Hely: Veszprém, Eötvös Károly Megyei könyvtár, Veszprém Komakút tér 3.,& nbsp;Kisfaludy Terem
Előadó: Papp Attila régész - Ma gyar Nemzeti Múzeum - Nemzeti Régészeti Intézet - kutatásvezető
Jelentkezés az előadásra: https://forms.gle/qDTJ7efB5i 4BUuFQA
Szervező: HATESZ Egyesület Bácskai Péter 06303438213
< p>További információ: www.hatesz.hu
Pálosok a Balaton-felvidéken, A legkorábbi kolostor felfedezésének története
Régészek bukkantak rá 2023-ban egy Árpád-kori remeteségre, ami a legkorábbi pálos kolostor hazánkban. Ez azt jelenti, hogy sikeresen azonosították a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Int ézetének szakemberei a sokat keresett Insula Pilup Sanctae Helenae templomá t és magát a remeteséget Taliándörögd határában.
A közösségi régészet nagy sikere, hogy amatőr régész kutatók és hivatásos régészek együttműködé sét siker koronázta, mivel hosszú ideje keresték a remeteséget, eddig mindh iába.
Az idén tavasszal indult kutatást a Veszprém vármegyei önkéntes , Sütő Krisztián kezdeményezte. Ő volt az, aki talált egy 1827-es térképet, mely nyomon elindult kutatásával. A középkori falvakra és templomokra spec ializálódott kollégájával, Kaszás Zsolttal megkeresték a területet, fotóany agot készítettek. Ezt követően értesítették Papp Attilát. Innentől már a Ma gyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének vezetése alatt folyt a ku tatás. Az eredményes terepbejárás és műszeres kutatás után a területet megt isztították. Ennek köszönhetően jól láthatóvá váltak a templomépület saját omladéka alatt lévő maradványai, valamint látható részként az északi fal mi ntegy hetven centiméter magas falmaradványa. A geofizikai mérések szerint e gy kis méretű, az Árpád-kori templomokhoz hasonló nagyságú épülethez tartoz ott. A hely szinte érintetlen, hamarosan elkezdődhet a kolostor feltárása. A legkorábbi, még tatárjárás előtti Árpád-kori remeteség került így elő, ér intetlen, zárt egységként vizsgálható lelőhelyként, közelebb jutva a rend k orai történetének alaposabb megismeréséhez.
A Magyar Pálos Rend az eg yetlen magyar alapítású és máig létező férfi szerzetesrend. Tagjai a katoli kus egyházon belül, szerzetesi közösségükben Istennek szentelt életre és em bertársaik szolgálatára kötelezik el magukat. Remete Szent Pál, akiről a re nd a nevét kapta, és akit a pálosok ősatyjukként tisztelnek. A szerzetesren det Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította 1250-ben. A szerzetesek elős zeretettel építkeztek az erdők mélyén, folyók közelében, hogy elvonulva, ön ellátó módon élhessenek remeteségükben. A 14-15. században élték fénykoruka t, ekkor hazánkban már 64 kolostoruk volt. Ezeknek csupán töredéke maradt f enn az eredeti, középkori alapokkal, ezért is nagy szenzáció, hogy ilyen ko rai építésű épületegyüttesre bukkantak.
A hazai rendszerváltás után ú jjáalakulhatott a pálos rend. Újra megnyitották a Sziklatemplomot, a közpon t Pécs lett, és visszakapták a márianosztrai, valamint a petőfiszállási ház ukat. A pálosok szerepét a magyar nemzet életében legszebben Pázmány Péter fogalmazta meg: „Ha valaki Magyarország sorsos állapotát látni kívánja, tek intse Első Remete Szent Pál szerzetét. És ha azt virágjában tündökölni látj a, tudja meg, hogy az országnak is jól vagyon dolga, mert jó rendben a szén ája.”
(Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum, lelepo.hu)