A közlekedés fejlődése a háború alatt

(A képek forrása:  www.fortepan.hu, https://adtplus.arcanum.hu/hu/ digitalizált folyóirataiból, helyismereti gyűjteményben megtalálható digitalizált képeslapokból és folyóiratokból internet)

Magyarországon jelentős, több közlekedési módot magában foglaló városi /tömeg/közlekedésről egy ideig csak Budapesten beszélhettünk. Megfelelő fejlesztések után az I. világháború idején elindított autóbuszjáratokkal érhette el az utazóközönség a szomszédos, vagy távolabbi településeket. Az elővárosokhoz kapcsolódva egyre több helyi érdekű vasútvonal nyílt meg.

Közlekedés automobillal

A fogatolt járművekre és földutakra alapozott közúti közlekedés az utak burkolásának és a gépjárművek elterjedésének hatására alakult át a mai modern közúti közlekedéssé. A közúti közlekedés fejlődése akkor lendült meg, amikor megalkották a kis tömegű motorral rendelkező, könnyen kezelhető és biztonságosan üzemeltethető gépjárműveket. A közúthálózat fejlesztése már az I. világháború előtt szükségessé vált.

Veszprémi Hírlap, 1917. április 15.

Az országban lévő közutak állapotát jellemezte, hogy az első világháború után is még csak az úthálózat 54%-a vizes makadám- és kavicsút, 42%-a pedig teljesen kiépítetlen volt.

A 19. században és a 20. század elején a közút még a vasúthálózatot szolgálja ki (kiszolgáló szerepet töltött be), az első világháború alatt azonban kiderült sokoldalú használhatósága. Elkezdődik a gépjárművek számára alkalmas vonalvezetésű és burkolatú aszfalt- és betonutak kiépítése, megjelennek a gyorsforgalmi utak.

A gépjárművek rohamosan növekvő száma és sebessége következtében egyre nehezebbé válik a forgalmi rend fenntartása. A régi, kezdetleges forgalmi előírásokat újabb hatósági előírások váltották fel. A gépjárművek üzemben tartását, vezetését engedélyhez kötötték, és már az első világháború előtt megjelentek az első forgalmi szabályzatok, aláírták a jelzési rendszer egységesítésére az első nemzetközi megállapodást is. A közúti jelzőtáblák az első világháború idején terjedtek el, ezt követően megjelent a városokban a forgalmi jelzőlámpás irányítás.

 Vasút

Tolnai Világlapja, 1914. évi számából

A vasút legfontosabb feladata kezdetben nem a személyszállítás, hanem az áruszállítás volt. Az osztrák kormányzat magyarországi vasútépítési politikáját a birodalmi érdekek határozták meg. Az országot bekapcsolták a Bécs-központú vasúti hálózatba, ami egyrészt a centralizációt és a katonai érdekeket szolgálta, másrészt lehetővé tette a magyar élelmiszerek és ipari nyersanyagok nagy tömegű és gyors szállítását a birodalom többi részébe.

Máv gyorsvonati mozdony (1911-től közlekedett a vonalakon)

Magyarország vasúti hálózatának térképe 1914-ben (a térkép kattintással nagyítható)

Veszprémi Hírlap, 1915. április 18.

Hajózás

A tengerhajózásban a gőzhajó az első világháború idején szorította ki a vitorlást. A gyors hadihajók és személyhajók gőzturbinái már olajtüzelésű kazánokkal üzemeltek.

A Csikós nevet kapta ez a tengeri hadi gőzös (1915.)

Hazánkban a dunai hajózásban sokáig a Duna-gőzhajózási Társaság volt meghatározó. Ez lehetővé tette a magyar folyami hajózás, személy- és áruszállítás fellendülését. A fiumei kikötő kiépítésével, annak bázisán, az első világháborúig a magyar tengerhajózás is jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolított le több, mint 120 hajóval. Ez a flotta és vele a forgalom Trianon után majdnem teljesen megszűnt.

Balatoni gőzhajózás

A balatoni gőzhajók száma 1888 után szaporodott meg látványosan, amikor létrejött a Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság.

A tavon a háború idején közlekedő gőzhajók:

Kisfaludy – lapátkerekes gőzhajó(a motorja Londonból érkezett, a hajó alkatrészeit Füreden szerelték össze)

Helka és Kelén – az ikergőzösök (jachtorrú fekete színű kecses hajók sétafedélzettel és két-két árboccal rendelkeztek)

Baross

Légi közlekedés

A korábbi, félig sikerült próbálkozások után Zeppelin megépíti az első kormányozható léghajót 1898-ban, s 1901-ben az amerikai Whitehead benzinmotoros repülőgépével hajt végre sikeres repülést, bár az még nem volt biztonságosan kormányozható. Ezt a hiányosságot küszöböli ki Wright-fivérek (USA) motoros repülése (1903), s 1909-ben a francia Bleriot már átrepüli a La Manche csatornát. (Az Atlanti óceán részbeni átrepülésére Új-Foundland és Írország között 1919-ben került sor.) Az első menetrendszerű utasszállító repülőjárat az USA-ban 1914-ben indult meg.

Veszprémi Hírlap, 1917. április 1.

Magyarországon ebben az időszakban csak katonai- és sport-jellegű kísérleti repülések történtek (először 1909-ben Adorján János és Dedics Ferenc), a repülésnek közlekedési jelentősége még nem volt. Az első világháborúig számos repülőgép-típust és motort gyártottak, de Trianon után ez a tevékenység – és a katonai repülés is – kényszerűen megszűnt.