VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala


ENDRŐDI Sándor, 1916-ig Kupricz
( Veszprém, 1850. január 16. - Budapest, 1920. november 7. )

tanár, költő, szerkesztő

Apja: Endrődi Kupricz Sándor törvényszéki bíró. Középiskolai tanulmányait Nagyszombatban kezdte, Veszprémben a piaristáknál, majd Kecskeméten, Székesfehérváron és Pozsonyban folytatta, a Pápai Ref. Gimnáziumban érettségizett. Pesten rövid ideig jogot és filozófiát tanult, majd újságíró lett. Munkatársa volt a Baloldal, majd a Fővárosi Lapok című folyóiratoknak. 1880-ban a kolozsvári egyetemen kapott tanári diplomát. Ez évtől a Nagyváradi Főreáliskolában magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1902 és 1919 között Budapesten a képviselőház Naplójának szerkesztője volt. A Kisfaludy Társaság tagjává 1882-ben, a Petőfi Társaság örökös elnökévé 1907-ben választották. Szerkesztője volt a Petőfi Könyvtár és a Petőfi Album, valamint a Magyar Hölgyek Életrajza c. 20 kötetes sorozatoknak. A Magyar Remekírók sorozatban szerkesztette a Magyar népdalok és Magyar népballadák, valamint a Magyar költészet kincsesháza c. köteteket. Alsóőrsön nyaralója és szőlője volt, ahol nyaranta sok időt töltött. Az 1870–1880-as években gyakran járt Balatonfüreden, jó barátság fűzte Jókai Mórhoz és feleségéhez, Némethy Ernőhöz és Mihálkovics Tivadarhoz. A versek mellett irodalmi tanulmányokkal, prózai munkákkal és műfordításokkal vált ismertté. A Balatoni ég alatt c. elbeszéléskötete (Bp., 1884.) tóparti emlékeit dolgozza fel. Balatonfüreden utca, Alsóörsön utca, park és iskola vette fel nevét, az alsóörsi parkban emlékműve, az iskolában emléktáblája is van. Veszprémben a szülőháza helyén, a Szabadság tér 15. sz. épületen 1996-ban helyeztek el emléktáblát. Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben van.
  M.: Falusi álmok. Bp., 1874. – Tücsökdalok. Bp., 1876. – Angolok Balatonfüreden. = FL., 1880. 126. sz. – Magyar költészet kincsesháza. (ant.) Bp., 1895. – Kurucnóták 1700–1720. Bp., 1896. – Isten felé. (v.) Bp., 1902. – Őszi harmat. Bp., 1905. – Anakreóni dalok. (v.) Bp., 1910. – A pálya végén. Bp., 1914. (Szülővárosa lelkes közönségének ajánlotta.) – Játszi órák. (Gyermekversek.) Bp., 1921. – Endrődi Sándor 1850–1920. Szemelvények ~ munkáiból és a róla szóló írásokból. Vp., 2000.
  I.: PALMER Kálmán: ~ emlékezete. Bp., 1926. (Irodalomtörténeti füzetek 6.) – KOSZTOLÁNYI Dezső: Írók, festők, tudósok. 1–2. köt. Bp., 1958. – SZABÓ Richárd: ~. Bp., 1926. (Irodalomtörténeti Füzetek.) – KOMLÓS Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig. Bp., 1959. – HEGEDÜS Géza: ~ (1850–1920). = MIAc.,. 1. köt. Bp., 1992. – ÁCS Anna: A balatoni ég költője. Emlékezés ~ra. = ÚH., 1994. 1. sz. – ÁCS Anna: ~ (1850–1920). = Veszprémi művészek és mecénások a századelőn. Vp., 1994. – PRAZNOVSZKY Mihály: Endrődi Sándor útja Petőfitől Petőfiig. = Tájirodalom. Vp., 1996. – BORBÁS László: Kora népszerű lírikusa volt. A polgári átalakulás költője, ~ hetvenöt éve halt meg. = N., 1995. nov. 7. – LICHTNECKERT András: Alsóörs története. Vp., 1996. – Endrődi Sándor, 1850–1920: szemelvények ~ munkáiból és a róla szóló írásokból. (Szerk.: ÁCS Anna.) Vp., 2000.– ALBRECHT Sándor: A balatoni fénybe tekint… Endrődinek Veszprémben és Alsóörsön. = A kultúra vonzásában: egy életút párhuzamai. Tanulmányok dr. Csiszár Miklós 70. születésnapjára. (Szerk.: TÖLGYESI József.) Vp., 2013. – BfÉL – Harmath–Katsányi. – MKtL III. köt. – RÚL VI. köt. – Szinnyei. II. köt. – ÚMÉL II. köt. – ÚMIL 1. köt. – Varga.