 |
 |
 |
Három évszázad, három nagy műveltségű püspök: Nagymányai Koller Ignác (Bécs, 1725. október 2.- Bécs, 1773. április 4.) Ranolder János (Pécs, 1806. május 16. - Csopak, 1875. szeptember 12.) és Hornig Károly (Pest, 1840. augusztus 10. - Veszprém, 1917. február 9. )Mindegyik meghatározó egyénisége a korabeli Veszprém és az egyházmegye életének.
Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár képeslap-összeállítása a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából
A XX. század első nagy katolikus megmozdulása volt a jubileumi év. A főbb események Budapesten zajlottak, de néhány nagyobb esemény vidékre került: Székesfehérvárra, Pannonhalmára, Esztergomba, Jászberénybe. Megemlékeztek Imre hercegről nemzetközi gyűlésekkel, kongresszusokkal, kiállításokkal. Augusztus 20-án a Szent Jobb körmenet után a budapesti Szent Imre-szobor avatása következett.
Veszprém a nagyobb megmozdulásokról sajnos lekésett. Dr. báró Wlassics Tibor, a Balaton Társaság országos elnöke már 1928-ban indítványozta, hogy a Szent György-kápolna, Szent Imre fogadalomtételének színhelye zarándokhely legyen a jubileum alkalmából.
A Veszprémi Hírlap 1929. decemberi számában hosszan értekezett dr. Szűcs Imre (a cikk szerzője) arról, hogy miképpen lehetne a Szent Imre év helyi eseményeit méltóan megrendezni. Javaslatai között szerepelt többek között az, hogy egy Szent Imre szobrot állítsanak a várba, valamint javasolta egy külön „veszprémi hét” rendezését is. Felvetette továbbá, hogy Szent Imre életéről szóló előadást kellene rendezni, egy országos irodalmi pályázat kiírásával. Kiállítások rendezését is javasolta helyi művészek munkáiból és egyet a helyi ipartörténet bemutatásának szentelve. Felmerült benne az is, hogy addigra megépíthetnék a cserkész- és turistaházat. Utolsóként még buzdította a helyieket, hogy minden erejükkel támogassák a „veszprémi szent év” ügyét.
Ezekből nem sok minden valósult meg.
Balatonfüredet a szívbetegek mekkájaként is emlegetik. Az, hogy ezt a kitüntető címet megkaphassa, nagyon sok orvos, fürdőorvos munkájának köszönhető. Köztük Orzovenszky Károlynak, aki 205 évvel ezelőtt született és az 1850-es évek legnagyobb hazai balneológusa volt. Mai szemmel nézve azonban azt is mondhatjuk, hogy emellett igazi menedzser típusú vezető volt, hiszen terveit igen sikeresen meg is valósította. Orvos társával, Balassa Jánossal (a hazai balneológia szaktekintélyével) 1852-ben beutazta Felső-Magyarország fürdőhelyeit tanulmányozásuk miatt. Már ekkor felvetődött benne, hogy a fürdőhelyek elavultak, hiányosak a berendezéseik, fejlesztésre szorulnak.
1853-ban kapta meg a lehetőséget, kinevezték Balatonfüredre fürdőorvosnak.
Orzovenszky itt akarta megvalósítani az általa összeállított fürdőfejlesztési tervét. Ez tartalmazta a fürdőintézet önállósítását, a gazdálkodás jövedelmezőségének javítását, beruházásokat, gőzfürdők és zuhanyok berendezését, a savanyúkút vizének értékesítését, a savókúra bevezetését és a hidegfürdők fejlesztését. A tőkehiány ellenére is még abban az évben elindították a terv kivitelezését – ekkor még csak kicsiben. Új férfi és női hidegfürdőket építettek a Balatonban, elkészítették a Ferencz József forrás vizének vegyelemzését, a savanyúvíz palackozását korszerűsítették és megkezdték kereskedelmi forgalmazását.
Orzovenszky feladatai közé tartozott a vendéglátó egységek felügyelete, ellenőrzése is.
Sok ellenséget, haragost szerzett magának keménykezűsége, egyéni elképzelései miatt. Naplórészleteiből kiderült, hogy sok esetben túllépte hatáskörét, időnként nehezteltek rá orvoskollégái is.
 |
ESTERHÁZY Ferenc ( Pápa, 1715. szeptember 12. - Bécs, 1785. november 7. )főkancellár, horvát-dalmát és szlavón bán |
 |
KOLLER Ignác, nagymányai és aranyosmaróti ( Bécs, 1725. október 2. - Bécs, 1773. április 4. )r. k. püspök |
 |
LADISLAIDESZ Sámuel ( Győr, 1730. augusztus 16. - Devecser, 1797. április 12. ) |
 |
SPISSICH János Márton ( Sümeg, 1745. március 28. - Kisgörbő, 1804. április 25. ) alispán, költő |
|
KAPUVÁRY Antal ( Cece, 1750. június 7. - Veszprém, 1807. március 17. ) |
 |
KURBÉLY György, Schwarcz György ( Tuzsina [Kovácspalota, Szlovákia], 1755. augusztus 11. - Veszprém, 1821. május 27. ) |
 |
PÁPAY Sámuel ( Felsőörs, 1770. március 8. - Pápa, 1827. május 31. ) |
|
KLEINMANN József ( , 1775. ? ?. - Veszprém, 1841. január 10. ) |
 |
KOPÁCSY József ( Veszprém, 1775. május 30. - Esztergom, 1847. szeptember 17. ) |
 |
SZEGEDY Róza ( Ötvöspuszta [Dabronc], 1775. ? ?. - Sümeg, 1832. május 18. ) |
|
|
 |
GIZELLA, királyné ( , 985. ? ? k.. - Passau, 1065. május 7. ) |
 |
ILONA, Magyar, Boldog ( , 1225. ? ?. - Veszprém, 1270. november 15. )apáca |
 |
BERISZLÓ Péter ( Trau [Trogir, Horvátország], 1475. ? ?. - Korenica [Horvátország], 1520. május 20. ) |
 |
ZICHY Pál ( , ?. ? ?. - , 1650. szeptember 4 szeptember 4 előtt. ) |
|
GÁL Imre ( Alsólendva, 1596. ? ?. - Veszprém, 1655. ? ? első fele. ) |
|
SZEMPTSEY Ferenc ( , 1610. ? ?. - Berhida, 1680. január 20. ) |
 |
SZÉCHÉNYI György ( Kisszéchény, 1592. 0 0 vagy 1605. - Pozsony, 1695. február 18. )r. k. püspök
|
 |
SZÉCHÉNYI Pál ( Gyöngyös, 1645. június 28. - Sopron, 1710. május 22. ) r. k. püspök, tanár |
|
HEGYFALUSI György ( Hegyfalu, . ? ? 1655 körül. - Nagyvázsony, 1730. január 5. )ref. lelkész, ev. imádságszerző
|
|
|
 |
1875-ben nyilvánították rendezett tanácsú várossá Veszprémet |
 |
1875. július 18-án megalakult a veszprémi önkéntes tűzoltóegylet |
 |
1865. június 6-án Eötvös Károly megalapította a Veszprém című lapot. |
 |
1885. október 3-án kezdte meg működését a Petőfi-könyvnyomda Veszprémben, mely már egy modern, angol gyorssajtón nyomtatta ki a Veszprémi Független Hírlap ötödik évfolyamának 40. számát.
|
 |
1890. január 1-jén megnyílt a veszprémi szegényház. |
|
|
A veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár kiadásában jelent meg ez a csodaszép, háromnyelvű kötet, mely a könyvtár gyűjteményében található régi képeslapok segítségével eleveníti fel Veszprém elmúlt száz esztendejét és vezeti sétánkat e gazdag múlttal rendelkező megyeszékhely belvárosában a Püspökkerttől a Várhegyig. Az 1900-as évek elejétől datálható képes levelezőlapok és a képaláírások együtt kalauzolnak bennünket Veszprém történelmi helyszíneire. A kötet igazi csemege az egész család számára.
A kiadvány 3.500.- (a sorszámozott példány 3.700.-) Ft-ért vásárolható meg a megyei könyvtár földszintjén.