzett, majd a közoktatásügyi minisztérium szolgálatába állt. A Nyugat és a Vasárnapi Újság munkatársa. Folyóiratokban számos irodalmi tanulmánya jelent meg. Több francia regényt fordított magyarra. Pályáját korai vaksága félbeszakította. Az 1930-as évektől a nyarakat Balatonfüreden töltötte. A balatonarácsi református temetőben nyugszik. 

2008

10 éve halt meg Lékai-Hochenburger Jusztin Péter

(Budapest, 1932. január 19. - Zirc, 2009. április 30.) gépészmérnök, ciszterci szerzetes, teológus.

Budapesten, 1948-ban a Szent Imre Gimnáziumban tanult, 1950-ben Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett. 1954-ben a BME Gépészmérnöki Karán, 1969-ben az Egri Hittudományi Főiskolán végzett. 1954–1955-ben technológus, 1955-től 1957-ig szerkesztő-tervező, 1957-től 1965-ig tervező-szerkesztési csoportvezető a Ganz Villamossági Gyárban. 1969–1971-ben káplán Bátor községben. 1971–1972-ben prefektus az Egri Hittudományi Főiskolán. Az 1972–1979-es években érseki jegyző; 1979-től 1988-ig érseki titkár, 1988 és 1994 között szemináriumi gondnok az egri főegyházmegyében. 1994-től Zirci Ciszterci Apátság gondnoka. 1950-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. Szakmájában dolgozott, közben 1955-től 1961-ig hitoktató volt, és 1958-ban, titokban belépett a ciszterci rendbe. Teológiai tanulmányai után, 1969. június 22-én szentelték pappá Egerben. Közben 1967-ben, Pannonhalmán örök fogadalmat tett Endrédy Vendel zirci apát kezébe. 1974-től 1988-ig érseki jegyzősége mellett szentszéki jegyző, 1977-től érseki tanácsos, 1986 és 1994 között címzetes felnémeti apát. Egri szemináriumi gondnokként közreműködött az egri Szent János Továbbképző Központ épületének tervezésében, majd vezette az építkezést. 1993-ban mb. rektor, 1993–l994-ben vicerektor. Nagy szerepet vállalt Eger kulturális életében. 1994-től a Zirci Ciszterci Apátság gondnoka és gazdasági vezetőjeként irányította a kolostor felújítását, átépítését, a bazilika restaurálását. Hitoktató volt a helyi III. Béla Gimnáziumban.

 


 

Május

1944

75 éve halt meg Farkas István

(Tihany, 1869. július 20. - Dachau, 1944. május ?.) politikus.
Cipészmesterséget tanult Veszprémben. Nagyváradon 1890-ben került a munkásmozgalomba. A század elején, Budapesten a betegsegélyező pénztár tisztviselője, egyben a cipészek szaklapjának szerkesztője, majd a cipészszakszervezet vezető titkára. 1911-ben a SZDP főtitkárává választották és mindvégig a párt titkárságának vezetője volt. 1921-ben egyik aláírója a Bethlen-Peyer paktumnak. 1922-től több cikluson keresztül nemzetgyűlési majd országgyűlési képviselő. Tagja volt a főváros törvényhatósági bizottságának is. 1944-ben, az ország német megszállása után a Gestapo letartóztatta, koncentrációs táborba hurcolták, sorsa, halálának körülményei ismeretlenek. 

 

Május 1.

1944

A jutasi repülőtér az ország védelmében.
A veszprém-jutasi katonai repülőtérre vezényelték a 101. Honi vadászrepülő osztály három vadászrepülő századát a magyar légtér védelmére. A fel nem robbant bombákat a zsidó munkaszolgálatosokkal ásatták ki és hatástalanítatták.

2009

Önkéntességi alapon tereprendezés a Rab Mária forrásnál.
Egy 2009 márciusi Dubniczay–palotában megtartott találkozón helytörténeti kutatók ismertették a kegyhely történetét, és találkozót hirdettek meg az év május elsejére. Az adott napon 24 fő részvételével megkezdték a forrás kitisztítását és a környék rendezését. Ideiglenes hidat építettek.
A kegyhely története az 1920-as évekre nyúlik vissza, népszerű volt, de a 2. világháború után lerombolták, feledésbe merült a 2009-es évig. Azóta újra egyre népszerűbb.

10 éve halt meg Mizsei Béla

(Jászberény, 1922. április 8. - Budapest, 2009. május 1.) ügyvéd, kertész-technikus.

1948-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán szerzett oklevelet, 1953-ban bírói és államügyész szakvizsgát, 1954-ben kiegészítő ügyvédi vizsgát tett. 1949-ben Budapesti Büntető Törvényszéken, 1951-től 1954-ig a Kunszentmiklósi Járásbíróságon dolgozott. 1954-től Mezőkövesden ügyvéd. 1956. december 14-én letartóztatták a forradalomban való részvétele miatt. Először halálra ítélték, majd életfogytiglani börtönre változtatták az ítéletet. 1963. március 27-én, amnesztiával szabadult. Segédmunkásként, majd szakmunkásként, végül kertész-technikusként ment nyugdíjba. 1945. november 4-től 1947 júniusáig, majd 1990 és 1994 között a FKgP nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselője. Balatonakarattyára úgy került, hogy amíg a börtönben volt apósa a lánya részére vásárolta azt az ingatlant, amelyben később lakott. A szolnoki Néplapban igen sok cikke jelent meg 1990-től kezdve főleg a Kisgazda 36-oknak a Torgyán ellen folytatott politikai küzdelme során. 

 

Május 3.

1989

30 éve halt meg Rezes Molnár Lajos

(Orosháza, 1896. február 21. - Balatonfüred, 1989. május 3.) festőművész.

Tanyai szülők gyermekeként munka mellett érettségizett, majd könyvelői állást vállalt. Közben beiratkozott az Iparművészeti Főiskolára, ahol németországi ösztöndíjat kapott. Később a Müncheni Festőművészeti Akadémián Carl von Marrnak volt hét évig tanítványa. Tanulmányait a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár tanítványaként fejezi be. A Műcsarnok kiállításain ekkor már feltűntek képei. Tanulmányutat tett Párizsba, Rómába, Moszkvába, Leningrádba. Paraszti témájú és a Balatonról festett képei művészi munkájának nagyobb részét alkotják. Kiváló portréfestő. Szigligeten telepedtek le családjával, vonzotta a balatoni táj. Később Balatonfüredre költöztek, ahol haláláig élt és dolgozott. Nevezetesebb képei: Krumpliszedők, Bakonyi erdő, Berda József arcképe, A szentesi juhász, Viharos Balaton. Bécsben, több ízben volt önálló tárlata. Számos kiállítása volt itthon is, többek között 1969-ben Balatonfüreden, 1978-ban és 1981-ben Orosházán, 1982-ben, Veszprémben. Sírja a balatonfüredi Köztemetőben van. 

 

Május 5.

1939

80 éve halt meg Tóth Tihamér

(Szolnok, 1889. január 14. - Budapest, 1939. május 5.) r. k. püspök, tanár, író.

Alsó- és középiskoláit szülővárosában és Egerben végezte. A Budapesti Központi Szemináriumban kezdte, és Bécsben folytatta az egyetemi tanulmányait. 1911. június 27-én szentelték pappá. Először káplán Hevesen, hitoktató Gyöngyösön, majd az Egri Teológiai Főiskolán tanár, tanulmányi felügyelő és könyvtáros. 1914–1915-ben tábori lelkész. 1926-ban részt vett a chicagói, 1932-ben a dublini Eucharisztikus Kongresszuson. A veszprémi egyházmegye segédpüspökévé 1938-ban, püspökké 1939. március 3-án nevezték ki. Irodalmi munkásságával jelentős hírnevet szerzett. Műveit 16 nyelven olvasták, összegyűjtött munkáit 1936-ban, 23 kötetben kiadták. Balatonfüreden a Zsigmond utcában volt nyaralója. Budapesten, a Kerepesi úti temetőben nyugszik. 

1949

70 éve született Kóta Dénes

(Adony, 1949. május 5. - Dunakeszi, 2008. július 6.) pedagógus, festő, író.

1972-ben a Pécsi Tanárképző Főiskola földrajz–rajz szakán szerzett oklevelet. 1972-től tanár, 1977 és 1997 között iskolaigazgató Tésen, 1998-tól tanár a Várpalotai 9. Sz. Általános Iskolában. Elindítója a Tési-fennsík tájvédelmi körzetté való nyilvánításának. Alapító tagja a Palotai Alkotók Körének. Három egyéni kiállítást rendezett, ill. 1977 óta rendszeresen részt vett csoportos kiállításokon. Az 1980-as években a TIT Várpalotai Szervezetének vezetőségi tagja. 1988–1996 a Megyei Pedagógiai Körkép szerkesztőségének tagja. A Köznevelés, Új Pedagógiai Szemle, Embernevelés, Pedagógiai Körkép c. folyóiratokban pedagógiai írásai, a CET, Új Horizont, Magyar Napló, Árgus c. folyóiratokban, ill. a Bakony-balatoni kalendáriumban novellái, elbeszélései (ez utóbbi 1999. évi számát illusztrálta is) jelennek meg. Díjai: 1986 Alföld c. folyóirat irodalmi díja. 1994 Új Pedagógiai Szemle díja. 1986 Kiváló Munkáért miniszteri dicséret. 

1999

20 éve halt meg Máthé János

(Sarkad, 1903. február 18. - Sümeg, 1999. május 5.) kertész.

Sarkadon, a szülei kertészetében, majd az 1. világháború után Kondoroson és Szabadbattyánban tanulta a szakma mesterfogásait. A háborúban egy térképészosztály tagjaként bejárta fél Európát. 1927-ben a Francia Nemzeti Kertészeti iskola első magyar hallgatójaként fejezte be tanulmányait. Párizs környékén dolgozott, közben eljutott Afrika északi országaiba és a Közel-Keletre is. Ankarában közparkok, zöldség- és gyümölcstermelő övezetek kialakítását vállalta. A harmincas évek elején Belgiumban telepedett le, majd a 2. világháború éveiben Balatonfüredre költözött, a Brázay-féle uradalom kertészetét vezette. 1945 után saját kertészetet létesített, rendezte, és évtizedekig gondozta a fürdőváros parkjait, kertjeit. Országos megbízásokat is kapott: szerkesztette a Növényvédelem és Kertészet c. lapot, szakfilmek írását és szerepeit vállalta. 1949–1966 között Balatonfüred főkertészeként dolgozott. A háború idején francia menekülteknek munkát és menedéket szervezett. Népszerűsítő és szakmai előadások százait tartotta, írásai szaklapokban és megyei újságokban jelentek meg. Emberi helytállását, szakmai munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. 1989-ben Pro Urbe-díjat kapott, 1997-ben feleségével, Bányai Erzsébettel együtt Balatonfüred díszpolgárává választották, 2003-tól tábla és fa őrzi emlékét a Tagore Sétányon, 2012-től a volt lakóházon. A balatonfüredi Köztemetőben, díszsírhelyen nyugszik. 

 

Május 6.

1994

III. Gizella Napok Veszprémben.

1994. május 6-18-ig került megrendezésre a III. Gizella Napok. Díjat kapott: Kovács József a Veszprém Táncegyüttes vezetője, Szöllősi Mihály apátkanonok, Zágon Sándor néptánc oktató.

 

Május 9.

1929

90 éve született Ányos Imre

(Veszprém, 1929. május 9. - Kapuvár, 1997. október 7.) festőművész.

A Herendi Porcelángyárban tanulta a festést. Szakérettségi után pedagógusképesítést, majd a Pécsi Pedagógiai Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Mesterének Tóvári Tóth Istvánt és Cziráki Lajost vallotta. Kapuváron tanított, 1974-ben itt rendezték első kiállítását. Jelentős szerepet játszott a város művészeti életében. Akvarelljeivel a Győr megyei és pedagógus tárlatokon szerepelt. Összefogta és vezette a megyében az amatőrök csoportját, szervezte kiállításaikat. Dolgozott a gyulai és a soproni nyári művészeti telepeken is. Friss hatású vízfestményeivel a fővárosban 1986-ban mutatkozott be.

 

Május 11.

1929

90 éve született Salánki János

(Debrecen, 1929. május 11. - Budapest, 2003. január 29.) orvos, kutatóbiológus.

A biológiai tudományok kandidátusa, (Moszkva, 1959), doktora (1972). 1976 MTA levelező tagja, 1987 rendes tagja. Felesége S.-Rózsa Katalin kutatóbiológus, a biológiai tudományok doktora. 1954-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett. 1952 és 1962 között a Debreceni Orvostudományi Egyetemen gyakornok, tanársegéd, tudományos munkatárs. 1962-től 1990-ig az MTA Biológiai (1982-től Balatoni Limnológiai) Kutatóintézet igazgatója Tihanyban. 1972-től ELTE címzetes egyetemi tanára. 1991-től a VE-en kutatóprofesszor, 1997-től részfoglalkozású kutatóprofesszor. 1972 és 1992 között a hazai neurobiológiai kutatások koordinátora, létrehozója a Magyar Élettani Társaság Idegtudományi Szekciójának, a Magyar Idegtudományi Társaságnak, 1985-től 1997-ig a VEAB elnöke, 1976–1994 Nemzetközi Biológiai Unió (Párizs) vezetőségi tagja, az 1988–1991-es években elnöke. 1967 óta nyolc nemzetközi szimpóziumot szervezett Tihanyban. 1989-ben megalakította, első elnöke lett a Nemzetközi Gerinctelen Neurobiológiai Társaságnak. 1987-től 1995-ig tagja a Nemzetközi Tavi Környezetvédelmi Bizottság Tudományos Tanácsának (Japán). 1982 és 1990 között a TIT Biológiai Választmány elnöke, TIT Veszprém Megyei Bizottságának alelnöke. 1970-től 1990-ig a Balatoni Intéző Bizottság tagja, az 1995–1998-as években a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Balaton-kutatás országos koordinátora. Kutatási területe az idegrendszer biológiája (neurobiológia) és környezetbiológia. Kétezernél több tudományos közleménye jelent meg, zömmel angolul, kis részben magyarul és oroszul, nagyobb részben társszerzőkkel. 1972-ben Akadémiai Díj, 1967-ban Munka Érdemrend ezüst, 1977-ben arany, 1976-ban Pro Universitate (Debreceni Orvostudományi Egyetem), 1982-ben Bugát Pál-emlékérem, 1987-ben Szocialista Magyarországért Érdemrend, 1997-ben VEAB Emlékplakett kitüntetéseket kapott.  

1939

80 éve született Jáger Ida

(Veszprém, 1939. május 11. - ?, 2015. január 26.) gyógyszerész, esztéta, egyetemi docens.

A filozófia tudományok kandidátusa (esztétika), Leningrád (1980). Szülei: Jáger Mihály épület- és műbútor-asztalos mester, Balogh Ida női szabó mester. Férje: Dala Zoltán. 1957-ben a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett. 1962-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán, 1970-ben az ELTE BTK, filozófia szakán oklevelet, 1973-ban egyetemi doktori címet kapott. 1961-től 1964-ig beosztott gyógyszerész a Veszprém Megyei Gyógyszertári Vállalatnál. 1964 és 1969 között megyei természettudományos és műszaki szaktitkár a TIT Veszprém Megyei Szervezeténél. 1969-től egyetemi oktató a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, 1981-től egyetemi docens a VE Társadalomtudományi Tanszékén. Az egyetemi előadásokon kívül hazai és nemzetközi konferenciákon tartott előadásokat, különböző állami, vallási és alapítványi továbbképző központokban, illetőleg diplomaták továbbképzésében vett részt. Kultúrák összehasonlító elemzésével foglalkozott. Publikációinak száma megközelíti a százat. Veszprémben, a Vámosi úti temetőben nyugszik. 

1994

25 éve halt meg Stark Elek

(Béb, 1918. január 25. - Zirc, 1994. május 11.) orvos.

A középiskolát Pápán kezdte és Budapesten, honvédségi ösztöndíjjal fejezte be. Az 1939–1946-os években katona a légierőnél. 1951-ben Budapesten szerzett orvosi diplomát. Két évig a fővárosi 1. Sz. Sebészeti Klinikán dolgozott, majd a dorogi szénbányáknál, 1953–1954-ben Martonvásárott körzeti orvos. 1954 és 1960 között a Zirci Kórházban, 1968-ig a Veszprém Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője, 1968-tól 1980-ig (nyugdíjba meneteléig) a Sümegi Kórházban szülész–nőgyógyász osztályvezető főorvos. Megyei főorvosi ténykedése idején épült ki a községek orvosi alapellátása és a gyermekorvosi hálózat. Sírja a zirci felső temetőben van. 

 

Május 13.

1919

100 éve halt meg Aggházy Gyula

(Dombóvár, 1850. március 20. - Budapest, 1919. május 13.) festőművész, tanár.

Újházy Ferencnél végzett tanulmányok után Bécsben, Münchenben, majd Párizsban (Munkácsy Mihálynál) tanult. 1876-ban Szolnokon dolgozott. 1897 után a Budapesti Mintarajziskola tanára. 1874-től akadémikus irányzatot képviselő népéletképekkel szerepelt kiállításokon. Maradandóbb alkotásai a Mészöly irányához kapcsolódó szolnoki, később balatoni tájképei. A századforduló után hangulatos impressziójú tájképeihez a Balaton környékéről keresett motívumokat (Tehenek a Balaton-parton, Balatoni nádas), sokan tekintették őt is a Balaton festőjének. Több műve található a Nemzeti Galériában. 

 

Május 14.

1999

Az Európai Kardiológiai Társaság vezetősége emlékfát ültetett a Gyógy téren.

Európai Kardiológiai Társaság rehabilitációs munkacsoportja két napig Balatonfüreden ülésezett annak alkalmából, hogy a Szívkórház éppen 50 éve kapott kórházi besorolást. Ennek a programnak része volt a faültetés.

 

Május 15.

1969

50 éve halt meg Csizmadia Darab József

(Balatonfüred, 1885. december 8. - Balatonfüred, 1969. május 15.) földműves, politikus.

Szegényparaszt családból származott. Elemi után mezőgazdasági népiskolát végzett. Az 1. világháborúban az olasz fronton harcolt, ahonnan 1916-ban betegen tért haza. 1922 és 1939 között szőlőtermelőként számos sikert ért el, országos versenyeken nagydíjakat nyert. 1930-től 1939-ig Balatonfüreden községi bíró. 1945-ben belépett a FKgP-be, s 1945. június 24-étől az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. Az őszi országgyűlési képviselőválasztáson betegsége miatt nem jelöltette magát. A 60-as évek elején fegyverrejtegetés vádjával letartóztatták, a bíróság bizonyítékok hiányában felmentette. A 60-as évek elejéig gazdálkodott, majd a helyi tsz-nek, később a Veszprém Megyei Tanácsnak is tagja. Hivatali ideje alatt kezdeményezte a Kéki-forrásból a vízvezeték-hálózat kiépítését. A balatonfüredi r. k. temetőben nyugszik. 

 

Május 16.

1944

A zsidó vallású lakosok kitelepítése Balatonfüredről

A 20. században a népszámlálások a zsidó vallású füredieket 120 - 140 fő között jegyzik. 1944. május 16-án 153-an indultak a füredi vasútállomásról a tapolcai gettó, majd az auschwitzi haláltábor felé. A nagy utazás végére tizenöten maradtak életben közülük.

 

Május 18.

1844

175 éve született Mészöly Géza

(Sárbogárd, 1844. május 18. - Jobbágyi, 1887. november 11.) festőművész.

Joghallgatóként a Budapesti Nemzeti Múzeumban kiállított festményeket másolt, majd 1869-ben állami ösztöndíjjal Bécsbe utazott, ahol a festészeti akadémián Zimmermann, később Russ Róbert tanítványa. 1872-ben Münchenben műtermet nyitott, de csakhamar hazatért és Székesfehérvárott édesanyjánál, majd a Balaton környékén időzött. Balatonvilágoson, a róla elnevezett sétányon lévő emlékművének felirata szerint a Balaton nagy festője volt. 1882-től Párizsban dolgozott, képei keresettek voltak a gyűjtők között. Hazatérése után a Trefort-féle női festészeti iskola tanára. Balatonfüreden, ahol többször is járt utca viseli nevét. 

1869

150 éve született Nagy Sándor

(Németbánya, 1869. május 18. - Gödöllő, 1950. március 14.) festőművész, iparművész.

Budapesten Székely Bertalannál, azután Rómában, majd Párizsban folytatott tanulmányokat. Hazatérve először Veszprémben, később Gödöllőn dolgozott. Leginkább szimbolikus festményeivel és egyéni stílusú rajzaival keltett feltűnést és gyakorolt hatást a fiatalabb nemzedékre. A fiatalok egész sorát vonzotta Gödöllőre, ahol viruló művésztelepet és szőnyegszövő iskolát teremtett. Sokoldalúan foglalkozott az iparművészeti technikákkal és maga is nagybecsű alkotásokat hozott létre. Fő műve a pesterzsébeti templom freskódísze. Veszprémi alkotásai: a Petőfi Színház épületének külső mozaik képe és a főhomlokzat üvegfestménye. Előbbi a Rege a Csodaszarvasról, utóbbi a Népművészet varázsa címet viseli. Számos ifjúsági könyvet (és Ady Endre költeményeit is) illusztrált. A magyarországi szecesszió jellegzetes képviselője. Londonban, Budapesten a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban volt kiállítása. Milánóban és Budapesten (többször) nagydíjat, 1906-ban Torinóban aranyérmet nyert. 

1999

20 éve halt meg Nagy Jenő

(Tapolca, 1903. június 18. - Sümeg, 1999. május 18.) tanár, helytörténeti kutató.

Elemi és polgári iskoláit szülővárosában végezte. 1934-ben bölcsészdoktori, 1935-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett a pécsi tudományegyetemen. Tapolca településföldrajzáról készített diplomadolgozata később nyomtatásban is megjelent. Tanítói pályáját Monostorapátiban kezdte, 1924 és 1941 között Tapolcán tanított. 1941 után Veszprém megyei tanulmányi felügyelő, 1947-ben néhány hónapig a székesfehérvári Ybl Miklós Gimnázium tanára, majd 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig Tapolca iskoláiban földrajzot és történelmet tanított. A tapolcai Batsányi-kultusz egyik mozgatója, haláláig a Batsányi Emlékbizottság tiszteletbeli elnöke. Tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak és a TIT-nek. Közleményei múzeumi évkönyvekben, pedagógiai és ismeretterjesztő folyóiratokban, újságokban jelentek meg. 1996-ban Tapolca Városért kitüntetést kapta. 

 

Május 19.

1919

100 éve halt meg Hertelendy Ferenc Szerafin Mihály

(Lesencetomaj, 1859. szeptember 13. - Lesencetomaj, 1919. május 19.) zalai főispán.

Középiskolát Budapesten és Pozsonyban végezte, államtudományi jogból Budapesten szerzett oklevelet. Tanulmányai befejeztével először katona, huszár főhadnagyként szolgált és lesencetomaji birtokát kezelte. 1884-től mérsékelt ellenzéki programmal országgyűlési képviselő. 1900-ban belépett a Szabadelvű Pártba és a párt színeiben 1903-ig a tapolcai (Balatonfüred is) választókerület képviselője. 1903–1905-ös években Zala vármegye főispánja, később az Osztrák-Magyar Bank főtanácsosa és a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alelnöke. 1908-tól 1910-ig temesi főispán. Számos közgazdasági írása jelent meg, többek között a Borászati Lapok c. szakfolyóiratban. Igen tevékeny résztvevője volt a közgazdasági életnek. Az 1890-es években többször járt Balatonfüreden. Öngyilkos lett. Sírja Lesencetomaj község temetőjében van. 

1989

Erzsébet királyné szobrát újra felállították.

A szobrot közadakozásból állították 1901. november 19-én a főispáni lakkal szemben. A szobor sokáig a helyén állt, de a 2. világháború alatt erősen megrongálódott, 1947-ben áthelyezték, és valószínűleg 1951-ben bontották le, amikor a Laczkó Dezső Múzeum raktárába került. A szobor eredeti helyén egy másik szobor (tanácsköztársasági emlékmű) állt.
Az újbóli felállítás előtt Farkas József restaurálta. A talapzat elveszett, ezért az Stumpf János és Stumpf Ferenc újrafaragta. 1989. május 19-án került újra közterületre, majd 1991. szeptember 29-én aztán sikerült az eredeti helyén felállítani.

 

Május 20.

1819 

200 éve született Ács Károly

(Lepsény, 1819. május 20. - Tótvázsony, 1882. március 2.) református lelkész, egyházi író.

Tanulmányait 1843-ban Pápán végezte. A következő évben a költészeti osztály tanítója, 1845-1847-ben Kocs községben rektor. 1847-ben Habai királyi táblai előadó mellett jegyző, majd Budán a Helytartótanács fogalmazói osztályán dolgozott. 1848-ban Pázmándy Dénes Fejér megyei főispán titkára. A rendszeres közigazgatás megszűnte után Veszprém és Fejér megyei rokonaihoz költözött. A hittani pályát elvégezve Papkeszi községben segédlelkész, majd Tihany, 1852-ben Henye, utóbb Tótvázsony lelkésze. Tótvázsonyban szeme világát is elveszítette. Már tanuló korában irt költeményeket, melyek közül a pápai Tavasz zsebkönyvben több megjelent, apróbb dolgozatai még a Vasárnapi Újságban és Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban jelentek meg, 1860-ban. 

1944

75 éve halt meg Juhász István

(Sztubnya [Trencsén vm.], 1890. ? ?. - Ajka, 1944. május 20.) főmérnök, gyárvezető.

A középiskolát Vácott és Szatmárban végezte, majd a budapesti műegyetemen szerzett diplomát. Végigharcolta az 1. világháborút. Szerb fogságból hazatérve, 1920-tól a Kossuch üvegipari cég felvidéki gyárában, 1928-tól Parádon dolgozott. 1930-tól az Ajkai Üveggyár főmérnöke, 1942-től haláláig igazgatója. 1937-ben a gyár elnyerte az Országos Ipartestület nagy aranyérmét. Elkészült és újítás erejével hatott az úgynevezett „magyar kristály”, amely méltó versenytársa az ólomüvegnek. 1943-ban „Művészet az iparban” c. kiállításon a a gyár termékei elnyerték az iparügyi miniszter ezüstérmét. 

 

Május 22.

1944

75 éve halt meg Markos Gyula

(Nagykanizsa, 1861. július 15. - Budapest, 1944. május 22.) római katolikus lelkész, szerkesztő.

A gimnáziumot szülővárosában járta, 1881-ben felvették a veszprémi szemináriumba, 1885. július 1-jén pappá szentelték. Több kisebb faluban (Attalán, 1886: Csatáron, 1888: Zalaszentbalázson, 1889: Buzsákon, 1890: Attalán, 1891: Tabon és Zákányban) volt káplán és lelkész. Az egyházpolitikai harcok során szatirikus verseket írt, amelyeket Katholikus őrtüzek címen gyűjtött egybe. 1893-ban Budapestre költözött, ahol megindította és rövid megszakításokkal harminc éven át fenntartotta a Herkó Páter c. élclapot. 1906-ban a péri kerületben megválasztották országgyűlési képviselőnek.

 

Május 23.

1969

Ősbemutató a Petőfi Színházban

1969. május 23-án volt Shakespeare: Lóvátett lovagok ősbemutató című művének ősbemutatója a Petőfi Színházban.

 

Május 27.

1969

50 éve halt meg Obermayer Ernő

(Somlószőlős, 1888. december 13. - Szeged, 1969. május 27.) vegyész.
Az MTA levelező tagja. A középiskolát Pécsett végezte, vegyészi diplomát a budapesti műegyetemen szerzett. A Mosonmagyaróvári Országos Növénynemesítő Intézet munkatársaként a különböző szántóföldi növények elméleti kutatásában vett részt. 1918-ban a Kalocsa-vidéki fűszerpaprika nemesítésének irányítására kapott megbízást. 1927-ben az Alföldi Mezőgazdasági Vegykísérleti- és Paprikakísérleti Állomáshoz helyezték, ahol a csípésmentes paprika kísérleteivel foglalkozott. 1930 után a Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Állomás vezetőjeként a rizs hazai meghonosításában voltak eredményei. 1940-ben kísérletügyi főigazgatóvá nevezték ki. Elméleti és gyakorlati kutatásaival számos növény honosításának és elterjesztésének alapjait rakta le. Munkásságáért 1949-ben Kossuth-díjat, később más magas állami kitüntetéseket kapott. 

 

Május 29.

1949

70 éve született Debitzky Katalin

(Pápa, 1949. május 29. - Budapest, 1989. november 19.) régész, grafikus.

1974-ben a budapesti tudományegyetemen tanári, 1987-ben régész oklevelet szerzett. 1979-től a Budapesti Természettudományi Múzeum régészeti osztályának munkatársa. Grafikai munkái a Budapest Régiségei c. kiadványsorozatban jelentek meg. A fővárosban és környékén út- és egyéb építéseknél leletmentő munkákat végzett.

 

Május 30.

1919

100 éve halt meg Andorffy Péter

(Eger, 1856. január 10. - Balatonfüred, 1919. május 30.) színész, rendező.

Már 15 éves korától különböző vándortársulatoknál főként komikus szerepeket játszott. 1905-1907-ben Pozsonyban színházigazgató, majd a Népszínház-vígopera főrendezője. 1912-ben vonult nyugalomba. Színpadi szerzőként is dolgozott, a Fővárosi Színház mutatta be A szegény asszony lánya c. népszínművét. 

1999

20 éve emlékművet avattak a Pajtás gőzhajó katasztrófája áldozatainak tiszteletére a Tagore sétányon

A tragédia 1954. május 30-án délelőtt történt, és jelenlegi ismereteink szerint 23 halálos áldozatot követelt. Az akkori politikai körülmények között az eseményről alig jelent meg hír, és a hallgatás évtizedekig tartott. Ennek vetett véget az emlékmű avatása 1999. május 30-án.
Az emlékmű anyagát Máté Ernő biztosította, melynek Raffay Béla szobrászművész adott végleges formát. Az avatási és felszentelési ünnepségen igen sokan jelentek meg túlélők és szemtanúk, leszármazottak.

 

Május 31.

1944

75 éve halt meg Körös Endre

(Nagyvárad, 1872. június 10. - Pápa, 1944. május 31.) tanár, író, költő, műfordító.

A budapesti egyetemen 1894-ben bölcsészdoktori, 1896-ban tanári oklevelet szerzett. 1901 és 1934 között tanár, majd tanítóképző intézeti igazgató Pápán. Főtitkára a pápai Jókai Irodalmi Egyesületnek, 1903. december 19. és 1919. január 4. között szerkesztője az általa alapított Pápai Hírlapnak. Petőfiről és Jókairól tanulmányt írt, németből készült műfordításainak számos kötete jelent meg. Verses elbeszélést írt, többek között Kocsi Csergő Bálintról. Az 1944. évi zsidóüldözéskor feleségével együtt önként mentek a halálba. 2007. október 25-től emléktábla, Kiss László művésztanár alkotása őrzi emlékét Pápán, az egykori Református tanítóképző, a NÁTUS, Március 15. térre néző oldalfalán. Pápán az Alsóvárosi temetőben van síremléke. 

1949

70 éve született Sisak Csaba

(Szombathely, 1949. május 31. - Szombathely, 2009. január 4.) vegyészmérnök, kutatómérnök.

A kémia tudományok kandidátusa (1994). 1968-ban a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1973-ban a nehézvegyipari szakon oklevelet, 1978-ban műszaki egyetemi doktori címet szerzett. 1973-tól 1994-ig tudományos segédmunkatárs, 1991–1992-ben tudományos csoportvezető, 1992-től tudományos osztályvezető (1997-ig MTA MÜKKI Veszprém, 1997–1999 Pannon Agrártudományi Egyetem MÜKKI Veszprém,) Kaposvári Egyetem MÜKKI Veszprém. 1988-tól a MKE Veszprém Megyei Csoportja vezetőségi tagja. 1989-től az MTA Biomérnöki Munkabizottság tagja. 1990–1997 a VEAB Ipari Biotechnológiai Munkabizottsága titkára, 1997-től elnöke. 1996-tól az MKE Membrántechnikai Szakosztály vezetőségi tagja. 1996-tól az MTA Poliszaharidkémiai Munkabizottsága, az European Federation of Biotechnology Section on Biochemical Engineering Science tagja. Kutatási tevékenysége biotechnológai célt szolgáló berendezések műveleti tanulmányozására, fejlesztésére irányul. (bioreaktorok áramlástana; anyagátvitel bioreaktorokban, rögzített enzimekkel ill. élő sejtekkel működő reaktorok; integrált termékkinyerés biokonverzióknál). Több hazai és nemzetközi kutatási projekt témavezetője. A Vegyipari Egyetem meghívott előadója, a Kaposvári Egyetemen új szakok indításában működik közre. Kutatásainak területe: műszaki kémia és műszaki biokémia. Három szabadalom társfeltalálója.

 


 

Június

 

1944

75 éve halt meg Bernstein Béla

(Várpalota, 1868. január 7. - Auschwitz, 1944. június ?.) történész, főrabbi.

Tanulmányait a Budapesti Rabbiképzőben végezte, 1890-ben, Lipcsében avatták filozófiai doktorrá, 1892-től rabbi. Előbb Szombathelyen, 1909-től pedig Nyíregyházán volt főrabbi, majd az Országos Rabbi Egyesület elnökévé választották. 1944 tavaszán Auschwitzba deportálták, ahol mártírhalált halt. Széles körű történetírói és irodalmi tevékenységet fejtett ki. Írásai a zsidó folyóiratokban, a Vas- és a Szabolcs vármegyei lapokban jelentek meg. Szaktárgya a zsidó történelem, de jó ismerője volt a magyar zsidók szabadságharcbeli történetének. Magyarra fordította Mózes öt könyvét. Várpalotán a Nagy Gyula Galériában tábla, Szombathelyen kulturális központ őrzi emlékét. 

75 éve halt meg Singer Leó

(Várpalota, 1877. november 6. - Auschwitz, 1944. június ? június vége) rabbi, tanár, író, műfordító.

Singer Ábrahám fia. A budapesti egyetem latin–magyar szakán tanult, ahol 1901-ben tanári diplomát és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A fővárosban tanított, 1907-től középiskolai magán-nevelőintézetet tartott fenn. Közben számos, az ifjúságnak szóló verse és írása jelent meg. Az Újság és a Pesti Hírlap pedig kritikáit és glosszáit közölte. 1914-ben várpalotai rabbivá választották, nagyapja és apja örökébe lépett. Több héber művet fordított magyarra. 1926-ban Kolbó címen folyóiratot indított, amely végül kétkötetes könyvformában jelent meg. Legismertebb műve az Asmodai monda színdarabban történő feldolgozása. 1944-ben deportálták. Várpalotán a Nagy Gyula Galéria falán van emléktáblája. 

 

Június 1.

1894

125 éve született Szalai Imre

(Kővágóörs, 1894. június 1. - Budapest, 1979. március 2.) író, művészettörténész, építész.

Tanulmányait Budapesten kezdte, de baloldali elkötelezettsége miatt az 1. világháború után nem vették vissza az egyetemre, az építészmérnöki diplomát Brünnben szerezte meg. 1930-ban Párizsba emigrált, ahol kirakatrendezéssel, reklámgrafikával, tájképfestéssel foglalkozott. 1935-ben hazatért és a Szőke építőipari cégnél dolgozott. Tagja volt a Gallilei Körnek, aktív közreműködője a balatoni társadalompolitikai megmozdulásoknak, a tókörnyék irodalmi és művészeti életének. Írásait főként a Nyugat közölte, de más lapokban is megjelentek versei és elbeszélései. Baráti kapcsolat kötötte Radnóti Miklóshoz, aki 1935. augusztus 15-én, kővágóörsi búcsú alkalmából feleségével több napot töltött nála. Együtt dolgoztak a két háború közötti Kortárs c. folyóirat szerkesztésén, annak megszűntéig. Gyakran látogatott szülőfalujába s meghitt kapcsolatot tartott az itt élő emberekkel. Segítette Lakatos Péter Pál írói kibontakozását. 1945 után a Lakóépület-tervező Vállalat főmérnökeként irányította Dunaújváros és Inota beruházásait. A műemlékeinkről készült sorozatban többek között Balatonfüredről írt ismeretterjesztő füzetet.

1939

80 éve halt meg Scherffel Aladár

(Igló, 1865. február 18. - Tihany, 1939. június 1.) algologus, mikrobiológus.

A budapesti, a grazi és az innsbrucki egyetemeken tanult. A Szepesség moszat- és gombafaunáját tanulmányozta. 1922-től a szegedi egyetem tanára, 1928-tól haláláig a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet könyvtárosa. Az alsóbb rendű gombákat és algákat, a mikroszkopikus szervezeteket kutatta. 

 

Június 4.

1929

90 éve született Juhász Andor Zoltán

(Kispest, 1929. június 4. - Budapest, 2003. május 24.) egyetemi tanár, vegyész.

A kémiai tudományok kandidátusa (1970), doktora (19811951-ben az ELTE TTK-n vegyészmérnöki oklevelet, 1959-ben a Veszprémi Vegyipari Egyetemen műszaki egyetemi doktori címet kapott. 1951–1956-os években tudományos munkatárs a Bányászati Kutató Intézetben, Budapesten. 1956-tól 1970-ig laborvezető Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalatnál, Egerben. 1970 és 1982 között tudományos tanácsadó BME-en. 1982–1996-os években tanszékvezető egyetemi tanár VE-en. 1982 és 2000 között az MTA Műszaki-kémiai Bizottság tagja. MTA-munkabizottságok (kolloidkémiai, szilikátkémiai, szilárdtestkémiai, építészkémiai és anyagtudományi, VEAB) tagja. Tudományos egyesületek (Szilikátipari, MKE, Földtani Társulat) tagja. Több egyetemi tisztséget töltött be. A KFH-Ásványvagyon Bizottság tagja. Az Építőanyag folyóirat tudományos rovatának vezetője. 1965 és 2000 között az International Mechanochemical Association tagja. Kutatásainak témái: szilikátkémia, kolloidkémia, ásvány-előkészítés. Szakmai folyóiratokban száznál több publikációja jelent meg. Díjak, kitüntetések: 1982 Kiváló Pedagógus. 1992 Nívódíj (MTA-elnöki, kiadói). 1992 Kiváló Pedagógus. 1994 Akadémiai Díj (MTA-elnöki). 1996 Professor Emeritus VE. 1998 Szilikátiparért érdemérem (miniszteri). 

1939

80 éve 1. világháborús emlékművet avattak Veszprémben

Felavatták a trianoni békekötés évfordulóján a "házi ezred" valamint a népfölkelő gyalogezred emlékművét a Vörösmarty téren. Az emlékművet a Veszprémben élt Malasits (Sikátori) Ferenc szobrászművész készítette, Stumpf János segédletével. Az emlékmű tetején látható bronz turulmadarat a II. világháborút követően eltávolították. A rendszerváltást követően pótolták a szobrot.

1944

75 éve halt meg Hiller József

(Lucski [Liptó vm.], 1885. március 14. - Mauthausen, 1944. június 4.) nagytőkés.

A középiskoláit Rózsahegyen végezte, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta, ahol a jogtudományok doktorává avatták. Az Alumíniumérc Bánya és Ipari Rt. megalapítója 1916-ban, vezérigazgatója 1944-ig. Megszervezte és vezette a Bauxit Tröszt Konszernt, amelynek prokurátora volt. 1931-től a Tapolcai Bánya Rt. igazgatóságának elnöke, a Bauxitipar Rt. és a Viktória Vegyészeti Művek Rt. igazgatóságának is tagja. 1944 áprilisában a Gestapo elhurcolta és koncentrációs táborban halt meg. 

1999

20 éve halt meg Patona Ferenc József

(Szombathely, 1944. november 20. - Veszprém, 1999. június 4.) középiskolai tanár.

1963-ban a Szombathelyi Savaria Gimnáziumban érettségizett, 1968-ban a budapesti tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1968-tól 1981-ig a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanársegéde, 1981-től a Lovassy László Gimnázium és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola, majd a Jendrassik György Közlekedésgépészeti Szakközépiskola önállósulása után annak tanára és a természettudományi tantárgyak munkaközösség-vezetője. Tanári pályáján nagy hasznát vette kreativitásának és feladatmegoldó képességének. Sok tanítványa került főiskolára, egyetemre.

 

Június 5.

1979

40 éve halt meg Frimmel Gyula

(Szebedrázs [Szlovákia], 1894. június 14. - Zalaegerszeg, 1979. június 5.) tanár, festőművész.

A gimnázium első négy osztályát Nyitrán, a tanítóképzőt Modorban, a Képzőművészeti Főiskolát 1919-ben Budapesten fejezte be. Az elcsatolt Felvidéken, az alsókubini gimnáziumban tanított. Rövid idő múltán átköltözött Magyarországra, 1919 és 1935 között a Tapolcai Polgári Fiúiskolában, majd a zalaegerszegi iskolákban tanított. Tapolcán évről-évre bemutatókat szervezett tanítványai alkotásaiból. Legismertebb tanítványa Mikus Gyula volt. Tehetséges művésztanárként a képzőművészet minden területét művelte. 1933-ban festette a Jópásztor c. oltárképet, amely a protestáns templomot díszíti. Aktív részese volt a város közéletének, vezette a Csobánc Ifjúsági Sportegyesületet, számos írása jelent meg a tapolcai és a zalai újságokban.  

1994

25 éve halt meg Harák Ferenc

(Tác, 1910. június 12. - Budapest, 1994. június 5.) politikus.

Nyolc általános iskolát végzett, majd 1938-ban vájár szakképesítést szerzett, 1954–1956-ban a Tatabányai Bányaipari Technikumban tanult. 1947-ben az MKP három hónapos tanfolyamán vett részt. Gyermek- és ifjúkorában Várpalotán napszámos cseléd, 1927 és 1938 között Tatabányán csillés, majd 1941-ig vájár. 1930-tól a Bányamunkások Országos Szövetségének tagja, 1938-ban a helyi szervezet megalapítója, az illegális KMP tagja. A háború alatt frontszolgálatot teljesített, 1944 szeptemberében Békéscsaba környékén átment a szovjet csapatokhoz. A háború után Orosházán, az újonnan szervezett rendőrség politikai osztályvezetője. 1945-ben néhány hónapig az MKP várpalotai szervezetének vezetője, majd az MKP Veszprém vármegyei bizottságának vezető munkatársa, a megyei internálótábor parancsnoka. 1945 júniusától az Ideiglenes Nemzetgyűlésben Dunántúlt, 1946–1947-ben Veszprém megyét képviselte. Két évig az Aknamélyítő Vállalat körzetvezetője, 1949 és 1952 között a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium osztályvezetője. 1958-ig a Ceglédi Mélyfúró Vállalat igazgatója, majd 1970-ig a Tiszai Vegyikombinát budapesti beruházási irodájának oktatási osztályvezetője. 1989 után a Munkáspárt tagja. 

1999

 20 éve halt meg Illés Jenő

(Marcalgergelyi, 1930. március 16. - Budapest, 1999. június 5.) újságíró, kritikus, író.

1949-ben Pápán érettségizett, 1953-ban a budapesti tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. A Pápai Néplap, a Szabad Ifjúság, a Színház és Filmművészet munkatársa, 1957 után a Színház és Muzsika főmunkatársa volt. Később a Kortárs, Tükör és a Lobogó rovatvezetőjeként dolgozott. Írásaiban főként a magyar színházi élettel foglalkozott. 

 

Június 7.

1969

 50 éve halt meg Árvay Gábor

(Mezőtúr, 1884. január 14. - Adorjánháza, 1969. június 7.) tanító.

A tanítóképzőt Nagykőrösön végezte. Első állomáshelye Pápadereske, innen a Nagybarca nevű községbe került. 1907 és 1918 között Búza községben tanított, 1919-ben Szerecsenbe költözött, innen meghívásra, Adorjánházára ment. Itt dolgozott fél évszázadon át tanítóként és igazgató-tanítóként. A falu közéletében tevékeny szerepet játszott. Kiváló tenorhangja volt, sokat énekelt Erdélyben, egyházi és pedagógus körökben. A Székelyföld csalogányának nevezték. Adorjánházán három énekkart szervezett: egyházi férfi, egyházi női, és a levente fiatalok karát. Számos díjat nyertek ezek az együttesek. Színjátszó csoportot is alapított. Pártfogásba vette a tehetséges gyerekeket és figyelemmel kísérte pályájuk alakulását. Tanítványai közé tartozott Bolla Tibor énekes is.

1979

 40 éve halt meg Bolla Sándor

(Adorjánháza, 1902. február 7. - Ajka, 1979. június 7.) gazdálkodó, költő.

Csak elemi iskolába járt. Érdeklődése már gyermekkorában az irodalom, a költészet felé fordult. Első verse 1926-ban a Keresztény Család című lapban jelent meg Három árva címmel. Költeményei szülőföldje környékén megjelenő lapokban, antológiákban láttak napvilágot. Fő témái a hazaszeretet, isten és ember kapcsolata, a természet, a szerelem és a halál. A népies-nemzeti költészet hagyományait követte. Az 1930-as években az adorjánházai gazdakör könyvtárát kezelte. A politikában végbement változások miatt csak 1942-ig publikált. 1945 után a fellelhető források alapján megírta az adorjánházai egyházközség történetét. 1954-től egyházmegyei tanácsbíró, a református gyülekezet gondnoka. Néprajzi és helytörténeti gyűjtőmunkát végzett. 

 

Június 8. 

1929

90 éve született Pálfai István

(Devecser, 1929. június 8. - Budapest, 1985. szeptember 30.) agrárközgazdász.

A közgazdaságtudomány kandidátusa. 1953-ban az Agrártudományi Egyetemen szerezte oklevelét. Az 1953–1956-os években a Dolgozó Ifjúsági Világszövetség munkatársa, majd a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezető helyettese. Később a Kölcsönös Gazdasági Segítő Tanácsnál és minisztériumi szintű országos intézményeknél töltött be vezető pozíciókat. A budapesti Farkasréti temetőben nyugszik. 

90 éve született Vikár László

(Szombathely, 1929. június 8. - Budapest, 2017. május 12.) egyetemi tanár, néprajzkutató, középiskolai tanár-karnagy.

A zenetudományok kandidátusa (1961), doktora (1989). 1951-ben és 1956-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult. 1956-tól az MTA Népzenekutató csoportjánál (1974-től MTA Zenetudományi Intézete) Kodály Zoltán aspiránsa, 1960-tól tudományos munkatárs, tudományos titkár, 1974-től tudományos főmunkatárs, 1977-től tudományos osztályvezető, 1981-től igazgatóhelyettes, 1985 és 1996 között tudományos tanácsadó. 1969-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (2000-től Zeneművészeti Egyetem) óraadó tanára, 1973-tól adjunktusa, 1982-től docense, 1997-től egyetemi tanára. 1969 óta 28 alkalommal tanított USA és Kanada különböző egyetemei zenei tanszékeinek nyári továbbképző tanfolyamain (pl. Bloomington-Indiana, Huntsville-Texas, Provo-Utah, ill. Waterloo-Ontario, Montreal-Québec, Calgary-Alberta stb.). 1970-től 1995-ig a Nemzetközi Népzenei Tanács (IFMC) Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. 1975 és 1993 között a Nemzetközi Kodály Társaság (IKS) alelnöke, 1978–1984-es években a Magyar Kodály Társaság alelnöke. 1977-től az MTA Zenetudományi Bizottságának tagja, 1998 a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori tanácsának tagja. 1992-től a Csuvas Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, 1998-tól New Orleans (Lousiana, USA) díszpolgára, 2000-től Karád község (Somogy megye) díszpolgára. 1962-től Balatonszepezden töltik nyári szabadidejüket, 1988 óta saját házukban. A magyarság, valamint a Volga-kámai finnugor és török rokonnépek zenei hagyományait kutatta. Több mint 110 cikke és tanulmánya jelent meg magyar, valamint főként angol és francia nyelven. Közreműködött 10 magyar, ill. angol hanglemez kiadásában. Több mint 8 000 népdalt gyűjtött a Kárpát medence (Dunántúl, Felvidék és Erdély), ill. a magyar őshaza területén lévő kb. 300 cseremisz, csuvas, mordvin, votják, tatár és baskír településen.

1949

A NEVIKI megszületése

A Szervetlen Vegyipari Kutató Intézet neve a 30.168/1949. Ip.M. sz. rendelettel Nehézvegyipari Kutató intézetté változott. A névváltozás oka, hogy az intézet tevékenységi körét kiterjesztették a szénfeldolgozó vegyiparra és a szilikátkémiai iparokra is.

 70 éve halt meg László Dezső

(Lovászpatona, 1893. július 23. - Budapest, 1949. június 8.) vezérezredes.

1911-ben végezte el a hadapródiskolát, avatták zászlóssá. Az 1. világháborúban főhadnagy a szerb és az olasz frontokon, 1920-tól különböző vezérkari beosztásokban szolgált. 1921 és 1925 között Várpalotán csapattiszt. 1943-ig a hadiakadémia parancsnoka, tábornok. A 2. világháborúban a keleti fronton hadosztályt, később hadtestet vezényelt, mellette a Hadiakadémia parancsnoka, 1944-ben a Honvédvezérkar főnökének helyettese. A háború végén az 1. hadsereg főparancsnoka, vezérezredes. Nyugati fogságba esett, de 1946-ban hazahozták. 1947-ben a Budapesti Népbíróság halálra ítélte, kivégezték. 1999-ben a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény vádja alól felmentette. 

 

Június 9.

1999

20 éve halt meg Menyhárt András

(Dány, 1923. március 7. - Budapest, 1999. június 9.) vezérőrnagy.

1940-ben a Budapesti Reál Gimnáziumban érettségizett. 1954-ben, Moszkvában a Lenin Katonai Akadémián, 1964-ben a Légvédelmi Akadémián, Kalinyinben végzett. Budapesten a Vasútépítő Zászlóaljnál, Orosháza–Nagykanizsa térségében a Határvadász Zászlóaljnál, a fővárosban az Aknakutató Zászlóaljnál, majd az Országos Légvédelmi Parancsnokságon szolgált. 1961 és 1970 között Veszprémben az I. Honi Légvédelmi Hadosztály (alapító) parancsnoka. 1970-től 1984-ig a Magyar Néphadsereg légvédelmi és repülő felügyelője. 

 

Június 10.

2009

90 éve született Szamos Rudolf

(Szekszárd, 1929. június 10. - Szombathely, 2009. augusztus 4.) újságíró, író, középiskolai tanár.

1947-ben a szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségizett. 1953-ban a budapesti tudományegyetem magyar–történelem szakán szerzett tanári oklevelet. 1951-ben Magyar Rádió riportere. 1955-től Tolnai Napló újságírója, 1957-től az Élet és Irodalom munkatársa, 1961-től a Népszabadságnál újságíró, 1963-től a Vas Népe főszerkesztője, 1965-től a Hétfői Hírek újságírója. 1968-tól Gondolat Kiadó felelős szerkesztője. 1978–1979-ben a Veszprém megyei Napló főszerkesztője. 1951-től MÚOSZ, 1957-től PEN Club Magyar Tagozata, 1991-től a szombathelyi ROTARY International tagja. 1953-tól 1980-ig megjelent számtalan tárcája, novellája, riportja, elbeszélése. A Magyar Rádió irodalmi osztályának műsoraiban elhangzott riportok, novellák, rádiójátékok szerzője volt. A Kántor-könyvek hét hazai kiadást ért meg eddig. (Kiadták Moszkvában, Berlinben, Pozsonyban, Prágában, Zürichben, Szófiában és Bukarestben is.) A tv-filmsorozatot négyszer ismételték. Fordítóként és íróként is nevet szerzett, többek között ő fordította Charles de Gaulle Háborús emlékiratát. 1994-ben a San Francisco, Artists Embassy International ismerte el munkásságát. 2007-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége szakmai díját kapta.  

1959

60 éve halt meg Magasi Artúr Ernő

(Celldömölk, 1903. szeptember 28. - Budapest, 1959. június 10.) bencés szerzetes, tanár, költő, irodalomtörténész.

Dunántúli középiskolákban tanított: Győrben, Sopronban, Esztergomban és Pannonhalmán. 1939-ben Celldömölkön lelkész, 1940 és 1946 között a pápai bencés gimnázium tanára. Munkatársa volt a Pannonhalmi Szemlének. Vezércikkeket írt, versei és közleményei jelentek meg országos és dunántúli folyóiratokban, hírlapokban, írásainak helyet adott a Pápa és Vidéke, valamint a Pápai Hírlap is. Szerkesztette a pápai Pax, valamint az esztergomi Akarat c. diákújságokat. Több verse Somogyi Ernő álnéven jelent meg. Kéziratait a pannonhalmi könyvtár őrzi. 

 

Június 11.

1939

80 éve avatták fel Szent István és Gizella királyné szobrát a vár végében

A szoborállításról a Szent István emlékév kapcsán született döntés, miután Veszprémet is bevonták az országos ünnepségek keretébe. A költségeket a kormány állta. A kiírt pályázatot négy jelentkező közül Ispánki József nyerte.  A szobor aztán - többszöri halasztás után - 1938. decemberében került a helyére, de az ünnepélyes felavatásra csak fél évvel később került sor Hóman Bálint kultuszminiszter jelenlétében.

 

Június 12.

1939

80 éve született Lencsés György

(Várpalota, 1939. június 12. - Veszprém, 2001. június 11.) üvegtechnikus, helytörténész.

1957-ben a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett.. Helytörténeti, üzemtörténeti kutatásokat folytatott. Kilenc dolgozata kéziratban van. 

1959

Emléktábla avatás Balatonfüreden

1959. június 12-én avatták fel Eötvös Lóránd emléktábláját a Panteonban. Eötvös Lóránd dolgozta ki a Föld belső rétegeinek gravitációs vizsgálati módszerét. Az erre szolgáló ingáját a Balaton jegén Füred és Tihany között próbálta ki és hitelesíttette.

 

Június 13.

2009

10 éve halt meg Kerekes Károly János

(Kistálya [Andornaktálya], 1918. március 17. - Zirc, 2009. június 13.) zirci apát, teológiai tanár.

1929–1934-ben az egri Szent Bernát Gimnáziumban, 1934–1937-ben a budapesti Szent Imre Gimnáziumban, 1937–1940-ben a Zirci Ciszterci Hittudományi Főiskolán, 1940–1944-ben Ciszterci Tanárképző Főiskolán tanult. 1940–1945-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen latin–görög–orosz szakos középiskolai tanári oklevelet, 1946-ban egyetemi doktori címet kapott. 1944–1945-ben gyakorló tanár a budapesti Mintagimnáziumban és a Szent Imre Gimnáziumban. 1935 és 1948 között tanár a Szent Bernát Gimnáziumban, Egerben. 1948–1951-ben teológiai főiskolai tanár Budapesten. 1951-től 1954-ig Adony, az 1954–1957-es években Szomolya községekben tanár. 1957 és 1973 között a Kalocsai Főegyházmegyében (1957–1961 Baja-Belváros, 1961–1964 Jánoshalma, 1964–1966 Akasztó, 1966–1967 Dunapataj, 1967–1970 Bácsalmás, 1970–1971 Bátya, 1971–1973 Kalocsa) hitoktató. 1973-tól 1983-ig tanár a szegedi Hittudományi Főiskolán, 1989-ig a Budapesti Hittudományi Akadémia levelező tagozatán is. 1974-től 1987-ig a Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának kijelölt Apostoli Adminisztrátora. 1987 és 1996 között prézens apát, zirci apát. 1996 után ny. zirci apát, hittudományi főiskolai tanár. Egri tanári beosztása mellett rendházgondnok és több egyházi intézmény gondnokságában besegítő, budapesti főiskolai tanársága mellett a növendékek tanulmányi felügyelője volt, általános iskolai tanári éveiben szakszervezeti megbízottként tevékenykedett. Zirci apátként hat éven át (1990–1996) a magyarországi szerzetes elöljárók konferenciájának elnöke. A biblikus nyelvészet területeit kutatta. 2003-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta. A zirci apátsági templomban nyugszik. Kezdő „tudományos” éveiből említésre méltó a Nova Clara Vallis időszakos kiadványban megjelent Kultúra és civilizáció (1943. 3.) és a Hellász arca és ami mögötte van (1944. 1.) c. írás. A szerzetesek szétszóratása után csak „szétszórtan”, itt-ott jelent meg egy-egy pedagógiai, művelődéstörténeti, szentírás-tudományi és kateketikai–lelkipásztori előadása szövege. 

 

Június 14.

1894

125 éve született Frimmel Gyula

(Szebedrázs [Szlovákia], 1894. június 14. - Zalaegerszeg, 1979. június 5.) tanár, festőművész.

A gimnázium első négy osztályát Nyitrán, a tanítóképzőt Modorban, a Képzőművészeti Főiskolát 1919-ben Budapesten fejezte be. Az elcsatolt Felvidéken, az alsókubini gimnáziumban tanított. Rövid idő múltán átköltözött Magyarországra, 1919 és 1935 között a Tapolcai Polgári Fiúiskolában, majd a zalaegerszegi iskolákban tanított. Tapolcán évről-évre bemutatókat szervezett tanítványai alkotásaiból. Legismertebb tanítványa Mikus Gyula volt. Tehetséges művésztanárként a képzőművészet minden területét művelte. 1933-ban festette a Jópásztor c. oltárképet, amely a protestáns templomot díszíti. Aktív részese volt a város közéletének, vezette a Csobánc Ifjúsági Sportegyesületet, számos írása jelent meg a tapolcai és a zalai újságokban. 

1944

75 éve halt meg Róth Miksa Károly

(Pest, 1865. december 26. - Budapest, 1944. június 14.) üvegfestő.

Jelentős szerepet töltött be a magyar művészeti életben. Üvegfestő, majd azzal kapcsolatos üvegmozaik-készítő műhelye 1885-től működött. Évtizedeken át ellátta az akkor nagyarányúan fejlődő főváros középületeinél jelentkező feladatokat. Munkája művészi és technikai tekintetben is kimagasló volt. Számos nagyszabású munkát készített Magyarországon és külföldön. Az 1907-ben épült veszprémi Feltámadt üdvözítő tiszteletére szentelt (Károly-templom) üvegablakait készítette. 

 

Június 15.

1944

75 éve halt meg Deutsch Gábor

(Karcag, 1909. június 5. - Auschwitz, 1944. június 15.) főrabbi.

1935-ben avatták rabbivá, 1936-tól a devecseri izraelita hitközség főrabbija. 

 

 

Június 16.

1939

80 éve született Bankó Zoltán

(Veszprém, 1939. június 16. - Veszprém, 2013. augusztus 1.) közgazdász, bankigazgató.

1957-ben a Veszprémi Közgazdasági Technikumban érettségizett, 1964-ben mérlegképes könyvelői tanfolyamon végzett. Az 1958–1964-es években pénzügyi előadó a Vetőmagtermeltető Vállalatnál, 1964 és 1972 között főelőadó a Magyar Nemzeti Banknál, 1972-től 1988-ig közgazdász a TESZÖV-nél, 1988 és 1999 között területi igazgató a Mezőbanknál, 1999-től az Erste Banknál, Veszprémben. 1994-től kuratóriumi elnök a Filozófia Veszprémiensis Alapítványnál, Veszprémben. Írásai, tanulmányai jelentek meg a Napló és a Figyelő c. lapokban. 1977-ben Kiváló Pénzügyi Dolgozó, majd a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést kapott. 

 

 

Június 17-18. 

1939

A Szent István emlékév eseményei. Az emlékév ugyan 1938-ban volt, de bizonyos politikai okok miatt az Aranyvonat csak 1939-ben ért el Veszprémbe. 1939. június 17-én felszentelték a felújított Gizella-kápolnát, leleplezték az Árpád-kori főiskola emléktábláját, felavatták a Vetési-kutat, a Vetési-oszlopfőt, a Szent Katalin-zárda és a veszprémvölgyi apácakolostor romjait. 1939. június 18-án Habsburg József főherceg felavatta a Hősök Kapuját, ahol egy első világháborúban elesett ismeretlen katona hamvait helyezik el szarkofágban, majd felavatták a Völgyhidat. A két angyal (Pázmándy István tervei alapján) Rumi-Rajki István munkája.

 

Június 18.

1999

20 éve halt meg Jelencsik Sándor

(Hódmezővásárhely, 1926. január 11. - Pápa, 1999. június 18.) tanár, könyvtáros.

Általános- és középiskola tanulmányait szülővárosában végezte, 1952-ben a szegedi főiskolán, magyar–történelem szakon szerzett diplomát. A tanítási szünetekben hídépítő munkásként dolgozott, életre szóló tüdőbetegséget kapott. 1953 és 1958 között a Hódmezővásárhelyi Megyei Könyvtár igazgatóhelyetteseként dolgozott, közben 1956-ban felsőfokú könyvtárosi szakképzettséget szerzett. 1958-tól 1962-ig a veszprémi EKMK csoportvezetője. 1962 novemberétől 1986-ban történt nyugdíjazásáig a pápa Jókai Mór Könyvtár igazgatója. Munkásságának eredményeként az intézmény Pápa város kulturális közéletének egyik meghatározó központjává vált. A TIT járási titkáraként is a város környéki falvak művelődésügyének gondozását vállalta. Több kiadvány szerkesztője volt, viszonylag rendszeresen jelentek meg írásai megyei és szakmai lapokban. Tevékenységét a kitüntetések egész sorával ismerték el. A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik. 

 

Június 19. 

1929

90 éve született Tóth László

(Csepel, 1929. június 19. - Tapolca, 2000. január 29.) alezredes.

1948–1949-ben a Kossuth Akadémián, 1957-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián végzett. Az 1949–1952-es években Piliscsabán zászlóaljparancsnok. 1952–1954-ben a Páncélos Parancsnokságon előadó, Budapesten. 1958-ban Kalocsán, 1958-tól 1961-ig Budapesten, az 1961–1964-es években Nagykanizsán zászlóaljparancsnok. 1964-től 1967-ig Zalaegerszegen a Páncélos Hadosztálynál főtiszt. 1967–1968-ban a 8. Harckocsizó Ezrednél ezredparancsnok-helyettes, 1968 és 1976 között ezredparancsnok, Tapolcán. 1976–1977-ben a fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka. 1977-től nyugállományban. A hetvenes években, több újságban, napilapban és a Honvédségi Szemlében jelentek meg írásai. Tv-filmsorozat készült Három srác a hadseregben címmel, melyben Tóth László ezredparancsnok mutatta be a fiataloknak a filmben felvetteket, és a film aktív szereplője volt. Számos szakmai és polgári kitüntetést, többek között 1964-ben a Kiváló Szolgálatért Érdemérmet, 1973-ban a Veszprém Megyéért Érdemérem arany fokozatát kapta.  

1944

75 éve indult az első transzport Veszprémből Birkenauba
A zsidónak minősülő veszprémi lakosokat 1944 júniusában a zsidó iskolában és a zsinagógában kialakított gettóba zárták. Innen már csak munkaszolgálatra illetve esetenként bevásárolni mehettek ki. A június 15-én elkészült gettónévsor 681 név szerepelt.  1944 június 19-én a gettóba zsúfolt emberek első transzportját elszállítják a Sárvári gyűjtőtáborba, majd pár nap múlva a koncentrációs táborokba.

1979

40 éve halt meg Passuth László

(Budapest, 1900. július 15. - Balatonfüred, 1979. június 19.) író, műfordító.

A kolozsvári és a szegedi egyetem jogi karán folytatott tanulmányokat. 1919-től banktisztviselő, 1951-től az Országos Fordítóiroda szakfordítója. A húszas évek közepétől jelentkezett útirajzokkal, történelmi tanulmányokkal, művelődéstörténeti cikkekkel. Dolgozott a Nyugatnak, a Magyar Nemzetnek alapításától munkatársa. 1948-ban kizárták az Írószövetségből, 1956 után csak álnéven írt munkái jelenhettek meg. 1960-ig a magyar Pen Club főtitkára volt. Művelődéstörténeti regényei eredeti forrásokra támaszkodnak, hitelesen ábrázolják a kort és az eseményeket. Később történelmi témájú regényei is nagy sikert arattak. Görög, német, olasz, portugál és spanyol nyelvből fordított. Esőisten siratja Mexikót c., 1939-ben megjelent történelmi regénye hozta meg számára a népszerűséget. Az 1950-es évektől több ízben a füredi Lipták ház vendége. 1958-ban telket vásárolt Tihanyban, nyaralót épített. Tihanyi házában töltötte a nyári hónapokat, itt írta a Ravennában temették Rómát c. regényét is. Balatonfüreden utcanév, a Balatoni Panteonban 1986-tól tábla őrzi emlékét. Sírja a balatonarácsi római katolikus temetőben van. 

1994 

25 éve halt meg Starcsevics Tiborné

(Tapolca, 1929. december 26. - Tapolca, 1994. június 19.) könyvtáros.

A háború utáni könyvtáros nemzedék egyik jelentős alakja. 1960 és 1984 között a Tapolcai Városi Könyvtár módszertani csoportvezetője. Szervezte és irányította a város közigazgatási- és természetes vonzáskörzetébe tartozó községek könyvtári ellátását. Kialakította és jól működő ellátó szervezetté formálta a kiskörzeti könyvtári modellt. 

 

Június 20.

1939

80 éve született Corradi Gyula

(Budapest, 1939. június 20. - ?, 2013. február 6.) orvos, ügyvezető igazgató.

A Budapesti Orvostudományi Egyetem elvégzése, 1972 után néhány évet a Szent István Kórház Urológiai Osztályán dolgozott, a 1970-es évek végén már az andrológiai ambulanciát végezte és vezette a klinikán. Genitális infektológiából habilitációt, széles körű tudományos munkát végzett. Vizsgálataiban a legmodernebb technikát alkalmazta. Érdeklődése kiterjedt az urogynaecologiára, az infertilitás újabb széles területeire. 2000-ben Tapolcára költözött, ahol az Ady Endre utcai, volt bölcsőde épületében megnyitotta a Pannon Reprodukciós Intézet magánklinikát. Az általa megindított lombikbébi program sok családban tette lehetővé a gyermekvállalást. Nevéhez füződik az un. GÁTŐR-program kifejlesztése, majd tömegessé váló használata. A zalahalápi hegyen házat épített. Hamvait a Balaton felett szórták szét. 

 

Június 22. 

1979

40 éve halt meg Móger Dezső

(Hosztót, 1931. január 14. - Budapest, 1979. június 22.) vegyész.

A kémiai tudományok kandidátusa. 1957-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett oklevelet, majd két évig a Központi Kémiai Kutató Intézetben dolgozott. 1959 és 1963 között aspiráns a Szovjetunióban, a Nobel-díjas Ny. Ny. Szemjonov munkatársaként nyert tudományos fokozatot. 1963-ban visszatért a Központi Kémiai Kutató Intézethez. Elsősorban a homogén és heterogén katalitikus hidrogénezés katalizátoraival, a hidrogénezési folyamatok reakciómechanizmusának, reakciókinetikájának vizsgálatával foglalkozott. 

2009

10 éve halt meg Nagy Alajos

(Vasszilvágy, 1936. július 1. - Budaörs, 2009. június 22.) rendező, színész.

Általános iskolába szülőfalujában és Ajkarendeken, gimnáziumba Pápán és Veszprémben járt. Érettségi után egy évig járási művészeti előadó Zircen, 1955-től az Ajkai Üveggyárban betanított dolgozó. 1956 októberében tagja, titkára az Ajkai Községi Forradalmi Tanácsnak. Szerkesztője és kiadója a két számot megért Ajkai Szabad Szónak. November 13-ától szülőfalujában bújt meg, majd Németországba menekült. Hannoverben színművészetet tanult, Hamburgban és több német kisvárosban rendezőként és dramaturgként dolgozott. Évtizedeken át a Nyugat-Európában élő magyar közösségi élet egyik meghatározó, szervező politikusa. 1966-tól a Szabadságharcos Világszövetség európai főtitkára, 1976-tól elnöke, az 1990-es évektől tiszteletbeli elnöke. Hazatérése után írásaiban, könyveiben hiteles dokumentumokkal, életrajzi emlékekkel mutatja be szellemi szülővárosa, Ajka 1956-os forradalmi történéseit. Haláláig a Lakitelki Népfőiskola kurátora, 2005 és 2009 között a Nemzeti Fórum 1956-os Munkacsoportja vezetője. 2007-ben a Mindszenty Emlékérem kitüntetést kapta. Vasszilvágy temetőjében nyugszik. 2016. november óta tábla őrzi emlékét Ajkarendeken a plébánia falán. 

 

Június 23.

1999

 20 éve halt meg Császár Attila

(Padrag, 1942. augusztus 9. - Balatonarács, 1999. június 23.) református lelkész, esperes.

1965-ben a Budapesti Református Teológiai Akadémián végzett. 1965–1966-ban segédlelkész, 1966–1967-ben helyettes lelkész Balatonarács, Tihany, Balatonudvari községekben. 1968-tól haláláig lelkész Balatonarácson. 1987-től a Veszprémi Református Egyházmegye esperese. 1980-tól az egyházmegye ökumenikus és békeügyi előadója. 1997-től a zsinati számvevő bizottság elnöke, a lelkészképző bizottság tagja, választott zsinati képviselő, a Zsinati Nyugdíjbizottság elnöke. Egyházi lapokban, a Naplóban és a Balatonfüredi Hírekben közölték írásait. Rádiós és parlamenti istentiszteleteket tartott. 1993-ban Pro Urbe díjat kapott. A balatonarácsi református temetőben nyugszik. 

 

Június 24.

1869

 A 31-esek „születése”

A városi bizottmányi ülés rendelkezett a hozzájuk rendelt haderő elszállásolásáról. Erre az Alsókaszárnyát jelölték ki, ahol azonban nem volt elég hely, így egy ideig házat is béreltek erre a célra. Az újoncokat Veszprém, Zirc, Városlőd és Tapolca környékéről toborozták. Ebből a katonai egységből fejlődött ki aztán a 31. veszprémi honvéd gyalogezred.

1989

 30 éve halt meg Csomai Károly

(Veszprém, 1902. december 16. - Veszprém, 1989. június 24.) tsz-elnök.

Édesapja rendőr volt, de a Tanácsköztársaság idején is szolgált, ezért később meghurcolták. Tizenketten voltak testvérek, közülük nyolcan érték meg a felnőttkort. Az elemi iskola ötödik osztálya után ostoros béres, két év múlva ökrös béres a veszprémi püspökség birtokán. Tanulmányait Somogyszentimrén kétéves gazdasági iskolában folytatta. 1920-tól ismét a veszprémi püspöki uradalomban dolgozott. 1930-ban került Nagyalásonyba Barcza Dezső Ötvös-pusztai birtokára, 1939-ben már Vilma-pusztán ispánként vezette a gazdaságot. 1945-ben két hold földet kapott, ezen gazdálkodott 1948-ig, amikor megalapították az Ötvös-pusztai Táncsics Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet, amelynek első elnökévé megválasztották. 1964-ig töltötte be ezt a tisztséget, majd 1972-ig Monostorapátiban tsz-elnök. 1958-ban országgyűlési képviselőnek választották. Tagja volt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és a Veszprém Megyei Tanácsnak. Munkásságát több állami és megyei kitüntetéssel ismerték el. Sírja a veszprémi Vámosi úti temetőben van. 

 

Június 25.

1949

 70 éve született Szabó Márta

(Budapest, 1949. június 25. - Nagyatád, 2004. november 1.) vegyészmérnök, akadémiai szervezőtitkár.

1967-ben a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1973-ban vegyészmérnöki oklevelet, 1988-ban műszaki egyetemi doktori címet szerzett. 1973-tól 1976-ig az MTA Műszaki Kémiai Kutató Intézete tudományos segédmunkatársa, 1976 és 1990 között tudományos munkatárs, 1990-től az MTA Veszprémi Területi Bizottsága szervezőtitkára. A VEAB északnyugat-magyarországi régiója tudományos közéletének szervezésével, a kutatók munkásságának összehangolásával foglalkozott. 1990-től szerkesztője volt a VEAB évkönyveknek és értesítőknek. 

 

Június 26.

1919

100 éve halt meg Ley József

(Városlőd, 1852. április 11. - Tapolca, 1919. június 26.) római katolikus esperes plébános.

A teológiát Esztergomban és Veszprémben végezte. 1876. május 26-án szentelték pappá. Szolgált Törökkoppányban, Veszprémben, Tapolcán. 1900-tól szentszéki ülnök, 1917-től kerületi esperes. Működése idején Tapolcán óvoda, kórház épült, a templomnak új orgonát, harangot szerzett. Kisapátiban, Hegymagason, Raposkán iskolát építtetett. Összeállította, és Veszprémi Hírlapban közzétette a tapolcai plébánia múltjára vonatkozó adatokat. Tapolcán utcanév őrzi emlékét. 

 

Június 27.

1719

300 éve született Farkas János

(Nagyvázsony, 1719. június 27. Születési helye: Vásonkő. - Bécs,  1789 körül) nyelvtanár.

Nyelvtanár volt a császári királyi udvarnál, Bécsben. Munkája, az Ungarische Grammatik, oder ausführliche Unterweisung, wodurch man die ungarische Sprache in ihrer Vollkommenheit zu lesen, schreiben, und reden …(Wien, 1771) új átdolgozásokban a 19. század végéig 13 kiadásban jelent meg. 

1939

80 éve halt meg Mangold Gusztáv

(Budapest, 1866. november 19. - Budapest, 1939. június 27.) újságíró, szerkesztő.

A kőszegi és budapesti katonai tanintézetekben tanult, ifjúkorának nagyobb részét Balatonfüreden töltötte. Apja példáját követve, élete egyik legfontosabb céljává vált a Balaton ügyének képviselete. 1900-ban alapította a Balaton-Füred és Vidéke Társadalmi Érdekeit Szolgáló Egyesületet, amelynek titkára volt. 1902-ben létrehozta a Szép Szív Társaságot, amelynek elnökévé választották. 1906-ban a társaság gyermeküdülőt létesített Balatonfüreden. Újjáélesztette a Balatonvidéki Kört, kezdeményezte a Balatoni Szövetség munkájának megújítását. 1913-ben megalapította a Balatoni Hírlap című hetilapot, amelynek főszerkesztője volt. Írásai rendszeresen megjelentek a Balaton-környéki megyék és városok lapjaiban. Az 1920-as évektől többnyire a fővárosban élt, írásai országos lapokban jelentek meg. Verseket, esszéket és népszínműveket is írt, jelentetett meg.

 

Június 28. 

1939

80 éve született Kiss Albert

(Szotyor, [Románia], 1939. június 28. - Németbánya, 2015. május 11.) tanár, iskolaigazgató.

1957-ben a Pápai Állami Tanítóképző Intézetben, 1978-ban a Szombathelyi Tanárképző Főiskola történelem szakán szerzett oklevelet. 1957-ben tanító Szerencseny, 1957–1959-ben Ihász községben. 1959-től 1972-ig iskolavezető Iharkúton, 1972 és 1997 között tanár, iskolaigazgató Bakonyjákón. 1967-től 1982-ig Bakonyjákón tanácselnök-helyettes, tanácstag. 1982–1985-ben az Országos Ifjúságvédelmi Tanács tagja, 1996–1997-ben a Pápa környéki iskolaigazgatók munkaközösségének vezetője. 1998-tól Németbánya települési képviselője, alpolgármester. 

1979

40 éve halt meg Tánczos Tibor

(Szentgotthárd, 1923. február 19. - Veszprém, 1979. június 28.) színművész.

Diákévei alatt rendszeresen szerepelt amatőr társulatokban, színészi pályáját 1946-ban, a szombathelyi társulatnál kezdte. 1949-ben a Miskolci Színház tagja, 1954-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Ezután vidéki színházak következtek: Pécs, Debrecen, Kecskemét, Veszprém (1962–1964) és Győr. 1966-tól haláláig a Veszprémi Petőfi Színház tagja. A drámai hős szerepek sorát játszotta. Alakításait belső fűtöttség, szenvedélyesség jellemezte. 1963-ban Veszprém megyei Kisfaludy-díjat, 1970-ben a Jászai-díjat kapott. 

1989

30 éve halt meg Bóday Gábor

(Nagyszeben, 1897. június 15. - Budapest, 1989. június 28. ) bányamérnök, bányaigazgató.

Iskoláit szülővárosában végezte, 1915-ben érettségizett, majd három évet a fronton szolgált. Leszerelése után részben a leobeni Montanisztikai Főiskolán, részben a charlottenburgi egyetemen folytatott felsőfokú tanulmányokat. 1924-től az Ajkai Kőszénbánya Rt. gépészeti üzemvezetője és igazgató helyettese, 1928 és 1947 között igazgatója. Nevéhez fűződik a bánya bővítése és rekonstrukciója, az első széles homlokú frontfejtés kialakítása, a padragi új bányaüzem megnyitása. Bevezette a száraz tömedékelést, kísérletezett acéltámos biztosítással. Ebben az időben kapott fürdőt az Ármin-akna, kórházat a bányatelep. A 2. világháború végén megakadályozta a bányák felrobbantását, ezzel biztosította a folyamatos munkát. 1947-től Budapesten a Magyar Állami Szénbányák központjában, 1949 és 1958 között Komlón dolgozott. Nyugdíjasként a Szabadalmi Hivatal mellékállású szakfordítója. Ajkán feleségül vette Bóday Dezső földbirtokos Éva nevű lányát. 1945 után a Bóday vezetéknevet használta. 

2009

10 éve halt meg Wéber László

(Devecser, 1938. február 10. - Ajka, 2009. június 28.) általános iskolai tanár, igazgató.

1956-ban a Pápai Állami Tanítóképzőben, 1965-ben a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán szerzett oklevelet. 1956–1957-ben gyakorló tanító Dudaron, az 1957–1966-os években tanító, tanár, igazgatóhelyettes Bakonynánán. 1966-tól általános iskola, ill. jogutódja a Simon István Általános Művelődési Központ igazgatója Ajkarendeken, majd tanár, 1969-től 1975-ig igazgató-helyettes, 1975-től igazgató Ajkán. 1972 és 1990 között tanácstag. 1980-tól 1990-ig az Ajkai Városi Tanács kulturális bizottságának elnöke. 1995-től az Ajkai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Írásai jelentek meg a Megyei Pedagógiai Körképben. 1973-ban az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, 1988-ban Kiváló Munkáért kitüntetéseket kapta. 

 

Június 29.

1979

40 éve halt meg Koller Károly Pius

(Nagykanizsa, 1904. március 4. - Brushwood [Anglia], 1979. június 29.) bencés szerzetes, orvos, biológus.

1917-ben lépett a Pannonhalmi Szent Benedek-rendbe, 1922-ben fogadalmat tett, 1924-ben pappá szentelték. Tanulmányait a budapesti orvostudományi egyetemen, a Korányi-klinikán és Angliában végezte. 1928–1930-ban ösztöndíjjal Cambridge-ben és Edinburgh-ban folytatott kutatásokat. Hazatérése után 1930–1932-ben a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet munkatársaként dolgozott, megszervezte az átörökléstani osztályt. 1932-ben végleg elhagyta Magyarországot. 1936–1937-ben az Egyesült Államokban és Angliában ösztöndíjas. 1938 és 1944 között az edinburghi egyetemen tanított, majd a londoni egyetem rákkutató intézetének munkatársa, 1952 után professzora és igazgatója. 1970 után a Nemzetközi Atomenergiai ügynökség szakértője. Kutatásainak központjában az öröklődés, az örökítő anyagok és a rák kapcsolata állt. 

 

Június 30.

1894

Az Egyházmegyei Nyomda megalakulása

Hornig Károly püspök megalapította az Egyházmegyei Nyomdát. Megvette az ifj. Szammer Imre számára újonnan berendezett nyomdát a Horgos utcában. Ekkortól a Veszprémi Hírlap katolikus hetilapot az Egyházmegyei Nyomda nyomta. A nyomda első üzletezetője Scherer István karkáplán, és később is mindig egyházi személy állt az élén. Egyre több egyházi kiadvány jelent meg, melyeket itt nyomtattak. A nyomdát 1949. december 29-én államosították, és Államosított Egyházmegyei Nyomda néven működött tovább.

1929

90 éve halt meg Réthi Ede

(?, 1853. ? ?. - Veszprém, 1929. június 30.) járási tiszti főorvos.

1882-ben Bécsben kapott orvosi diplomát. Tartalékos ezredorvosként tartották nyilván Veszprémben, ahova 1884-ben telepedett le. 1904-től a Betegsegélyező Pénztár orvosa, 1909 és 1917 között a gyermekmenhely teleporvosa, az 1914–1916-es években Veszprém város, 1916 után a Veszprémi járás tisztiorvosa. 1912-től 1928-ig a tüdőbeteg gondozó vezető főorvosa. Tagja volt a vármegyei törvényhatóságnak és a városi képviselő-testületnek. 1888 és 1927 között az Izraelita Hitközség elnöke. Érdemeiért 1918-ban tiszteletbeli megyei főorvosi címet kapott. Családi kriptája a Mártírok úti zsidó temetőben található. A sírkő felirata még: „E sírkő egy igazi embert borít, ki becsületet szerzett honának és felekezetének.” Márványkő síremlékének felirata szerint többek között az alábbi kitüntetéseket kapta: a Hadiékítményes Ferenc József-rend lovagja, a Koronás Arany Érdemkereszt tulajdonosa stb. 

1944

Veszprém bombázása

Egy amerikai vadászgép eltévedve a sűrű felhőkben célzás és élesítés nélkül kilenc bombát dobott le Veszprémre, csak egy robbant fel (Tobak u. 6.)

1994

Elkészült belső körgyűrű első darabja

Megnyitották a Cserepes utcát, mellyel közvetlen összeköttetést teremtettek a Cholnoky és a Stadion utcák között. Ezzel megkezdődött a belső körgyűrű kialakítása.

1999

Bakonypéterd, Lázi települések átcsatlakoznak Győr-Sopron megyéhez.

A két település a megyehatáron, Győrtől mintegy 25-30 kilométerre, Veszprémtől pedig 50-60 kilométerre fekszik. Győr felé közel sík a terep, míg aki Veszprémbe igyekszik, át kell vágnia a Bakonyon, ami különösen a téli közlekedési viszonyok közepette nem egyszerű feladat. A két faluban élő ingázók közül viszont a többség Győrött dolgozott, a gyerekek szintén oda jártak középfokú iskolákba, így logikus volt az elszakadási javaslat, amit majd három év után hagyott jóvá az országgyűlés. Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány 2001-ben követte példájukat.

20 éve halt meg Bellovits Jenő

(Hegykő, 1940. december 31. - Várpalota, 1999. június 30.) textiltervező iparművész.

Gyermekéveit Hegykőn töltötte, majd Győrben elvégezte a textilipari technikumot. Sopronban, a szövőgyárban kezdett dolgozni, később a Pécsi Kenderfonó- és Szövőgyárba került. Tagja lett a Pécsi Stúdiónak is, amely nagy hatással volt későbbi életére. Mesterének Bizséné Kovács Diána iparművészt tartotta, akinek ösztönzésére kezdett önállóan textileket tervezni. 1965-ben költözött Várpalotára, ahol 15 évig vezetett gyermekszakköröket. Alkotótáborokban, bemutató foglalkozásokon tanította a szövés és a textilfestés művészetét. Műveivel számos megyei és országos kiállításon szerepelt. Alkotásai az ország több gyűjteményében megtalálhatók. A várpalotai Felsővárosi temetőben nyugszik. 

2009

10 éve halt meg Kovács János

(Sárosd, 1924. május 19. - Veszprém, 2009. június 30.) tanár.

Az elemi iskolába szülőfalujában járt, a középiskolát a budapesti Vörösmarty és a székesfehérvári Ybl Miklós gimnáziumokban végezte, 1942-ben érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Állatorvosi Főiskolán kezdte, 1945-től 1948-ig kilenc hónapi szovjet hadifogság, majd Sárosdon munkavállalás (irodai munka, könyvelés) és szülei életének segítése (lebombázott házuk újjáépítése stb.) következett. A Budapesti Tanárképző Főiskola magyar–orosz szakán 1952-ben főiskolai, majd 1953-ban középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1952-től a Veszprémi Vegyipari Egyetem nyelvi lektorátusán dolgozott, 1956-tól 1962-ig a Nemesvámosi Általános Iskola igazgatóhelyettese, majd két évig a Veszprémi Városi Tanácson népművelési felügyelő. 1964 és 1974 között a városi tanács elnökhelyettese, 1984-ig, nyugállományba vonulásáig a Hriszto Botev Általános Iskola igazgatója Veszprémben. Évtizedekig aktív résztvevője, tanácselnök helyettesként, iskolaigazgatóként, a TIT városi és a Liszt Ferenc Kórustársaság társadalmi elnökeként irányítója és meghatározó személyisége volt a város oktatási és kulturális életének. Egyik kezdeményezője és támogatója volt Petőfi Színház állandó társulata, a nagy sikerű Tv-találkozók megszervezésének, valamint Gladsaxe és Tartu városokkal testvérvárosi kapcsolatok kialakításának.

 


 

Július

 

1944

75 éve halt meg Tábori Kornél

(Szolnok, 1879. június 27. - Auschwitz, 1944. július ?.) író, újságíró.

Jogi és társadalomtudományi tanulmányokat végzett. Pályafutását rendőri riporterként kezdte, az 1. világháborúban haditudósító volt, 1907-től a Pesti Napló munkatársa, később egyik szerkesztője. Rendőrségi riportköteteivel a dokumentum-riport és a szociográfia felé közelített. Művészi színvonalon fényképezett, szociografikus hitelességű fotói önálló kötetben is megjelentek. Nyelvtudását és a nyugat-európai országokban szerzett turisztikai tapasztalatait az Idegenforgalmi Könyvtár szerkesztőjeként hasznosította. A Balatoni Kurír munkatársaként számos tanulmányt, több száz cikket írt a Balatonról, különösen sokat Balatonfüredről. 1944 áprilisában letartóztatták, majd az auschwitzi haláltáborba hurcolták. A fasizmus áldozata lett. 

 

Július 1.

1999

Herend városi rangot kap

Herend környékén már római korból is találtak leleteket. A terület a török megszállás alatt elnéptelenedett, majd újranépesült.  A település igazi virágzását a Herendi Porcelánmanufaktúra megalapítása hozta el. Bár lakosságszáma alapján (3384 fő 2015. jan. 1-én) meglehetősen kicsi, kistérségi szerepe, gazdasági ereje már a manufaktúra miatt is jelentős.

 

Július 2. 

1894

125 éve született Major Józsefné

(Újpest, 1894. július 2. - Pápa, 1981. július 25.) tanító.

Ősei között cseh-morva, lengyel, szerb nemzetiségűek voltak, de őt már a Petter családi név helyett Péter vezetéknévvel anyakönyvezték. Az elemit és középiskolát Újpesten végezte, majd 1914-ben Nagyszombaton az Orsolya-rendi Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Az első világháború alatt több iskolában volt helyettes. Pusztavacsról, Szász Fülöp góthai herceg birtokáról 1919-ben került Dákára, ahol férje gróf Batthyány Ilona birtokán intézőként dolgozott. 1925-ben nevezték ki a katolikus iskolába tanítónak, 1948-ban igazgatónak. 1956. szeptember 1-jén, 39 évi szolgálat után ment nyugdíjba. Munkássága az iskolai oktatás mellett kiterjedt a felnőttek nevelésére. Éveken keresztül rendezett iskolán kívüli köznevelési tanfolyamokat, ahol kézimunkára tanította a lányokat, asszonyokat. A pápai temetőben nyugszik. 

1919

100 éve született Ruzsinszky István

(Váchartyán, 1919. július 2. - Csopak, 1986. május 24.) bányamérnök.

Az elemi iskolát Tatbányán, a gimnáziumot Tatán végezte. 1948-ban a Műegyetem soproni karán szerzett bányamérnöki oklevelet. Közben 1944-től gyakornokként az egyetemen dolgozott. Mérnökként először az olajiparban, majd Komlón, Várpalotán, Dudaron, Pusztavámon dolgozott. 1957-ben a Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt igazgatósága az Ajkai Bányák főmérnöki teendőinek ellátásával bízta meg. 1974-től 1980-ig, nyugdíjazásáig a vállalat központjában a szervezési osztályt vezette. Nevéhez fűződik Pusztavámon az Iker-akna fejlesztése, a csukatói üzemkoncentráció létrehozása. Az Ajkai Bányáknál az Ármin-akna élettartamának növelését szolgáló rekonstrukciós munkák megvalósítása, a jövesztési- és rakodási technológiák fejlesztése. Ajkai működésének egyik kimagasló eredménye az Ajkai Bányászati Múzeum létrehozása. Számos kitüntetéssel ismerték el munkásságát.

1929

90 éve született Lányi Zsolt

(Székelyudvarhely, 1929. július 2. - Budapest, 2017. július 2.) közgazdász.

1966-ban Budapesten. a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán végzett. 1949-től Újpesti Bőrgyár. 1955 Díszműbőrgyár anyagbeszerző. 1957-ben segédmunkás. 1958-tól az Autóközlekedési Vállalatnál anyagbeszerző. 1962-től az Erőmű Beruházási Vállalatnál anyaggazdálkodási csoportvezető. 1968-tól Pestvidéki Gépgyárban anyagellátási osztályvezető. 1984-től az Enta Kisszövetkezet elnöke. 1987 után Termoker Kft-nél üzletág-igazgató. 1989-től nyugdíjas. 1945-től az FKgP tagja, a Független Ifjúság újpesti titkára. 1956-ban a Díszműbőrgyár munkástanácsának egyik vezetője, részt vett az FKgP újjászervezésében. 1988-ban bekapcsolódott a FKgP tevékenységébe, az újpesti szervezet alelnöke, 1988–1989-ben elnöke. Részt vett a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon. Novemberben kizárták a pártból. A Nemzeti Kisgazdapárt budapesti elnöke, országos alelnök, 1991-ben kizárják. 1992 visszalépett az FKgP-be, két évig ismét az újpesti szervezet elnöke, majd az országos elnök és a főtitkár szóvivője, 1993–1994-ben az FKgP budapesti elnöke, a Keresztény Nemzeti Összefogás titkára, 1996-tól az FKgP országos alelnöke. 1991–1992-ben a Szent Korona Társaság alelnöke, 1992-től tiszteletbeli alelnök. 1994-től országgyűlési képviselő, 1998-tól Veszprém megye képviselője, a Honvédelmi Bizottság tagja, 1998-tól elnöke. 1995–1998-ban a Kulturális és Sajtóbizottság tagja, 1996-tól az FKgP frakcióvezető-helyettese. 1999-től az Újpesti Torna Egylet társadalmi elnöke. Sírja az Óbudai temetőben. 

1959

60 éve halt meg Zólyomi Erzsébet

(Szentgál, 1929. március 20. - Budapest, 1959. július 2.) költő.

Szegény bányászcsalád gyermeke, aki születésekor elveszítette szeme világát. A Vakok Intézetében, majd a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban tanult. Az ELTE-n magyar szakos tanári diplomát szerzett, majd haláláig a Magyar Rádió munkatársaként dolgozott. Verseivel 1950-ben tűnt fel, szerepelt az Új termés c., 1952-ben megjelent antológiában. Szentgálon, a Gombás-pusztai temetőben van sírja. 

 

Július 3.

1929

90 éve született Borbás László

(Várpalota, 1929. július 3. - Alsóőrs, 2008. július 12.) általános iskolai tanár, iskolaigazgató.

Apja Borbás József csizmadia mester. 1951-ben a Pápai Állami Tanítóképzőben, 1954-ben a Pécsi Pedagógiai Főiskolán végzett. 1962-ben az Országos Széchényi Könyvtárban felsőfokú kiegészítő vizsgát tett. 1953-tól 1960-ig tanár Öskün. Az 1960–1962-es években Balatonfőkajáron igazgató-helyettes, igazgató. 1962-től 1967-ig a Veszprémi Járási Tanács művelődési osztályán tanfelügyelő, osztályvezető. 1967 és 1989 között az alsóörsi Endrődi Sándor Általános Iskola igazgatója. 1956-tól honismereti tevékenységet végzett. 1957-től a TIT tagja. 1961 és 1968 között járási tanácstag. 1972-től 1984-ig községi tanács- és végrehajtó bizottsági tag. 1978–1987-es években a MSZMP községi titkára. 1991-től az Irodalomtörténeti Társaság Veszprém megyei tagozatának (alapító) tagja és elnöke. A Múzeumbaráti Társaságnak, a Páneurópai Egyesületnek és a Kölcsey Társaságnak (alapító) tagja. Alsóőrs helytörténetét, néprajzát kutatta. 1985-ben Kiváló Társadalmi Munkáért és Úttörővezető Érdemérem, 1989-ben Szocialista Kultúráért és a Pedagógus Szolgálati Emlékérem, 1999-ben Alsóőrsért, 2000-ben Toldy Ferenc Díj kitüntetést, elismerést kapott. 1959–1962., 1995 és 2000 között a Napló külső tudósítója, 1967-től jelentek meg alsóőrsi cikkei.  

1989

30 éve halt meg Farkasdy Zoltán

(Budapest, 1923. február 7. - Budapest, 1989. július 3.) építészmérnök, tanár.

Középiskoláit a Budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte, 1941-ben iratkozott be a műegyetemre, ahol 1947-ben fejezte be tanulmányait. Közben 1944–1945-ben Dániában, építészeti magánirodában dolgozott. Az 1947–1949-es években magániroda, majd különböző állami építő- és tervezővállalatok vezető munkatársa. 1970-től a budapesti műegyetem tanára. Alapító tagja a Magyar Építőművészek Szövetségének. Szakcikkei a Magyar Építőművészet c. folyóiratban jelentek meg. Elkészítette a 250 fős falusi kultúrház iránytervét, amely többek között Litéren valósult meg. Fontosabb munkák, amelyekben részt vett: a Miskolci Egyetem, a szolnoki rendelőintézet, az Iparművészeti Főiskola, a kelenföldi lakótelep. a Hotel Olympia. 1961–1962-ben tervezte a Balatonfüred-arácsi strandot. Munkásságáért 1963-ban és 1973-ban Ybl Miklós-díjat, 1986-ban Kossuth-díjat kapott.

 

Július 4.

1869

150 éve halt meg Putheány József

(Felsőbogát-puszta, 1811. április 20. - Szigliget, 1869. július 4.) földbirtokos, országgyűlési képviselő

Apja a cseh származású Puteáni Vendel báró, anyja a Szigligeten birtokos Lengyel család lánya. 1830-ban költözött Szigligetre, átvette anyai örökségét. Tanulmányait 1831-ben fejezte be, kinevezték Zala megye tiszteletbeli jegyzőjévé. Csányi László és Deák Ferenc oldalán részt vett a megyei politikai csatározásokban. 1845-ben, nemes létére önként adózást vállalt, a következő évben tagja lett a Pesti Ellenzéki Körnek. 1848 júniusában a tapolcai kerület országgyűlési képviselővé választotta. Nem követte az országgyűlést Debrecenbe, visszavonult szigligeti birtokára, így elkerülte a hadbírósági vizsgálatot. A politikai közéletben nem vett részt. Szigligeten, családi sírboltban nyugszik.

 

Július 5.

1869

Almádi önálló település lesz. 1869. július 5-i megyegyűlés hagyta jóvá Almádi birtokosainak kérelmét az önálló községként való életre. Almádi első bírája Németh József.

 

Július 6.

1819

200 éve született Redl József

(Nagykanizsa, 1819. július 6. - Tapolca, 1885. július 22.) honvédtiszt.

1839-ben került Tapolcára. Már volt katona (káplár) 1848-ban önkéntes őrmester lett a tapolcai nemzetőröknél. Fegyveres szolgálatot a déli határvidéken teljesített. Októbertől hadnagyi rendfokozatban a honvédség állományába került. Előbb a fővárosban, majd a Feldunai Hadtestben szolgált, később Görgey Feldunai Hadseregében Danielisz ezredes segédtisztje, 1849. június 16-tól hadbiztos százados. A világosi fegyverletétel után a Tapolca melletti Dabos erdejében bujdosott, majd feladta magát, büntetésül 1850. január 10-én közlegényként besorozták a 47.császári gyalogezredbe. 1955-ben 35 évesen leszerelték. 1862-ben Tapolcán csendbiztos, 1869-ben a város kapitánya, 1875-ben útbiztos. Tevékenyen részt vett a kolerajárvány megfékezésében első parancsnoka volt a helyi tűzoltóságnak. Tapolcán temették el, de sírja ma már nincs meg. 

 

Július 7. 

1919

100 éve született Sági Károly

(Fonó, 1919. július 7. - Veszprém, 1997. január 24.) régész.

A Veszprémi Piarista Gimnáziumban és a budapesti tudományegyetemen tanult, 1944-ben doktori címet kapott. Katona, majd 1947-ig hadifogoly a Szovjetunióban. A Magyar Nemzeti Múzeumban, később a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségén dolgozott. 1954-ben Keszthelyre költözött, a Balatoni Múzeum igazgatójává nevezték ki. 1980 után (nyugdíjasként) megszervezte a Tapolcai Pedagógiai Gyűjteményt, később a városi múzeummá szerveződött intézmény munkatársa. Feltárta a fenékpusztai római erődöt és publikálta annak eredményeit. Tapolcán részt vett a Templom-dombi Romkert kialakításában. Tanulmányait főként a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, egyéb írásait a helyi lapok közölték. A hetvenes évek végéig 112 tudományos dolgozata és 8 könyve jelent meg. 1993 után a Hévíz c. folyóirat szerzőgárdájához tartozott. 1996-ban Veszprémbe költözött. Elnyerte Keszthely–Hévíz–Tapolca emlékplakettjét. 1996-ban Keszthely Város Díszpolgárává választották. 

1989

Ősbemutató a Petőfi Színházban.

1989. július 7-én tartották Kocsis István: Árpádházi Szent Margit című művének ősbemutatóját a veszprémi Petőfi Színházban.

1994 

25 éve halt meg Ötvös Dániel

(Kolozsvár, 1901. április 27. - Budapest, 1994. július 7.) vegyészmérnök, jogász.

1925-ben a budapesti műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1935-ben a szegedi egyetemen jogi doktorrá avatták. A Hungária Műtrágya- és Kénsavgyár budapesti, Kén utcai telepén üzemmérnökként kezdett dolgozni, 1928-tól üzemvezető. 1938-ban cégvezető főmérnökként az újonnan induló pápai gyárrészleg vezetésével bízták meg. A kénsav és a műtrágya mellett kidolgozták a trisó technológiáját. 1944-ben a Budapest Kén utcai üzem vezetésére kapott megbízást. A háború után először a Műtrágya- és Erdő-takarmánygyár műszaki vezetője, majd Peremartonba, az Ipari Robbanóanyaggyárba került. 1956 és 1961 között a Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek igazgatója. 1963 és 1972 között a Várpalotai Magyar Vegyészeti Múzeum első igazgatója. Korszerű kénsav- és műtrágyagyártással kapcsolatos előadásokat tartott a Veszprémi Vegyipari Egyetemen is. 1970-ben megkapta a Pfeiffer Ignác Emlékérmet, 1981-ben Várpalota városának Pro Urbe kitüntetését. 

 

Július 8.

1944

A jutasi repülőtér bombázása

Amerikai repülőgépek bombázták a veszprém-jutasi repülőteret. Nagyszámú katonai áldozat mellett civilek is meghaltak ekkor. A repülőgépek elsődleges célpontja a münchendorfi német katonai repülőtér volt, a jutasi repülőtér másodlagos célpontként volt megjelölve, és a gépek visszatérőben dobták le itt bombáikat.

75 éve halt meg Búzás Dezső

(Tolnanémedi, 1879. november 16. - Dachau, 1944. július 8.) jogász, nyelvész.

Jogi diplomát szerzett és ügyvédbojtárként került Tapolcára, 1907-ben nyitott ügyvédi irodát a városban. A baloldali eszmék hatására bekapcsolódott a helyi szociáldemokrata mozgalomba. Az 1. világháborúban tisztként szolgált. Hazatérve a Községi Nemzeti Tanács tagja, majd direktóriumi elnök volt. Tisztségében mérsékelni igyekezett a szélsőséges törekvéseket. A Tanácsköztársaság bukása után, 1919. augusztus 6-án feleségével együtt Siófokra hurcolták, de véletlen folytán megmenekültek. Bécsbe emigrált, ahol egy borkereskedelmi cég alkalmazottjaként dolgozott. 1938-ban hazatért, Tapolcán ügyvédi irodát nyitott. A magyar nyelvészet kérdéseivel, főként a sajtónyelv és a joggyakorlat nyelvi problémáival foglalkozott a Magyar Nyelvőr c. folyóiratban és a Tapolca Lapok c. helyi újságban. Számos publikációja alapján meghívták az MTA levelező tagjának, amelyet a már érvényes zsidótörvények miatt nem fogadott el. 1948 és 1991 között a Zöldfa utca Búzás Dezső nevét viselte. 

2009

10 éve halt meg Illés Sándor

(Temerin [Szerbia], 1914. február 12. - Budapest, 2009. július 8.) újságíró, író.

1932-ben Újvidéken, az I. Sándor Király Gimnáziumban érettségizett. 1932–1935-ben egyetemi filozófiai szakon tanult, Belgrádban. 1936-ban Zombori Új Hírek c. napilap felelős szerkesztője, 1941-től 1945-ig a zombori Délvidék c. napilap főszerkesztője. 1948-ban Szabad Szónál belső munkatárs. 1949-ben a Friss Újság szerkesztője. 1951-től a Magyar Nemzetnél főmunkatárs. 1993–1994-ben a Dunántúli Új Hírek c. regionális napilap főszerkesztője Veszprémben. Magyar–Horvát Társaság országos elnöke. Díjai: Budapest XIV. kerületének díszpolgára. 1955 Szocialista munkáért érdemérem. 1960 Munka Érdemrend bronz, 1975 ezüst, 1981 arany. 1981 Népfront kitüntetés. Aranytoll, Petőfi Sajtószabadság díj. 1993 Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje. Írásait, elbeszéléseit és értekezéseit sok folyóirat közölte. Több verseskötetét, regényét adták ki, melyből 15 kötet fordítása jelent meg szerb, horvát, bolgár írótól, köztük Ivo Andrics Nobel-díjastól. 2010-től Zuglóban, a Cházár András utca 18 számú ház falán, 2014-től egykori lakóháza falán tűzzománc tábla őrzi emlékét. 

 

Július 9. 

1999

20 éve halt meg Bojtor Károly

(Mátraverebély, 1933. március 14. - Budapest, 1999. július 9.) festőművész.

1963-ban, Domanovszky Endre és Pap Gyula tanítványaként fejezte be a Képzőművészeti Főiskolát. Tanulmányúton Ausztriában, Csehszlovákiában és Lengyelországban járt. Realista szemléletű, figurális érdeklődésű festő. Különösen érzékeny a groteszk, ironikus megoldásokra. Az 1960-as évek második felében, Veszprémben az állatkert akkori bejáratához vezető úton kapott a várostól egy új műteremlakást, ezután főként itt alkotott. 1997-ben, a Veszprémi Várgalériában életmű kiállítása volt. 1970-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1998-ban Veszprém városától Gizella-díjat kapott. Emlékének megőrzését segíti a ~ Alapítvány, amelynek elnöke: Tál Ferenc. Az alapítvány kuratóriuma emlékdíjat hozott létre, amit évenként ítél oda egy, a város kulturális közéletében meghatározóan tevékenykedő személynek. A veszprémi Mestermű Galériában állandó kiállítása látható. 1998-ban Gizella-díjat kapott. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van. 

 

Július 10.

1999

20 éve halt meg Szatori János

(Kölesd, 1921. augusztus 1. - Devecser, 1999. július 10.) pedagógus.

1941-ben a szekszárdi Arany János Gimnáziumban érettségizett. 1952-ben, a Pápai Tanítóképzőben, 1968-ban a Pécsi Tanárképző Főiskola matematika szakán szerzett oklevelet. 1952-től 1957-ig Devecserben tanító, az 1953–1957-es években igazgatóhelyettes. 1958–1960-ban a devecseri kisvasútnál pályamunkás, 1961–1962-ben segédmunkás az Ajkai Szénosztályozóban, 1962–1963-ban raktáros az Aknamélyítőben, Halimbán. 1963-tól 1965-ig Halimbán, 1965–1966-ban Somlószőlősön tanító, 1966 és 1981 között Devecserben általános iskolai tanár. 1956-ban a Forradalmi Tanács tagja, 1990 és 1994 között önkormányzati képviselő Devecserben. 1997-ben Devecser Város Díszpolgára címet kapta.

 

Július 11.

1819 

200 éve született Reguly Antal

(Zirc, 1819. július 11. - Buda, 1858. augusztus 23.) nyelvész, néprajzkutató.

Az MTA 1843-ban, 24 éves korában levelező-, 1850-ben rendes taggá választotta. Gyermekkorát, a győri tanulmányok megkezdéséig Zircen töltötte, ahol apja az apátság ügyvédje volt és fiát is a jogász pályára irányította. Az 1834–1836-os években a Győri Jogakadémia hallgatója, 1839-ben a pesti egyetem jogi fakultásán fejezte be tanulmányait. 1837-ben Willax Ferdinánd zirci apát támogatásával több hónapot töltött Bécsben és környékén. 1838-ban meglátogatta a magyar bányavárosokat és eljutott Krakkóig. 1839 és 1848 között kutatóutat tett a magyarság északi és keleti nyelvrokonainál. 1939 novemberében eljutott Finnországba, két évet töltött itt, elsajátította a finn nyelvet, bejárta a lappok földjét. Néprajzi tárgyakat gyűjtött, kutatásokat végzett a vótok között. A Finn Tudományos Akadémia levelező-tagjává választotta. 1841-ben Szentpétervárra érkezett, majd Moszkván át Kazanyba utazott, hogy felkeresse a Szibériában élő finnugor népeket. Többek között manysi (vogul) népénekeket gyűjtött, manysi szótárt szerkesztett. Több időt töltött a chantik (osztyákok), marik (cseremiszek) és csuvasok között. Olyan vidékeken végzett gyűjtőmunkát, ahol előtte még nem járt európai utazó. 1848-ban értékes tudományos anyaggal, de megromlott egészségi állapotban érkezett haza. Gyűjteménye rendezésén haláláig a Pesti Egyetemi Könyvtárban munkálkodott. Hagyatékát többen dolgozták fel: a vogul anyagot HUNFALVY Pál és MUNKÁCSI Bernáth, a csuvast, cseremiszt stb. BUDENZ József, az osztják gyűjtemény egy részét PÁPAY József. Életműve a finnugor nyelvészet és őstörténet kutatásainak egyik úttörőjévé avatta. Zircen emléktáblával jelölték szülőházát. A róla elnevezett általános iskola, múzeum és műemlékkönyvtár, a Rákóczi téren álló bronz mellszobor, Bányai Ödön alkotása, valamint a Bakonyi Panteonban lévő tábla, R. Kiss Lenke és Stumpf János műve őrzik emlékét. 1996 decemberében Reguly életét, utazásait és tudományos kutatómunkáját bemutató (Illés Ferenc által tervezett) nagyszabású kiállítás nyílt, a róla elnevezett múzeumban.  

1939

80 éve született Mádai Péter

(Kassa, 1939. július 11. - Ajka, 2009. február 1.) gépésztechnikus, országgyűlési képviselő.

1958-ban a Madách Gimnáziumban érettségizett. 1967-ben a salgótarjáni Stromfeld Gépipari Technikumban kapott technikusi oklevelet. Az 1959–1964-es években marós a Budapesti Felvonógyárban. 1964-től 1971-ig Salgótarjánban, a Nógrádi Szénbányák Vállalatnál művezető, főművezető, részlegvezető. Az 1972–1982-es években az Ajkai Szénbányánál művezető, anyaggazdálkodási vezető. 1982 és 1990 között a Veszprémi Szénbányák Vállalat osztályvezető-helyettes. 1990-től országgyűlési képviselő, a Szabad Demokraták Szövetségének tagja, listás, egyéni, listás képviselője. 1992-ben, majd 1997–1998-ban országos ügyvivő, 1991-től az Országos Tanács tagja. 1990 és 1999 között a Parlament Honvédelmi Bizottságának tagja, 1999-től az Országgyűlés jegyzője. Kulturális televíziós vetélkedők győztese, pl. Irodalmi Klub; Elmebajnokság; Várjátékok (Veszprém csapatával); Szó, zene, kép; Mindent vagy semmit! stb. 

 

Július 12.

1994

25 éve halt meg Nagy Endre

(Ószőny, 1913. november 12. - Tapolca, 1994. július 12.) vadászmester, trófeagyűjtő, múzeumalapító.

Középiskolai tanulmányait Szekszárdon és Keszthelyen végezte, 1936-ban jogi diplomát Pécsett szerzett. Vadászmesteri címet Göttingenben nyert. 1936–1937-ben katonai szolgálatot teljesített, közben közigazgatási gyakornok Balatonedericsen és Raposkán. 1939–1940-ben csendőrtiszti kiképzésben részesült, Gödöllőre helyezték, a kormányzó mellett különleges szolgálatot látott el. Hatvanban csendőr-szárnyparancsnok. 1950–1952-ben a kormányvadászatok főnöke. Ausztriába emigrált és ott, majd Németországban vadászként, később a Frankfurt melletti állatkert egyik vezetőjeként dolgozott. Három afrikai gyűjtőút után, 1958-ban Tanzániában telepedett le. Első években európai múzeumok megbízásából dolgozott, majd a Kilimandzsáró melletti Meru vulkán vadászati területén vadaskertet alapított. Tiszteletére 1981-ben tavat és kilátót neveztek el róla. Egyik szervezője az 1971. évi Budapesti Vadászati Világkiállításnak, a tanzániai pavilon vezetője. 1984-ben hazatelepült és Balatonedericsen gyűjteményéből múzeumot, mellette afrikai vadasparkot létesített a régi családi villában. Több vadásztársaság, Keszthelyen vadászklub, 1997 májusában a balatonedericsi iskola vette fel nevét, emlékére az Afrika Múzeum kertjében kopjafát állítottak. Magas állami kitüntetés mellett 1995-ben (posztumusz) megkapta a Hubertus Kereszt arany fokozatát. Hamvait Balatonedericsen és Tanzániában helyezték örök nyugalomra. 

 

Július 13.

1944

75 éve született Gabnai Zoltán

(Bakonytamási, 1944. július 13. - Várpalota, 2010. október 6.) agrármérnök.

1963-ban a Pápai Mezőgazdasági Technikumban érettségizett. 1968-ban a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen, majd a Budapesti Politikai Főiskolán oklevelet, 1981-ben a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen doktori címet szerzett. Az 1968–1971-es években agronómus a Mencshelyi XXII. Pártkongresszus Tsz-ben, 1971 és 1979 között a Veszprémi Járási Tanács mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztályán. 1971-től 1984-ig a Veszprém Megyei Tanács Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Osztályán főelőadó, csoportvezető, majd osztályvezető helyettes. 1984–1989-es években a TESZÖV titkára, 1990-től a Metáljármű Alkatrészkereskedés tulajdonosa Veszprémben. Tagja volt a Közép-Dunántúli Pénzügyi Igazgatóság elnökségének, a VEAB-nak, a Hazafias Népfront megyei bizottságának, a Megyei Koordinációs Bizottságnak, valamint a Megyei Tanács Élelmiszergazdasági Bizottságának, elnöke az MSZMP Politikai Főiskola Munkabizottságának. Veszprém megye mezőgazdaságának helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit kutatta. 1975-ben és 1985-ben a MÉM Kiváló Dolgozója, 1980-ban Veszprém Megyéért Érdemérem arany fokozata, 1985-ben Tanácsi Kiváló Dolgozó, 1988-ban Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetéseket kapta. Sírja a veszprémi Vámosi úti temetőben. 

 

Július 14.

1919

100 éve született Csontos Gyula

(Győrzámoly, 1919. július 14. - Paloznak, 1991. augusztus 26.) római katolikus plébános.

Kisgazda családból származott. Mosonmagyaróváron érettségizett. A teológiát Veszprémben kezdte, majd 1942-ben a svájci Fribourgban folytatta. 1943-ban szentelték pappá. Nemestördemicen, Káptalantótiban, Attalán és Veszprémben káplán, Kaposvárott hitoktató. 1948-tól a püspöki számvevőség irodáját vezette, 1953-ban főszámvevő. 1961-től plébános Paloznakon. Csopakon megépíttette a modern templomot. Doktori értekezése: A vatikáni zsinat visszhangja Magyarországon. (Kéziratban.) 

1959

60 éve halt meg Kállay Kálmán

(Pozsony, 1890. október 21. - Debrecen, 1959. július 14.) református lelkész, tanár, filológus.

A Pozsonyi és a Pápai Református Teológiai Akadémián, később az utrechti és a budapesti egyetemen tanult. Segédlelkész, a háború alatt rövid ideig tábori pap, majd Bukarestben hitoktató, 1919-től ugyanott az óromániai egyházmegye esperese. 1921-től Pápán, két év múlva már Debrecenben tanított, ahol 1941–1942-ben az egyetem rektora. Pápán teológiai magántanári, 1922-ben, Debrecenben bölcsészdoktori képesítést szerzett. Tevékenyen részt vett a Károly-féle bibliafordítás átdolgozásában. 

 

 

Július 17. 

1844

175 éve született Wartha Vince

(Fiume [Rijeka, Horvátország], 1844. július 17. - Budapest, 1914. július 20.) kémikus, tanár.

Az MTA tagja, két évig másodelnöke. Budán, Zürichben, és Heidelbergben végzett tanulmányok után 1867-ben a műegyetem vegyiparmű tanszékére került. Tanított Heidelbergben (ahol bölcsészdoktori oklevelet kapott) és Zürichben. 1870 és 1897 között a műegyetem könyvtárának vezetője. Szakmája számos területén maradandót alkotott. A hazai szenek elemzésével elsőnek határozta meg a gázgyártásban hasznosítható szénfajtákat. Vízvizsgálati módszere ma is használatos. Érdemei vannak a borászati kémia népszerűsítésében. A filoxéra idején elsőként mutatott rá, hogy a homokos talajok szőlőtermelésre alkalmasak. Felismerte a fényképezés szerepét a tudományokban. A szilikátok tanulmányozása után egyre jobban a keramikával kezdett foglalkozni. Zsolnay Vilmos pécsi gyárában a későbbi eozinnak nevezett, fém-lüszteres fajanszedények készítésével kísérletezett. Az 1900. évi Párizsi Világkiállításon sikerrel szerepeltek, és csakhamar világhírűvé váltak a Wartha-féle, mázzal díszített Zsolnay gyártmányok. 1904-ben állami megbízásból újjászervezte a Herendi Porcelángyárat. A PE B épületének előcsarnokában vörös márvány talpazaton áll bronz mellszobra, Bory Jenő alkotása.  

1939

80 éve halt meg Jókay Etelka

(Komárom, 1852. október 27. - Kolontár-Lőrinte-puszta, 1939. július 17.) író.

Jókai Mór unokahúga. Fiatal korában gyakran jelentek meg írásai a Fővárosi Lapok és a Pápai Lapok hasábjain. Az irodalom terén sem méltatlan rokona a nagy írónak. Később falusi (Lőrinte-pusztai) magányában francia regényeket fordított. 

 

Július 18.

1939

80 éve halt meg Badics Ferenc

(Székesfehérvár, 1854. augusztus 27. - Székesfehérvár, 1939. július 18.) irodalomtörténész.

Az MTA-nak 1894-től levelező-, 1910 után rendes tagja. Egerben teológiát tanult, majd 1879-ben a budapesti egyetemen tanári, 1881-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Újvidéken, később fővárosi gimnáziumokban tanított, 1898 és 1914 között a budapesti tanárképző gyakorló főgimnáziumának igazgatója. 1914 után pestvidéki tankerületi főigazgató. Verseket és novellákat írt, középiskolai magyar irodalmi tankönyveket állított össze. Irodalomtörténeti dolgozatai fővárosi folyóiratokban jelentek meg. A Szent István Akadémia tagja. Veszprémben, 1928-ban jelent meg Horváth János íróról, székesfehérvári püspökről készített életrajza. 

1959

Felavatták Krúdy Gyula emléktábláját a Panteonban

1959. július 18-án avatták fel Krúdy Gyula emléktábláját a balatonfüredi Panteonban annak emlékére, hogy az író 1927-ben itt keresett gyógyulást betegségére. 

1979

40 éve halt meg Bánhegyi Jób József

(Sövényháza, 1897. március 25. - Győr, 1979. július 18.) bencés tanár, irodalomtörténész, műgyűjtő.

Győrben érettségizett, a teológiát Pannonhalmán végezte. A bencés rend tagjaként 1922-ben Budapesten doktorált. Pápán tanított, majd Pannonhalmán főiskolai tanár, levéltáros. Győrben házfőnökként és tanárként is dolgozott. Tagja volt a Pannonhalmi Szemle szerkesztőbizottságának. Fő érdeklődési köre az irodalomtörténet, a magyar nőírók munkássága, az esztétika és a művészettörténet. 1935 után az MTA Irodalomtörténeti Bizottsága, 1939-től a Szent István Akadémia tagja. Műgyűjteményében jó művek sorakoztak. Önéletírása Életem, sorsom címmel a Hazánk c. folyóiratban, 1993-ban és 1994-ben jelent meg. A győri bencés templomban nyugszik. 

1989

30 éve halt meg Nyakas János

(Hajdunánás, 1900. szeptember 14. - Veszprém, 1989. július 18.) tanár, történész.

Édesapja református tanító volt Hajdunánáson. Elemi és középiskolába szülővárosában járt, 1924-ben Debrecenben szerzett középiskolai tanári oklevelet. Először Miskolcon, majd Pest-Sashalmon a felsőkereskedelmi iskolában tanított. 1929-től Veszprémben középiskolai tanár. Az 1848-as magyar szabadságharc történetét kutatta. Versei és egyéb írásai főként a veszprémi lapokban jelentek meg. Budapesten, az Ilona-telepen lévő családi sírboltba temették. 

30 éve halt meg Angeli Imre

(Kapuvár, 1935. november 12. - Várpalota, 1989. július 18.) tanár, mérnök, helytörténeti kutató.

A budapesti műegyetemen szerzett műszaki tanári diplomát és 1957-től haláláig a Péti Nitrogénműveknél dolgozott. Helytörténet- és üzemtörténet-írással foglalkozott. Kutatta Pétfürdő történetét, több dolgozatban örökítette meg a település polgárainak fordulatokban gazdag életét. Megírta a Nitrogénművek 1987-ig szóló krónikáját, összeállította az üzem történetének bibliográfiáját. Gyűjtötte a tárgyi és írásos dokumentumokat, fotókat. Tanulmányaival több megyei és országos pályázaton szerepelt. Életében nyomtatásban nem jelent meg munkája, csak 1993-ban a Várpalotai Füzetek 3. számában szerepel szerzőként. Kéziratos munkái a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban találhatók meg. 

 

Július 20.

1869

150 éve született Farkas István

 (Tihany, 1869. július 20. - Dachau, 1944. május ?.) politikus.

Cipészmesterséget tanult Veszprémben. Nagyváradon 1890-ben került a munkásmozgalomba. A század elején, Budapesten a betegsegélyező pénztár tisztviselője, egyben a cipészek szaklapjának szerkesztője, majd a cipészszakszervezet vezető titkára. 1911-ben a SZDP főtitkárává választották és mindvégig a párt titkárságának vezetője volt. 1921-ben egyik aláírója a Bethlen-Peyer paktumnak. 1922-től több cikluson keresztül nemzetgyűlési majd országgyűlési képviselő. Tagja volt a főváros törvényhatósági bizottságának is. 1944-ben, az ország német megszállása után a Gestapo letartóztatta, koncentrációs táborba hurcolták, sorsa, halálának körülményei ismeretlenek. 

 

Július 21.

1989

30 éve halt meg Orbán Mihály

(Zirc, 1927. április 27. - Győr, 1989. július 21.) festőművész.

Középiskolába Győrben járt, majd hadapródiskolában, egy évet pedig a közgazdasági egyetemen tanult. Tóvári Tóth István irányítása mellett a Vagongyári Szabadiskolában tanult festeni. Később a Rajzstúdióban dolgozott, végül a Győri Grafikai Műhely tagjaihoz csatlakozott. 1953-ban szerepelt először kiállításon. 1973-ban a megyei felszabadulási pályázaton különdíjat nyert. Egry Józsefet tekintette példaképének. Magányos, figyelemre méltó egyénisége volt Győr művészeti életének. Néhány képe a győri múzeum tulajdonában van. 

 

Július 22.

1939

80 éve született Leitold László

(Nemespécsely, 1939. július 22. - Veszprém, 2003. szeptember 10.) agrármérnök, szövetkezeti elnök.

1958-ban a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett. 1962-ben a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán szerzett oklevelet. 1983-ban a Budapesti Politikai Főiskolán végzett. 1980-ban egyetemi doktori címet kapott Keszthelyen. 1962–1963-ban gyakornok a Veszprémi Állami Gazdaságnál. Az 1963–1968-as években főagronómus, 1968-tól 1970-ig elnök a Mihályfai Dózsa Tsz-ben. 1970–1972-ben a Bakonytáj Tsz-ek Területi Szövetségénél titkárhelyettes, Veszprémben. 1972-től 1997-ig a Várpalotai Jószerencsét Tsz elnöke. 1962-től Magyar Agrártudományi Egyesületben tag, 1970-től elnökségi tag, 1972-től 1997-ig TESZÖV elnökségi tag, elnökhelyettes, 1980 és 1990 között a Veszprém Megyei Tanácsnak és végrehajtó bizottságnak tagja volt.

2009

VeszprémFest 6.

20 éve, 2009. július 22-26. között került sor a 6. VeszprémFest eseményeire. A nyitónapon a 40 éves West Side Story került színpadra az Arénában Miklósa Erika és Dolhai Attila főszereplésével. További fellépők: The Gipsy Kings, Jan Garbarek, Candy Dufler, Maceo Parker, Salif Keita.

 

Július 24. 

1869

150 éve született Magyar Károly

(Kiskamond [Kamond], 1869. július 24. - Szombathely, 1931. május 21.) főispán.

Középiskolai tanulmányokat Kalocsán, a jogot a bécsi és a budapesti egyetemeken végezte. Később a közigazgatásban és gazdasági szervezeteknél dolgozott. 1910-től nyolc évig munkapárti programmal a somlóvásárhelyi körzet országgyűlési képviselője. 1922 és 1926 között Veszprém vármegye főispánja, 1927-től a Felsőház póttagja. A Veszprém Vármegyei Gazdasági Egyesület és a Devecser-vidéki Gazda Kör elnöke. 

30 éve halt meg Tapfer Dezső

(Nagyvárad, 1927. november 13. - Budapest, 1989. július 24.) ornitológus.

Középiskoláit Székesfehérvárott végezte. 1938-ban Bodajkra költöztek, ott került kapcsolatba a Keleti-Bakonnyal, melynek madárvilágát élete végéig kutatta. Gyógyszerészdiplomát szerzett, a Budapesti Orvostudományi Egyetem Közegészségtani és Járványtani Intézetében dolgozott. Főleg izotópkutatással, környezetvédelemmel és különféle betegségek vizsgálatával foglalkozott. Szabad idejében elsősorban a ragadozó madarak életét tanulmányozta. A Bakony természeti képe programban annak kezdetétől részt vett. Megfigyeléseit kiterjesztette a Bakony más tájaira is. A Balaton-felvidék madárvilágát Keve Andrással együtt kutatták, és közös kiadványban publikálták. 

 

Július 25.

1979

40 éve halt meg Sós Imre

(Hódmezővásárhely, 1889. október 4. - Budapest, 1979. július 25.) főorvos.

Alsó és középfokú iskoláit szülővárosában végezte. 1916-ban avatták doktorrá. Ekkor bevonult a 46. gyalogezredhez és a szerb, orosz és olasz frontokon küzdött. A nagyváradi bábaképző tanársegéde. Első feleségével, Rosenberg Piroska színésznővel Veszprémben telepedtek le. 1926. szeptember 1-jétől tiszteletdíjas OTI-rendelőintézeti orvos, majd jeruzsálemhegyi szülész-nőgyógyász biztosító-pénztári szakorvos, a Stefánia Szövetség szülészeti-nőgyógyászati rendelésének vezetője. A vármegye alispánja 1931-ben kinevezte a városi kórház röntgenlaboratóriumi rendelőjének mellékállású főorvosává. A háború vége felé Pápára internálták. Ott kapott svéd menlevelet Wallenbergtől, majd Budapesten bujkálva élte meg a főváros ostromának végét. Végleg Budapesten telepedett le, nevét Sósra magyarosította. Valószínű, az Aradi utcai kórházban nőgyógyászként, majd 1954-től a XIII. kerületi Visegrádi utcai rendelőintézetben röntgenorvosként dolgozott. Nőgyógyászati magánrendelését 1954 körül hagyta abba. 1968-ban ment nyugdíjba, de még 1975. januárban napi 3 órát dolgozott.

 

Július 26.

1894

125 éve született Babics Endre

(Lovászpatona, 1894. július 26. - Lovászpatona, 1955. január 26.) római katolikus kanonok, szerkesztő.

Középiskolába Pápán és Esztergomban járt. Esztergomban végezte a teológiát, ahol 1917. május 13-án pappá szentelték. Több településen, köztük Komáromban és Budapesten, 1928. május 1-jétől Balatonfüreden plébános, két év múlva kerületi esperes, 1932-től a Balaton zalai fürdőhelyeinek püspöki biztosa. 1943-tól veszprémi kanonok-plébános és az Actio Catholica egyházmegyei igazgatója. 1945-ben pápai esperes, 1946-ban jásdi címzetes apát. 1947 után Kaposváron plébános. 1930 és 1936 között a Balatonfüred c. politikai és gazdasági hetilap főszerkesztője, a Balatonfüredi Plébánia Értesítője c periodika kiadója. 1933-ban Balatonfüreden megszervezte az egyházközség óvodáját. Kaposvárott a székesegyház falán 2003-tól tábla őrzi emlékét. 

 

Július 27.

1844

175 éve született Scholtz Ágoston

(Kotterbach [Szlovákia], 1844. július 27. - Veszprém, 1916. május 8.) tanár, matematikus.

Egyetemi tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte. Az Iglói Gimnázium tanára, 1871-től a Budapesti Evangélikus Gimnázium igazgatója, majd 1879-től a budapesti egyetem tanára. Kutatásai főleg a determinánsokra vonatkoznak. Részben róla nevezték el a Hunyadi–Scholtz-tételt. 

1919

100 éve született Almássy György

(Várpalota, 1919. július 27. - Budapest, 1984. június 26.) villamosmérnök.

Almássy Zsuzsa műkorcsolyázó édesapja. A műszaki tudományok doktora (1959). 1942-ben a budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1946-ig egyetemi adjunktus, közben a Lakos és Székely cégnél kivitelező mérnök. 1949-1950-ben az Orrion M. Wolframlámpagyár kutatómérnöke, majd 1971-ig a Távközlési Kutatóintézet osztályvezetője, 1971 és 1984 között főosztályvezetője. A budapesti műegyetemen 1947-től tanított, először a hadmérnöki karon, később a híradástechnikai tanszéken. A magyar és a nemzetközi szakmai szervezetek és tudományos egyesületek vezetőségeinek tagja. Tudományos közleményei szakfolyóiratokban jelentek meg. 1962-ben Kossuth-díjat, 1978-ban Állami Díjat kapott.

 

Július 28.

 1944

75 éve halt meg Cseresnyés József

(Veszprém, 1867. június 1. - Veszprém, 1944. július 28.) orvos.

Veszprémben tanult, de a középiskola utolsó osztályait Sopronban végezte, ott is érettségizett. Egyetemi tanulmányokat Bécsben, Berlinben és Budapesten folytatott. 1893-ban hazakerült szülővárosába, a városi kórház másodorvosa és a MÁV orvosa volt. 1904-től az új Gyermekmenhely igazgató főorvosa. 1922-ben egészségügyi főtanácsosi rangot kapott. A szaklapokban gyermekgyógyászattal kapcsolatos írásai jelentek meg. Elnöke volt a megyei orvosszövetségnek és főgondnoka a református egyházkerületnek. A veszprémi Alsóvárosi temetőben, családi kriptában nyugszik. 

 

Július 29.

1844

175 éve született Borbás Vince

(Ipolylitke, 1844. július 29. - Kolozsvár, 1905. július 17.) botanikus, tanár.

A magyar flóra és növényföldrajzi kutatás korszerűsítője. Középiskolába Egerben járt. 1871-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett oklevelet, 1874-ben bölcsészdoktor. A budapesti és a kolozsvári egyetemen tanított. Rendkívül termékeny kutató, 1870 és 1905 között több mint nyolcszáz tudományos közleménye jelent meg, mintegy kétezer új növényalakot írt le és nevezett meg, ezek nagy része ma is érvényes. Számos növényfajt és a Borbásia c. folyóiratot nevezték el róla. Tudományos munkásságával jelentős nemzetközi tekintélyt szerzett, számos művét fordították idegen nyelvekre. A Bakony és a Balaton flórájával 30-nál több tanulmányban foglalkozott. A Balaton első ökológiai kutatója, felhívta a figyelmet a tavat veszélyeztető tényezőkre is. Balatoni flóraművében, 1900-ban fogalmazta meg a magyar növényvilág keletkezésének elméletét, amelyet Rapaics Raymund Ősmátra-elméletetnek nevezett el. 

 

Július 30.

1929 

90 éve született Csepregi István

(Mezőtárkány, 1929. július 30. - Pápa, 2010. június 1.) állami gazdasági igazgató.

A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1971). Apja: Ondó István földműves. 1951-ben a Budapesti Oleg Kosevoj Intézetben, 1955-ben a Harkovi Állattenyésztési Egyetemen végzett. 1955–1956-ban gyakornok, 1956-tól 1959-ig igazgató a lovászpatonai, 1960 és 1989 között a Pápai Állami Gazdaságban. 1960-tól 1965-ig a Veszprém Megyei Tanács, 1975 és1989 között az MSZMP Veszprém Megyei Pártbizottság tagja. 1972-től 1985-ig a Tudományos Minősítő Bizottság (TMB) Agrárökonómiai Szakbizottság tagja, 1975–1989-es években a Állami Gazdaság Kereskedelmi Felügyelő Bizottság tagja, majd elnöke. 1980–1989 Állami Gazdaság folyóirat szerkesztőbizottság tag, elnök. 1980 és 1989 között a MAE Veszprém megyei elnöke. Az agrárökonómia és az üzemszervezés kérdéseivel foglalkozott. Másfélszáz cikke és tanulmánya jelent meg különböző lapokban: pl. Gazdálkodás, Magyar Mezőgazdaság, Állami Gazdaságok Lapja, Világ Mezőgazdasága, Pártélet, MÉM-Stagek füzetek, Népszabadság, Szabad Föld, Agroinform füzetek, Figyelő, Petőfi Népe, MEDOSZ Lapja, Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle.

 

Július 31.

1939

80 éve született Hadnagy Lajos

(Vörösberény, 1939. július 31. - Veszprém, 1994. szeptember 15.) rendőrtiszt.

1956-ban a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett, 1978-ban a pécsi tudományegyetemen jogtudományi oklevelet szerzett. 1972–1973-ban Balatonfüreden őrsparancsnok, 1973-tól 1978-ig Várpalotán, 1978 és 1988 között Pápán kapitányságvezető. 1988–1990-ben a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság vizsgálati osztályának vezetője. 1991 után nyugdíjas. Munkásságát számos kitüntetéssel és szolgálati éremmel ismerték el.

1944 

75 éve született Nagy Eörs

(Celldömölk, 1944. július 31. - Badacsony, 2016. április 1.) szőlész–borász üzemmérnök, pinceszövetkezeti elnök.

Apja: Nagy Imre aranydiplomás gazda. Felesége: Horváth Magdolna könyvtáros, köztisztviselő. 1962-ben a tapolcai Batsányi János Gimnáziumban érettségizett. 1966-ban Gyöngyösön, a Kertészeti Egyetem Főiskolai Karán kapott oklevelet. 1966 és 1973 között a Badacsonyi Állami Gazdaságnál, Balatonvilágoson telepvezető, 1973-tól 1977-ig Badacsonyban üzemegység-vezető. 1977 és 1992 között magánvállalkozó, 1992-től a Badacsonyi Pinceszövetkezet elnöke. 1984-től evangélikus gyülekezeti felügyelő. 1998-tól a Badacsonytomaji Önkormányzat Pénzügyi Bizottságának elnöke. 1993–1999 között a Szőlő Bor Szövetség és Terméktanács Országos Elnökségének tagja. Káptalantótiban, a Badacsonyi úti temetőben nyugszik. 

 


 

Augusztus

 

2009

A cégbíróság törölte a Bakony Műveket a cégnyilvántartásból. Az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága 2007. augusztus 22-én rendelte el a Bakony Művek felszámolását, a rendelkezés 2007. november 8-án vált jogerőssé. A felszámolási zárómérleg 2008 végén készült el. A törlés volt az utolsó mozzanat a cég életében.

 

Augusztus 1.

1894

125 éve született Haranghy Jenő

(Debrecen, 1894. augusztus 1. - Budapest, 1951. június 3.) festő-, grafikus- és iparművész.

A Mintarajz Iskolában, az Iparművészeti Iskolában és Nagybányán tanult. 1915-től az Iparművészeti Iskola tanára. Tanulmányúton járt Európa számos országában és Etiópiában is. Több önálló műlapot adott ki, könyveket illusztrált (elsőként Kipling: Dzsungel könyve), bélyegeket rajzolt, üvegablakokat és mozaikokat tervezett, freskókat festett. Művészetére a késő szecesszionista stílus, az erősen kontúros megoldások alkalmazása jellemző. Számos díjat nyert itthon és külföldön. 1941-ben a Műcsarnok homlokzati timpanonjának mozaikját tervezte. 1923-ban, 1925-ben és 1943-ban volt gyűjteményes kiállítása. Sümegen a Darnay-családhoz szoros baráti szálak fűzték, a 40-es években több nyarat töltött náluk. 1995-ben műveiből a Sümegi Városi Múzeum kiállítást rendezett.

1919

100 éve halt meg Ludvigh Kálmán

(Veszprém, 1889. szeptember 21. - Krasznojarszk [Oroszország], 1919. augusztus 1.) szerkesztő, újságíró, költő.

A veszprémi piaristáknál tanult, ahol kitűnt irodalmi érdeklődésével. Az iskola Ányos Önképzőkörének pályázatán díjat nyert. 1906-ban az önképzőkör elnökévé választották. A 8. osztályt már nem végezhette el, mert (feltehetően baloldali magatartása miatt) kizárták az iskolából. Katonai szolgálat után Pestre költözött, a fővárosban kezdte az újságírói pályát. 1910-ben Diego álnéven, Nagy Sándor illusztrációival, Tépett lapok címmel verseskötete jelent meg a fővárosban. Még ez évben visszatelepült szülővárosába, ahol Próder Zoltánnal Modern Dunántúl címen társadalmi, irodalmi és művészetkritikai hetilapot indított. A lap a klerikális–konzervatív erők támadására tíz szám után megszűnt. Ludvigh a budapesti Úttörő c. lap munkatársa lett. 1915-ben bevonult katonának és egy év múlva hadifogoly Szibériában, ahol megismerkedett Zalka Mátéval és a forradalommal. A krasznojarszki fogolytáborban Jeniszej címmel kéziratos lapot szerkesztett. 1919-ben a cseh ellenforradalmi zászlóalj haditörvényszéke, koholt váddal, felkelésben való részvételért, másokkal együtt halálra ítélte és kivégezte. 

 

Augusztus 2.

1939

80 éve született Áfrány Mihály

(Vörösberény, 1939. augusztus 2. - Veszprém, 1995. augusztus 22.) technikus.

1958-ban Budapesti Villamosenergia-ipari Technikumban végzett, 1967-ben a Testnevelési Főiskolán labdarúgó-szakedzői oklevelet szerzett. 1962-től 1982-ig a fűzfői Nitrokémia művezetője, 1982 és 1995 között Balatonalmádiban az Auróra Hotel létesítményvezetője. 1956-tól 1962-ig a Transzvill NB-I., 1962 és 1966 között a Nike-Fak játékosa. Balatonalmádi sportéletének meghatározó személyisége volt: 1966-1972-es években a város labdarúgócsapatának edzője, 1986 és 1992 között a Balatonalmádi SE elnöke, 1986-1989-ben Balatonalmádi Sportosztály vezetője. Nevéhez számos bajnokság, helyezés kapcsolódott a labdarúgás, tenisz, asztalitenisz, torna, teke sportágakban. Megszervezte a balatoni városok sportversenyét, a nemzetközi sportkapcsolatok kiépítésén is tevékenykedett. Tiszteletére a Balatonalmádi Tenisz Klub évente Áfrány Mihály-emlékversenyt rendez. Munkásságát 1978-ban Veszprém Megye Sportjáért kitüntetéssel ismerték el.

 

Augusztus 4.

1929

90 éve született Cságoly Erzsébet

(Pápa, 1929. augusztus 4. - Budapest, 1992. január 11.) festőművész.

1953-ban Kmetty János, Pór Bertalan, Domanovszky Endre és Hincz Gyula tanítványaként végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Balatonfüreden rajztanár, majd 1956–1964 között Svájcban élt, kirakatrendezőként dolgozott. Hazatérve Budapesten középiskolai tanár. Gyakran megfordult a Nagymarosi Művésztelepen, sokat festett a Balaton-felvidéken. Színgazdag, dekoratív, lírai hangvételű alkotásai visszafogottak, mértéktartók. Több önálló tárlata volt külföldön és itthon is. 

2009

10 éve halt meg Szamos Rudolf

(Szekszárd, 1929. június 10. - Szombathely, 2009. augusztus 4.) újságíró, író, középiskolai tanár.

1947-ben a szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségizett. 1953-ban a budapesti tudományegyetem magyar–történelem szakán szerzett tanári oklevelet. 1951-ben Magyar Rádió riportere. 1955-től Tolnai Napló újságírója, 1957-től az Élet és Irodalom munkatársa, 1961-től a Népszabadságnál újságíró, 1963-től a Vas Népe főszerkesztője, 1965-től a Hétfői Hírek újságírója. 1968-tól Gondolat Kiadó felelős szerkesztője. 1978–1979-ben a Veszprém megyei Napló főszerkesztője. 1951-től MÚOSZ, 1957-től PEN Club Magyar Tagozata, 1991-től a szombathelyi ROTARY International tagja. 1953-tól 1980-ig megjelent számtalan tárcája, novellája, riportja, elbeszélése. A Magyar Rádió irodalmi osztályának műsoraiban elhangzott riportok, novellák, rádiójátékok szerzője volt. A Kántor-könyvek hét hazai kiadást ért meg eddig. (Kiadták Moszkvában, Berlinben, Pozsonyban, Prágában, Zürichben, Szófiában és Bukarestben is.) A tv-filmsorozatot négyszer ismételték. Fordítóként és íróként is nevet szerzett, többek között ő fordította Charles de Gaulle Háborús emlékiratát. 1994-ben a San Francisco, Artists Embassy International ismerte el munkásságát. 2007-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége szakmai díját kapta. 

 

Augusztus 5. 

1919

100 éve halt meg Sándor Lajos

(Kiskanizsa, 1882. január 15. - Tapolca, 1919. augusztus 5.) szakmunkás, politikus.

Lakatos szakmát tanult, a kanizsai Weisser vasöntődében dolgozott. Munkahelyén sztrájkokat szervezett, ezért elbocsátották és bebörtönözték. 1908-ban Budapesten a MÁV Északi Főműhelyében kapott munkát. A Tanácsköztársaság idején járási politikai megbízottként Tapolcára küldték. Fellépett a lázongó tapolcai vasutasok ellen, a Csabrendeken és Sümegcsehiben szervezkedő ellenállás 16 résztvevőjét forradalmi törvényszék elé állíttatta. A bukás után, 1919. augusztus 5-én utcai tűzharcban életét veszítette. Tapolcán van eltemetve. 

100 éve halt meg Kerékjártó Kálmán

(Mezőcsát, 1887. június 8. - Tapolca, 1919. augusztus 5.) munkás, direktóriumi elnök.

A középiskolát Miskolcon és Eperjesen végezte, 1904-től Budapesten élt. Előbb fizikai munkás, majd irodai gyakornok, 1912–1918 között tisztviselő a Weiss Manfréd Gyárban. 1917-ben Margit testvérével, Munka címmel lapot indított, a baloldali szociáldemokratákhoz tartozott. 1919. március 21. után Tapolcán járási és községi direktóriumi elnök, népbiztos, teljhatalmú politikai és katonai megbízott, a forradalmi törvényszék elnöke. Augusztus 4-én katonáival 21 tapolcai lakost túszul ejtett, akiket augusztus 5-én a székely páncélvonat szabadított ki. Ebben a harcban vesztette életét. A tapolcai temetőben nyugszik. 

1959

60 éve halt meg Kósa Pál

(Balatonfüred, 1921. január 25. - Budapest, 1959. augusztus 5. ) asztalosmester, mártír.

A négy polgári elvégzése után asztalosnak tanult, majd apja műhelyében dolgozott. 1942-ben megnősült, két lánya született. Ugyanebben az évben behívták katonának, 1946-ban szerelt le. 1945-ben Újpesten belépett a MKP-be, ott 1948-ig a párt agitációs és propaganda titkára volt, amikor hamis vádak alapján kizárták a pártból, mert „ellenséges” propagandát fejtett ki és letagadta múltját (apja 1938-ban belépett a nyilaskeresztes pártba). 1956. október 23-án részt vett az újpesti tüntetésen, jelen volt a kerületi kapitányság és a tanácsháza elfoglalásakor. Tagja lett a Nemzeti Bizottságnak. 1956. október 25-étől az Újpesti Forradalmi Tanács elnöke. November 4-én fegyveres ellenállásra szólította fel a lakosságot. Tizenkét teherautónyi fegyvert és lőszert szerzett, majd a Nemzeti Bizottság tagjaival együtt illegalitásba vonult. November 8-án harcérintkezésbe kerültek a benyomuló szovjet csapatokkal, 11-én felvették a kapcsolatot a kerületi tanáccsal, hogy tárgyaljanak az együttműködésről. A találkozón, november 12-én az oroszok letartoztatták. 1959. március 15-én a bíróság halálra ítélte. A halálos ítélet kihirdetését követően öngyilkosságot kísérelt meg a börtönben. Balatonfüreden utca viseli nevét, a köztemetőben 1991-től, a Bem József Általános Iskolában 1993-tól tábla őrzi emlékét. 

1969

50 éve halt meg Kertész Jenő

(Mencshely, 1888. április 15. - Budapest, 1969. augusztus 5.) orvos.

Fogorvos, az orvostudományok kandidátusa. Apja: Kohn József kiskereskedő. Alapiskoláinak egy részét Tapolcán végezte. 1914-ben a budapesti egyetemen orvosi oklevelet, a Stromatológiai Klinikán szakképesítést szerzett. A Tanácsköztársaság idején bizalmi, a Vörös Hadsereg orvosa. A bukás után elveszítette klinikai állását. 1948 után rendelőintézeti főorvos, az Egészségügyi Szakszervezet fogorvosi szakcsoportjának főtitkára, majd elnökhelyettese. A helyreállító protetikával foglalkozott és e tárgykörben számos írása jelent meg. Alapító tagja volt az 1938-ban alakult Tapolca és Hegyvidéke Barátai Egyesületnek. 

 

Augusztus 6.

1844

175 éve született Ereky Alfonz Ignác

(Sümeg, 1844. augusztus 6. - Szentgotthárd, 1915. május 12.) ciszterci szerzetes, tanár.

Iskoláit Szombathelyen és Egerben végezte. 1864-ben Zircen lépett a ciszterci rendbe. 1869-ben pappá szentelték. A mennyiségtan és természettudományok tanára 1870–1871-ben Egerben, majd 1871 és 1896 között Székesfehérvárott. 1896-tól 1901-ig számvevő a Zirci Apátságban, majd nyugalomban, Egerben, később Szentgotthárdon. Több tanulmányutat tett Nyugat-Európában. 

1919

Hatalomátvétel Veszprémben

A Peidl-kormány lemondása után a régi vezetés visszavette a hatalmat. A direktórium egyes tagjai már korábban elszöktek a városból.

1969

50 éve halt meg Cserhát József

(Balsa, 1915. március 20. - Románia, 1969. augusztus 6.) költő, újságíró.

1928-ban költözött Budapestre, ahol fizikai munkás volt, majd 1938-ban Békésen érettségizett. Az OTI-nál, majd az SZTK-nál tisztviselő. A Szabolcs-megyei Balsa-puszta cselédeinek élményvilágát hozta magával. Lírája a népi mozgalom áramában született, ennek hagyományait követte. Első verseit a néhány számot megért Március, a Magyar Csillag, az Erdélyi Helikon, a Kelet Népe és a Sorsunk, valamint a Testvériesen c. antológia (1939) közölte. A háború után a Kortárs, az Életünk és a megyei újság adott számára megjelenési lehetőséget. 1957 és 1960 között Tapolcán a járási könyvtár vezetője, majd Veszprémben a Napló szerkesztőségében dolgozott. A József Attila pályadíj arany fokozatával, 1963-ban a Veszprém Megyei Tanács által alapított Batsányi-díjjal ismerték el munkásságát. A kilencvenes évek elején a Napló kollektívája Cserhát-díjat alapított, amelyet a március 15.-i sajtónap alkalmával adtak át. 1969-től budapesti székhelyű kör viselte nevét, amely kiadta a Délibáb c. folyóiratot. 

 

Augusztus 7. 

1939

Két repülőgép balesetben meghal több katona
1939. augusztus 7-én Veszprém megye területén hadgyakorlat közben felrobbant két repülőgép, pontosabban két kioldott, de a repülőgépből ki nem zuhant bomba robbant fel, és tette tönkre a gépeket, és okozta a személyzet több tagjának halálát.

2009

Faültetés a Pannon Egyetemen

A Pannon Egyetem I. épülete előtt az Erdős Pál tehetséggondozó program diákjai elültetik a Fasori program emlékfáját.

10 éve halt meg Cseh Tamás

(Budapest, 1943. január 22. - Budapest, 2009. augusztus 7.) színművész, énekes, zeneszerző.

A Budapesti Tanítóképző Főiskolán, majd az Egri Tanárképző Főiskolán, később a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett. 1967-től 1974-ig az Üllői úti 118. sz. Általános Iskola tanára. 1970-től Bereményi Gézával dalokat írt. 1974-től a 25. Színházban, majd a Várszínházban önálló esteken előadott. 1982 és 1998 között a Katona József Színház, 1998-tól a Bárka Színház tagja. 1976-tól 13 nagylemeze jelent meg. Gyakran szerepelt a Veszprém megyei pódiumokon, nyaranta Bakonybélben indián-tábort szervezett barátaival. Kezdettől jelen volt a Kapolcsi Fesztiválon, ill. a Művészetek Völgye rendezvényein. Kiemelkedő szerepet vállalt abban, hogy a fesztivál páratlan színvonalúvá és jelentőségűvé nőtte ki magát. Díjai: 1988 Az év lemeze díj. 1993 Liszt Ferenc-díj. 1994 Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje. 1998 Pro Urbe Budapest. Bakonybél község díszpolgára..

 

Augusztus 8. 

1919

100 éve halt meg Bognár Endre

(Felpéc, 1842. november 8. - Pápa, 1919. augusztus 8.) evangélikus lelkész, író.

Győrben és Sopronban is tanult, majd Bécsben is hallgatott teológiát. Néhány hónapig vadosfai káplán, majd egy évig őrszigeti lelkész. Életének nagy részében (1918-ban történt nyugdíjazásáig) Lovászpatonán teljesített lelkészi szolgálatot. A Dunántúli Evangélikus Egyházkerületnek főjegyzője volt. Huszonhat évig szerkesztette a Gyámintézet c. időszaki lapot. 1880-tól évkönyveket adott ki egyházközségéről, és az első évfolyamban közölte annak történetét is.

2009

10 éve halt meg Genzwein Ferenc

(Szár, 1930. szeptember 15. - Tatabánya, 2009. augusztus 8.) matematika tanár, főigazgató.

Budapesten 1950-ben a Tanítóképzőben, 1953-ban a Pedagógiai Főiskolán, majd 1954-ben az ELTE-én szerzett oklevelet. 1952-től a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola tanársegédje. Tanár: 1955-től a tatabányai Árpád Gimnáziumban, 1960-tól 1964-ig az ELTE gyakorló középiskolájában, 1960-tól a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem matematikai tanszékén, (ahol kollégium igazgató is), majd óraadó tanár a BME matematikai tanszékén. 1964-től a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, emellett néhány évig a Fővárosi Pedagógiai Intézet igazgatója. 1974-től az Országos Oktatási Tanács titkára. 1978-tól 1990-ig az OOK főigazgatója. Tagja volt a Pedagógiai Társaság Elnökségének, a Bolyai János Matematikai Társaságnak, az MTA Közoktatási Bizottságának. A Száriak Baráti Körének elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. Az oktatási folyamat korszerűsítése, a matematika tanítás kérdései, a tehetséges tanulók képzése témakörökben folytatott kutatásokat. Mintegy 70 tanulmánya, szakcikke jelent meg a Köznevelés, a Matematika Tanítása, a Pedagógiai Szemle hasábjain, valamint külföldi pedagógiai és matematikai szakfolyóiratokban. Díjak, kitüntetések: az Oktatás Kiváló Dolgozója, Népköztársasági Érdemrend ezüst fokozat, Beke Manó Emlékdíj. Eötvös Loránd Emléklap, Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt, Szár község díszpolgára, a község temetőjében nyugszik. 

 

Augusztus 9. 

1929

90 éve született Mádl Antal

(Bánd, 1929. augusztus 9. - Dunakeszi, 2013. június 14.) tanszékvezető egyetemi tanár.

Az irodalomtudomány kandidátusa (1961), doktora (1976). Apja: Mádl Ferenc földműves. Mádl Ferenc köztársasági elnök unokatestvére. Gyermekkorát szülőfalujában töltötte, 1949-ben a Veszprémi Piarista Gimnáziumban érettségizett. 1953-ban ELTE BTK német–magyar szakán kapott oklevelet. 1953-tól 1957-ig az ELTE BTK német nyelv és irodalom tanszéken tanársegéd, az 1957–1962-es években adjunktus, 1962-től 1977-ig docens, 1977 és 1999 között egyetemi tanár, (1964–1989 tanszékvezető). 1999 után nyugdíjas. Közben 1971-től 1975-ig a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója. 1991 és 1996 között a PE Tanárképző Kar, német nyelv és irodalom tanszék vezetője. Kutatásának területei: német nyelvű irodalmak (német, osztrák, svájci német: Lenau, Thomas Mann); összehasonlító irodalomtudomány, irodalmi kapcsolatok a német és magyar irodalom vonatkozásában. Díjak, kitüntetések: Jakob- és Wilhelm Grimm-díj; Goethe Aranyérem; Humboldt-díj; Osztrák Becsületrend; Osztrák Köztársaság Nagyezüstje; Munka Érdemrend ezüst fokozat; ELTE Emlékérem (2010); Bánd község díszpolgára (2008). A Hamburgi Egyetem díszdoktora. 

1989

A Tűztorony tetejére visszakerül a címer

A Tűztorony végleges formáját az 1811-1817 között Tumler Henrik vezetésével zajló újjáépítés alatt nyerte el. (Erre azért került sor, mert a torony egy 1810-es földrengés alatt erősen megrongálódott.) A torony 1814 őszén készült el, ekkor került fel a tetejére a 70 cm átmérőjű toronygomb és a 2 méter magasságú koronás címer. A címert a Rákosi korszakban felváltotta a vörös csillag, majd 56-ban ezt eltávolították, visszakerült a címer, aztán azt újra leváltotta a vörös csillag. Ennek a huzavonának a végére tett talán pontot 1989. augusztus 9-én a koronás címer visszahelyezése,  melyet előzőleg Lovas Sándor restaurált.

1999

20 éve halt meg Jármai Ervin

(Mátranovák, 1920. március 16. - Veszprém, 1999. augusztus 9.) bányamérnök, helytörténeti kutató.

Egerben járt középiskolába, 1945-ben a budapesti műegyetem soproni bányamérnöki karán, 1960-ban a miskolci egyetemen szerzett bányaipari gazdasági mérnöki oklevelet. 1944-től különböző beosztásokban (1950-től főmérnökként) Dudaron dolgozott. Nevéhez fűződik a dudari szénbánya termelésének indítása és nagyarányú fejlesztése, a Zirc-dudari vasútvonal megépítése. 1957-től 1983-ban történt nyugdíjba vonulásáig vezető főmérnökként a Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt központjában, Veszprémben dolgozott. Fő feladata volt új területek bekapcsolása a széntermelésbe. Irányította Dudar és Padragkút községek aláfejtésének védelmét. Aktívan részt vett a megye szakmai műszaki közéletében, a Zirci Bakonyi Panteon kialakításában. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Veszprém megyei szervezetének titkára és elnöke is volt. Gyűjtötte a megye bányászatának emlékeit őrző dokumentumokat és tárgyakat. Közel félszáz tanulmánya, írása jelent meg szaklapokban és önálló kötetekben. Szakbibliográfiai munkássága példamutató. Szakmai és közéleti munkásságáért több kitüntetést kapott, köztük a Péch Antal-emlékérmet. A vörösberényi temetőben nyugszik. 

 

Augusztus 10.

1939

80 éve született Bozay Attila

(Balatonfűzfő, 1939. augusztus 10. - Gönc, 1999. szeptember 14.) zeneszerző.

1962-ben a Budapesti Zeneművészeti Akadémián, Farkas Ferenc tanítványaként szerzett oklevelet. Először a Szegedi Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított, 1963 és 1966 között a Magyar Rádió zenei szerkesztője. 1967-ben UNESCO ösztöndíjjal Párizsban tanult. 1979-ig szabadfoglalkozású zeneszerző, majd a Budapesti Zeneakadémia tanára, 1990–1993-ban a Nemzeti Filharmónia igazgatója is. Művei számos nemzetközi fesztivál és hangverseny műsorán szólaltak meg. Saját kompozícióinak előadásán citera- és csőrfuvola-játékosként gyakran maga is részt vett. Művei önálló és társas hanglemezeken is megjelentek. A kilencvenes évek elején elnöke volt a Magyar Zeneszerzők Egyesületének és alelnöke a Magyar Zenei Kamarának, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 

1944

75 éve született Vidosa Károly

( Balatongyörök, 1944. augusztus 10. - Tapolca, 2007. július 28. ) politikus, vállalkozó.
Édesapja mozdonyvezető volt. 1962-ben a Budapesti Vasútgépészeti Technikumban gépésztechnikus, 1975-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán általános iskolai tanári oklevelet szerzett. 1977 és 1980 között a Budapesti Politikai Főiskolán, valamint a Moszkvai Társadalomtudományi Akadémián politológus végzettséget, 1985-ben politikatudományok egyetemi doktora címet kapott. 1962–1963-ban a Budapesti MÁV Déli Fűtőházában motorszerelő. Az 1963–1967-es években a tapolcai ÉDÁSZ-nál üzemtechnikus. 1967 és 1976 között a KISZ Tapolcai Járási és Veszprém Megyei Bizottságának munkatársa. 1980-tól 1984-ig a MSZMP Tapolcai Városi Bizottságának első tiktára. 1989-ben MSZMP Oktatási Igazgatóságának, majd a Politikai Tanulmányok Intézetének igazgatója, Veszprémben. 1989–1990-ben Tapolcán az ISOLYTH termékmenedzsere. 1991 után nyugdíjas. Munkásságáért a Veszprém Megyéért arany fokozata, valamint a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozta kitüntetéseket kapta. A tapolcai Új temetőben nyugszik. 

1969

50 éve halt meg Kodolányi János

(Telki, 1899. március 23. - Budapest, 1969. augusztus 10.) író, újságíró.

Vidéki köznemesi családból származott, apja erdész volt. Középiskolába Pécsett és Székesfehérvárott járt. Diákkorától írt, szerkesztett. Első verseskötete Hajnal címmel 1915-ben jelent meg Pécsett, 1917-ben Diák-toll címmel irodalmi lapot szerkesztett. Az 1919–1921-es években filozófiai, esztétikai és szociológiai tanulmányokat folytatott, verseit rendszeresen közölte a pécsi Krónika c. folyóirat. A Magyar Írás kiadásában, 1921-ben jelent meg Üzenet enyéimnek c. kötete, ezután már nem írt verseket. Sötétség c. elbeszélését a Nyugat közölte, s ez felkeltette Móricz Zsigmond érdeklődését is. Több napilap és folyóirat munkatársa volt. Megismerkedett Bajcsy-Zsilinszky Endrével és József Attilával, egy rövid ideig kapcsolatban állt a munkásmozgalom baloldalával is. Egyik vezető egyénisége volt a népi írók mozgalmának, részt vett a Válasz c. folyóirat szerkesztésében, rokonszenv fűzte Szabó Lőrinchez, Németh Lászlóhoz és Tamási Áronhoz. 1934-ben bejárta az Ormánság falvait, ekkor írta a Baranyai utazás c. irodalmi szociográfiáját, amely 1941-ben jelent meg. A 30-as évek második felében öt alkalommal járt Finnországban, utazásairól Suomi, a csend országa c. útirajzában és a Suomi titka c. naplójában számolt be. Az őstörténet és a magyar történelem honfoglalás kori évszázadai elevenednek meg a harmincas években írt regényeiben. Az 1943-as balatonszárszói írótalálkozón a megnyitó beszédet mondta, de a 2. világháború időszakában készült írásai sok ellentmondás és vita forrásai voltak. A háború után önkritikusan fordult szembe korábbi téves nézeteivel. Balatonakarattyai villáját a 30-as évek végén a Végrendelet c. dráma tiszteletdíjából vásárolta meg. Kezdetben csak nyaranta használta, 1949-től végleg ide költözött. Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Várkonyi Nándor és mások látogatták meg otthonában. Kiterjedt levelezése kötötte a külvilághoz Akarattyán. A villa falán ma tábla őrzi emlékét. Súlyos anyagi gondokkal küszködött, egészsége is egyre romlott. Ezekben az években Jézusról szóló nagy regényén dolgozott. 1955-ben tért vissza az irodalmi életbe, tagja lett az Írószövetségnek. Éltek, ahogy tudtak címmel megjelentek válogatott elbeszélései. 1957-ben az Égő csipkebokor c. regényével kezdődött el életmű-kiadása. 1956 tavaszán súlyos szívbetegséggel Balatonfüreden gyógykezelték. Gyakran megfordult Nemesgulácson, ahol a nagyapjának birtoka volt. Elsüllyedt világok és a Visszafordulás c. műveinek Nemesgulács a színhelye. A Visszapillantó tükör c. munkája Balatonakarattyai emlékeket idéző önéletrajzi mű. 1937-ben megkapta a Baumgarten-díjat. 

 

Augusztus 15.

1929

90 éve született Wentzely Dénes

(Balatonboglár, 1929. augusztus 15. - Keszthely, 2013. április 19.) erdész, író.

1949-ben a Nagykanizsai Kereskedelmi Középiskolában érettségizett. 1960-ban az Országos Erdészeti Főigazgatóságon erdészeti szakvizsgát tett, 1965-ben a Soproni Erdészeti Technikumban végzett. 1949-től 1952-ig a Nagykanizsai Állami Erdőgazdaság zsigárdi üzemegységében munkás. 1952–1954-ben bányamunkára vezényelt munkaszolgálatos honvéd. Az 1954–1959-es években a Nagykanizsai Állami Erdőgazdaság kiskomáromi Erdészeténél irodai alkalmazott. Az 1960–1963-as években a Keszthelyi Állami Erdőgazdaság Uzsai Erdészetének kerületvezető erdésze. 1963 és 1978 között az Uzsai Erdészetnél műszaki vezető. 1978-tól 1990-ig a Keszthelyi Állami Erdőgazdaság főelőadója. 1955 és 1990 között szakszervezeti főbizalmi. 1990–1991-ben Keszthelyen önkormányzati képviselő. Az 1980-as évektől erdészeti–vadászati témájú írásai rendszeresen megjelennek a Magyar Vadászlapban, az Erdészeti Lapokban, a Venátusban és másutt. Díjak, kitüntetések: 1994 Hazáért Érdemkereszt. 1996 Kossuth Lajos Emlékérem. 1997 Dr. Nagy Endre Emlékérem. 1998 Nimród Díj. 1999 Hitünkért-Hazánkért Emlékérem. Kiváló Dolgozó. Uzsa község temetőjében nyugszik. 

1944

75 éve halt meg Vázsonyi Izidor

(Nagyvázsony, 1863. ? ?. - Mauthausen, 1944. augusztus 15.) tanító, helytörténeti kutató.

Kisgyermekként került Tapolcára, ahol alapiskoláit járta. Pedagógiai tanulmányokat Budapesten végzett. A Tapolcai Izraelita Iskolában kezdett tanítani, ahol negyven évig dolgozott. 1897-től a Tapolcza és Vidéke c. lap főmunkatársaként jelentős közéleti, irodalmi és helytörténeti munkásságot folytatott. Versei, esszéi, ifjúsági és népszínművei népszerűek voltak. A sümegi kékfestő c. népszínművéhez Domján István komponált zenét. Tapolca és környéke mondáinak, népdalainak és földrajzi neveinek gyűjtésével is foglalkozott, néhány kézirata a városi könyvtárban megtalálható. Egyik szorgalmazója volt Batsányi János hamvai hazahozatalának és kultusza ápolásának. Helynévgyűjtéssel és etimológiával is foglalkozott, tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak. 

 

Augusztus 16

1919

Veszprém román megszállása

A román csapatok már 1918-ban behatoltak az ország területére, de egy ideig nem lépték át a Tisza vonalát. Az 21919. augusztus 1-én lezajlott Szolnoki csata után kezdték meg a Dunántúl megszállását. Veszprémbe 1919. augusztus 16-án az a hadseregcsoport érkezett Neagu ezredes vezetésével, melynek Szombathely megszállása volt a feladata. Az ezredes hátrahagyott két lovasszázadot és egy gépfegyverosztagot Totescu őrnagy vezetésével a város biztosítására.

A katonákat a püspöki majorban és a Korona Szállóban szállásolták el. A románok betiltottak minden "hadianyagot" (a lovakat is), kijárási tilalmat vezettek be, és biztosítani kellett a katonák és a lovak élelemmel való ellátását. A lakosok számára tilos volt a fegyverviselés, hadianyag birtoklása (a lovak is annak számítottak). Az őrnagy parancsait mindig a Veszprémi Hírlap jelentette meg. A román csapatok október 4-én vonultak ki a városból.

 

Augusztus 18. 

1819

200 éve született Konek Sándor

(Pest, 1819. augusztus 18. - Balatonfüred, 1882. augusztus 1. ) statisztikus, tanár.

1858-ban az MTA levelező-, 1867-ben rendes tagja. Bölcseleti és jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. Egy ideig az udvari kamara fogalmazó gyakornoka, majd Budán, Győrben, 1850-től Pozsonyban akadémiai tanár. 1954 után a pesti egyetem statisztika-professzora, egy ideig az egyházjogi tanszéket is vezette, 1865-ben az egyetem dékánjává, 1869-ben rektorrá választották. 1868-ban királyi tanácsosi rangot kapott. Előadásaiban és könyveiben a statisztika önálló tudomány voltát hirdette. Művei összefoglaló jellegűek, részben népesedési kérdésekkel foglalkoznak. 

 

Augusztus 19.

1949

70 éve halt meg Gyömörey György

(Sümeg, 1873. december 27. - Gógánfa, 1949. augusztus 19.) főispán.

 

Nagykanizsán járt gimnáziumba, majd Budapesten szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1918-ig a Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott, a vasúti és hajózási ügyeket felügyelte. 1920–1922-es években a celldömölki kerület országgyűlési képviselője volt, majd rövid időre visszavonult a politikától. 1926-tól 1936-ig Zala vármegye főispánja. A vármegyei törvényhatósági bizottságnak 1936 után is tagja maradt. 

1979

40 éve halt meg Csebi Pogány István

(Szombathely, 1908. június 14. - Budapest, 1979. augusztus 19.) festőművész.

1928–1937 között Vaszari János, Réti István és Edvi Illés Aladár tanítványaként tanult, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanársegédként dolgozott. Ösztöndíjjal Nyugat-Európa országainak művészetét tanulmányozta. 1940-től budapesti középiskolákban tanított, 1943-ban balatoni és székelyföldi ösztöndíjat kapott. Versesköteteket illusztrált, olajfestményeket és pasztelleket is készített, de munkásságának nagyobb részét akvarellek teszik ki. Műveiben központi helyet kapott a természet és a Balaton. Alumíniumszobrokat, különféle térplasztikákat, reliefeket is készített. Balatonarácson temették. 

 

 

Augusztus 19 - Szeptember 19.

Balatoni tárlat

2009

A Veszprémi Panteonban felavatták Gutheil Jenő emléktábláját
A fekete márvány emléktáblán látható herendi porcelán dombormű Tamás Ákos porcelánművész munkája.

 

Augusztus 20. 

1894

125 éve született Széll Lajos Miklós

(Hajmáskér, 1894. augusztus 20. - Devecser, 1981. szeptember 30.) pénzügyi szakember, újságíró, szerkesztő.

Veszprémben, a Római Katolikus Elemi Iskolában, az Állami Polgári Fiúiskolában, a piarista gimnáziumban, 1909 és 1912 között nyomdászinasként tanult. 1921-ben a Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett, majd 1924-ben államszámviteli vizsgát tett. Közben 1913-tól 1917-ig betűszedősegédként, majd a Veszprémi Pénzügyigazgatóságon díjnokként, mellékállásban a Balatonalmádi Kőbányában bérelszámolóként dolgozott. 1924-től a vármegyei számvevőségen, 1950 után, 1957-ben történt nyugdíjazásáig a megyei tanácson pénzügyi szakemberként, főkönyvelőként alkalmazták. 1926-ban egyik szerkesztője volt a Magyar Élet címen megjelent folyóiratnak, amelyben saját írásait is közölte. Esszéi és versei megjelentek más lapokban is, az 1950-es évektől néprajzi jellegű munkáit közölte a megyei újság is. A Közalkalmazottak Szakszervezetének kultúrházában írócsoport tevékenységét fogta össze. 1955-től a Dózsavárosban megnyílt fiókkönyvtárt vezette, amelynek állományáról írógéppel katalógusokat készített és másolt olvasói számára, 1967-ben a Madách Imre u. 10. sz. alatti lakásán adott helyet egy fiókkönyvtárnak és az Újtelepen élő olvasóknak. A veszprémi Dózsavárosi temetőben nyugszik. 

1929

90 éve született Pétervári István

(Baja, 1929. augusztus 20. - Budapest, 1983. szeptember 20.) rendező, színházigazgató.

Iskoláit szülővárosában végezte, majd közgazdász képesítést szerzett. 1964-ben a Színművészeti Főiskolán kapott diplomát és két évadot Kecskeméten töltött. 1966–1981 között a Veszprémi Petőfi Színház igazgató-főrendezője, majd haláláig a Győri Kisfaludy Színházat irányította. 

2009

Gutheil Jenőt Veszprém posztumusz díszpolgárává avatták

Gutheil Jenő (Kaposvár, 1887. február 12 – Veszprém, 1963. október 4.) kanonok Veszprém történetét, műemlékeit kutatta, számos írása jelent meg a Veszprémi Hírlapban.

 

Augusztus 21.

1919

100 éve halt meg Ányos István

(Nagyesztergár, 1881. március 19. - Badacsony, 1919. augusztus 21.) jogász, filozófiai író.

Egyetemi tanulmányait a budapesti és a kolozsvári jogi karon végezte, majd Budapesten és külföldi egyetemeken bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Birtokának kezelése mellett főként filozófiai tanulmányainak élt. Budapesten 1907-ben filozófiai doktorátust is nyert. Tudományos dolgozatai elsősorban az Athenaeumban és a Magyar Filozófiai Társaság Közleményeiben, illetve az Élet és A Cél c. lapokban jelentek meg. 

 

 

Augusztus 23.

1919

100 éve született Hidasi István

(Dorog, 1919. augusztus 23. - Veszprém, 1992. január 17.) bányamérnök.

Tizennégy évesen bányában dolgozott, majd elvégezte az aknászképzőt. A felszabadulás után minisztériumi dolgozó, 1952 és 1980 között a veszprémi székhelyű közép-dunántúli szénbányászat vezetője. Közben a miskolci egyetemen bányamérnöki oklevelet szerzett. Irányításával a térség szénbányái az ország példamutató vállalkozásaivá fejlődtek. Nevéhez fűződik az általa szerkesztett vágathajtási rakodógépek üzembeállítása. Az 1950-es évektől egyik vezető egyénisége, aktív résztvevője volt Veszprém város és a megye politikai és társadalmi életének. Munkásságát magas állami kitüntetésekkel, köztük 1958-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 

 

 

Augusztus 24.

1919

100 éve halt meg Szigeti József

(Szirák, 1886. április 12. - Siófok, 1919. augusztus 24.) lakatos, tanácselnök.

1905-től lakatos-segédként Budapesten, majd 1911-től 1913-ig a veszprémi Stern Herman és fiai által alapított Faárugyárban dolgozott. Katonaként részt vett a 1. világháborúban, orosz hadifogságba került, majd csatlakozott Vörös Hadsereghez. Hazatérve, 1918 októberében Veszprémben a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi szervezetének egyik megalapítója, a Tanácsköztársaság idején a veszprémi forradalmi törvényszék és a városi munkás- és katonatanács tagja volt. 1919. július 26-tól betegsége miatt szabadságolt Neumayer Imre helyére a helyi szocialista-kommunista párt titkáraként a városi intézőbizottság, és a városi direktórium elnökévé választották. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták, és augusztus 23-án a siófoki katonai parancsnokság utasítására Siófokra szállították, ahol augusztus 27-én éjjel 40 kommunista társával együtt, a településhez közeli erdőben kivégezték. A Balaton Bútorgyár 1957. november 7. és 1975 között ~ Faárugyár néven működött, ahol emléktáblája is volt az üzem főépületén az alábbi felirattal: „őrök megemlékezés 1919. aug. 24-én a Horthy fasiszta fehérterror által mártírhalált halt Szigeti József elvtárs, a Faárugyár művezetőjének emlékére, az 1919-es Tanácsköztársaság idején, Veszprém város Direktóriumának elnöke. Forradalmár volt, aki a nép szabadságáért áldozta drága életét. Példaképünk vagy, emléked soha nem feledjük. Vp., 1957. nov. 7. Faárugyár dolgozói”. 

100 éve született Jámbor Lajos

(Veszprém, 1919. augusztus 24. - Torontó [Kanada], 1990. március 15.) MÁV-főtisztviselő, vállalkozó, cserkészvezető.

A 2. világháború végén került Németországba, ahol a dél-németországi magyar cserkészeket szervezte. Kanadába vándorolt ki, és Torontóban telepedett le, ahol kiállítás-tervező és szervező vállalatot alapított. A torontói magyar cserkészetet ő építette ki és tette erőssé. Több cserkész-csapatnak (köztük a legjelentősebb: a Sík Sándor Cserkészpark) volt parancsnoka, vezetője. Biztosította a külföldi magyar cserkészek vezetőképzésének anyagi és műszaki feltételeit. 

100 éve született Márton Dezső

(Budapest, 1919. augusztus 24. - Veszprém, 1987. december 31.) orvos.

A háborúban páncélos felderítőként harcolt. 1945 és 1948 között az FKgP osztályvezetője, Tildy Zoltán köztársasági elnök személyi titkára. Budapesten tanult, 1950-ben orvosi diplomát szerzett. Szemorvosként Budapesten, Cegléden és Dunaújvárosban dolgozott. Veszprémbe 1965-ben került, amikor megnyílt az új szemészeti osztály, pályázat útján elnyerte az osztályvezető főorvosi állást. 1966. december 1-jétől kórházigazgató-helyettes, 1967. január 1-jétől 1970. január 31-ig igazgató. Munkássága idején a szemészet mellett megnyílt a 40 ágyas urológia és a 25 ágyas orr-fül-gégészeti osztály. A tihanyi temetőben nyugszik. 

 

Augusztus 25.

1744

275 éve született Bicskei Földes Mihály

(Kisutcaújhely [Szlovákia], 1744. augusztus 25. - Kőszeg, 1807. november 14.) piarista szerzetes, író, költő.

1764-ben lépett a piarista rendbe, 1773-ban szentelték pappá. A rend gimnáziumaiban filozófiát, történelmet és matematikát tanított. 1795-től Debrecenben, Kalocsán és Nagykárolyban plébános és hitszónok volt. 1800 és 1803 között Veszprémben rektor-helyettes, majd a nyitrai rendház alvikáriusa. 1805 után Selmecbányán aligazgató. Vallási műveket, latin epigrammákat írt és fordított németből. Munkáiban elítélte a felvilágosodás eszméit. 

1994

25 éve halt meg Tarnai Andor

(Gyula, 1925. augusztus 23. - Budapest, 1994. augusztus 25.) irodalomtörténész.

Az irodalomtudományok doktora, 1990-től az MTA levelező tagja. 1943-ban, Egerben érettségizett, 1948-ban Eötvös-kollégistaként a budapesti egyetemen szerzett középiskolai tanári oklevelet. 1949-től az OSZK kézirattárának, 1958-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1969-től főmunkatársa, 1979 után főosztályvezetője. 1980-tól a budapesti tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékének vezetője, 1966-tól az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztőbizottságának tagja. A hetvenes évek közepén a bécsi, a kilencvenes évek elején a berlini egyetem vendégprofesszora. Kutatási területe a középkortól a 18. századig terjedt. 1953-1961 között részt vett Batsányi János összes műveinek összeállításában és kiadásában. 1976-tól SZAUDER Józseffel szerkesztette az Irodalomtudomány és kritika c. könyvsorozatot. 1988-ban akadémiai díjat kapott. Élete utolsó éveiben, Lovas községben vásárolt házában élt és dolgozott. Tiszteletére hozták létre 2007-ben a Tarnai Andor-díjat, amit minden évben kiadnak. Végakaratának megfelelően Lovas község temetőjében nyugszik. 

 

Augusztus 26.

1919

100 éve halt meg Spitzer Manó

(Pápa, 1844. október 30. - Waging [Németország], 1919. augusztus 26.) festőművész.

Apja pápai földbirtokos. Öt évet töltött Párizsban, folyóiratoknak készített rajzokat. 1869-ben Münchenbe költözött, ahol humoros, erősen novellisztikus élű, nagy életképeivel szerzett hírnevet. Folyóiratoknak rajzolt és feltalált egy sokszorosító eljárást, amit róla neveztek el. (Spitzer-tipia.) Élete utolsó éveiben képein az impresszionista-festészet előfutáraként mutatkozott be. Nemes Marcell e képekből egy sorozatot a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozott. 1932-ben a müncheni Moderne Galerie emlékkiállítást rendezett műveiből. 

1959

60 éve halt meg Lakatos Péter Pál

(Kővágóörs, 1898. április 7. - Tapolca, 1959. augusztus 26.) költő, újságíró.

A keszthelyi gimnáziumban tanult, 1916-ban érettségizett, majd a műegyetemen tanult. Később jogot hallgatott, de tanulmányait nem fejezte be. A Magyar Írás és az Új Kultúra munkatársa, első versei a Nyugatban, későbbi írásai a Népszavában is jelentek meg. A 20-as években az Új Magyar Föld munkatársaként kötött barátságot József Attilával, majd Radnóti Miklóssal. 1929-ben a Jóság című antológia közölte verseit. Az illegális KMP tagja volt, ezért többször ült börtönben, internálótáborba küldték. 1935-től semmilyen munkát nem kapott, kitanulta a gépszedést és nyomdászként helyezkedett el. 1940–1941-ben a Híd segédszerkesztője. Hazaköltözött, de szervezkedés miatt letartóztatták. A háború után a falujában, Kővágóörsön végzett pártmunkát, 1949-ben Budapesten vállalt állást, megbetegedett és haláláig Révfülöpön lakott. A Nyugatban, a Népszavában, a Hídban, a Kortársban és más folyóiratokban jelentek meg írásai. Solohov több elbeszélését fordította magyarra. 

 

Augusztus 28.

1959

60 éve halt meg Mihalovics Zsigmond

(Homokbödöge, 1889. október 20. - Chicago [USA], 1959. augusztus 28.) római katolikus kanonok, író.

Bécsben tanult teológiát, 1914-ben szentelték pappá. Budapesten hitoktatóként dolgozott, később gimnáziumban tanított. 1919 után a Hermina úti egyházközség plébánosa, 1933–1944 között az Actio Catholica igazgatója, 1935 és 1940 között a Katolikus Akció, 1944-ig a Magyar Katolikus Akció szerkesztője és kiadója, 1945-től 1948-ig az Új Ember kiadója. 1948-ban fellépett az iskolák államosítása ellen, majd külföldre távozott és az USA-ban töltött be egyházi tisztséget. Távollétében koholt vádak alapján 10 év fegyházbüntetésre ítélték. Írásai a korabeli katolikus sajtóban jelentek meg. 

 

Augusztus 29.

1999

20 éve halt meg Giay Frigyes

(Kánya, 1931. június 29. - Ajka, 1999. augusztus 29.) tanár, helytörténész.

1951-ben szerzett tanítói oklevelet, 1953-ban Pécsett magyar szakos tanári diplomát. 1966-ban történelem szakon egyetemi oklevelet kapott. Ságváron, Csetényben, Bakonycsernyén tanított. 1955-ben került Ajkára, ahol hat évig az 1. Sz. Általános Iskolában volt tanár, 1961 és 1971 között (rövid idejű tanácsigazgatási munkát leszámítva) iskolai igazgatóhelyettesként dolgozott. 1971-től 1990-ig, nyugdíjba vonulásáig az Ajkai Városi Tanács művelődési osztályát vezette. 1985 és 1989 között az Ajkai Szó felelős szerkesztője. 1987–1989-ben megalapította a Városi Múzeumot és irányította anyagának összegyűjtését. Több önálló kötete jelent meg. Pedagógiai és helytörténeti tanulmányait a helyi lapok és megyei folyóiratok közölték. 1999-től Ajka Város Díszpolgára. 

2009

10 éve halt meg Balogh András

(Székesfehérvár, 1933. február 3. - Veszprém, 2009. augusztus 29.) vegyészmérnök, petrolkémiai szakmérnök.

1952-ben a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1957-ben vegyipari mérnöki, 1967-ben petrolkémiai szakmérnöki oklevelet és műszaki egyetemi doktori címet kapott. Az 1957–1960-as években tudományos segédmunkatárs, 1960-tól 1968-ig tudományos munkatárs, 1968–1973 tudományos főmunkatárs, 1973 és 1993 között a MÁFKI tudományos osztályvezetője Veszprémben. 1959-től a MKE, 1965-től a Gépipari Tudományos Egyesülés, 1975-től a MTA Kémiai Technológia munkabizottság, VEAB Műszaki Bizottság, Katalízis Bizottság, Korróziós Bizottság tagja. 1996-tól a HUNKOR, 1996-tól a Magyar Mérnök Kamara tagja. 1998-tól a Magyar Mérnök Kamara Korróziós Osztályának vezetőségi tagja. Kutatásainak területe: kémiai technológia, gáztechnika, környezetvédelem.

 

Augusztus 30.

1939

80 éve született Szapudi András

(Győrsövényház, 1939. augusztus 30. - Siófok, 2001. szeptember 18.) író, esszéista, publicista.

Apja Szapudi-Laendler István festőművész, földbirtokos. 1957-ben, a soproni gimnáziumban érettségizett. 1958-ban, a győri tanítóképzőben tanítói, 1964-ben Budapesten újságírói, 1971-ben a pécsi tudományegyetem magyar–történelem szakán tanári oklevelet kapott. 1962-től 1969-ig a Kisalföld (Győr) munkatársa. 1969–1971-ben az Ifjúsági Magazin rovatvezetője. Az 1971–1976-os években a Kisalföld főmunkatársa, rovatvezetője. 1976 és 1991 között a Somogyi Néplap (Hírlap) szerkesztője, főmunkatársa, szerkesztőségvezetője, közben a Siófoki Hírek című városi lap főszerkesztője. 1991–1992-ben az Új Hírek (Veszprém) főszerkesztő-helyettese. 1992-től 1995-ig a Hazánk c. irodalmi, kulturális folyóirat főszerkesztője, Veszprémben és Siófokon. 1995-től szellemi szabadfoglalkozású. A Magyar Írószövetség, a MÚOSZ és az Alkotó Művészek Országos Egyesülete tagja. Édesapját 1945-ben, az ellenállásban való részvétele miatt a nyilasok kivégezték. 1968-ban Győr–Sopron megye irodalmi, 1986-ban Somogy megye művészeti díját, 1987-ben Rózsa Ferenc-díj, 1997-ben Siófokért kitüntetéseket és díjakat kapta. Magyar Hitelbank Művészeti Alapjának ösztöndíja. 1999 Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Emlékérme. 

1999

20 éve halt meg Sallér Hermann Géza

(Nagykanizsa, 1911. június 25. - Keszthely, 1999. augusztus 30.) szerzetes tanár.

A csornai szerzetesrendben végzett teológiai főiskolát, a grazi egyetemen latin–német szakos diplomát kapott. Első munkahelyén a Szombathelyi Premontrei Gimnáziumban is e tárgyakat tanította. Visszakerülve Csornára, magiszterként dolgozott és a kispapok nevelésével foglalkozott. 1935-től az államosításig a Premontrei Rend keszthelyi főgimnáziumában németet, latint és hittant tanított. A Mária Kongregáció vezetője volt. 1948-ban Tapolcára került, általános iskolában főként magyar nyelvet, 1957-től 1980-ban történt nyugdíjazásáig a Batsányi János Gimnáziumban német nyelvet tanított. Sokat írt, különösen ifjúsági és életrajzi regényeket, németből fordított. Keszthelyen a premontreiek sírboltjába temették. 

 


 

Szeptember

 

1994

Színháztörténet szak indult a Pannon Egyetemen
Bécsy Tamás az ország első színháztudományi szakját megalapította meg a Pannon Egyetemen (akkor még Veszprémi Egyetem). Az alapító azóta elhalálozott, emlékére díjat alapítottak.

 

Szeptember 1.

1919

100 éve született Lendvay Ferenc

(Budapest, 1919. szeptember 1. - Budapest, 1998. április 1.) rendező, színházigazgató.

A színiakadémia elvégzése után katona. Pályáját 1944-ben Debrecenben kezdte. Azután Pécs, Szeged, Szolnok, Veszprém színházaiban volt rendező, főrendező. 1949 után a Nemzeti Színház rendezője, 1956-tól a József Attila Színház főrendezője. 1961–1964 között az akkor megszervezett Veszprémi Petőfi Színház főrendező-igazgatója. 1964 után a miskolci, a szegedi, a debreceni és a kecskeméti színházaknál volt igazgató és főrendező. Nevéhez fűződik több jelentős magyar dráma ősbemutatójának megrendezése. 1956-ban Jászai Mari-díjat, 1985-ben Érdemes Művész címet kapott. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van. 

1929

90 éve született Agg Kálmán

(Szarvaskend, 1929. szeptember 1. - Veszprém, 2005. június 20.) közgazdász, ny. bankigazgató.

1949-ben végzett az Állami Gazdaképzőben, Körmenden, majd 1960-ban a Közgazdasági Technikumban, 1979-ben Marxizmus Leninizmus Esti Egyetemen Veszprémben.

1949-től 1953-ig a MESZÖV-nél ellenőr, járási titkár Szombathelyen, 1953 és 1989 között osztályvezető, főosztályvezető Veszprémben. 1989–1994-es években takarék- és lakásszövetkezeti titkárságvezető, a veszprémi Takarékbank regionális ügyvezető igazgatója. 

Tk.: 1989 és 1994 között tevékenyen részt vett a Veszprém megyei Takarék- és lakásszövetkezetek szervezésében, fejlesztésében, megszervezte a Takarékbank veszprémi, győri és a székesfehérvári igazgatóságát, és az ajkai fiókot. Takarékbank igazgatósági tag, 1993-tól 1998-ig a Pólus Coop Rt. felügyelő bizottságának tagja, 1998-tól a veszprémi Garázsszövetkezet felügyelő bizottságának elnök, haláláig a 04 Mentő Alapítvány kuratóriumának tagja. 1989-ben már bevonják a takarékszövetkezetek bankjának országos szervezésébe, így 1990. januártól a Takarékszövetkezeti Bank Rt veszprémi regionális igazgatóságát vezeti, tagja a Takarékbank igazgatóságának. A következő években megszervezi a győri és a székesfehérvári igazgatóságot, az ajkai fiókot, majd 1994-ben nyugdíjba megy. 

 

Szeptember 2.

1844

175 éve halt meg Tóth Ferenc

(Vörösberény, 1768. november 19. - Pápa, 1844. szeptember 2.) református püspök, tanár, egyházi író.

A Debreceni Református Kollégiumban teológiát tanult, ugyanott 1893-tól segédtanár és könyvtárnok. 1799-ben Bécsben, Teleki Sámuel házánál nevelősködött. Egy évig Göttingenben gyarapította ismereteit. Széleskörű irodalmi munkásságáért 1834-ben a göttingeni egyetemen a teológia doktora oklevelet kapta. 1801-től a Pápai Református Kollégiumban hittanár, 1916-tól a Pápai Református Egyházkerület főjegyzője. 1817-től Pápán lelkész, 1823-ban esperes. 1827-től a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke. A pápai kollégiumban jogi tanszéket és nyomdát alapított. Jelentős teológiai és egyháztörténet-írói tevékenységet végzett. Megírta és kiadta a pápai református egyház, a magyarországi és erdélyi protestáns egyházak történetét, a dunántúli és tiszántúli református püspökök életrajzát. Több iskolai tankönyv is a nevéhez fűződik. Szakok szerint rendezte a pápai kollégium könyvtárának állományát, jelentősen fejlesztette a múzeumi és levéltári gyűjteményeket. Az 1820-as években megszervezte a Pannonica Bibliotheca kézirattárat. A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik. 

1919

100 éve halt meg Kőszegi Sándor

(Veszprém, 1859. február 16. - Budapest, 1919. szeptember 2. ) római katolikus lelkész, genealógiai író.

Szülei: Pfeifer Ferenc, Lebensorger Anna. Felesége 1896-tól: Etrich Mária. A veszprémi gimnáziumba járt, a teológiát Pesten tanulta. 1883. július 2-án pappá szentelték. Káplán Városlődön, 1885 után a Veszprémi Teológiai Líceumban tanár. 1889-től kilépve az egyházi kötelékből az Országos Levéltár munkatársa, 1896-tól Pest vármegye főlevéltárnoka. Sopronban Almássy Györgynével a nyomorék gyermekek számára menedékházat hoztak létre. Veszprémi tanársága idején írt cikkei a Veszprémi Közlönyben, a Nagyváradi Lapokban, a Hadtörténelmi Közleményekben, a Pesti Hírlapban, a Századokban és másutt jelentek meg. 

1929

90 éve halt meg Nagy Lajos

(Veszprém, 1848. november 28. - Veszprém, 1929. szeptember 2.) kántortanító.

A gimnázium elvégzése után, az 1864–1867-es években tanítógyakornok Nagyvázsonyban és Vászolyon. 1869-ben Esztergomban szerzett tanítói oklevelet. Még az évben tanító Veszprémben Huber Károly mellett, akinek Petronella nevű lányát 1871-ben feleségül vette. Egy évig a Somogy megyei Beleznán tanított, majd visszaköltözött Veszprémbe. Két évig a Szent László Iskolában, majd negyven esztendeig a Szent Anna Iskolában tanított. 1888-ban Rák Jánossal együtt alapították meg az Egyházmegyei Tanítóegyesületet, kidolgozta annak szervezési- és alapszabályzatát. Önképző- és segélyegyletet alapított a Veszprém-környéki tanítókörben, melynek hosszú ideig elnöke volt. Nyugdíjazása után, 1912-től a Veszprémi Gazdasági Egyesület ügyeit irányította. A veszprémi Felsővárosi (Dózsaváros) temetőben, családi sírboltban nyugszik. 

 

 

Szeptember 3.

1929

90 éve született Horváth József

(Pápateszér, 1929. szeptember 3. - Pápa, 2003. május 13.) igazgató tanító.

1951-ben a Pápai Állami Tanítóképzőben kapott tanítói oklevelet. 1951-től 1953-ig Úrkúton, 1953-tól 1955-ig Magyarpolányban nevelő. 1955 és 1959 között Szőcön, 1959–1960-ban Halimbán, igazgató, 1960-tól 1969-ig Szőcön, 1969 és 1989 között Bakonypölöskén igazgató tanító.1955-től 1969-ig népművelési ügyvezető, 1960-tól 1988-ig a Hazafias Népfront községi titkára, az 1970–1989-es években községi könyvtáros. Az Oktatás Kiváló Dolgozója, a Veszprém Megyéért arany fokozata, A Békéért arany fokozata, Kiváló Úttörővezető, az Állami Gazdaság Kiváló Dolgozója, és a Szocialista kultúráért kitüntetések tulajdonosa. Kup község temetőjében nyugszik. 

 

 1949

70 éve született Győri Varga György

(Győr, 1949. szeptember 3. - Balatonfüred, 1989. március 30.) újságíró.

1968-ban Sopronban, a Széchenyi István Gimnázium idegenforgalmi tagozatán érettségizett. 1980-ban a MUOSZ újságíró iskola gazdaságpolitikai szakán szerzett oklevelet. Győrben idegenvezetőként dolgozott. 1973-től újságíró-gyakornok a Veszprém Megyei Napló gazdaságpolitikai rovatánál, 1975-től a Tolna Megyei Népújság munkatársa. 1981-től újra a Naplónál, a belpolitikai rovatnál dolgozott. Gyakran írt a Balatonról, Balatonfüred város eseményeiről, idegenforgalmáról. Alapítója és kijelölt főszerkesztője volt a Rege c. Közép-Dunántúli Közéleti Hetilapnak. 1987-től családjával Balatonfüreden élt. Újságírói munkáját Budapesten, a Képes Újságnál folytatta. 1988-tól tagja a Magyar Demokrata Fórumnak, szervezője és alapítója a párt helyi szervezete lapjának, a Szabadkikötőnek. (1988.) A Magyar Nemzet Veszprém megyei tudósítója, a Reform Rt. Budapest kinevezett lapigazgatójaként küldte tudósításait helyi eseményekről és országos változásokról. A balatonfüredi Bajcsy-Zsilinszky utcai temetőben kopjafa őrzi emlékét. 

2009

10 éve halt meg Majbó Gábor

(Balatonalmádi, 1924. január 25. - Veszprém, 2009. szeptember 3.) ipari mérlegképes könyvelő.

Apja: Majbó Gábor cukrászmester, vendéglős. 1944-ben a Veszprémi Kereskedelmi Iskolában végzett. 1944 és 1948 között katona és a Szovjetunióban hadifogoly. 1944-től 1950-ig szülei vendéglátó üzletében családtag, 1950-től 1960-ig Balatonalmádiban a Kőfejtő Vállalat pénzügyi osztályvezetője. 1960 és 1990 között pénzügyi osztályvezető a Veszprémi Erdőgazdaságnál. 1985-től 1990-ig tanácstag, Az 1990–1992-es években önkormányzati képviselő, 1992 és 1998 között alpolgármester Balatonalmádiban. Tiszteletbeli alpolgármesteri címet kapott 1993-ban. Díjai: 1945 I. o. Tűzkereszt. 1980 Miniszteri Kitüntetés. 1993 Podmanitzky-díj. Balatonalmádi fejlesztéséért 1998-ban és 1999-ben elismerést kapott. A Naplóban és az Új Almádi Újságban helytörténeti témával foglalkozó cikkei jelentek meg. 

 

Szeptember 5.

1979

40 éve halt meg Ambrus Béla

(Bellus [Szlovákia], 1909. november 3. - Budapest, 1979. szeptember 5.) tanár, zoológus, mikológus.

Esztergomban végzett tanítóképzőt, majd tíz évig Kisterenyén tanított, 1939-től a Budapesti Tankerületi Főigazgatóság munkatársa volt. 1945-től a pesterzsébeti elemi iskola igazgatója, később biológus szakfelügyelő, emellett megszerezte a biológia-kémia szakos tanári oklevelet is. 1951-ben kezdeményezte a Pesterzsébeti Múzeum létrehozását. Nyugdíjba vonulása, 1972 után a Magyar Természettudományi Múzeumban dolgozott. Csaknem 40 évesen kezdett el foglalkozni a gubacsokkal, illetőleg azok okozóival. Munkásságával jelentős mértékben járult hozzá az ország gubacsfaunájának feltárásához. Óriási gyűjteményét a Természettudományi Múzeumnak ajándékozta. A Bakony természeti képe programba 1963-ban kapcsolódott be, és egy évtizedes munkássága eredményeképpen a hegység a gubacsok szempontjából Magyarország legjobban feltárt tájegységévé vált. A Kárpát-medencéből ismert mintegy 1000 gubacsképző fajnak több mint felét kimutatta a Bakonyban. Megjelent 46 cecidológiai tanulmánya közül 8 csak a Bakonnyal foglalkozik. Tanulmányai a Rovartani Közlemények, az Állattani Közlemények, és az Acta Agronomica Hungarica c. szaklapokban jelentek meg. Jelentős érem- és pénzgyűjteménye volt, több mint hatvan numizmatikai írása látott napvilágot.

2009

Szentmise keretében keresztet állítottak a Rab Mária forrásnál. A Szent László-plébánia néhány tagja felvállalta a forrás rendszeres szépítését, és adományokból fakeresztet állítottak, a misét Vasáros József atya celebrálta.

 

Szeptember 6.

2009

10 éve halt meg Benedek Pál

(Budapest, 1921. április 26. - Budapest, 2009. szeptember 6.) vegyészmérnök.

A kémiai tudományok kandidátusa (1957), doktora (1962). 1973-tól a MTA levelező-, 1987-től rendes tagja. 1945-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen vegyészmérnöki oklevelet, 1949-ben egyetemi doktori címet szerzett.1945-től 1948-ig tanársegéd, adjunktus József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 1948–1955 és 1958 és 1964 között tudományos munkatárs, tudományos osztályvezető MÁFKI fizikai kémiai osztályán, Veszprémben. Közben az École Nationale Superiore du Petrole, Franciaország ösztöndíjasa és az Institute Français du Petrole, Franciaország kutatója. 1955–1958-ban mb. igazgatóhelyettes MÁFKI-ban. 1964–1968 főosztályvezető Vegyipari Tröszt Bp. 1968–1975 főosztályvezető Magyar Vegyipari Egyesülés Mérnöki Iroda Bp. 1975-től 1979-ig tudományos tanácsadó a Vegyipari Számítástechnikai Társulásnál. 1950-től 1957-ig tanszékvezető egyetemi docens, 1957–1964-es években (alapító) tanszékvezető egyetemi tanár a Veszprémi Vegyipari Egyetem Fizikai Kémia Tanszékén. Ugyanitt 1966. aug. 1-ig másod-főállású egyetemi tanár. 1964 és 1991 között egyetemi tanár, az ELTE TTK, Kémiai Kibernetikai Laboratórium vezetője. 1952–1953-ban vendégkutató Össz-szövetségi Földgáz Kísérleti Intézetben és a Központi Repülőgépmotor-hajtó és Kenőanyag Kísérleti Intézetben (Szovjetunió), valamint 1984–1985-ben Fulbright ösztöndíjas kutató és vendégprofesszor Yale és az Akron Egyetemen (USA). 1950-től foglalkozott a parciális oxidáció termodinamikájával, a metán parciálisoxidációjával, a folytonosüzemű gázkromatográfiával. Vizsgálta és tisztázta a hiperszorberek működésének technológiai körülményeit. Az első európai berendezés prototípusának üzembe helyezése a MÁFKI Péti Kísérleti Telepén. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a kémiai hálózatok tervezésében, teljes technológiai termelő modellek komplex matematikai modellezésében és szimulációjában. 1960–1961-ben az egyetemi reform kidolgozója a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. Kutatásainak területe: ipari eljárások fizikai és kémiai alapjai, vegyészmérnöki tudomány. 1960-ban Wartha Vince-díjat, 1965-ben és 1970-ben Akadémiai Díjat kapott. 

 

Szeptember 7.

1869

150 éve született Szigethy Ödön Jenő

(Pécs, 1869. szeptember 7. - Pécs, 1942. augusztus 4.) tanító, szerkesztő.

Baján járt középiskolába és tanítóképzőbe. 1893-ban került a Tapolcai Római Katolikus Elemi Iskolához, amelynek később, 1920-ig igazgatója. A földművelési miniszter 1920-ban háziipari felügyelőnek, 1926-ban főfelügyelőnek nevezte ki. 1904 és 1919 között felelős szerkesztője a Tapolczai Lapoknak, ahol rendszeresen publikált is. Közben alelnöke volt a Tapolcai Gazdaköröknek, szerkesztette annak évkönyveit. Fontos szerepet vállalt filoxéra elleni küzdelemben. Jelentős helytörténeti munkásságot fejtett ki. Kísérletet tett Tapolca történetének megírására. Megírta és publikálta Zala vármegye földrajzát. Színvonalas írásaival jelentős hatást gyakorolt a polgárosodó kisváros közéletére. Szervezte a tűzoltók munkáját, vezette a település könyvtárát. 1938-ban költözött vissza Pécsre, ott halt meg. 

1919

100 éve született Kis László

(Pápa, 1919. szeptember 7. - Pápa, 2012. december 24.) asztalosmester, zsidó hitközségi vezető.

Pápán, a Református Gimnáziumban, majd 1937-ben az ipariskolában tanult, 1945-ben pipakészítő, 1949-ben asztalos szakvizsgát végzett. 1937-től 1940-ig és 1948-ban asztalos szakmunkás több városban (Pápa–Veszprém–Bp.,–Pápa), 1940 és 1948 között Pápán. 1940–1945-ös években 56 hónapig munkaszolgálatos. 1986-tól a pápai zsidó hitközség elnöke. Jelentős szerepe volt a pápai hitközség fejlesztésében, valamint a veszprémi hitközség újjáalakításában. Kapcsolatokat alakított ki a New York-i ortodox zsidó hitközséggel és egyetemmel, közbenjárt a pápai zsidó temető műemlékké nyilvánítása érdekében. 1999-ben Pro Comitatu kitüntetést kapott. 

 

Szeptember 8.

1844

175 éve született Makkfalvay Géza

(Pest, 1844. szeptember 8. - Budapest, 1924. július 10.) ügyvéd, országgyűlési képviselő.

Jogászcsaládban született. A pesti piarista gimnáziumban érettségizett, 1868-ban köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett. 1869-től a királyi táblánál segédfogalmazóként gyakornokoskodott, 1871 után Kaposváron törvényszéki bíró. 1876-ban ügyvédi irodát nyitott Kaposváron. 1902-től a Kaposszéplakon lévő birtokán gazdálkodott. 1892-ben és 1896-ban a szili (Somogy vármegye) kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1903-ban földművelésügyi államtitkárrá nevezték ki. 1904-ben az időközi választáson a tapolcai kerület választotta meg országgyűlési képviselőnek. 1910-től Somogy vármegye főispánja. Széleskörű publikációs tevékenységet fejtett ki. Versei jelentek meg a Hölgyfutárban, országos szakmai és közéleti lapok közgazdasági jellegű írásait közölték. 1895-től a Bolond Istókban Hadari Mikál álnéven ő írta a somogyi leveleket. 

1929

90 éve született Pintér Jenő

(Kisvásárhely, 1929. szeptember 8. - Sümeg, 2008. július 13.) pénzügyi csoportvezető.

1949-ben a sümegi Kisfaludy Sándor Gimnáziumban érettségizett. 1950-ben könyvelői tanfolyamon, 1963-ban a Veszprémi Tanácsakadémián szerzett oklevelet. 1950–1953-ban könyvelő a Csabrendeki Gépállomáson. 1953-tól 1970-ig tanácstitkár Mihályfán, az 1971–1976-os években Sümegen. 1977-től 1983-ig pénzügyi csoportvezető a Tapolcai Járási Hivatalban, 1984 és 1989 között a Sümegi Városi Tanácsnál. 1990 és 1994 között polgármester Kisvásárhelyen, 1984-től 1989-ig városi tanácsos Sümegen. Kitüntetései 1969 Tanácsi Munkáért bronz. 1973 ezüst, 1975 arany. 1970 és 1989 Kiváló Dolgozó. 1970 Honvédelmi Érdemérem. 1972 Munkaérdemrend ezüst. 1985 Szakszervezeti Munkáért ezüst. – Sümeg város temetőjében nyugszik. 

 

Szeptember 9.

1894

125 éve indult az Angolkisasszonyok tanítóképzője

Hornig Károly kezdeményezésére megnyílt a Tanítóképző az Angolkisasszonyok kezelésében. Mindig csak egy osztály működött, azaz négy évenként indítottak új osztályt. Első igazgatója Németh János volt.

1969

50 éve halt meg Gáspár Vince

(Balatonfőkajár, 1888. január 19. - Balatonfőkajár, 1969. szeptember 9.) földműves, politikus.

Gazdagabb paraszti családból származott, 165 kh. földterületen mintagazdaságot létesített. Virilisként a községi képviselőtestület tagja. A 20-as évek elején belépett a Nagyatádi-féle kisgazdapártba. 1930. október 12-én ott volt az FKgP békési alakuló nagygyűlésén, ahol a párt egyik alelnökévé választották. 1945-ig az országos nagyválasztmány tagja, a helyi szervezet elnöke. A harmincas években tevékenyen részt vett a párt választási küzdelmeiben. A felszabadulás után tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, 1945–1947-ös években Veszprém megye országgyűlési képviselője. A paraszti centrum híve volt, Nagy Ferenc lemondása után támogatta az új, baloldali pártvezetőséget. Sokat tett Balatonfőkajár háború utáni újjáépítéséért. Támogatta a helyi tsz megalakulását, de nem lépett be, megmaradt egyéni gazdának. Kuláklistára került, börtönbüntetésre ítélték. 1955-ben betegen tért haza. 

 

Szeptember 10.

1969

50 éve halt meg Komáromi-Kacz Endre

(Komárom, 1880. június 9. - Balatonalmádi, 1969. szeptember 10.) festőművész, amatőr csillagász.

A Budapesti Mintarajziskolában Balló Endrénél, majd Münchenben és Nagybányán Hollósy Simonnál, végül Benczúr Gyula mesteriskolájában tanult. Hollandiában és Belgiumban járt tanulmányúton. 1908-ban műtermet nyitott a fővárosban. Állandó kiállítója volt a Műcsarnoknak, több önálló kiállítást rendezett, díjakat nyert. Olajfestményei a korabeli polgárság által kedvelt témákat dolgozták fel. Korai periódusában sikeres portréfestőnek számított, később zsáner- és tájképeket, mély tónusú enteriőröket és figurális kompozíciókat készített. Egyes képeit a zene inspirálta. Néhány munkája a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. A festészet mellett csillagászattal és zenével is foglalkozott, asztrológiai cikkeit hazai és külföldi lapokban publikálta. 

1989

30 éve halt meg Radics Ferenc

(Győr, 1910. november 19. - Budapest, 1989. szeptember 10.) tanár, természettudós.

1910-ben Ajkára költöztek, így e települést tekintette szülőhelyének, itt élte gyermek- és ifjúkorát. Ajkán, Kőszegen, Pápán tanult, majd a budapesti tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. Szakdolgozatát Ajka és környéke földtörténetéből és növényvilágának ismertetéséből készíttette. Dolgozott igazgatóként a budapesti Szt. László Gimnáziumban, tanszékvezetőként a Pedagógiai Szemináriumban, később a Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese. Közben kutatott és publikált. A platánokról szóló tanulmányáért nemzetközi díszdoktori címet kapott. 

 

Szeptember 11.

1989

30 éve halt meg Heckenast Dezső Kálmán

(Devecser, 1910. október 12. - Montreal [Kanada], 1989. szeptember 11.) történész, könyvtáros.

1926-ban Pápán érettségizett, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol bölcsészeti doktorátust szerzett. Magyar, francia, német és olasz nyelvet tanított. Utolsó állomáshelye idehaza Szombathely, ahol újságíró és könyvtáros volt. 1948 és 1952 között a jezsuiták oxfordi egyetemi kollégiumában dolgozott, 1963-tól Montrealban tanár. Részt vett a montreali egyetem Közép-kelet-európai kutatócsoportja munkájában, a kollégium magyar könyvtára, a Madách-könyvtár megszervezésében. Az East European Studies c. egyetemi folyóirat társszerkesztője, a Montreáli Magyarság c. havilap szerkesztőségi tagja. Irodalom és művelődéstörténeti, valamint történelmi tárgyú írásai kanadai és amerikai folyóiratokban és lapokban jelentek meg. Irt Heckenast Gusztávról, Kanadában pedig megírta a Heckenast-család történetét. 

 

Szeptember 12.

1939

80 éve született Németh Attila

(Budapest, 1939. szeptember 12. - ?, 2017. július 25.) egyetemi adjunktus, középiskolai tanár.

1958-ban Pápán, a Türr István Gimnáziumban és Veszprémben, a Lovassy László Gimnáziumban érettségizett. 1963-ban az ELTE BTK-án középiskolai tanári oklevelet kapott. 1989-ben az USA-ban Fulbright- ösztöndíjjal tanult. 1963–1967-es években tanár a várpalotai Thury György Gimnáziumban. 1967 és 1985 között nyelvtanár a Veszprémi Vegyipari Egyetem Idegen-nyelvi Lektorátusán. 1985-től 1990-ig idegen-nyelvi szervezőtitkár TIT, Veszprém. 1987-től egyetemi adjunktus, 1990-től tanszékvezető-helyettes, az Angol Nyelv és Irodalom Tanszék, Egyetemi Nyelviskola igazgatója, a Nyelvi Lektorátus megbízott vezetője, a Veszprém Egyetemen. A várpalotai gimnáziumban elindította az angol nyelv oktatását. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen új tantervek kidolgozása, angol nyelvű könyvek és jegyzetek írása, AV módszertani anyagok készítése, nyelvi labor létrehozása. A TIT keretén belül a legnagyobb vidéki nyelviskolai hálózat létrehozása a 80-as években. 1981-től az Állami Nyelvvizsga Bizottság tagjaként, 1980–1983-as években alelnökeként részt vett a nyelvvizsga reformban. Munkatársaival 1989-ben kezdte meg a Veszprémi Vegyipari Egyetem Tanárképző Kar alapítását, ennek a munkának részese. 1963 és 1990 között a TIT Veszprém Megyei Idegennyelvi Szakosztálya elnöke és az Országos Választmány vezetőségi tagja. 1987 után a Magyar Filológiai Társaság, a VEAB Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság, 1990-től 1995-ig a Pedagógiai Műhely, 1991-től IATEFL, 1992-től a HUSSE és az ESSE tagja. 1992–1996-os években vezetője volt FEFA project alprogramoknak. 1999-től a VE Egyetemi Tanács tagja. 1999-től az Óvári Ferenc Baráti Kör elnökségi tagja. Kutatásainak témái: a vezetőtanár-képzés és tanárjelöltek képzésének gyakorlati aspektusai. A nyelvi tudásszint mérése. A motiváció szerepe a nyelvtanulásban Életkorok és nyelvtanulás. Beválási mutatók meghatározása. A kétnyelvűség kérdései. Szuperintezív tanfolyamok honvédségi hallgatóknak. Nyelvelsajátítási formáik, a nyelvtanulás szociolingvisztikai tényezői. Több mint 100 előadást tartott az idegennyelv oktatással kapcsolatosan, ebből 15 külföldön. A hazai sajtóban és a külföldi közleményekben, konferencia kötetekben, a belföldi médiában mintegy 70 alkalommal szerepelt. Díjak, kitüntetések: 1975 Oktatásügy Kiváló Dolgozója. 1977 TIT Kiváló Dolgozója. 1983 Szocialista Kultúráért. 1988 Kiváló Ismeretterjesztésért. 1999 Egyetemi Emlékérem. Vörösberény temetőjében nyugszik. 

1959

60 éve halt meg Steiner Pál

(Pápa, 1879. február 5. - Kolozsvár, 1959. szeptember 12.) orvos.

A pápai Református Kollégiumban végezte középiskoláit. A budapesti egyetemen nyert orvosi diplomát, 1905-ben sebészműtői oklevelet, 1906-ban tisztiorvosi képesítést szerzett. 1906–1907-ben két tanulmányutat tett német, svájci és francia egyetemi klinikákon, megismerte az urológiai sebészet újdonságait. 1907-től a kolozsvári egyetemen asszisztens sebész, 1911-ben egyetemi magántanár, majd 1919-ben rendkívüli, később rendes tanár. Az 1. világháborúban törzsorvos. A magyar egyetem bezárása után (1919) Kolozsváron maradt, a Vöröskereszt Egylet Mária-Erzsébet Szanatóriumában operált, míg azt a román állam ki nem sajátította (1929), akkor Charité elnevezéssel magánszanatóriumot nyitott (1929–1941). Itt végezte általános sebészi és főleg urológiai beavatkozásait. Közben részt vett a kolozsvári Zsidó Közkórház megalapításában, sebészeti osztályának berendezésében. A bécsi döntés után a Klimkó Dezső igazgatta kolozsvári Sebészeti Klinikán is rendszeresen megtarthatta urológiai előadásait. 1944–1945-ben vezette a klinikát. Orvostudományi tanulmányai hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben nyugszik. 

 

Szeptember 13.

1929

90 éve született Bene Ede

(Pápa, 1929. szeptember 13. - Rennes [Franciaország], 1985. május 30.) irodalomtörténész.

1952-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. 1955-ig az Idegennyelvek Főiskoláján, 1955-től 1960-ig a budapesti tudományegyetemen tanított, majd 1960 és 1967 között a Párizsi Magyar Intézet munkatársa. A következő tíz esztendőben a MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott, az 1979–1985-ös években a franciaországi Rennes egyetemének vendégtanára. A felvilágosodás korának irodalmával foglalkozott, a 17–18. századi francia irodalmat tanított. A Mátrafüreden rendezett nemzetközi Kelet-közép-európai felvilágosodás konferenciák kezdeményezője és fő szervezője. A Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság Magyar Nemzeti Bizottságának alapító tagja. 

 

Szeptember 14.

1999

20 éve halt meg Bozay Attila

(Balatonfűzfő, 1939. augusztus 10. - Gönc, 1999. szeptember 14.) zeneszerző.

1962-ben a Budapesti Zeneművészeti Akadémián, Farkas Ferenc tanítványaként szerzett oklevelet. Először a Szegedi Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított, 1963 és 1966 között a Magyar Rádió zenei szerkesztője. 1967-ben UNESCO ösztöndíjjal Párizsban tanult. 1979-ig szabadfoglalkozású zeneszerző, majd a Budapesti Zeneakadémia tanára, 1990–1993-ban a Nemzeti Filharmónia igazgatója is. Művei számos nemzetközi fesztivál és hangverseny műsorán szólaltak meg. Saját kompozícióinak előadásán citera- és csőrfuvola-játékosként gyakran maga is részt vett. Művei önálló és társas hanglemezeken is megjelentek. A kilencvenes évek elején elnöke volt a Magyar Zeneszerzők Egyesületének és alelnöke a Magyar Zenei Kamarának, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 1968-ban és 1979-ben Erkel-díjat, 1984-ben Érdemes Művész címet, 1988-ban Bartók–Pásztory-díjat, 1990-ben Kossuth-díjat, 1992-ben Magyar Művészetért Díjat kapott. 

 

Szeptember 15.

1994

25 éve halt meg Hadnagy Lajos

(Vörösberény, 1939. július 31. - Veszprém, 1994. szeptember 15.) rendőrtiszt.

1956-ban a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett, 1978-ban a pécsi tudományegyetemen jogtudományi oklevelet szerzett. 1972–1973-ban Balatonfüreden őrsparancsnok, 1973-tól 1978-ig Várpalotán, 1978 és 1988 között Pápán kapitányságvezető. 1988–1990-ben a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság vizsgálati osztályának vezetője. 1991 után nyugdíjas. Munkásságát számos kitüntetéssel és szolgálati éremmel ismerték el.

 

Szeptember 19.

1794

225 éve született Haubner Máté

(Veszprém, 1794. szeptember 19. - Sopron, 1880. szeptember 12.) evangélikus püspök.

Veszprémben kezdte tanulmányait, majd Győrben és Sopronban folytatta, egy esztendei nevelősködés után pedig a jénai egyetemen fejezte be. Evangélikus szuperintendens, 1829-től győri lelkész, 1846. október 6-ától a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke. 1848 decemberében lelkes körlevélben fejezte ki rokonszenvét a forradalmi változások iránt, ezért várfogságra ítélték. Húsz hónapig a kufsteini várbörtönben raboskodott, kiszabadulása után egy ideig Sopronban élt. Közben a püspöki feladatai ellátása akadályokba ütközött. 1860-ban visszakapta szuperintendensi méltóságát. 1866-ban lemondott. Síkraszállt a két protestáns egyház közeledéséért, sőt egyesítéséért. A veszprémi evangélikus templom falán 1894-ben emléktáblát állított szülővárosának gyülekezete. A soproni Evangélikus temetőben nyugszik. 

1919

100 éve született Esztó Zoltán

(Petrozsény [Románia], 1919. szeptember 19. - Budapest, 1990. február 20.) bányamérnök.

1942-ben, Sopronban szerzett bányamérnöki oklevelet. 1942-től Tatabányán bányasegédtiszt, majd a Budapesti Haditechnikai Intézetben tartalékos mérnöktiszt. 1945 és 1951 között Tatabányán bányaüzem vezető, majd főmérnök. 1952-ben a Várpalotai Szénbányák igazgató főmérnöke. Szabotázs vádjával letartóztatták, 1954-ben elítélték, de az előzetes letartóztatást büntetésébe betudták. 1954–1956-ban üzemvezető főmérnök Tatabányán. Az 1956-os forradalomban való részvétel miatt 10 évi büntetést kapott, 1964-ben szabadult. A Bányászati Tervezőintézetben tervezőmérnökeként, 1988–1990-ben szakértőként dolgozott. Főként bányaműveléstannal, a bányaszellőzés kérdéseivel, számítógépes rendszerekkel foglalkozott.

1939

80 éve született Litkey Balázs

(Kapuvár, 1939. szeptember 19. - Budapest, 1995. június 11.) gépészmérnök, vitorlázó, edző.

Budapesten 1958-ban az Arany János Gimnáziumban érettségizett. Mérnöki képesítését 1963-ban a fővárosi Műszaki Egyetem épületgépész szakán szerezte. A Testnevelési Főiskola levelező tagozatán 1976-ban szerzett vitorlásedzői oklevelet. 1963–1973 között az Ajkai Alumíniumkohó és Timföldgyárban, majd 1984-ig a Balatonfüredi Hajógyárban szakmérnökként, ezt követően 1985-től 1993-ig Budapesten az Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézetnél dolgozott. Gyermekkorától 1962-ig versenyszerűen síelt, többször volt magyar bajnok. Már 10 éves korától vitorlázott: 1961-ig Balatonföldváron a Spartacus Egyesületben, 1961-ben átigazolt Balatonfüredre az Előre SC-be, majd 1972-től a Balatonfüred Vasas SC sportolója. 1957–1958-ban ifjúsági kalóz osztályban magyar bajnok, 1968-tól 1985-ig repülő hollandi olimpiai osztályban ötszörös magyar bajnok. Több mint húsz éven keresztül eredményesen vett részt nemzetközi versenyeken. Budapesten a Farkasréti temetőben nyugszik. 

 

Szeptember 20.

1949

Veszprémi Jeruzsálemhegyi Petőfi Kör megszűnése

Az 546.632/1948. IV/3. B.M. rendelet szól az egyesületek feloszlatásáról. Ennek értelmében az egyesületet elnökségét már 1949 januárjában felszólították a kör feloszlatására. A megszűnés utolsó mozzanata volt, amikor a kör ingóságait és a takarékbetétkönyvet 1949. szeptember 20-án átvette a Magyar Dolgozók Pártja képviseletében Lennert Antal titkár. A kör jogutódja az 1990-ben alakult Jeruzsálemhegyi Baráti Kör.

 

Szeptember 23.

1644

375 éve halt meg Bosnyák István

(Magyarbél [Szlovákia], 1606. ? ?. - Nagyszombat, 1644. szeptember 23.) római katolikus püspök, főispán.

Először Bécsben, 1631-től Pázmány Péter javaslatára négy évig Rómában tanult, ahol teológiai doktorátust szerzett. 1635-ben már esztergomi kanonok, három évvel később pedig sasvári főesperes, pécsi püspök, királyi tanácsos. 1640-től veszprémi püspök és megyei főispán, egy évvel később átvette a csanádi és a nyitrai egyházmegyék irányítását is. Építtette a veszprémi székesegyház régi Szent Mihály-főoltárát. 1643-ban Sümeg mezővárosnak kiváltságlevelet adott. 

 

Szeptember 24.

1869

Tűzvész volt a városban
A tűzoltásban a városban elszállásolt honvédeknek jelentős szerep jutott, ezért a város lakossága 30 forintot adott össze hálából, amit a honvédek nem fogadtak el, hanem a károsultaknak adtak tovább. A város pénzt valóban szétosztotta, a honvédek pedig fejenként egy icce bort kaptak.

 

Szeptember 25.

1894

125 éve született Faller Jenő

(Selmecbánya, 1894. szeptember 25. - Sopron, 1966. december 23.) bányamérnök.

Faller Gusztáv apja. Egyetemi tanulmányait Selmecbányán kezdte, de a háború miatt a mérnöki oklevelet csak 1921-ben, Sopronban szerezte meg. Tatabányán és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi bányaüzemében dolgozott. Irányította azokat a kutatásokat, amelyek révén a nagyegyházi és a dudari szénmezők ismertté váltak. 1929-től Várpalotán üzemvezető, 1946-tól az ugyanott székelő dunántúli szénbányászati kerület vezetője. Közben 1940 és 1946 között Bánfalván igazgatóhelyettes. 1948–1949-ben a szénipari központ vezérigazgatója. Sokat munkálkodott annak érdekében, hogy a Zirc–Dudar vasútvonal építése befejeződjön, és a dudari szénbányászat rendelkezésére álljon. Az Észak-magyarországi bányászatban az ő javaslatára alkalmazták elsőként a frontfejtést. 1950-től tanított, később Sopronban létrehozta a központi Bányászati Múzeumot, amelynek első igazgatója volt. Szaktanácsaival segítette a rudabányai, az ajkai és a salgótarjáni bányászati múzeumok létesítését. Tanulmányainak száma a háromszázat meghaladja, többségük a magyar bányászat múltjával foglalkozik. Helytörténeti kutatásainak központi témája Várpalota volt, sokat foglalkozott a város történetével. Ma is kiváló forrásként használhatók fel Csetény, Szápár és Jásd községekről készült monográfiái. Várpalotán utca és szakmunkásképző iskola vette fel nevét, az intézetben bronz mellszobra, Horváth Marietta alkotása látható, Zircen a Bakonyi Panteonban tábla őrzi emlékét. 

2009

10 éve halt meg Bujtor István

(Budapest, 1942. május 5. - Budapest, 2009. szeptember 25.) színművész, színházigazgató.

Három évig a Budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol 1966-ban szerzett diplomát. Utána a Győri Kisfaludy Színházhoz, 1968-ban a fővárosi József Attila Színházhoz került. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, 1976-tól a Budapesti Vígszínház, 1989-től a Székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja. 2007 végén megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává. Négy évtizedig tartó pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek) c. darabokban, amelyek egy részét később meg is rendezte. Filmekben is gyakran szerepelt. Az általa rendezett filmek többsége a Balatonnál játszódik. Fiatal korában kosarazott, az ifjúsági válogatottal országos bajnokságot is nyert. Teniszezett, a vitorlázásban hatszoros magyar bajnok volt, többször megnyerte a Kék Szalag versenyt. 1979-ben Balázs Béla-díjat, még abban az évben a filmkritikusok díját kapta. 2010-től a Latinovits Zoltán Játékszín felvette ~ nevét is, a Petőfi Színház főépületének falán tábla, Albert András ötvösművész alkotása, 2015. május 5-től (73. születésnapjától) a Játékszínben is tábla őrzi nevét. Balatonfüreden 2013. május 5-én avatták fel ~ szobrát, Farkas Ádám szobrászművész alkotását. Balatonszemesen temették. 

 

Szeptember 26.

1919

100 éve halt meg Balla Róbert

(Pápa, 1865., ?., ?. - Devecser, 1919. szeptember 26.) fogorvos, mártír.

Szülei: Blum Izidor kékfestősegéd, Bass Rozália. Szülővárosában érettségizett, majd Budapesten és Berlinben folytatott orvosi tanulmányokat, fogászati szakvizsgát tett. 1890-ben Budapesten kezdett dolgozni, ott lett tagja a Szociáldemokrata Pártnak. Pápára 1906-ban költözött haza, az 1906–1908-as években épített és szervezett Munkásotthon alapítója; tagja 1910-től a városi képviselőtestületnek, 1911-től a Pápa és Vidéke Önsegélyző Szövetkezet igazgatóságának, 1918 novemberében a városi Nemzeti Tanácsnak, 1919-ben a Pápai Direktóriumnak; egyik szervezője a katonai sérültek számára felállított vöröskeresztes kórháznak; 1919. május 12-től titkára a Pápai Vöröskereszt Egyletnek. Pápa város küldötteként a Megyei Nemzeti Tanács egyik albizottságába, 1919 februárjában a Megyei Néptanácsba választották. A Tanácsköztársaság bukása után, augusztus 8-án letartóztatták, szeptember 26-án a Devecser melletti Meggyes-erdőn 22 pápai mártírtársával együtt kivégezték. 1945-ben róla nevezték el azt a tért, ahol a Munkásotthon is található, majd az épület homlokzatán táblát helyeztek el, a város polgárai így őrzik ~ nevét és emlékét. 

100 éve halt meg Pirók György

(Abony, 1885. április 19. - Devecser, Meggyes-erdő, 1919. szeptember 26.) asztalos, politikus.

Malomasztalos szakmát tanult, először Veszprémben és Pápán vízimolnároknál dolgozott. Soroksárra költözött, ahol 1904-ben vezette a malommunkások bérharcát. Közben a Felsőipari Iskola malomgépészeti tagozatán vizsgázott. A Piróth nevet a munkásmozgalomban vette fel. Az 1. világháború kitörése után behívták katonának, még ez évben orosz hadifogságba esett, ahol egészsége erősen megromlott. Csatlakozott a forradalomhoz, belépett az Oroszországi Bolsevik Pártba, 1918-ban agitátoriskolát végzett. 1918 decemberében hazatért és a szakszervezeti mozgalomban dolgozott. 1919. május 20-án Pápa város és a járás teljhatalmú politikai megbízottjává nevezték ki. A Tanácsköztársaság bukása után 1919. augusztus 8-án letartóztatták és 22 mártírtársával együtt a Devecser közeli Meggyes-erdőn meggyilkolták. 

1939

80 éve született Hock József

(Nagyvázsony, 1939. szeptember 26. - Szombathely, 2015. február 9.) jegyző.

Szülei: Hock János földműves, Schumacher Veronika. Felesége: Vincze Éva tanár. Gyermekei: Róbert 1968, Erik 1975. Veszprémben, 1961-ben a Lovassy László Gimnáziumban érettségizett, 1971-ben a Tanácsakadémián végzett. 1958–1959-ben bérszámfejtő az Országos Műemléki Felügyelőségnél, Nagyvázsonyban. 1959-től 1967-ig szállításvezető a Videoton Vállalatnál, Veszprémben. 1967 és 1990 között tanácstitkár Nagyvázsonyban. 1990-től 2000-ig jegyző Taliándörögdön. 1967 és 1990 között a Kinizsi Sportegyesület elnöke. 1970–1978-as években járási tanácstag, Veszprémi Járási Sport-tanácsban. 1970-től 1990-ig az MHSz Lövész Klub titkára. 1987–1990-ben a Lovas Klub elnökségének tagja Nagyvázsonyban. Díjak, kitüntetések: 1964., 1973., 1976 Kiváló dolgozó. 1972 Testnevelés és sport érdemes dolgozója. 1974 Veszprém Megyei Államigazgatási Nívódíj. 1976., 1987 MHSz kiváló munkáért arany. 1975 Veszprém megyéért arany. 1985 Munka Érdemrend bronz. 1999 Magyar Köztársaság Érdemkeresztje ezüst. Nagyvázsony község temetőjében nyugszik. 

1949

Az első hivatalos tanévnyitó a Veszprémi Egyetemen

1949-ben volt az első hivatalos tanévnyitó a Pannon Egyetemen. (A BME újonnan megszervezett Nehézvegyipari Kara ekkor még.) 1951-től vált önálló egyetemmé Veszprémi Vegyipari Egyetem néven.

2009

10 éve halt meg Rátz Ferenc

(Kaposvár, 1933. június 14. - Budapest, 2009. szeptember 26.) tanár.

Szülei: Rátz Jenő napszámos, Horváth Erzsébet napszámos. Felesége: Kavicsek Kornélia tanár. Középiskolába a pápai Türr István Gimnázium, valamint a sümegi Korvin Ottó Gimnáziumba járt. 1957-ben az ELTE Lenin Intézetének magyar-orosz szakán szerzett oklevelet. Budapesten 1957-től 1972-ig tanár általános iskolában, 1980-ig a Löwey Klára Gimnázium, 1980–1982-ben nyelvtanár a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, 1982-től 1984-ig a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, 1984 és 1993 között az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán. 1972 áprilisában önálló versműsorral szerepelt a Fáklya Klubban. A tanár munkahelyi közérzetét befolyásoló tényezők címmel tanulmányt írt az Oktatásügyi Kutatóintézetnek. Alapítója és egyik vezetője a Sümegi Öregdiákok Körének. Versei, glosszái, cikkei, fordításai jelentek meg az Alföld, a Kisalföld, a Pedagógusok Lapja, a Magyar Ifjúság, a Népszabadság, a Kritika, a Felsőoktatási Szemle, a Köznevelés, a Somogy c. periodikákban, valamint az Égtájak és a Vallomások hajnali utakon c. antológiákban. Fordított orosz iparszervezési, műszaki folyóiratokból a Vezetés Szervezés című lapnak. Publikált az Ypszilon című főiskolai újságban, stb. 

 

Szeptember 28.

1949

70 éve halt meg Lovas Elemér Károly

(Sümeg, 1889. november 3. - Pannonhalma, 1949. szeptember 28.) bencés tanár, történész, régész.

1906-tól a bencés rend tagja, 1913-ban pappá szentelték. 1913-ban Pannonhalmán latin–történelem szakos tanári oklevelet szerzett. Levéltári fogalmazó szakvizsgát tett, Árpád-házi Boldog Margitról és koráról írt értekezésének megvédése után bölcsészdoktori diplomát kapott. Először 1913–1915-ben a pápai gimnázium tanára, majd a kőszegi és a győri bencés gimnáziumokban tanított. 1915 és 1919 között a pannonhalmi főiskolán tanított, majd a veszprémi püspöki levéltárban dolgozott. Egy év múlva a győri bencés főgimnázium tanára, 1922-től vezetője a bencés múzeumnak is, amelyet ásatások leleteivel gyarapított. 1939–1940-ben szerkesztette a Győri Szemle c. folyóiratot. 1940-ben Pannonhalmára került, ahol főiskolai tanár, levéltáros és régészeti gyűjteményvezető. Pápán, a helyi lapban szépirodalmi alkotásokat publikált. Számos történeti tanulmányt írt, amelyek szakfolyóiratokban, múzeumi és főiskolai évkönyvekben jelentek meg. 

 

Szeptember 29.

1929

90 éve született Császár József

(Magyaratád, 1929. szeptember 29. - Győr, 1957. április 12.) gépkocsi-szerelő, mártír.

Kovácsnak tanult. 1947-ben Ausztriába emigrált. 1951-ben osztrák határőrök elfogták és a szovjet megszálló szervekkel együttműködve, átadták a magyar hatóságoknak. Ötévi börtönbüntetésre ítélték, 1956. március 7-én szabadult. Veszprémben gépkocsi-szerelőként dolgozott. Október 26-án ő tűzte ki a 48-as emlékműnél a címer nélküli nemzeti zászlót. November 4-én a nemzetőrség tagjaként harcolt a szovjet csapatok ellen a Vár bejáratánál. 1957. március 18-án édesapjával együtt letartóztatták. Győrben, statáriális tárgyaláson fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával halálra ítélték és kivégezték. 

90 éve született Puskás Tibor

(Várkesző, 1929. augusztus 29. - Veszprém, 2011. február 10.) pedagógus.

1950-ben és 1956-ban a Pápai Állami Líceum és Tanítóképzőben végzett. 1971-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet. 1953–1954-ben a Pápai Járási Tanács, 1954–1955-ben a Veszprém Megyei Tanács népművelési előadója. 1955–1956-ban tanító Veszprémben, a Dózsavárosi Általános Iskolában. 1956-tól 1959-ig tanító Bakonyszentlászlón. 1959-től 1965-ig iskolaigazgató Bakonyszentkirályon, 1965 és 1990 között Csetényben. 1990 után nyugdíjas. A lakóhelyén kórust, „kiváló minősítést” elért pávakört, citerazenekart, országos helyezéseket elért színjátszó kört szervezett és vezetett. Irányításával sportszakosztályok számos járási, megyei, országos érmet szereztek. A Naplóban és a Köznevelésben jelent meg néhány írása. Díjak, kitüntetések: 1974 Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. 1975, 1979 Veszprém Megyéért. 1978 Kiváló Munkáért. 1979 Kiváló Úttörővezető. 1983 Úttörővezető Érdemérem. 1987 Gyermekekért Érdemérem. 1989 Pedagógiai Szolgálati Emlékérem. Sírja a vörösberényi római katolikus temetőben van. 

90 éve született Schulteisz Zoltán

(Lőcse, 1929. szeptember 29. - Veszprém, 2017. január 23.) vegyészmérnök.

1950-ben az egri Dobó István Gimnáziumban érettségizett. 1954-ben vegyészmérnöki oklevelet, 1964 műszaki egyetemei doktori címet szerzett a Veszprémi Nehézvegyipari Műszaki Egyetemen. 1954-től 1962-ig tanársegéd az Ásványolaj- és Szénfeldolgozó Iparok Tanszéken, 1962 és 1989 között adjunktus az Ásványolaj- és Széntechnológia Tanszéken, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. 1989-től a posztgraduális Környezetvédelmi Szakmérnöki Szak megbízott vezetője a VE Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszéken. Az ötvenes évek második felétől részt vett a hazai szénfeldolgozó üzemek (Dorog, Pécs, Székesfehérvár, stb.) leállítás előtti műszaki felmérésében. A Miskolci Műszaki Egyetemen évekig gondozta a Széntechnológia c. tárgy előadásait. 1968–1969-ben tanulmányút a Technische Hochschule Darmstadt Szennyvíztisztítás Tanszékén. 1978-tól Környezetvédelmi Szakmérnöki Szak oktatásának szervezése, a Szennyvíztisztítás c. tárgy oktatása. Az ember és a természet kölcsönhatásainak elméleti és gyakorlati vizsgálatát kutatta. Díjak, kitüntetések: 1985 Kiváló Munkáért. 1999 VE Jubileumi Emlékérem. Sírja Veszprémben, a Vámosi úti temetőben. 

 

Szeptember 30.

1939

80 éve született Kígyósi Zsuzsanna

(Tótkomlós, 1939. szeptember 30. - Farkasgyepű, 2015. február 24.) orvos, neurológus, pszichiáter, addiktológus szakorvos.

A gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban 1958-ban érettségizett. 1966-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán kapott oklevelet. 1966-tól 1974-ig a Békés Megyei Tanács Kórház Ideg-elmeosztály adjunktusa, Gyulán, 1974-től Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház–Rendelőintézet Pszichiátriai és TÁMASZ gondozó vezető főorvosa, 1976-tól a Megyei Kórház Pszichiátriai és Alkohol Gondozójának vezető főorvosa. 1977-től igazságügyi elmeorvos szakértő. 1991-től Megyei pszichiáter és addiktológus szakfelügyelő főorvos. 1990 és 1994 között és 1998-tól Veszprém város önkormányzatának tagja, egészségügyi tanácsnoka. 1999-től a Veszprém Megyei Önkormányzat Felügyelő Bizottságnak tagja, a Pszichiátriai Otthonok Felülvizsgáló Bizottságának elnöke. 1995-től a Lovassy László Gimnázium iskolaszéki elnöke. Kutatómunkájának területei: depressiok, öngyilkosságok, thermografiák. Díjak, kitüntetések: 1980 Kiváló munkáért. 1999 Batthyány Strattmann-díj. A veszprémi Vámosi úti temetőben nyugszik. 

1989

30 éve halt meg Bácsi Sándor

(Lovászpatona, 1903. március 5. - ?, 1989. szeptember 30.) evangélikus lelkész, püspök-helyettes.

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1923-ban a soproni evangélikus líceum után teológiát tanult. Ez időben teljesedett ki zeneszeretete, hegedű iránti vonzalma és hegedűkészítő tudománya is. 1927. évi lelkésszé szentelését követően segédlelkész Szentantalfán majd Uraiújfaluban. 1930-ban Győrben hitoktató vallástanár. Győr küldöttjeként 1931-ben részt vett a Soproni Teológiai Konferencián, valamint a vallásoktatók budapesti ifjúsági konferenciáját. 1931-ben Celldömölkön lelkész. A városban több átalakítást kezdeményezett az iskola és a templom környékén, szorgalmazta Mersevát templomának építését. 1938-ban került Pápára, ahol csaknem két évtizeden át tevékenykedett. Érkezésével felélénkült a kulturális és egyházzenei élet. Leányegyletet, Nőegyletet, Ének- és Zenepártoló Egyesületet, Evangélikus Ifjúsági Egyesületet hívott életre a pápai egyházközségben. Vezetésével állították helyre az iskolában és a parókiában okozott háborús károkat. 1949-ben a templomot renováltatta. A városi és egyházi ünnepek kezdeményező szervezője, szónoka és énekese. A Jókai Kör Igazgatótanácsának több választási ciklusban volt tagja. A háború idején évekig tábori lelkész. 1954-től az Északi Evangélikus Egyházkerület püspök-helyettese, 1957-ben az Egyházegyetem tanácsának, valamint szeretetszolgálati munkát segítő Egyházegyetem Diakóniai Osztályának is tagja. Írásai jelentek meg a Magyar Nyelvőr-, a Magyarosan nyelvművelő folyóiratokban és a Harangszó c. hetilapban. Bronz-domborműves emléktábláját Pápán, az evangélikus. templom udvarán 2004-ben állítatta a gyülekezet. 

 


 

Október

Október 2.

 1594

Pápa ostroma és török megszállása
1594 nyarán a törökök átfogó hadjáratot indítottak, és megkezdték Győr ostromát. Amíg Győr állott, Pápa is tartotta magát, de Győr augusztus 29-én elesett. A pápai védők közül a magyarok készek lettek volna utolsó emberig védeni a várat, de a német gyalogosok nyomására azt október 2-án feladni kényszerültek.

 1919

100 éve született Harmath Jenő

(Tab, 1919. október 2. - Veszprém, 1997. augusztus 15.) megyei tanácselnök, egyetemi főtitkár.

Kaposvárott négy polgárit végzett, később közigazgatási tanfolyamon jegyzői oklevelet, 1959-ben a jogi egyetemen felsőfokú diplomát szerzett. Barcson kezdett dolgozni, 1946 és 1948 között a Marcali járás jegyzője, majd néhány hónapig Somogy vármegye másodfőjegyzője. 1948-ban került Veszprémbe, ahol először vármegyei alispánként dolgozott, az 1950. évi tanácsválasztások után megyei tanácselnök. 1951 nyarán a beszolgáltatási tervek teljesítésének elmaradása miatt leváltották. Kinevezték a VVE tanulmányi osztálya dékáni, majd rektori hivatala vezetőjének, később az egyetem főtitkárának. Ezt a munkakört (három év kivételével) nyugállományba vonulásáig töltötte be. Közben 1966-tól 1970-ig a MSZMP veszprémi pártiskolájának és MLEE-nek igazgatója. Társadalmi munkában 16 évig a Veszprémi Haladás Sportklub labdarúgó-szakosztályának vezetője, majd elnöke volt. 1983-tól nyugdíjasként Marcali városában gombaszakértőként dolgozott. 

1939

80 éve halt meg Sörös Béla

(Nemespécsely, 1877. március 14. - Losonc, 1939. október 2.) ref. püspök.

A középiskolát Veszprémben, a katolikus iskolában és Pápán, a Ref. Kollégiumban végezte. Kolozsvárott, Pápán és külföldi egyetemeken folytatott teológiai tanulmányokat. Öt éven át a Budapesti Gyűjtőfogház lelkésze, azután Losoncon lelkipásztor, ahol 1925-ben megszervezte a Ref. Teológiai Szemináriumot, amelynek nemcsak igazgatója, de nagyrészt a saját költségén fenntartója is volt. 1938-tól a Dunán-inneni (felvidéki) Ref. Egyházkerület püspöke. A Felvidék visszacsatolása után megszűnt ez a püspökség, a Dunántúli Ref. Egyházkerülethez csatolták. 

1999

20 éve halt meg Csikós Rezső

(Udvard [Szlovákia], 1930. február 5. - Veszprém, 1999. október 2.) vegyészmérnök, mérnök-közgazdász.

A kémiai tudományok kandidátusa (1985). 1950-ben a Pápai Állami Közgazdasági Gimnáziumban érettségizett. 1954-ben a VVE-en, 1962-ben a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen szerzett oklevelet. 1964-ben, Veszprémben műszaki doktor címet kapott. 1954-től 1959-ig üzemvezető, az 1959–1962-es években termelési főosztályvezető a Kőolajipari Vállalatnál, Almásfüzitőn. 1962-től 1969-ig igazgatóhelyettes, 1969 és 1991 között igazgató a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézetnél, Veszprémben. 1991 után nyugdíjas. 1984-től c. egyetemi docens VVE-en. 1962–1986 között Veszprém városi tanácstag, 1972-től 1986-ig Veszprém Megyei Tanács tagja, az 1983–1986-os években az MSZMP Megyei Pártbizottság mellett működő Veszprém Megyei Tudománypolitikai Szakcsoport elnöke. 1965-től a MKE, 1971-től az American Chemical Society, 1971-től a VEAB Környezetvédelmi Szakbizottság tagja. 1972-től megszűnéséig a KGST VÁB Monomer Koordinációs Centrum MNK-meghatalmazottja. 1972-től MTA Műszaki Kémiai Bizottságának tagja, 1973–1985 között a KGST Kőolaj és Gázipari Állandó Bizottság Adalék Koordinációs Centrum MNK-meghatalmazottja. 1981-től MKE Veszprém Megyei Szervezetének, valamint az MKE Ásványolaj és Petrolkémiai Szakosztály vezetőségi tagja. 1982–1986 között az MTA Kőolaj és Petrolkémiai Munkabizottság tagja, 1985-től az MTA Ásványolaj és Petrolkémiai Szakosztály vezetőségi tagja, 1985-től az MKE Műszaki Tanácsának, 1986-tól az MTA Kőolaj és Szénkémiai Munkabizottság tagja. 1986–1989 között a KGST Vegyipari Együttműködési Állandó Bizottság Petrolkémiai, Szerves Szintézis, Felületaktív Anyagok és Korom Szekció magyar tagozatának vezetője. 1978-ban a Hungarian Journal of Industrial Chemistry szerkesztőbizottságának a tagja. 1981-ben részben javaslatára hozták létre a Balatonfüred–Csopak Tája Tsz és a MÁFKI közös gazdasági társulását. Kutatási területe: kőolaj és földgáz kémiai hasznosítása; ásványolaj-maradékok korszerű feldolgozása és felhasználása kémiai származékok előállítására; új technológiai megoldások kialakítása. Nyugdíjas-éveiben a növényolajok (repceolaj) energetikai hasznosításával és a vörösiszap felhasználási lehetőségével foglalkozott. Díjai és kitüntetései: 1961 Kiváló Újító ezüst, 1962 arany, 1962 ezüst. 1970 Veszprém Megyéért Jubileumi Emlékérem. 1970, 1985 Veszprém Megyéért arany. 1971 Haza Szolgálatáért. 1978, 1982, 1983, 1985, 1989 Kiváló feltaláló arany. 1960, 1962, 1973 NIM Kiváló Dolgozó. 1972 Munka Érdemrend ezüst, 1980 arany. 1975 Eötvös Loránd Díj. 1981 Kiváló Társadalmi Munkáért. 1986 Közbiztonsági Érdemérem arany. Sírja a veszprémi Vámosi úti temetőben van. 

 

Október 3.

1269

IV. Béla oklevele a veszprémi püspök királyné-koronázási jogáról
IV. Béla 1269. október 3-án kelt oklevelében megerősítette azt a gyakorlatot, hogy a veszprémi egyházat, mint a királyné kancelláriáját a királyné jövedelméből évi 500 márka díj, valamint a királynénak a szentkoronával történő megkoronázásának ősi joga illeti meg.

 

Október 4.

1979

40 éve halt meg Beöthy István

(Tenke, 1882. július 20. - Székesfehérvár, 1979. október 4.) római katolikus nagyprépost.

Hajdunánáson, Nagyváradon és Veszprémben végezte a gimnáziumot. A Bécsi Pazmaneum növendéke, 1905. július 14-én itt szentelték pappá. Zalamerenyén és Murakeresztúron káplán. 1907-től tanulmányi felügyelő Veszprémben, 1915-ben szentszéki ügyész, majd 1918-tól Sümegen esperes plébános, c. apát. 1935-ben veszprémi kanonok. Szemináriumi rektor 1936 és 1940 között, nagyprépost 1970-ben. A veszprémi egyházmegyében jelentős egyházszervezői tevékenységet végzett. Veszprémben hét mázsás harangot adományozott a székesegyháznak, restauráltatta a Szentháromság-szobor kőkorlátját. Olaj, vászon arcképe a veszprémi érseki palotában van. A veszprémi székesegyház sírboltjába temették. 

 

Október 6.

1979

40 éve halt meg Császár Károly

(Takácsi, 1906. március 11. - Balatonszabadi, 1979. október 6.) ref. lelkész.

A középiskolát és a teológiát Pápán végezte. Szolgálatát segédlelkészként Nagypiriten kezdte. 1929–1930-ban a francia protestáns egyház ösztöndíjával Párizsban tanult. Hazatérve Balassagyarmaton és Szokolyon segédlelkész, 1932-től 1974-ig, nyugdíjazásáig Padrag lelkésze. 1946-tól 1952-ig esperes, majd a Dunántúli Ref. Egyházkerület tanácsbírója, jegyzője, később a Zsinat tagja. Nevéhez parókia-építés és felújítás, templomtatarozás és tanteremépítés fűződik. A balatonarácsi temetőben nyugszik. 

1999

Emlékparkot és emlékművet avattak az aradi vértanúk emlékére Balatonfüreden

Az 1848-49-es szabadságharcban részt vett, és ezért 1849. október 6-án kivégzett hazafiak emlékére, a 150. évfordulón avatták a parkot és az emlékművet. 16 facsemetét ültettek az emlékmű mögött az aradi vértanúk, Batthyány Lajos, valamint Lenkey János és Kazinczy Lajos honvédtábornokok emlékére. Sajnos ezek a fák kipusztultak, de 2003-ban új tiszafa csemetékkel pótolták. Későbbiekben mindegyik fa mellé készítettek névtáblával ellátott kopjafát.

Felavatják Batthyány Lajos bronz mellszobrát Gyulafirátóton. 1999. október 6-án avatták fel a Nyírő Gyula által készített bronz mellszobrot Veszprém-Gyulafirátóton a művelődési ház melletti kis teresedésen.

20 éve halt meg Rácz János

(Bodajk, 1917. július 11. - Pilisborosjenő, 1999. október 6.) tanár, szakszervezeti vezető.

Szegény parasztszülők gyermeke. A harmincas években a Nagykőrösi Ref. Tanítóképzőben szerzett oklevelet. Először az Ormánságban, 1939-től Nagybocskón (Máramaros megye) tanított. 1945-ben, a demokratikus hadsereg tagjaként először Hajmáskérre, majd Pápára került. Leszerelve egy évig Enyingen tanított. 1946 őszén a Veszprémi Állami Polgári Fiúiskolába nevezték ki tanárnak, és megválasztották a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkárának. Szervezője és tanára volt a Veszprémi Népi Kollégiumnak. 1948-tól Budapesten a Pedagógus Szakszervezet titkára, később főtitkára. Dolgozott a SZOT központi apparátusában, 1978-ban fővárosi szakmunkásképző iskola igazgatójaként vonult nyugalomba. 

1999-ben emlékkő avatás az egyetemen. A Pannon Egyetem parkjában felállítják az Aradi vértanúk és az 1848-49-es szabadságharc mártírjai emlékkövét.

 

Október 7.

1819

200 éve halt meg Gömbös Antal

(Kemeneshőgyész, 1768. március 22. - Ostffyasszonyfa, 1819. október 7.) költő.

Negyven éven át Vas megyei tisztviselő volt, 1816-tól ostffyasszonyfai birtokán gazdálkodott. 

1989

30 éve halt meg Németh Mária

(Veszprém, 1959. március 29. - Budapest, 1989. október 7.) művészettörténész.

1983-ban a budapesti tudományegyetem művészettörténet, történelem és történeti muzeológia szakán szerzett oklevelet. 1982-től a Kiscelli Múzeumban a bútor-, kerámia-, porcelán- és üveggyűjtemény kezelője. Fő szakterülete a 19–20. század fordulója iparművészetének, a Fischer-család tevékenységének és pesti kerámiaüzemei történetének kutatása. Rövid múzeumi pályafutása során jelentős kiállításokat rendezett. 

 

Október 8.

1929

90 éve született Sebők János István

(Mezőszentgyörgy, 1929. október 8. - Ajka, 2013. április 21.) vezérőrnagy.

1951-ben a Kossuth Lajos Tüzértiszti Iskolán, 1957-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, 1962–1963-ban a Leningrádi Tüzér Akadémián, 1968-ban a Budapesti Vezérkari Akadémián végzett. 1951–1952-ben a Tiszthelyettesi Iskola, 1952–1953-ban tüzérezred parancsnoka Szekszárdon, 1953–1954-ben Polgárdiban hadműveleti tiszt. Kiskunhalason 1957 és 1960 között páncéltörő tüzér ezrednél ezredtörzsfőnök-helyettes, 1960–1961-ben osztályparancsnok, 1961–1962-ben ezredtörzsfőnök. Tapolcán 1963 és 1976 között rakétadandárnál dandár-törzsfőnök, 1976-tól 1978-ig parancsnok-helyettes, 1978 és 1989 között parancsnok és helyőrségparancsnok. 1963 és 1989 között a rakétadandár pártbizottságának, 1980-tól 1989-ig Tapolca város pártbizottságának, a dandár és a hadsereg pártvégrehajtó bizottságának tagja. 1985-től 1990-ig Tapolca és körzetének országgyűlési képviselője, 1989–1990-ben a Honvédelmi Bizottság tagja, az Ügyrendi Bizottság titkára. 1994-től 1998-ig Tapolca-Sümeg és körzetének országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Bizottság tagja. 1993-tól a Nyugállományú Tábornok és Tengernagyok Nemzetközi Konzultatív Szervezetének tagja. 2000-től a Magyar Hadtudományi Társaság rendes tagja. 1989. márc. 9-én történt felszólalásában először hangzott el az Országgyűlésben a pártállam megdöntésének szükségessége. 1989. szept. 28-án az Országgyűlés megtárgyalta az 1968. évi csehszlovákiai eseményekben való részvétet elítélő beadványát, és egyhangúan elfogadott Nyilatkozatban ítélte el, hogy a beavatkozásban a magyar fegyveres erők is részt vettek. 1989. dec. 1-én benyújtotta a szovjet csapatok kivonásáról szóló határozattervezetet, amelyet az Országgyűlés döntő többséggel, 1990. jan. 31-én elfogadott. Az Országgyűlés márc. 2-ai ülésén elfogadta azon javaslatokat, hogy a Magyar Néphadsereg neve 1990. márc. 15-ével Magyar Honvédség-re változzon. Díjak, kitüntetések: 1953-ban, és még számos alkalommal Szolgálati Érdemérem. 1965 Kiváló Szolgálatért Érdemérem. 1969 Vöröscsillag Érdemérem. 1973 Haza Szolgálatáért Érdemérem arany. 1979-ben 60 Éves a Hadsereg Érdemérem (szovjet). 1981 Fegyverbarátságért Érdemérem (szovjet). Ifjúságért 1982 Érdemérem. 1985 Április Negyedike Érdemérem. 1985 Fegyverbarátságért Érdemérem (bolgár). 1987 Veszprém Megyéért arany. Tapolcáért Emlékérem 1989, 1990. A tapolcai Új temetőben nyugszik. 

1939

Felszentelték a Szent István római katolikus elemi iskola épületét. Az iskolát a Temetőhegyen nyitották, mert itt volt a legtöbb gyerek. AZ épület a kor követelményeinek megfelelően korszerű volt. AZ első tanév záróvizsgája június 8-án volt.

2009

10 éve halt meg Nádházi Lajos

(Gyula, 1928. október 9. - Zirc, 2009. október 8.) tanár, pedagógiai előadó, pszichológus.

1953-ban a DISZ Központi Vezetősége Főiskoláján, 1959-ben a Jászberényi Állami Tanítóképzőben, 1964-ben az Egri Állami Tanárképző Főiskola magyar–történelem szakán végzett. 1970-ben a budapesti tudományegyetem pedagógia–pszichológia tanári szakán oklevelet, 1986-ban egyetemi doktori címet szerzett. 1946 és 1949 között hadirokkantként betegállományban. 1949-től a Magasépítő Vállalat anyagkezelője. 1950-ben Putnok, Gyula, Bezsi táborvezetője, úttörőtitkára. 1951-től 1960-ig Nógrád megyei úttörőtitkár, 1960 után a Csillebérci Úttörő Nagytábor táborvezető-helyettese, Budapesten. 1963-tól a Nógrád Megyei Tanács művelődési osztályának osztályvezető-helyettese, 1965-től az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságán közművelődési referens, 1970-től az MSZMP Nógrád Megyei Oktatási Igazgatóság igazgatóhelyettese, Salgótarjánban. 1972 és 1984 között Zánkai Balatoni Úttörőváros főigazgatója, 1984-tól az intézmény könyvtár- és múzeumvezetője. 1988-tól nyugdíjasként Veszprémben élt. Mindvégig a gyermekek és az ifjúság nevelése és művelődése területén dolgozott. Személyéhez kötődik a zánkai Balatoni Úttörőváros arculatának és szervezeti működésének kialakítása. 1957-től a MÚSZ alapító tagja. 1959 és 1986 között a MÚSZ Országos Tanács, 1970-től 1991-ig az Országos Úttörő-történeti Bizottság, 1990-től a Veszprém Megyei Neveléstörténeti Társaság, 1999-től az Úttörők Baráti Kör alapító tagja. 1950-től több párt- és társadalmi szervezet városi, járási és megyei vezetői, és tanácsadói testületeinek tagja. Az úttörőmozgalom történetét kutatta. Több mint 150 cikke és tanulmánya jelent meg az úttörő- és ifjúsági mozgalom, ill. a pedagógia témakörében. Írásait közölte a Nógrádi Népújság, a Palócföld, a Nógrád, a Népművelés, a Népművelési Értesítő, az Ifjúkommunista, az Úttörővezető, a Könyvtáros, a Pedagógiai Szemle stb. Díjai és kitüntetései: 1955 Munka Érdemérem. 1960 Kiváló Úttörővezető. 1968 KISZ-érdemérem. 1968 Munka Érdemrend ezüst, 1971, 1984 arany. 1969 Magyar Békemozgalom arany. 1978 Úttörővezető Érdemérem. 1980 Haza Szolgálatáért Érdemérem arany. 1981 Gyermekekért Érdemérem. 1984 1300 éves Bulgária.– Zánka Barátai Egyesület 2009. évi közgyűlése (post mortem) örökös díszelnökévé választotta. 2010. június 15-től a zánkai tábor főépületén tábla őrzi emlékét.

 

Október 10.

1744

275 éve halt meg Acsády Ádám Péter

(Pápa, 1680. k. - Pápa, 1744. október 10.) római katolikus püspök, főispán.

A középiskolát Pápán a pálosoknál és Nagyszombatban végezte, a teológiát a bécsi egyetemen tanulta. 1705-ben szentelték pappá. Először a győri egyházmegye területén működött, de 1711-ben már Pápán plébános, kisebb kitérők után 1718-ban ugyanott főesperes. 1723-ban káptalani követként részt vett az országgyűlésen és bátran állást foglalt a magyar nyelv jogai mellett. 1725. szeptember 7-étől veszprémi püspök, vármegyei főispán és királyi kancellár. Az utolsó püspökkancellár volt, beiktatására csak 1726. április 29-én került sor. A kancellári méltóságáról 1732-ben mondott le, amikor Bécsből egyházmegyéjébe költözött, Pápán és Sümegen tartózkodott. Betegsége miatt 1734-ben Padányi Biró Márton felsőörsi prépostot tette meg helynökévé. 1741-ben még részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Hozzájárult a pápai, nyirádi, sümegi templom helyreállításához és felszereléséhez, valamint a veszprémi püspöki palota újjáépítéséhez. Utolsó éveit betegen már Pápán töltötte, ahol 1944-ben emléktáblát állítottak tiszteletére, és utcát neveztek el róla. Pápán a pálosok templomában nyugszik, címere a templom bejárata fölött látható. 

1939

80 éve született Halász Béla

(Budapest, 1939. október 10. - Veszprém, 2005. március 26.) könyvtáros, könyvtárigazgató.

Általános iskolába Kapolcson, középiskolába Veszprémben és Pápán járt. 1971-ben a budapesti tudományegyetem történelem–könyvtár szakán szerzett oklevelet. 1961-ben módszertani könyvtáros a Zirci Járási Könyvtárban. 1962-től a veszprémi EKMK módszertani könyvtárosa, 1967-től olvasószolgálati csoportvezető, 1971-től igazgatóhelyettes, 1991-től mb. igazgató, 1992-től 2003-ig igazgató. 1979-től a VEAB Könyvtártudományi Munkabizottság tagja, 1974 és 1991 között a Veszprém megyei könyvtárosok szakszervezeti titkára. Az olvasáskutatás, könyvtári tájékoztatás és szakmódszertan, valamint a könyvtártervezés kutatásával foglalkozott. Rendszeresen publikált könyv-tári szakmai folyóiratokban, ahol közel száz írása jelent meg. 1969 és 1977-ben az Országos Könyvtártudományi Pályázat II., III., 1977-ben a VEAB III. díját kapta. 1978-ban Kiváló Népművelő, 1988-ban Munka Érdemrend ezüst fokozata, 1999-ben Szinnyei József-díjat és Pro Comitatu kitüntetést kapott. A veszprémi Vámosi úti temetőben nyugszik. 2010-től tábla őrzi emlékét az EKMK bejáratánál. 

1969

Ősbemutató a Petőfi Színházban. 1969. október 10-én tartották Száraz György: Királycsel című művének ősbemutatóját a veszprémi Petőfi Színházban.

1979

40 éve halt meg Altorjai Sándor

(Maklár, 1933. január 26. - Szigliget, 1979. október 10.) festőművész.

Gyógyszerésznek készült, majd 1963-ban a Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jani, Fónyi Géza és Hinz Gyula tanítványaként szerzett oklevelet. A hatvanas-hetvenes évek magyar avantgárd művészetének egyik legjelentősebb alakja. Gyógyszerészi tanulmányok után a festői pályát választotta. A sümegi, salgótarjáni, hódmezővásárhelyi és kecskeméti művésztelepek résztvevője. Járt tanulmányúton Moszkvában, Leningrádban, Prágában és Párizsban. 1965 után visszavonult Szigligetre, de a fővárosi avantgárd események aktív szereplője, kísérleti művek készítője maradt. Művészetében a szürrealista-szürnaturalista ábrázolásmód és a dadaista felfogás is megjelenik. Nem idegen tőle a lírai érzelmesség és a koncepcionális gondolkodás sem. Önálló kiállítása 1971-ben a budapesti Mednyánszky Teremben, emlékkiállítása 1980-ban, az Óbudai Galériában, 1990-ben Székesfehérváron volt. Hagyatékának nagyobb része a Diszeli Első Magyar Látványtár törzsanyagához tartozik. 

1989

30 éve halt meg Hungler József

(Veszprém, 1909. április 14. - Veszprém, 1989. október 10.) tanár, helytörténész.

A középiskolát Veszprémben végezte, Szegeden polgári iskolai tanári képesítést szerzett. Először Kál-Kápolnán tanított, majd az esztergomi iskolában kapott állást. Érdre, később Székesfehérvárra került. A második világháború után fogságból hazatérve a veszprémi polgári iskolai tanfelügyelőségen dolgozott. 1947-ben a budapesti tudományegyetemen középiskolai tanári oklevelet szerzett. A Veszprémi Tanítóképző, annak megszűnése után a VVE kollégiumának igazgatója. 1969-ben a Lovassy László Gimnázium tanáraként ment nyugdíjba. Első helytörténeti írása 1935-ben jelent meg. 1957 után rendszeresen foglalkozott helytörténeti kutatással. Nevéhez fűződik a veszprémi Szent György-kápolna feltárása. Egyetemi hallgatókkal végzett ásatást a várkútnál is. 1989-ben Veszprém város díszpolgárává választották, 1998-tól a városban tábla őrzi emlékét. Veszprémben, a Dózsavárosi temetőben nyugszik. 

 

Október 12.

2009

10 éve halt meg Kuczogi László

(Badacsonytomaj, 1933. szeptember 15. - Révfülöp, 2009. október 12.) építészmérnök.

Az 1944–1950-es években a Veszprémi Piarista Gimnáziumban, 1950–1952-ben a Sümegi Állami Gimnáziumban tanult. 1957-ben a BME Építészmérnöki Karán szerzett oklevelet. Az 1976–1979. években szakmai továbbképzésben, 1973-ban és 1980-ban vezetői továbbképzésben vett részt. 1957-től mérnök, 1962-től beruházási vezető Révfülöpön, a Dunántúli Ásványbánya Vállalatnál. 1970-től főmérnök, 1972 és 1993 között igazgató Tapolcán a Tsz Építőipari Közös Vállalatnál. 1976 és 1979 között szakmai, 1973-ban és 1980-ban vezetői továbbképzésben vett részt. Több szakmai tanulmányi úton járt az egykori Kelet- és Nyugat-Németországban, valamint Jugoszláviában, ill. Finnországban, Spanyolországban, Szovjetunióban és Izraelben. 1965 és 1985 között a Tapolcai járásban népi ellenőr. 1990-től folyamatosan önkormányzati képviselő Révfülöpön. 1982-től 1986-ig a Hazafias Népfront révfülöpi elnöke. 1957-től 1973-ig a Badacsonytomaji Sportegyesület tagja.1982-től 1986-ig a Tapolcai Bauxit Sportkör elnökségi tagja, 1990 és 2000 között a révfülöpi Nagyközségi Sportegyesület elnöke.

 

Október 13.

1719

300 éve született Josef Ignaz Mildorfer

(Innsbruck [Ausztria], 1719. október 13. - Bécs, 1775. december 8.) festőművész.

Neves tiroli festőcsaládból származott. 1740–1742-ben a bécsi művészeti akadémia növendéke, 1751-ben az intézmény tanára volt. Hírnevet és nagyszabású megbízásokat freskó- és oltárképfestőként szerzett Ausztriában, Cseh-Morvaországban és Magyarországon. Egyik legfontosabb alkotása a bécsi kapucinus templomban a Habsburg temetkezőhelyen Mária Terézia szarkofágja feletti mennyezetkép. A fertődi (Esterháza) kastély állatháza feletti freskója megsemmisült. Az egyetlen magyarországi épen maradt, szignálatlan alkotása a pápai Esterházy-kastély kápolnájának mennyezete.

 

Október 14.

1919

100 éve született Kajtár Józsefné, Vereskuti Mária

(Perkáta, 1919. október 14. - Veszprém, 2010. szeptember 21.) középiskolai tanár, iskolaigazgató.

Budapesten elemi iskolába a Irgalmas Nővérek Ranolder Intézetébe (ma: Leowey Klára Gimnázium) járt, a Práter utcai Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban (ahol az Önképző Kör elnöke is volt) 1938-ban érettségizett. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1943-ban magyar–német szakos középiskolai tanári oklevelet kapott. Az 1943–1944-es tanévtől a budapesti Ranolder Intézetben, 1946-tól a Mosonmagyaróvári Piarista Gimnáziumban, 1949 márciusától az államosított volt veszprémi piarista gimnáziumban (1953-tól Lovassy László Gimnázium) tanított. 1956 júliusában megbízást kapott az 1954-ben a várbéli Agg Papok Házában létesített leánygimnázium vezetésére. Ez az intézmény 1957 nyarán költözött a Szeglethy utcába és 1958-ban felvette Kállai Éva, az 1956. évi forradalom és szabadságharc egyik áldozatának nevét. Évtizedekig németet tanított a TIT nyelvtanfolyamain. 

1959

60 éve halt meg Méhes Gyula

(Nagykanizsa, 1881. március 26. - Budapest, 1959. október 14.) tanár, zoológus-paleontológus.

A biológiai tudományok kandidátusa. Tanulmányait 1901 és 1905 között a budapesti tudományegyetemen és a műegyetemen végezte. 1905-től nyugdíjazásáig, 1940-ig a Budapesti Madách Gimnázium tanára, majd egyetemi magántanár. 1951-től nyugdíjasként a Természettudományi Múzeum munkatársa. Tudományos tevékenysége főleg az élő és kihalt alsóbbrendű rákok, valamint a gubacsok és azok okozóinak kutatására terjedt ki. Kutatásokat folytatott a Bakony hegyvonulatában is. Tankönyvírással is foglalkozott. Huszonhárom megjelent tudományos publikációjáról tudunk. 

 

Október 15.

1944

75 éve született Kovács Gy. István

(Keszthely, 1944. október 15. - Veszprém, 1996. március 11.) vegyészmérnök, múzeumigazgató.

1974-ben a Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Először az egyetemen, majd a NEVIKI-ben dolgozott Veszprémben. 1984-től a Várpalotai Magyar Vegyészeti Múzeum igazgatója. Szorgalmazta, több évkönyv és más kiadvány szerkesztőjeként segítette a korábban megkezdett vegyipar-történeti kutatások folytatását. A MKE Kémiatörténeti Szakosztályában az elnökség tagja volt. 

75 éve született Nagy Károly

(Budapest, 1944. október 15. - Ajka, 2000. október 3.) technikus, népművelő-tanár, művelődésiház-igazgató.

1963-ban a Veszprémi Vegyipari Technikumban érettségizett, 1983-ban a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet. Az 1963–1966-os években technikus az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohóban, 1966–1967-ben Villamossági Televízió és Rádiógyárban anyagnormás, 1967-től 1971-ig a 301. Sz. MÜM Intézetben szakoktató. 1971 és 1984 között a Városi Tanács Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Irodájában szervező, 1984-től 1997-ig előadó, igazgatóhelyettes, 1997-től igazgató a Nagy László Városi Művelődési Központban, Ajkán. Diákkorától tagja, vezetője irodalmi színpadoknak, az 1960-as években a József Attila Ifjúsági Színpadot vezette. Az 1970-es évektől TIT-előadó, később pár évig a TIT ajkai titkára. A helyi lapokban (Ajkai Szó, Városszépítők Lapja) publikált.

1994

25 éve halt meg Németh Zoltán

(Csáktornya, 1915. január 31. - Várpalota, 1994. október 15.) ev. lelkész, bányász.

Nagykanizsán járt középiskolába, majd a soproni tudományegyetem hittudományi karán végzett. 1940 és 1962 között lelkész Várpalotán, Pápán és Tésen. A fronton tábori lelkész, majd hadifogoly. Hazatérve a hitoktatásért való kiállása miatt meghurcolták, börtönben is ült. 1962 után Várpalotán a szénbányáknál csillés, majd aknaírnok, később irodai dolgozó. Életének értelmet adott a várpalotai véradó mozgalom szervezése. Több tanulmányt készített a véradás szervezéséről és eredményeiről. Munkásságáért megkapta a Pro Sanitate-díjat. 

1999

Újraavatják a kenesei 100 éves Kossuth szobrot. Kossuth Lajos szobrát, Gerenday Béla alkotását 1899. október 15-én avatták fel Balatonkenesén. Ez volt a második köztéri Kossuth-szobor az országban. 1999. október 15-én egész napos ünnepségsorozatot rendeztek a szoboravatás emlékére, melyet helyismereti konferencia előzött meg.

20 éve halt meg Pintér Tibor

(Bakonyszentlászló, 1927. április 14. - Bakonyszentlászló, 1999. október 15.) előadóművész.

A Veszprémi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett. Az érettségi után rövid ideig egyetemre járt, majd Veszprémben, a Fémfeldolgozó Vállalatnál, a Bakony Műveknél könyvelőként, később szállításvezetőként dolgozott. Közben népművelő-könyvtáros főiskolai oklevelet szerzett. A gyár művelődési házát 1969-ig vezette, majd 1987-ig, nyugdíjba vonulásáig a szakszervezetek megyei művelődési házának (Kisfaludy Művelődési Ház) igazgatója volt. A Bakony Műveknél színjátszó csoportot szervezett, amely 1958-tól a TIT égisze alatt, 1971-től Váci Mihály Irodalmi Színpad névvel működik. A verskultúrát népszerűsítő irodalmi estek, előadássorozatok százait-ezreit szervezte és tartotta a megye városaiban és falvaiban. Sok más elismerés mellett 1976-ban Radnóti-díjat, 1996-ban Gizella-díjat, 1997-ben Pro Meritis, 1998-ban Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje kitüntetést kapott. 

 

Október 16.

1919

100 éve született Szabó Sándor

(Felsőőr [Oberwart, Ausztria], 1919. október 16. - Székesfehérvár, 2010. november 8.) ref. lelkész, esperes.

1943-ban a Pápai Ref. Teológiai Akadémián lelkészi oklevelet kapott. Budapesten 1944-ben gyors- és gépírói tanári képesítést, 1960-ban kertészeti technikusi oklevelet szerzett. 1941–1942-ben főiskolai szénior, segédkönyvtáros és segédlelkész Pápán. 1942–1943-ban hitoktató segédlelkész és cserkészparancsnok a kaposvári ref. gyülekezetben. 1943–1944-ben ifjúsági lelkész Csurgón. 1944–1945-ben tábori lelkész. 1945–1946-ban püspöki titkár Pápán. 1946-tól 1974-ig lelkipásztor Fülén, 1974-től 1991-ig Székesfehérváron. 1953–1956., 1965 és 1990 között a mezőföldi ref. egyházmegye esperese. Az esperesi szolgálatai közötti időben az egyházmegyében tanácsbírói és diakóniai előadói tisztet viselt. A Dunántúli Ref. Egyházkerületnek missziói előadója, a Magyarországi Ref. Egyház Zsinatának évtizedekig tagja volt. Nyugdíjba menetele után (1991. dec. 31.) is több gyülekezetben (Bodajkon, Csákberényben, Csóron, Fülén, Zámolyon, Sárkeresztesen s Abán) végzett helyettes lelkészi szolgálatot. Egyházi szolgálataival társadalmi, közéleti feladatokat is végzett. Rendszeresen publikált egyházi folyóiratokban és lapokban. 1991-ben a Budapesti Ref. Teológiai Akadémiától Aranydiplomát kapott. 

100 éve halt meg Platz Bonifác

(Székesfehérvár, 1848. szeptember 12. - Székesfehérvár, 1919. október 16.) ciszterci szerzetes, tanár, biológus.

Az MTA levelező tagja. 1864-ben lépett a ciszterciek közé, 1871-ben szentelték pappá. A budapesti tudományegyetemen tanult, 1874-ben hittudományi doktori oklevelet szerzett. 1871-től 1874-ig segédlelkész, 1879-ig a teológia tanára Zircen, 1879-től Baján a novíciusok lelki vezetője, 1885 és 1889 között a zirci apát titkára. Megszervezte a Budapesti Ciszterci Tanárképző Intézetet (Bernardinum), amelynek első igazgatója is volt. 1892-től 1907-ig a szegedi tankerület főigazgatója. Biológiai munkásságában a darwinistákat élesen elítélő álláspontot képviselt. Rendi tanulmányútjai során eljutott Európa minden jelentősebb országába és a Szentföldre is. Behatóan foglalkozott az egyiptológiával. Egyiptomi utazásai során számos ókori tárgyat vásárolt, amelyeket Zircen helyezett el. Katalógust is készített, amelyet Platz Bonifác gyűjteménye címmel a Veszprém Megyei Levéltár őriz. Több egyházi vonatkozású munkát is írt. 

1944

75 éve született Horváth Tibor

(Nagykálló, 1944. október 16. - Tapolca, 1993. október 15.) orvos.

1968-ban Debrecenben szerzett orvosi diplomát, majd ugyanott a Belgyógyászati Klinikán dolgozott. 1976-ban került a tapolcai kórház barlangterápiás részlegének élére. Kidolgozta a barlangi klíma gyógyászati felhasználásának elméleti és gyakorlati módszereit, a gyógybarlang hasznosításának lehetőségeit. Közel száz közlemény és előadás jelzi tudományos tevékenységét. Jelentős szerepet vállalt a természetgyógyászat hazai elismertetésében, a hagyományos orvoslással történő összekapcsolásában és a barlangterápia önálló ágazatként történő elfogadásában. Tapolcán megszervezte és vezette az orvos-klubot. 1990-ben a városi önkormányzat tagjává választották. Elsők között kapta meg a Tapolca Városért kitüntetést, nevét a kórházbarlangban márványtábla őrzi. A tapolcai temetőben nyugszik. 

 

Október 17.

2009

Porcelánfa a körforgalomban. A 82-es főút Veszprém Aréna előtti körforgalomban felállították Meixner Etelka iparművész Herendi porcelánfa című művét.

 

Október 18.

1819

200 éve született Devich József

(Buda, 1819. október 18. - Veszprém, 1898. november 1.) r. k. kanonok.

Középiskolába Pesten járt, a teológiát 1834–1841 között Veszprémben végezte. Fiatal kora miatt szerpapként, ill. karkáplánként alkalmazták Veszprémben, majd un. “száraz” káplánként Csabrendeken. 1842. október 28-án szentelték pappá. 1843. június 24-étől 1848. február 25-ig Tapolcán teljesített szolgálatot. A szabadságharc idején Látrányban és Keszthelyen szolgált. 1952-től plébános Marcaltőn, 1858-től Taranyban. 1875-től Pápán a gimnázium püspöki biztosa, 1878-tól veszprémi kanonok, 1884-ben segesdi, majd pápai főesperes. Somogyi főesperes 1886-ban, zalai 1888-ban, székesegyházi főesperes és hantai prépost 1896-ban. Fiatal éveiben szépirodalmi ambíciókat is ápolt. Mestere volt a szónak, jeles egyházi szónok hírében állott. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben van. 

1894

125 éve született Déry Tibor

(Budapest, 1894. október 18. - Budapest, 1977. augusztus 18.) író.

Feleségével gyakran voltak a balatonfüredi Lipták-ház vendégei, 1965 őszén házat vásároltak Balatonarácson, a Tamás-hegyen. Az 1837-ben épült házat két évig tartó felújítás, majd bővítés után vették birtokba. Tamás-hegy az öregség, vallotta Déry, de az inspiráló tájon töretlen alkotókedvvel sorra születtek nagy alkotásai: az Ítélet nincs. (r. 1969.), Napok hordaléka. (publ. 1972.), az Újabb napok hordaléka. (publ. 1975). Részben itt fogalmazhatta a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című művét (r. 1971, drámai vált. 1972) és a Kedves bóper című regényét (1973). Egyesülni, terjeszkedni című oratóriumát 1967. február 17-én mutatták be Veszprémben, a Városi Művelődési Központban, a szerző jelenlétében. 1972-ben a Balatonfüredi Gimnázium Déryről elnevezett önképzőkörében a diákok A tükör című művét adták elő. Az író többször tartott rendhagyó irodalomórát a balatonfüredi gimnáziumban. 1979. október 28-án háza kertjében felavatták Sigmond Olivér füredi szobrász Déry-szobrát, és emléktáblát lepleztek le a házon. Az ünnepi beszédeket Illyés Gyula és Keresztury Dezső mondták. 1980-ban Füreden utcát neveztek el róla, majd 1982. november 12-én emléktáblát avattak a helyi gimnázium falán. Miután Déry özvegye meghalt, a ház kertjéből a szobrot hosszú hányódás után 1989-ben a füredi parti sétányon helyezték el, másodszor Lőrincze Lajos avatta fel. 

1919

100 éve született Balassa Benő

(Adásztevel, 1919. október 18. - Várpalota, 2008. szeptember 26.) tanár, iskolaigazgató.

1939-ben a Pápai Állami Tanítóképzőben, 1955-ben a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán kapott oklevelet. 1939–1940-ben helyettes tanító Csögle, Barabásszeg, Nemesvámos községekben. 1940-től 1948-ig kántortanító, 1948–1951-es években igazgató Nemesvámoson. 1951 és 1967 között iskolaigazgató Öskün, 1967-től 1979-ig Csopakon. 1944–1945-ben frontszolgálaton, Ukrajnában. 1945–1948-ban a Nemzeti Bizottság elnöke Nemesvámoson. 1978 és 1990 között a Horgász Egyesület elnöke, Csopak–Paloznak. 1989–1990-ben a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt elnöke Csopakon. 1996-tól a Csopaki Ref. Egyház presbitere. Helytörténeti, neveléstörténeti kutatásokkal foglalkozott. 1972-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, 1979-ben Pedagógus szolgálati Emlékérem, 1999-ben Gyémánt Diploma, 1997-ben Csopak Község Díszpolgára kitüntetést és címet kapott. A Köznevelésben, a Tanítóban, a Veszprém Megyei Pedagógiai Körképben, a Neveléstörténeti Füzetekben, az Audio-vizuális Közleményekben és számos pedagógiai jellegű kiadványban jelentek meg cikkei. 

2009

10 éve halt meg Rédey Barnabás

(Kispróna, 1913. október 2. - Veszprém, 2009. október 18.) osztályvezető, labor főorvos.

Szülei: Rédey Gyula igazgató tanító, Alföldi Erzsébet tanító. 1931-ben a Kaposvári Reálgimnáziumban érettségizett. 1940-ben Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Fakultásán szerzett oklevelet. 1940-ben Országos Közegészségügyi Intézetben dolgozott, majd bakteriológiai orvos és Szent János Kórház klinikai és bakteriológiai laboratóriumában. 1941–1945-ös években a Kolozsvári Orvosi Egyetem Kórtani Intézetében tanársegéd. 1942–1943-ban hadműveleti területen tábori baktériumi laborvezető. 1945 és 1950 között Rudolftelep–Izsófalva bányaorvos. 1950-től 1956-ig az Orvosi Egyetem Közegészségügyi Baktériumi Intézetében tanársegéd, Pécsett. 1952 és 1982 között a Veszprém Megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomásnál laborvezető főorvos, 1982-től részfoglalkozásban, utóbb kutatómunkában nyugdíjas osztályvezető főorvos. Hosszú pályafutása során számos ismeretterjesztő előadást tartott, legtöbbet Veszprémben. Bányaorvosként a bányalevegő okozta lázas állapotot (toxomicosis) vizsgálta és expozitiós kísérletekkel igazolta. Tanulmányozta a kialakult védettség időtartamát és megszűnésének módját is. Dolgozatai az Acta Mikrobiologica Hung. Acad, Sci. Hung., Orvosi Hetilap, Egészségtudomány, Magyar Traumatológia, Kisérleti Orvostudomány, Nehézvegyipari Kutatóintézet Közleményei és más kiadványokban jelentek meg.

 

Október 19.

1949

70 éve halt meg Felkl Viktor

(Sopron, 1882. november 2. - Szombathely, 1949. október 19.) r. k. esperes plébános.

Gimnáziumot Sopronban, teológiát Veszprémben és a Budapesti Központi Szemináriumban végzett. 1905-ben szentelték pappá. Szolgált Pápateszéren, Városlődön, Tapolcán. 1914-től 1948-ig Kislőd plébánosa. 1916-1920, valamint 1930 és 1936 között a városlődi kerület esperese és tanfelügyelője. 1936-tól püspöki tanácsos, 1937-től pápai kamarás. Kislődön újjászervezte a plébánia hitbuzgalmi és társulati egyesületeit, alapítványt tett a tanítólakásokra, 1929-ben modern, emeletes új iskolát építtetett, lerakta az iskolai könyvtár alapjait, 1923-ban a kálváriát, 1937-ben a kápolnát tataroztatta. Írásai jelentek meg a Tapolcai Lapok c. helyi újságban. Tevékenyen részt vett az 1923-as és az 1935-ös egyházmegyei zsinat előkészítésében. Sírja Szombathelyen van. 

 

Október 20.

1819

200 éve született Kis Gábor

(Ádánd, 1819. október 20. - Pápa, 1899. július 18.) ref. lelkész, tanár.

Tanult Bálványoson, Csajágon és Pápán, ahol 1844-ben teológiát végzett. Tanított, majd nevelőséget vállalt. Honvédként vett részt a szabadságharcban. 1949 őszén, Gyönkön, 1851-től a pápai gimnáziumban tanár. 1858-tól Losoncon, 1868-tól Tatán lelkész, később esperes. 1878-ban visszatért Pápára, ahol egyházkerületi tanácsbíróságot is viselt. Beszédei és cikkei az egyházi lapokban jelentek meg. A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik.

 

Október 22.

1949

70 éve született Kováts Gábor

(Kőszeg, 1949. október 22. - Ajka, 1998. augusztus 20.) festőművész.

1968-ban a Budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban ötvös szakon végzett. Dekoratőrként az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohóban dolgozott. 1966-tól vett részt kiállításokon, 1973 után tagja volt a Fiatal Művészek Stúdiójának. Főként akvarelljeivel voltak sikerei, de készített rézkarcokat, plaketteket és tűzzománcokat is. Évekig dolgozott a Győri Művésztelepen. Munkái számos kiállításon szerepeltek. 1999-ben Ajkán emlékkiállítása volt. 1974-ben, Győrben Alkotói-díjat, 1983-ban Szegeden Nívódíjat kapott. 1977-ben Veszprém Megyéért ezüst fokozatával ismerték el munkásságát. 

2009

10 éve halt meg Kungl József

(Veszprém, 1919. március 19. - Veszprém, 2009. október 22.) orvos, sportorvos.

1937-ben a Veszprémi Kegyes Tanítórendi Gimnáziumban érettségizett. 1943-ban a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen szerzett oklevelet. 1943-ban, a veszprémi kórházban segédorvos. 1943–1945-ben katonai szolgálat a Székesfehérvári Honvéd Kórházban. 1944–1945-ben 7 hónapig hadifogoly. 1946-tól MÁV orvos. 1949-től körzeti orvos, 1955 és 1991 között megyei rendelőintézeti felülvizsgáló főorvos Veszprémben. 1951-től 1979-ig másodállásban rendelőintézeti sportorvos, majd sportfőorvos. Nyugdíjazása, 1991 után a megyei kórház, ill. a Testnevelési és Sportintézet keretében sportorvos. Negyven évig volt a Veszprémi Torna Club (VTC), majd a Vasas labdarugók és a veszprémi női kézilabdacsapat orvosa. Megszervezte a megyei sportorvosi hálózatot.

 

Október 23.

1894

125 éve született Hanthy László

(Hajmáskér, 1894. október 23. - Starnberg [Németország], 1977. december 7.) testőrtiszt.

Édesapja, Haidekker László a veszprémi püspöki jószágkormányzóság gazdasági tisztviselője volt. Középiskolát Veszprémben, gazdasági akadémiát Debrecenben végzett, majd lovagló- és hajtó-tanárképző iskolában tanult. Az 1. világháborúban, főhadnagyi rangban ütegparancsnokként harcolt az orosz és az olasz frontokon. A háború után néhány évig Hajmáskéren szolgált, 1929-től a Ludovika Akadémia lovaglótanára. 1931-ben a bécsi spanyol lovas-iskolában tanult, 1933-ban megalapította a hazai spanyol lovas-iskolát. Közben őrnagyi, majd alezredesi rangot kapott. 1940 és 1943 között ezredesként a lovas testőrség parancsnoka. 1945 után három évet szovjet hadifogságban töltött, 1953-ban kitelepítették a fővárosból, 1956-ban Nyugat Németországba emigrált. Díjlovasként számos hazai és nemzetközi versenyen szerzett elismerést, dicsőséget.

1919

100 éve született Somogyi Lajos

 

(Celldömölk, 1919. október 23. - Ajka, 2009. február 11.) népművelő.

1939-ben a Pápai Ref. Gimnáziumban érettségizett. 1969-ben a Debreceni Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozata, népművelés–könyvtár szakán, Budapesten szerzett diplomát. 1943 és 1956 között könyvelő az Ajkai Hőerőműben. 1956-tól 1972-ig igazgató a Vasas Művelődési Központban, az 1972–1980-as években a Városi Művelődési Központban, Ajkán. 1980 után nyugdíjban.

1989

30 éve halt meg Váradi Miklós

(Öcsöd, 1921. április 4. - Tapolca, 1989. október 23.) vezérőrnagy, egységparancsnok.

Alapiskoláinak elvégzése után kereskedősegédként kezdte, majd a tényleges szolgálat letöltése után, 1942-ben a frontra került. Itt rövidesen átment a szovjet oldalra, ahol több tanfolyamot végzett. Hazatérése után behívták a szerveződő demokratikus hadseregbe. Elvégezte a Kossuth Lajos tüzértiszti iskolát majd a katonai akadémián folytatta tanulmányait, ezt a Szovjetunióban fejezte be. Első állomáshelyei: Komárom, Mór, Eger, Szolnok, Polgárdi, Kiskunhalas. 1963 márciusától 1978. december 1-ig, nyugdíjazásáig a Magyar Néphadsereg tapolcai 5. Önálló Rakétadandár parancsnoka. 1974. november 7-én nevezték ki vezérőrnaggyá. Pályafutása során sok katonai kitüntetést kapott. A régi tapolcai köztemetőben nyugszik. 

 

Október 25.

1869

150 éve halt meg Pap Dénes

(Veszprém, 1826. április 9. - Győr, 1869. október 25.) jogász, történész.

Életéről kevés adat ismeretes. Kossuth mellett futárszolgálatot teljesített. Történészként kiadta a szabadságharc okmánytárát. Cikkei a Győri Közlönyben és a Századokban jelentek meg. 

 

Október 26.

1944

75 éve halt meg Pérely Imre

(Pápa, 1898. október 25. - Bajorország, 1944. október 26.) grafikus-, festőművész.

Az Iparművészeti Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán, később pedig Iványi Grünwald Bélánál Kecskeméten tanult. Főleg újságok számára dolgozott. Kötetekben megjelent, írókat, művészeket, társadalmi személyiségeket ábrázoló portréi és illusztrációi révén vált ismertté. Rajzai expresszív törekvésekről tanúskodnak.

 

Október 27.

2009

10 éve halt meg Tóth Gyula Árpád

(Celldömölk, 1956. december 13. - Veszprém, 2009. október 27.) római katolikus lelkipásztor, plébános.

1975-ben Pannonhalmán, a Bencés Gimnáziumban érettségizett. 1983-ban a Budapesti Hittudományi Akadémián végzett. Pappá szentelték Veszprémben, 1982. június 17-én. Káplán 1982-ben Balatonfüreden, 1984-től Pápán. 1992-ben plébános Ácsteszéren (oldallagosan Aka, Csatka, Súr községekben), 1994 után Veszprémben. Celldömölkön temették. 

 

Október 28.

1844

175 éve halt meg Kisfaludy Sándor

(Sümeg, 1772. szeptember 27. - Sümeg, 1844. október 28.) költő.

Sümegen született, hat éves korában családjával Tétre költözött. Győrben és Pozsonyban jogot tanult, majd a katonai pályát választotta. Az 1793–1796-os években a bécsi testőrség tagja. Részt vett a franciák elleni hadjáratban, fogságba esett. 1799-ben leszerelt, a következő évben feleségül vette Szegedy Rózát. Ötvös-pusztán, majd Kámban laktak, 1805-ben Sümegre költöztek, ahol haláláig élt. Bekapcsolódott a nyelvújítási harcba, majd Pápay Sámuel közvetítésével kibékült Kazinczyval. Részt vett a Keszthelyi Helikoni Ünnepségeken, kezdeményezője volt a Balatonfüredi Színház létrehozásának, 1830–1831-ben szervezte annak építését. (Megnyitották: 1831. július 2-án.) Szegedy Róza badacsonyi házában írta alkotásai jelentős részét. Az épület ma irodalmi emlékmúzeum, Kisfaludy Sándor badacsonyi présháza pedig ismert vendéglő. Művei a vidéki nemesi életmód idealizálását, a magyar nemesség múltba-fordulását, hősi életszemléletét tükrözik. Jelentős szerepet játszik költészetében a dunántúli táj: Csobánc, Tátika, Somló, Döbrönte, Szigliget vára is. Badacsonyban a két házon kívül a Szegedy Róza u. elején tábla őrzi emléküket. Balatonfüreden a Tagore-sétányon áll szobra, Vay Miklós alkotása. (Első szobrát, Züllich Rudolf alkotását 1860-ban avatták, de az nem felelt meg a várakozásoknak, így 1877-ben leplezték le a jelenleg is látható szobrot.) A Balatoni Panteonban emléktáblája látható, Füreden utca, valamint strand és üdülőtelep viseli nevét. Sümegen a Népkertben és a gimnáziumban látható Kisfaludy mellszobor, Gerenday Antal és R. Kiss Lenke alkotásai. A városi temetőben lévő síremléken Kisfaludy mellszobrát Gerenday Antal, Szegedy Rózát ábrázoló plakettet Istók János készítette. 

1919

100 éve született Birta Alajos

(Nagyborsány, 1919. október 28. - Kazincbarcika, 1985. június 12.) gépésztechnikus.

1938-ban géplakatos szakképzettséget szerzett, majd lakatossegéd Enyingen és Hajmáskéren. Katonai szolgálat után 1945–1947-ben szíjgyártó Berhidán, 1947-től lakatos, majd művezető, később főművezető a Péti Nitrogénműveknél. Nyugdíjazása előtt a Borsodi Vegyi Kombinát főművezetője. 1965-ben (megosztva) a nitrogénipar nagynyomású berendezéseinek szerelésében, karbantartásában és üzemeltetésében végzett munkáért az Állami Díj III. fokozatát kapta. 

1929

90 éve született Gárdos György

(Keszthely, 1929. október 28. - Veszprém, 1996. március 7.) egyetemi docens, vegyészmérnök.

A kémiai tudományok kandidátusa (1979). 1949-ben Keszthelyen érettségizett. 1953-ben a VVE-en szerzett vegyészmérnöki oklevelet, 1962-ben műszaki egyetemi doktori címet. 1965-ben Párizsban, a Francia Petróleum Intézetben tanult. 1953 és 1990. dec. 31. között tanársegéd, adjunktus, egyetemi docens a VVE-en. Tagja volt az MTA Katalízis Munkabizottságnak. A TIT Veszprém Megyei Szervezetének 10 évig volt elnöke. Kutatási területe: nemesfémtartalmú katalizátorok, ioncserélt zeolitok tulajdonságainak és hatásmechanizmusának tanulmányozása. Katalizátorok és katalitikus eljárások fejlesztése. Magas viszkozitási indexű kenőolajok gyártási technológiájának kidolgozása. Harmincöt publikációja jelent meg, hét szabadalom társszerzője. Oktatásügy Kiváló Dolgozója, és a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta. 

1959

60 éve halt meg Sztehló Lili

(Budapest, 1897. november 7. - Budapest, 1959. október 28.) iparművész.

A Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos, Bosznay István, Glatz Oszkár és Vaszary János voltak mesterei. Párizsi és római tanulmányok után a fővárosban és vidéken is dolgozott. Elsősorban a díszítőművészetben, az üveg és a kerámia, valamint az egyházművészetben alkotott maradandót. Számos hazai és külföldi kiállításon vett részt, nyert aranyérmet. Főbb munkái: a budapesti városmajori, a pasaréti és a győri-győrvárosi templomok ablaküveg-tervei, az 1936-os milánói világkiállítás üvegablaka. A veszprémi székesegyház színes üvegablakait is ő készítette. A 2. világháborúban több műve elpusztult. 

1989

A Lovassy és volt Piarista Gimnázium Öregdiákjai Baráti Köre tisztújító közgyűlése. A Lovassy és volt Piarista Gimnázium Öregdiákjai Baráti Köre 1989. október 30-án tartott tisztújító közgyűlést, melyen véglegesítették az 1986. szeptember 14-én megfogalmazott alapszabályt, és mely után a Veszprém Megyei Bíróságon nyilvántartásba kerültek.

 

Október 30.

1844

175 éve született Spitzer Manó

(Pápa, 1844. október 30. - Waging [Németország], 1919. augusztus 26.) festőművész.

Apja pápai földbirtokos. Öt évet töltött Párizsban, folyóiratoknak készített rajzokat. 1869-ben Münchenbe költözött, ahol humoros, erősen novellisztikus élű, nagy életképeivel szerzett hírnevet. Folyóiratoknak rajzolt és feltalált egy sokszorosító eljárást, amit róla neveztek el. (Spitzer-tipia.) Élete utolsó éveiben képein az impresszionista-festészet előfutáraként mutatkozott be. Nemes Marcell e képekből egy sorozatot a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozott. 1932-ben a müncheni Moderne Galerie emlékkiállítást rendezett műveiből. 

 

Október 31.

1944

Radnóti Szentkirályszabadján megírta utolsó versét. Radnóti Miklós munkaszolgálatosként marhavagonban érkezett Mohácsról Szentkirályszabadjára. Itt írta meg utolsó versét a negyedik Razglednicát. Ezután nem tudni pontosan mi történt, és hogyan jutottak el Győr közelébe Abdára, ahol kivégezték 21 társával együtt.

A dunántúli püspökök memoranduma. Amikor a front elérte a Dunántúlt, Apor Vilmos győri, Mindszenty József veszprémi, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök és Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát egy memorandumot fogalmazott meg, melyben felszólították a Szálasi-kormányt, hogy az emberi és vagyoni értékek védelme érdekében a Dunántúlt harc nélkül adják fel, ne áldozzanak fel újabb emberi életeket, és ne hagyják, hogy az országnak ez a területe is a harcok végén romokban heverjen. Mindszenty püspök a harcok beszüntetését követelő, Dunántúl főpásztorainak memoranduma címet viselő iratot 1944. október 31-én személyesen adta át a nyilas kormánynak.

 


 

November

 

November 1.

1929

Emléktáblát avattak a piarista gimnázium falán. Emléktáblát avattak az 1. világháborúban elesett 76 piarista diák és tanár emlékére a várban, a piarista gimnázium falán. Felirata: Pro patria 1914-1918.

1939

80 éve halt meg Darányi Kálmán

(Budapest, 1886. március 20. - Budapest, 1939. november 1.) politikus, miniszterelnök.

1909-ben Budapesten államtudományi doktorátust szerzett. 1910-től Fogaras vármegyében főszolgabíró, 1917-től főjegyző, majd Zólyom vármegye főispánja. 1918 végén Veszprém megyei birtokára vonult vissza és a forradalmak elmúltával is ott gazdálkodott. 1920 és 1927 között az észak-dunántúli vármegyék főispánja. 1928-tól 1936-ig miniszterelnökségi államtitkár, 1938. május 14-ig miniszterelnök, egyúttal a NEP vezére. Egy sor reformot valósított meg az államigazgatásban. Betiltotta Szálasi Ferenc fasiszta pártját. Nevéhez fűződik a hadsereg gyorsított fejlesztésének győri programja, és az első zsidóellenes törvény beterjesztése is. 1931-től haláláig a balatonfüredi választókörzet országgyűlési képviselője. Többször is járt választói között, tárgyalásokat kezdett a borkivitel növeléséről és a borértékesítés megkönnyítéséről. Az 1930-as években, a városban a mai iskola utca viselte nevét. A budapesti Kerepesi úti temetőben nyugszik. 

1944

75 éve született Réger Zita

 

(Veszprém, 1944. november 1. - Budapest, 2001. január 4.) nyelvész, pszichológus.

A nyelvtudomány kandidátusa (1986). 1969-ben a budapesti tudományegyetem francia–latin–görög szakán szerzett tanári oklevelet, 1975-ben doktorált. 1970–1971-ben a Budapesti 31. Sz. Állami Építőipari Vállalat idegen-nyelvi levelezője, majd az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének dokumentátora, 1972–1973-ban az MTA Filozófiai Intézete Lukács Archívuma tudományos ügyintézője. 1973-tól az Országos Pedagógiai Intézet Alsótagozati Tanszékének tudományos munkatársa. 1975 után az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos munkatársa, 1985-től haláláig tudományos főmunkatársa. Pszicho- és szociolingvisztikai kutatásokkal, a gyermeknyelv vizsgálatával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a halmozottan hátrányos helyzet és a nyelvi fejlettség összefüggéseinek feltárása, a cigány–magyar kétnyelvűség vizsgálata terén. Elsők között foglalkozott a magyarországi oláh cigány orális kultúrával, elsőként végzett beszédetnográfiai és nyelvészeti antropológiai kutatásokat. Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben. 

1959

Ajka városi rangot kap. A település első írásos említése (Eyka) 1214-ből származik. A település a XIX. században megkezdődött bányászati tevékenységgel együtt indult fejlődésnek.  1950-ben hozzá csatolták Bódét, majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd községet is, beleértve az ezzel 1950-ben egyesített Tósokot is. Népessége 1960. január 1-jén már 15 ezer fő körül volt.

1999

20 éve halt meg Pethes György

 

(Budapest, 1934. november 23. - Budapest, 1999. november 1.) rendező.

1958-ban a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett. 1958-tól majdnem minden vidéki (köztük a Veszprémi Petőfi Színházban) és sok budapesti színházban dolgozott. Több mint 100 darabot rendezett. 1976-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, adjunktusa volt.

 

November 2.

1869

150 éve született Kiss Arnold

(Ungvár, 1869. november 2. - Budapest, 1940. november 14.) főrabbi, költő.

A középiskolát Nagybecskereken végezte, egyetemi tanulmányokat Budapesten folytatott, ahol 1891-ben doktorrá avatták, 1894-ben kapott oklevelet. Rövid ideig Zsolnán, majd öt évig Veszprémben rabbi. Nevéhez fűződik a Veszprémi Izraelita Elemi Iskola megalapítása, amelynek első igazgatója. Közben Szabadkán megválasztották rabbinak, de Veszprémben maradt. 1901-ben került Budapestre, ahol először budai, majd vezető főrabbi. Számos műfordítása és verse, valamint egy költői imakönyve látott napvilágot. Tudományos munkáit folyóiratok közölték. Sírja a budapesti Farkasréti zsidó temetőben van. 

1929

90 éve született Rácz János

(Koppányszántó, 1929. november 2. - Veszprém, 1998. május 21.) újságíró, szerkesztő.

A fővárosban szakérettségizett. 1950-ban a Tiszti Főiskolán, 1952-ban az Újságíró Iskolán végzett, Budapesten. Újságíró volt a Néphadsereg, újságíró-szerkesztő a Pécsi Esti Napló és a veszprémi Napló c. lapoknál. Több egyetemi és üzemi lapot is szerkesztett: Egyetemünk, Péti Munkás, Bauxit. Évekig tanította a fiatal újságírókat a tipográfia és lapszerkesztés tudnivalóira. A korabeli nyomdatechnika adottságival jelentősen szolgálta a Napló arculatának kialakítását.

1969

Megindult a gázszolgáltatás Veszprémben. A Középdunántúli Gázszolgáltató és Szerelő vállalat szakemberi 1969. november 2-án városi közép- és alacsonynyomású hálózatot, a fogadóállomást és a körzeti nyomáscsökkentőt gáz alá helyezték. Elsőnek a Kiss Lajos lakótelep lakásaiba vezették be a gázt. A munkában nagykanizsai szerelők voltak a veszprémiek segítségére.

 

November 3.

1919

100 éve született Sacelláry György

(Budapest, 1919. november 3. - Fredricksburg [USA], 1993. március 30.) katonatiszt.

Elemi iskolában magántanulóként vizsgázott. A tatai Gróf Eszterházy Miklós Gimnáziumban folytatta a tanulmányait, 1937-ben magántanulóként érettségizett. Sopronban a 2. lovasdandár huszártiszti tanfolyamát 1939-ben végezte el. 1940-ben zászlóssá léptették elő, majd a Pápán szervezett ejtőernyős egységhez került. Egyik túlélője volt annak a légi balesetnek, amely a veszprémi hadirepülőtéren 1941. április 12-én történt azzal a repülőgéppel, amely a pápai ejtőernyősöket szállította volna délvidéki bevetésre. A háború végén megsebesült. 1947-ben Triesztben haditengerészeti képzésben vett részt, később fedélzeti tisztként amerikai kereskedelmi hajókon szolgált. 1989-ben Budapestre költözött. A 2. világháború éveiben kétszer kapta meg a Signum Laudis kitüntetést. A virginiai családi sírkertben nyugszik.

 

November 4.

1769

250 éve született Horváth János

(Csicsó [Balatoncsicsó], 1769. november 4. - Pozsony, 1835. január 16.) r. k. püspök, író.

Veszprémben és Pápán járt középiskolába, Pozsonyban filozófiai tanulmányokat folytatott, ugyanitt az 1788–1792-es években teológus. 1792-ben szentelték pappá. Veszprémben káplán, majd Szőlősgyörkön, 1801 és 1808 között (Festetics György meghívására) Keszthelyen plébános. 1808-tól Veszprémben kanonok és egyben a káptalan könyvtárosa, 1822-től pápai esperes. 1815-ben Veszprém megye táblabírájává választották. 1822-ben és 1825-ben részt vett a pozsonyi nemzeti zsinaton és az országgyűlésen, először az egyházmegye, majd a Veszprémi Káptalan követeként. 1830-tól székesfehérvári püspök. Két év múlva az MTA tiszteletbeli taggá választotta, a király pedig valóságos titkos tanácsosnak nevezte ki. Korának egyik legműveltebb papja, tízezer kötetes könyvtárat gyűjtött össze. Jelentős szerepet játszott Keszthelyen a Festetics Györgyöt körülvevő szellemi életben. Részt vett a nyelvújítási harcban, szoros barátságot tartott kora íróival. Kapcsolatban állt Verseghy Ferenccel, 1825-ben kiadta hátrahagyott kéziratait. 1820-ban indította az Egyházi Értekezések és Tudósítások c., első magyar nyelvű katolikus folyóiratot. Prédikációi és temetési beszédei révén vált híressé. Pozsonyban az országgyűlésen megbetegedett és ott is halt meg. Székesfehérvárott a székesegyház sírboltjába temették.

1894

125 éve született Tilesch Nándor

(Kassa, 1894. november 4. - Balatonfüred, 1967. április 28.) tanító, újságíró, színikritikus.

Közép és felső iskoláit Kolozsvárott végezte. Önkéntesként részt vett az 1. világháborúban. A kolozsvári Jóestét című napilapban jelent meg első írása Erdélyi népszokások és babonák címen. Az ottani magyar színház színikritikusa volt 1920-ig. Trianon után családjával Budapestre költözött. Itt számos újságnál dolgozott, általában népköltészettel, szokások és népi humor feldolgozásával és publikálásával foglalkozott. 1926-ban jelent meg A világháború népköltése című, nyolckötetes munkája. A mű tartalmazza a világháborúval kapcsolatos balladákat, katonaverseket, dalokat, katonavicceket. Ezek a kötetek a Hadtörténeti Múzeumban találhatók. A harmincas évek elején Veszprémben élt és a Veszprémi Hírlap munkatársa volt. Itt jelent meg a Dunántúli népszokások és babonák című cikksorozata, melyet 1929-ben, könyv alakban, hasonló címmel kiadtak. Főleg az Észak Dunántúlon gyűjtött anyagot tartalmaz. 1933-ban ismét visszaköltözött Kolozsvárra. Egy cikke miatt, melyben a Trianon igazságtalanságát említette, a román rendőrség börtönbe záratta. Szabadulása után (les) álnéven publikált. A 2. világháború után visszaköltözött Veszprémbe, ahol nyugdíjazásáig, 1954-ig lakott. Később Balatonfüreden élt. Mindkét helyen folytatta gyűjtőmunkáját. Balatonfüreden a dűlők, az utcák, a régi családok neveit és főleg a szőlőműveléssel kapcsolatos szokásokat, ünnepeket dolgozta fel. Kései munkái kéziratban a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban találhatók. A balatonfüredi r. k. temetőben nyugszik. 

1969

50 éve halt meg Nagy László

(Veszprém, 1888. február 17. - Balatonlelle, 1969. november 4.) jegyző, polgármester.

Középiskolába Veszprémben járt, a budapesti tudományegyetemen 1913-ban államtudományi doktori diplomát szerzett. 1908-ban Szombathelyen jegyzői oklevelet kapott. Még abban az évben Bakonyszentkirályon, később Szabadbattyánban segédjegyzőként dolgozott. 1918-ban Csősz község jegyzője, 1920-tól Veszprém vármegye aljegyzője. Egy évvel később Veszprém város adóügyi tanácsosa, néhány hónap múltán városi főjegyző. 1941 és 1944 között Veszprém város polgármestere. Életének további sorsa még ismeretlen. 

 

November 5.

1944. november 5. – december 12.

Veszprémben őrizték a "sziklában" a koronaékszereket és a Szent Jobbot. 1944. novemberében Szálasi utasítására Veszprémbe hozták a koronaékszereket és a Szent Jobbot, a Nemzeti Bank sziklaóvóhelyére. A koronát december 12-ig őrizték Veszprémben, hogy aztán Kőszegre szállítsák tovább, majd 1945-ben a front elől menekítve előbb Ausztriába, majd az Egyesült Államokba került. Több évtizednyi amerikai őrizet után 1978-ban térhetett haza.

 1994

25 éve halt meg Pad Lajos

(Ajka, 1932. június 7. - Ajka, 1994. november 5.) üvegcsiszoló, tanácselnök, irodavezető.

Tizennégy éves korától az Ajkai Üveggyárban dolgozott, közben szakmunkás bizonyítványt szerzett. 1963-ban a Szombathelyi Tanácsakadémián, 1973-ban a Budapesti Tanácsakadémia kiegészítő szakán végzett. 1956-tól az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó dolgozója. 1960 és 1975 között Magyarpolányban előbb tanácstitkár, majd tanácselnök. 1973-tól 1990-ig, nyugdíjazásáig a Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda vezetője Ajkán. Tapasztalatait módszertani kiadványban adta közre. Munkásságáért több kitüntetést kapott. 

 

November 6.

1919

100 éve halt meg Leszner Rudolf

(Tapolca, 1839. május 30. - Sopron, 1919. november 6.) orvos, szakíró.

Kereskedő családban született. Keszthelyen és Sopronban végezte középiskoláit, majd Bécsben szerzett orvosdoktori oklevelet. Dolgozott Tapolcán, Veszprémben és Balatonfüreden, Kismartonban, Bécsben, végül Sopronban. Szakcikkei és tanulmányai a bécsi és lipcsei lapokon kívül a Magyar Hírlapban, a Honban, a Természettudományi Közlönyben, az egészségügyi szaklapokban, valamint a Tapolcza és Vidéke c. helyi lapban jelentek meg. Egészségügyi kérdések mellett irodalmi és társadalmi témákat is feldolgozott cikkeiben. Írásait gyakran Dr. Livius, Dr. L., L., Dr.e-e. Néha, főképpen a tapolcai sajtóban Leszner Rezső néven is publikált. A Széchenyi Szabadkőműves Páholy főmestere volt. Soproni sírja már nem lelhető fel. 

1929

90 éve született Józsa Ottó

(Sümegcsehi, 1929. november 6. - Diszel, 2010. január 21.) pénzügyi előadó, önkormányzati képviselő.

Apja: Józsa Gyula kántortanító. Szülőfalujában járt népiskolába, a veszprémi piarista gimnáziumban 1948-ban érettségizett. 1952-ig a piarista rend tagjaként a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult. Sümegcsehiben templomi kántor, Sümegen a Terményforgalmi Vállalatnál bérelszámoló. Az 1956-os eseményekben Ukkon a forradalmi tanács vezetője, 1957-ben internálták: Veszprémben, Kistarcsán, Tökölön volt börtönben. Szabadulása után Keszthelyen, különféle munkahelyeken és munkakörökben dolgozott: építőbrigád tagja, 1959-től a Gyapjútermelő Vállalatnál raktáros, a DÉDÁSZ-nál számlázási vezető, 1970-től a Tejüzemben adminisztratív munkaerő, 1977-től a Helikon Kastélymúzeumban pénzügyi előadó, 1989-ben a Városgazdálkodási Vállalattól ment nyugdíjba. Tevékenyen részt vett a város közéletében: a Helikon Dalárda, a Városi Kórus újjászervezésében, a honvédségnél néptáncot tanított, igazgatója volt a DÉDÁSZ kultúrotthonnak. Tagja, 1986-tól világi elnöke volt az egyházközség képviselőtestületének, hittant tanított. 1990-ben Keszthelyen önkormányzati képviselőnek választották. 1991-ben 1956-os emlékéremmel tüntették ki. 

 

November 7.

1944

75 éve halt meg Dudits Andor

(Budapest, 1866. június 25. - Budapest, 1944. november 7.) festőművész.

Bécsi és müncheni tanulmányok után 1890-től naturalista életképekkel szerepelt a Budapesti Műcsarnokban. Jellegzetes alakja volt a millenáris történeti festészetnek. Az 1896-os kiállításon Fiume és Veszprém vármegye megrendelésére készült képekkel szerepelt. 1925-től a Budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára. Akadémikus, neobarokk stílusát némileg oldotta a szecesszió, számos falképe, mozaikja lényegében a millenáris szemléletet képviseli: parlamenti freskók (1898–1902), a kassai dóm Rákóczi-sírkápolnája, az Országos Levéltár freskói (1924–1929). Az 1910-es évektől főként szecessziós, szimbolikus vonású életképeket, a budapesti Szent István Bazilika és több vidéki (Topolya, Recsk, Breznóbánya stb.) templom számára oltárképeket festett. 

2009

10 éve halt meg Éri István

(Pécs, 1929. március 5. - Budapest, 2009. november 7.) muzeológus, régész.

A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban 1947-ben érettségizett. 1952-ben a budapesti tudományegyetem régész–történelem szakán szerzett oklevelet. 1949 és 1952 között vegyipari szakmunkás a Budapesti Kénsavgyárban. 1952-től 1958-ig a Nemzeti Múzeum középkori régésze, 1959–1960-ban az Országos Múzeumi Felügyelőség régésze, 1961 és 1973 között a veszprémi Bakonyi Múzeum, majd a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatója. Az 1974–1980 közötti években a Múzeumi Módszertani és Restaurátor Központ igazgatója, 1981-től 1989-ig a Központi Múzeumi Igazgatóság, igazgatóhelyettese, 1989-től a Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület ügyvezető elnöke Budapesten. 1972 és 1996 között a VEAB tagja, a Történettudományi Szakbizottság elnöke. 1996–1998-ban a Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület elnöke. Kutatásának területei: közép- és újkori magyar művelődéstörténet, régészet, műemlékvédelem. Félszáznál több tanulmány szerzője, melyek szakfolyóiratokban és a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiben jelentek meg. 1955-ben a Móra Ferenc-díj, 1999-ben Magyar Műemlékvédelemért aranyérem kitüntetéseket, 2004-ben Pulszky Ferenc-díjat kapta. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban 2014-től tábla, Szőnyi Endre szobrászművész alkotása őrzi emlékét. A Kerepesi úti temető parcellájában elszórták hamvait.

 

November 9.

1944

75 éve halt meg Radnóti Miklós

(Budapest, 1909. május 5. - Abda, 1944. november 9.) költő, műfordító.

1935 nyarán ifjú házasként feleségével a Balaton-felvidéken járt, részt vettek az augusztus 15-i kővágóörsi búcsúban. Radnótit 1944 októberének utolsó napjaiban munkaszolgálatosként Mohácsról a Szentkirályszabadja közelében épülő repülőtér melletti barakktáborba szállították. Szentkirályszabadja, 1944. október 31, írta Mohácson megkezdett, Szentkirályszabadján befejezett utolsó verse, a 4. Razglednica alá bori noteszében. November 3-án innen indult végső útjára, a Bakonyon át Győr és Abda felé. A helyi hagyományok szerint egyike volt azoknak a munkaszolgálatosoknak, akiket Máté Dániel gazdálkodó házimunkára kikért a táborból. A házat a községi tanács 1969-ben megvásárolta és 1970. május 5-én Radnóti-emlékkiállítást nyitott meg benne Ortutay Gyula. Az épületen emléktáblát helyeztek el. A ház felújítását követően 1994. november 5-én új állandó Radnóti-kiállítást adott át a nagyközönségnek Göncz Árpád köztársasági elnök. Balatonfüreden általános iskola vette fel Radnóti nevét. Az iskola előcsarnokában, 1977-ben avatták R. Kiss Lenke Radnóti-mellszobrát. 

 

November 11.

1949

70 éve született Domokos József

(Debrecen, 1949. november 11. - Veszprém, 2011. augusztus 16.) tanár, katonatiszt, régiómenedzser.

1968-ban a Hatvani Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. 1973-ban a Zalka Máté Katonai Akadémián, 1982-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, 1998-an Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetem Humánszervező Szakán szerzett oklevelet. 1968-tól 1969-ig a Hevesi Kórház könyvelője. 1973-tól hivatásos katonatiszt: 1975-ig Szakáldon századparancsnok, 1975 és 1979, majd 1982–1984 között Tardonán zászlóaljparancsnok-helyettes, 1984-től 1986-ig Veszprémben, 1986-1989-ben Miskolcon légvédelmi törzstiszt. 1989 és 2000 között a Magyar Honvédség Veszprémi Helyőrségi Klub igazgatója. 2000. július 16-tól a HM. Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. régiómenedzsere Veszprémben. 1993-tól az IPA Magyar Szekció Veszprém Megyei Szervezetének tiszteletbeli tagja. 1994-től 2010-ig Veszprém 8. sz. választási körzetének önkormányzati képviselője, a kulturális bizottság elnöke. 1995-től a Megyei Jogú Városok Szövetsége kulturális bizottságának tagja. 1995-től a Veszprém Kultúrájáért Közalapítvány kuratóriuma elnöke. 1995 és 1998 között a Művelődési Ágazat Érdekegyeztető Tanács, valamint a Kulturális Érdekegyeztető Tanács tagja a megyei jogú városok képviseletében. A Kittenberger Zoo Kht. felügyelőbizottságának tagja. 

1994

25 éve halt meg Horváth István

 

(Szentendre, 1907. augusztus 6. - Budapest, 1994. november 11.) művezető, politikus, polgármester.

Négy polgárit végzett, 1924-ben szerszámkészítőként szabadult. Először kisiparosoknál dolgozott, 1930-tól a Magyar Rézhengerműveknél, és a Magyar Fémlemezművek Rt-nél szakmunkás. 1924-től tagja a vasas szakszervezetnek és a MSZDP-nek. 1939-ben Veszprémbe költözött és a Magyar Lőszerműveknél (Bakony Művek elődje) művezető, majd üzemvezető. 1944-ben megakadályozta, hogy a németek elhurcolják a felügyelete alá tartozó szerszámgépeket. 1945 után részt vett az MKP veszprémi szervezésében, tagja volt a városi Nemzeti Bizottságnak. 1945. április 4-én Veszprém polgármesterévé választották, ezt a képviselőtestület augusztus 3-án jóváhagyta. 1945. június 24-én a város követeként az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, 1945. november 4-étől országgyűlési képviselője. 1946 novemberében koholt vádak alapján állásából felfüggesztették, a pártból kizárták. A vádakat ugyan elejtették, de 1947 decemberében lemondott a polgármesterségről. Az Egyesült Izzóban szakmunkás, az üzemi bizottság titkára. 1948-ban rehabilitálták, visszavették a pártba. 1949-ben hadiipari vállalat műszaki igazgatója, 1953–1954-ben Egerben gyárigazgató, majd ismét az Egyesült Izzóban üzemvezető. 1969 és 1980 között nyugdíjasként az Eötvös Klub portása.

 

November 12.

1939

80 éve született Meszlényi János

(Németbóly, 1939. november 12. - ?, 2016. november 13.) szobrászművész.

1958-ban végzett a Képző- és Iparművészeti Gimnázium, Budapesten, majd 1965-ben a Képzőművészeti Főiskolán.  1962-től önálló kiállító művész. Munkái magángyűjteményekben, közintézményekben és köztereken találhatók. 1964-től alkotóidejének egy részét évente Balatonszepezden tölti. Szepezd című bronz domborműve (1964) a Nemzeti Galéria gyűjteményében található.

1964-től a Képzőművészeti Alap, ill. jogutódja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, 1970-től a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének tagja. 1975-től 1981-ig a Képzőművészeti Alap Fejér megyei területi szövetségének titkára. 

1999

20 éve halt meg Bagarus Zoltán

(Celldömölk, 1947. május 31. - Celldömölk, 1999. november 12.) vasútgépész, grafikusművész.

1965-ben a budapesti Vasútgépészeti Technikumban érettségizett, 1969-ben, az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó mozdonyvezetőjeként telepedett le Ajkán. 1974. évi betegsége után rokkantnyugdíjas műszaki rajzolóként dolgozott ugyanott. 1980-tól Kéri Imre szakmai irányításával foglalkozott grafikával, tanulta meg a rézkarc, a litográfía készítését. 1983-tól nagyobb méretű grafikákat is készített. 1980-ban alapító tagja a Kisgrafikai Barátok Köre ajkai csoportjának, 1982-ben az Ajkai Grafikai Műhelynek, rendszeresen résztvevője hazai és külföldi kisgrafikai pályázatoknak, kiállításoknak. Önálló kiállításai voltak: 1989-ben Keszthelyen, 1993-ban Ajkán, 1995-ben Pápán. 1987-ben Kecskeméten egyéni díjat kapott. Ajkán a régi temetőben nyugszik. 

 

November 13.

1844

175 éve született Tauschek Jenő

(Tiszasüly, 1844. november 13. - Balatonalmádi, 1955. március 4.) bányász kisiparos.

A kővágóörsi homokkő, üveg- és öntödei homok felfedezője, bányász kisiparosként első kitermelője. Kutatásai során más kvarclelőhelyeket is felfedezett. 

1929

90 éve született Kralovánszky Alán

(Budapest, 1929. november 13. - Budapest, 1993. október 7.) történész, muzeológus, régész.

A Budapesti Érseki Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. 1955-ben a budapesti tudományegyetem régészet szakán szerzett diplomát, majd két évig a debreceni Déri Múzeumban dolgozott. 1957-ben a tatai Kuny Domokos Múzeum igazgatójának nevezték ki. Az év végén koholt vádak alapján nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélték. 1958 és 1962 között a Magyar Nemzeti Múzeumban, az MTA Régészeti Intézetében, és a székesfehérvári múzeumban szak-, illetve segédmunkás. 1962-től 1964-ig a Mezőgazdasági Múzeumban régész, majd 1973-ig Székesfehérváron az István Király Múzeumban régész, tudományos titkár, később osztályvezető. 1974-től 1982-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeumban először igazgató, majd tudományos főmunkatárs. 1983-tól haláláig a Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárának főosztályvezetője és 1993-ban néhány hónapig főigazgatója. Fő kutatási területei a magyar honfoglalás és államalapítás korának régészete, a régészeti-antropológiai rekonstrukció módszertana és a középkori magyar várostörténet. Kimagasló eredményekre a székesfehérvári koronázó templomnál és a középkori városrészeknél, valamint a veszprémi várban (székesegyház, Gizella-kápolna stb.) folytatott ásatásai és kutatásai vezettek. Az 1989–1992 közötti években a budapesti Új Köztemető négy parcellájában régészeti módszerekkel ő exhumálta az 50-es évek és az 1956-os forradalom 65 áldozatát, köztük Brusznyai Árpádot. Mintegy száz publikációja jelent meg. Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben van. 

1969

50 éve halt meg Ballenegger Róbert

(Temesvár, 1882. november 11. - Budapest, 1969. november 13.) geológus, tanár.

A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952), doktora (1959). 1905-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett oklevelet. Először a Ampelológiai Intézetben, majd a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán tanársegéd. 1910-ben a Magyar Állami Földtani Intézethez került és ezzel pályája összekapcsolódott a magyar agrogeológia és talajtan fejlődésével, nemzetközi elismerésével. Kétszáznál több közleménye és könyve a talajtan, földtan, földrajz és kémia körét öleli föl. Részt vett a Balaton tudományos tanulmányozásának programjában és ennek keretében a tihanyi félsziget és a Balaton-vidék talajviszonyairól jelentek meg közleményei. 1957-ben Kossuth-díjat kapott. 

 

November 14.

1969

Ősbemutató a Petőfi Színházban. 1969. november 14. tartották Gáspár Margit: Embert enni tilos című művének ősbemutatóját a veszprémi Petőfi Színházban.

 

November 16.

1894

125 éve halt meg Varga Imre

(Rábahidvég, 1826. augusztus 29. - Balatonfüred, 1894. november 16.) honvédtiszt.

Őrnagy az 1848-as szabadságharcban. Nagyapja vette meg Pálóczi Horváth Ádám balatonfüredi házát, apja a Tapolcai járás főszolgabírója. A Grazi Katonaiskolán végzett, 1843-tól katona, 1848. június 1. után alhadnagy a 48. gyalogezred zalaegerszegi hadfogadó fiókjánál. Ezrede 3. zászlóaljával részt vett a Jellašics elleni harcokban. Honvéd főhadnagy, majd százados a 49. honvédzászlóaljban. 1849. júliustól őrnagy, a zászlóalj parancsnoka, augusztus 31.-től a hadosztály vezérkari tisztje a 8. hadtestben. Komárom átadásáig szolgált. 1867–1868-ban a Zalai Honvédegylet tagja, megyei főszámvevő. 1869-től honvéd őrnagy majd alezredes, 1879-ben ezredesi címmel nyugalmazták. A balatonfüredi Vázsonyi-úti temetőben nyugszik, sírköve eltűnt. 

1959

60 éve halt meg Hankó Béla

(Poprád, 1886. július 5. - Torontó [Kanada], 1959. november 16.) tanár, biológus, zoológus.

1952-től a biológiai tudományok doktora. 1909-ben a budapesti tudományegyetemen tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Tanársegéd, majd 1911-ben a helgolandi, 1912-ben és 1914-ben a nápolyi zoológiai állomáson regenerációs kutatásokat folytatott. 1925-ben a közgazdasági egyetemen a halgazdaságtan magántanára és a Magyar Nemzeti Múzeum révfülöpi balatoni biológiai állomásának vezetője. 1927-től a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet első igazgatója. 1926–1928-as években szerkesztette az Archívum Balatonicum c. kiadványt. 1929-től a debreceni és a kolozsvári egyetemen tanított. 1957-ben kivándorolt Kanadába. Tudományos munkássága elsősorban a hidrobiológia (főleg balatoni) ichthyológia és az állatrendszertan területét ölelte fel. Foglalkozott a magyar háziállatok eredetével és történetével is. A tihanyi kutatóintézet falán bronz plakettel díszített vörös márvány emléktáblája látható. 

 

November 17.

1939

80 éve született Gódány Róbert

(Budapest, 1939. november 17. - ?, 2017. szeptember 19.) ny. családpedagógus, római katolikus civil hittanár, programozó.

1965-ben végzett a bécsi egyetemen. 1964-től 1975-ig hittanár különböző iskolákban, Bécsben. 1975 és 1980 között programozó, Siemens, Bécs. 1980–1984 gyalogmunkás, állatgondozó a zánkai Magyar Tenger Tsz-ben. 1984-től 1991-ig programozó a veszprémi r. k Püspökségen.

1990 és 1998 között Óbudavár polgármestere. 1990-től 1994-ig a Veszprém Megyei Önkormányzati Közgyűlés tagja, tanácsnoka. 1992-től Családok a Családért Házas- és Családpedagógiai Egyesület elnöke. 

 

November 18.

1939

80 éve született Takács László

(Csongrád, 1939. november 18. - Fertőszentmiklós, 2004. március 5.) honvéd ezredes.

1958-ban a csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett. 1961-ben az Egyesített Tiszti Iskolán, 1974-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián végzett. Az 1961–1964-es években Pápán, az 54. honi rádiótechnikai ezrednél, ill. dandárnál lokátorjavító technikus. 1964-től 1971-ig Veszprémben a lokátorműhely parancsnoka, 1974–1976-ban hadműveleti alosztályvezető, az 1976–1979-es években ezredparancsnok-helyettes, 1979 és 1986 között ezredparancsnok, 1986–1989-ben dandárparancsnok. 1989–1990-ben a 1. légvédelmi hadtest hadműveleti osztályvezetője, majd négy évig, 1990–1994-ben anyagi-technikai főnök Veszprémben. Pályafutása alatt, szakmai munkája és szolgálati ideje elismeréseként egy tucat kitüntetést kapott: 1986-ban Kiváló Szolgálatért, 1991-ben Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt. 

1994

A Csikász Imre portré felavatása. Csikász Imre fiatalon elhunyt szobrászművész mészkő talapzaton álló bronz portrészobrát avatták fel a Veszprémi Panteonban. Raffay Béla alkotása.

 

November 19.

1919

100 éve született Kézdi Árpád

(Komárom, 1919. november 19. - Budapest, 1983. október 20.) mérnök.

A műszaki tudományok kandidátusa (1952), doktora (1958). Az MTA-nak 1971-től levelező-, 1976-tól rendes tagja. 1942-ben a budapesti egyetemen szerezte oklevelét. 1975-ig a budapesti műegyetemen dolgozott, tanársegédként kezdte és rektor-helyettesként vonult nyugalomba. Tudományos munkássága elsősorban a talajfizika és a földművek területén jelentős. Könyveinek többsége németül és angolul is megjelent. Foglalkozott a Balaton északkeleti peremén bekövetkezett mozgásokkal. 1966-ban Állami Díjat kapott. 

1944

Légitámadás éri a Veszprém környéki utakat. Az amerikai támadássorozatban többek között a 8. sz. út Veszprém-Márkó közötti szakaszát érte találat, négy ember meghalt.

75 éve halt meg Kerényi Andor

(Veszprém, 1866. június 6. - Balatonalmádi, 1944. november 19.) főszolgabíró, író, költő.

Kerényi Károlynak, Veszprém vármegye egykori főorvosának fia. Jogi tanulmányai befejezése után Veszprém vármegye szolgálatába állt. Volt aljegyző, szolgabíró, árvaszéki ülnök, 1902 után a Veszprémi járás főszolgabírója. Humoros tárcái és karcolatai, nagyrészt az életből ellesett vidám jelenetei 1888-tól a dunántúli lapokban jelentek meg. Irt humoros költeményeket és komoly ünnepi beszédeket is. A Veszprém c. lapnak hosszabb ideig állandó munkatársa volt. 

1989

30 éve hunyt el Debizczky Katalin

(Pápa, 1949. május 29. - Budapest, 1989. november 19.) régész, grafikus.

1974-ben a budapesti tudományegyetemen tanári, 1987-ben régész oklevelet szerzett. 1979-től a Budapesti Természettudományi Múzeum régészeti osztályának munkatársa. Grafikai munkái a Budapest Régiségei c. kiadványsorozatban jelentek meg. A fővárosban és környékén út- és egyéb építéseknél leletmentő munkákat végzett.

1994

25 éve halt meg Horváth Lajos

(Borsosgyőr, 1914. július 16. - Budapest, 1994. november 19.) biológus, zoológus, ornitológus.

A biológiai tudományok kandidátusa (1962). 1938-ban, a budapesti tudományegyetemen, az Eötvös Collegium tagjaként, természetrajz–földrajz szakos középiskolai tanári, 1938-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1939 és 1950 között tanított a győri bencés, az esztergomi ferences, a székelyudvarhelyi római katolikus, a pécsi és soproni állami gimnáziumokban. 1951–1952-ben a debreceni Déri Múzeumban kutatóbiológus. 1952-től 1974-ig a Természettudományi Múzeumban a madárgyűjtemény vezetője, főmunkatársa, osztályvezető-helyettese. 1958-ban részt vett egy Afrika-expedícióban. Az ornitológia valamennyi ágában jelentős eredményeket ért el. A világon elsők között foglalkozott életciklus-kutatásokkal és ortológiai cönológiával. Elsőként kutatta ki hazánk madarainak fészkelő-lehetőségeit. Nemzetközi hírű madár- és tojásgyűjteménye volt. 1957-ben egyiptomi expedícióról értékes madáranyagot, 68 fajhoz tartozó 203 példányt hozott haza. 1962-től a British Ornithológist’s Union első magyar tagja. Több mint nyolcvan tudományos publikációja, félszáz ismeretterjesztő cikke jelent meg, főként az Élet és Tudomány, valamint Búvár c. lapokban. Homoki Nagy István Kékvércsék erdejében c. film szakértője és főszereplője. 

 

November 20.

1944

Légitámadás a Veszprém-Jutas vasúti pályaudvar ellen. Tizenegy amerikai P-38 Lightning típusú repülőgép zuhanóbombázó támadást hajtott végre a pályaudvar ellen.

75 éve született Patona Ferenc József

(Szombathely, 1944. november 20. - Veszprém, 1999. június 4.) középiskolai tanár.

1963-ban a Szombathelyi Savaria Gimnáziumban érettségizett, 1968-ban a budapesti tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1968-tól 1981-ig a VVE tanársegéde, 1981-től a Lovassy László Gimnázium és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola, majd a Jendrassik György Közlekedésgépészeti Szakközépiskola önállósulása után annak tanára és a természettudományi tantárgyak munkaközösség-vezetője. Tanári pályáján nagy hasznát vette kreativitásának és feladatmegoldó képességének. Sok tanítványa került főiskolára, egyetemre.

 

November 22.

1919

100 éve halt meg Simonyi Zsigmond

(Veszprém, 1853. január 1. - Budapest, 1919. november 22.) tanár, nyelvész, szerkesztő.

1879-től az MTA tagja. Szarvas Gábor tanítványa, a magyar nyelvművelés kiemelkedő egyénisége. Szülővárosában, Veszprémben végezte a középiskola alsó osztályait. Lipcsében, Berlinben és Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazatérve 1877-től Budapesten tanár. A Tanácsköztársaság után üldözték, ez a beteg tudóst összeroppantotta. A Nyelvtörténeti Szótár, később a Nyelvészeti Füzetek, majd Szarvas Gábor halála után, 1895-től a Nyelvőr szerkesztője. Munkássága szinte a nyelvtudomány egészére kiterjedt. Foglalkozott a nyelvhelyesség kérdésével, jelentősek a határozókról, a kötőszókról és a jelzőkről írt tanulmányai. 1903-ban elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet elfogadott. Veszprémben általános iskola viseli nevét, szülőházát (Kossuth L. u. 7.) 1929-ben emléktáblával jelölték meg. A táblán látható bronz plakett Gárdos Aladár alkotása. 

 

November 23.

1939

80 éve halt meg Lux Lajos András

(Hajdúnánás, 1883. november 23. - Pápa, 1939. november 23.) tanár, szakíró.

A gimnázium 1–4. osztályát a Hajdúnánási Ref. Gimnáziumban, a 6–8. osztályt a Debreceni Ref. Főgimnáziumban végezte, felsőfokú tanulmányokat a kolozsvári egyetemen folytatott. 1907-ben szerzett középiskolai tanári oklevelet matematikából és természettudományból. Az 1907–1909-es években a Hajdúböszörményi Ref. Főgimnáziumban, majd haláláig Pápán a Ref. Nőnevelő Intézetben tanított. Harcolt az első világháborúban. 1920-ban a hadifogságból tért vissza a katedrára. A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik. 

2009

10 éve halt meg Reményi Antal

(Márkó, 1926. szeptember 17. - Pula, 2009. november 23.) művelődésiház-igazgató, kántortanító.

1941-től a Győri Királyi Katolikus Líceum és Tanítóképző Intézetben, 1945–1946-ban a Veszprémi Angolkisasszonyok „Sancta Maria” Líceum és Tanítóképzőben tanult. 1946–1948-ban kántortanító, az 1948–1951-es években igazgató-tanító Hidegkúton. 1951-től 1975-ig igazgató-tanító Pulán. 1975 és 1987 között művelődésiház-igazgató Nagyvázsonyban. 1947-től népművelési ügyvezető Hidegkúton, 1951 és 1990 között művelődésiotthon-igazgató Pulán. 1950–1954., és 1958-tól 1968-ig községi tanácstag Hidegkúton és Pulán. 1968-tól 1990-ig tanácstag, elnökhelyettes Nagyvázsonyban. 1967–1971-ben járási tanácstag a veszprémi járásban. 1967–1968-ban társadalmi megbízású tanácselnök Pulán. 1990-től 1994-ig megyei önkormányzati. képviselő, korelnök, 1993-tól tanácsnok. 1990 és 1996 között polgármester Pulán. 1971-től 1989-ig a Hazafias Népfront megyei bizottságának tagja, 1976-tól a nemzetiségi munkabizottság elnöke. 1982–1985, 1985 és 1988 között a Népművelők Egyesülete országos elnökségének tagja, megyei elnöke. Néprajzi-helytörténeti kutatásokat folytatott. Díjak és kitüntetések: 1956 Szocialista kultúráért. 1970 Veszprém megyéért arany. 1973 Miniszteri dicséret. 1974 Vajda Péter díj. 1983 Munka Érdemrend ezüst. 1985 Bessenyei György emlékérem. 1987 Pedagógus Szolgálati emlékérem. 1994 Köztársasági Érdemrend kiskereszt, 1996 Arany Emlékérem (Veszprém város). 1997 Pro Comitatu. 2000 Veszprém megye érdemrendje. Pula község temetőjében nyugszik. 

 

November 24.

1959

60 éve halt meg Baloghy Jenő

(Makó, 1906. február 2. - Budapest, 1959. november 24.) gépészmérnök, gyárigazgató.

1930-ban végzett a budapesti műegyetemen, majd rövid ideig Aradon segédmérnök. 1931-től a Láng Gépgyárban gyakorlómérnök, 1933-tól a Lóden Posztógyár Rt. üzemvezetője. 1937-től az Ajkai Kőszénbánya Rt. erőművének műszaki vezetője. Részt vett az Ajkai Erőmű helyének kiválasztásától kezdve minden alapítási műveletben. 1943-tól, az üzem legnehezebb időszakában főmérnök, 1947–1949-ben igazgató, azután haláláig újra főmérnök. Az Ajkai Erőmű I. teljes felépítése után irányította a kis bővítés munkálatait, és részt vett az Ajkai Erőmű II. tervezésében. 

 

November 25.

1989

30 éve halt meg Wollák Imre Sándor

 

(Tapolca, 1922. december 3. - Veszprém, 1989. november 25.) kereskedő.

1941-ben Barna Emil villanyszerelő mesternél tanult, 1950-ben, 1952-ben és 1953-ban a Tapolcai Kereskedelmi Szakmunkásképzőben bolti eladó, boltvezető, ellenőr vizsgát tett. 1963-ban a Budapesti Kereskedelmi és Vendéglátói Felsőfokú Szakiskolában szerzett oklevelet. 1941-től 1944-ig segéd Barna Emil villanyszerelő-mesternél, az 1945–1949-es években magánkereskedő társtulajdonos, Tapolcán. 1949-1950-ben raktáros a Badacsonytomaji Kőbánya Vállalatnál. 1950-től 1958-ig Tapolca és környéke Kiskereskedelmi Vállalatnál boltvezető, áruforgalmi osztályvezető. 1958-1960-ban Pápa és Környéke Kiskereskedelmi Vállalatnál áruforgalmi vezető, 1961-től 1968-ig a Veditex Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál igazgató-helyettes. 1968 és 1983 között a Pannonker Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál áruház-igazgató Veszprémben. Tanácstag volt Tapolcán és Veszprémben. Országos ruházati és élelmiszerkereskedõ szakértő. A veszprémi Egyetem-utcai (később Tempo) áruház vezetőjeként munkásságával a szupermarket-kereskedelem első képviselőjének számított. Az áruházát a vásárlóközönség sokáig Wollák-ÁBC-ként ismerte. 

 

November 27.

1944

Mindszenty Józsefet és 26 papot a nyilasok a veszprémi börtönbe hurcoltak. Mindszenty Józsefet 1944. március 15-én szentelték fel veszprémi püspöknek. Ő kezdeményezte és szorgalmazta a dunántúli püspökök memorandumának elkészítését, melyet 1944. október 31-én személyesen adott át a nyilas kormánynak. Amikor a nyilas hatalomátvétel után 1944. november 4-én Szálasi Ferenc esküt tett a Szent Koronára, az új nyilas hatóságok minden közalkalmazottól megkövetelték, hogy esküt tegyen a nyilas hatalomra. Ekkor készítette Mindszenty azt a tanulmányvázlatot, amelyben összefoglalta hitvallását, írásának címe: Juramentum non – nincs eskü. Alcíme: A forradalmat és az Egyházat egyszerre szolgálni nem lehet. A Mindszenty emlékirataiban foglaltak szerint, amikor a püspöki palotába katonákat és menekülőket akart beszállásoltatni, a püspök tiltakozott a beszállásolás és a papok zaklatása ellen, akkor őt is letartóztatták. Mindszenty ezután teljes főpapi díszruhába öltözött, és a rendőröktől kísérve a városon gyalogosan vonult át a vele együtt letartóztatott 26 kispapjával együtt.

 

November 28.

1944

75 éve született Komár István László

 

(Adásztevel, 1944. november 28. - Budapest, 2012. október 17.) énekes.

1962–1965 között a Scampolo, majd 1965–1967 között a Dogs együttes tagja volt. 1966-ban részt vett a Táncdalfesztiválon. 1967-től szólistaként ismét a Scampolo tagja volt, 1969–1970 között az Atlas, és a Bergendy-együttessel lépett fel. 1971–1972 között a Non-Stop együttes énekese. Ekkor jelent meg első szóló kislemeze Jóbarátom címmel. 1973-ban a Szemek, Szájak, Szívek együttes, a hetvenes évek második felében a Sprint együttes tagja volt. 1977-ben jelent meg nagylemezük. 1981-ben jelent meg első önálló nagylemeze: Pepita, melyet később számos újabb követett. Dalai rock and roll stílusúak, a magyar Elvis Presleynek is nevezték, mivel saját bevallása szerint is rajongója volt az énekesnek. 2011. november 28-án Hungaroton kiadó Életműdíjat adományozott neki. A budapesti Újköztemetőben nyugszik. 

 

November 29.

1919

100 éve született Márton Antal

(Ősi, 1919. november 29. - Hárskút, 1995. szeptember 4.) r. k. kanonok, múzeumigazgató.

A gimnáziumot Veszprémben végezte, 1939-ben érettségizett. A veszprémi szeminárium növendéke, 1944-ben szentelték pappá. Káplán Felsőörsön, Gyulakeszin és Gógánfán. Internálták 1946-ban, majd egy éven át házi őrizetben tartották Ősiben. Újra káplán Iszkázon. 1948-tól haláláig szolgált az általa szervezett hárskúti plébánián, ahol Vándor Ferenc veszprémi építészmérnök tervei alapján megépíttette a paplakot és a templomot. Márkón felújíttatta a kálváriát. 1973-tól szervezte és vezette az Egyházmegyei Múzeumot, sok energiát fektetett a gyűjtemény gyarapítására. 1975-től címzetes esperes, 1985-ben tb., majd 1986-ban tényleges kanonok. Az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács tagja. Levéltári kutatásokat végzett az egyházmegye, valamint Márkó és Hárskút múltjára vonatkozóan. Veszprém város önkormányzata 1992-ben Gizella-díjjal tüntette ki. 

 

November 30.

2009

75 éve született Jokesz István

(Kolontár, 1944. november 30. - Ajka, 2009. április 6.) polgármester.

1963-ban a pápai Jókai Mór Közgazdasági Technikumban érettségizett. 1963-tól 1967-ig utókalkulátor az Ajkai Hőerőmű Vállalatnál. 1968–1982-es években főelőadó az Ajkai Városi Tanácsnál. 1982-től 1987-ig tanácselnök Kislődön. 1987 és 1990 között tanácselnök, 1990-től polgármester Devecserben. Ajkán temették. 

 


 

December

 

1944

75 éve halt meg Margittay Rikárd

(Lugos, 1890. október 12. - Buchenwald, 1944. december ?.) író, szerkesztő, Balaton-kutató.

Bécsben folytatott jogi és zeneszerzési tanulmányokat, egyidejűleg elvégezte a kereskedelmi akadémiát. A budapesti egyetemen avatták a jog- és államtudományok doktorává. Az 1. világháborúban katona, utána a Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazója és a Pester Lloyd közgazdasági szerkesztője. A Tanácsköztársaság idején Varga Jenő népbiztos titkáraként a Népgazdasági Főtanács titkárságának vezetője. 1920 után magánalkalmazott, közben irodalommal és újságírással foglalkozott. 1928-tól Zamárdiban élt, 1936 és 1943 között a Balatoni Kurir munkatársa. Sokat tett a Balaton és vidéke népszerűsítése érdekében. Számos történelmi, irodalmi és művészeti emlék, népművészeti hagyomány megőrzésében tevékenykedett, egyedülálló balatoni könyvtárat gyűjtött össze. Koncentrációs táborban halt meg. 

1989

Városlődön felelevenítették a ChristKindl népszokást. Városlődön a Christkindl hagyományát 1950-ig ápolták, majd 1989-ben elevenítették fel. A programban a hetedik és nyolcadikos diákok vesznek részt, akik december 24-én járják a házakat, majd a templomban az éjféli misén is előadják a darabot. A német nyelvű leánybetlehemes játék, az úgynevezett „Christkindlspiel” több bakonyi faluban ismert, de a szereplők ruházata, énekeik dallama és szövege, a játék koreográfiája eltéréseket mutat.

 

December 3.

1999

 

20 éve halt meg Boksay György

(Pápa, 1929. április 24. - Veszprém, 1999. december 3.) idegenforgalmi szakember, tolmács–fordító.

1947-ben a Pannonhalmi Szent Benedek-rendi Gimnáziumban érettségizett. 1947–1950-ben az ELTE olasz–angol szakán öt félévet hallgatott. 1964–1966-ban a Közgazdasági Egyetem Idegenforgalmi Szaktanfolyamán, 1960-ban az Országos Idegenforgalmi Tanács Idegenvezető Képző tanfolyamán végzett. 1957–1958-ban Révfülöpön bolti eladó. 1958-tól 1970-ig a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal Balatonfüredi Kirendeltségén előadó, főelőadó, csoportvezető. 1970–1972-ben a Balatonfüredi Cooptourist irodavezetője. 1972 és 1989 között a Balatonfüredi Hajógyárban műszaki fordító, tolmács, műszaki ellenőr. 1989-től nyugdíjas. 1950-ben illegálisan elhagyta az országot. Ausztriából Ausztráliába megy, ahol tökéletesíti olasz, angol és német nyelvtudását. 1957-ben tér vissza. Munkája mellett idegenvezetőket oktat. 1966-ban tevékenyen részt vesz a Nemzetközi Camping és Karavánkocsi Szövetség XXVII., magyarországi találkozójának előkészítésében és lebonyolításában. 1961-ben Salvatore Quasimodo balatonfüredi emléktáblájának szövegét fordította. Az 1970-es évektől hat éven át a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban idegenforgalmi órákat tart. Az 1980–as televíziós Jókai-vetélkedő egyik erőssége. 1985-től a Bencés Diákszövetség tagja. A csopaki Kaláris néptánc-együttes (vezetője Boksay Györgyné 1967–1990) külföldi útjait javarészt Ő szervezte, levelezte és tolmácsolta. 1995–1999 között a Garda–Balaton Társaság elnöke. Hosszú évekig volt tanácstag Csopakon. Díjai és kitüntetései: 1961 Munka Érdemérem. 1974 Kiváló Dolgozó. 1980, 1983 Igazgatói Dicséret. Többszörös Kiváló Brigád. 1981 Alkotói Díj I. fokozat. két olasz emlékplakett: 1988 Mantova, 1990 San Martino–Solferino. Csopak község temetőjében van sírja.

 

December 4.

1919

 

100 éve halt meg Entz Géza

(Mezőkomárom, 1842. március 29. - Budapest, 1919. december 4.) orvos, tanár, zoológus.

Az MTA-nak 1883-tól levelező-, 1890-től rendes tagja. Entz Ferenc orvos fia. Egyetemi tanulmányait Pesten végezte, 1867-ben orvosdoktorrá avatták. 1867-től a pesti egyetem élettani tanszékén tanársegéd, 1869 után a Kolozsmonostori Gazdasági Akadémia tanára. 1873-tól a kolozsvári egyetemen, 1889 után a budapesti műegyetem állattani tanszékén, 1901 és 1914 között a budapesti egyetem orvoskarán tanított. 1879-től szerkesztette a kolozsvári Orvos-természettudományi Értesítőt, 1890-től társszerkesztője a Természet-tudományi Közlönynek. Elsők között ismertette Magyarországon Darwin A fajok eredete c. munkáját, de később antidarwinista nézeteket képviselt, 1914-ben teljesen elvetette a Darwinizmust. Legintenzívebben művelt témája az egysejtűek világa volt, ezeket nevezte el véglényeknek. Mint ázalékállatokat nagy számban vizsgálta már Kolozsváron a környező vizekből, később a Duna kitöréseiből és főleg a Balatonból. A Magyar Biológiai Társaság Entz Géza-díjat alapított, amelyet először 1980-ban adományoztak. 

 

December 5.

1869

 

150 éve született Singer Bernát

(Sátoraljaújhely, 1869. december 5. - Szabadka, 1916. június 21.) főrabbi.

1887-1893 között a Budapesti Rabbiképző növendéke volt. 1892-ben avatták bölcsészdoktorrá, 1894-ben rabbivá. Lelkészi szolgálatát Tapolcán kezdte. Próbaszónoklatát magyar és német nyelven 1894. február 10-én tartotta az izraelita templomban. Három jelölt közül az ő szereplését ítélte legjobbnak a zsidó hitközség képviselőtestülete. Nyolc évig tartó tapolcai szolgálat alatt a papi teendői mellett végezte a tapolcai izraelita elemi iskolában a hittanítást. Teológiai dolgozatokat, folyóirat és újságcikkeket írt. Gondolatainak rendszeresen helyet adott a Tapolcza és Vidéke is. A tapolcai imaházban elmondott beszédei 1896-ban, könyv alakban is megjelentek. 1902-ben a szabadkai hitközség hívta meg főrabbijának. Emlékére létesült Szabadkán a „Singer Bernát Szeretetház és Kórház”. 

 

December 7.

1969

 

50 éve halt meg Brisits Frigyes Ervin

(Máza, 1890. március 4. - Vác, 1969. december 7.) irodalomtörténész, tanár.

Az 1934–1949-es években az MTA levelező tagja. A ciszterciek zirci rendházában tanult. Budapesten a Szent Imre Gimnázium tanára, 1939 és 1948 között igazgatója, közben a budapesti egyetem magántanára. 1957-ben megszerezte az irodalomtudományok doktora címet. 1919 és 1926 között szerkesztette a Magyar Középiskola c. lapot, irodalmi olvasókönyvet írt. Jelentősek Vörösmarty-kutatásai. Összefoglaló irodalomtörténeti munkája: A magyar irodalom története a 19. sz. első felében. 

2009

Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár falán felavatták Halász Béla emléktábláját. Halász Béla könyvtárigazgató emlékére, születésének 70 évfordulóján állított szürke márvány emléktáblát 2009. december 7-én avatta fel Varga Béla nyugalmazott könyvtárigazgató.

 

December 8.

1944

A front eléri Balatonfőkajárt és itt ingadozik hetekig. 1944. december 8-ától 1945. január 17-ig éltek pincékben, odúkban, vagy a senki földjén a lakosok. (Itt haladt át a Margit-vonal). 7-szer cserélt gazdát a falu, ekkor 181 polgári lakos halt meg. Magyarország valamennyi községe közül a károk arányát tekintve Balatonfőkajár a hetedik helyen állt. A második világháborúban a Szeretetszövetség által alapított Bakó Judit árvaházat bombatalálat érte, és minden lakója életét vesztette.

1969

50 éves a BVTC

A Veszprémi Vegyész és a Veszprémi Vasas Torna Klub egyesüléséből 1969. december 8-án megalakul a Bakony Vegyész Torna Club (BVTC) 14 szakosztállyal, színéül a kék-fehéret választva.

 

December 9.

2009

 

10 éve halt meg Selényi Antal Ferenc

(Debrecen, 1928. június 17. - Veszprém, 2009. december 9.) bőrgyógyász, nemigyógyász, kozmetológus.

1946-ban a debreceni Fazekas Gimnáziumban érettségizett. 1953-ban a Debreceni Orvostudományi Egyetemen (DOTE) általános orvosi oklevelet, 1957–1958-ban orvosi diplomát, 1956-ban (DOTE) Dermato-prothetica, Bőr-nemibajok, 1963-ban a SOTE Kozmetológia szakon szerzett oklevelet. 1950–1951-ben DOTE Anatómiai Intézetében prosector, 1952–1953-ban a Hajdú-Bihar Megyei Rendelőintézetnél orvos-írnok. 1953-tól 1956-ig a DOTE Bőrklinikán központi gyakornok, 1956–1958-ban tanársegéd. az 1958–1961-es években a Hajdú-Bihar Megyei Bőrklinikai Bőr–Nemibeteg Gondozó Intézetnél vezető főorvos, a Debreceni MÁV Szakrendelő Intézetnél bőrgyógyász konziliárus. 1961 és 1984 között vezető főorvos a Veszprém járásban, Balatonalmádi–Fűzfőgyártelep–Balatonfüred településeken. 1964-től a Balatonfüredi Állami Szívkórházban bőrgyógyász konziliárus. 1984 után rokkant nyugdíjas. A Magyar Vöröskereszt és a TIT tagjaként egészségügyi felvilágosítást folytatott. A bőrgyógyászat és neurológia határterületeit vizsgálta. Bőrgyógyászati cikkeit, tanulmányait hazai és külföldi tankönyvek, kézikönyvek és folyóiratok nyilvántartják és idézik. 

 

December 10.

1968

 

125 éve született Csaba Jenő

(Nagykanizsa, 1894. december 10. - Budapest, 1968. március 27.) piarista tanár, író.

Iskoláit Nagykanizsán, Vácott, Rózsahegyen, valamint a Piarista-rend tagjaként a budapesti tudományegyetemen végezte, 1918-ban filozófiai doktorátust szerzett. Budapesten, Kecskeméten, Szegeden, 1931 és 1935 között Veszprémben, Kolozsvárott, s végül Sátoraljaújhelyen tanított. 1942-ben kilépett a rendből. Egy ideig szerkesztette a Cserkész c. lapot, állandó munkatársa volt a Zemplén c. hírlapnak. 

 

December 11.

1894

 

125 éve halt meg Halasi István

(Lábatlan, 1822. február 7. - Pápa, 1894. december 11.) pedagógus, tankönyvíró.

1847-ben nyert kisdedóvó-képző oklevelet. Budán óvodát vezetett és német szakembereket tanított magyar nyelvre. 1848-ban előbb nemzetőr, később a Hivatalos Közlöny munkatársa volt. A szabadságharc leverése után Lábatlanba vonult vissza. Több településen, Kissárón (jegyző is volt), Garamlökön és Léván tanított. 1856-tól Pápán népiskolai tanítóként dolgozott. Számos magyar nyelvű tankönyv szerzője. 1858-tól Pápán szerkesztette az Egyházmegyei Népiskolai Közlöny c. folyóiratot. 

 

December 12.

1844

 

175 éve született Engel Gyula

(Zalaegerszeg, 1844. december 12. - Balatonfüred, 1911. december 27.) orvos, író.

Pápán a bencéseknél, Pesten a piaristáknál tanult. Bécsben szerezte orvosi oklevelét, ahol az Allgem. Krankenhaus orvosa is volt. 1874-től a Balatonfüredi Szeretetház orvosa, 1878-tólZala vármegye tiszteletbeli főorvosa. 1892-től Budapesten dolgozott, nyaranta Balatonfüreden fürdőorvosként tevékenykedett. Írója a Balaton fürdő gyógyhelyei c. mű (1878) orvostani részének. Tudósítója volt a Veszprém és a Veszprémi Független Hírlap c. lapoknak, írásait országos lapok is közölték. Írt több novelláskötetet és egy színművet (Az agglegény bűnhődése), amelyet 1891-ben Balatonfüreden mutattak be. Balatoni tájképeket, arcképeket is (1888-ban Molnár Aladár arcképét) is festett. Balatonfüreden, a zsidó temetőben nyugszik. 

1929

 

90 éve született Erdősi László

(Székesfehérvár, 1929. december 12. - Veszprém, 2016. október 16.) mérnök-tanár, igazgató.

A BME gépgyártás-technológia szakán 1954-ben mérnök, 1975-ben mérnök-tanár oklevelet kapott. 1954-ben szerkesztő budapesti kutatóintézetben. 1954-től 1959-ig főmérnök a székesfehérvári Tanácsi Vállalatnál. 1959 és 1970 között műhelyfőnök Veszprémben, a Vegyipari Technikumban, 1970-től 1989-ig igazgató az Ipari Szakközépiskolában. 1974-től a Veszprém Városi Modellező Klub elnöke. 1979-től a Megyei Tanács Modellezési Szerkesztőség elnökségi tagja, 1981-től elnökhelyettese. Pedagógiai szervező, fejlesztő tevékenysége során 1959 és 1965 között beindította az alumíniumipari technikusképzés gyakorlati oktatását. 1981–1982-ben a Híradástechnikai Szakközépiskola beindítása. Részt vett az újraindítandó iskolarendszerű technikusképzés előkészítésében, ezt tanulmányok írásával is segítve. 1996–1998-ban a Pedagógus Szakszervezet városi elnöke. 1996 és 1998 között a Szakképzési Szemle szerkesztőbizottsági tagja. Díjak, kitüntetések: 1963., 1974 A Nehézipar Kiváló Dolgozója. 1979., 1984 Kiváló Munkáért. 1983 Ifjúságért Érdemérem. 1988 Pedagógus Szolgálati Emlékérem. 1988 Munka Érdemrend bronz fokozata. Veszprémben, a Vámosi úti temetőben nyugszik. 

1994

 

25 éve halt meg Mohos Zoltán

(Zalagalsa, 1906. március 1. - Veszprém, 1994. december 12.) pedagógus, néptanító, karnagy.

Az elemi iskola után Keszthelyen járt gimnáziumba, majd Vácott elvégezte az Állami Tanítóképzőt, Baján tanítói oklevelet és kántortanítói képesítést szerzett. Vásárosnaményban kezdett tanítani, 1928-ban fél évig tanított Szentkirályszabadján. 1929. januártól tíz évig Veszprémfajsz tanítója és kántora volt. Utána került Veszprémbe a Római Katolikus Elemi Népiskolába. A cserkészapródok vezetője, az Actio Catolica mozgalom lelkes segítője, az egyházközség képviselőtestületének tagja. A Városi Iparostanonc Iskolában a közismereti tárgyakat oktatta, részt vett a Veszprémi Hírlap szerkesztőségi munkájában. 1944-ben egyéves betegszabadságra ment, utána az iskolák államosításáig a veszprémi piarista általános iskola tanítója volt, majd az I. sz. Fiúiskolában tanított. 1966-ban nyugdíjba ment. Oklevele megszerzésének 50. évfordulóján Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott. Egyik utolsó képviselője volt a néptanítók nemzedékének. 

 

December 14.

1944

 

Szovjet gépek bombázták Veszprémet. 1944. december 14-én fél kilenc körül indult meg a támadás, és 150 db 5 kg-os repeszbomba hull a környékre. Találat érte a Szigethy József - Bíró Márton utcák kereszteződését, ahol három bomba robbant, és kiskorú gyermekek haltak meg.

2009

10 éve halt meg Erdélyi Gyula

(Székesfehérvár, 1933. február 8. - Pápa, 2009. december 14.) autodidakta grafikus, ornitológus.

1943-ban a székesfehérvári, 1947-ben a sárbogárdi polgári fiúiskolában tanult. Diákévei alatt párhuzamosan foglalkozott képzőművészettel és madarászással. Első faunisztikai eredményei a Mezőföld „Sárrétének” nevezett területein születtek. 1957-ben Pápára került, a Textilgyárban kapott grafikai feladatokat, majd nyugdíjazásáig a kereskedelemben (ÁFÉSz) dolgozott. 1959 és 1969 között a Textilgyár képzőművészeti körét vezette, néhány kiállítást szervezett, melyeken saját alkotásaival is szerepelt. A Mezőlak–Békás melletti Szélmező-puszta madárvilágának vizsgálatával foglalkozott. 1992 és 1996 között a Napló Pro Natura mellékletének és a Pápai Hírlapnak rendszeres szerzője. 1972-ben a Pápai Ünnepi Hetek meghívásos plakátpályázatán megosztott I. díjat kapott. 

 

December 15.

1844

 

175 éve született Keszler Gyula

(Keszthely, 1844. december 15. - Tapolca, 1916. augusztus 17.) tanító, költő.

Fiai id. Keszler Aladár és Keszler Zoltán. Keszthelyen tanult, majd segédtanítóként Türjén és szülővárosában dolgozott. 1866-ban tanítói oklevelet szerzett, Tapsonyban és Vindornyaszőlősön tanított. 1872 és 1910 között Tapolcán először a Felső-népiskolában, később a Polgári Fiúiskolában tanított. Méhészként saját gyártmányú kaptárt, szőlészként ojtógépet talált fel és forgalmazott. Felfedezte a rézkénpor jótékony hatását a szőlőbetegségekre. Irányította a filoxéra elleni küzdelmet, a Balaton-felvidéki szőlők újratelepítését. Szaklapokban és a Tapolcza és Vidéke c. hetilapban publikált. Fiatal korában egy ideig munkatársa volt a Borsszem Jankó c. élclapnak. Szabadidejében festett, orgonafugákat komponált, Dabronczy és Csobánczy álnéven versei jelentek meg. Verseiből kötetnyi kézirat maradt az utókorra.

1939

 

80 éve született Andor Éva

(Budapest, 1939. december 15. - Budapest, 2014. május 16.) operaénekes.

1964-ig Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (tanára: Andor Ilona), 1965–1972 között Berlinben tanult. 1964-től a Magyar Állami Operaház magánénekese, főiskolai tanár. Fsz.: Mimi (Bohémélet), Manon Lescaut, Pamina (A varázsfuvola), Nedda (Bajazzók), Micaela (Carmen), Margit (Faust), Pillangókisasszony, Susanne (Figaro házassága), Sophie (A rózsalovag). A hetvenes-nyolcvanas években állandó szólistája a veszprémi oratórium hangversenyeknek. Sokat tett a veszprémi oratóriumkultúra felvirágoztatásáért. 

 

December 17.

1939

 

80 éve született Szelestey László

(Tüskevár, 1939. december 17. - Várpalota, 1991. július 9.) festőművész, tanár.

A középiskolát Pápán végezte, majd egy évet az Elekthermax Vállalatnál dolgozott. Középiskolásként A. Tóth Sándor szakkörében festett és rajzolt. 1963-ban a szegedi főiskolán szerzett oklevelet. A Várpalotai 1. Sz. Általános Iskolában kapott munkalehetőséget és mindvégig itt dolgozott. A Képzőművészeti Alapnak 1967-től tagja. Festészetére Kohán György volt nagy hatással. Műveit főként a sötét színek és a fehér párbeszéde, a barokk alkotások fény-árnyék hatásaira emlékeztető eleven játéka teszi izgalmassá. A Bakony festőjének vallotta magát. A Balaton és a Bakony táji és emberi szépségeit mutatta be. Sok egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek alkotásai. Munkái megtalálhatók várpalotai és Veszprém megyei gyűjteményekben. 

 

December 18.

1919

 

100 éve született Terray Barnabás

(Apatin [Szerbia], 1919. december 18. - Veszprém, 1991. június 24.) tanár, neveléstörténeti kutató.

Tanítói, majd általános iskolai tanári oklevelet szerzett. 1945 és 1971 között több városban és községben tanított. Az 1956-os forradalomban tanúsított magatartása miatt 1957-ben Egerből Kartalra helyezték. Nyugdíjasként az Országos Evangélikus Levéltárban dolgozott. 1959 után jelentek meg neveléstörténeti munkái, a reformkor irodalomtörténetéről és a családról szóló írásai. 

1999

 

20 éve halt meg Gáldonyi Béla László

(Szolnok, 1928. július 18. - Veszprém, 1999. december 18 ?.) újságíró.

Dolgozott megyei lapoknál Szolnokon, Salgótarjánban és Pécsett. 1967-ben került Veszprémbe, ahol a Napló belpolitikai rovatának munkatársa volt. 

2009

 

10 éve halt meg Nagy Béla

(Cegléd, 1923. október 23. - Pápa, 2009. december 18.) festőművész.

1942-ben a Kispesti Reálgimnáziumban érettségizett. 1950-ben a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Kontuly Béla, Kmetty János, Bernáth Aurél és Bortnyik Sándor tanítványaként végzett. 1951 és 1984 között középiskolai rajztanárként Hatvanban, Gyöngyösön, majd Kazincbarcikán dolgozott. Hosszú ideig vezetett képzőművész köröket. Rajzai jelentek meg folyóiratokban. Nyugdíjas éveitől több időt tudott festésre fordítani. Természetelvű, impresszionisztikus festő volt, aki azonban a modern irányzatok eredményeit is beépítette festészetébe. 1981 után Bakonykoppányban élt. Önálló kiállításai: 1985 Kazincbarcika, 1987 Miskolc, 1997 Visegrád, Pápa, 1999 Vp., 2000 Bakonykoppány. Csoportos tárlatok: Salgótarján, Tokaj, Tihany, Vp., Pápa, Miskolc, Bulgária, Szlovákia. Díjak, kitüntetések: 1943, 1944 Nemes Marcell-díj. 2009 Pro Comitatu, Veszprém. Az országos képzőművész pedagógus kiállításokon több alkalommal is díjazták munkáit. 

 

December 19.

1844

 

175 éve született Galamb István

(Veszprém, 1844. december 19. - Veszprém, 1911. augusztus 8.) jogász, jogi író.

A középiskolát Veszprémben, Pápán és Pozsonyban végezte, jogot Pesten tanult. 1872-től járásbíró volt Zircen. Jogi cikkeket írt, amelyek szaklapokban jelentek meg. 

1919

 

100 éve halt meg Jánosi Boldizsár

(Veszprém, 1841. szeptember 15. - ?, 1919. december 19.) ciszterci tanár, író.

Gimnáziumba Veszprémben, Székesfehérvárott és Egerben járt. 1864-ben lépett a Cisterci Rendbe. Teológusként egy évet Zircen töltött. Előbb Baján, majd Újvidéken, később Budapesten tanított. Magyarázatai jelentek meg Cicero és Sallustius műveiről. Homérosz két eposzát fordította.

 

December 20.

1944

 

75 éve halt meg Bródy Imre

(Gyula, 1891. december 23. - Mühldorf [Németország], 1944. december 20.) fizikus.

A budapesti tudományegyetemen szerzett középiskolai tanári oklevelet. 1919-ben tanársegéd a műegyetemen. A fehérterror elől Göttingenbe emigrált, a Nobel-díjas Max Born munkatársa volt. 1923-tól az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának dolgozója. A kripton töltésre 1930-ban tett szabadalmi bejelentést. A kripton-gáz gyakorlati alkalmazásának és nagyüzemi gyártásának szabadalmát 1935-ben jegyeztették be. A kriptonlámpa gyártásához 1937-ben Ajka-csingervölgyben építették fel az első, folyamatosan működő üzemet. A találmány világsikert aratott. Bródyt 1944-ben a fasiszták elhurcolták. Emlékét a volt gyárüzem falán tábla, Ajkán a róla elnevezett gimnázium udvarán mészkőből készült mellszobor, Kőfalvy Gyula szobrászművész alkotása őrzi. 

 

December 21.

2009

 

10 éve halt meg Vetzl Nándor

(Zirc, 1923. október 17. - Veszprém, 2009. december 21.) szövetkezeti elnök.

1943-ban a székesfehérvári Szent István Középfokú Mezőgazdasági Tanintézetben, 1947-ben a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen végzett. 1949-től 1954-ig a Veszprém Megyei Állami Gazdaságok központjában agronómus. 1954 és 1961 között a porvai Állami Méncsikó Nevelőtelep vezetője. Az 1961–1967-es években a borzavári Új Alkotmány Tsz-ben főagronómus. 1967-től 1974-ig a Bakonytáji Termelőszövetkezetek Szövetségében titkárhelyettes. 1974–1975-ben a zirci Bakony Tsz elnök-helyettese, 1974 és 1984 között elnöke. 1984 után nyugdíjas. Díjak, kitüntetések: 1967 Munkaérdemrend ezüst, 1978 arany. 1981 Ujhelyi Imre Emlékérem. Sírja Zircen, az Alsó temetőben. 

 

December 22.

2009

 

10 éve halt meg Rómer Pál

(Csabacsűd, 1921. január 25. - Veszprém, 2009. december 22.) agrárközgazdász, tanár.

1949-ben szakérettségizett. 1952-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állattenyésztő szakán, 1959-ben a Pártfőiskola tanári szakán, 1966-ban a Közgazdaságtudományi Egyetem agrárközgazdász szakán (kihelyezett tagozatán), 1976-ban a Országos Vezetőképzőben szerzett oklevelet. 1952–1953-ban a Fejérmegyei Állami Gazdaságok Trösztjénél állattenyésztő, 1953-ban Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumában előadó. 1953-tól 1960-ig az Ihászi Állami Gazdaság igazgatója. Az 1960–1967-es években az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságán mezőgazdasági osztályvezető. 1967 és 1975 között a Bakonytáji tsz-ek veszprémi Területi Szövetségének titkára. 1975–1976-ban az Aszófői VINICOOP Tsz Közös Vállalkozás igazgatója. 1976-tól 1988-ig a Badacsonyi Állami Gazdaságnál műszaki, gazdasági tanácsadó, Balatonvilágoson. A „Badacsonyi Szőlő és Bortermelési Rendszer” megszervezése nagyrészt az ő érdeme is. A „20 éves Népgazdasági Terv” dokumentumai megváltoztatásával a Marcal vízgyűjtő torkolati részének kiépítését 10 évvel előbbre hozatta, így Veszprém megye is nyert ebből. 1966 és 1981 között MAE tag, az Állattenyésztési Tagozat elnöke. Részt vett az 1960-as években Veszprém megye folyóvíz és karsztvíz viszonyainak megismerésére indított kutatásokban, majd a vízrendezés beindíttatásában. Több állami kitüntetés tulajdonosa: köztük 1956-ban az Állami Gazdaságok Kiváló Dolgozója, 1967-ben Veszprém Megyéért arany fokozat, 1980-ban Kiváló Dolgozó, 1970-ben Agrártudományi Egyesület arany jelvénye. Alsóörs község temetőjében nyugszik. 

 

December 23.

1869

 

150 éve született Rott Nándor

(Bodenstadt [Morvaország], 1869. december 23. - Veszprém, 1939. március 3.) római katolikus püspök, tanár.

A középiskolát Budapesten a piaristáknál és Esztergomban a bencéseknél végezte. Filozófiai és teológiai tanulmányokat Rómában folytatott, mindkettőből doktorátust szerzett. 1896-ban Rómában szentelték pappá. Hazatérve az Esztergomi Szeminárium tanáraként filozófiát és pedagógiát tanított. 1904-től császári és királyi udvari káplán, 1908-tól esztergomi kanonok. Számos más egyházi tisztség és méltóság tulajdonosa: a budapesti egyetem hittudományi karának doktora, a Budapesti Központi Szeminárium rektora. Veszprémi püspökké 1917. május 16-án, a hadszíntéren nevezték ki. Nevéhez szervezeti változások és építészeti alkotások egész sora fűződik. Renováltatta a veszprémi székesegyház külsejét. Irsy László somlójenői származású, budapesti építészmérnök tervei alapján felépíttette a veszprémi Szent Margit-templomot. A munkában részt vett Linczmajer György veszprémi építészmérnök. A templomot 1938. szeptember 8-án szentelték fel. Kívül-belül tataroztatta a veszprémi és a sümegi püspöki palotát, rendbe hozatta mindkettő kápolnáját és azok festményeit. Pellicioli Mór bergamoi mesterrel felújíttatta a sümegi plébániatemplom Maulbertsch-freskóit. Fejlesztette Veszprémben az egyházmegyei könyvkereskedést és a nyomdát, amely új és nagyobb székházat is kapott. (A 2. világháború végén mindkettő tűzvész áldozata lett.) Mintaszerűen rendeztette a püspöki levéltárat és könyvtárat, ez utóbbit 10 ezer kötettel gyarapította is. Püspöki bizottságot állított fel többek között Balatonfüreden. Új lelkészségeket szervezett a megyében: 1918-ban Balatonfüreden, 1919-ben Herenden, 1928-ban Ajkán, 1931-ben Balatonakalin és Úrkúton, 1934-ben, Balatonalmádiban, 1935-ben Fűzfőgyártelepen, 1936-ban Balatonszepezden, Kertán, Kolontáron. Premontrei apácákat telepített Külsővaton és Somlóvásárhelyen, karmelitákat Berhidán, szegénygondozó apácákat Veszprémben. Egyházi folyóiratokban jelentek meg értekezései és szentbeszédei. Olaj, vászon arcképe a veszprémi érdeki palotában. 1927-ben Veszprém városa díszpolgárává választotta. Veszprémben a Szent Margit-templomban helyezték örök nyugalomra.

1944

 

75 éve halt meg Czeglédy Sándor

(Nádasdladány, 1883. március 28. - Cegléd, 1944. december 23.) ref. lelkész, tanár, műfordító.

Tanulmányait Gyönkön és Pápán végezte. 1895-től középiskolás, 1901-től teológus Pápán a Ref. Kollégiumban, 1908-ban magántanári képesítést szerzett, itt jelent meg 1903-ban a Fordított és eredeti költemények c. kötete is. 1914-ben ismét ide költözött, amikor kinevezték a teológia akadémia tanárának. 1920-tól már ismét más városokban lelkészkedett. 1927-ben a Pápai Ref. Kollégium gondnokává választotta. Verseket, regényeket, egyházi műveket fordított. Hamar Istvánnal és Kállay Kálmánnal kiadta Sylvester bibliai lexikonát. Felelős szerkesztője volt a Dunántúli Protestáns Lapnak. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van. 

1989

 

30 éve halt meg Kozák Károly

(Budapest, 1920. augusztus 31. - Budapest, 1989. december 23.) régész, muzeológus, művészettörténész.

A polgári iskola elvégzése után vasesztergályosnak tanult, 1945 és 1948 között Keszthelyen a középiskolai fiúinternátusban nevelő. 1949-ben a Pápai Tanítóképző Intézetben tanítói oklevelet szerzett, 1951-ig Kuncsorbán, az általános iskolában tanított. 1956-ban a budapesti tudományegyetem régész–muzeológus szakán szerzett oklevelet. 1957 és 1966 között a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvertárának régész-muzeológusa, 1966-tól a Műemléki Felügyelőség régésze és régészeti csoportvezetője. 1971 után a budapesti műegyetemen mb. előadó. Feltárta a sümegi várat, egyúttal irányította az egri vár feltárását. A sümegi várban végzett feltárásai, építéstörténeti és építésszerkezeti vizsgálatai lehetővé tették a várrom korszerű felújítását. Részt vett a szekszárdi, szigligeti, győri, celldömölki, kácsi, lovászpatonai, zalaszántói apátságok, illetve templomok feltárásában is. Egész sor középkori templom és más objektum kutatásánál volt ásató régész vagy szakértő tanácsadó: szigligeti Avasi templom, ugodi várdomb és templom, tihanyi Árpád-kori remetetelep stb. Művészettörténészként elsősorban a 13. századi magyarországi templomépítészettel foglalkozott. Több évtizeden keresztül kutatta a szerzetesrendek történetét, építészeti sajátosságait. Különösen a kerámiák, a gótikus és reneszánsz kályhák, kályhacsempék érdekelték, s foglalkozott középkori kőfaragványokkal is. Jelentős kiállításokat rendezett a sümegi és az egri várról. Fegyvertörténeti kutatásai is jelentősek. Tanulmányai országos periodikákban, megyei és helyi múzeumi évkönyvekben jelentek meg. A Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára sorozatban kilenc kötete jelent meg. 

 

December 24.

1844

 

175 éve született Bánfi Alajos

(Győrsziget, 1844. december 24. - Sümeg, 1920. december 26.) tanító.

A tanítóképzőt Győrben végezte, majd Lébényben, Sövényházán és Kiscellben tanított. Sümegre 1870-ben került, ahol később igazgatótanító volt. Pedagógiai tárgyú cikkeket tett közzé. 

1944

 

Veszprém újabb bombázása

Újabb, két órán át tartó bombázás karácsony éjjel. Találatot kapott a Károly-templom mellett csomópont, Plosser-sétány, a múzeum és a kórház környéke. A kórház épülete súlyosan megrongálódott, két osztály ki kellett költöztetni a pincébe. Találatot kapott a 74-es sz. és a 8-as sz. főút vonalán több utca is, valamint a Városháza és a Korona Szálló, a Színházkert, az Angolkisasszonyok rendháza.

 

December 25.

1949

 

70 éve halt meg Antalffy Mihály

(Devecser, 1877. szeptember 25. - Budapest, 1949. december 25.) jogi író, kúriai bíró.

A budapesti tudományegyetemen államtudományi, Kolozsváron jogi doktori oklevelet szerzett, majd bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1897 és 1901 között a Központi Statisztikai Hivatal tisztviselője. Bírósági szolgálatba 1901-ben lépett. Baranyaszentlőrincen és Pécsett járásbíró, Szarajevóban vizsgálóbíró. 1922-től a budapesti ítélőtábla bírója, 1928-tól kúriai bíró, majd kúriai tanácselnök volt. Elsősorban a polgári peres és nem peres eljárások gyakorlati kérdéseiről írt. 1922 és 1936 között szerkesztette a Polgári Törvénykezési Jog Tára c. döntvénygyűjteményt, majd a háború után 3 évig a Magánjogi Döntvénytárt. Versei és novellái elsősorban a Magyar Szemle és a Szépirodalmi Kert, jogtudományi dolgozatai a Jogállam, a Jogtudományi Közlöny és a Magyar Jogi Szemle c. folyóiratokban jelentek meg. 

1959

 

60 éve halt meg Blum Zoltán

(Pápa, 1892. január 3. - Budapest, 1959. december 25.) labdarúgó, edző, kereskedő.

Nagy része volt a magyar labdarúgás első sikereiben. 1906-ban a Ferencvárosi Torna Clubban kezdte pályafutását. Az FTC örökös bajnoka. 1928 és 1830 között a Somogy SC, a Váci Reménység balfedezete. Bajnoki mérkőzésen 222 alkalommal szerepelt, a magyar válogatottnak 38 alkalommal volt tagja. 1929-től edzőként tevékenykedett. 

 

December 26.

1919

 

100 éve született Entz Béla

(Budapest, 1919. december 26. - Tihany, 2012. április 26.) hidrobiológus.

A biológiai tudományok kandidátusa (1952). 1938-ban a Budapesti Kegyesrendi Gimnáziumban érettségizett. 1942-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen oklevelet és egyetemi doktori címet szerzett. 1943-tól 1953-ig a Magyar Biológiai Kutatóintézet, majd az MTA Tihanyi Biológiai Kutatóintézet tudományos kutatója, az 1953–1960-as években mb. igazgatója, 1960–1966 között igazgató-helyettese. 1966 és 1969 között Ghana Scientific Institute Aquatic Biology Accra, Principal Researcher Officer. 1970–1974 FAO Project Manager Assuánban (Egyiptom), a Nasser-tavi kutatásoknál. 1975-tól 1983-ig MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany, tudományos főmunkatárs. 1983 után nyugdíjas. 1954–1955-ben a BME mérnöktovábbképzésében limnológiai előadó. 1975-től a TIT Veszprémmegyei Szervezetének elnökségi tagja. 1976 és 1980 között a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának és az MTA Hidrobiológiai Bizottságának elnöke. 1982-ben a Miskolci Nehézipari Egyetem mérnöki limnológiai előadója. 1983–1984-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen trópusi limnológiát ad elő. Az 1980-as években a VEAB Ökológiai Bizottságának elnöke. 1984-től a Magyar Biológiai Társaság és 1990-től a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteletbeli tagja. 1994-től 2000-ig az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Balatonkutatási Alapítványának és 1998-tól a IV. Károly Király Kálvária Alapítványának kuratóriumi elnöke. A FAO megbízásából tanulmányutakat vezetett az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Fülöp-szigetek, Thaiföld, India, Ghana, Lengyel-, Svéd-, Német- és Olaszországba. Nyelvtudása: angol, holland, német, francia, olasz, latin, orosz, arab. Kutatómunkáinak területei: hidrobiológia-hidrokémia. Balatonkutatás. Afrikai víztározók kutatása (Volta-tó, Ghana. Nasser–Nubia-tó, Egyiptom–Szudán).

1929

90 éve született Starcsevics Tiborné

(Tapolca, 1929. december 26. - Tapolca, 1994. június 19.) könyvtáros.

A háború utáni könyvtáros nemzedék egyik jelentős alakja. 1960 és 1984 között a Tapolcai Városi Könyvtár módszertani csoportvezetője. Szervezte és irányította a város közigazgatási- és természetes vonzáskörzetébe tartozó községek könyvtári ellátását. Kialakította és jól működő ellátó szervezetté formálta a kiskörzeti könyvtári modellt.

 

December 27.

1929

 

90 éve született Udvardi Erzsébet

(Baja, 1929. december 27. - Keszthely, 2013. február 5.) festőművész.

Szülei: Udvardi Lázár tanár, Kovács Emma tanítónő. Férje: Tamás István újságíró. 1947-ben Baján, Rudnay Gyula szabadiskolájában, 1953-ban a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán, Bernáth Aurél, Fónyi Géza, Domanovszky Endre tanítványaként végzett. 1953-tól 1958-ig a Vendel utcai Tanítóképző rajztanára, Budapesten. 1959-től Badacsonytomajon él, 1960–1963 Derkovits-ösztöndíjas. Pályája kezdetén a varázslatos balatoni táj és lakóinak művészi megjelenítése foglalkoztatta. Ennek során újította meg alkotó módszereit és fejlesztette ki a rá jellemző kollázs-technikát. Az 1980-as évektől fokozatosan a bibliai témák felé fordult. Számos oltárképet készített. Arany János balladáihoz készített illusztrációi az EKMK-ban láthatók, külön albumban is megjelentek. Önálló kiállításai: 1965. Ernst Múzeum. 1965, 1977 Veszprém. 1970. Budavári Palota. Vigadó, Balaton Múzeum Keszthely, Bécs, Apátsági Múzeum Tihany. 1971 Szeged. 1974 Csók Galéria Bp., Balatonfüred, 1976 Fonyód. 1977 Ajka. 1980 Boston. 1981 Köln. 1983 Műcsarnok Bp. 1984 Vigadó Galéria Bp. 1987 Sopron. 1988 Tihany. 1989 Baja. 1991 Bécsújhely. 1992 Bécs. 1996 Sopron, Baja. 1999 Tihany. 2000 Badacsonytomaj. Díjak, kitüntetések:1962 SZOT-díj. 1966 Egry József-díj. 1969 Munkácsy Mihály-díj. 1975 Érdemes Művész. 1981 Kiváló Művész. 1989 A Szent Fortunatus Lovagrend Művészeti Nagydíja, Mainz. 1990 Magyar Művészetért Díj. 1998 Baja Város Díszpolgára. 1999 Kossuth-díj. A bajai Rókus temetőben nyugszik.

 

December 28.

1869

 

150 éve született Hanauer Árpád István

(Pápa, 1869. december 28. - Vác, 1942. január 15.) római katolikus püspök, író.

A középiskolát Pápán a bencéseknél kezdte, de Kalocsán a jezsuitáknál érettségizett. 1887-ben a veszprémi papnövendékek közé került. A teológiát Innsbruckban végezte. 1892. július 26-án Innsbruckban pappá szentelték. 1911-től a Szent Imre Kollégium igazgatója, 1917-től veszprémi kanonok, 1919-től haláláig váci püspök. Újraindította a váci papnevelő szemináriumot. 1927-től tagja a felsőháznak, 1935-től királyi titkos tanácsos, 1936-tól pápai trónálló. Művei, összegyűjtött írásai az egyházmegye művelődéstörténetének hű tükörképét, hiteles forrását adják. Tanulmányai és cikkei katolikus folyóiratokban és lapokban jelentek meg. Sírja a váci Székesegyházban. 

1944

 

75 éve halt meg Horánszky Lajos

(Szolnok, 1871. június 3. - Budapest, 1944. december 28.) politikus.

A Budapesti Kereskedelmi Akadémián végzett, majd Hamburgban, Berlinben, Párizsban és Bécsben különböző pénzintézetek alkalmazottja. 1895-től az újonnan alapított Magyar Agrár- és Járadékbank munkatársa. 1901 és 1905 között a Szabadelvű Párt programjával Veszprém város országgyűlési képviselője. 1910-ben részt vett a szabadelvű-párti politikusokat összefogó Nemzeti Munkapárt létrehozásában. Az 1. világháború után visszavonult a politikától. 1926-tól a Kisfaludy Társaság rendes tagja. Írt Batthyány Lajosról, Grünwald Béláról, Munkácsy Mihályról, Liszt Ferencről, Tisza Istvánról, Illésházy Istvánról, Beöthy Zsoltról. Magyar írók műveinek első kiadásából, értékes képekből és metszetekből álló gyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben van. 

 

December 29.

1949

 

Államosították az Egyházmegyei Nyomdát. Az Egyházmegyei Nyomdát Hornig Károly püspök alapította 1894-ben. 1949. december 29-én jelent meg a nyomdák államosításáról szóló rendelet, és Veszprémben ezen nyomda és a Vida-nyomda tekintetében még aznap végre is hajtották. A Pósa nyomdát már korábban, 1945. március 25-én lefoglalták.

1969

 

50 éve halt meg Treiber Károly

(Kolontár-Lőrintepuszta, 1890. március 20. - Ajka, 1969. december 29.) bányász.

Sokgyermekes cselédemberek családjába született, már fiatalon dolgoznia kellett. Segédmunkás az Ajkai Üveggyárban, majd ló-vezető csillés, később vájár a szénbányában. 1915-ben katona, 1917-ben a bányászok bérköveteléseit vezette. A Tanácsköztársaság időszakában a munkástanács elnöke, termelési népbiztos. A bukás után négy évig befalazva élt testvére bódéi lakásában. 1923-ban egy somlói pincébe menekítették, ahonnét az SZDP segítségével Budapestre ment, később Bécsbe emigrált. 1931-ben hazajött, de már Sopronban elfogták, egyévi börtönre ítélték. Szabadulása után csendőri felügyelet alatt, alkalmi munkákból élt. 1945 után Ajkán a bányafelügyeletet irányította. 

2009

 

10 éve halt meg Boros Jenő

(Sobor, 1924. január 12. - Pápa, 2009. december 29.) vezérigazgató.

1941-ben Húsipari tanuló Kapuváron. 1962-ben a Pápai Közgazdasági Technikum Ipari Tagozatán, 1972-ben MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézet Felsőfokú Vezetőképzőben, Budapesten végzett. 1941–1942-ben a Kapuvári Húsgyárban dolgozott. 1942–1945-ben katonai szolgálat, 1945 és 1948 között orosz hadifogság. 1948–1949-ben szakmunkás és munkaügyi vezető a kapuvári Húsgyárban. 1949–1951-es években vállalatvezető a soproni Húsipari Vállalatnál, 1951–1952-ben igazgató a Szegedi Szalámigyárban. 1953 és 1977 között, igazgató, 1977-től 1989-ig vezérigazgató a Pápai Húskombinátnál. 1990 után nyugdíjas. Az Élelmiszer-tudományi Egyesület, 1972 és 1980 között Veszprém Megyei Tanács tagja. Rendszeresen publikált a Napló, a Húsipar és a Húsipari Híradó című lapokban. Vezetése alatt a Pápai Húsipari Vállalat, majd Húskombinát az összes nyugati piacon elismert és elfogadott partnerré vált. Hazánkból az iparágban egyedül nyerték el a Brüsszeli Világkiállítás nagydíját.

10 éve halt meg Szokoly Tamás

 

(Veszprém, 1947. május 18. - Ajka, 2009. december 29.) népművelő, tanár, színházi rendező, asztalos.

1965-ben a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett. 1968-ban a Szombathelyi Tanítóképző Intézet népművelés-könyvtár szakán, 1979-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. 1968-tól 1973-ig népművelési felügyelő a Zalaszentgróti Járási Tanácson. Az 1973–1975-ös években a Veszprém Megyei Moziüzemi Vállalat filmművészeti előadója. 1975 és 1979 között a veszprémi Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ műsoriroda-igazgatója, reklám- és propaganda-csoportvezető, könyvtáros. 1979–1981-ben a Veszprémi Petőfi Színház közművelődési titkára, segédrendező. 1981–1982-ben a Megyei Nyomdaipari Vállalat korrektora, 1982-ben az Államigazgatási Főiskolán könyvtáros, 1982–1983-ban a 306. Sz. Szakmunkásképző Intézetben kollégiumi nevelőtanár, Veszprémben. 1985–1986-ban a Kecskeméti Katona József Színház segédrendezője, közművelődési titkár. 1986–1988-ban a mencshelyi tsz-ben fizikai munkás. 1988-ban három hónapig művelődési programszervező a Balatonalmádii Postás Üdülőben, majd három hónapig munkanélküli. 1988 és 1996 között a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola közművelődési titkára, óraadó és gyakorlatvezető. 1996-tól rokkantnyugdíjas. Az esztétika, dráma- és színháztörténet kutatásával foglalkozott, 1974-ben megszervezte a veszprémi Aréna Együttest. Több száz alkalommal jelent meg verse és prózai írása helyi és országos lapokban, irodalmi és általános folyóiratokban, antológiákban. 1960-ban Életmentő Érdemérem kitüntetést kapott. 

 

December 30.

1939

 

80 éve született Lisziák Elek

(Pécs, 1939. december 30. - Budapest, 2007. május 19.) képzőművész, filmrendező.

1958-ban a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. 1960-ban Pécsett a Színiakadémián (Németh Antal), 1981-ben Budapesten a MLEE esztétika–filozófia szakán végzett. 1961-től ügyelő a Magyar Televíziónál, ill. kiállítás rendező, grafikus a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatnál. 1970 és 1997 között tervező, majd rendező a Pannónia Filmstúdiónál. 1993-tól a Tallér és Társa Stúdió és a „Lexy” Művészeti Stúdió művészeti vezetője Budapesten. 1961-től fest, rajzol, 1965-től önálló kiállításokat rendez, és csoportos kiállításokon vesz részt. 1970-től filmrendezéssel is foglalkozott. Képei, illusztrációi folyóiratokban és könyvekben jelentek meg. Nyarait Révfülöpön töltötte, ahol több kiállítása is látható volt. 

1959

 

60 éve halt meg Ángyán János Béla

(Budapest, 1885. március 10. - Pécs, 1959. december 30.) jogász, politikus.

Középiskolába Budapesten járt. ~ Béla orvos fia. Főiskolai tanulmányait részben Berlinben végezte, Budapesten jogi doktorátust szerzett és ügyvédi vizsgát tett. Az 1. világháborúban huszárfőhadnagyként harcolt és megsebesült. A fővárosban ügyvédi irodát nyitott, 1918 őszén részt vett a Bethlen István vezette nemzeti egyesülés pártjának megszervezésében. A Tanácsköztársaság idején Zalaegerszegen, Budapesten, majd Nagykanizsán volt fogságban. Kiszabadulva Bécsbe ment, Bethlen István munkatársaként az Ellenforradalmi Komitében dolgozott. 1922 elejétől a Miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője, 1927-től az igazságügyi államtitkár. A Bethlen-kormány távozásakor megvált állásától és ügyvédi gyakorlatot folytatott. Számos publicisztikai és jogi jellegű szakcikke jelent meg. 1927-től és 1935-től a békési, 1931-től négy évig a pápai választókerület országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. Drasche Lázár Alfréd és Zágon István szövegére operettet írt, amelyet a bp.-i Blaha Lujza Színház (1921) s a varsói Theater Polski (1923) mutatott be. Munkássága elismeréseként a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal kapta.

1979

 

40 éve halt meg Orbán Dezső Béla

(Szerecseny, 1905. augusztus 21. - Budapest, 1979. december 30.) bencés szerzetes, tanár, helytörténeti író.

1922-ben lépett a Szent Benedek-rendbe, 1930-ban szentelték pappá. 1930-tól 1934-ig Pápán tanított, majd Sopronba ment. 1939 és 1943 között ismét Pápán bencés gimnáziumi tanár, kezelte az intézmény gyűjteményeit, aktívan részt vett a város katolikus egyesületeinek munkájában. 1943 után dunántúli városokban: Esztergomban, Győrben, Pannonhalmán tanított és lelkészi szolgálatot látott el. Helytörténeti kutatással is foglalkozott. Bölcsészdoktori disszertációját Celldömölk helyneveiből írta. Tanulmányai a Győri Szemlében és r. k. folyóiratokban jelentek meg. Gyulai Ádám álnéven írt. 

1999

 

20 éve halt meg Csiky Iván

(Felpestes [Románia], 1909. december 18. - Várpalota, 1999. december 30.) értékesítési osztályvezető.

1927-ben, a Sümegi Főreáliskolában végzett. 1928-tól a MÁV több állomásán segédtiszt. 1931 után szénkiadó, 1943-tól szénszállítási ügyintéző, 1945 és 1972 között az értékesítési osztály vezetője a Várpalotai Szénbányáknál. Várpalota közéletének mindvégig aktív részese volt. 1931-től az Unió Torna Egylet, a mai Bányász Sportkör vezetőségi tagja, később örökös tiszteletbeli elnöke. 1931-től tudósítója a Nemzeti Sportnak, majd a Népsportnak, ill. hosszú ideig a Naplónak is. Segítette az 1941-ben Várpalotára érkezett lengyel menekülteket, akik közül többen letelepedtek a városban. A Hazafias Népfrontnak megalakulásától megszűnéséig tagja, 25 éven át városi alelnöke. A városi tanácsnak 25 éven keresztül tagja. 1981-ben megalakítója az Utazók Klubjának, 1990-ben alapító tagja a Városszépítő és Védő Egyesületnek, majd mindkettőnek örökös tiszteletbeli elnöke. Várpalota testvérvárosi kapcsolatainak érdekében sokat munkálkodott, neki köszönhető a körmöcbányai partnerkapcsolat. Mindvégig ápolta a bányászváros kulturális életét, segítette a zenei hagyományok kialakulását, szervezte a színházi életet. Gyűjtötte a helytörténeti dokumentumokat, támogatta a helytörténeti kutatómunkát.

20 éve halt meg Janáky Viktor

 

(Békés, 1933. július 10. - Budapest, 1999. december 30.) keramikusművész.

Felesége Marik Eszter textiltervező művész. 1951-ben a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. 1956-ban az Iparművészeti Főiskolán, Borsos Miklós és Gádor István tanítványaként szerzett oklevelet. Főként murális kerámiákat, nagyméretű térplasztikákat készített, kerámia-technológiai problémákat oldott meg. 1957-ben a Kulturális Minisztérium ösztöndíjasa. 1966-tól a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, 1968-tól a Kristály-csoport (alapító) tagja. 1982-től Nemzetközi Kerámia Akadémia tagja. 1967-től a nyári hónapokat tihanyi nyaralójában alkotással töltötte. Tervezte egy kerámia-park létrehozását a félszigeten, de ebben korai halála megakadályozta. 2000 decemberében a Békési Múzeumban műveiből állandó kiállítás nyílt. Önálló kiállításai: 1969, 1978 Múzeum, Békés. 1973 Balatonfüred. 1975 Csók István Galéria, Bp., 1976 Berlin, Halle, Karl-Marx stadt, 1979 Dési Huber Terem, Veszprém. Csoportos kiállításai 1957–től Magyarországon kívül Belgium, Olaszország, Oroszország, Anglia, Lengyelország. 16 köztéren, ill. középületben elhelyezett kerámiája van, ebből négy külföldön.

 

December 31.

1794

 

225 éve született Vezerle Gáspár

(Pápa, 1794. december 31. - Eger, 1870. május 22.) római katolikus lelkész, író.

A középiskolát a pápai bencéseknél kezdte, Egerben fejezte be. Teológiai tanulmányokat is Egerben végzett, 1818-ban szentelték pappá. Először Arlón, majd Miskolcon káplán. 1827-től Tibolddaróczon, 1838 után Harsányban plébános. 1851-től az Egri Káptalan tagja, egervári kisprépost. Munkatársa volt az Egyetemes Enciklopédiának, írásai különféle lapokban jelentek meg. 

1999

 

20 éve halt meg Cseh Sándorné

(Tapolca, 1926. szeptember 7. - Bécs, 1999. december 31.) festőművész.

Tanulmányait Tapolcán kezdte, polgári leányiskolát végzett. 1950-ben a Képzőművészeti Főiskolán végzett. Mindig önálló, szabadon alkotó művészként élt. Kezdetben impresszionista, később realista irányzatot képviselt. 1950-től Budapesten élt, és a Dési Huber Kör tagja volt. 1962-től 1964-ig Balatonalmádiban a Pedagógusok Vörösberényi Művésztelepén alkotott. 1964-ben Bécsbe költözött, ahol különböző magángalériákban állított ki. 1971 és 1984 között saját galériát tartott fenn Wien Döbling Hauptstrassén.

 

1018.

 

1000 éve említik először írásban Vörösberényt.

 

 

A veszprémvölgyi monostor görög nyelvű alapítólevele Kálmán király átiratában maradt meg. Az adományozott 9 falu: "Szárberény aztán Mama, aztán Sandor, aztán Kenese, aztán Csittény, aztán Szántó, aztán Padrag, aztán Zalészi, aztán Gerencsér."

1093.

 

925 éve említették először írásban Aszófőt.

 

 

A település első említése a Tihanyi Apátság birtoklevelén Azzofeu néven. A név jelentése „száraz völgy”.

1193.

 

825 éve említették először írásban Inotát.

 

 

Inota első írásos említése III. Béla oklevelében, melyben három szőlővel a fehérvári keresztes konventnek adományozza a falut. Az oklevél Inota nevét Iunota formában említi.

1318.

 

700 éve említik először írásban Felsőörsöt.

 

 

Felsőörs nevének legelső ismert, írott emléke 1318-ból származik, Superior villa Wrs formában.

1443.

 

575 éve már a veszprémi püspöknek pénzverési joga volt.

 

 

Egy 1443-as keltezésű oklevél szerint a veszprémi püspöknek jogában állt pénzt vereti Bodó Györggyel együtt. Bodó György várban betöltött szerepét az oklevél nem említi. Az év június 1-től azonban testvére, Miklós segédpüspök lett, és a pénzverés joga rá is átszállt. Az oklevél a pénzverési jogot, mint már meglévő kiváltságot említi.

1493.

 

525 éve említik először írásban Balatonalmádit.

 

 

A település első említése egy szőlő adás-vételről szóló okmányban. („in promontorio possesionis Zarbereny in loco Almadi vote sitam” formában ("Szárberény helység szőlőhegyén az Almádinak nevezett helyen"))

1618.

 

400 éve halt meg BELENY Zsigmond

 

 

(Egerszalók, 1587. augusztus 10. - Devecser, 1618. ?. ?.) műfordító.


1606-tól különféle vármegyei tisztségeket töltött be. 1617–1618-ban alispán Abaúj vármegyében. 1604-ben összeállította családjának genealógiáját. 1616-ban lefordította Girolamo Savonarola Expositio in psalmis LXXX. et LXXIX és Expositio Orationis Dominicae c. könyveit.

1618.

 

400 éve született PÁPAI PÁRIZ Imre

 

 

(Pápa, 1618. ?. ?. - Gyulafehérvár, 1667. május 8.) református lelkész, író.


Pápai Páriz Ferenc apja. Pápai kereskedőcsalád fia, aki fiatalon Erdélybe került, itt négy évig Apafy Mihály, a későbbi fejedelem nevelője, majd II. Rákóczi György udvari papja. Közben két évig külföldi egyetemeken (Franeker, Leiden) tanult. Hazatérve Désen lelkész, 1649-től esperes. Nemességet is kapott. A török pusztítás elől menekülve több városban megfordult, 1664-től Gyulafehérváron prédikátor és az egyházmegye esperese. Egyházi témájú írásai népszerűek voltak. 

1668.

 

350 éve halt meg GÁL István

 

 

(?, 1621. ? ?. - Németújvár, 1668. ? ?. ) református püspök.

 

Gál Imre fia. Veszprémben járt iskolába. Apja példája nyomán maga is lelkésznek tanult. A veszprémi reformátusok 1655-ben választották meg lelkészüknek, 1663-tól a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke volt. Prédikációin kívül voltak más írásai is, amelyek halála után elvesztek. A németújvári templomba temették. 

1693.

 

325 éve született SZENTILONAY József

 

 

(Pápa, 1693. ? ?. - Nagyszombat, 1769. április 30.) római katolikus püspök.


Nagyszombatban tanult bölcseletet és teológiát, 1720-ban magister lett. Pappá szentelték 1722. szeptember 19-én. 1723-ban Felsőludány plébánosa, 1741-ben pozsonyi, majd 1743-ban esztergomi kanonok. 1746-ban Nagyszombat város plébánosa. 1749-ben nógrádi főesperes, 1760-tól szenttamási prépost. Arbei felszentelt püspökként érseki, majd káptalani helynök, 1765-ben a főegyházmegye adminisztrátora. Pápán 1756-ban kórházat, 24 ember részére szegényházat alapított, a városban utcanév őrzi emlékét.

1693

Kerta

325 éve Kertán már működött iskola.

 

 

1693-ban Kertán már iskola működik. Egy örökösödési oklevél szerint az iskolamester neve Sipos Miklós. Ekkortól a falu iskolamesterinek névsora már nyomon követhető.

1768.

 

250 éve született FODOR István

 

 

(Tarcal, 1768. ? ?. - Pálfa, 1837. ? ?.) református lelkész, költő.


Tanulmányait szülővárosában kezdte, Sárospatakon fejezte be. 1792-ben Balatonfőkajáron tanító, 1796-ban Bécsbe ment, innét 1797-ben jött haza és Veszprémben káplán volt. Móron, majd 1807-ben Ősiben választották meg lelkésznek; ahonnét Pálfára ment. 1805-ben néhány beszéde jelent meg a Prédikátori Tárház című folyóiratban. 

1793.

 

225 éve született OLÁH János

 

 

(Papkeszi, 1793. ? ?. - Nagypécsely, 1867. szeptember 10.) evangélikus, református lelkész, író.


1817-ben Pápán végezte tanulmányait. 1821-ig Szentgálon, majd 1822-ben Szentantalfán volt lelkész. Több helyen is dolgozott, 1842-től haláláig Pécselyen evangélikus református. lelkész. Már fiatal korában munkatársa volt a Tudományos Gyűjteménynek. Itt jelent meg 1834-ben Pécselyről az első ismert leírás. A természettudományokat kedvelte, erre vonatkozó írásai kéziratban maradtak. 

1793.

 

225 éve épült a Kapuváry-ház

 

 

A copf stílusú, emeletes házat 1793-ban Kapuváry Antal veszprémi kanonok építtette. 1885-től 1993-ig ez a  Városháza, az egykori nagy szalon volt a tanácsterem, melyben 120 képviselő ülésezett. A ház mai is látható a Szabadság tér sarkán, a homlokzaton a Kapuváry család címerével.

1818.

 

200 éve született ÁRVAY István

 

 

(Nagyesztergár, 1800. december 25. - Győr, 1884. február 20.) jogász, országgyűlési képviselő.


Ányos Ignác fia. A jogi tanulmányok befejezése után a Cseszneki járás főszolgabírói állását töltötte be. 1848 májusától a bakonybéli nemzetőrség kapitánya, június 21-étől a választókerület országgyűlési képviselője. Nem követte a törvényhozást Debrecenbe, 1849. március 23-án lemondottnak nyilvánították. Másfél évtizedre visszavonult a politikától, Nagyesztergáron lévő birtokán gazdálkodott. 1865-ben és 1868-ban a zirci választókerületben országgyűlési képviselővé választották. Munkásságáért királyi tanácsosi címet kapott. 

1818.

 

200 éve született DIÓSY Márton

 

 

(Szilágynagyfalu [Románia], 1818. ? ?. - London, 1892. március 21.) újságíró, borkereskedő.


Veszprémben tanított, majd Pesten élt. 1848 előtt a Honderű és a Pesti Divatlap c. lapokban jelentek meg különböző témájú írásai. A szabadságharc idején Kossuth Lajos titkára volt. A bukás után külföldre menekült, Londonban telepedett le, ahol borászati szaküzletet működtetett. Angol lapokban jelentek meg cikkei, az 1860-as években hazai lapok is közölték gazdasági témájú tudósításait. Magyarra fordította Dumanoir-Dennery: Don Caesar de Bazan c. drámáját, amelyet a Pesti Nemzeti Színház 1882-ben bemutatott. Szerkesztette az első magyar zsidó naptárt (évkönyvet), amely 1848-ban jelent meg Pesten. 

1818.

 

200 éve született SZIGETHY Dániel

 

 

(Vászoly, 1818. ? ?. - Budapest, 1901. január 30.) ev. lelkész, író.


Az elemi és a középiskola után teológiát végzett. Ev. lelkészként került Malomsokra, ahol az 1853–1855-ös években segédlelkész, majd nyugdíjazásáig, 1899-ig lelkészként szolgált. Budapestre költözött. foglalkozott irodalommal, cikkeket és vallási tanulmányokat írt. Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben. 

1818.

 

200 éve született ULLRICH Ágoston

 

 

(Tés, 1818. ? ?. - Budapest, 1888. április 18.) honvédtiszt.


Kereskedelmi tanfolyamot végzett. 1835-től közvitéz, 1847-től tűzmester (őrmester) az 5. tüzérezrednél Budán. A szabadságharcban hadnagy az 1. Honvédgyalog-ütegnél, október közepétől százados és lőszergyártási felügyelő Budán. 1849 januárjában Nagyváradon őrnagyként szolgált, júliustól alezredes és a Szeged-aradi tartalék hadtest tüzérparancsnoka. Világos után magánhivatalnok, 1867-től a Pesti Honvédegylet tagja. 

1818.

Veszprém

200 éve Veszprémről készített színes tollrajzokat Berkeny János Sámuel rézmetsző.

 

 

A Bécsben tanult művész elsősorban térképeket készített. A veszprémi származására mindig büszke művész – munkáit „Nemes Berkeny János Veszprém Fi”-ként szignálta. Ezek a várost kelet, illetve dél felől, valamint a Jeruzsálemhegyről a Tizenháromváros felé tekintve, vagyis a települést mintegy körképszerűen ábrázolják. Veszprémről készült rajzait a Laczkó Dezső Múzeum őrzi.

1868.

 

150 éve született RÓNAI-RÓTH Kálmán

 

 

(Veszprém, 1868. ? ?. - London, 1933. ? ?.) hegedűművész.


Auer Lipót unokaöccse. Szülővárosában első tanára Raczek Frigyes volt. 1881-ben szerepelt először nyilvános hangversenyen szülővárosa gimnáziumában és a várpalotai Zichy-kastélyban. 1882-től Bécsben, majd Berlinben folytatta tanulmányait. 1888 után a Budapesti Operaház tagja, Veszprémben és Székesfehérvárott adott hangversenyeket. Később tanárként Londonban telepedett le. 

1893.

 

125 éve halt meg PAP NEPOMUKI János

 

 

(?, 1807. ? ?. - Pápa, 1893. ? ?. ) jogász, királyi politikai biztos.


A jogi végzettség megszerzése után, 1834-ben alszolgabíró, 1837-től a Pápai járás főszolgabírója. 1843-tól Veszprémben megyei főügyész, 1848-ban főjegyző. 1848 májusától az iszkázi nemzetőrség kapitánya, júniustól a somlóvásárhelyi választókerület országgyűlési képviselője. Nem követte a nemzetgyűlést Debrecenbe, hanem Pesten a Habsburgok szolgálatába állt. Mandátumát üresnek tekintették, helyére Kun Sándort választották. 1949. október 3-án Veszprém vármegye polgári biztosának, 1850. augusztus 1-jén megyefőnöknek nevezték ki. Tevékeny részese volt a neoabszolutizmus kiépítésének, ezért királyi tanácsosi címet kapott. 1865-ben ismét a somlóvásárhelyi kerület országgyűlési képviselőjének választották, de a választási panaszok miatt a mandátumát megsemmisítették. A somlóvásárhelyi alapítványi uradalom tisztjeként tevékenykedett. A kiegyezés után Pápára költözött, ügyvédként dolgozott. Iszkázon temették. 

1893.

Várpalota

125 éve létrejön Várpalotán az Iparostanonc Iskola.

 

 

II. József rendelete értelmében Várpalotán is megnyílik az Iparostanonc Iskola 98 tanulóval a római katolikus fiúiskola épületében. Első igazgatója Winkler Márton.

A megalakulás évében 150 iparos élt a községben. Inasaik közül többen látogatták a vasárnapi iskolát, de a környékbeli falvakból idejárók között olyan is akadt, aki írni-olvasni sem tudott. Mivel sem külön épülete, sem tanterme nem volt az iskolának, a felekezeti iskolák fenntartói kölcsönözték tantermeiket a tanonciskola számára a késő délutáni órákra. A felszerelések költségeit a város ifjúsága előző évben rendezett jótékony célú előadásának bevételéből fedezték.

1893

Veszprém

125 éve készült el Bolgár Mihály „Veszprém meteorológiai viszonyai és kútvizei” című tanulmánya.

 

 

Bolgár Mihály (1861-1895) piarista tanár tanulmányában 116 forrás nevez meg és vegyelemzi vizüket. Ezzel alapozza meg a város vízközművesítését, ami – szaktanácsai alapján - 1896-ra el is készül.

1918

Veszprém

100 éve nyílt meg az Angolkisasszonyok Női Felsőkereskedelmi Leányközépiskolája.

 

 

A veszprémi Angolkisasszonyok „Sancta Maria” Intézetének alapítása Ranolder János (1806-1875) megyés püspök nevéhez fűződik. Az épületet 1860. szeptember 16-án szentelték fel, és ekkor kezdődött meg az elemi iskolai tanítás.

Az intézmény folyamatosan bővült újabb osztályokkal, majd 1894-ben tanítóképző is nyílt.
A felsőkereskedelmi képzés 1918-ban Rott Nándor (1869-1939) püspök és M. Ghimessy Mária főnöknő közreműködésével kezdődött meg. Az intézetet 1948-ban államosították. (Az Angolkisasszonyok Rendje 1950-ben feloszlott Veszprémben.) Közben az oktatás az állami keretek között folyt tovább, és az iskolát 1956 szeptemberében egyesítették az 1895-ben alapult Veszprémi Felső Kereskedelmi Fiúiskolával. Jelenleg az iskola a Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma nevet viseli.

1918

Veszprém

100 éve a Korona Szálló épülete Veszprém város tulajdonába került.

 

 

A Korona Szálló a 19. század elején épült, klasszicista stílusban.  1948-ban Petőfi is megszállt benne. A színház megépülte előtt itt, a nagyteremben tartották a színi előadásokat. 1907-ben vált sarokházzá, amikor új utcát nyitottak mellette (Óvári Ferenc utca), s ekkor emeletet is építettek rá, majd 1908-ban felépült mellette a Petőfi Színház, amikor a két épületet „egybekomponálták”.
A Korona Szálloda 1918-ig a csanádi püspökség tulajdona volt. A város tulajdonában 1929-ben ismét átépítették, és elvesztette eredeti jellegzetességeit. Nagytermében továbbra is sok jelentős rendezvényt tartottak. A II. Világháborúban több találat is érte, 1948-ban építették újjá.

Jelenleg társasházként üzemel, benne kapott helyet a Mackó cukrászda. 2012-ben felújították, és ekkor visszanyerte eredeti hangulatát.

1928

 

90 éve született KOCZOR Miklós

 

 

(Pápa, 1928. 0 0. - , 2012. 0 0.) gépészmérnök, nagyvasúti szakmérnök, ny. tervező, osztályvezető.


1951 gépészmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 
A MÁV gépészeti külszolgálatában kezdte munkáját. 1953-tól a budapesti Vasútgépészeti Technikumban tanár, majd az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen tanársegéd. 1957-től politikai okok miatt fegyelmi büntetését ismét MÁV külszolgálati munkahelyen töltötte. 1963–1964-ben az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen elvégzett szakmérnöki tanulmányai után nagyvasúti diesel- és villamos-vontatási szakmérnök lett. 1964-től a MÁV Tervező Intézetben tervezőként, majd osztályvezetőként dolgozott. 
Szakmai munkássága mellett szolgálatokat végzett a Magyarországi Evangélikus Egyházban. Igehirdetéseket tartott a Buda-hegyvidéki evangélikus gyülekezetben. 1985–1986-ban részt vett a „Testvéri szó a Magyarországi Evangélikus Egyház minden tagjához” című irat kimunkálásában, és 1986 márciusában a 19 aláíró között szerepelt. Ennek, az evangélikus egyház életének radikális megújulását szorgalmazó, majd munkáló iratnak az 1991-ben összehívott Evangélikus Zsinatig egyik terjesztője, szorgalmazója volt. Az 1991 és 1997 között ülésező zsinat zsinati gazdának választotta. Így az 1997. június 6-án hatályba lépő „A Magyarországi Evangélikus Egyház Törvényei”-nek egyik formába öntője.

1938

Veszprém

80 éve létesült a Magyar Lőszerművek Rt.