Text Size

100 éve történt

Erdőtűz. A múlt napokban tűz ütött ki a városi Csererdőben. A nagy szárazság miatt a tűz mind jobban terjedt. Szomorú eshetősége látszott, hogy a várost nagy károsodás éri. Ezt azonban a közelben gyakorlatozó harmincegyes honvédek Csasznik Valér vezérőrnagy s Tóth Kálmán őrnagy vezetésével megakadályozták. A város ezért a mentő akcióért köszönő iratot küldött a parancsnokságnak s hálájának kifejezéséül az ezred katonai árva-alapja javára segélyt szavazott meg.

Veszprémi Hírlap, 1917. július 1. 4. o.

Erdei facsemeték adományozása. Az állam által fenntartott erdei facsemetekertek feleslege, mint minden évben, ez idén is szétosztásra kerül.  A csemetéket négyféle célra, illetve ugyanannyi módon utalványozzák, és pedig: hatóságilag kijelölt kopár, vízmosásos, vagy futóhomokos területek befásítására, kivételesen kisbirtokosoknak, közgazdasági érdekből befásítandó területekre. AZ ezek után fennmaradó készletek a termelési költségek megtérítése ellenében adatnak át. Az őszi erdősítésekhez kért csemetékért legkésőbb július 31-ig, a jövő tavaszi ültetéshez szükségesekért pedig november 14-ig kell folyamodni. Az egykoronás bélyegű kérvények az illetékes erdőfelügyelőséghez nyújtandók be, ahol a szétosztás módozataira nézve közelebbi felvilágosítás is kapható.

Veszprémi Hírlap, 1917. július 1. 4. o.

Munkásgyerekek nyaralása. A fővárosi lapok hírül adták, hogy a belügyi kormány kétezer pesti munkásgyereket az ország különböző vidékeire nyári üdülésre küld. Ebből az összegből a veszprémi gyermekmenhely területére a belügyminiszter kettőszáz gyermeket szánt. Dr. Cseresnyés József menhelyi igazgató most fáradozik a a gyermekek elhelyezésén. Termékeny vidéken fekvő, jobb módú falvakban kívánja elhelyezni őket. Eltartásukra havi 25 koronát utaltak ki. Ahol azonban a családok kívánják, a gyermekekre eső liszt- és cukormennyiséget a kormány természetben fogja rendelkezésre bocsátani. Ennek értékét természetesen levonják a tartásdíj összegéből.

Veszprémi Hírlap, 1917. július 22. 4. o.

A város függő kölcsöneinek konverziója. Veszprém várost mintegy egymillió koronát kitevő kölcsön terheli különböző pénzintézeteknél. Ezt az összeget, mint alkalomszerű kölcsönöket, különböző időkben, különböző kamatláb mellett vették fel. Ennek a körülbelül egymillió koronát kitevő függőkölcsönnek konvertálására a város több fővárosi pénzintézetet is felszólított. Eddig 7 pénzintézettől kapott konverziós ajánlatot, melyeket augusztus hó 4-én tartandó rendkívüli közgyűlésen vesznek tárgyalás alá.

Veszprémi Hírlap, 1917. július  29. 4. o.

100 éve írták

Hársvirágot a beteg katonáknak. A honvédelmi miniszter hadsegélyező hivatala kéri a nagyközönséget, hogy az idén minél nagyobb mennyiségben küldjön be hársvirágot. Szórakoztató kirándulások kapcsán kis fáradtsággal értékes gyógyszerrel enyhíthetjük a beteg katonák fájdalmát. A hársvirágot a kis szárnylevelekkel kell szedni és gondosan kiszárítani, mert nedves virág útközben tönkre megy. A gyógynövény jelzésű csomagokat ingyen szállítja a posta a Hadsegélyező Hivatal címére (Budapest, V., Akadémia-utca 17.)

Veszprémi Hírlap, 1917. július 1. 4. 

Katonazene a Méhesben. A helybeli katonai cigányzenekar ma délután a Méheskertben játszik. Belépőjegy nincs, de az elnökség engedelméből gyűjtést rendeznek a 31. honv. gyalogezred hadiözvegyei s árvái javára. A társbirtokosság szívesen lát vendégeket is. Akik azonban érkezni óhajtanak, kenyérről gondoskodjanak.

Veszprémi Hírlap, 1917. július 15. 3. o.

Több modorosságot a piacon! Az új budapesti rendőrfőkapitány hivatalbalépése után hamarosan felhívta a rendőrséget, ügyeljenek arra, hogy a vásárcsarnokokban az árusítás alkalmával a lakosságot ingerlő darabosság elő ne forduljon. E tekintetben a veszprémi piacon is volna kívánni való. Mi magunk is észleltük az árusítók gorombáskodásait a vevőkkel szemben. Ismerve rendőrkapitányunk ügybuzgalmát és jóakaratát a publikum iránt, arra kérnők hivatalos közegeit ebben a tekintetben is irányítsa, hogy az élelmezés kérdései miatt különben is ideges városi lakosságit a piaci ízléstelenségek még jobban ne keserítsék.

Veszprémi Hírlap, 1917. július 22. 4. o.

A tanulók könnyebbsége. A közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy további intézkedésig a polgári iskolai tanulók nem kötelesek megvenni a magyar nyelvtant, számtant, mértant, geometriát, énekes könyvet s a növényútmutatót. Ugyancsak a közoktatásügyi miniszter elutasította a tankönyvkiadók kérelmét, melyet a tankönyv árának fölemelése iránt adtak be. A tankönyvek ugyanis jórészben még olcsóbb papírból, puha táblával készültek s a háború alatt az árt is többször emelték, az új áremelést tehát nem tartotta indokoltnak.

Veszprémi Hírlap, 1917. július 22. 4. o.

100 éve történt

A Dalegyesület vacsorája. Dalegyesületünk derék tagjai is szünidőt tartanak. Megilleti őket szorgalmas, sikeres munkájuk után. Ebből az alkalomból kedélyes társasvacsorát tartottak a Méheskertben. Tiszteletükre sok vendég gyűlt össze a város elitjéből. A vidám kedvű, dalos asztaltársaságot Radocza Vince, a Méhes-társbirtokosság elnöke szép beszédben üdvözölte, szárnyaló lendülettel méltatva nemes törekvésük nagy, kulturális jelentőségét.

Veszprémi Hírlap, 1917. június 10. 3. o.

Madárnap. A veszprémi kath. Fiuiskola növendékei pénteken délután tartották meg a madarak és fák napját a jutasi erdőben. A tanulók vidáman énekeltek, szépen szavaltak s a madarak hasznáról s a fák megbecsülő szeretetéről szóló kedves mondókákat beillesztették Jósa Ernő tanító nagyon tanulságos s figyelmet vonzó közvetlenséggel előadott beszédébe. Perényi Antal plébános husz koronát adományozott a kicsinyeknek még háborus időkben is kedves édességre. Megható volt néhány osztály jobbmodu tanulóinak nemesszivüsége. A saját ozsonnarészüket a jó mamák gondosságból jól megpótolták s a fölösleget szegény, ellátatlanabb tanulótársaik között kiosztották. A tanulók az esti órákban csapongó, dalos jókedvű hangulatban a madárvédelem megfogadásának szép emlékével s a szabadban töltött édes órák sok örömével siettek haza.

Veszprémi Hírlap, 1917. június 10. 4. o.

Tudósok védelme. Dr. Lóczy Lajos, dr. Szontagh Tamás, dr. Taegel Henrik, ifj. dr. Lóczy Lajos és dr. Vigh Gyula geológusok vármegyénk területén földtani műveleteket végeznek. Alispánunk fölhivja a hatóságokat, hogy a kutatókat személybiztonság s hivatalos működés tekintetében támogassák. A felvételeknél működő tudósok magyar cimeres s „Magyar földtani intézet” fölirásu nemzetiszínű karszalagot viselnek.

Veszprémi Hírlap, 1917. június 17. 3. o.

Szökevény. Egy rableány a héten kiszökött a helybeli fogházból s a tűztorony alatt az első ház udvarában meghuzódott. Este felé történt ez, amikor is a ház egyetlen lakója csakhamar sétálni ment. A leány a házban kosarat szerzett, abba tojásokat rakott, kendővel letakarta s a faház tetejéről átugrott a szomszédos kanonoki kertbe. – Ott a kertészlegény, majd az udvaron egyik női alkalmazott kérdőre vonták a szökevényt, hogy hogyan jutott oda. A leány azt mondta, hogy keres valakit s eltévedt. A tojásos kosárral nem keltett gyanut s így a zárt kapun kieresztették. Másnap a Jeruzsálemhegyen egyik uri házban ruhát lopott. A tulajdonos az utcán elfogadta s addig, amíg rendőr érkezett, elzárta. Így azután a szökevény a rendőrség közvetítésével visszakerült a fogházba. Meg lett a kosár is, a tojás is. Csak a kendő hiányzik s tulajdonosa azóta egyre azt dudorássza: „Gyöngyvirágos selyem kendőm esketőre varrattam…”

Veszprémi Hírlap, 1917. június 17. 3-4. o.

100 éve írták

Csatatér, mint zarándokhely. A hadvezetőség már is gondoskodik arról, hogy a csatatereket a harc után megnyissa a közönség számára és hozzáférhetővé tegye azoknak, kiket emlékek fűznek oda. A földművelésügyi minisztérium a napokban több jeles tudóst bízott meg hogy erre a célra tanulmányozza a különböző terepeket és még a háború befejezése előtt készítsék el a tervezeteket. A legérdekesebb az, hogy a munkálatoknak 1918. márciusáig be kell fejeződniök. Akkorra, ugy látszik, már a közönség rendelkezésére akarják bocsátani a harctereket. Nyilvánvalóan a hadvezetőség is bízik abban, hogy ennél az időpontnál nem nyúlik tovább a háború

Veszprémi Hírlap, 1917. június 03. 4. o.

Kőbánya az Aranyosvölgyben. Veszprém Vármegye az Aranyosvölgyben kőbányát óhajt létesíteni. A termelt kőmennyiség elszállítására keskeny vágányú iparvasutat akarnak építeni a jutasi állomáshoz, ahonnan a vármegyei utakra fogják szállítani. Az iparvasút a termelést olcsóbbá teszi a fuvarozás is simább. Az építkezéssel járó hatósági eljárást most van folyamatban.  A szükséges követ sűritett levegővel hajtott kézifurókkal fogják a bányából kifejteni, utána egy naponként 20 köbméter teljesítményű kőtörővel megtörik. Az évi termelés egyenlőre évi hatezer köbméter lesz, ami ezer vagonnak felel meg. A bányát idővel nagyobbitani fogják.

Veszprémi Hírlap, 1917. június 10. 4. o.

Népfürdőt Veszprémnek. Ezekben a kánikulai, forró napokban jelentkezik nagy szüksége egy modern alkotásu, nyilvános, szabad városi uszodának. Elsőrendü érdekek parancsolják, hogy ez a kérdés felszinre kerüljön. A fürdőházi bazén kicsiny és zárt. A város szükségletét ki nem elégítheti. Arról se hallunk, hogy a hosszuutcai uszoda használható állapotban van. Egyébként ez is kicsiny s akkor sem volt kifogások nélkül való, amikor használhatták. Majd mindenütt a városok tartják fönn a népfürdőket s így leghelyesebb, ha Veszprémben is erre az álláspontra helyezkedünk. A katonaságnak se kellene óraszámra a piactéren álldogálni, fürdőzésre várakozva, ha elég tágas nyári fürdőhelyünk volna. Polgármesterünk már sok jó szemét megvalósitott. Fogja pártul a városi szabad fürdő megalkotásának gondolatát is akár tisztitott Séd-vízzel, akár vizvezetéki vizzel. Az előbbi persze azon a tájon lenne alkalmas helyen, ahol még nem piszkítja a csatornák szennyvize. A Betekincs táján vagy a kallómalom mögött elterülő Sédszigeten, vagy itt valamelyik kertnél szép, alkalmas, napsütéses hely kinálkozik. De legyen bárhol is, csak fürödhessünk benne, hiszen nem járhat mindenki a Balatonra.

Veszprémi Hírlap, 1917. június 17. 3. o.

Méhészeti hir. Kránitz József, a méhészeti egyesület titkára a helybeli lábadozó osztagnál a parancsnokság felkérésére méhészeti előadásokat tart. Hallgatóit már két alkalommal meghivta az egyesület méhesébe, ahol gyakorlati előadást tartott s a jelenlévőket mézzel vendégelte meg. Az előadások körül Lukácsi Sándor, az egyesületi méhes kezelője nagy buzgósággal működik.

Veszprémi Hírlap, 1917. június 24. 4. o.

100 éve írták

Napközi otthonok. Hetekkel ezelőtt örömmel jeleztük, hogy a cserháti s temetőhegyi áll. óvodák mellett napközi otthonok lesznek. A mezei és házi munkákra járó szülők dolgán könnyítettek volna ezzel. Ez a terv azonban csak terv marad. A cserháti ovoda vezetője szabadságon van, a temetőhegyi ovodában a helyszük volta miatt térhelyet kellett volna építeni, a deszkaanyag azonban túl drága. Ez a két ok elég volt ahhoz, hogy a tanács tervezte s előző évben is szépen bevált szociális alkotás Veszprémben csak terv maradjon.

Veszprémi Hírlap, 1917. május 13. 3. o.

Kenyér helyett bab. Köztudomásu, hogy a liszttel nagyon szükösen kell bánni, mert különben a legnagyobb zavaroknak nézünk eléje. A kenyeret kitűnően lehet pótolni babbal. Tápértéke csaknem a kenyérével egyenlő. Sósvízben elkészítve, vagy megpirítva különösen a  gyermekek táplálkozására felette alkalmas, azért a közönség figyelmét nyomatékosan felhívjuk rá.

Veszprémi Hírlap, 1917. május 13. 4. o.

Dohánypótló. A szarvasi tanítóképző egyik tanára dohánypótló növényt fedezett fel. Ez a növény a fekete bodza Sambucus nigra levele, amelyet megszárítanak, dohánylében kifőznek, azután pedig ismét megszárítanak. Az ilyenképpen kapott dohányszerű levelek nem nagyon erősek és állítólag jóízűek. Dohányosainkat nagy mértékben fogja megörvendeztetni a hír, ugy hisszük. A találmány csak akkor lesz tökéletes, ha a dohánypótló növényből készült szivarnak és cigarettának éppen ugy fognak majd örülni a nikotin hívei, mint a találmányról szóló hírnek.

Veszprémi Hírlap, 1917. május  27. 5. o.

Hirdetmény. Felhívom a közönséget, hogy Oroszországban lévő hadifoglyok részére legfeljebb kéthetenkint küldjön egy levelezőlapot rövid és a legszükségesebb közlésre szoritkozó tartalommal, mert a rendkívüli arányokban folytatott levelezés a kézbesítéseket annyira megnehezíti, hogy a foglyok emiatt hónapokon keresztül nem jutnak póstához. Dr. Török, rkapitány.

Veszprémi Hírlap, 1917. május 27. 5. o.

100 éve történt

Az önkéntes fémbeszolgáltatást végső határidejét a honvédelmi miniszter április 30-ban állapította meg. Ezen utolsó határidő tartama alatt bizonyára minden késedelmező beszolgáltatja heverő fémkészleteit, amelyekre a hadseregnek most már nagyobb és sürgősebb szüksége van, mint bárkinek. Még mielőtt a büntető rendelkezések életbe lépnek, készpénzben és rögtön beváltják a fémeket a hivatalos fémbeváltók a hatóságilag megállapított árakon.

Veszprémi Hírlap, 1917. április 1. 3. o.

 A gazdasági szükséglet címén visszatartható burgonya. A burgonya kötelező bejelentésére és rekvirálására vonatkozó eddigi rendelkezésekkel szemben, - mint a hivatalos lap 4-iki száma közli – ezentúl gazdasági szükséglet címén csakis annyi burgonya tartható vissza, amennyi a gazdaság vitele és az állatállomány föntartása érdekében feltétlenül szükséges. Ez a mennyiséget a rekviráló-bizottság állapítja meg.

Veszprém Vármegye, 1917. április 8. 5. o.

Adományok. Csiszárik János apátkanonok a húsvéti ünnepekre 7 drb. Sonkát és 4 drb. bárányt, a veszprémi püspöki uradalom pedig 1 drb. bárányt adományozott a városi kórház részére. A kórház igazgatósága a nemes szívű adományozóknak ez uton is hálás köszönetét nyilvánítja.

Veszprémi Hírlap, 1917. április 15. 4. o.

A kávé fogyasztás szabályozása. A vármegye alispánja az Országos Közélelmezési Hivatal rendelkezése alapján 7353-1917. számú határozatával elrendelte, hogy Veszprém r. t. városban folyó évi április hó 1-től kezdődőleg a kávénak vagy az ennek felhasználásával készült italoknak forgalomba hozatalával foglalkozó összes üzletekre (kávéház, cukrászda, tejcsarnok, kávémérés, étterem, kifőzés, stb.) nézve a kávéfelhasználásával készülő mindennemű italoknak vagy ételeknek kiszolgáltatása, tekintet nélkül arra, hogy az előállításnál a kávénak minő neme (maláta, konserv, pótkávé, stb.) használtatott fel délután 2 órától 8 óráig további rendelkezésig tilos. Aki ezen rendelkezés ellen vét, az 1914. évi L. t. c. 9. §-a alapján 2 hónapig terjedő elzárással és 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik. Az alkalmazottak cselekményeiért az üzlet tulajdonosai is felelősek.

Veszprém Vármegye, 1917. április 15. 3. o.

100 éve írták

Bírósági cipők. Az igazságügyi miniszter a táblai elnökök útján közölte a bíróságokkal, hogy a bírák és bírósági alkalmazottak részére háromféle minőségben, az állam a fegyházak készítményeiből önköltségi áron fog kiutalványozni cipőket. Sajnos, hogy a rendeletben a gyerekcipőkről említés nem történt.

Veszprémi Hírlap, 1917. április 1. 5. o.

Hadimunkára osztják be a munkanélkülieket. A honvédelmi miniszter rendeletet intézett az összes törvényhatóságokhoz, amely szerint egyes hadianyagok előállításával foglalkozó és az üzem folytatására kötelezett gyárak és vállalatok kapnak ipari munkásokat. A kormány ennélfogva felhívja a törvényhatóságokat, hogy a munkanélküli szakmunkásokat írják össze és az erről szóló kimutatásban ezeket a munkásokat név szerint sorolják föl.

Veszprém Vármegye, 1917. április 1. 4. o.

Húsvét – pirostojás nélkül. A háború annyi éves már, hogy gyermeknemzedék nő fel benne. Ezek majd nem is tudnak a húsvéti pirostojás örömeiről. Nem volt szabad tojást festeni tavaly se, az előtt se. Az Orsz. Közélelmezési hivatal ezt a rendeletet idénre is kiterjeszti. Tehát idén se lesz piros tojás.

Veszprémi Hírlap, 1917. április  1. 6. o.

Óránként egymillió korona a hadikiadásunk. A budapesti Krisztinavárosi Kaszinóban érdekes előadást tartott Exner Kornél közigazgatási bíró a világháború költségeiről és az államoknak a háború okozta adósságairól. Az előadó elmondta, hogy Magyarország háborús kiadása naponta huszonnégymillió korona. Ebből tehát minden órára kerek egymillió korona hadiköltség jut.

Veszprém Vármegye, 1917. április 15. 4. o.

100 éve történt

Hadifénykép levelezőlapok. A Hadsegélyező Hivatal hadifényképkiállításán kiállított legszebb képek lemezeiről készült 150 féle felvétel a legkülönbözőbb harcterekről és harcmozzanatokról. Eredeti brómezüst képek. 10 darab ára 2 kor. 50 fillér.

(Veszprémi Hírlap, 1917. március 4. 6. o.)

Sürgetik a petróleumot. A Vacuum Oil Company Rt. Sürgetés ellenére sem szállította a Veszprém Vármegyének kiutalt petróleummennyiséget. Ezért dr. Véghely Kálmán alispán az Orsz. Közélelmeztetési Hivatal elnökéhez, valamint a kereskedelmi miniszterhez távirati úton felterjesztést intézett, hogy a hátralevő petróleum kontingens iránt intézkedjék.

(Veszprémi Hírlap, 1917. március 11. 5. o.)

Városi hentesboltok. A sok-sok kérés végre meghallgatásra talált. Úgy halljuk, hogy a hentesboltot decentralizálják. Kár volt ezt már előbb meg nem tenni, hogy a Kossuth Lajos-utca szintere fölszabadult volna az ottan szorongó, zsírkereső tömeg éppen nem épületes látványától, a közönség pedig az óraszámra kiterjedő ácsorgástól. Most hentesboltot kap a Temetőhegy is, a piactéren pedig a Róna- féle hússzék árulja maximális áron a városi sertéshúst. Egész és fél sertések még mindig kaphatók. A városi tisztviselők részletfizetésre is megvehetik. Akinek módjában van, vásároljon, mert hozzáértők nagy húshiányt jósolnak.

(Veszprémi Hírlap, 1917. március 11. 5. o.)

Mezőgazdasági szabadságok meghosszabbítása. A zavartalan mezőgazdasági munka érdekében legújabb kormányintézkedés szerint a mezőgazdasági felmentéseket meghosszabbítják. Ez a rendelkezés rövid idő alatt megtörténik. A földművelésügyi miniszter útján nyert szabadságok meghosszabbítására irányuló kérvényeket a főispáni hivatal nem terjeszti fel a földművelésügyi miniszterhez. Ellenben a hivatásos gazdasági gépészek és fűtők felmentésének meghosszabbítását kérő megokolt folyamodványokat, valamint katonai parancsnokságok engedélyezte gazdasági felmentések meghosszabbítására irányuló kérvények sürgősen felterjesztendők a földművelésügyi miniszterhez.

(Veszprémi Hírlap, 1917. március 18. 5. o.)

 

100 éve írták

A fagyott burgonya is élvezhető. Téves az az általános hit, hogy a fagyos krumplit nem lehet újra élvezhetővé tenni. Az eljárás igen egyszerű. – A fagytól megcsípett vagy akár kőkeményre fagyott krumplit hideg helyen kell tartani, hogy az semmi körülmények között fel ne engedjen. Használat előtt hideg vízbe tesszük és a fagyás fokához képest 10-12 óráig benne hagyjuk. A vizet 1–2-szer meg lehet újítani. Azután kivesszük a burgonyát és hámozás nélkül, héjában megfőzzük. A fagyos krumpli elveszti édeskés ízét és sem ízre, sem táplálóértékre nézve nem különbözik a jó krumplitól.

(Veszprémi Hírlap, 1917. március 4. 6. o.)

Áprilisban vonulnak be a 18 éves tanulók. A vallás és közoktatásügyi magyar királyi miniszternek a hadvezetőséggel történt megállapodása alapján azoknak az 1899. évben született s legutóbbi katonai bemutató szemlén katonai szolgálatra alkalmasnak talált főgimnáziumi, főreáliskolai, felsőkereskedelmi iskolai növendékeknek, kik a folyó tanévben ezen intézetek utolsóelőtti évfolyamát látogatják, nem e hó 10-én, hanem április 18-án kell bevonulniok, hogy bevonulásuk előtt az utolsó évfolyam vizsgálataira elkészülhessenek, a vizsgát letehessék és az érettségi bizonyítványt, illetőleg tanítói oklevelüket megszerezhessék.

(Balatonvidék, 1917. március 18. p. o.)

Diákok és a kertészet. A vallás- és közoktatásügyi miniszter szigorú utasítást küldött a kir. tanfelügyelőséghez, hogy akár személyes utánjárással is kövessen el mindent, hogy az iskolás gyermekek konyhakerteket készítsenek, és azokat gondozzák. A tanulóifjúságból munkáscsapatokat kell szervezni, s velük, ahol munkáshiány van, magánosok kertjeit is művelés alá kell venni.

 (Veszprémi Hírlap, 1917. március 25. 5. o.)

100 éve írták

Cinkezett edények. A rézedények bevonásával kapcsolatban dr. Komjáthy László polgármester a következő felvilágosító hirdetést teszi közzé: A hadicélokra beszolgáltatott háztartásbeli rézedények és rézüstök horganyzott (cinkezett) vasedényekkel cseréltettek ki. Az ilyen edényekről savak és savanyú ételek olyan mennyiségű cinket képesek ennek oldható sói alakjában feloldani, melyek, jóllehet ezen vegyületek nem tartoznak a hevesen ható mérgek közé, az emberi szervezetre mégsem tekinthető közömbösnek, sőt bizonyos körülmények között komoly megbetegedésre adhatnak alkalmat. […] Horganyzott, cinkezett edényekben savanyú ételeket (pl. savanyú káposztát, paradicsomot, gyümölcs-befőttet, gyümölcs-ízeket, lekvárt) főzni, melegíteni vagy eltartani mérgezés veszélye miatt nem tanácsos.

Veszprémi Hírlap, 1917. február 4. 5. o.

Élelmiszercikkeink pótszerei. Valamennyiünk érdeke, hogy megszokott, de egyre fogyó élelmiszercikkeinket olyan anyagokkal pótoljuk, amelyeket eddig az élelmezés terén egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben tudták értékesíteni. Így tűntek fel a különböző táplálékpótló szerek is, melyeknél a fő követelmény, hogy többé-kevésbé pótolják az élelmiszer tápláló értékét, ne pedig csak annak külső tulajdonságait: színét, szagát, ízét. Mert táplálkozásunknak nemcsak az éhséget kell csillapítania, nemcsak jóllakottság érzését kell keltenie, hanem az erőt is kell pótolnia, amit naponkint elveszítünk, ami az élet és az egészség fenntartásához szükséges. Már pedig a forgalomban lévő pótszerek nagy része értéknélküli.

Veszprémi Hírlap, 1917. február 4. 6. o.

Háziestély. A színházi nagy estélyeken kívül barátságos háziestélyeket is rendez a Pápai Leányegyesület, Most már a harmadikat a Griff-szálló nagytermében, amelyek éppen olyan jól sikerültek, mint a színházi estélyek. A családias és bizalmas jellegű háziestélyek szintén díszes közönséget vonzanak mindenkor.

Veszprémmegyei Újság 1917. február 15. 3. o.

A hősök emléke. Mindnyájunknak lelkünk legmélyéből fakad a vágy, hogy legendás hőseink iránt a hála és a kegyelet ne csupán a szívünkben éljen, hanem jusson kifejezésre is, még pedig legalábbis olyan mértékben, mint aminő odaadással ők áldoztak a hazának. És bár ebben a vágyban valamennyien egyetértünk, mégis a parlamentben ennek a vágynak, hálánk és kegyeletünk kifejezésének módjára nézve meglehetősen ellentétes felfogások kerültek egymással szembe. A legmesszibbre menő álláspont az ellenzéki pártoké volt. […] A kegyeletre nézve jórészt beérték a kormányjavaslat kereteivel, annál tovább mentek azonban a hála dolgában, amidőn a lövészárok minden harcosa számára hősiességük jutalmául a választójog megadását követelték. Ugy mondták, hogy aki jó volt a hazáért életet és vért áldozni, az épp olyan jó szavazónak is.

Veszprémmegyei Újság 1917. február 18. 1. o.

 

100 éve történt

A sárgaréz ajtóveretek térítése. A honvédelmi miniszter a hadicélokra igénybevett ajtóveretek térítését, amennyiben azok sárgarézből valók, az azokban lévő vasalkatrészek súlyát beleértve, kilogrammonként 3 korona 20 fillérben állapította meg. Vörösrézből, vörösfémből és bronzból való ajtóveretek térítése az átvételi bizottságok által szakértői becslés alapján állapítandó meg.

Veszprémmegyei Újság 1917. február 15. 3. o.

A sertéshus és készítmények ára. Veszprémmegye alispánja rendeletileg állapította meg február 1-től számítva a sertéshús és készítmények árát, ami az eddigieknél valamivel alacsonyabb. Veszprémben a kiskereskedelmi forgalomban, vagyis a fogyasztónak leendő eladásnál az árak a következők: 1. rendű sertéshús comb, pecsenyekaraj 7 korona 60 fillér, 2. rendű sertéshús 7 korona, füstölthús 10 korona. Friss szalonna bőr nélkül 8 korona. Olvasztott disznózsír 9 korona 30 fillér. Töpörtyű 6 korona, tüdő, szív, nyelv 5 korona. Máj 4 korona. Egy sertés vese-velője 2 korona.

Veszprémmegyei Újság 1917. február 18. 3. o.

Amerikába nem küldhetők levelek. Mint a budapesti tudósító közli, az Amerikai Egyesült Államokba és az azokon túl fekvő semleges országokba levelezések német kereskedelmi tengeralattjárókkal további intézkedésig nem küldhetők.

Veszprémvármegye, 1917. február 18. 4. o.

Békefi Remig kitüntetése. Békefi Remiget, a jeles és tudós zirczi apátot a király őfelsége kinevezte öt évre a Múzeumok és Könyvtárak országos főfelügyelőjévé. A megérdemelt kinevezés elnyerése alkalmából a jeles főpapot számosan üdvözölték tisztelői közül.

Veszprémmegyei Újság 1917. február 22. 2. o.

A szénmegtakarítás érdekében. A szénmegtakarítás érdekében Budapesten minden színházat, mozit s efféle vállalatot kormányrendelet folytán zárva kell tartani. A vidéken ezirányban még nincs rendelkezés.

Veszprémvármegye, 1917. február 22. 3. o.

100 éve történt

A városi cukor. A cukorközpont a lakosság cukorszükségletét a városoknak utalványozza. A szükséglet egy részét Veszprém város is megkapta. Ezt cukorjegyek alapján megbízott kereskedők osztják szét. Azok, akik eddig jelentkeztek, egy havi cukorszükségletüket január 6-ika óta, annál a kereskedőnél, akihez utalták, átvehetik. A városi hatóság erről hirdetményben is tájékoztatja a közönséget.

Veszprémi Hírlap, 1917. január 7. 4. o.

Állategészségügy. A hasznos háziállatok egészségi állapota december hónapban annyiban mondható kedvezőtlennek, amennyiben a ragadós száj- és körömfájást három községben (Hánta, Mezőkomárom, Siómaros) és egy r.t. városban (Pápa) megállapítást nyert. Viszont annyiban kedvező, amennyiben több község ezen betegség miatt a zárlat alól felszabadult. Sertésvészt Szücs községben állapítottak meg. Pápán veszettség esetét is megállapították, a veszett eb azonban embert nem mart meg.

Veszprémi Hírlap, 1917. január 14. 3. o.

Jelentkeznek a fiatalok. Az 1915. évi II. t-c. szerint az 1899. évben született ifjak népfölkelésre kötelezettek. Ezeket most országosan felhívják, hogy összeírásuk végett a tartózkodási hely községi elöljáróságánál (városi hatóságnál), kisközségben a körjegyzőségek székhelyén 1917. január 14-18-ig jelentkezzenek. A Veszprémben tartózkodók a polgármesteri hivatal katonai ügyosztályában tartoznak jelentkezni a hivatalos órák alatt.

Veszprémi Hírlap, 1917. január 14. 5. o.

A kisgazdák termeljenek cikóriát. A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület a cikória termelés ügyében mozgalmat indított. Hazafias ok indította az egyesületet arra, hogy a cikória termelést forszírozza, mert ha a jövő termelési évben cikóriát nem termelünk, ugy sem a katonaságnak, sem a polgárságnak nem lesz pótkávé készlete.

Veszprémi Hírlap, 1917. január 14. 6. o.

A megyei telefonálás korlátozása. A kereskedelmi miniszter a háború következtében beállott elháríthatatlan forgalmi nehézségek miatt a környékbeli és törvényhatósági távbeszélő forgalomban váltott beszélgetések időtartamát a helyközi beszélgetések időtartamával egyezően, öt perc helyett három percben állapította meg. Az állami és szolgálati beszélgetéseket nem korlátozza.

Veszprémvármegye, 1917. január 14. 3. o.

 

100 éve történt

A vármegye és a város gyásza. I. Ferencz József királyunk elhalálozása alkalmából a vármegye ünnepélyes formában ad kifejezést részvétének. Ebből a célból hétfőn f. hó 4-én d.e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyen a gyászbeszédet dr. Rédey Gyula c. püspök mondja. – Veszprém város képviselőtestülete ugyancsak hétfőn d.u. 3 órakor tartja gyászünnepélyét, melynek szónoka Kránitz Kálmán felsz. Püspök lesz.
– A vármegye a közgyűlés második részében hódolatteljesen üdvözli IV. Károly király őfelségét.

Veszprémi Hírlap 1916. december 3. 4. o.

Pályázat. A kővágóörsi kántortanítói állásra december 12-re pályázat hirdettetik. Jövedelme: kétszobás lakás, konyha, kamra, pince, istálló és ólak, 4388 négyszögöl szántóföld, értéke 100 korona, 5 öl tűzifa, értéke 200 korona, készpénz a hitközségtől 800 korona, havi előleges részletekben, széna- és szalmaváltság címén 41, 60 fillér, legeltetési jog 56 korona, káptalani alapítványból 25,20 fillér, hegyvámváltsági kamat 5 korona, mise, stólajövedelem 20 kor. Ferenc József-alapból 47,50. Összesen 1295 korona 30 fillér. Ebből helyijárulék 800 kor. A többi megfelelő államsegély. Kötelessége az egyik tanteremben a mindennapi fiúismétlősöket tanítani, a kántoriakat végezni, a „Gondviselés” alapba beiratkozni. Személyes megjelenés kívántatik. Pályázatok Cséby János lelkész címére küldendők.

Veszprémi Hírlap 1916. december 3. 2. o.

Karácsony a harctéren. A harctéri katonák karácsonyi megajándékozására indult mozgalom, a Hadsegélyző Hivatal és a Vöröskereszt együttes akciója a legszebb eredményeket ígéri. Pénzintézetek, vármegyei és községi hatóságok, egyházak, iskolák, a vidéki Vöröskereszt fiókok nemes vetélkedéssel küldik adományaikat és remélhető, hogy példájukat egyre többen követik. – A katonák karácsonyi ajándékainak csomagolása is megkezdődött és nagy apparátussal folyik.

Veszprémi Hírlap 1916. december 10. 5. o.

A városi zeneiskolából. A szerdai ünnepies megnyitást bensőségessé tette a növendékek hálája. Előadás előtt Csapó Eugénia társnői nevében brilliánsszemekkel díszített gyönyörű nyakéket nyújtott át Kecskeméthy Margit igazgatónőnek, – Ugyanezzel az alkalommal Gobby Alajos az Orsz. Zenede hírneves igazgatója Óvári Ferenc dr-hoz intézett táviratában üdvözölte az uj intézetet s Isten áldását kérte működésére.

Veszprémi Hírlap 1916. december 17. 4. o.

Rekvirálják a fürdőkályhák rézalkatrészeit. A hivatalos lap kormányrendeletet közöl, amely szerint a honvédelmi miniszter a használatra felszerelt, valamint a fel nem szerelt szén vagy fa tüzelésű fürdőkályháknak tiszta fémfelületű, mázolt vagy zománcozott rézből készült víztartó hengereit hadicélokra rekvirálja. Az igénybevétel kiterjed a magánosok, gyártók és kereskedők birtokában levő, valamint azokra a fürdőkályhahengerekre is, amelyek más számára őrizetben tartatnak. A kályhahengereknek a birtokosai vagy őrzői kötelesek a kályhahengereket január 15-ig a városi polgármesternél, illetve járásonként a főszolgabírói hivatalnál büntetés terhe alatt bejelenteni.

Veszprémi Hírlap 1916. december 17. 4. o.

Városi ajándék a koronázás napján. A koronázási nap emlékére a városi hatóság 460 kgr. sertés- és marhahust mért ki heti szegényeknek s a hadbavonultak szegény családjainak.

Veszprémi Hírlap 1916. december 31. 4. o.

100 éve történt

XV. Benedek a béke-pápa. A Szent István-Társulat kiadásában most jelent meg egy egyszerű kis füzetke, mely még a mostani világfelfordulás közepette is a legnagyobb mértékben méltó a közfigyelemre. Szerzője Luttor Ferenc dr., ki XV. Benedek pápa életét s a béke érdekében kifejtett működését írja le meleg és közvetlen sorokban. Dr. Luttor, aki jelen volt 1914. május 28-án azon a konzisztóriumon, melyen X. Pius pápa átadta Delia Chiesa Jakab bolognai érdeknek a bíbornoki kalapot, tanuja volt annak a történelmi nevezetességű eseménynek, midőn X. Pius keblére ölelte és testvéri csókkal üdvözölte azt a férfiút, akit a Gondviselés Krisztus földi helytartójává és X. Pius utódává választott ki.

Veszprémi Hírlap, 1916. október 1. 2. o.

Mennyi árpát lehet beszerezni állattartásra? A földmívelésügyi miniszter ujabb rendeletben szabályozta, hogy állattartási célokra mennyi árpa, illetve zab szerezhető be. Ez a rendelet a korábban megállapított adagokat lényegesen leszállította.

Veszprémi Hírlap, 1916. október 1. 5. o.

A vármegyei közoktatás képe. Veszprém vármegyének 185 községe közül mindegyiknek van külön iskolája három csatlakozó község kivételével.

Veszprémi Hírlap, 1916. október 8. 5. o.

Nappali áram. A tanács október 8-tól kezdődőleg beszünteti a nappali áramot. Ez az olajbeszerzés nehézségei miatt történik. Az áramszolgáltatás tehát csak az esti órákban történik a világítási naptár szerint. Október hónapban a világítás esti 5 órától reggeli ¾ 6 óráig tart. A polgármester kéri s figyelmezteti a közönséget, hogy az áramhasználatban is takarékoskodjék. Fölösleges vagy fényűzési dolgokra ne vesztegessenek áramot.

Veszprémi Hírlap, 1916. október 8. 5. o.

Burgonya. A városi számvevőség elfogad jelentkezést burgonyára. A kiosztás a jelentkezés sorrendjében történik. Minthogy azonban a káptalan az átutalandó 8-10 waggon burgonyából a helybeli közintézetek szükségletét is fedezni kívánja, a város nem vállal kötelezettséget, hogy a burgonyát minden jelentkezőnek kiszolgáltathatja.

Veszprémi Hírlap, 1916. október 8. 5. o.

A cukorfogyasztás korlátozása. A hivatalos lap két rendeletet közölt a cukorfogyasztás korlátozása tárgyában. Az egyik rendelet a vendéglőkre, fogadókra, kávéházakra, cukrászdákra és italmérésekre vonatkozik, nevezetesen: 1. az egész adag italhoz 3 nagy vagy 4 kis kockát, 2. egy csésze vagy pohár italhoz 2 nagy vagy 3 kis kockát, és 3. egy kis csésze vagy kis pohár italhoz 1 nagy vagy 2 kis kockát. A második rendelet az ipari üzemekben felhasználható cukor forgalmát szabályozza: ipari üzemekre csak a cukorközpont adhat cukrot.

Veszprémi Hírlap, 1916. október 8. 5. o.

100 éve történt

A vadgesztenye szerepe a közélelmezésben.  A katonai parancsnokságok megkeresésére a hatóságok egyes megyékben felhívták a lakosságot, hogy foglalkozzanak a vadgesztenye gyűjtésével, mert arra a katonaságnak hadi célokra szüksége van. A vadgesztenye métermázsájáért a katonaság tíz korona térítést hajlandó fizetni. Németországban a vadgesztenye gyűjtése nagy lendületet vett és különösen az ifjúság buzgólkodik ez irányban. Szakemberek szerint egy gesztenyefán átlag 30-40 kg-nyi gyümölcs van, amelynek körülbelül negyedrészéből tiszta, emberi élvezetre alkalmas lisztet lehet kivonni. A feldolgozás akként történik, hogy a gesztenye kesernyés részét, valamint az úgynevezett saponin-anyagot eltávolítják és a többi részt megőrölve, egyéb kenyérmagvakból készült liszthez keverik. Minthogy a gesztenye tápláló értéke jelentékeny, takarmány gyanánt is jól felhasználható. Igen kívánatos volna, ha vidéken nagyobb figyelmet szentelnének a vadgesztenyegyűjtésnek.

Veszprémvármegye 1916. november 5. 3. o.

A veszprémi katonai emlékmű, amelyet tudvalevőleg a Vásár-tér közepén fognak felállítani, terveiben elkészült és gipsz-modellje is készen van. A gipsz-modellt, amely középen ketté tolható és a belső berendezést is áttekinthető módon szemlélteti, a jövő héten Veszprémbe szállítják és a városház nagytermében közszemlére állítják. A modell mintegy másfél méter nagy és az összes részletmunkákat feltünteti.

Veszprémvármegye 1916. november 5. 3. o.

Katonai fölmentések szabályozása. Most érkezett meg a vármegyéhez a honvédelmi miniszternek 1990. H. M. 916. számú leirata, mely szerint a patkoló kovácsok fölmentésre való előterjesztése megszigorítandó, patkoló kovácsra ugyanis a hadseregnek égető szüksége van. Fölmentésre ezentúl a közigazgatási hatóságok által csak olyan patkoló kovácsok terjeszthetők fel, akik harctéri szolgálatra nem alkalmasak és a front mögötti országrészekben vannak.

Veszprémvármegye 1916. november 12. 2. o.

Vas kétfilléresek. A hivatalos lap legutóbbi száma közli a pénzügyminiszter rendeletét, amely elrendeli a vas kétfilléresek veretését és forgalomba hozatalát. Összesen nyolc millió korona erejéig veret vas kétfilléreseket a magyar és osztrák kormány, egy kilogramm vasból 360 darabot. Az új pénzből Ausztriában 5.600.000 K., Magyarországon 2.400.000 korona fog veretni. A vas kétfilléres rajza a ma forgalomban levő réz kétfilléresekkel teljesen azonos, de maga a pénz valamivel kisebb. Az új vas kétfilléreseket nov. 10-én kezdték kiadni.

Veszprémvármegye 1916. november 12. 3. o.

A személyforgalom korlátozása az élelmiszerforgalom érdekében. A cs. és kir. középponti szállítási vezetőség kénytelen az illetékes vasúti középponti hivatalokkal egyetértően korlátozást elrendelni a személyforgalomban, hogy az ily módon nyert szállítóeszközök segítségével az ősz utóján fokozódó, az idén a megszokottnál is nagyobb arányban megnövekedő élelmiszer-forgalmat a szükséghez képest lebonyolíthassa. … Ennek az intézkedésnek azonban szüksége van a nép megértő támogatására, amit olyanképpen tanusíthat, hogy az utazást csak a föltétlenül szükséges utak megtevésére szorítja. Egyéb utazások, mint a kirándulások, kéjutazások, stb. a legközelebbi időben mellőzendők. Nyomatékosan ajánljuk tehát mindenkinek, hogy ilyen utazásra ne is gondoljon.

Veszprémvármegye 1916. november 12. 3. o.

100 éve írták

Szüret. Somlyóhegyen a szüret, különösen a dobai részen, teljes erővel folyt a héten. A szőlő erősen rothadásnak indult, s így kénytelenek voltak a gazdák szüretelni. A must meglehetős, a termés azonban silány.

Veszprémi Napló, 1916. október 1. 3. o.

Hétórai üzletzárás. Fővárosban is, a szomszédos városokban is sikerült keresztülvinni a hétórai üzletzárást. A közönség is hozzászokik ehhez, s korábban végzi vásárlásait. Úgy halljuk, Veszprémben is mozgalom készül ennek érdekében. A kevés munkaerő napestig belefárad a munkába, s bizony elkel nekik a korábbi pihenés. Főnöknek is, alkalmazottnak is. De hasznos lenne ez a világítás szempontjából is. Igen sok anyagot meg lehetne takarítani ez egyórai korábbi bezárással.

Veszprémi Hírlap 1916. október 8. 5. o.

Bővebben: 100 éve írták

Presets
BG Color
BG Patterns
Accent Color
Apply
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, továbbá a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.
Adatkezelési tájékoztató Ok