És az élet ment tovább... kiállítás

Virtuális kiállítás

Emlékezés három évfordulós veszprémi püspökre

Három évszázad, három nagy műveltségű püspök: Nagymányai Koller Ignác (Bécs, 1725. október 2.- Bécs, 1773. április 4.) Ranolder János (Pécs, 1806. május 16. - Csopak, 1875. szeptember 12.) és Hornig Károly (Pest, 1840. augusztus 10. - Veszprém, 1917. február 9. )Mindegyik meghatározó egyénisége a korabeli Veszprém és az egyházmegye életének.

Bővebben: Emlékezés három évfordulós veszprémi püspökre

Veszprémi Ünnepi Hetek 1935

Anno...

Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár képeslap-összeállítása a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából

Szent Imre jubileumi év (1930. május 18. – 1931. május 3.) a herceg halálának 900 éves évfordulóján

A XX. század első nagy katolikus megmozdulása volt a jubileumi év. A főbb események Budapesten zajlottak, de néhány nagyobb esemény vidékre került: Székesfehérvárra, Pannonhalmára, Esztergomba, Jászberénybe. Megemlékeztek Imre hercegről nemzetközi gyűlésekkel, kongresszusokkal, kiállításokkal. Augusztus 20-án a Szent Jobb körmenet után a budapesti Szent Imre-szobor avatása következett.

Veszprém a nagyobb megmozdulásokról sajnos lekésett. Dr. báró Wlassics Tibor, a Balaton Társaság országos elnöke már 1928-ban indítványozta, hogy a Szent György-kápolna, Szent Imre fogadalomtételének színhelye zarándokhely legyen a jubileum alkalmából.

A Veszprémi Hírlap 1929. decemberi számában hosszan értekezett dr. Szűcs Imre (a cikk szerzője) arról, hogy miképpen lehetne a Szent Imre év helyi eseményeit méltóan megrendezni. Javaslatai között szerepelt többek között az, hogy egy Szent Imre szobrot állítsanak a várba, valamint javasolta egy külön „veszprémi hét” rendezését is. Felvetette továbbá, hogy Szent Imre életéről szóló előadást kellene rendezni, egy országos irodalmi pályázat kiírásával. Kiállítások rendezését is javasolta helyi művészek munkáiból és egyet a helyi ipartörténet bemutatásának szentelve. Felmerült benne az is, hogy addigra megépíthetnék a cserkész- és turistaházat. Utolsóként még buzdította a helyieket, hogy minden erejükkel támogassák a „veszprémi szent év” ügyét.

Ezekből nem sok minden valósult meg.

Bővebben: Szent Imre jubileumi év (1930. május 18. – 1931. május 3.) a herceg halálának 900 éves évfordulóján

6 dolog a képeslapról

ORZOVENSZKY Károly

lichtneckert-andras-szerkeszto-orzovenszky-karoly-balatonfuredi-furdoorvos-1ac9 1 300 Balatonfüredet a szívbetegek mekkájaként is emlegetik. Az, hogy ezt a kitüntető címet megkaphassa, nagyon sok orvos, fürdőorvos munkájának köszönhető. Köztük Orzovenszky Károlynak, aki 205 évvel ezelőtt született és az 1850-es évek legnagyobb hazai balneológusa volt. Mai szemmel nézve azonban azt is mondhatjuk, hogy emellett igazi menedzser típusú vezető volt, hiszen terveit igen sikeresen meg is valósította. Orvos társával, Balassa Jánossal (a hazai balneológia szaktekintélyével) 1852-ben beutazta Felső-Magyarország fürdőhelyeit tanulmányozásuk miatt. Már ekkor felvetődött benne, hogy a fürdőhelyek elavultak, hiányosak a berendezéseik, fejlesztésre szorulnak.

1853-ban kapta meg a lehetőséget, kinevezték Balatonfüredre fürdőorvosnak.

Orzovenszky itt akarta megvalósítani az általa összeállított fürdőfejlesztési tervét. Ez tartalmazta a fürdőintézet önállósítását, a gazdálkodás jövedelmezőségének javítását, beruházásokat, gőzfürdők és zuhanyok berendezését, a savanyúkút vizének értékesítését, a savókúra bevezetését és a hidegfürdők fejlesztését. A tőkehiány ellenére is még abban az évben elindították a terv kivitelezését – ekkor még csak kicsiben. Új férfi és női hidegfürdőket építettek a Balatonban, elkészítették a Ferencz József forrás vizének vegyelemzését, a savanyúvíz palackozását korszerűsítették és megkezdték kereskedelmi forgalmazását.

Orzovenszky feladatai közé tartozott a vendéglátó egységek felügyelete, ellenőrzése is.

Sok ellenséget, haragost szerzett magának keménykezűsége, egyéni elképzelései miatt. Naplórészleteiből kiderült, hogy sok esetben túllépte hatáskörét, időnként nehezteltek rá orvoskollégái is.

Bővebben: ORZOVENSZKY Károly

Évfordulónaptár 2020 - születések

	ESTERHÁZY Ferenc ( Pápa, 1715. szeptember 12. - Bécs, 1785. november 7. ) főkancellár, horvát-dalmát és szlavón bán
	KOLLER Ignác, nagymányai és aranyosmaróti ( Bécs, 1725. október 2. - Bécs, 1773. április 4. ) r. k. püspök
	LADISLAIDESZ Sámuel ( Győr, 1730. augusztus 16. - Devecser, 1797. április 12. ) r. k. kanonok
	SPISSICH János Márton ( Sümeg, 1745. március 28. - Kisgörbő, 1804. április 25. ) alispán, költő
	KAPUVÁRY Antal ( Cece, 1750. június 7. - Veszprém, 1807. március 17. ) r. k. kanonok
	KURBÉLY György, Schwarcz György ( Tuzsina [Kovácspalota, Szlovákia], 1755. augusztus 11. - Veszprém, 1821. május 27. ) r. k. püspök
	PÁPAY Sámuel ( Felsőörs, 1770. március 8. - Pápa, 1827. május 31. ) nyelvész, tanár, jogász
	KLEINMANN József ( , 1775. ? ?. - Veszprém, 1841. január 10. ) karmester
	KOPÁCSY József ( Veszprém, 1775. május 30. - Esztergom, 1847. szeptember 17. ) r. k. püspök, műfordító
	SZEGEDY Róza ( Ötvöspuszta [Dabronc], 1775. ? ?. - Sümeg, 1832. május 18. )

Bővebben: Évfordulónaptár 2020 - születések

Évfordulónaptár 2020 - halálozások

	GIZELLA, királyné ( , 985. ? ? k.. - Passau, 1065. május 7. )
	ILONA, Magyar, Boldog ( , 1225. ? ?. - Veszprém, 1270. november 15. ) apáca
	BERISZLÓ Péter ( Trau [Trogir, Horvátország], 1475. ? ?. - Korenica [Horvátország], 1520. május 20. ) r. k. püspök, bán, diplomata, hadvezér
	ZICHY Pál ( , ?. ? ?. - , 1650. szeptember 4 szeptember 4 előtt. ) várkapitány
	GÁL Imre ( Alsólendva, 1596. ? ?. - Veszprém, 1655. ? ? első fele. ) ref. püspök
	SZEMPTSEY Ferenc ( , 1610. ? ?. - Berhida, 1680. január 20. ) várkapitány
	SZÉCHÉNYI György ( Kisszéchény, 1592. 0 0 vagy 1605. - Pozsony, 1695. február 18. ) r. k. püspök
	SZÉCHÉNYI Pál ( Gyöngyös, 1645. június 28. - Sopron, 1710. május 22. ) r. k. püspök, tanár
	HEGYFALUSI György ( Hegyfalu, . ? ? 1655 körül. - Nagyvázsony, 1730. január 5. ) ref. lelkész, ev. imádságszerző

Bővebben: Évfordulónaptár 2020 - halálozások

	1875-ben nyilvánították rendezett tanácsú várossá Veszprémet
	1875. július 18-án megalakult a veszprémi önkéntes tűzoltóegylet
	1865. június 6-án Eötvös Károly megalapította a Veszprém című lapot.
	1885. október 3-án kezdte meg működését a Petőfi-könyvnyomda Veszprémben, mely már egy modern, angol gyorssajtón nyomtatta ki a Veszprémi Független Hírlap ötödik évfolyamának 40. számát.
	1890. január 1-jén megnyílt a veszprémi szegényház.

Helyismeret