Text Size

100 éve írták

Tapasztalatok és teendők a Balaton körül. A harmadik háborús nyarat élték át a balatoni fürdők. Egynémelyike, és pedig a kisebb telepek, gazdaságilag rossz helyzetbe került, két fürdőnk azonban, és pedig Siófok és Balatonfüred, oly látogatottságra tett szert, mint még soha.

(…) Balatonfüredet a betegek ezrei látogatták, bár, sajnos ezeket itt is kiszorították elegendő lakás hiányában, a Füredet is feltűnő nagy számban felkereső üdülők és szórakozók.

A kisebb helyek hiányos látogatottságára befolyással volt az is, hogy az ezeket felkereső hivatalnokok, a hadbavonult családapák (…) családjai, anyagi körülményeik miatt nem voltak abban a helyzetben, hogy nyaralni mehettek volna, viszont félt a közönség, hogy a kisebb helyeken nem lesz elegendő élelem, de nagy szerepet játszott az a félelem is, hogy a tavaszi nagy áradások után váltólázak fognak fellépni.

Az árakra vonatkozólag szomorú tapasztalatokat szerezhettünk a nyár folyamán. A szőlő kilója három koronán kezdődött, egy szem őszi baraczk vagy egy szem füge 60-70 fillér. Egy liter tejért Balatonfüreden nemcsak kértek, de meg is kapták az 1 kor. 40 fillért.  Ilyen túlkapások merészen kihívják a közigazgatási hatóságok sürgős és szigorú intézkedéseit.

(Balaton, 1916. szept. 1. 49. o.)

Sebesültek érkezése. Csütörtökön éjjel fél kettőkor újabb sebesültszállítmány érkezett a veszprémi cs. És kir. Tartalékkórházba. A betegek érkezését jelző hivatalos értesítést csak esti 9 órakor kapta meg a kórházparancsnokság. … A betegeket Kleinfeld Ignác és Farkas Jenő főhadnagyok vették át, összesen 240 jött a nyíregyházi barakk-tartalékkórházból, nagyobbára könnyebb sérülésekkel. Valamennyien saját lábukon tudtak bemenni a kórházba és nem egy volt közöttük, kik már kijelentették, hogy bármely pillanatban készek a kórházat itthagyni, hogy a román harctérre mehessenek.

Veszprém, 1916. szeptember 3. 3. oldal

Megnyilnak az iskolák. Az iskolák ajtai most nyílnak meg. Alant is, fent is. Betódul a tanulósereg. … Bekíséri őket  a szülők szeretete, öröme, reménysége. Mert abban bizakodnak, hogy itt is meleg szeretet, csillagszemű öröm fogadja, várva-várja őket. És az a komoly, szent törekvésés elhatározása a bévül várakozóknak: a tanítóknak, hogy a szülők reménye megvalósul, hogy a gyenge csemetékből erős derekú fák növekednek. Az ilyen iskolák megnyílhatnak, amelyekbe a gyermeket bizakodva kísérik, amelyekbe a tanulókat a kötelességet megszépítő lelkes hivatással vonzzák s amelyekből az a tudat sugárzik, hogy az iskola s emberei vannak a tanulókért, nem pedig megfordítva. De bár ne nyílana meg az az iskola, amelyikben nincs belső élet, nincs lélek, csak: hivatal. … És a hivatalos órák végeztével a munkának is vége szakad. A tanuló csak egy-egy akta, amelyet elintéznek s mert polcra nem tehetik, hazaküldik. De nem őrizetlenül. Elkiséri őket az ilyen iskolák egyetlen belső tényezője: a paragrafusos fegyelem, amely előtt nincs gyermeköröm, nincs gyermektemperamentum, hanem csak szigor, amely a gyermeklélek meg nem értése hiányában legtöbbször alakoskodókat, savanyodott kedélyű fiatal öregeket nevel. A háború után új korszak hasad. Ez majd az iskolákat is reformálja. Már jelzik az alapelveket s azt látjuk, hogy minden törekvés a tanulók s általuk a szülők javát keresi. … Életbe látó iskoláké a jövő, melyben – hála Isten – nemcsak azok boldogulnak, akik az iskola mértéke szerint kiválóak. Az élet igen sokszor széjjeltépi az ilyen bizonyítvány-értéket, s viszont szép jövővel boldogítja azokat, akiket iskola terhének minősítenek. Mert jellem, becsületesség, erkölcsösség s későbbi nekifejlődés kevésbé tudósokat is ékesíthet. Jó szülők gondos, erkölcsös munkája segítsen az iskolának; jó iskolák, jó tanítók lelkes buzgalma, fokozott akarata ne csak fényes elméjű, hanem erkölcsben is állhatatos, hazafias, munkaszerető nemzedéket neveljen, akkor erős, műveltségben díszlő, gazdag és boldog lesz a magyar jövendője.

Veszprém, 1916. szeptember 10. 1-2. oldal

A hadiárvák. Ötvenezer hadiárvát írtak össze a napokban. A vérözön szivárvány útján ötvenezer ártatlan apróság. Mögöttük ugyanannyi glóriás hős, előttük ugyanannyi mártírkoszorús asszony. … A hadiárvák ügye az állam ügye. Ám hiszen tegyen a társadalom értük annyit, amennyire jóérzése lelkesíti, de az irányítást, a szervezést az állam vegye a kezébe. Most a hadiárvák ügye nemcsak emberi érdek, hanem nemzeti is.

Veszprémi Hírlap, 1916. szeptember 10. 1. oldal

Cukor és még más is. Elég fanyar az életünk s most még az ételünket sem engedik édesíteni. Van-e igaz oka, nincs-e igaz oka, nem keressük, de annyi szent igaz, hogy nincs az a cukros baba, aki a legtöbb boltban akár egy negyedkgnyi cukrot is magához tudna mosolyogni. A kereskedő urak legalább azt mondják, hogy nincs. Szerencsénkre, a napokban a tanácsnak is cukros kedve támadt s megrendelt a cukorközpontban két waggon cukrot közélelmezési célokra. Ha megküldik – ehhez persze még szó fér – maga a hatóság méreti széjjel. Hogy pedig a cukornak társa is legyen, rendelt a tanács köleskását, árpakását s aszalt szilvát is. Mind jó dolog, cukor nélkül is, együtt persze még jobb lesz.  – Kellemes óránk lesz, amelyben megírhatjuk, hogy mindez már itt is van!

Veszprém, 1916. szeptember 24. 5. oldal

100 éve történt

Elrendelték a gabonakészletek rekvirálását: A törvényhatóság első tisztviselője köteles a termelők búza-, rozs-, kétszeres-, árpa- és zabfeleslegének közszükségleti célokra való igénybevételét (rekvirálását) és átvételét haladéktalanul elrendelni és foganatosítani.

Köteles minden termelő a birtokában vagy őrizetében lévő összes gabonakészletet a hatóság utasítása szerint a hatósági küldöttnek, vagy a Haditermény Részvénytársaságnak átadni. A házi és gazdasági szükséglet mértékét a fennálló rendeletek értelmében az eljáró hatóság állapítja meg. Ha a lefoglalt termést 30 napon belül nem venné át a hatóság, úgy az átvételig terjedő időre őrzési díj címén minden hónapra és métermázsánként 20 fillér jár a termelőnek. A rendelet a pénzügyőrséget hatalmazza fel, illetve utasítja arra, hogy az eltitkolt készleteket felkutassa és elkobozza. Mindaddig, amíg a pénzügyőrség az eltitkolt készletet fel nem fedezi, a termelő utólag is büntetlenül bejelentheti eltitkolt készletét. A rendelet megszegése hathónapi elzárással büntethető.

Veszprémvármegye, 1916. szeptember 10. 1. o.

Hirdetmény: A m. kir. minisztérium 2826/1916. számú rendelete alapján tilos olyan ipari cikket előállítani, raktáron tartani, forgalomba hozni vagy nyilvánosan használni, amely vagy amelynek csomagolása alakjánál, a rajta alkalmazott szövegnél vagy képes ábrázolatnál fogva az ellenség iránti rokonszenvnek vagy hazaellenes érzésnek felkeltésére vagy terjesztésére alkalmas, vagy a hazafias érzületet nyilvánvalóan sérti és ilyen minősége következtében a hadviselés érdekének vagy a közrendnek veszélyeztetésére használható.

Ezen rendelet ellen vétők két hónapig terjedő elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak büntetetni.

Veszprémvármegye, 1916. szeptember 24. 4. o.

A Balatoni Szövetség közgyűlése. A Balatoni Szövetség dr. Óvári Ferenc és Hertelendy Ferenc alelnökök vezetésével nyári közgyűlését tartotta Balatonalmádi fürdőn. A közgyűlés elhatározta, hogy a Szövetség kezelésében és a m. kir. honvédelmi miniszter felügyelete alatt álló balatonvidéki villamos művek átvételére és továbbfejlesztésére részvénytársaságot alapít. A balatoni miniszteri biztos elnöklése mellett bizottságot küldöttek ki, hogy törvényjavaslatot készítsen a Balatonvidék fejlesztése érdekében. Az igazgató-választmányba városunkból s vidékéről a következőket választották be: Ádám Iván kanonok (Veszprém), Lakath János földbirtokos (Berhida), Laczkó Dezső főgimn. igazg. (Veszprém), dr. Rosznagl István felügyelő (Siófok), Molnár Antal igazgató (Balatonarács), dr. Kőszeghy József ügyvéd (Veszprém), Czakó Gyula ref. lelkész (Balatonkenese)

Veszprém, 1916. szeptember 3. 3. oldal

100 éve írták

A vas húszfilléresek

A hivatalos lap aug. 1-i száma közli a pénzügyminiszter rendeletét a vas húszfilléresek kibocsátásáról. Az új pénzérméket augusztus 3-án helyezték forgalomba. Az eddigi 20 filléres nikkelérmék 1917. évi január elsejével törvényes forgalmon kívül helyeztetnek.

Veszprémvármegye, 1916. augusztus 6. 3. o.

Hány puskagolyó talál?

Egy francia statisztikus számítást készített arról, hogy hány puskagolyó talál ebben a háborúban. Számítása szerint száz golyó közül csak egy talál és harmincöt katona közül egynek a sebe halálos. Így tehát 3500 puskagolyó közül csak egy okoz halált.

Veszprémi Hírlap 1916. augusztus 6. 4. o.

Könyveket a sebesülteknek

Amikor a Jutasi úton levő katonakórház felépült, a kórház parancsnoka dr. Zuber György ezredorvos azonnal intézkedett, hogy a kórház részére már régebben adományozott könyvek és folyóiratok a kórházban helyeztessenek el és ott a betegeknek olvasás céljából időközönként kiosztassanak. A kórházparancsnok intenciója ezen intézkedéssel az volt, hogy a betegeknek szellemi élvezetekben is legyen részük azon idő alatt, amíg a kórházban gyógyulásunk tart. A rendelkezésre álló könyvek azonban megközelítőleg sem elegendők avégből, hogy a szükségletet kielégítsék, mert a nagy beteglétszám mellett minden betegre nem is juthat könyv… A kórház parancsnokság azon kéréssel fordul ennélfogva Veszprém közönségéhez, lennének szívesek a sebesültek részére általuk már kiolvasott oly könyveket és folyóiratokat, melyeket nem akarnának saját könyvtárukban elhelyezni, vagy melyeket már kiselejteznének, adományozni. Miután a betegek túlnyomó többsége magyar, elsősorban magyar könyveket kér a kórházparancsnokság, de mivel a kórházban más anyanyelvű betegek is ápoltatnak, szívesen fogad a kórházparancsnokság német, lengyel, vagy tót könyveket is…

Veszprémi Hírlap 1916. augusztus 13. 4. o.

Betiltják a főtt kukoricát

Ínyencek és csemegekedvelők, akik megelégedtek a másszor oly olcsó főtt kukoricával is, készüljenek el a legrosszabbra. Betiltják a főtt kukoricát is, a nyár kedvenc csemegéjének hadat üzentek azok, akik nemzetgazdasági érdekből vigyáznak a tengerire. A Fejérmegyei Napló értesülése szerint a jövő héten rendelet fog megjelenni, amely eltiltja a zöld kukorica forgalomba hozatalát, a kukoricának megfőzését és emberi táplálékra való felhasználását.

Veszprémi Hírlap 1916. augusztus 13. 4. o.

A katonák szalmacsizmája

A hadvezetőség már előre gondoskodik, hogy egy újabb téli háború borzalmait megenyhítse. Az egyes állomásparancsnokok tehát felhívták a nagyobb földmívelő városok lakosságát, hogy a katonák részére szalmacsizmát készítsenek. Anyagot, helyet a katonaság ad s a készítés módjára is kioktatja a jelentkezőket.

Veszprémi Hírlap 1916. augusztus 20. 6. o.

Újra a palatábla

A néhai jó palatábla meg a „grifli” megint előkerülnek. Divatba hozza a papírhiány s emiatt az irka drágasága. A közoktatásügyi miniszter ugyanis elrendelte, hogy a tanulók irka helyett lehetőség szerint palatáblát használjanak. A takarékosságot annyira megköveteli a miniszter, hogy még azt is meghagyja, hogy az egyes iskolai s házi feladatok ne új oldalon, hanem folytatólagosan kezdődjenek. Kívánja, hogy a tanulók az előző évben meg nem telt irkákat is felhasználják. A kijavított dolgozatok újból való leírását pedig eltiltja.

Veszprémi Hírlap 1916. augusztus 20. 6. o.

100 éve írták

Kitüntetés

Ő császári és apostoli királyi felsége legkegyelmesebben adományozni méltóztatott: a koronás érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján; az ellenség előtt tanúsított kitűnő szolgálatai elismeréséül: Csomay Kálmán egy hadtest erősítési csoportnál beosztott népfölkelő mérnöknek.

Veszprémvármegye 1916. július 9. 3.o.

Hirdetmény

Közhírré teszem, hogy a városi tanács megengedte, hogy a kecsketulajdonosok a Sintér dombon és ennek folytatásában, kivéve a fejesvölgyi forrásokat és a Kiskuti felé lévő bokros helyeket, kecskéiket legeltessék feltéve, ha kellő felügyeletről gondoskodunk. Legelőbér fejében ugyanannyi fizetendő, mint a sertések után.

Közlöm egyben, hogy a kecskék összefognak íratni és az esetben, ha annyi állat volna, hogy a tulajdonosok a felmerülő költséget viselni tudják, a város külön kecskepásztort fog fogadni.

Veszprém, 1916. július hó 3-án.                                                     Dr. Török r. kapitány

Veszprémvármegye 1916. július 9. 5.o.

A kivándorlási tilalom meghosszabbítása

A hivatalos lap folyó hó 8-iki számában közzétett 2223 M.E. számú kormányrendeletet a hadköteles korban lévő férfiszemélyekre nézve a múlt évi 2704. M.E. számú kormányrendelet kapcsán elrendelt a magyar szent korona országainak területéről való kivándorlásra szóló általános tilalmat f. hó 27-től számítandó újabb egy évi évviszonnyal meghosszabbítja.

Veszprémvármegye 1916. július 23. 4.o.

Eljegyzés

Németh Mihály tartalékos tüzér hadnagy eljegyezte dr. Komjáthy László Veszprém város polgármesterének és nejének szül. Tóth Jolánnak leányát: Olgát.

Veszprémvármegye 1916. július 30. 2.o.

A pékek nem dolgozhatnak éjjel

A hivatalos lap rendeletet közölt, mely a sütőiparban az éjjeli munkát eltiltja. A rendelet szerint a kenyérnek, kenyérneműeknek, úgyszintén minden más péksüteménynek előállításához szükséges bármely munkát tilos az esti hat órától reggel hat óráig terjedő időben végezni. Ez a tilalom kiterjed a vendéglősökre, korcsmárosokra, kávésokkra, cukrászokra és fürdőintézetekre is. Aki e tilalmat megszegi, azt két hónapig terjedő elzárással lehet büntetni.

Veszprémi Hírlap 1916. július 2. 4.o.

A badacsonyi kikötő

Tudvalévő, hogy a Balaton magas vízállása miatt a kikötőket feltöltötték. Hosszú fáradtságos és költséges munka volt. A badacsonyi kikötő a múlt hét folyamán teljesen elkészült s így most már semmi akadálya sincs annak, hogy a hajóforgalomba ezt az állomást is fölvegyék.

Veszprémi Hírlap 1916. július 16. 4.o.

Sebesültek érkezése

Pénteken a késő éjjeli órákban 453 sebesült és beteg katonát hozó kórházvonat érkezett. A sebesülteket a veszprémi cs. és kir. katonakórházba s a szemináriumba helyezték el. Köztük 42 sebesült orosz katona is van. Dr. Zuber György kórházparancsnok intézkedett, hogy a betegeket Jutas-állomáson rakják le.

Veszprémi Hírlap 1916. július 16. 3.o.

A veszprémi kórház hadiárvái

A veszprémi kórház nemes szándékáról értesültünk. Dr. Csolnoky Ferenc igazgató-főorvos előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a kórház két veszprémi hadiárva nevelését elvállalja. A hadiárvák gondozása a szeretetben gazdag, jószívű kórházi nővérek áldozatos munkáját szaporítja. Ők azonban szíves készséggel vállalkoznak erre az igazán szép feladatra.

Veszprémi Hírlap 1916. július 9. 3.o.

100 éve írták

A László-iskola lefoglalása

A városi hatóság katonai célokra lefoglalta a Szt. László-iskolát, amely a kath. fiúiskola hat népes osztályának adott helyet. – Bár az iskolaév vége közel van, az igazgatóság - nagyon helyesen – az előadások továbbfolytatását kívánja. Kapott is már helyiséget, mert Szente Arnold, a felső keresk. s áll. polgári iskola h.-igazgatója, megengedte, hogy a kilakoltatott tanulók a polg. iskola felszabadult osztályaiba járhatnak – a régi tanonciskolába. Az előadásokat tehát itt folytatják az évzáró vizsgákig.

Veszprémi Hírlap 1916. június 4. 3. o.

A vármegyei közutak

A múlt év végéig Veszprém vármegye törvényhatósági közutjainak hosszúsága 584 km volt. Ebből teljesen kiépítetlen, vagyis földút 10 km, útalappal nincs ellátva, vagyis csak kavicsolva van mintegy 400 km, a többi rendes kőpályával van ellátva, vagyis az évnek minden szakában járható út. Százalékban kifejezve az összes utak 0,6 % kiépítetlen, 70%-t kavicsolással tartanak fenn, ami a közlekedés igényeinek nagyjában megfelel, 28,4% mint teljesen kiépített út rendszeres fenntartással minden követelménynek megfelelő gondozásban részesül.

Veszprémi Hírlap 1916. június 4. 3.o.

Növénygyűjtés

A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben felhívta a tanítókat, hogy az iskolás gyermekekkel gyűjtsenek mindenféle gyógynövényt a katonaság számára.

Veszprémi Hírlap 1916. június 4. 4.o.

Doktorrá avatás

A budapesti tudományegyetemen tegnap avatták a hittudományok doktorává Gutheil Jenő theológiai tanárt, szemináriumi alkotmányozót. Doktori értekezését a tévedésről, mint házasságbontó akadályról írta. Gratulálunk az új doktornak!

Veszprémi Hírlap 1916. június 11. 3.o.

Üdülőtelep a Bakonyban

A közigazgatási bizottság e hó 10-én tartott ülésén dr. Vadnay Szilárd tiszti főorvos jelentette, hogy a tüdővészes megbetegedések száma vármegyénkben növekedik. A tüdővész meggátlására alakult országos bizottságban Korányi professzor azt ajánlotta, hogy a Tátrában építsenek üdülő-házakat ilyen betegek részére, mert Magyarországon ez az egyetlen klimatikus vidék. Dr. Vadnay úgy látja, hogy a Bakony klímája éppúgy alkalmas erre a célra, mint a Tátra vidéke. Felkérte, tehát a bizottságot, hogy hívja fel a belügyminiszter figyelmét erre a körülményre és mivel a tüdővész a Dunántúlon pusztít leginkább, feliratában kérelmezte, hogy a kormány a Bakonyban is építtessen egy százágyas gyógyintézetet.

Veszprémi Hírlap 1916. június 18. 5.o.

Háztartási fémtárgyak rekvirálása

A honvédelmi miniszter e hó 16-án kelt rendeletével végérvényesen elrendelte a háztartási fémtárgyak beszolgáltatását. Ezen rendelet értelmében beszolgáltatandók lesznek az összes vörösréz, sárgaréz, nikkel, bronz és tombak házi edények és felszerelési tárgyak…..De kapcsolatos lesz a rekvirálás azzal is, hogy időközben a vaskereskedők raktárai a nagy kereslet folytán esetleg kiürülnek és a polgárság beszolgáltatott tárgyaik helyett nem tud póttárgyakat vásárolni és így háztartása a legszükségesebb edény- és felszerelési tárgyak nélkül marad. – Mindenkinek érdeket tehát, hogy háztartási tárgyait a fém beváltóhelyeken a rendelkezésre álló pár hét alatt önkéntesen beszolgáltassa és azoknak pótlásáról idejekorán gondoskodjék.

Veszprémvármegye 1916. június 25. 3-4.o.

Presets
BG Color
BG Patterns
Accent Color
Apply
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, továbbá a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.
Adatkezelési tájékoztató Ok