Napkút Kiadó, 2025

Jean-Paul Sartre a huszadik század második felére az elkötelezett entellektüel szimbólumává vált. A tanulmánykötet első része az író-filozófus vargabetűkkel tűzdelt életútját mutatja be. Politikusként Sartre nem egyszer rosszul kötelezte el magát. Az 1950-ben kirobbant koreai háború után a Francia Kommunista Párt "útitársa" lett, a Szovjetunió feltétel nélküli dicsérője. 1956-ban ismét pálfordulás következett be Sartre politikai állásfoglalásaiban. Ezúttal nem tévedett, és egy igaz ügy mellé állt. Elítélte az 1956-os magyar forradalom vérbe fojtását, majd szakított a kommunistákkal. A könyv második részében máig legolvasottabb regénye, Az undor kerül górcső alá. A mű élményanyagát az író gimnáziumi tanárként gyűjtötte össze Le Havre-ban, ahol rendhagyó óráival megbotránkoztatta kollégáit és a szülőket. A regény tüzetes elemzése során az is kiderül, hogy az elhíresült gesztenyefa valójában juharfa volt, és az író két, valóban létező szereplőjét is összekeverte. A Sartre és a többiek című fejezet a címadó tanulmánnyal kezdődik, amelyben legtöbbet idézett és leginkább félreértett mondatát - A pokol a többiek - maga Sartre magyarázta meg. Ebben a részben olvashatunk az író és Charles de Gaulle kibékíthetetlen ellentétéről, idézve a tábornok elhíresült mondatát: "Voltaire-t nem börtönözzük be." Sartre Marcel Proustot sem szerette, ugyanakkor művét felhasználta saját filozófiájának alátámasztása érdekében, még annak árán is, hogy meghamisította a prousti szándékot. A kötet utolsó része a legkevésbé ismert Sartre-ról szól. Arról, hogy a filozófus-író a festészethez is értett, sőt beható tanulmányokat írt olasz mesterekről. Arról is kevesen tudnak, hogy filmrendező akart lenni. A könyv utolsó tanulmányából megtudjuk, hogy Sartre nemcsak szerette a zenét, de maga is zongorázott, és hogy egyik legkedvesebb zeneszerzője Bartók Béla volt.

Magánkiadás, 2025

Immár a Kaáli Nagy Géza verseit tartalmazó, egészen különleges gyűjtemény negyedik kiadását tartja kezében az olvasó. Az első és a második kiadásban olyan versek találhatóak, amelyek a nagy világjárvány alatt születtek, a karantén idején. Olvasva őket az ember úgy érzi, mintha egy bölcs, kedves jóbarátja szólna hozzá finom iróniával, néhol elkomorodva, másutt pedig megfontolt szavakkal javasolna valami fontosat. Az immár 80 éves professzor egy teljes és hasznos élet összegzéséről, a múltról, a jelenről és a jövőről, érzelmekről és gondolatokról ír, ahol kell, ott komoly szavakkal, ahol lehet, ott kedves könnyedséggel, de mindvégig józan és szeretetreméltó hangon.

Kaáli Nagy Géza tehát megajándékozott bennünket szellemi örökségének részével, melyben emberi szóval, barátsággal és tisztelettel szól hozzánk. Kérem a Tisztelt Olvasót, fogadja ezeket a sorokat olyan megbecsüléssel és szeretettel, amilyennel a Kaáli Intézet alapítója lejegyezte őket.

TERC, 2025

Okrutay Miklós építész immár harminc éve írja rendszeresen kritikáit az országban megépült házakról. Írásai jobbára az építészek lapjában, a régi/új Magyar Építőművészetben jelennek meg. A kötetbe rendezés fő célja éppen az volt, hogy ezek az épületek és szakszerű értelmezésük eljusson a szakmán kívülre is, hiszen az építészet mindannyiunk ügye.

Bár véletlenszerűnek tűnik a válogatás, mégsem teljesen az. Okrutay Miklós konzekvensen ragaszkodik néhány elvhez: egy építésztől legfeljebb két házat ismertet, és ha lehet, inkább vidéki épületet választ. Ezért a kötet mégiscsak elég gazdagnak mondható ahhoz, hogy a kortárs magyar építészet kirajzolódik benne.

Agave Könyvek, 2025

A World Fantasy- és Shirley Jackson-díjakra jelölt antológia második kötete ismét széles körű és különleges horrorválogatás, mely országok határait átlépve feszegeti a zsáner kereteit.

Egy befolyásos görög család hátborzongató hagyományokat őriz; egy észt falu gabonaszárítója rettenetesebb tragédiát rejt a vártnál; egy francia kislány megégeti magát, majd megszállottja lesz annak, amit a lángokban látott; egy haiti politikus, aki a hatalomért bármit és bárkit hajlandó feláldozni. A Valancourt Books szerkesztői újra világkörüli felfedezőútra indultak, hogy felkutassák különböző országok legkiválóbb írásait.

A kötetben helyet kapott a horror iránti rajongásáról hagyományosan híres Japán és Dél-Korea, valamint olyan, számunkra kevésbé ismert országok irodalma, mint Puerto Rico és India, illetve Indrek Hargla és Steinar Bragi személyében már itthon is komolyabb népszerűségnek örvendő szerzők műveit is olvashatjuk.