VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

SZÉCHÉNYI Pál

( Gyöngyös, 1645. június 28. - Sopron, 1710. május 22. )

r. k. püspök, tanár

Tanulmányai nagyobb részét Nagyszombatban végezte, ahol 1661. márc. 19-én lépett a Pálos rendbe, 1668-ban, mint a filozófia magiszterét a teológia babérkoszorúsává avatták. Az 1665–1670-es években, Rómában tanult. Hazatérve a rend Mária-völgyi kolostorában újoncmester, és a rend 1673-ban megnyílt főiskoláján teológiai tanár. A fogadalma alól 1676-ban királyi felmentést kapott. Később szentgotthárdi apát, győri nagyprépost, Pécsett püspök. Veszprémi püspökké 1687. április 26-án nevezték ki, 1696-ban pedig már kalocsai érsek, de haláláig megtartotta a veszprémi egyházmegye kormányzását is. Veszprémben, 1702-ben rendezte a püspökség és az egyház jogviszonyát, és még ugyanazon év június 24-én elfogatta a protestáns prédikátort. Az ő püspöksége alatt történt, hogy Heister tábornok csapatai, a Rákóczi-szabadságharcban tanúsított magatartás miatt 1704. május 31-én feldúlták a várost. Az 1700 utáni években sokat tartózkodott Sümegen. Nevéhez fűződik a püspöki palota építésének második szakasza. Több alkalommal is közvetítést vállalt a bécsi udvar és Rákóczi Ferenc között. Levelezésüket (Sz. Györggyel) kiadta MILLER Jakab Ferdinánd. 1–2. köt. Pest, 1807. Olaj, vászon arcképe az utóbbi időkig az Ágoston-rendiek, ma már üresen álló brucki (Ausztria) rendházában volt található. – A pálosok bánfalvi templomába, rendtársai mellé temették, majd 1811-ben Nagycenkre, a családi sírboltba vitték át.
I.: LÁNCZY Gyula: ~ kalocsai érsek s a magyar nemzeti politika. = Sz., 1882. 4. sz. – MÁRKI Sándor: ~. Pozsony, 1884. – Széchényi Pál érsek emlékezete. Adalékok az életúthoz és a nagycenki múmia vizsgálatának eredményei. (Szerk.: KRISTÓF Lilla Alida–TÓTH Vilmos.) Győr, 2012. – Miklósi-Sikes. – MKtL XI. köt. – Pfeiffer. – Szinnyei. XIII. köt. – ÚMÉL VI. köt. – ÚMIL 3. köt. – Varga.