100 éve történt

A Dalegyesület vacsorája. Dalegyesületünk derék tagjai is szünidőt tartanak. Megilleti őket szorgalmas, sikeres munkájuk után. Ebből az alkalomból kedélyes társasvacsorát tartottak a Méheskertben. Tiszteletükre sok vendég gyűlt össze a város elitjéből. A vidám kedvű, dalos asztaltársaságot Radocza Vince, a Méhes-társbirtokosság elnöke szép beszédben üdvözölte, szárnyaló lendülettel méltatva nemes törekvésük nagy, kulturális jelentőségét.

Veszprémi Hírlap, 1917. június 10. 3. o.

Madárnap. A veszprémi kath. Fiuiskola növendékei pénteken délután tartották meg a madarak és fák napját a jutasi erdőben. A tanulók vidáman énekeltek, szépen szavaltak s a madarak hasznáról s a fák megbecsülő szeretetéről szóló kedves mondókákat beillesztették Jósa Ernő tanító nagyon tanulságos s figyelmet vonzó közvetlenséggel előadott beszédébe. Perényi Antal plébános husz koronát adományozott a kicsinyeknek még háborus időkben is kedves édességre. Megható volt néhány osztály jobbmodu tanulóinak nemesszivüsége. A saját ozsonnarészüket a jó mamák gondosságból jól megpótolták s a fölösleget szegény, ellátatlanabb tanulótársaik között kiosztották. A tanulók az esti órákban csapongó, dalos jókedvű hangulatban a madárvédelem megfogadásának szép emlékével s a szabadban töltött édes órák sok örömével siettek haza.

Veszprémi Hírlap, 1917. június 10. 4. o.

Tudósok védelme. Dr. Lóczy Lajos, dr. Szontagh Tamás, dr. Taegel Henrik, ifj. dr. Lóczy Lajos és dr. Vigh Gyula geológusok vármegyénk területén földtani műveleteket végeznek. Alispánunk fölhivja a hatóságokat, hogy a kutatókat személybiztonság s hivatalos működés tekintetében támogassák. A felvételeknél működő tudósok magyar cimeres s „Magyar földtani intézet” fölirásu nemzetiszínű karszalagot viselnek.

Veszprémi Hírlap, 1917. június 17. 3. o.

Szökevény. Egy rableány a héten kiszökött a helybeli fogházból s a tűztorony alatt az első ház udvarában meghuzódott. Este felé történt ez, amikor is a ház egyetlen lakója csakhamar sétálni ment. A leány a házban kosarat szerzett, abba tojásokat rakott, kendővel letakarta s a faház tetejéről átugrott a szomszédos kanonoki kertbe. – Ott a kertészlegény, majd az udvaron egyik női alkalmazott kérdőre vonták a szökevényt, hogy hogyan jutott oda. A leány azt mondta, hogy keres valakit s eltévedt. A tojásos kosárral nem keltett gyanut s így a zárt kapun kieresztették. Másnap a Jeruzsálemhegyen egyik uri házban ruhát lopott. A tulajdonos az utcán elfogadta s addig, amíg rendőr érkezett, elzárta. Így azután a szökevény a rendőrség közvetítésével visszakerült a fogházba. Meg lett a kosár is, a tojás is. Csak a kendő hiányzik s tulajdonosa azóta egyre azt dudorássza: „Gyöngyvirágos selyem kendőm esketőre varrattam…”

Veszprémi Hírlap, 1917. június 17. 3-4. o.

Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, továbbá a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.
Adatkezelési tájékoztató Ok