VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

BÁRÁNY János, szeniczei

( Nagyvázsony, 1716. február 27. - ?, 1758. január 15. )

ev. püspök

Tanult Győrben, Sopronban és Pozsonyban, majd a jénai egyetemen. Hazatérése után, 1740-től felpéci lelkész, 1754-től a győri egyházmegye esperese. A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület 1756. április 7-én püspökké választotta. Elsősorban egyházi vonatkozású írásai és magyar üdvözlő versei jelentek meg.
I.: Szinnyei. I. köt.

BÁRÁNY János, 1946-ig Hermann

( Pöstyén, 1895. december 8. - Veszprém, 1970. február 15. )

orvos

Az orvostudományok kandidátusa. Oklevelét 1921-ben a budapesti egyetem orvostudományi karán szerezte. 1917 és 1939 között ugyanott a Központi Röntgenintézetben hallgató, orvos-gyakornok, tanársegéd, majd az Urológiai Klinika röntgenlaboratóriumának vezetője. 1939-től 1942-ig Pécsett egyetemi nőgyógyászati-szülészeti, sugárdiagnosztikai feladatokat látott el. 1942-ben magántanári képesítést szerzett, majd a szabadkai kórház igazgatója, röntgen-főorvosa. Ekkor vette fel édesanyja családi nevét. 1945 és 1970 között a veszprémi kórház röntgen-főorvosa és igazgatóhelyettese. Főleg az urológiai röntgendiagnosztika, a vesekövek röntgen-finomszerkezeti vizsgálata foglalkoztatta. Közel száz szakdolgozata és közleménye jelent meg, és több mint 300 szakmai előadást tartott. Részt vett a Magyar Orvosok Röntgenegyesületének szervezésében, amelynek 1935–1939-ben főtitkára. 1947-ben megszervezte a Nyugat-dunántúli Röntgenszakcsoportot. Tanulmányai elsősorban a Magyar Radiológia c. és más szaklapokban jelentek meg.
I.: VÉG József: ~. = MR., 1970. 2. sz. – ERDÉLYI Mihály: ~. = RaK., 1970. 1. sz. – HOGYA György: Veszprémi főorvosok. Vp., 1999. – RÚL II. köt. – Varga.