Az első világháború ideje alatt az itthon maradottaknak, főként azoknak, akik városokban laktak nehéz idők következtek. 
A háború első éve után egyre több és több élelmiszerből lett hiánycikk,
például:  az importált gyümölcsök, teák, kávék és egyéb termékek. 
Hústalan napokat rendeltek el, amikor nem lehetett piacon, hentesnél és vendéglátó-helyeken húshoz jutni (csak belsőséghez). Elérkezett a jegyrendszer is.

Szeretnénk az alábbi összeállításban játékosan bemutatni a hátország élelmezési helyzetét.

Felhasznált irodalom:

1. Fehér Béla – Szécsi Noémi: Hamis gulyás (Budapest : Helikon, 2015)
2. Mindenütt hódít: Reklám a Nagy háborúban (Budapest: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2009)
3. Arcanum Digitális Tudománytár http://adtplus.arcanum.hu/hu/ (Pesti Hírlap, Pesti Napló, Vasárnapi Újság digitalizált változataiból)
4. Veszprémmegyei Újság, Veszprémvármegye, Veszprémi Hírlap

Főzőláda készítés házilag

A gáz és tüzelőanyag megtakarítás miatt javasolták a főzőládák használatát az otthonokban. Egy ládát kibéleltek újságpapírral és szénával tömött párnákkal. Ebbe helyezték az edényeket, amikben még forrásban voltak az ételek. Jól betakarták az tálakat. Akár 12-24 órán keresztül melegen tartotta az ételeket, sőt a hő megtartása miatt az étel még tovább párolódott, főtt a főzőládában.

A főzőládákat a fronton nagy méretben alkalmazták, melyeket lovak, öszvérek hordoztak az állásokba, így jutottak meleg ételhez a lövészárkokban.

 Hagyományos főzelék- és salátaféléken (káposzta, burgonya, kelkáposzta, karfiol, paraj, sóska, zöldbab, mángold, répa, borsó, karalábé, tök, fejessaláta, cékla) túl vadon termő növényeket tettek az ételbe.

Háborús rizspite

Negyedkiló rizst sós vízben puhára főzünk, s a szitára tesszük, hogy a víz lecsurogjon. Egy tálban két tojás sárgáját három tetézett kanál porcukorral habosra keverünk, s a két tojás fehérjével együtt a rizst hozzáadjuk. Majd zsírral kikent tepsibe helyezzük és sárgára sütjük. Ha készen van, kockákra vágjuk és cukorral meghintjük.

(Pesti Hírlap, 1915. október 24.)

Hadiliszt

Búzaliszthez kevertek rozs-, kukorica- és árpalisztet. A búzaliszt egyre kevesebb volt a keverékben, így a kenyerek sikértartalma egyre csökkent, a pékáru egyre tömörebbé, nehezebbé ezzel együtt kisebbé vált.

Külön volt kapható jegyre a kenyér- és főzőliszt (ebben árpa is volt).

Fűszerhiány

Az importból származó fűszereket az alábbiakkal pótolták, szaporították:

Vanília helyettesítése – vanillinnel (4% valódi vaníliát tartalmaz, cukorral és keményítővel)

Bors – burgonyaliszttel kevert erős paprika, de lehetett benne még kakukkfű, mustármag, majoránna és erős paprika keveréke, 10% borssal. De jócskán került bele rizspelyva is.

Fahéj, szegfűbors, szegfűszeget úgy gyártották, hogy a fűszerek olaját rácsepegtették őrölt tésztára, kekszre, esetleg darált kétszersültre.

Méz helyettesítő anyagok

Királyné mesterséges mézpor: 45 % borkősav, 35% fehér anyag (nem tudni mi), 20% violagyökér és festék. Cukor hozzáadásával mézet lehetett belőle készíteni.

Műméz: répacukorból, borkősavból készült, kátrányfestékkel színezték, illatosították. Vízzel felfőzve készült.

Kép forrása: http://www.fortepan.hu/