- Románc a genetika korszakából

Génjeink bábjai lennénk csupán? Vagy a neveltetésünk határozza meg a gondolkodásunkat? Vajon befolyásolhatják-e akaratunkat a paraziták? Rokonokhoz vonzódni puszta narcizmus? Tomáą egyetemista, genetikát tanul, és egy tudós szemével látja a világot. Világképe azonban kissé eltorzult: a környezetében élőket csak biológiai gépeknek tekinti. És ez még a szerelmi életére is hatással lehet. A felelőtlen kezekbe kerülő génmanipuláció eshetősége azonban mindenki számára veszélyes következményekkel járhat. Az ellenállhatatlan fekete humor mögött komoly kérdések vetődnek fel életről, halálról, családról és a nélkülözhetetlen szeretetről. Ez a biológiával ötvözött groteszk regény még a legszkeptikusabbak fantáziáját is megmozgatja.

(Typotex Elektronikus Kiadó Kft., 2021)

Gabrielle és Antoinette Chanel már gyerekkoruk óta tudják, hogy nekik "valami jobb" jár. Az árvaházban, ahova anyjuk halála után kerülnek, szerény, egyszerű életre nevelik őket az apácák, ám éjszakánként egy fényesebb jövőről álmodnak. Úgy döntenek, bebizonyítják: ők tényleg jobb sorsot érdemelnek.

A szegénységből kivezető út első állomásaként Gabrielle, avagy Coco varrónőként dolgozik, és bohém kávéházakban énekel, Antoinette, avagy Ninette pedig egy kalapszalonban helyezkedik el. Később megnyitják első kis kalapüzletüket Párizsban, amely hamarosan elegáns butikká avanzsál, majd újabb szalonokat nyitnak Franciaország divatos üdülővárosaiban, Deauville-ben és Biarritzban is.

A háború kitörése azonban mindent megváltoztat. A Chanel nővérek útja nagy szerelmeken és végzetes tragédiákon át vezet tovább, és minden addiginál keményebben kell küzdeniük azért, hogy nyomot hagyjanak maguk után. A valós életrajzi elemekre épülő sodró történet akaratról, kitartásról, erőről és a hamisítatlan francia eleganciáról szól.

A Chanel nővérek a 20. század eleji Párizs sokszínű kaleidoszkópján keresztül vezeti el az olvasót a két nővér napjainkban is tovább élő, rendkívüli örökségéhez: a világ legikonikusabb haute couture divatházához.

(Central Könyvek, 2021)

A számos rangos nemzetközi díjjal elismert kolumbiai Juan Gabriel Vásquez az egyik legjelentősebb kortárs latin-amerikai író. Realista, izgató, felkavaró és gondolkodásra késztető történeteket, finom és tűpontos prózát ír. Négy nagy sikerű, az Ab Ovo által kiadott regénye után a Dalok a tűzhöz című műve Csuday Csaba fordításában jelenik meg. A kötet kilenc novellájának szereplőiben közös, hogy mindannyian - ki fizikai valójában, ki közvetetten - megtapasztalják az erőszakot, amely sorsszerűen, gyökeresen megváltoztatja az életüket. A rendkívüli, olykor megrázó, bonyolult etikai kérdéseket feszegető, a fikciót a történelmi és személyes traumatikus eseményekkel elegyítő történetek újabb bizonyítékként szolgálnak Vásquez elbeszélői sokoldalúságára, rendkívüli karakterteremtő tehetségére.

Ahogy Winston Manrique Sabogal, az El País kritikusa fogalmaz: Vásquez írói világának egyik központi eleme - az emberi természetben mindenütt jelen lévő, Kolumbia történelmében és a közelmúlt mindennapjaiban is meghatározó szerepet játszó - az erőszak gyökereinek kutatása, eredetének, okainak, következményeinek bemutatása. A Dalok a tűzhöz elbeszélései ennek a kutatásnak a részei. A novellák helyszíne többnyire nem Kolumbia - a világ különböző helyein élő szereplőket megérintő erőszak ugyanis egyetemes.

Juan Gabriel Vásquez (1973) kolumbiai író, műfordító, újságíró, napjaink latin-amerikai irodalmának egyik legkiemelkedőbb képviselője. A bogotai jogi egyetem elvégzése után tizenhat évig Európában élt, 2012-ben családjával együtt visszaköltözött szülővárosába, Bogotába. Regényeit harminc nyelvre fordították le, és számos rangos nemzetközi irodalmi díjjal jutalmazták, többek között 2011-ben elnyerte a magyarul Becsapódás címmel megjelent, a spanyol nyelvterület talán legrangosabb irodalmi elismerését, az Alfaguara-díjat.

Magyarul eddig négy regénye jelent meg az Ab Ovo kiadásában: az Informátorok, a Becsapódás, A hírnév és az Emberi romok.

(Ab Ovo Kiadói Kft., 2021)

 - A titkos vatikáni szövetség

Naponta ezrek látogatják a Szent Péter-székesegyházat vagy a Vatikáni Múzeumot, de csak keveseknek adatik meg, hogy a svájci gárdisták mellett bejussanak a színfalak mögé, ahol egy világhatalom, a katolikus egyház szíve dobog.

A több mint harminc éve Rómában élő író, újságíró együtt dolgozik a pápai állam lakóival, és nem csak interjúk során vagy audienciákon találkozik velük. Három pápa - II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc - tevékenységét is "testközelből" kísérhette, illetve kísérheti figyelemmel. Andreas Englisch érdekfeszítő műve segítségével bepillanthatunk a Vatikán titkos életébe.

(Open Books, 2021)