VESZPRÉM MEGYEI KORTÁRS LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

KISS István, Pápai Kiss István
( Pápa, 1774. december 5. - Pest, 1805. ? ?. ) könyvkötő, könyvkereskedő Előbb Óbudán majd Pesten dolgozott. 1804-ben könyvkereskedést nyitott Debrecenben, amelynek vezetését veje, Csáthy György vette át. I.: GÁRDONYI Albert: Régi pesti könyvkereskedők. Bp., 1930.

KISS István

( Veszprém, 1825. október 3. - Veszprém, 1898. december 22. )

lakatosmester

Apja: Kiss József szűcsmester. A veszprémi Ranolder tér 8. sz. házon évszázadnál hosszabb ideig volt olvasható a tábla: Kiss István lakatosmester. A valamikor nagy forgalmú Horgos utcára is néző saroképület földszintjén volt a műhely, a család az emeleten lakott. A lakatoscéh céhmestere, 1886-ban egyik kezdeményezője volt az Veszprémi Ipartestület megalapításának. 1895-ben készítette a zsidó iskola kovácsoltvas kapuját, amely ma a Brusznyai utcában, a banképület mellett látható. Az Iparos Olvasókör jegyzőjeként, de más közfeladatokat is vállalva aktív részese volt a 19. század végi Veszprém életének. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben.
I.: MOLNÁR Jánosné: ~ lakatosmester háza. = Vp7N., 2008. aug. 15. – Varga.

KISS István

( Körösladány, 1857. május 4. - Budapest, 1902. január 9. )

építész

1875-től a budapesti műegyetemen tanult, Magyarországon elsőként 1880-ban építész oklevelet szerzett. 1876–1880-ban a budapesti, IV. kerületi főreáliskolában tanított, majd műegyetemen tanársegéd, 1885-től magántanár. Hosszú ideig az Építő–Ipar munkatársa, a Köztelek című mezőgazdasági szaklap rovatvezetője. A pártázatos megoldás az általa épített budapesti bérpalotán jelent meg először a magyar építészetben. A 19. század második felében sokat foglalkoztatták. Ő tervezte a komáromi, a kalocsai, a nagyváradi és a miskolci törvényszéki épületeket, a marosvásárhelyi Székelyföldi Iparmúzeum épületét, a mosonmagyaróvári, valamint a veszprémi Megyeházát. Ezt a tervet Veszprém vármegye közgyűlése 1885-ben elfogadta és megbízta az építkezés művezetésével is, amely 1887-ig tartott. Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben van.
I.: SOMFAI Balázs: A veszprémi Megyeház 100 éve, 1887–1987. Vp., 1987. – Szinnyei. VI. köt. – Varga. (ÚMÉL III. köt: †1902. jan. 6.)

KISS István

( Vitnyéd, 1878. július 30. - Zalaszentbalázs, 1954. november 27. )

r. k. plébános, történész

A gimnáziumot Győrben végezte. 1902-ben szentelték pappá. 1902-től káplán Lengyeltótiban, majd 1905 után káplán és hittanár a ref. kollégiumban, Veszprémben hitoktató, 1907-től karkáplán. 1910 után plébános Zalaszentbalázson, 1935-től helyettes esperes, tanfelügyelő. Pápán a bencésekkel megindította a Pápa és Vidéke c. hetilapot.
M.: A pápai plébánia története. Vp., 1908. – Zalaszentbalázsi plébánia története. Vp., 1935.
I.: MKtL VI. köt. – Pfeiffer. – Varga.

KISS István

( Csabrendek, 1889. augusztus 19. - Tapolca, 1948. november 10. )

r. k. lelkész

Sümegen, Veszprémben és Budapesten tanult. 1911. december 24-én szentelték pappá. Káplán volt néhány Zala megyei községben, köztük Kisgörbőn is. 1915–1917-es években hitoktató Veszprémben, majd plébános Zalapetenden, 1927-től Monostorapátiban helyettes esperes és tanfelügyelő. 1934 után plébános, 1942-től tb. kanonok Tapolcán. Cikkei jelentek meg a megyei lapokban. Tapolcán helyreállíttatta a háborúban megrongált templom tetőzetét és az apácazárdát. Évekig szerkesztette a Tapolca és Vidéke c. hetilapot. Sírja a tapolcai temetőben van.
I.: Kertész. – MKtL VI. köt. – Pfeiffer. – Varga.

KISS István, nemeskéri

( Gombospuszta, 1894. április 8. - Balatonszepezd, 1967. február 10. )

altábornagy

A Ludovika Akadémiát 1915-ben végezte el. Az 1. világháborúban 26 hónapi frontszolgálat után százados, majd a vezérkarhoz került. A felvidéki bevonuláskor a miskolci vegyes dandár vezérkari főnöke. 1942 tavaszán a 2. hadseregnél vezérőrnagy, hadosztályparancsnok. 1943-ban, a miskolci 7. hadtest, 1944-ben a székesfehérvári 2. hadtest parancsnoka. 1944. október 15-étől, a háború végéig katonai közigazgatási feladatokat látott el. Nyugdíj nélkül, a legnagyobb szegénységben hunyt el Balatonszepezden.

KISS István

( Szombathely, 1944. június 26. - . )

biológus–állatfiziológus, tanszékvezető egyetemi docens

Sz.. Kiss István műszaki vezető, Solymosi Lívia gyors- és gépíró.
Nős, Kovács Mária könyvelő, üdülőgondnok.
Gy.: Marietta 1973, Anna 1975, Gábor 1976.
T.:1967 ELTE, Bp. Tf.: 1978 a biológiai tudományok kandidátusa.
É.: 1967 és 1977 között az MTA Limnológiai Kutató Intézete, Tihany, tudományos munkatárs. 1977–1982 NEVIKI, Veszprém, tudományos főmunkatárs. 1982–1983-ban biokémiai csoportvezető, 1983-tól 1988-ig toxikológiai osztályvezető. 1989 és 1994 között a veszprémi Toxikológiai Kutató Központ Kft tudományos igazgatója. 1994-től VE Biológia Tanszékén tanszékvezető.
Tk.: 1994-től közreműködik a Környezeti Nevelési Egyesület nevelési programjában, szaktanfolyamokat és speciális kollégiumokat tart a budapesti Állatorvos Tudományi Egyetemen, és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. 1998-tól a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság szakértője, és konzulense. 1976-tól 1980-ig részt vett a tihanyi „Neurobiology of invertebrates” konferenciasorozatban, 1984 és 1993 között a Magyar Toxikológiai Konferencia szervezésében. 1994-től részt vesz a VE környezetmérnöki és környezettan tanári szak alapításában, a biológia tanszék létrehozásában, biológiai és környezetvédelmi tárgyak matematikai kidolgozásában és oktatásában, PhD téma-vezetésben. 1992 és 1998 között független szakértői munkát végez a Béres Rt., a Chinoin Gyógyszergyár, az Egis Gyógyszergyár Rt., a Vital Center, a „Johan Béla” Országos Közegészségügyi Intézet, a veszprémi Nike részére.
Kt.: preklinikai toxikológia, generikus szerek engedélyeztetési dokumentációja, termékek környezetvédelmi vizsgálata.
Dk.:1989 Kiváló Munkáért.
M.: Toxikológia. (Tankönyv.) Veszprém, 1998. (Interneten hozzáférhetőség: 1999.) Szt.: 1976-1980 szerkesztőbizottsági tagság az Acta Biologica Acad Sci. Hung. folyóiratnál. Ct.:1971 és 1996 között 19 fontosabb publikációja jelent meg, közülük 3 önálló, 16 társszerzős.