Lazi Könyvkiadó, 2025

Az életnek sokféle területe van. Mindegyiknek megvan a maga külön tudománya. Az élet maga azonban egység. A tudományok minél inkább arra törekszenek, hogy elmélyedjenek az egyes területekben, annál inkább eltávolodnak a világ eleven egészének szemléletétől. Ezért kell egy olyan tudásnak is lennie, amely az egyes tudományokban megkeresi azokat az elemeket, amelyek az embert visszavezetik az élet teljességéhez. Az egyes szaktudományok kutatói megismerésükkel tudáshoz akarnak jutni a világról és annak működéséről. A szabadság filozófiájának egy sajátos filozófiai célja van: a tudományt magát szervesen élővé tenni. Az egyes tudományok előfokai annak a tudománynak, amelyre ebben a műben törekszem. (Rudolf Steiner)

Gondolat, 2025

A ​II. világháború végnapjaiban a nyilasok a katonai állomány pótlására tizenéves fiúkat küldtek az egyre zsugorodó náci birodalomba, hogy ott kiképezzék és bevessék őket a fronton mint SS önkénteseket. 1945. február 28-án Zircről indult el az a marhavagonokból álló szerelvény, ami a Bakony kisebb-nagyobb településeiről összeparancsolt leventéket szállította Németországba. Erre a vonatra szállt fel önként a nagyesztergári plébános, Rokonai Simon, hogy a gyerekeknek legyen kísérője, emberi-lelki támasza, amit ő szerzetesként és pedagógusként meg tud nekik adni. A monasztikus ciszterci rend Magyarországon a 18. század óta tanítói tevékenységet is folytatott, így szerzetesei tanári diplomával is rendelkeztek.

Simon atya sebtében összerakott csomagjába gyógyszer, kötszer és egy tangóharmonika is került. Közel másfél évig maradt együtt a 800 fiúval és kísérte őket fogolytáborról fogolytáborra. Az ő mindenre kiterjedő atyai gondoskodása segített, hogy a leventék hazatérhessenek: élelmet szerzett, ápolta a betegeket, bíztatta a csüggedőket; elérte, hogy 100 fős csoportokban kimehessenek a lágerből templomba misézni, ahol énekeltek, ahol lelkileg, érzelmileg is erőt meríthettek.

Nem sok adat maradt fenn a Pesztalics Lajos néven Pancsován született szerzetes atyáról, aki a rendbe való belépéskor a Simon nevet kapta. Az új név is jelzi, hogy az illető a világi hívságok, a külsőségek számára már meghalt, amit a ciszterci rend címerében a máltai kereszt négy sarkán lévő betűk is hirdetnek. Ez a könyv a források töredékeiből és egy – a történések idején 15 éves – levente visszaemlékezései alapján rajzolja meg Rokonai Simon alakját, emléket állítva tettének és a bakonyi fiúkon keresztül a sok ezer elhurcolt leventének. A szerző közread számos dokumentumot, amely az Olvasó további tájékozódását segíti. A kötetet ábrák és fotók teszik szemléletesebbé.

Cser Kiadó, 2025

„Május ​30-án a nőt vőlegénye várta a munkahelyénél, hogy hazakísérje. 17 óra után néhány perccel érkeztek a VIII. kerület Üllői út és Korányi utca sarkán lévő buszmegállóba, a mai Ludovika térhez. Figyelték, hogy Mihály nincs-e a közelben, de a férfit csak akkor vették észre, amikor hozzájuk lépett a megállóban. Mindkettőjükkel kezet fogott, aztán megkérdezte a volt feleségétől, hogy ezzel a férfival akar-e együtt élni. Az asszony igennel válaszolt, mire Mihály átkarolta a nő vállát, és – mondván, hogy beszélni akar vele – arrébb hívta. Aztán szúrt. A vőlegény a sikoltásra figyelt fel, és látta, hogy a magából teljesen kivetkőzött férfi önelégült mosollyal az arcán, szinte eszeveszettként ugrál a földön fekvő nő körül, miközben a késsel gyors mozdulatokkal saját mellkasába szurkált.”

A Rémület a rendszerváltást megelőző öt évtizedben Magyarországon elkövetett köztörvényes gyilkossági ügyek közül dolgoz fel harmincat. A rendőrségi felvételekkel, korabeli újságcikkekkel és kriminalisztikai háttéranyagokkal kiegészített esetek megrázó őszinteséggel mutatják be 20. századi társadalmunk sötét oldalát.

HVG Könyvek, 2025

Mit ​tanulhatunk vezetőként egy NATO-katonától?

Milyen értékek számítanak leginkább egy csapatban, ha igazán nagy a tét?

Hogyan győzzük le rossz berögződéseinket és fejlődjünk a kudarcaink által?

Többnyire ismerjük ugyan a modern vezetéselméleti irányzatokat, de a szervezeteinkben általában továbbra is az autoriter, erőből történő irányítás jellemző. Így nemcsak a hatalom, de a teljes felelősség is a vezetőé. Pedig a kiszámíthatatlan üzleti környezetben a legfőbb érték a reziliencia és az innováció, és csak úgy maradhatunk versenyképesek, ha minden munkatárs elkötelezetten bevonódik. Legfőbb ideje tehát leszámolnunk a mindentudó és mindenható vezető mítoszával.

Radu Predescu veterán katona és NATO-kiképző szerint a korábban rendkívül merev és hierarchikus hadsereg modern kori működésében erre számtalan jó példát láthatunk. Bevetések során szerzett tapasztalatait Csibi Magor, a szervezeti kultúra és vezetéstudomány elismert szakértője saját vezetői pályafutásának tanulságaival veti össze. Izgalmas, személyes hangvételű történeteiken keresztül bepillantást nyerhetünk a két látszólag különböző, mégis hasonló küzdelmekkel teli világba. Elsajátíthatjuk az emberközpontú vezetés szemléletmódját, módszereiket alkalmazva pedig életünk legfontosabb pillanataiban megalapozott és előremutató döntéseket hozhatunk.