A Cholera-naplóból megismert Gruber Georgina lánya és az Árvízi napló főszereplőjének, Gruber Vilmának az unokahúga, Mosonyi Karolina 1848 tavaszán egy tipikus tizenéves lány életét éli. Iskolába jár, rajong a színházért, az irodalomért, pletykál a barátnőivel, és olykor emiatt bajba is kerül.

Karolina naplót is ír, akárcsak annak idején édesanyja és nagynénje. Az első szerelem is megérinti ezekben a mozgalmas, lázas napokban, amikor a nagyvilágban és hazánkban sorra érkeznek a hihetetlen és egy fiatal lány számára rendkívül izgalmas hírek. Mindenki az újabb párizsi revolúcióról, a pozsonyi diétáról, majd az addig elképzelhetetlen bécsi forradalomról beszél, és egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a Pest-Budán sem kell sok a forradalmi szikra kipattanásához.

Márpedig ebből Mosonyi Karolina sem akar kimaradni! Ezért hallatlan dologra szánja el magát; megszökik otthonról, és elindul a Pilvax kávéházba, mert tudja, hogy a forradalmi ifjúság ott gyülekezik, és a szerelmét is megtalálhatja ott. Ami ezután következik, az a fiatal lány életének legnagyobb kalandja és egyúttal az ország történelmének egyik legjelentősebb napja lesz. Ahogyan főszereplőnk fogalmaz: "Vannak olyan események, amelyekben sűrűbbé válik az idő, és visszatekintve hosszabbnak érezzük, mint valójában voltak. Igen, ez a másfél nap egészen biztosan ilyen volt: évek sűrűsödtek bele."

Kísérjük el Karolinát erre a kalandra Fábián Janka legújabb kisregényében, és járjuk végig a jól ismert helyszíneket, éljük át az eseményeket ezúttal egy fiatal lány szemszögéből nézve.

Helikon, 2024

"Oroszország maga volt Mordor, ellenszenves figurákat ontott a világra, de a szabadon konvertálható szuperhősök terén nem aratott fényes sikereket. Tulajdonképpen csak egyetlen ilyen hőse volt, a kurta "Induljunk!" (Pojehali!) szállóige mindig fülig érő szájú szerzője, aki isten tudja, honnan, hogyan került elő és hová tűnt, de érdekes módon éppen ő az, aki népszerűbb lett, mint a Beatles, Marilyn Monroe és Che Guevara. Nincs az a rating, kérdőíves felmérés, ügyfelektől kapott visszajelzés és eladott példányszám, amely megfelelően érzékeltetni tudná az emberi hódolat óceánjának mélységét, amelybe Jurij Alekszejevics Gagarin belemerült a világűrből való visszatérése után."

Gagarinról rengeteg könyv jelent meg Oroszországban és a világban is, de - furcsa módon - sokáig senki nem írta meg az átfogó életrajzát, érintve a kényes kérdéseket is. Lev Danyilkin könyve Gagarin életének és utóéletének legteljesebb krónikája; minden lehetséges forrást felkutatva, a még életben lévő kollégákat, barátokat, szemtanúkat alaposan kikérdezve a szerző kísérletet tesz arra, hogy válaszoljon néhány alapvető kérdésre. Arra például, hogy az első űrhajós valóban rendelkezett-e különleges képességekkel (ahogy azt a Gagarin-mánia idején, az 1960-as években annyian gondolták a világon), vagy épp csak véletlen ültették be éppen őt a Vosztok-1 űrhajóba, amely megkerülte a Földet. Hogy valójában mi is történt 1961. április 12-én - mert az biztos, hogy nem minden a terv szerint alakult... Hogy önálló akarattal bíró ember volt, vagy a szovjet rendszer aggályok nélküli kiszolgálója.

S persze ott van a legnagyobb rejtély is: máig sem tudni pontosan, hogy 1968 márciusában mi okozta a repülőgép-szerencsétlenséget, amelyben fiatalon, ereje teljében, a Hold-, sőt Mars-utazásról álmodozó Gagarin, "a világegyetem első polgára", a "vörös Ikarosz" az életét vesztette.

Libri, 2024.

"- Szevasztok, a nevem Rolf, és hírfüggő vagyok."

Rolf Dobelli úgy nőtt föl, ahogy nagyon sokan az ő korosztályában: reggel a család a friss újsággal kezdte a napot, napközben meghallgatták a rádióban a híreket, majd este következhetett a tévéhíradó. Később, az internet megjelenésével Rolf boldogan vetette bele magát a hírportálok végtelen univerzumába. Éveken át nem is tudatosult benne, hogy függő, mígnem egy nap, több tízezer órányi hírfogyasztás után feltett magának két kérdést: "Most már jobban érted a világot?", "Jobb döntéseket tudsz hozni?" A válasz kijózanító volt.

2010-ben Rolf Dobelli úgy döntött, nem követi többé a híreket. Tapasztalatairól először saját honlapján, majd 2013 áprilisában a The Guardian szerkesztősége előtt számolt be részletesen. Az előadásból írt online cikk hatalmas port kavart.

A Ne olvass híreket! rövid, olvasmányos fejezetekben tárja fel előttünk a hírek mérgező hatásait. Dobelli rámutat, hogy a rendszeres hírfogyasztás rontja a koncentrációs képességünket, megbetegíti a testünket, árt a lelki békénknek, és eltereli a figyelmünket az igazán fontos dolgokról. A könyv tanácsait követve azonban akár már ma belevághatunk a hírdiétába, és minden nappal közelebb kerülhetünk a teljes hírmentességhez. És hogy mit nyerünk mindezzel? Elsősorban rengeteg pluszidőt, nyugodtabb mindennapokat és koncentráltabb figyelmet. Hosszú távon pedig megszabadulhatunk a szorongástól, tudatosabbá, boldogabbá válhatunk, és mindehhez csak egyetlen dolgot kell megtennünk: hagyjunk fel a hírfogyasztással egyszer és mindenkorra!

HVG Könyvek, 2024

Miért lett a répa narancssárga, és mit tanít ez nekünk az innovációról?

Miként válhat manapság is „banán-köztársasággá” egy multinacionális vállalatoknak szabályozás nélkül teret adó ország?

Hogyan alapozta meg a rozs (és Bismarck, a szocializmus legnagyobb ellensége) a világ első jóléti államának kialakulását?

Évtizedek óta a szabadpiacot tartjuk ideális gazdasági berendezkedésnek – az egysíkúság azonban, ahogy az étkezésben, úgy a gondolkodásban sem egészséges. Mítoszromboló, szellemes és elgondolkodtató könyvében Ha-Joon Chang közgazdász az összetett történelmi, gazdasági és társadalmi folyamatok összefüggéseit úgy elemzi és teszi „fogyaszthatóvá”, hogy a világ minden tájáról származó ételekről szóló történetekkel fűszerezi. Miközben őszintén vall a csokoládéfüggőségéről, vagy arról ír, hogy a szardella a világon a legtöbbet és legváltozatosabban felhasznált halfajta, sokat tanulhatunk globalizációról, éghajlatváltozásról, bevándorlásról, megszorításokról, az automatizáció térnyeréséről, posztindusztriális tudásalapú gazdaságokról, valamint a kapitalizmus és a szabadság összefonódásáról. Ha megismerjük és átlátjuk a világunkat alakító gazdasági történések hátterét, akkor alkalmazkodhatunk a változásokhoz, és jobban felkészülhetünk a jövő kihívásaira.

Ha-Joon Chang a londoni SOAS Egyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója és kutatója, a világ egyik vezető közgazdásza. Az Economics: The User's Guide, Bad Samaritans és a 23 dolog, amit nem mondtak el a kapitalizmusról bestsellerek szerzője.